Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-24 / 33. szám
terséget űzők ’s tudósok előmenetelét gátolják. — Az irat végszavai ezek: „Az éjszakamerikai tartományokban a’ kereskedőn kívül mindenki kézimunkájával kénytelen magát táplálni, ’s azért tudósok, hittanárok, iskolatanitók, kamarai tisztek, ügyészek, írnokok és orvosok ki ne költözzenek ide, mert sorsuk rendszerint a’ legszomorúbb, ha nincs annyijok, hogy legalább egy évig saját költségökből élhessenek. Épen ez a’ sorsa a’ kereskedősegédeknek is, kik nem tudnak angolul, és nincsenek igen jó ajánló- levelekkel ellátva. Mindezekre nézve nem marad egyéb hátra, mint csatornák és vasutak melletti olly nehéz munkákat vállalni, mikre erős ’s dologhoz keményedést tesz kívántatik.“ — A’ buenosayresi köztársaság praesidense (Rosas) félhó 1-jén megnyitván a’ congressust, beszédében különösen magasztalva említi az angol kormánynak köztársaságukkal barátságos viszonyait, mellyeknek tulajdonítható a’ francziákkali viták kiegyenlítése; továbbá jelenti, hogy a’ rabszolgaság teljes megszüntetése végett múlt év tavaszutáján kötött szerződés megerősittetett, az e’ czélra szükséges törvényszékek fölállittattak, ’s a’ kormány örvend, hogy olly oklevelet írhatott alá, melly a’ gyalázatos embervásárt a’ buenosayresi szövetséges statusokban végképen megszünteti. — Az Observateur belge szerint a’ franczia kormány oda munkálkodik, hogy Göröghon szilárd alapú alkotmányt nyerhessen. Az e’ tárgyban megkezdett cabineti tanácskozásokat a’ porosz kormány örömmel fogadá, mi Ausztria részéről is kétségkívül megtörténendik. — Továbbá a’ franczia kormány egy, Afrika gyarmatosítása tárgyában Stockmar által előterjesztett terv vizsgálásával foglalkozik. E’ szerint Bonn környékén 3000 schweizi gyarmatos telepíttetnek le. — A’ svéd alkotmányi biztosság tavaszhó 2-kai ülésében félreveté azon javaslatot, hogy a’ statustanács tagjainak szabad legyen nem csak azon táblánál, hol ülésök és szavok van, hanem a’ többi tábláknál is, fölvilágositás végett jelen lenni. — A’ török voltminister Resid pássá letétetését nyugodtan véve; de jövendője iránt látszik aggódni, mert ellenei őt messze száműzni ügyekeznek; egyébiránt az uj külügyminister (Rifaat pássá) is mindjárt tisztébe lett lépésekor aggodalommal tölt el állása tartóssága iránt, a’ török ministeriumváltozást Ponsonby lordnak lehet tulajdonítani. ANGOLHON. Az úgynevezett „zsidóbill“ felett az alsóháznak tavaszelő 31-én tartott ülésében Maculay hadminister pártolá a’ bilit.Nem tartja elegendőnek az ellenfél azon okoskodását, miszerint most kell megtagadni a’ zsidók kérelmeit, különben később többet fognak kívánni. ,,A’ zsidóknak hatósági hivatalokra bocsáttatása — úgy mond — nem következteti még a’ parlamentbe is bebocsáttatást; de még ez sem volna olly igen veszedelmes. Mi a’ parlamenti ülések előtti könyörgéseket illeti, hisz ennek, mint általában minden könyörgési formáknak, a’ quackerek is ellenei. Mi a’ zsidók ellen mondatott, azt lehet e’ ház sok más tagjai ellen mondani. Ülnek itt catholicusok, protestánsok, angolegyháziak, dissenterek, unitáriusok s trinitariusok. Mindenki azt hiszi, hogy övé az igaz vallás; de mindnyájoknak igazok nem lehet, igy hát világos, hogy a’ zsidókén kívül is sok hamis vallás van e’ házban (a' szabadszelleműek nagy helyeslést nyilvánítanak). Ha e’ házban zsidók ülnének, mint viselnék magokat a’ vallás—politicai kérdéseknél? Valóban nevetséges volna föltenni, hogy ők p. o. a’ skót nemzeti egyházat felforgatni, ’s helyébe a’ zsidó vallást kívánnák behozni. Legrosszabb esetben nem tennének többet, mint amaz ezernyi protestáns és catholicus; azaz : kívánnák a' vallásbeli tárgyakban a’ szabadakarat rendszerét behozni.