Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-09 / 3. szám

SZOMBAT 3. TELHO 9. 1841 Megjelelt e’ hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr., borítékban fi fr . postán borítékkal fi fr. pengő p. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583-d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajezár számíttatik. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczíkk­­nyel­vünk ügye­. Magyar tudós társaság. Egyesületek. Megyei hírek. Fővárosi újdonságok. Kétkamatos kölcsön. Statisticai adatok. Nemzeti színház. Vi­déki hírek. Birry ítélete Ferenczyről. Éjszakame­­rika. Franczhon. Angolhon. Portugal. Némethon 1’oroszhon. Svédhon. Németalföld. Dánia. Törökor­szág. I­egújabb. —Feuilleton: Politica, Nyelv­újítás. — Hirdetése­k: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (Kinevezések.) A’váltó-feltörvény­­székhez írnokokká neveztettek: Ybl Lajos a’ kir. curia járulnoka, és Novák Kálmán kir.­ táb. jegyző. (Hivatalos tud.) A’ m­­. m­. kir. udv. kamara szatmári só­­árnokká P­o­l­á­n­y­i Péter ottani ellen­őrködő mázsamestert, és mehadiai sóárnok­­ká Turkovics István halmágyi sóár­­nokot nevezte ki. (Magánytudósitás.) A’ pesti első bírósági váltótörvényszék­nél a’ még üresen volt 6-dik ülnöki helyire Friebeisz Imre Esztergom megyei volt főjegyző­k, kineveztetett. (jV­­a g á n­y t­u d/) Vezércy.ik­k­. (Nyelvünkü­gye) Ha meggondoljuk, miképen már ötven év előtt ébredett föl a’ nemzeti vágy, kívüli tulajdon édes honunkban , tulajdon édes nyelvünknek a’ jogokat, m­ellyek a’ nem­zet eszméjével olly lényegesen egybekap­­csolvák , miszerint az, hogy fölébresztésükért és teljes életre hozásukért olly hosszú év­­soron át kellett , sőt több tekintetben még jelenleg is kell küldenünk, nem kevésbbé cso­dálatos , mint az, hogy előbb olly mély álomba sülyedhettek; ha az ötven éves har­­eron végig tekintünk, önkénytelen is e­­szünkbe ötlik a’ gondolat: hol állanánk ma , ha ötven év előtt mondatott volna ki törvényhozásunk által a’ hatalmas szó, csak olly kiterjedésben is , mikép azt legújabb törvényeink kifejtették ! Ne mondja nekünk senki, hogy előbb készíteni, nevelni, művelni kellett a’ nyelvet, misze­rint majd fokonkint fölebb sántikálva, vég­­t­re helyt foglalhasson a’ polezon, melly csak őt illeti. Mi nem értjük e’ szavakat. Nemzeti nyelv nem gyermek, kinek lassan­­kint hosszabbítod pórázát, ha járni tanul. A’ nyelv mindig csak annyira bő, a’ mennyire szükség van reá. Neveld a’ szükséget, és nevelted a’ bőséget. Tudja mindenki, minő volt a’ francziák nyelve, minő volt irodal­muk XIV. Lajos elött Lajos szólott: LE­GYEN ! E’ szóra lehulltak, egyszerre h­ulltak le­ a’ nyelvet kötő bilincsek, és tudja mindenki, pár évtized alatt minő óriás jön a’ törpé­ből , minő polezra hágott nyelv és iroda­lom Franczh­onban. Azonban ez csak kése­delem , csak hátramaradás, és semmi más. Kár kár, de nem kipótolhatlak Nemzetek élete nem méretik maroknyi napjaink mér­téke szerint. De van a’ dologban kipótol­­hatlan kár is , uraim. Ha ötven év előtt