Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-03 / 27. szám
Több tárgyai ezen három napnak a’ közre kevesebb hatással lennének, minthogy e’ lapokból talán tudni méltóbbakat érdemlenének kiszorítani. Majd gyűlés végeztével a’ még jelesb pontokról. Torontálmegye, a Jelenkor szerint, a’ vegyes házasságok tárgyában hasonlóképen az 1647: 14. sz. értelmébeni eljárást határozott ’s felírást őfelségéhez a’pesti, borsodi ’stb. szellemben. Nevezetes volt, hogy e’ gyűlésen az egyházi rend részéről senki sem vett részt a’ tanácskozásokban, ámbár az e’ megyében több jeles férfiút számlál. Baja, tavaszelő 19. Bács megyében a’ közfigyelmet két évig ébren tartó egyik esemény, Odry Gergely táblabiró ’s hitvese született Piukovits Karolinának róm. cath. hitről a’ helvécziai vallásra átmenetele, miután a’ hatheti oktatást kiállották, legmagasb királyi rendelet szerint, a’ nm. m. k. helytartó-tanács utján érkezett k. intézménynél fogva, az áttérés megengedésével véghatározatot ért; ’s Pacséron télutó 21-kén mindketten egész ünnepélyességgel a’ helvécziai vallásra átléptek. — Megfordulván e’ napokban a’ megyei tömlöczházban, annak tisztaságát ’s belső intézkedési rendszerét dicsérettel említhetem. De fájdalommal kényteleníttetem megvallani, hogy nálunk is hiányozván eddig börtöni munka-, magány- é s hallgató-rendszer“), négyen ’s többen is együttzárva henyélik el a’ legdrágább időt, sőt a’ még országszerte létező romlási iskolában egyik a’ másikat elgonoszbítja. E’ megye korai és rendes lelkességétől azonban a’ nem sokárai változtatás annál inkább várandó, mivel a’ börtönépület nagysága mellett annak terjedelmesítése terhesb költségek nélkül megeshetik. Jelenleg fogházunk statisticája ez : elitélve 128, törvény alatt 68; ezek közül kezességre bocsátva 32 ; halálra ítélt, de még felsőbb határozattól függő 6; összesen tehát 234; nemes 42, nemetlen 192; ezek között 16 némber. Téló 18-kán kezdett ’s két hétig folytatott fenyitőtörvényszék után a’ sorozatban maradt elitéletlenül 59; ezen szám szaporodott azóta 9 behozottal ’s ezek vannak törvény alatt. Ezekhez számítva a’ kincstári, apatini, kulai ’s palánkai, a’ bácsi ’s bajai vérhatalommal biró uradalmakat, Zombor, Szabadka ’s Újvidék sz. kir. városok börtöneit, úgy a’ koronás kerület tömlöczét, — a’ vason henyélők számát Bácskában 600-on felül tehetni , kiket részint az adózó nép, részint az uradalmi pénztár haszon nélkül táplál ’s munkátlanul tenget. — Polgári pereink száma 300-at felülhalad, a’ felebbvitelieké 150. Felénél több adóssági; mert nálunk is találkoznak még régi adósok, kik a’ tartozási tökét felütő kamatok ’s perköltségek szembeötlő nagyságától vissza nem irtózva, a’ napról naprai halogatás perorvoslatát — törvénykezésünk eme’legmérgesb sebét — kedvelvén, csak a’ végrehajtás bírói foganatosítása mellett fizetnek. — Bács megyének minden magyar megyék között legtöbb portás — adótelkei — lévén, hadi adó fejében fizet évenkint pengőben 199,661 frt 40 krt. folyó 184% évre házi adója 101,137 frt 48 kr pengő; megérintvén, hogy ez évi házi adónk néhány ezer forinttal kevesebb a’ távolinál, jóval kevesebb az elöbbeni évieknél. — Bács megye 1624 ujonczot (ainden megyék között legtöbbet) állít. Közép számolás szerint mintegy 250 lélekre esik egy ujoncz, és pedig: keresztényt zsidót összesen felső járás ad . 3534 357 közép „ . 3064 310 alsó „ . 3364 340 telecskai „ . 2563 259 tiszai ,, . 3544 358 öszveg . . 