“—Ezután a’ szóló Gladstone előadásait (lásd 31. sz.) taglalá. „Az érdemes tag elismeri, hogy az izlandi catholicusok századokig szenvedtek nyomatást; de mi ez és a’ dissenterek nyomatása ,a’ zsidó nép szenvedéseihez képest? Semmi, épen semmi. Kérdés: milly tényleges sérelmek nyomják Angolhonban a' zsidót? Én ellenben — mond a szónok — kérdem: nem tényleges sérelem e, midőn egy ember vallása miatt záratik ki a’polgári hivatalokból? Az mondaték, hogy a’ catholicusok száma 6—7 millióra rúg, ’s igy nem lehet többé tölök a' politicai jogokat megtagadni; az angol zsidók pedig csak néhány ezeren lévén , könnyű kivánatukat el nem fogadni. Szép okoskodás! Wellington hg 1829-ben kijelenté a’ felsőházban, hogy a’ felszabadításnak többé ellen nem állhat, a’ catholicusok igen megerősödtek. A’ zsidóktól ellenben nem lehet tartani, mert számuk olly igen csekély, hogy azon utczákban sem lehet tartani lázadástól, hol legtöbb zsidóság lakik, ergo semmi politicai jogokat nem kell nekik adni (tetszés és nevetés). De épen mivel olly semmi fontosságú részét teszik a’ népnek, épen azért annál kevesbbé veszélyes, polgári jogbizdatlanságukat megszüntetni. Uraim! a’ zsidók nem térítő nép, városainkban bizonyosan nem alapítandanak hitpropagandát; rajok nézve vonzóbb erővel bir az érez (nevetés). Megértem ez újabb időkben, hogy bizonyos hit-ágazatok milly kevéssé képesek a’casuisták éles elméjét lebilincselni, és azért nagyon fájlalom, hogy e’ ház illynemű vitatásokkal vesztegeti idejét. Igen örvendenék, ha oxfordi casuistáink éles elméjükkel meggazdagitanák a‘ zsidókat, ’s beléjök öntenék sima szellemük egy részét, akkor a’ zsidók bizonyosan letennének minden tölök kívánt hitnyilatkozatot, ’s igy képesekké lennének a’ status minden polgári hivatalaira (tetszés, más részről mozgás). Az előttem szóló érdemes tag (Pringle) említé a’ zsidók nemzeti nagy vétkét; de úgy hiszem, jobb volna illy eredeti bűnbeli subtilitásokat a’ hittudósoknak átengedni. Nézetem az, hogy miután a’ catholicusok és protestáns dissenterek polgári jogegyenetlenségeit megszüntettük, a’ parlament e’ jótéteményt igazságtalanság nélkül ő felsége zsidó alattvalóitól sem tagadhatja meg.“ — A’ hadminister eme’ szavai hoszszú vitákra adtak alkalmat. A’ kérelem leginkább az egyetemek képviselői által támadtatott meg. Végre mégis harmadszori felolvastatása határoztatok. Hirharang Franczhonból. A’ Gazette de France reméli, hogy a’ király névünnepére tavaszutó 1-jén adandó katonai szemlekor a’ nemzetőrség azt kiáltandja: „á bas les bastilles !“ (le a’ várfalakkal!) Illy szellemben közli a’ Charivari Páris ostromállapotának naplóját 1845-ből: „Tavaszelő 1 jén (Thiers ministeriuraa évünnepén) a’ kormány tudósittatott, hogy a’ szövetséges seregek Troyesből Páris ellen megindultak. Az egész város rémülésben van. Végre látni fogjuk, mire valók a’ thierspártiak által ezelőtt 5 évvel (1840) olly sürgetve kívánt erösitvények ? — T. e. 2. Mivel a’ franczia sereg nem mer illy egyenetlen ütközetbe bocsátkozni, azért Loire felé fordul, ’s megvárja azon kedvező pillanatot, mig az ellenség Páris falai alá vonul, hová a’ szövetség másfél milliónyi seregét a’ francziák saját haditerve csalogatá. — T. e. 3. E’ nap reggelén a’ város minden marhája a' köz- és külfalak közé záratott, hogy a’ lakosoknak az ostrom idejealatt legyen eleségök. Szegény állatok olly messziről hajtatnak ide, hogy megérkeztükkor a’ bágyadtság miatt nagy részök elhull. — T. e. 4. A’ város ma adatott át a’ katonai hatóságnak, ’s ez 10 órakor az erősitvény 48 kapuját bezáratá. A’ vidékbeli közlekedés megszűnt. Mitől tartani lehete, bekövetkezett. A’ körfalak közé zárt ökrök és bárányok fele elhullott. — T. e. 5. A’ boulevardok, d’ Autin és St. Honoré