Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-24 / 33. szám

terséget­ űzők ’s tudósok előmenetelét gá­tolják. — Az irat végszavai ezek: „Az éj­szakamerikai tartományokban a’ kereske­dőn kívül mindenki kézimunkájával kény­telen magát táplálni, ’s azért tudósok, hitta­nárok, iskolatanitók, kamarai tisztek, ügyé­szek, írnokok és orvosok ki ne költözzenek ide, mert sorsuk rendszerint a’ legszomorúbb, ha nincs annyijok, hogy legalább egy évig saját költségökből élhessenek. Épen ez a’ sorsa a’ kereskedősegédeknek is, kik nem tudnak angolul, és nincsenek igen jó ajánló-­­ levelekkel ellátva. Mindezekre nézve nem marad egyéb hátra, mint csatornák és vasutak melletti olly nehéz munkákat vállalni, mikre erős ’s dologhoz keményedést tesz kívántatik.“ — A’ buenosayresi köztársaság praesiden­­se (Rosas) félhó 1-jén megnyitván a’ con­­gressust, beszédében különösen magasztalva említi az angol kormánynak köztársaságuk­kal­ barátságos viszonyait, mellyeknek tulaj­donítható a’ francziákkali viták kiegyenlítése; továbbá jelenti, hogy a’ rabszolgaság teljes megszüntetése végett múlt év tavaszutáján kötött szerződés megerősittetett, az e’ czélra szükséges törvényszékek fölállittattak, ’s a’ kormány örvend, hogy olly oklevelet írhatott alá, melly a’ gyalázatos embervásárt a’ bue­nosayresi szövetséges statusokban végképen megszünteti. — Az Observateur belge szerint a’ franczia kormány oda munkálkodik, hogy Göröghon szilárd alapú alkotmányt nyer­hessen. Az e’ tárgyban megkezdett cabineti tanácskozásokat a’ porosz kormány örömmel fogadá, mi Ausztria részéről is kétségkívül megtörténendik. — Továbbá a’ franczia kor­mány egy, Afrika gyarmatosítása tárgyában Stockmar által előterjesztett terv vizsgálá­­sával foglalkozik. E’ szerint Bonn környé­kén 3000 schweizi gyarmatos telepíttetnek le. — A’ svéd alkotmányi biztosság tavasz­hó 2-kai ülésében félreveté azon javaslatot, hogy a’ statustanács tagjainak szabad legyen nem csak azon táblánál, hol ülésök és sza­­vok van, hanem a’ többi tábláknál is, föl­­világositás végett jelen lenni. — A’ török volt­­minister Resid pássá letétetését nyugodtan vé­ve; de jövendője iránt látszik aggódni, mert el­­­­lenei őt messze száműzni ügyekeznek; egyéb­iránt az uj külügyminister (Rifaat pássá) is mindjárt tisztébe lett lépésekor aggodalommal tölt el állása tartóssága iránt, a’ török mi­­nisteriumváltozást Ponsonby lordnak lehet tulajdonítani. ANGOLHON. Az úgynevezett „zsidóbill“ felett az alsó­háznak tavaszelő 31-én tartott ülésében Ma­­culay hadminister pártolá a’ bilit.Nem tartja elegendőnek az ellenfél azon okoskodását, mi­szerint most kell megtagadni a’ zsidók kérel­meit, különben később többet fognak kívánni. ,,A’ zsidóknak hatósági hivatalokra bocsátta­­tása — úgy mond — nem következteti még a’ parlamentbe is bebocsáttatást; de még ez sem volna olly igen veszedelmes. Mi a’ par­lamenti ülések előtti könyörgéseket illeti, hisz ennek, mint általában minden könyörgési formáknak, a’ quackerek is ellenei. Mi a’ zsi­dók ellen mondatott, azt lehet e’ ház sok más tagjai ellen mondani. Ülnek itt catholi­­cusok, protestánsok, angolegyháziak, dis­­senterek, unitáriusok s trinitariusok. Minden­ki azt hiszi, hogy övé az igaz vallás; de­­ mindnyájoknak igazok nem lehet, igy hát világos, hogy a’ zsidókén kívül is sok hamis vallás van e’ házban (a' szabadszelleműek nagy helyeslést nyilvánítanak). Ha e’ házban zsidók ülnének, mint viselnék magokat a’ vallás—politicai kérdéseknél? Valóban nevet­séges volna föltenni, hogy ők p. o. a’ skót nemzeti egyházat felforgatni, ’s helyébe a’ zsidó vallást kívánnák behozni. Legrosszabb esetben nem tennének többet, mint amaz ezernyi protestáns és catholicus; azaz : kí­vánnák a' vallásbeli tárgyakban a’ szabad­akarat rendszerét behozni.