Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-17 / 31. szám

SZOMBAT 31. TAVASZUÓ 17. 1841. Megyeien e’ hírlap minden héten kétszer, szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 fr., borítékban 6 fr . postán borítékkal 6 fr. pengrő p.—Előfizethetni helyien Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 583-d. szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy négyszer halálozott sorért, garmond betűkkel, 5 pengő krajczár számíttatik. TARTALOM Kinevezések. Vezérczikk. (Erdély és unió még egyszer.) Pesti ref. főiskola. Budai jótékony nőegyes. M. gazdas. egyesület. Fővár. ujdons. Megyei dolgok: Túrócz (statárium, vegy. házas , ököljogi intézkedés fenyíték alatt, válasz a’14 szmb. észrevételeinkre). Zemplény (megyei rendszerszabályozás). Temes (világositás a’ fogház ügyében, gyűlési végzetek). Arad (gyűlési pótlék, olv. társ, hangverseny, árvíz) Sáros (eliminatio és recriminatio, fogház-épitési terv nemesi költségen). Marmaros (feladások). Kraszna (gyüléstartási garantia). Figyelmeztetés (komáromi gyűlésről és egyes vádakról). Királyi városok köréből: Felső-Bánya (babona). Karpona (magyarosodás). Esztergom (kesztölczi zálogok kibocsátva). Temesvár (királyi biztos, fogház-kórállapot). Szeged (három casino, játékdüh, gazd. egyes., m olv. társ., szeszes italok). Vidéki levéltárcza: N. Várad (czukorgyár, polgárcasino, m. nyelven tanítás). Pozsony (tanítók nyilatkozása). Magy. nyelvtanitószék Karlovczán. Pécs (ujoncz áll. embervásárlat). Igazítások. Czáfolatok: Szabadkáról (kir. bizt. működés). Pécsről (piaczon botoztatás). Külföldi napló: Angolhon. Francziaország Éjszakamerika. China. Törökhon. Legújabb. Egyveleg. Értekező. Pillantás az erdélyi ügyekre. Játékszini dolgok. Kérelem. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. ([Kinevezések). 0 cs.’s apost. kir. felsége, Noszlopy Ignácz sopronyi váltótörvényszéki elnököt udvari tanácsosi czimmel felruházni, — Spécz Antal helytartósági titoknokot kir. tanácsosi czimmel nyugalomba helyezni, — Kolosy Sándor helytartósági fogalmazó gyakornokot pedig tiszteletbeli fogalmazóvá méltoztatott kegy. kinevezni. A’ m. kir. udv. kamara a’ győri harminczadhivatalnál megürült ellenőrségre Zaura Károlyt,— ujfalvi ellenőrzé Hoffmann József sopronyi harminczadi segédet — ennek helyébe Brunner Józsefet, — a’ sz.-mártoni vizsgálói hivatalra Kindermann Miklóst, — útlevélvizsgálói hivatalra a’ rajevosellói harminczadnál Katona Istvánt, az ujborcsainál pedig Leiszt Károlyt alkalmazza. Az erdélyi kir. udv. cancellaria Bartha István kir. tanácsos nyugalmazásával megürült erdélyi kormányszéki titoknoki hivatalra Nagy Sámuelt nevezte ki. Vc'/.HírC/-1lA8i. (Erdély és unió még egyszer.) Megemlitők, a’ mennyire tudtuk a’ magas szempontot, mellyben nézetünk szerint olly parancsoló szükség rejtezik az egyesülésre, hogy ellenében minden más érdek ’s minden más érdekből szivárgó ellenkezés, kicsinyszerűség ’s önzés bélyegét viselné , azonban gyakran ’s egész elszántsággal kell mégis velők megküzdenünk, mert olly kútfőből erednek, melly az ember akaratjára leghatározóbb közvetlen hatást gyakorol. A’ közel érdek kútfejét értjük. A’ nap egész földünknek világot adva csigg láthatólag a’ végetlenben, de tenyerünket tartjuk szemünk elé, és nem látjuk őt, így teszik apróbb dolgok nagy