külváros utczái, ’s általában a’ Louvre és a’ St- Denis utcza közti utak a’ házak első emeletének feléig szeméttel behordvák. E’ rendszabály megtöri az ágyúgolyók erejét, ’s a’ járhatásnak véget vet. A’ közlekedés egészen megszűnt. A’ pénzcsarnok tegnap zárva volt. E’ napon 300 bukás történt. — T. e. 6. Épen most tűzettek ki fekete zászlók a’ kórházakra és nyilvános épületekre. A’ notredamei templom egész külseje deszkákkal és szőrzsákokkal behuzatik, hogy e’ szép gothemlék a’ golyóktól megótalmaztassék. Victor Hugo vezérli e’ roppant munkát, mint gyermek, ki anyjának az utolsó tisztességet teszi. — T. e. 7. St. Marceau külváros mozgásban van, azt állitván, hogy csak a’ város gazdag osztályiról gondoskodnak, mint menthessék meg éhségtől és rombolástól. Néplázadást vehetni észre. A’ kenyér 50 centimével drágább lett, az eleség elfogyott. A’ hideg kiállhatatlan. — T. e. 8. Figyelem! Hir szerint már Meauxnál az ellenség. Nem látni egyebet, mint Vincennestöl az erösitvények felé lőpor- és puskaszállitást. A’ zálogház nem kölcsönöz többé zálogra. Egy nap alatt 24 öngyilkosság történt. — T. e. 9. A’ katonai hatóság fölfüggeszté a’ sajtószabadságot azon ürügy alatt, hogy a' hírlapok egyenetlenséget okoznak a’ nép között. A’ szerkesztők, kik ellenmondanak, mind fogságra intettek. — T. e. 10. Már látni a’ szövetséges seregeket. Uj szerencsétlenség. A’ körfalak közé zárt marhák közt némi ragályos betegség ütött ki. Húst enni igen veszedelmes. A' burgonyának fontja 50 garas (sous). — T. e. 11. A’játékszínek zárvák. A’ templomokban közönséges könyörgések tartatnak. Múlt éjjel Thiers urlaka felgyujtatott. Szerencsére a’ hires újságíró nem vala hon. — T. e. 12. Az ellenség megnyitó az első rész. Egy erős kirohanás által visszavereték; de éjjel újra regnyeré előbbi állását. — T. e. 13. A’ királyi lakot 50 ágyú környezi. Kezdik a’ kutyákat enni; kinek kutyája van, nem ereszti többé az utczára. Egy kenyérsütő, uzsoráskodásról vádoltatván, a’ nép által kemenezéjébe vettetett. Mennyire kihalt Páris! — T. e. 14. Az ellenség megnyitó a’ második rést. Holnap megtámadja Mont-Valerient, hol Soult marsal a’parancsnok.—T. e. 15. S. Antoine külváros lángban van. Sok utczában a’ lázadók gyújták föl a’ farakásokat. Egy macskának ára 24 frank. — T. e. 16. Azt állítják, hogy a’ franczia hadsereg elárultatott. Párisban nincs többé kenyér, nincs hús, nincs főzelék. Itt az éhenhalás ideje. A’ nemzetőrség és sorkatonaság magok közt meghasonlottak; az elsőség felett vetekednek; a’ nemzetőrség közül sokan felmondák a’szolgálatot. Mindenfelé golyózápor hull. Nem hallani mást mint sóhajt és panaszokat. Párisban kétfelé oszlott a’ vélemény: egy rész meg akarja magát adni; másik fölégetni a’ várost, hogy magát moszkamák csalódásáért megboszulhassa. Minden utczában csak ezt kiáltják: Kenyeret, kenyeret! — T. e. 17. A’kir. könyvtár fedelére tűzgolyó esett, ’s az lángba borult. Milly szerencsétlenség, milly kipótolhatlan veszteség! Épen most omlott öszsze a' Pantheon. — T.e. 18. A’Mont-Valerien bevétetett. Tudósítások a’ franczia hadseregről: Ez indulóban van Páris felé, vajha jókor érkeznék! — T. e. 19. A’ Louvre nincs többé, hamuhalommá változott. Azt mondják, hogy egy anya tulajdon gyermekét.......... toham nem írhatja le. Hova rejtették magokat ez erösitvények indítványozói ? — T. e. 20. Ha a’ franczia sereg 6 órával előbb érkezik, az ellenséges seregek, minden nagy számuk mellett is, elnyomattak volna az erösitvények körül, mik rosszul használtattak ; de az ellenség ezeknek már több részét elfoglaló, ’s Páris ellen irányozza ágyúit. — T. e. 21. Tegnap már alig szolgált 20 ezer nemzetőr. — T. e. 22. Ha Páris mai 12 óráig meg nem adja magát, katonai szokás 272