Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-03-03 / 18. szám

kolkinjaira is? fölébredjenek. Lycurg tizen­egy napot szabott a’ bánatos tisztelgéseknek, ’s csak ezek végeztével volt szabad a’ teme­tés. A’ 12 tábla törvényei pedig kilenczed nap előtt nem engedtek temetni. Azonban illy késedelmezés az élőknek könnyen veszélyes lehet , — rendes esetekben két nap alatt meg­mutatkozik a’ halál jele; rendkívüli esetek­ben pedig napok semmit sem határoznak ; te­hát nem az óraszám, hanem a’ lelkiösmeretes halotti szemle a’ legfőbb dolog. De épen azért, mivel az élőkre hárulható veszélyt kell főkép szemügyre venni, a’ halotti szemle soha sem lesz olly rendben, minőben lennie kellene, mig csak halottas szoba minden helységben nem állittatik. Már 1771-ben parancsoltatott illy halottas kamarácskának minden templom­­nak­ fölépítése ; de a’ gyakran megújított pa­rancsnak nincsen sikere. Pedig korán se gon­doljuk, hogy egy, sok készületű pompás épü­letről van szó, mint Weimarban 1792-ben Hufeland inditványára, ’s azóta Berlin, Mainz, Boroszló ’s más 20 német városban kikészíttetett ; hol nem csak ágyak, de min­den segédeszközök is megvannak, miknek tetszhalál esetében a’ tudomány hasznát ve­heti, ’s hol a’ holttestek csengetyűvonalakkal ’s mesterséges ébresztő műszerekkel vannak érintésben, úgy hogy a’ legcsekélyebb ideg­rándulás sem maradhat észrevétlenül. Ám építsenek ilyeket a’ gazdagabb községek; mi csak örvendhetünk gondosságuknak; de a’ közönséges falukban elég egyetlen egy­szerű halottas szoba, mellynek állandó űrje a’ sirásó lehet, ha egy lakszobácska ragasz­­tatik hozzá számára; sőt kisebb községekben ezt is elmellőzhetni, ’s a’ halottőrzést a’ ro­konokra bizhatni, minthogy a’ dolog veleje csupán abban áll, hogy a’ halottszemlélő na­ponkint több ízben megtekintse a’ halottat, ’s temetni mindaddig ne engedje, mig a’ halál csalhatlan jelét, a’ rothadást, észre nem veszi. — Szabad legyen remélnünk, hogy köztisz­teletben álló lelkes hazánkfia, kinek az or­vosi politia országos főnökévé neveztetését az egész nemzet közörömmel fogadta, e’ fon­tos tárgynak gyakorlati elintézésére minél ha­­marabb figyelmet fordítand ; és szabad legyen remélnünk, hogy a’ biztosan várt bölcs intéz­kedések a’ végrehajtók hanyagságán ’s a’ kö­zönség indolens tunyaságán hajótörést nem szenvedenének.­­F­ővárosi ujdonságok. A’ múlt szom­bati harmadik sorshúzáskor 84 egyed közül 33 szemeltetett ki. A’ jövő sorshúzás vásár múl­táig elhalasztatott. Hírlik, hogy a’ városi ra­bok közül is ajánlkoztak néhányan ujonczo­­kul, ’s ajánlkozásuk aligha el nem fogadtatik. A’ Duna még folyvást nő, ’s a’ városi tanács czélszerű előkészületeket tétet történhető ár­adás esetére. Adja isten, (mit személni ed­dig alapunk van) hogy lakosainknak, kivált a’ földszintieknek, aggodalmai ne valósuljanak. E’ napokban egy fiatal zsidónő, házi békétlen­ségek következtében, kénszeszszel végzé életét, ’s öt gyermeket hagyott maga után. Az öngyilkolások nálunk egy idő óta napi­renden látszanak lenni. — A’ pestbudai han­gászegyesület negyedik műelőadását vasárnap tavaszelő 7-kén délutáni 4­/2 óra­kor tartandja a’ városi nagy redout-terem­­ben. —A’„Jelenkor“ és több pesti hírlapjaink Wodianer Samu pesti izraelitának a’ kor. reform, vallásra áttérését hírlik. Keresztatyja gróf Teleki József koronaőr. — A’ já­tékszíni orsz. választmány alkalmatos folya­modók hiánya miatt még igazgatót nem vá­laszthatott. (Hevesi gyűlés.) Tökéletes értesítést nyújtandók, közöljük a’ jegyzőkönyvet ’s utá­na némi felvilágositó adatokat. — 1841-ik évi télutó 17-kén­t. Heves vármegyének Egerben folytatva tartatott közgyűlési jegyzőkönyve ré­szes kiírása. 