1605 19 1624 Ehez adván még a’ kebelbeli 3 kir. város illetményét, Szabadkát 157, Zombort 94, Újvidéket 78 ujonczczal, Bács megye összesen 1943 ujonczot állít. — Egész armáda! — A’ beszállítás minden járásból díszmenethez hasonlított. A’ megye színeivel lobogó pompás zászlók, lovagok kíséretében vitettek a’ zene közt tánczoló ujonczok előtt, ’s a’ megyeház erkélyén díszruhában kiállított bajai hangászok fogadák az érkezőket, és helységenkint elszállásoltatván éjjelre a’ vendégházakban, a’ megvizsgálás ’s besorozás után is zeneszóval indultak naponkint az eskütételre. — Az 1624 közül 300 Reusz-Kösztritz huszárezredbe , a’ többi 1324 Ferencz Károly főherczeg gyalog ezredébe soroztatik, ’s már négy szállitvány — egy-egy 300 főből álló — után van Verona, Milano és Temesvár felé, kik közül legtöbb pénzért fogadott, 300 pengő forinttól 100 forintig. Sorshúzás csak Baján, Futakon, Bezdányban, Dautón történt, más községek mind helyettesített legénységgel válták meg fiaikat, ’s az évi adónál sok helyen többet fizettek e’ mellékadó fejében %). — Évnegyedi közgyűlésünk határnapja tavaszhó 22-kére tűzetett ki. A’ főispányi helyettes hivatalos levelében az előfordulandó nevezetesebb tárgyakról említés nem tétetvén, előgyanitásom szerint fő kérdés leend a’ vegyes házassági tárgy, úgy a’ ns megye ’s itten szállásoló vasasezred között osztály- és századonkinti elhelyezés iránt fenforgott súrlódásokra és a’ rendőri szolgabirák választhatása érdemében tagadólag érkezett k. intézvények. Sebők, Kővár vidékéről, N. Somkút, tavaszelőben.) Vidékünk helyhatósági életrajzával — értem jelenlegi állását — nem szolgálhatok, mivel erre emléken túli iszonyú borulat vonult, ’s hacsak a’ múltak fölélesztésével, de mellyek már jóval felülmúlták a’ köztudomásra juthatást, nem kedveskedem, újakat egyáltalában nem közölhetek, mindazáltal úgy remélem, nem lesz érdektelen tudatni, itteni — még eddig erdélyi! — állásunkat, hol a’ szabadválasztási elv feletti vitatások legnagyobb élénkséget mutatnak. Ezen elvkülönbség azon alapszik, hogy némellyek a’ szokást, mások a’ törvényt pártolva, hármat vagy egyet választanak a’ kijelöltek közül, kiket később királyi megerősítés végett fölterjesztenek. — Sok megye keresztültört a’ minden haladásnak hatalmasan ellenszegülő szokáson, ’s a’ törvény értelme szerint terjeszti föl megválasztott tiszteit megerősítés végett, minden vallásból t. i. csak egyet-egyet választva. Vidékünkben azonban ezen törvény szentesítette elv kivihetlen volt, mivel az elnök más nézet szerint óhajta végbevinni a’ tisztujítást, ’s miután a’ rendek szilárd akarattal elvöknél megmaradtak, a’ tisztujítószék feloszlottnak nyilvánittaték, nem maradván egyéb hátra, mint reménye a’ jövő marcalisnak, melly a’ polgári alkotmányt alapjában veszélyeztető bajt elháríthatni igényli. E’ közben azonban beállott egy mámorral határos tengés, melly a’ legmelegebb kebelt is, kivált illy rideg időben, jéggé fagylalhatná. — De az illy események nem másnak, mint az értelmiség parányi kifejlődésének szüleményei ; mert ha van is egy-kettő, ki az ügy szentségétől indíttatva, alkotmányszerű módokhoz nyúl: százan hallgatva mellőzik a’ legüdvösb körülményt, ’s azon vigasztalással térnek haza, egyhangú éltöket folytatandók, hogy az máskép nem lehet! — egyes mit tehet ! ’s több illy, szegény lelket ábrázoló kitételekkel, mellyeket egy hőn érző kebel fájdalmas érzettel tűr. — Itten nem remélhetni semmi változást, itt a’ szellemi élet egy nem ismert valami, vagy talán nevéről ismert, de meg nem értett eszme, mellynek fölélesztése egykedvűen elmellőztetik. Egyedüli orvoslást a’ visszakapcsoltatástól várhatni; de erre nézve is itt nálunk nincs azon észrevétel, mit egy erdélyi visszakapcsolandó részből értekező említ; itten a’ visszakapcsoltatási terv, a’ törvény nyilvános értelme daczára is, csupán jámbor óhajtásnak nézetik, és sikerülte csak a’ törvény holt betűiben képzeltetik. Úgy a’ mint az értelmiség kifejődését külön