“—Ezután a’ szóló Gladstone előadásait (lásd 31. sz.) taglalá. „Az érdemes tag elismeri, hogy az izlandi catholicusok századokig szenvedtek nyom­a­­tást; de mi ez és a’ dissenterek nyomatása ,a’ zsidó nép szenvedéseihez képest? Semmi, épen semmi. Kérdés: m­illy tényleges sérel­mek nyomják Angolhonban a' zsidót? Én el­lenben — mond a szónok — kérdem: nem tényleges sérelem e, midőn egy ember vallá­sa miatt záratik ki a’polgári hivatalokból? Az mondaték, hogy a’ catholicusok száma 6—7 millióra rúg, ’s igy nem lehet többé tölök a' politicai jogokat megtagadni; az angol zsidók pedig csak néhány ezeren lévén , könnyű ki­­vánatukat el nem fogadni. Szép okoskodás! Wellington hg 1829-ben kijelenté a’ felső­házban, hogy a’ felszabadításnak többé ellen nem állhat, a’ catholicusok igen megerősöd­tek. A’ zsidóktól ellenben nem lehet tartani, mert számuk olly igen csekély, hogy azon utczákban sem lehet tartani lázadástól, hol legtöbb zsidóság lakik, ergo semmi politicai jogokat nem kell nekik adni (tetszés és ne­vetés). De épen mivel olly semmi fontosságú részét teszik a’ népnek, épen azért annál ke­­vesbbé veszélyes, polgári jogbizdatlanságukat megszüntetni. Uraim! a’ zsidók nem térítő nép, városainkban bizonyosan nem alapítan­­danak hitpropagandát; rajok nézve vonzóbb erővel bir az érez (nevetés). Megértem ez újabb időkben, hogy bizonyos hit-ágazatok milly kevéssé képesek a’casuisták éles elmé­jét lebilincselni, és azért nagyon fájlalom, hogy e’ ház illynemű vitatásokkal vesztegeti idejét. Igen örvendenék, ha oxfordi casuistáink éles elméjükkel meggazdagitanák a‘ zsidókat, ’s beléjök öntenék sima szellemük egy részét, akkor a’ zsidók bizonyosan letennének minden tölök kívánt hitnyilatkozatot, ’s igy képesekké lennének a’ status minden polgári hivatalaira (tetszés, más részről mozgás). Az előttem szóló érdemes tag (Pringle) említé a’ zsi­dók nemzeti nagy vétkét; de úgy hiszem, jobb volna illy eredeti bűnbeli subtilitásokat a’ hit­tudósoknak átengedni. Nézetem az, hogy mi­után a’ catholicusok és protestáns dissenterek polgári jogegyenetlenségeit megszüntettük, a’ parlament e’ jótéteményt igazságtalanság nél­kül ő felsége zsidó alattvalóitól sem tagad­hatja meg.“ — A’ hadminister eme’ szavai hoszszú vitákra adtak alkalmat. A’ kérelem leginkább az egyetemek képviselői által tá­­madtatott meg. Végre mégis harmadszori fel­­olvastatása határoztatok. Hirharang Franczhonból. A’ Gazette de France reméli, hogy a’ király névünnepére tavaszutó 1-jén adan­dó katonai szemlekor a’ nemzetőrség azt ki­­áltandja: „á bas les bastilles !“ (le a’ várfa­lakkal!) Illy szellemben közli a’ Charivari Páris ostromállapotának naplóját 1845-ből: „Tavaszelő 1­ jén (Thiers ministeriuraa év­ünnepén) a’ kormány tudósittatott, hogy a’ szövetséges seregek Troyesből Páris ellen megindultak. Az egész város rémülésben van. Végre látni fogjuk, mire valók a’ thierspár­­tiak által ezelőtt 5 évvel (1840) olly sürget­ve kívánt erösitvények ? — T. e. 2. Mivel a’ franczia sereg nem mer illy egyenetlen ütkö­zetbe bocsátkozni, azért Loire felé fordul, ’s megvárja azon kedvező pillanatot, mig az el­lenség Páris falai alá vonul, hová a’ szövet­ség másfél milliónyi seregét a’ francziák sa­ját haditerve csalogatá. — T. e. 3. E’ nap reggelén a’ város minden marhája a' köz- és külfalak közé záratott, hogy a’ lakosoknak az ostrom ideje­­alatt legyen eleségök. Szegény állatok olly messziről hajtatnak ide, hogy megérkeztükkor a’ bágyadtság miatt nagy részök elhull. — T. e. 4. A’ város ma ada­tott át a’ katonai hatóságnak, ’s ez 10 órakor az erősitvény 48 kapuját bezáratá. A’ vidék­beli közlekedés megszűnt. Mitől tartani le­­hete, bekövetkezett. A’ körfalak közé zárt ökrök és bárányok fele elhullott. — T. e. 5. A’ boulevardok, d’ Autin és St. Honoré