104. Miután az előtti napon tar­tatott közgyűlés jegyzőkönyve meghitelesít­tetett volna, ’s abban a’ többi közt e’ megye részéröli ujonczállitás módjának és szabályai­nak kidolgozását érdeklő küldöttségi munká­lat iránt keletkezett változtatások is felolvas­tattak, de a’ katonaállitást illető javaslathoz kapcsolt módosítások következtében szüksé­ges hirdetmény elkészitve nem volt, e’ miatt a’ rendek szembetűnő többsége azt kívánta, hogy ez a’ következendő napon tárgyalás alá vétessék, inditványképen egy részről a’ val­lás, vagyis nevezetesen a’ vegyes házassá­gok tekintetében érkezett nagyobb érdekű tör­vényhatósági hivatalos levelek; más részről pedig ugyancsak a’ nevezett ujonczok iránt beadott küldöttségi tudósítással kapcsolatban levő hirdetménynek folytatólag pontonkinti fölvétele sürgettetett, és a’ felett, hogy a’ két tárgy közül mellyik vétessék tanácskozásba, mind két részről huzamosabban tartó szakadat­lan felkiáltások jöttek közbe, és ámbár elnök első alispán úr közben kinyilatkoztatá, mi­képen a’ vita alá került két tárgy közül ugyancsak a’ szembetűnő többség kívánsága szerint a’ vallásos dolog vétessék tárgyalta­tás alá, és ezen elnöki kimondását többször meg is újította; de a’ nagy felkiáltások közt egy ízben történt elcsendesedés alkalmával másod alispán ur is első alispán urnak a’ vegyes házasságok iránt kimondott nyilatko­zását ismételte volna: a’ huzamosabb ideig folytatott mind két részrőli felkiáltás továbbá is mindaddig megújítva tartott, miglen első alispán ur tiszti ügyész úrnak világosan ki­nyilatkoztatta, hogy a’ tárgyak feletti vitára nézve a’ többség kívánságához képest a’ val­lásos tárgyat illető leveleknek mindenekelötti tanácskozásba vételét elnökileg már kimon­dotta, egyszersmind figyelmezteté, hogy a­ ki elnöki kimondása után is még ellenszólna, a’ rendek kívánsága szerint actio alá vétetni kívánja; ’s mind e’ mellett még azután is, mi­dőn a’ főjegyző a’ többször elkezdett ’s mind­annyiszor megakadályozott olvasást folytatni akarta, táblabiró és fiscalis Csiky Sándor ur szólani bátorkodván, azonnali felkiáltások ál­tal actio alá vonatni szorgalmaztaték, minek folytában, a’ mint a’ tiszti főügyész a’ vádkere­set föltételéhez fogott, szűnni kezde a’ hangos felkiáltás, és csak kevés idő alatt egészen el is csendesedvén a’ megye rendei, ez alka­lommal olvastattak ns. Borsod, Pest, Gömör szomszéd, — továbbá Abauj, Mármaros, Vas és Esztergom vgyék közönségeinek a’ ve­gyes házasságok tárgyában kibocsátott egy­házi körlevelek iránt kelt hivatalos levelei és ó felsége elébe terjesztett felírásai, mellyek miután általában elolvastattak, megvitattattak, és a’ tárgy, Esztergom vármegye által kiemelt okoknál fogva, e’ megye részéről is pártolva, ó felsége elébe terjesztetni szorgalmaztatok, elnök első alispán ur a’ majdnem általános megegyezésnek és kívánatnak engedve, a’ tárgynak az esztergomi felírás szerinti párto­lását szinte e’megye részéről is fölterjeszten­­dőnek nyilatkoztatta. Ezt követte a’ megye rendeinek az asztalra való tódulása ’s örö­mükből az elnök első alispánnak éljenkiáltá­­sok közt levegőbe történt fölemelése ’s a’ gyűlés eloszlása. — Másnap, télutó 18-kán: 106. Elnök első alispánj ur fájdalmasan elő­­adá, miképen a’ mai napon folytatólag tartan­dó közgyűlésnek elkezdése előtt a’ megyé­nek tanácskozási teremében és azon kívül is Eger városában több rendbeli, a’ közbátorsá­got magháboritó tettek és csendességet felza­varni czélzó merények követtettek el, neve­zetesen alattomos szúrások, ütések, véreng­zések, lázitások és egyéb kicsapongások; mivel pedig hivatala viseletének kezdetétől fogva, mindenkor teljes erejével, javainak és életének is feláldozásával arra törekedett, hogy — hivatalos kötelessége szerint — min­denkinek az igazság pontosan kiszolgáltassák, a’ közbátorság és csend fentartassék, e’ vég­re most is e’ jelen körülmények között szük­ségesnek tartotta, a’ helyben levő tábornagy urat az iránt hivatalosan megkeresni, hogy a’ közbátorságnak és nyilvános csendnek fen­­tartása tekintetében