tekintetek iránt szemehúnyottá az emberfiát. A’ szempont, mellyet emliténk, távolba, lehet hogy meszsze távolba mutat; ’s a’távolság az, melly az óriást törpévé teszi. A’ vallás egy igazságos istent imádtat, ki büntet ’s jutalmaz érdemünk szerint; és e’ túl világi büntetésre feltté a’ kikerülhetlen bizonyosság pecsétjét, mégsem gyakorol olly hatást, a’ minőnek illy bizonyosság mellett gondolnék, még azoknál sem, kik a’ poklot egy valóságos olvasztó kemencze örök lángjának ’s körülte az ördögöket szarvas, farkas hóhérlegényseregnek hiszik. És miért nem gyakorol az örökkévaló büntetés a’ hívőknél is nagyobbra hatást? mert távolban van ; a’ távolság törpévé sorvasztá az óriást; — ’s innen magyarázható, hogy a’ ki kis úját mécslángra tartani képes nem volna, csak ne féljen a’ csendbiztostól, rabolni megy, ’s felejti az olvasztó kemenezének hitt pokol örök lángjait. — Figyelmet érdemlő lélektani körülmény a’büntetőtörvényhozásnál! kis büntetés azonnal hatásosabb, mint távolban nagy. — Aztán legtöbbnyire úgy vagyunk a’ hazafisággal mint az erdővel, kivágatjuk, mert pénzre van szükségünk, akármit csinál kopár hegyeinkkel a’ maradék, így szeretitek sokan a’ hazát; a’ „hazai név alatt a’ jelent, saját javatok , saját kérelmetek, saját szokásaitok, saját előitéletetek az, a’ mit szerettek ; — de a’ hon, a’ melly lesz, midőn ti többé nem lesztek, e’ hon kívül van szerelmeteken, ennek jövendője végett nem örömest mozdultok a’ megszokás káros székéből, már csak azért sem, mert mozdulni kell, annál kevesbbé, ha áldozni kell. És valóban könnyebb, kétségtelenül könnyebb nem hinni a’ jövőt olly feketének, mint a’ minő hiszen akarat a’ hitnek egyik fő orgánuma C a volonté est un des principaux organes de la croyance) , mint Pascal mondja: „Igen — mondjátok erdélyhoniak — de ha egyesülünk, elveszítjük függetlenségünket, önállásunkat; pedig a’ melly nemzet ezt elvesztette, épen úgy mint egyes ember, lelkének jobb felét veszítette el.‘ Hogyan, uraim? hiszen mi azt hittük, függetlenséget nyertek az unióval ! Egy hóditónak karjait tárjuk e mi felétek mi magyarok , vagy a’ szeretet ’s polgári egyenlőség testvéri karját? Fejedelmük egy, alkotmányunk egy eredetű, ’s midőn két illy nemzet a fejedelemnek megegyeztével egyesül , és egyesül a’ nélkül hogy a’ kisebb jogaiból valamit veszítene, hogy a’ nagyobb illy veszteséget kívánna, midőn a’ közös alkotmány minden jóvoltinak és minden jognak közös élvezetére egyesül, hol van itt ok, függetlenségvesztésről szólani? Nézzük csak, ha úgy tetszik, miben áll ez a’ függetlenség. Első tekintet az ország állása külföld iránt. Ez részben, úgy hiszszük, hosszadalmas mutogatás nélkül szabad azokra utalnunk, miket előbbi számunkban mondottunk. Második tekintet: az ausztriai tartományok iránti viszony. Erre nézve jó fejedelmünk jogosság szeretete egyiránt biztosít; de ha az első tekintetre állítani mertük, miképen Erdély függetlenséget ép’ az egyesülés által kap, nem pedig veszít: a’ másodikra nézve is elmondhatjuk, hogy függetlensége, bizonyosan nem kisebbedik. Vagy talán a’ kormány iránti viszonyról van szó, midőn önállás emlegettetik? Erre már igazán sokat lehetne szólanunk. Azonban mellőzhetjük a’ szót, ’s elfogulatlan elmélkedésre hivatkozunk. Végre még a’ beligazgatás szerkezetét értitek talán , midőn önállásról