Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-03-20 / 23. szám
volna minden kincseit; ez örökösödést — mondom — minthogy törvényen alapszik, épen úgy mint az adományozott javakbanit, váltság és kárpótlás nélkül eltörölhetni nem remélhetjük. — Már e váltságnak eszközlésére országosan tisztelt barátunk Szentkirályi Móricz, mai „Értekezőnkben“ foglalt ősiségről első közlésében, a‘laudemialis rendszer behozatalát javasolja; de mi megvalljuk, jobb’ szeretnék a' dolgot egyszerre egy lépéssel tisztába hozni; — a‘ laudemialis rendszert pedig hajlandók vagyunk ahoz hasonlítani, mintha ujonczállitási rendszerünkön a’ franczia, porosz ’stb. conscriptionalis rendszerrel akarnánk segíteni; ’s azért minden előszeretet nélkül bátorkodunk a’ közvélemény bírálata alá terjeszteni: nem jobb volna e a’ jövő törvényhozásnak azon törekednie, hogy a’ fiscalitási örökösödésnek 25 évi jövedelméből a' közép számot kivetvén, ez kamatnak tekintessék, ’s ennek öttől százra számított tőkéje a’ nemesség által egyszerre lefizettetnék? (például 50 ezertől egy millió forint) 's ekkép az ősiségi bajok kiegyenlítésének legfőbb akadálya elhárittatván egyszeri áldozattal, arany bullánk 4-ik czikkjébeni szabadságunkat visszanyernék; a’ királyi kincstár pedig a’ még kezén levő fiscalisi javak apróbb részekbeni eladásával növelt váltság-öszveget például egy hypothecalis bank megalapítására fordítván, nemcsak nem károsodnék, de sőt bizonytalan jövedelem helyett bizonyost és hihetőleg nagyobbat nyerne, amellett, hogy az ország közjavát is tetemesen előmozdítaná. Pénz- és iparhiányos hasztalanul heverő földkincsek felől hallunk gyakori panaszt. Boldog isten! — hogyan lehet ipart és vagyonosságot remélni a’ fiscalitási, ősiségi és ujdolgai rendszerek mellett? Talán nem lesz érdektelen megjegyezni, mikint állott a’ kir. fiscus örökösödésének kérdése 1834-ben az országgyűlésen. 1) Adományos javakbani végrendeleti szabadságot akkor még csak 10 megye kívánt. 2) Egyéb javakra nézve, mellyekben a’ magvaszakadt szabadon rendelkezhetek, 32 megye ’s a’szabad kerületek, 15 megye ’s az egyházi rend ellen, az örökösödést nem a’ kir. fiscusnak, hanem az atyafiaknak valának adandók, még pedig 3) bizonyos fokokra szorítás nélkül. 4) Felségsértési ’s hűtelenségi esetben a’ javak elkobzásának megszüntetésére 28 megye ’s a’ szabad kerületek 18 megye ellen szavaztak. Az ősiségi kérdés többi ágairól legközelebb. Igazítás. Hírlapunk 22-ik számában az 1-ső lap közép hasábján felülről 20-ik sorban „különbségeket“ helyett olvasd: „egybe olvadás I.“ Pesti medárd vásár. Minden hitelt érdemlő kútfőből értjük, hogy a’pesti medárdvásárnak nyolcz nappal hátrábbtétele ez idén foganatba nem megy, minthogy az előleges értesítésre felszólított szomszéd megyék válasz-leveleinek lehető késedelme miatt az országszertei hivatalos hirdetmény is olly későre maradhatna, hogy e’ miatt a’ kereskedésben némi zavar történhetnék. — Ez idén tehát marad a dolog úgy, a’ mint eddig volt. (Nemzeti színház.) Első előadása ..Robert Devereux“ Donizetti operájának 3 felv. (Lángh kisasszony mint Erzsébet) hétfőn tavaszelő 22-kén. — Többször említett Scott Emma kisasszony jövő héten Bellini „Montechi és Capuletti párt“ czimű operájában mint Borneo kezdi meg vendégjátékai sorát. — Asztalos Károly m. k., országos igazgató-választmányi titoknak. Megyei dolgok. Folytatólagos rövid közlés a’ pesti gyűlésről. Tavaszelő 17-ikén a' népnevelés nagy ügye forgott szőnyegen.