Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-28 / 34. szám
280 - ra, hogy kitűnjek, mennyire más színben jelen meg ugyanazon egy dolog annak, ki azt más szinti üvegen nézi, Hevesből, april 20. A’ febr. 18-ikai közgyűlés óta a’ fehér párt, különösen annak főnökei szüntelen szállongtak szanaszét a’ megyében, ’s tanakodtak, mikint lehetne a’ múlt gyűlést végzéssel törvénytelennek nyilatkoztatni , ’s ekkint az akkori határozatokat eldönteni ? Illy nagy vállalat végett a’ gyűlésre cortesekkel kell menni, — elhatározák tehát, mint hirlelék , hogy a’ tegnap tartott gyűlésre minél több corteseket vigyenek ; ’s e’ végre gr. K. M. és J. G. összesen 13.000 frtot ajánlottak. Azonban öt nappal gyűlés előtt észrevévén ezt a’ fekete párt, szinte nagy készületeket tett, hogy a’ múlt gyűlés törvényes voltát kiví-stassa. Gyűlés előtti vasárnapon délután öt órára egybe is gyűltek körülbelül 1800 feketetollasok fő- és alvezéreikkel, ’s az egész várost elönték trombita, dob ’s egyéb hangszerek szózataival. A’ fehér pártnak — hir szerint — estve fáklyák mellett kelle megérkeznie, mintha a’ feketéket akarná temetni; — de az éj eltűnt, ’s a’ nap is majd fölserkent, és fehér párt mégsem mutatkozott , egyedül főnökei voltak reggel itt-ott elszórva — mint valami csata után — jel nélkül láthatók. — Reggeli 8 órakor ő cs. kír. felségéért mondott nagymisén a’ RK. és RR. többsége is jelen volt. Mise után , midőn az első alispán Almásy Gedeon a’ templomból számos tisztviselők- és táblabirákkal lakára a’ megyeházhoz haza tért, a’ megyeház kapujától majd egész a’ templomig állongó tömérdek feketetollasok között, egy, néhány tagból álló kis tömeg (közötte másod alispán Papszász József és főügyész Beöthy Lajos is) a’ másod-alispáni lakról, csendesen ’s minden legkisebb sérelem szenvedése nélkül haladott, egyedül a’ fekete párton levő ismerős szemektől kisérve. Azonban , ezen társulat nem a’ megye teremébe ment, hanem az első alispáni lakba, hova beérkezvén, tiszteletbeli aljegyző Schné László, mint tolmács, előadó, számos feketetollasok jelenlétében, hogy ők hallották (bizonyosan hírből), mikint keresték a’ feketetollasok gr. K. -t és több fehér tollasokat, ’s mikint fenyegetőztek a’ múlt éjenstb., és ezeknél fogva kijelenté, hogy ők a’ gyűlésben részt nem veendenek, ’s egyszersmind megkérte az első alispánt, hogy nekik köz bátorságot szerezni méltóztatnék. Ezekre az első alispán viszonzá , hogy ő a’ közbátorságot fentartani mindenkor szoros kötelességének ismeri, ’s ezért el is követ mindent, annálfogva, ha csakugyan történtek volna valami rendetlenségek, írásban adassék a’ közgyűlés elébe, hogy a’ megye rendei foganatosan rendelkezhessenek. Továbbá hozzá téve még, hogy valamint nála a’ megyeház első emeletében megjelentek, úgy a’ gyűlésben is a’ második emeletben bátran megjelenhetnek, mivel ott semmi kicsapongásoknak történni nem szabad. Ezután a’ gyűlésbe indultak ; de az első alispánnál megjelenők, a’ helyett hogy a’ gyűlésterembe mentek volna, azonkép mint jövének, ismét eltávoztak ’s haza tértek. — Beérkezvén a’ gyűlésbe első alispán ur, a’ jelenlevő tisztviselőket helyeik elfoglalására szólitá fel ; Utasy István tb. pedig indítványt tön , hogy a’ jelen nem levő tisztviselők egy szolgabiró és eskütt által hivassanak meg. Erre Földváry János tszlkb. alügyész megjegyzé, hogy miután tudni nem lehetne , kik , miért ’s hol maradtak , ’s miután a’ gyűlés rendesen kihirdettetett, a’ tanácskozási terem ajtai pedig nyitva volnának, de az elmaradtak megghivását — kik különben is megjelenni kötelesek —~ a’ közgyűlés méltóságával összeegyeztetni sem tudná, a’ hivogatást szükségtelennek látja . — ’s ebben a’ rendek minden további vitatkozás nélkül megállapodtak. Ezután csend jön, ’s a’ tanácskozások sok tárgyai között szóba jött az is, hogy miután a’ múlt gyűlés alkalmával Luby József szolgabiró actiót kapván, az örökös főispán által hivatalától elmozdittatott, az irományokat mindazáltal, noha már e’ miatt ellene actio is rendeltetett, átadni vonakodnék , mi volna teendő ? — Mire Földváry János kinyilatkoztató, hogy ő e’ tárgyban leghelyesebbnek véli az 1729: 25 t. ez. alkalmazását, melly 200 p. forintos büntetést rendel, annálfogva, mivel már ez érdemben a’törvényszék is actiót határozott, fölkéré a’ rendeket, hogy ezen actio sikerét várnák be, miben a’ rendek felkiáltással mindnyájan