mon­datott volna ki a’„legyen“ szó? nem találkoz­­nak vala milliók a’ magyar korona uralmában, kik nyomás ürügye alatt nem» csekély in­gerültséggel szaggatják a' nemzet kebelét. És miért? talán mivel a’ magyar nyelvnek jogaiba visszatételével azt parancsolják tör­vényeink , hogy ők tótul ne tudjanak, talán mert tótul folytatták ekkorig pőréiket, tó­tul vitatkoztak megyei gyűléseiken*), ’s mi most nyelvüket tiltjuk ki szájaikból ? Korán sem. Azt akarjuk, hogy a’magyar ha­zában ne egy holt idegen, nekik úgy mint ne­künk holt és idegen, hanem a’ magyar — melly Magyarhonban nekünk nemzeti és anyai, nekik pedig nem anyai bár, de nem is idegen, ha ők bánunk, alkotmányunk ’s törvényeink jóvoltában nem idegenek — azt akarjuk, hogy a’kormányzás és közigaz­gatás nyelve a’ magyar legyen. Hisz ez így van mindenütt, ’s például Éjszakameri­­kában a’ német, Franczhon­ban szintúgy a’ német (elsasz), a’ baszk és breyzard, An­­golhonban a’ walesi ’s gael és ír, Po­roszországban a’ lengyel, porosz litván ’s kaszub nyelv és nemzetiség megmaradásá­val nem ellenkezik. Nem akarunk mi itt olly gyanakodásnak helyt engedni, hogy talán más fekszik a’ dolog hátterében , nem egy­bekötni azon több oldalról valónak állított törekedéssel, mellynél fogva egy roppant hatalomnak csak a’ legújabb időkben szóla­nak dalnokai a’ nagy jövendőről, melly a’ szl­á­v nemzetre várakozik, és ama’ rokon­­szenvekről, mellyek egy bizonyos irányban csak az újabb időkben] ébredtek, ’s itt ott talán ébresztettek is; mi csak azt kívánjuk: isten adja, ne mutatkozzék károsnak ez irány mindazokra is, kik iránta mással mint borzadás érzelmével viseltethetnek. — Min­ket azon meggyőződés melegít hogy fér­fias önérzet a’ hűség legbizonyosb bélye­ge; azon önérzet, melly rettenthetlenül vé­di saját jogát, de épen azért tiszteli má­sok jogát, ’s így a’ hűség jogát is főképen. Nem akarjuk ezeket bővebben fejtegetni, elég legyen említenünk, miképen ezek lebeg­tek lelkünk előtt, midőn pótolhatlan kár­nak val­lottük, hogy nemzeti nyelvünk mel­letti harczunk ’s öröködésünkre immár ötven év kellett. Ez alatt támadtak a’ körülmények, mellyek az ellenkező irányt nemzették, melly ha csakugyan él és táplál­tatik, káros kö­vetkezményeit azoknak kellene jó előre meg­gondolniuk, kik nyelvünk terjesztését ’s teljes elfogadását most is ellenzik, ’s tán gyűlöletes ingerültséggel hátráltatják. íme itt fekszik jövendőnk legfontosabb kérdé­se! — Mi, azonfelül, hogy a’ magyar nem­zetiséget minden törvényes és méltányos után, ’s különösen az iskolamesterek ser­kentésével (itt kevéssel nagy hasznot te­­hetni)terjesztendőnek vélnék, ezen intéssel szeretnék, mint Cato Carthago letörlésére, minden beszédünket végezni; mi ezenfelül csak egy gyógyszert tudunk, melly ama’ szakadást a’ nemzetben gyökeresen meg­szüntethetné; és ezen gyógyszer ? egy szóból áll; és ez a’ szó? azt uraim elkell talál­notok, nekünk kimondanunk nem lehet, de a’ ki tudja, mi nehéz, hogy ne mondjuk lehe­tetlen az ellenkező elemeket egybeforrasz­tani, az könnyen kitalálh­atja Magyar tudós társaság gyűlé­se i T é 1 e 1 - b­e n. A’ múlt hónap 7-dikén tartott ülésben Lukács Móricz II. a’ büntető­jogi theoriákról értekezvén, különösen az igazság és haszon elveit fejtegető, ’s az utol­só ellen több jogtanárok által felhozott ne­hézségeket czáfolgatta, azt igyekezvén meg­mutatni , hogy a’ jól értett haszonelvben az igazság elve is benfoglaltatik.