— Az e‘ tárgyban ’s a' magyar nyelvnek vele kapcsolatban levő tárgyában munkáló küldöttség jelentést adott be, mellyben a‘ közérdeket 's ebben minden rangkülönbség vagy féltékenység kizárásával egybeolvadást tűzvén ki jelszavul, a’ megyének minden lakosától évenkint 2 pengő kr. adakozást beszedetni javasol; — szabadságában állván, a’ kinek tetszik, e’ 2 kr. tőkéjét 40 p.krban egyszerre letenni. E’ javaslatban az egyesülés, adakozási egyenlőség, a’ patakká gyűlő cseppek rendszere és azon elv foglaltatik: „Segíts magadon, és az isten megsegít.“ — A’ küldöttség javaslata elfogadtatott. — Továbbá határoztatott: a' jövő országgyűlésen indítványozni, hogy az úrbéri örökváltságot megengedő törvény kötelező erejűre változtassák. Az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó küldöttség tervet készítend , miszerint a’ megváltás az egész hazában egyszerre megtörténhessék ; ezt a’ megye megvizsgálandja, ’s czélszerűnek találván , minden törvényhatósággal közlendi. — Tavaszelő 19. A’ pest-budai vontatók iránt a’ megye ’s városok közt fenforgó kérdés volt újólag szőnyegen. E’ tárgyban gróf Teleki József koronaőr , excell.len mind a' két törvényhatóságra nézve királyi biztosul kinevezve. — A’ kir. biztosi eljárás iránt felírás határoztatott; de a’ kérdésnek törvényes elvek ösvényén kiegyenlítésére a’ BB. részéről mint mindig, ugy most is teljes készség mutatkozott. J Borsódból. (© Miskolcz, tavaszelő 5.) Évnegyedes gyűlésünk m. hó 16-tól f. hó 1-ig tartott. — A’ már közlétteken kívül nevezetesb tárgyai ezek voltak: alispánjaink, mint az 1647: 14. sz. értelmében kinevezett törvényszék elnökei, utasítást kérvén az eljárás módja iránt, az igy állapíttatott meg: a’ bepanasztott lelkész — mint a’ törvény rendeli — megintetik az alispántól; ’s ha nem felel, vagy az akadály elhárítását ígéri: nyomozás végett elnökileg kiküldetik a' szolgabiró; ’s ha ez ekkor a’ sérelem létezését jelenti, vagy ha a’ panaszt már előlegesen is mint megtörténtet adá fel, vagy a’ lelkész szándékához' ragaszkodását feleletében önmaga nyilvánitá, a’ törvényszék tuszint összeül ’s ítél. Mind ezen határozatok tudomásul megküldetnek minden lelkésznek. Főtiszt. Thassy Miklósnak mint egyházi megyei küldöttnek beadott óvása pedig — törvény ellen óvást képzelni sem lehetvén — neki visszaadatott. — A’ megyei végzések ’s ezekből kelő feliratok, körlevelek ’stb. iránt, több fel- és leiratok után, a’ nm. helytartó-tanácstól múlt év végéről egy kegy. intézmény érkezett, melly azoknak vizsgálat nélküli nyomatását keményen tiltva, a’ megyét e’ tárgyban 1795-ben költ k. k. rendelet szoros megtartására ’s minden kihágás kerülésére inti. Megyénk — hivatalos iratai vizsgálhatásának módját nem képzelhetvén — az országgyűlésen e’ tárgyban kifejtett elvekhez ragaszkodva, ezt mint sérelmet oda terjesztendi; most felírást tesz ő felségéhez, ’s elveihez híven — bár nagy alkalmatlanságával — inkább mellőzendi a’ sajtót. — Múlt országgyűlési tisztelt követeink tudósítása, megyénk neve alatt ugyane’ tekintetből, önkívánatuk szerint is, nem jövend ki. — Tóth Lajos, mint mondják, jeles készületű könyvnyomó-intézetet fog városunkban közörömünkre állítani; szabadalomlevele ki is hirdettetett. — Nemesi pénztárunk ügye mint minden más úgy jelen gyűlésünkön is sok időbe’s vitába került; nálunk is, mint tős-gyökeres magyaroknál, természetesen sok bajt okozván a’ „fizess“ szó. Még az 1836-ki országgyűlési terhekben is nyakig úszunk; szorultságunkban mindjárt legelöl kölcsönöznünk kell e magányosaktól’s kivált a'házi pénztártól, mellynek másléat heverő pénzétől — becsületére a’ nemesi rendnek! — fizetjük a' kamatot. Múlt évben — máskép már nem boldogulhatván — két nemesi beszedőt választánk, hajdúkkal melléjök ’s procentfizetéssel; ’s velők mire mentünk? fenyegető, de — ’s ez a’ főbaj — életbe soha nem lépett hatalmas határozatunk daczára is, kiáltva