Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-28 / 34. szám

280 - ra, hogy kitűnjek, mennyire más színben jelen meg ugyanazon egy dolog annak, ki azt más szinti üvegen nézi, Hevesből, april 20. A’ febr. 18-ikai közgyűlés óta a’ fehér párt, különösen annak főnökei szüntelen szállongtak szanaszét a’ megyében, ’s tanakodtak, mikint lehetne a’ múlt gyűlést végzéssel törvénytelennek nyi­latkoztatni , ’s ekkint az akkori határozato­kat eldönteni ? Illy nagy vállalat végett a’ gyűlésre cortesekkel kell menni, — elha­­tározák tehát, mint hirlelék , hogy a’ teg­nap tartott gyűlésre minél több corteseket vigyenek ; ’s e’ végre gr. K. M. és J. G. összesen 13.000 frtot ajánlottak. Azonban öt nappal gyűlés előtt észrevévén ezt a’ fekete párt, szinte nagy készületeket tett, hogy a’ múlt gyűlés törvényes voltát kiví-­stassa. Gyűlés előtti vasárnapon délután öt órára egybe is gyűltek körülbelül 1800 fe­ketetollasok fő- és alvezéreikkel, ’s az egész várost elönték trombita, dob ’s egyéb hang­szerek szózataival. A’ fehér pártnak — hir szerint — estve fáklyák mellett kelle meg­érkeznie, mintha a’ feketéket akarná temet­ni; — de az éj eltűnt, ’s a’ nap is majd fölserkent, és fehér párt mégsem mutatko­zott , egyedül főnökei voltak reggel itt-ott elszórva — mint valami csata után — jel nélkül láthatók. — Reggeli 8 órakor ő cs. kír. felségéért mondott nagymisén a’ RK. és RR. többsége is jelen volt. Mise után , mi­dőn az első alispán Almásy Gedeon a’ tem­plomból számos tisztviselők- és táblabirák­­kal lakára a’ megyeházhoz haza tért, a’ megyeház kapujától majd egész a’ templomig állongó tömérdek feketetollasok között, egy, néhány tagból álló kis tömeg (közötte má­sod alispán Papszász József és főügyész Beöthy Lajos is) a’ másod-alispáni lakról, csendesen ’s minden legkisebb sérelem szen­vedése nélkül haladott, egyedül a’ fekete párton levő ismerős szemektől kisérve. Azon­ban , ezen társulat nem a’ megye teremébe ment, hanem az első­ alispáni lakba, hova beérkezvén, tiszteletbeli aljegyző Schné László, mint tolmács, előadó, számos fe­ketetollasok jelenlétében, hogy ők hallot­ták (­bizonyosan hírből), mikint keresték a’ feketetollasok gr. K. -t és több fehér tol­lasokat, ’s mikint fenyegetőztek a’ múlt éjen­­stb., és ezeknél fogva kijelenté, hogy ők a’ gyűlésben részt nem veendenek, ’s egyszersmind megkérte az első alispánt, hogy nekik köz bátorságot szerezni méltóz­­tatnék. Ezekre az első alispán viszonzá , hogy ő a’ közbátorságot fentartani minden­kor szoros kötelességének ismeri, ’s ezért el is követ mindent, annálfogva, ha csak­ugyan történtek volna valami rendetlensé­gek, írásban adassék a’ közgyűlés elébe, hogy a’ megye rendei foganatosan rendel­kezhessenek. Továbbá hozzá téve még, hogy valamint nála a’ megyeház első emeletében megjelentek, úgy a’ gyűlésben is a’ máso­dik emeletben bátran megjelenhetnek, mi­vel ott semmi kicsapongásoknak történni nem szabad. Ezután a’ gyűlésbe indultak ; de az első alispánnál megjelenők, a’ helyett hogy a’ gyűlésterembe mentek volna, azon­­kép mint jövének, ismét eltávoztak ’s haza tértek. — Beérkezvén a’ gyűlésbe első al­ispán ur, a’ jelenlevő tisztviselőket helyeik elfoglalására szólitá fel ; Utasy István tb. pedig indítványt tön , hogy a’ jelen nem le­vő tisztviselők egy szolgabiró és eskütt által hivassanak meg. Erre Földváry János tszlk­b. alügyész megjegyzé, hogy miután tudni nem lehetne , kik , miért ’s hol ma­radtak , ’s miután a’ gyűlés rendesen kihir­­dettetett, a’ tanácskozási terem ajtai pedig nyitva volnának, de az elmaradtak megghi­­vását — kik különben is megjelenni köte­lesek —~ a’ közgyűlés méltóságával össze­egyeztetni sem tudná, a’ hivogatást szük­ségtelennek látja . — ’s ebben a’ rendek minden további vitatkozás nélkül megálla­podtak. Ezután