Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-01-09 / 3. szám
SZOMBAT 3. TELHO 9. 1841 Megjelelt e’ hírlap minden héten kétszer: szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr., borítékban fi fr . postán borítékkal fi fr. pengő p. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583-d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajezár számíttatik. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczíkknyelvünk ügye. Magyar tudós társaság. Egyesületek. Megyei hírek. Fővárosi újdonságok. Kétkamatos kölcsön. Statisticai adatok. Nemzeti színház. Vidéki hírek. Birry ítélete Ferenczyről. Éjszakamerika. Franczhon. Angolhon. Portugal. Némethon 1’oroszhon. Svédhon. Németalföld. Dánia. Törökország. Iegújabb. —Feuilleton: Politica, Nyelvújítás. — Hirdetések: MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. (Kinevezések.) A’váltó-feltörvényszékhez írnokokká neveztettek: Ybl Lajos a’ kir. curia járulnoka, és Novák Kálmán kir. táb. jegyző. (Hivatalos tud.) A’ m. m. kir. udv. kamara szatmári sóárnokká Polányi Péter ottani ellenőrködő mázsamestert, és mehadiai sóárnokká Turkovics István halmágyi sóárnokot nevezte ki. (Magánytudósitás.) A’ pesti első bírósági váltótörvényszéknél a’ még üresen volt 6-dik ülnöki helyire Friebeisz Imre Esztergom megyei volt főjegyzők, kineveztetett. (jVa g á ny tu d/) Vezércy.ikk. (Nyelvünkügye) Ha meggondoljuk, miképen már ötven év előtt ébredett föl a’ nemzeti vágy, kívüli tulajdon édes honunkban , tulajdon édes nyelvünknek a’ jogokat, mellyek a’ nemzet eszméjével olly lényegesen egybekapcsolvák , miszerint az, hogy fölébresztésükért és teljes életre hozásukért olly hosszú évsoron át kellett , sőt több tekintetben még jelenleg is kell küldenünk, nem kevésbbé csodálatos , mint az, hogy előbb olly mély álomba sülyedhettek; ha az ötven éves hareron végig tekintünk, önkénytelen is eszünkbe ötlik a’ gondolat: hol állanánk ma , ha ötven év előtt mondatott volna ki törvényhozásunk által a’ hatalmas szó, csak olly kiterjedésben is , mikép azt legújabb törvényeink kifejtették ! Ne mondja nekünk senki, hogy előbb készíteni, nevelni, művelni kellett a’ nyelvet, miszerint majd fokonkint fölebb sántikálva, végtre helyt foglalhasson a’ polezon, melly csak őt illeti. Mi nem értjük e’ szavakat. Nemzeti nyelv nem gyermek, kinek lassankint hosszabbítod pórázát, ha járni tanul. A’ nyelv mindig csak annyira bő, a’ mennyire szükség van reá. Neveld a’ szükséget, és nevelted a’ bőséget. Tudja mindenki, minő volt a’ francziák nyelve, minő volt irodalmuk XIV. Lajos elött Lajos szólott: LEGYEN ! E’ szóra lehulltak, egyszerre hulltak le a’ nyelvet kötő bilincsek, és tudja mindenki, pár évtized alatt minő óriás jön a’ törpéből , minő polezra hágott nyelv és irodalom Franczhonban. Azonban ez csak késedelem , csak hátramaradás, és semmi más. Kár kár, de nem kipótolhatlak Nemzetek élete nem méretik maroknyi napjaink mértéke szerint. De van a’ dologban kipótolhatlan kár is , uraim. Ha ötven év előtt mondatott volna ki a’„legyen“ szó? nem találkoznak vala milliók a’ magyar korona uralmában, kik nyomás ürügye alatt nem» csekély ingerültséggel szaggatják a' nemzet kebelét. És miért? talán mivel a’ magyar nyelvnek jogaiba visszatételével azt parancsolják törvényeink , hogy ők tótul ne tudjanak, talán mert tótul folytatták ekkorig pőréiket, tótul vitatkoztak megyei gyűléseiken*), ’s mi most nyelvüket tiltjuk ki szájaikból ? Korán sem. Azt akarjuk, hogy a’magyar hazában ne egy holt idegen, nekik úgy mint nekünk holt és idegen, hanem a’ magyar — melly Magyarhonban nekünk nemzeti és anyai, nekik pedig nem anyai bár, de nem is idegen, ha ők bánunk, alkotmányunk ’s törvényeink jóvoltában nem idegenek — azt akarjuk, hogy a’kormányzás és közigazgatás nyelve a’ magyar legyen. Hisz ez így van mindenütt, ’s például Éjszakamerikában a’ német, Franczhonban szintúgy a’ német (elsasz), a’ baszk és breyzard, Angolhonban a’ walesi ’s gael és ír, Poroszországban a’ lengyel, porosz litván ’s kaszub nyelv és nemzetiség megmaradásával nem ellenkezik. Nem akarunk mi itt olly gyanakodásnak helyt engedni, hogy talán más fekszik a’ dolog hátterében , nem egybekötni azon több oldalról valónak állított törekedéssel, mellynél fogva egy roppant hatalomnak csak a’ legújabb időkben szólanak dalnokai a’ nagy jövendőről, melly a’ szláv nemzetre várakozik, és ama’ rokonszenvekről, mellyek egy bizonyos irányban csak az újabb időkben] ébredtek, ’s itt ott talán ébresztettek is; mi