­­ Ugyanek­kor egy természettani értekezés vizsgálat alá bocsáttatott; Podhradczky Józsefi, tagé pedig Berger Illés magyar történetíróról Bajza J. ajánlatára a’ Tudománytárba felvétetni ren­deltetett. A’ Télelő 14-bén tartott ülésben Kiss Károly, az utolsó nagy gyűlés alkalmával hadtudományosztályi uj rendes tag, székét el­foglalván , azon okok nyomozásával foglal­kozó értekezését olvasá fel, mellyek a’ fran­­czia köztársaság seregeinek rendkívüli győ­­zedelmeit ’s ezeknek olly hatalmas sikert eszközlött. Ez ülésben Tarczy Lajos r. tagtól a’ ter­mészeti tudományok történetének folytatása, Gebhardt Ferencz r. t. ajánlatára — Hetényi János rt. értekezése pedig az academiák hasz­nairól Szilasy J. helyeslő véleménye követ­keztében, a’ Tudománytárba felvétetni hatá­­roztattak. (E­gyesülete­k.) A’ magyar g­a­z­­dasági egyesület korm. választottsága m. évi Télelő 13-kán, és f. h. 3-kán üléseket tartott, mellyeknek eredményei következők­ben öszpontosulnak : a]) Az illető szakosz­tály véleményéhez képest több rendbeli mi­taui ’s jelesen építkezési javaslatok közül egyik, melly a’fa-ácsolat nélküli cserép házfedeleket tárgyazza, el nem fogadtatott,’s a’ benyújtott rajzok tulajdonosának visszaadatai rendeltet­tek ; mások azonban annak idején és helyén kellő alakban közzé fognak tétetni. b) Egy amerikai találmányu szivattyú, mellyen a’ vizet csekély erővel nagyságához képest 30 ’s több lábnyi magasra emelhetni, sőt nagyobb tá­volságra növény öntözésül szerte is fecsken­dezhetni, az illető szakosztály vizsgálata ’s kedvező véleménye következtében a’ t. kö­zönségnek ajánltatik. Megszemlélhetni e’ mű­szert Pesten a­ gözh­ajózási hivatalban. Ara 60 — 120 p. for. e) Morlot G. E. a’ érni köztársaság kormánytanácsának hajdani tagja az egyesülethez intézett levele kíséretében illy czimü munkájával kedveskedvén: „Die Bienenzucht theoretisch und practisch , Bern 1839." ez köszönettel fogadtatván ’s tárgyis­ *) Liptó megyéről a’ Hírnök ’s budai né­met újság ugyan, de nem mint bizonyost, ,hanem csak hír szerint irák , hogy a’ KK. és RR. mindnyájan tótul beszéltek a’ gyűlésen­ Ne­künk nincsenek még onnan c­áfoló adataink , de ismervén Liptó megyének e’ részbeni szel­lemét, miszerint jegyzőkönyveit is már több év óta magyarul viszi, szeretjük hinni, hogy e­ dologban félreértés van. Alkalmasint valami szavazati kérdés fordulhatott elő, melly a köznemességet szokottnál közelebbről érdek­lé, ’s talán e’ miatt szólott valaki „h­o­z­z­áj­o­k s tótul, hogy a’ dolgot, a’ mire szavazatidnak, ismerjék. Azonban várva várunk Liptóból egy hiteles szót, melly a'kellemetlen hirt vagy meg­­czáfolja, vagy felvilágosítsa. Szerk.

Next