kül­város utczái, ’s általában a’ Louvre és a’ St- Denis utcza közti utak a’ házak első emele­tének feléig szeméttel behordvák. E’ rend­szabály megtöri az ágyúgolyók erejét, ’s a’ járhatásnak véget vet. A’ közlekedés egé­szen megszűnt. A’ pénzcsarnok tegnap zár­va volt. E’ napon 300 bukás történt. — T. e. 6. Épen most tűzettek ki fekete zászlók a’ kórházakra és nyilvános épületekre. A’ notre­­damei templom egész külseje deszkákkal és szőrzsákokkal behuzatik, hogy e’ szép goth­­emlék a’ golyóktól megótalmaztassék. Victor Hugo vezérli e’ roppant munkát, mint gyer­mek, ki anyjának az utolsó tisztességet teszi. — T. e. 7. St. Marceau külváros mozgásban van, azt állitván, hogy csak a’ város gazdag osztályiról gondoskodnak, mint menthessék meg éhségtől és rombolástól. Néplázadást ve­hetni észre. A’ kenyér 50 centimével drá­gább lett, az eleség elfogyott. A’ hideg kiáll­­hatatlan. — T. e. 8. Figyelem! Hir szerint már Meauxnál az ellenség. Nem látni egyebet, mint Vincennestöl az erösitvények felé lő­por- és puskaszállitást. A’ zálogház nem köl­csönöz többé zálogra. Egy nap alatt 24 ön­­gyilkosság történt. — T. e. 9. A’ katonai ha­tóság fölfüggeszté a’ sajtószabadságot azon ürügy alatt, hogy a' hírlapok egyenetlenséget okoznak a’ nép között. A’ szerkesztők, kik ellenmondanak, mind fogságra intettek. — T. e. 10. Már látni a’ szövetséges seregeket. Uj szerencsétlenség. A’ körfalak közé zárt marhák közt némi ragályos betegség ütött ki. Húst enni igen veszedelmes. A' burgonyának fontja 50 garas (sous). — T. e. 11. A’já­tékszínek zárvák. A’ templomokban közönsé­ges könyörgések tartatnak. Múlt éjjel Thiers ur­laka felgyujtatott. Szerencsére a’ hires új­ságíró nem vala hon. — T. e. 12. Az ellen­ség megnyitó az első rész. Egy erős kiro­hanás által visszavereték; de éjjel újra r­eg­­nyeré előbbi állását. — T. e. 13. A’ királyi lakot 50 ágyú környezi. Kezdik a’ kutyá­kat enni; kinek kutyája van, nem eresz­ti többé az utczára. Egy kenyérsütő, uzso­ráskodásról vádoltatván, a’ nép által kemen­­ezéjébe vettetett. Mennyire kihalt Páris! — T. e. 14. Az ellenség megnyitó a’ második rést. Holnap megtámadja Mont-Valerient, hol Soult marsal a’parancsnok.—T. e. 15. S. Antoine külváros lángban van. Sok utczában a’ lázadók gyújták föl a’ farakásokat. Egy macskának ára 24 frank. — T. e. 16. Azt ál­lítják, hogy a’ franczia hadsereg elárultatott. Párisban nincs többé kenyér, nincs hús, nincs főzelék. Itt az éhenhalás ideje. A’ nemzet­őrség és sorkatonaság magok közt megha­­sonlottak; az elsőség felett vetekednek; a’ nemzetőrség közül sokan felmondák a’szolgá­latot. Mindenfelé golyózápor hull. Nem hal­lani mást mint sóhajt és panaszokat. Párisban kétfelé oszlott a’ vélemény: egy rész meg akarja magát adni; másik fölégetni a’ várost, hogy magát moszkam­ák­ csalódásáért megbo­­szulhassa. Minden utczában csak ezt kiált­ják: Kenyeret, kenyeret! — T. e. 17. A’kir. könyvtár fedelére tűzgolyó esett, ’s az láng­ba borult. Milly szerencsétlenség, milly ki­­pótolhatlan veszteség! Épen most omlott ösz­­sze a' Pantheon. — T.e. 18. A’Mont-Valerien bevétetett. Tudósítások a’ franczia hadsereg­ről: Ez indulóban van Páris felé, vajha jókor érkeznék! — T. e. 19. A’ Louvre nincs töb­bé, hamuhalommá változott. Azt mondják, hogy egy anya tulajdon gyermekét.......... toh­am nem írhatja le. Hova rejtették mago­kat ez erösitvények indítványozói ? — T. e. 20. Ha a’ franczia sereg 6 órával előbb érkezik, az ellenséges seregek, minden nagy számuk mellett is, elnyomattak volna az erö­sitvények körül, mik rosszul használtattak ; de az ellenség ezeknek már több részét el­foglaló, ’s Páris ellen irányozza ágyúit. — T. e. 21. Tegnap már alig szolgált 20 ezer nemzetőr. — T. e. 22. Ha Páris mai 12 óráig meg nem adja magát, katonai szokás 272

Next