bölcs belátása szerint ren­delkezni és a’ helyben szállásoló katonaságot szükség esetére kirendeltetni ne terheltessék. Melly előadása után elnök első alispán ur­nak bölcs ’s a' körülmények által szüksége­seknek tartott rendelkezéseiért nyilvános és általános köszönetét mondván a’ KK. és RR., ezt jegyzőkönyvileg is följegyeztetni határo­zók, egyszersmind azt is elrendelték, hogy az első alispán ur által érintett kicsapongások küldöttség által megvizsgáltassanak, mellyre következő tagok neveztettek: táblabiró és fő­jegyző Brezovay József ur elnöklete alatt: táblabiró Goszthonyi Antal, tb. Kováts József, tb. Ivády Gábor, tb. Elek Menyhért, tb. Pap­száz Lajos, főjegyző Vratarits Károly, első aljegyző Madarassy János, járásbeli főszolga­bíró urak segéd esküttjeikkel, tiszti alügyész Földváry János ur; meghagyatván a’ kül­döttségnek, hogy munkálódásáról hivatalos jelentését, a’ tiszti nyomozással együtt, a’ törvényszékre mutassa be. — 107. Ennek­­utána a’ tegnapi ülésnek jegyzőkönyve meg­hitelesíttetvén, a’ vegyes házasság tárgyában elrendelt alázatos felírás a’ velitesek-féle pénztár költségén 600 példányban kinyomat­ni, ’s minden nemes megyének tudomás és pártolás végett szinte nyomtatott hivatalos le­vél által megküldetni, egyszersmind elosztat­ni határoztatott. — 108. Felolvastatott ez­után a’ Sütő János ur által személyén elköve­­tettül panasztott verekedésnek ’s bizonyos el­ismervény írására kényszeríttetésének kinyo­mozására múlt 1840-ik évi télelő 15-kén köz­­gyülésileg kirendelt nyomozó küldöttség hi­vatalos tudósítása, mellynek folytában alszol­­gabiró Vratarits Lajos ur a’ panaszkodott Sü­tő János urnák fején ejtett sebekről szóló se­bészi látleletet szóbeli előadás mellett bemu­tatta. — A’ bemutatott irományokban foglalt próbáknál fogva elegendő ok lévén gr. Keg­­levich Miklós, Puky Miklós és Luby József urak ellen büntetőpernek kezdésére, azon per ellenök tiszti alügyész Földváry János urnak, kinek a’ közbejött irományok kiadatni fognak, ’s ki ugyanazt a’ jövő törvényszéken megin­­ditandja, felperessége mellett elrendeltetik, melly ebbeli végzés örökös főispán ur ő nagy­méltóságával hivatalos levél utján abbeli alá­zatos kérelemmel fog közöltetni, hogy felem­­lített Luby József urat, mint büntetőperbe fo­gottat, ezen megyében viselt alszolgabirói hivatalától felfüggeszteni, ’s nehogy volt szolgabirói kerületének, mellyben köztudomás szerint Gyöngyös városa a’ sz. birói eljárást gyakorta megkívánja, összehalmozódott hiva­talos dolgai hátramaradást szenvedjenek, azon hivatalra valamelly alkalmas egyedet,—melly tekintetben a’ megyei rendek tiszteletbeli al­­szolgabiró Fehér István, rendszerinti esküdt Györfy Ignácz és Borhy Imre urakat ajánlják, — helyettesíteni méltóztassék. — 112. Sütő János alszolgabiró urnak panasza következé­sében nevezve volt küldöttség által bemuta­tott vizsgálatoknak felolvasása után alszolga­biró Platthy Sándor ur szót kérvén, előadta, hogy ő és Györfy Ignácz eskütt társa, mint törvényes bizonyság, e’ ns. megyék három rendszerinti tiszti ügyészeinek kérelmét ’s illetőleg óvását az elnökösködő első alispán urnak beadta, kérvén azt, minthogy — a’ mint magát kifejezé — jelen­tek, gyűlésnek ható­ságát érdekli, felolvastatni. Azonban a’ kül­döttségi hivatalos tudósításnak tárgyalása foly­­tattatván, annak bevégzése után: —113.Fel­olvastatott tiszti főügyvéd Beöthy Lajos, úgy Berecz Ferencz és Liptsey Imre tiszti alügyész uraknak aláírása alatt költ következő kérelem és óvás: „Teki­ns vármegye! A’ tegnapi na­pon tartott közgyűlésnek egész menetele ’s folyamata, különösen pedig annak végzete, melly mindnyájunkat életveszedelmi helyzetbe hozott, csalhatlan tanúbizonysága annak, hogy e’ rendkívüli helyzetben, kivált az utolsó tárgy eldjze feletti tanácskozások sikerét ’s határozatát« brr 140 jen ut [n gro( tfpßeme möchte 1

Next