Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-03-03 / 18. szám
kolkinjaira is? fölébredjenek. Lycurg tizenegy napot szabott a’ bánatos tisztelgéseknek, ’s csak ezek végeztével volt szabad a’ temetés. A’ 12 tábla törvényei pedig kilenczed nap előtt nem engedtek temetni. Azonban illy késedelmezés az élőknek könnyen veszélyes lehet , — rendes esetekben két nap alatt megmutatkozik a’ halál jele; rendkívüli esetekben pedig napok semmit sem határoznak ; tehát nem az óraszám, hanem a’ lelkiösmeretes halotti szemle a’ legfőbb dolog. De épen azért, mivel az élőkre hárulható veszélyt kell főkép szemügyre venni, a’ halotti szemle soha sem lesz olly rendben, minőben lennie kellene, mig csak halottas szoba minden helységben nem állittatik. Már 1771-ben parancsoltatott illy halottas kamarácskának minden templomnak fölépítése ; de a’ gyakran megújított parancsnak nincsen sikere. Pedig korán se gondoljuk, hogy egy, sok készületű pompás épületről van szó, mint Weimarban 1792-ben Hufeland inditványára, ’s azóta Berlin, Mainz, Boroszló ’s más 20 német városban kikészíttetett ; hol nem csak ágyak, de minden segédeszközök is megvannak, miknek tetszhalál esetében a’ tudomány hasznát veheti, ’s hol a’ holttestek csengetyűvonalakkal ’s mesterséges ébresztő műszerekkel vannak érintésben, úgy hogy a’ legcsekélyebb idegrándulás sem maradhat észrevétlenül. Ám építsenek ilyeket a’ gazdagabb községek; mi csak örvendhetünk gondosságuknak; de a’ közönséges falukban elég egyetlen egyszerű halottas szoba, mellynek állandó űrje a’ sirásó lehet, ha egy lakszobácska ragasztatik hozzá számára; sőt kisebb községekben ezt is elmellőzhetni, ’s a’ halottőrzést a’ rokonokra bizhatni, minthogy a’ dolog veleje csupán abban áll, hogy a’ halottszemlélő naponkint több ízben megtekintse a’ halottat, ’s temetni mindaddig ne engedje, mig a’ halál csalhatlan jelét, a’ rothadást, észre nem veszi. — Szabad legyen remélnünk, hogy köztiszteletben álló lelkes hazánkfia, kinek az orvosi politia országos főnökévé neveztetését az egész nemzet közörömmel fogadta, e’ fontos tárgynak gyakorlati elintézésére minél hamarabb figyelmet fordítand ; és szabad legyen remélnünk, hogy a’ biztosan várt bölcs intézkedések a’ végrehajtók hanyagságán ’s a’ közönség indolens tunyaságán hajótörést nem szenvedenének.Fővárosi ujdonságok. A’ múlt szombati harmadik sorshúzáskor 84 egyed közül 33 szemeltetett ki. A’ jövő sorshúzás vásár múltáig elhalasztatott. Hírlik, hogy a’ városi rabok közül is ajánlkoztak néhányan ujonczokul, ’s ajánlkozásuk aligha el nem fogadtatik. A’ Duna még folyvást nő, ’s a’ városi tanács czélszerű előkészületeket tétet történhető áradás esetére. Adja isten, (mit személni eddig alapunk van) hogy lakosainknak, kivált a’ földszintieknek, aggodalmai ne valósuljanak. E’ napokban egy fiatal zsidónő, házi békétlenségek következtében, kénszeszszel végzé életét, ’s öt gyermeket hagyott maga után. Az öngyilkolások nálunk egy idő óta napirenden látszanak lenni. — A’ pestbudai hangászegyesület negyedik műelőadását vasárnap tavaszelő 7-kén délutáni 4/2 órakor tartandja a’ városi nagy redout-teremben. —A’„Jelenkor“ és több pesti hírlapjaink Wodianer Samu pesti izraelitának a’ kor. reform, vallásra áttérését hírlik. Keresztatyja gróf Teleki József koronaőr. — A’ játékszíni orsz. választmány alkalmatos folyamodók hiánya miatt még igazgatót nem választhatott. (Hevesi gyűlés.) Tökéletes értesítést nyújtandók, közöljük a’ jegyzőkönyvet ’s utána némi felvilágositó adatokat. — 1841-ik évi télutó 17-ként. Heves vármegyének Egerben folytatva tartatott közgyűlési jegyzőkönyve részes kiírása. 