csend jön, ’s a’ tanácsko­zások sok tárgyai között szóba jött az is, hogy miután a’ múlt gyűlés alkalmával Lu­­by József szolgabiró actiót kapván, az örö­kös főispán által hivatalától elmozdittatott, az irományokat mindazáltal, noha már e’ miatt ellene actio is rendeltetett, átadni vo­nakodnék , mi volna teendő ? — Mire Föld­váry János kinyilatkoztató, hogy ő e’ tárgy­ban leghelyesebbnek véli az 1729: 25 t. ez. alkalmazását, melly 200 p. forintos büntetést rendel, annálfogva, mivel már ez érdemben a’törvényszék is actiót határozott, fölkéré a’ rendeket, hogy ezen actio sikerét várnák be, miben a’ rendek felkiáltással mindnyájan meg is egyeztek. — Megjegyzésre méltó még két tárgy, melly a’gyűlésen szőnyegre jött. Először: egy a’ gyűlésen benyújtott folyamo­dás , mellyben a’ fekete párt piszkoltatik, ’s némileg a’ gyűlés is sértegettetik; azonban senki által aláírva nem lévén, felolvasása el nem fogadtatott. Másodszor: Erdélyi Imrének ablakai betörése miatt benyújtott folyamodá­sa; ebben némelly a’ közgyűlést sértegető kitételek is vannak; — de Sütő János szol­gabiró előadása után azok, mint betegtől származottak, figyelembe nem vétettek; egyéb­iránt a’ kért vizsgálat elrendeltetett. Ezek után a’ jegyzőkönyv azonnal meghitelesittet­­vén , a’ gyűlésnek vége lett. Zemplénből,­­g Pótlék a’ 31-ik szám­ban közlött gyűlési dologhoz.) Néhai B. L. főadószedőnek saját feladása következésében vizsgálat utján olly körülmények fejlődtek ki, mellyeknél fogva a’ megye pénztárának több izbeni meglopatása miatt azon főadószedő hit­vese ’s bűnrészesei ellen fenyitőper rendelte­tett. M. J. volt aladószedő, remélvén, hogy ezen per által azon pénztárhiány eredete is kipuhatoltatik, mellyben a’ gondviselése alatt volt közpénzekről tett számadásakor megbu­kott ’s el is marasztatott, — azon már mintegy 10 év előtt folyamatba vett fenyitőper bere­kesztésének eszközlése végett a’ am. m­. kir. udv. cancelláriához folyamodott. E’ folyamo­dásra k. kir. intézvény érkezvén, felolvasá­sakor előterjesztetett, miképen a’megye köz­dolgait ’s pénztárait tárgyazó több rendbeli fontos intézkedések a’ határozatok teljesíté­sére megbízott küldöttségek ’s tisztviselők által vagy felette hosszas időre halasztatnak, vagy egészen el is maradnak, meghagyaték tehát a’ tiszti főügyésznek , hogy a’ felolva­sott kir. rendelet következésében a’ szóban levő fenyitőper mibenlétéről ’s jelesen arról is, miképen történhetek, hogy a’ pénztár­lopásban főszerepet vitt személy a’ perből kihagyatott? kimerítő véleményes jelentést tegyen. — Ugyane’ gyűlés folytában ol­vastatott fel Matolay Gábor táblabirónak mint küldöttségi elnöknek a’ megyebeli min­dennemű közpénztárakról kidolgozott törté­neti vázlata. A’ nagybecsű munka közelé­­gedéssel fogadtatott, de fájdalmas érzel­meket költött fel a’ vétkekkel ’s visszaélé­sekkel telve volt múltnak megújított eleven emlékezete. E’ részben a’ még fizetetten tar­tozások behajtása az ügyészi hivatalnak szo­ros kötelességül tétetett. — Majd ismét az adózó nép javát meleg kebellel pártoló gon­dosság a’ hivatalos előfogatokkali visszaélé­seket hozta szőnyegre. E’ dolog olly rossz karban volt, miszerint többek között még ily­­lyesmi is történhetett, hogy a’ megye szám­vevő-hivatalának volt írnoka, ki egyszer­smind Ujhely városa tanácsánál aljegyző volt, a’ már beszámított nyugtatványokat kilopta, ’s Ujhely városa beszedőjének ismét eladta. Ez a’ mesterkélt tolvaj most a’ megye fogházá­ban várja tette jutalmát. Határoztatott ez ügy­ben , hogy az előfogatokat használó tisztvi­selők ’s táblabirák a’ mindnyájoknak kiosz­tott lajstromba kiküldetésöket följegyezni, ’s mint b. Vay Miklós felejthetlen emlékű alis­­pánysága idejében volt, a’ végre rendelt állan­dó küldöttségnek beadni tartozzanak. Nehogy