mutatja az, hogy még 12,000 frt van beszedetlen. Ez nem igen dicséretes, de felül rá még nagy jogtalanság szülője is azokra, kik már rég befizetve, most a’ beszedői fizetést, beszedési költséget ’s kamatokat szinte tartoznak viselni ; mi annál súlyosabb, mert általában a’ nagyobb arányban fizető tehetősbeket nyomja; a’ kamatokat legalább — fenyítékül is — a' késedelmezőkre ki lehetne vetni, bárha e’ munkával csonkulna is a’ tiszti kérelem. — Mostani határozatunk meghagyja a’ nemesi beszedőknek, hogy az azonnal perbe idézendő tartozóknak helységenkinti összeírását (nem első határozat) tüstinti hivatalvesztés terhe alatt (nem első ígéret) folyó hó 15-kei kis gyűlésünkre adják be. Elvárjuk ’s tudatni fogjuk sikerét. — Az uj kivetés 22.000 forintban állapíttatott meg, tudnillik az 1840-iki országgyűlési adózásra, beszedési költségre, múlt kivetéshezi pótlékra, némelly mellékes terhekre, p. o. a’ megyének sokba került, de mindeddig metszetlenül heverő földabroszára, ’s végre az 1808 , ’s 1809-iki insurrectióról (oh nagy egek! rátok appellálok!) felmaradt kincstári tartozás lerovására. Több ajánlatba jött tételek nem fogadtattak el, mint: a’ levéltárban megromlott régi iratok — már meg is kezdett — másoltatása, melly iránt szabad ajánlásra fog mindenki felszólittatni; a’ megyei nyomtatások 's rendkívüli hatások díjai, a miket mindazáltal egyes esetek előállásakor, mint eddig is, hihetőleg ön pénztárára fog utasítni megyénk igazságos közönsége, ’s ezt inkább is teheti, mint némelly drága kép árát. Nálunk is többség elve még, hogy nemesre csak országgyűlés róhat „ajánlás“-t: a’ szörnyű ,,adózás“t sokan még ettől sem akarják elismerni, ’s az egyes hatóságoknak önadóztatási jogától még eszmében is borzadnak; és igy egy pár hatalmas, (nálunk rendesen uradalmi) ellenző szózat bármelly méltányos és üdvös intézményt még csirájában képes elölni; igy bukott el tervezett javitó-fogházunk is. Mig ezen bajunkon az öszszes törvényhozás nem segít, ’s a’ megyéket — habár föltételek ’s korlátok közt is — nem oldja fel jelen bilincseiből, mellyek minden nagyobbszerű tett lehetőségétől elzárják, addig lépteink csak csigalépések lesznek, ’s az egyes hökeblű áldozatok — mik a’ zsugoriság kímélésével mindig csak a’ jobbakat nyomják — csak mint egyes mécsek fognak világitni haladásunk ösvényén, — a törvény egyesítette közerő ’s lélek lobogó lángja helyett. — Ezen uj kivetésünk szerencsésebb beszedésére is hozattak határozatok, mellyeknek engedjen az ég pontos végrehajtatódást (mint megyei stylusunkban szeretjük mondani), úgy lesz sikere is. — Az összeírás már megvan; alapja, mint múltkor: 1) személy; 2) ingatlan vagyon jövedelme. Személy van (kivetés alá eső, ’s igy családfő vagy külön élő) 7373; jövedelem 388,254 fr. Egy főre 30 kr.; jövedelemre pedig egy fttól 3 kr. esik. — Ismerve a’ nemesi bevallások minőségét, ’s tudva, hogy ugyanolly körülmények közt a' diósgyőri koronás uradalom múltkorré, most 15 részét viseli a’ tehernek, nem nézhetjük ugyan ez összeírást a’ nemesi birtok mennyiségének csalhatlan alapjául, nem ártand mégis belőle némelly hasonlításokat hozni, azért is, mert megyénk a’ nemesség számára nézve majd legelső honunkban. Az összes jövedelemnek egy ötödét, mint koronáit, abból lehúzva, egy-egy összeírt főre (mondhatni csaknem családra) jut 42 ft.; ’s ha ismét az egy-két száz tehetősbekre csak felét veszszük is a' koronáén kívüli jövedelmeknek, a’ többi 7000 közül egyre-egyre 22 ft. esztendei jövedelem marad. — Bár képzeljük ezen összeirási jövedelmeket a’ valóságban tetszés szerint sokszorozva, ezen eredmény csak döbbentő lehet. Földhöz ragadt szegénység ’s — a’ mi vele jár — tudatlan 184