fokozatokra föl lehet osztani, a’ vélemény is e’ tárgyban különbözik: az évek terheitől elaggott azt hiszi, hogy ő sok szenvedése után hátra levő parányi éltében nem is kíván jobbat élvezni, mivel ha megismerné, nem szállhatna békén sírjába, ámbár előlegesen, kivált egy kis vitatkozás után, tökéletesen meggyőződik arról, hogy ennél nyomasztóbb állapot politikai állásban nem lehet; de azért, fájdalom elvéhez hű marad. — Ha ollyat kérdünk, kiben a’ polgári jogok védelmének fölkentjét tekintjük, ez fájdalmasan panaszkodik sorsa felett; de csak biztos körben , mert fél, nehogy a’ vidék hegyei közt olly honos viszhang szavának legcsekélyebb szellőcskéjét is köréből csak egy lépésnyire is elragadja. Ezeket tisztelni csak akkor lehetne, midőn érdektől menten, tiszta kivánatukat nyilván ’s férfiúhoz illő őszinteséggel tudatnák. — Tannak ezenkívül a’ szó legteljesb értelmében csábítók, kik a’ szegény parasztot mysticus előadásaikkal tévutakra vezetik. Elhangzott e’ szerencsétlen néposztálynál is a’ visszakapcsoltatás hite, valamint azon engedélyek is, mellyeket a’ nép állapotjának fölsegélésére annyi melegséggel vittük ki a’ szomszéd hazában; — azonban az is tudva van, hogy a’ szegénységre terhek is rovattak, mint például az ujonczállitás. Most már szegény, hasonló sorsra jutástól remegve, czélszerűtlennek véli a’ visszakapcsoltatást, — ’s mégis, fájdalom! találkozik ollyan, ki csekély érdekétől vezéreltetve, nemhogy kiirtaná a’ szegény gondolatlan főből ezen alaptalan eszmét, sőt ismételt álvéleményével rögzöttebbé teszi, mellőzvén annak fejtegetését, hogy milly sok üdvös körülmény az, mi sorsukat a’ visszakapcsoltatás által enyhíthetné. Mindazáltal vannak minálunk is jólértesültek, kik összevetve a’ két ország közti alkotmány különbségét, meggyőződvék arról, hogy Magyarországban a’ helyhatósági élet tágasb körben lévén kifejlődve, hatása is nem annyira korlátolt. — Sokan ugyan ellenükul a’ vallásegyenlőséget hozzák fel, de ezen aggodalmak is elenyészik, miután köztapasztalás bizonyítja, hogy az e’ tárgy feletti viták nem sokára üdvös eredménynek leendnek. Fájna is valóban, hogy míg egy része polgártársainknak eddig nem élvezett jogok birtokába jutna, egy más osztálya szinte ely hőn szeretett polgártársainknak ebbeli jogaitól tökéletesen megfosztatnék; ezt a’ jelen korszellem el nem tűrheti. Van ezenkívül egy más akadálya is a’ visszakapcsoltatásnak, mellynek főokát a’ megyék birtokosaiban lelhetni föl, mit itten feszegetni nem akaratom. — Pest megyének két rendbeli körlevele érkezett hozzánk: egyik a’ Világ czimű politicai hírlap tárgyában, melly a’ járásbeli szolgabirák által kihirdettetni rendeltetett ; másik a’ vegyes házasságokat tárgyazó körlevél, melly a’ jövő marcalis gyűlésen fog szőnyegre jőni. Azonban csekély részvét mutatkozik nálunk e’ tárgy iránt; mert itt azt hiszik, hogy csak az érez, a’ kinek fáj! Lesz idő, úgy hiszem, midőn érzékink megfinomulnak. — Az idén első generalis törvényszék tartatott télutó 3-ik napjától kezdve öt napig. Ez idő alatt 26 polgári per fordult meg a’ szék előtt ’s határoztatott el; de érdemben csupán hat, a’ többi pedig rendes ’s némelly rendkívüli , mondhatni rendetlen kifogásokban. ) A’ magány- és hallgató-rendszer, mielőtt illy általánosan javasoltatnék, talán mégis minden oldalróli megfontolást érdemel.— Szerk. Igen szükségesnek látnék, hogy minden törvényhatóság — úgy a’ mint Pest megye tön — számba vétetné a’ helyettesítés fejében fizetett pénzöszveget ’s a’ helyettesítettek számát; ’s minket nagyon leköteleznének tisztelt levelezőink , ha ezt velünk tudatnák. — Illy statisticai adatok nélkül, mondhatni, sötétben kénytelen tapogatózni a’ törvényhozás. — Szerk. 220