szóltok, más szóval hogy Erdélynek saját kormányzója van. Ám hiszen alkotmányunk nem centralisation alapszik : önállású helyhatósági rendszer — ez a’ mi polgárzatunk alakja. A’ magyar nemzet e’ részben önmagát soha sem tagadta meg, jogot nem vett el soha nemzettől, mellyel frigyesült, és saját jogainak tág használatából soha sem zárta el legkisebb részben is frigyeseit inkább annak adta a’ világ történeteiben talán egyedül álló példáját, hogy önmagát tagadta ki jogok élvezéséből koronája birtokának olly részeiben, mellyek lakosainak a’ maga tág határaiban minden jogokban osztályt engedett. E részben hát bizonynyal nyugodtak lehetnek erdélyi rokonaink. Ha nekünk megvan nádorunk, Horvátországnak megvan bánja, Erdélynek meglehet kormányzója, és a’ kormányzónak kormányszéke is lehet, a’ nélkül hogy ez egygyéolvadásunkat akadályozná. Második tekintet az országgyűlés. Erdélynek —■ a’ mint tudjuk — csak egy táblája van. A’ személyes jelenlét jogát (a királyi hivatalosságot, a’ mint nevezik) nem születés adja, mint minálunk, hanem a’ gubernium terjeszti fel lajstromát mindazoknak, kiket meghívásra alkalmasoknak vél, ’s ezek közül a’ felség meghívja azokat, a’ kiket akar, kivévén talán, hogy némelly regalista családok mintegy jogosan számíttathatnak a’ meghívásra; e’ királyi hivatalosak és a’ kormányszék és a’ királyi tábla tagjai együtt ülnek a’ törvényhatóságok és szabad helyek követeivel, és mindenki egyenlő szavazattal bír. — Nézze már most honunkat. A’ főrendi tábla mint mindenütt a’ világon, úgy minálunk is a’ stabilitási elemre épített institutio, mellyet azonban saját keblében is mérsékel némelly regalisták állása. Nevek, mmellyekkel — mint mondani szoktuk — egy rohanásra be lehet törni a’ győri kaput; nevek , mellyek századok óta megszokták, a’ nemzet sorsának vezérei közt állani, ’s kik e' hivatást bizonynyal megértik a’ béke korán, a’ mint megértették a’ harcz idején. De ép' ezen elem hozza magával, hogy a’ főrendi tábla inditványi joggal minálunk nem él. — És igy, mivel alkotmányi szerkezeteknél mindig azt kell vizsgálni, minő kezességet nyújtanak, Magyarhonban a’főrendek táblája képes akadályozni, de nem képes ténylegest indítványozni. Ellenben az erdélyi országgyűlésen minden megfordítva áll : ott akármelyik tag, nem csak paralizálhatja akármellyik törvényhatóság szavazatát egyesegyedül (nemleges hatás), hanem mindent is indítványozhat tényleges hatás). — E’ rövidke vázlatból könnyű az egyen vonal. — Nem is változtat nézetünkön az, hogy Erdélynek országgyűlései még illy szerkezet mellett is mutatnak jeleneteket, melyeknél a’ hazafinak örömében szíve repes; mert a' mi jó történt, az nem ezen szerkezet következésében, hanem annak daczára történt; és a' mi érdem van benne, az a’ nemzeti lelkletnek érdeme, nem a'rendszeré;—azon lelkűlét érdeme, mellynek hatásköre az egyesülés után is nem csak megmaradna, sőt növekednék, sőt terjedne, sőt egy (minden hibái mellett is) egészségesebb rendszer által támogattatnék. — Mi a’ képviseleti rendszerről sokat elmélkedénk életünkben, és elmélkedésük azon eredményre vezetett, hogy emberi mű mindig tökéletlen marad itt e* téren is; ’s a’ kérdés csak az: mi több, a* fény oldala, vagy az árnyéklat? mert árnyéklata mindennek van. —á1 nem szeretnénk olly országban élni, hol a’ nemzetnek a’