104. Miután az előtti napon tartatott közgyűlés jegyzőkönyve meghitelesíttetett volna, ’s abban a’ többi közt e’ megye részéröli ujonczállitás módjának és szabályainak kidolgozását érdeklő küldöttségi munkálat iránt keletkezett változtatások is felolvastattak, de a’ katonaállitást illető javaslathoz kapcsolt módosítások következtében szükséges hirdetmény elkészitve nem volt, e’ miatt a’ rendek szembetűnő többsége azt kívánta, hogy ez a’ következendő napon tárgyalás alá vétessék, inditványképen egy részről a’ vallás, vagyis nevezetesen a’ vegyes házasságok tekintetében érkezett nagyobb érdekű törvényhatósági hivatalos levelek; más részről pedig ugyancsak a’ nevezett ujonczok iránt beadott küldöttségi tudósítással kapcsolatban levő hirdetménynek folytatólag pontonkinti fölvétele sürgettetett, és a’ felett, hogy a’ két tárgy közül mellyik vétessék tanácskozásba, mind két részről huzamosabban tartó szakadatlan felkiáltások jöttek közbe, és ámbár elnök első alispán úr közben kinyilatkoztatá, miképen a’ vita alá került két tárgy közül ugyancsak a’ szembetűnő többség kívánsága szerint a’ vallásos dolog vétessék tárgyaltatás alá, és ezen elnöki kimondását többször meg is újította; de a’ nagy felkiáltások közt egy ízben történt elcsendesedés alkalmával másod alispán ur is első alispán urnak a’ vegyes házasságok iránt kimondott nyilatkozását ismételte volna: a’ huzamosabb ideig folytatott mind két részrőli felkiáltás továbbá is mindaddig megújítva tartott, miglen első alispán ur tiszti ügyész úrnak világosan kinyilatkoztatta, hogy a’ tárgyak feletti vitára nézve a’ többség kívánságához képest a’ vallásos tárgyat illető leveleknek mindenekelötti tanácskozásba vételét elnökileg már kimondotta, egyszersmind figyelmezteté, hogy a ki elnöki kimondása után is még ellenszólna, a’ rendek kívánsága szerint actio alá vétetni kívánja; ’s mind e’ mellett még azután is, midőn a’ főjegyző a’ többször elkezdett ’s mindannyiszor megakadályozott olvasást folytatni akarta, táblabiró és fiscalis Csiky Sándor ur szólani bátorkodván, azonnali felkiáltások által actio alá vonatni szorgalmaztaték, minek folytában, a’ mint a’ tiszti főügyész a’ vádkereset föltételéhez fogott, szűnni kezde a’ hangos felkiáltás, és csak kevés idő alatt egészen el is csendesedvén a’ megye rendei, ez alkalommal olvastattak ns. Borsod, Pest, Gömör szomszéd, — továbbá Abauj, Mármaros, Vas és Esztergom vgyék közönségeinek a’ vegyes házasságok tárgyában kibocsátott egyházi körlevelek iránt kelt hivatalos levelei és ó felsége elébe terjesztett felírásai, mellyek miután általában elolvastattak, megvitattattak, és a’ tárgy, Esztergom vármegye által kiemelt okoknál fogva, e’ megye részéről is pártolva, ó felsége elébe terjesztetni szorgalmaztatok, elnök első alispán ur a’ majdnem általános megegyezésnek és kívánatnak engedve, a’ tárgynak az esztergomi felírás szerinti pártolását szinte e’megye részéről is fölterjesztendőnek nyilatkoztatta. Ezt követte a’ megye rendeinek az asztalra való tódulása ’s örömükből az elnök első alispánnak éljenkiáltások közt levegőbe történt fölemelése ’s a’ gyűlés eloszlása. — Másnap, télutó 18-kán: 106. Elnök első alispánj ur fájdalmasan előadá, miképen a’ mai napon folytatólag tartandó közgyűlésnek elkezdése előtt a’ megyének tanácskozási teremében és azon kívül is Eger városában több rendbeli, a’ közbátorságot magháboritó tettek és csendességet felzavarni czélzó merények követtettek el, nevezetesen alattomos szúrások, ütések, vérengzések, lázitások és egyéb kicsapongások; mivel pedig hivatala viseletének kezdetétől fogva, mindenkor teljes erejével, javainak és életének is feláldozásával arra törekedett, hogy — hivatalos kötelessége szerint — mindenkinek az igazság pontosan kiszolgáltassák, a’ közbátorság és csend fentartassék, e’ végre most is e’ jelen körülmények között szükségesnek tartotta, a’ helyben levő tábornagy urat az iránt hivatalosan megkeresni, hogy a’ közbátorságnak és nyilvános csendnek fentartása