csak azt kívánjuk: isten adja, ne mutatkozzék károsnak ez irány mindazokra is, kik iránta mással mint borzadás érzelmével viseltethetnek. — Minket azon meggyőződés melegít hogy férfias önérzet a’ hűség legbizonyosb bélyege; azon önérzet, melly rettenthetlenül védi saját jogát, de épen azért tiszteli mások jogát, ’s így a’ hűség jogát is főképen. Nem akarjuk ezeket bővebben fejtegetni, elég legyen említenünk, miképen ezek lebegtek lelkünk előtt, midőn pótolhatlan kárnak vallottük, hogy nemzeti nyelvünk melletti harczunk ’s öröködésünkre immár ötven év kellett. Ez alatt támadtak a’ körülmények, mellyek az ellenkező irányt nemzették, melly ha csakugyan él és tápláltatik, káros következményeit azoknak kellene jó előre meggondolniuk, kik nyelvünk terjesztését ’s teljes elfogadását most is ellenzik, ’s tán gyűlöletes ingerültséggel hátráltatják. íme itt fekszik jövendőnk legfontosabb kérdése! — Mi, azonfelül, hogy a’ magyar nemzetiséget minden törvényes és méltányos után, ’s különösen az iskolamesterek serkentésével (itt kevéssel nagy hasznot tehetni)terjesztendőnek vélnék, ezen intéssel szeretnék, mint Cato Carthago letörlésére, minden beszédünket végezni; mi ezenfelül csak egy gyógyszert tudunk, melly ama’ szakadást a’ nemzetben gyökeresen megszüntethetné; és ezen gyógyszer ? egy szóból áll; és ez a’ szó? azt uraim elkell találnotok, nekünk kimondanunk nem lehet, de a’ ki tudja, mi nehéz, hogy ne mondjuk lehetetlen az ellenkező elemeket egybeforrasztani, az könnyen kitalálhatja Magyar tudós társaság gyűlése i T é 1 e 1 - be n. A’ múlt hónap 7-dikén tartott ülésben Lukács Móricz II. a’ büntetőjogi theoriákról értekezvén, különösen az igazság és haszon elveit fejtegető, ’s az utolsó ellen több jogtanárok által felhozott nehézségeket czáfolgatta, azt igyekezvén megmutatni , hogy a’ jól értett haszonelvben az igazság elve is benfoglaltatik. Ugyanekkor egy természettani értekezés vizsgálat alá bocsáttatott; Podhradczky Józsefi, tagé pedig Berger Illés magyar történetíróról Bajza J. ajánlatára a’ Tudománytárba felvétetni rendeltetett. A’ Télelő 14-bén tartott ülésben Kiss Károly, az utolsó nagy gyűlés alkalmával hadtudományosztályi uj rendes tag, székét elfoglalván , azon okok nyomozásával foglalkozó értekezését olvasá fel, mellyek a’ franczia köztársaság seregeinek rendkívüli győzedelmeit ’s ezeknek olly hatalmas sikert eszközlött. Ez ülésben Tarczy Lajos r. tagtól a’ természeti tudományok történetének folytatása, Gebhardt Ferencz r. t. ajánlatára — Hetényi János rt. értekezése pedig az academiák hasznairól Szilasy J. helyeslő véleménye következtében, a’ Tudománytárba felvétetni határoztattak. (Egyesületek.) A’ magyar gazdasági egyesület korm. választottsága m. évi Télelő 13-kán, és f. h. 3-kán üléseket tartott, mellyeknek eredményei következőkben öszpontosulnak : a]) Az illető szakosztály véleményéhez képest több rendbeli mitaui ’s jelesen építkezési javaslatok közül egyik, melly a’fa-ácsolat nélküli cserép házfedeleket tárgyazza, el nem fogadtatott,’s a’ benyújtott rajzok tulajdonosának visszaadatai rendeltettek ; mások azonban annak idején és helyén kellő alakban közzé fognak tétetni. b) Egy amerikai találmányu szivattyú, mellyen a’ vizet csekély erővel nagyságához képest 30 ’s több lábnyi magasra emelhetni, sőt nagyobb távolságra növény öntözésül szerte is fecskendezhetni, az illető szakosztály vizsgálata ’s kedvező véleménye következtében a’ t. közönségnek ajánltatik. Megszemlélhetni e’ műszert Pesten a gözhajózási hivatalban. Ara 60 — 120 p. for. e) Morlot G. E. a’ érni köztársaság kormánytanácsának hajdani tagja az egyesülethez intézett levele kíséretében illy czimü munkájával kedveskedvén: „Die Bienenzucht theoretisch und practisch , Bern 1839." ez köszönettel fogadtatván ’s tárgyis *) Liptó megyéről a’ Hírnök ’s budai német újság ugyan, de nem mint bizonyost, ,hanem csak hír szerint irák , hogy a’ KK. és RR. mindnyájan tótul beszéltek a’ gyűlésen Nekünk nincsenek még onnan cáfoló adataink , de ismervén Liptó megyének e’ részbeni szellemét, miszerint jegyzőkönyveit is már több év óta magyarul viszi, szeretjük hinni, hogy e dologban félreértés van. Alkalmasint valami szavazati kérdés fordulhatott elő, melly a köznemességet szokottnál közelebbről érdeklé, ’s talán e’ miatt szólott valaki „hozzájok s tótul, hogy a’ dolgot, a’ mire szavazatidnak, ismerjék. Azonban várva várunk Liptóból egy hiteles szót, melly a'kellemetlen hirt vagy megczáfolja, vagy felvilágosítsa. Szerk.