azonban a’ köztárgyak küldöttségi elintézése ezután is bizonytalan időre halasztassék: az elmaradott tárgyak lajstroma (escontro) hosz­­szú álom után ismét életre hozatott, ’s a’ pénz­táraknak, jelesen a’ felkelési és segedelme­­zésieknek, szigorú megvizsgálására számos küldöttség neveztetett. — A’ gyűlés folytá­ban egy érdemes táblabiró által hitelesen elő­terjesztetett , hogy a’ nemes Hajdú kerület egyik városában, Dorogon, ámbár az egész község magyar, mégis a’ görög egyesült lel­kész mind az isteni tiszteletbe, mind egyházi beszédekbe, mind iskolákba magyar nyelv he­lyett az orosz-szláv nyelvet hozta be. Melly előterjesztés a’ BR. előtt annál nagyobb fi­gyelmet ébreztett, minél több adatokból kelle a’ görög egyesült lelkészeknek illy nemzetelle­nes irányát saját kebelökben is tapasztalniok, miszerint épen azon egyedek, kiknek lelki ta­nítói hivataluknál fogva főbb tisztekben álla­na a’ törvények iránti engedelmesség érzetét a’ népbe csepegtetni, — e’ helyett az 1840. 6­­. sz. szelleme ’s kötelezése mellőztével, a’ nemzetiség leglétalaposabb része ellen, hall­gatóikba ’s növendékeikbe orosz nyelv iránti buzgalmat csepegtetve, kárhozatos mozgal­makat idéznek elő. E’ törvény ’s nemzetiség­elleni merények meggátlása végett tehát a’ megye 17 szolgabiráinak szoros kötelességül tétetett, hogy minden illynemű tapasztalásról a’ megyének tüstint jelentést tegyenek. A’ do­rogi esetre nézve a’ nj Hajdú kerület hiva­talosan megkerestetni rendeltetett, hogy az óhitű lelkészek ezen gyakorlatának megszün­tetésére hathatósan intézkedjék. — Végre még az 1831-iki lázadók ellen lefolyt pernek kárpótlás tekintetébeni végrehajtásában kö­zel 10 év óta késedelmező táblabirák, kikül­­detéseknek hat hónap alatti bevégzésére ’s az illető törvényszékhez jelentéstételre kö­­teleztettek.­­ Esztergom, tavaszhó 14. A’ Pesti Hírlap 28-ik számában Besze János Esz­tergom megyének tavaszelő 29-kén tartott köz­gyűléséről­ közleményében Esztergom városa kapitányi és ügyvédi hivatalának cselekedete eltorzítására különös figyelmet fordíta. El­mondjuk tehát száraz-röviden ’s leplezetle­nül a’ történetet. Kesztölcz helységben né­hány család apáról apára öröklött falopással szerez magának élelmet, ’s az alig tiz éves gyermek apja által gyakorlatilag avattatik a’ vétkes mesterség ezer fortélyiba, ’s megis­mertetik azon ösvényekkel, mellyeken szük­ség idejében az üldözök elöl leggyorsabban elillanhatni. Ennek gátlására a’ város erdő­csőszeit szaporítani kényteleníttetett, de hasz­talan ; mert a’ kesztöleziek ügyessége részint kijátszá az őrködőket, részint erőt erő ellen szegezve veszik űzőbe a’ csőszöket. Illyue­­mü lopáson éretett folyó évi félhó 19-kén a’ két elfogott asszony; férfitársaik — hihetőleg férjeik és atyafiaik — elszökvén az 1840 : 9­­. sz. 3. §-a szerint itéltetés végett a’ városi kapitányhoz vezettettek, és ott elegendő zá­logot nem állíthatván, ugyanazon törvényezikk 22-ik §-hoz képest a’ városháznál letartóz­tattak, de nem tömlöczöztettek, mert bilincs nélkül a’ városház udvarában szabadon jár­hattak, és bármikor férjeikkel úgy mint Besze Jánossal beszélhettek ; már pedig ezt tömlö­­czöztetésnek még akkor sem mondhatnék, ha a’ kesztölezieknek teljes hatalmú ügyvédeik volnánk. A’ tény után a’ kár megbecsültetett, ’s a’ kártevők a’ tavaszelő 24-ikei közgyűlés előtt mintegy két héttel végrehajtás végett az illető megyéhez átküldettek, de itt el nem fogadtattak, ’s igy történt, hogy e’közgyű­lés alkalmával még a’ városháznál letartóztat­va találtattak. Időközben Kesztölcznek na­gyobb részét tűz hamvasztja el, ’s midőn a’ városi tanács e’ tekintetből a’ letartóztatott különben is kártérítésre elégtelen házatlan zsellérnőket szabadon bocsátani szándékoz­nék, hivatalosan jelentetik, miképen Besze

Next