tekintetében bölcs belátása szerint rendelkezni és a’ helyben szállásoló katonaságot szükség esetére kirendeltetni ne terheltessék. Melly előadása után elnök első alispán urnak bölcs ’s a' körülmények által szükségeseknek tartott rendelkezéseiért nyilvános és általános köszönetét mondván a’ KK. és RR., ezt jegyzőkönyvileg is följegyeztetni határozók, egyszersmind azt is elrendelték, hogy az első alispán ur által érintett kicsapongások küldöttség által megvizsgáltassanak, mellyre következő tagok neveztettek: táblabiró és főjegyző Brezovay József ur elnöklete alatt: táblabiró Goszthonyi Antal, tb. Kováts József, tb. Ivády Gábor, tb. Elek Menyhért, tb. Papszáz Lajos, főjegyző Vratarits Károly, első aljegyző Madarassy János, járásbeli főszolgabíró urak segéd esküttjeikkel, tiszti alügyész Földváry János ur; meghagyatván a’ küldöttségnek, hogy munkálódásáról hivatalos jelentését, a’ tiszti nyomozással együtt, a’ törvényszékre mutassa be. — 107. Ennekutána a’ tegnapi ülésnek jegyzőkönyve meghitelesíttetvén, a’ vegyes házasság tárgyában elrendelt alázatos felírás a’ velitesek-féle pénztár költségén 600 példányban kinyomatni, ’s minden nemes megyének tudomás és pártolás végett szinte nyomtatott hivatalos levél által megküldetni, egyszersmind elosztatni határoztatott. — 108. Felolvastatott ezután a’ Sütő János ur által személyén elkövetettül panasztott verekedésnek ’s bizonyos elismervény írására kényszeríttetésének kinyomozására múlt 1840-ik évi télelő 15-kén közgyülésileg kirendelt nyomozó küldöttség hivatalos tudósítása, mellynek folytában alszolgabiró Vratarits Lajos ur a’ panaszkodott Sütő János urnák fején ejtett sebekről szóló sebészi látleletet szóbeli előadás mellett bemutatta. — A’ bemutatott irományokban foglalt próbáknál fogva elegendő ok lévén gr. Keglevich Miklós, Puky Miklós és Luby József urak ellen büntetőpernek kezdésére, azon per ellenök tiszti alügyész Földváry János urnak, kinek a’ közbejött irományok kiadatni fognak, ’s ki ugyanazt a’ jövő törvényszéken meginditandja, felperessége mellett elrendeltetik, melly ebbeli végzés örökös főispán ur ő nagyméltóságával hivatalos levél utján abbeli alázatos kérelemmel fog közöltetni, hogy felemlített Luby József urat, mint büntetőperbe fogottat, ezen megyében viselt alszolgabirói hivatalától felfüggeszteni, ’s nehogy volt szolgabirói kerületének, mellyben köztudomás szerint Gyöngyös városa a’ sz. birói eljárást gyakorta megkívánja, összehalmozódott hivatalos dolgai hátramaradást szenvedjenek, azon hivatalra valamelly alkalmas egyedet,—melly tekintetben a’ megyei rendek tiszteletbeli alszolgabiró Fehér István, rendszerinti esküdt Györfy Ignácz és Borhy Imre urakat ajánlják, — helyettesíteni méltóztassék. — 112. Sütő János alszolgabiró urnak panasza következésében nevezve volt küldöttség által bemutatott vizsgálatoknak felolvasása után alszolgabiró Platthy Sándor ur szót kérvén, előadta, hogy ő és Györfy Ignácz eskütt társa, mint törvényes bizonyság, e’ ns. megyék három rendszerinti tiszti ügyészeinek kérelmét ’s illetőleg óvását az elnökösködő első alispán urnak beadta, kérvén azt, minthogy — a’ mint magát kifejezé — jelentek, gyűlésnek hatóságát érdekli, felolvastatni. Azonban a’ küldöttségi hivatalos tudósításnak tárgyalása folytattatván, annak bevégzése után: —113.Felolvastatott tiszti főügyvéd Beöthy Lajos, úgy Berecz Ferencz és Liptsey Imre tiszti alügyész uraknak aláírása alatt költ következő kérelem és óvás: „Tekins vármegye! A’ tegnapi napon tartott közgyűlésnek egész menetele ’s folyamata, különösen pedig annak végzete, melly mindnyájunkat életveszedelmi helyzetbe hozott, csalhatlan tanúbizonysága annak, hogy e’ rendkívüli helyzetben, kivált az utolsó tárgy eldjze feletti tanácskozások sikerét ’s határozatát« brr 140 jen ut [n gro( tfpßeme möchte 1