meg is egyeztek. — Megjegyzésre méltó még két tárgy, melly a’gyűlésen szőnyegre jött. Először: egy a’ gyűlésen benyújtott folyamodás , mellyben a’ fekete párt piszkoltatik, ’s némileg a’ gyűlés is sértegettetik; azonban senki által aláírva nem lévén, felolvasása el nem fogadtatott. Másodszor: Erdélyi Imrének ablakai betörése miatt benyújtott folyamodása; ebben némelly a’ közgyűlést sértegető kitételek is vannak; — de Sütő János szolgabiró előadása után azok, mint betegtől származottak, figyelembe nem vétettek; egyébiránt a’ kért vizsgálat elrendeltetett. Ezek után a’ jegyzőkönyv azonnal meghitelesittetvén , a’ gyűlésnek vége lett. Zemplénből,g Pótlék a’ 31-ik számban közlött gyűlési dologhoz.) Néhai B. L. főadószedőnek saját feladása következésében vizsgálat utján olly körülmények fejlődtek ki, mellyeknél fogva a’ megye pénztárának több izbeni meglopatása miatt azon főadószedő hitvese ’s bűnrészesei ellen fenyitőper rendeltetett. M. J. volt aladószedő, remélvén, hogy ezen per által azon pénztárhiány eredete is kipuhatoltatik, mellyben a’ gondviselése alatt volt közpénzekről tett számadásakor megbukott ’s el is marasztatott, — azon már mintegy 10 év előtt folyamatba vett fenyitőper berekesztésének eszközlése végett a’ am. m. kir. udv. cancelláriához folyamodott. E’ folyamodásra k. kir. intézvény érkezvén, felolvasásakor előterjesztetett, miképen a’megye közdolgait ’s pénztárait tárgyazó több rendbeli fontos intézkedések a’ határozatok teljesítésére megbízott küldöttségek ’s tisztviselők által vagy felette hosszas időre halasztatnak, vagy egészen el is maradnak, meghagyaték tehát a’ tiszti főügyésznek , hogy a’ felolvasott kir. rendelet következésében a’ szóban levő fenyitőper mibenlétéről ’s jelesen arról is, miképen történhetek, hogy a’ pénztárlopásban főszerepet vitt személy a’ perből kihagyatott? kimerítő véleményes jelentést tegyen. — Ugyane’ gyűlés folytában olvastatott fel Matolay Gábor táblabirónak mint küldöttségi elnöknek a’ megyebeli mindennemű közpénztárakról kidolgozott történeti vázlata. A’ nagybecsű munka közelégedéssel fogadtatott, de fájdalmas érzelmeket költött fel a’ vétkekkel ’s visszaélésekkel telve volt múltnak megújított eleven emlékezete. E’ részben a’ még fizetetten tartozások behajtása az ügyészi hivatalnak szoros kötelességül tétetett. — Majd ismét az adózó nép javát meleg kebellel pártoló gondosság a’ hivatalos előfogatokkali visszaéléseket hozta szőnyegre. E’ dolog olly rossz karban volt, miszerint többek között még ilylyesmi is történhetett, hogy a’ megye számvevő-hivatalának volt írnoka, ki egyszersmind Ujhely városa tanácsánál aljegyző volt, a’ már beszámított nyugtatványokat kilopta, ’s Ujhely városa beszedőjének ismét eladta. Ez a’ mesterkélt tolvaj most a’ megye fogházában várja tette jutalmát. Határoztatott ez ügyben , hogy az előfogatokat használó tisztviselők ’s táblabirák a’ mindnyájoknak kiosztott lajstromba kiküldetésöket följegyezni, ’s mint b. Vay Miklós felejthetlen emlékű alispánysága idejében volt, a’ végre rendelt állandó küldöttségnek beadni tartozzanak. Nehogy azonban a’ köztárgyak küldöttségi elintézése ezután is bizonytalan időre halasztassék: az elmaradott tárgyak lajstroma (escontro) hoszszú álom után ismét életre hozatott, ’s a’ pénztáraknak, jelesen a’ felkelési és segedelmezésieknek, szigorú megvizsgálására számos küldöttség neveztetett. — A’ gyűlés folytában egy érdemes táblabiró által hitelesen előterjesztetett , hogy a’ nemes Hajdú kerület egyik városában, Dorogon, ámbár az egész község magyar, mégis a’ görög egyesült lelkész mind az isteni tiszteletbe, mind egyházi beszédekbe, mind iskolákba magyar nyelv helyett az orosz-szláv nyelvet hozta be. Melly előterjesztés a’ BR. előtt annál nagyobb figyelmet ébreztett, minél több adatokból kelle a’ görög egyesült lelkészeknek illy nemzetellenes irányát saját kebelökben is tapasztalniok, miszerint épen azon egyedek, kiknek lelki tanítói hivataluknál fogva főbb tisztekben állana a’ törvények iránti engedelmesség érzetét a’ népbe csepegtetni, — e’ helyett az 1840. 6. sz. szelleme ’s kötelezése mellőztével, a’ nemzetiség leglétalaposabb része ellen, hallgatóikba ’s növendékeikbe orosz nyelv iránti buzgalmat csepegtetve, kárhozatos mozgalmakat idéznek elő. E’ törvény ’s nemzetiségelleni merények meggátlása végett tehát a’ megye 17 szolgabiráinak szoros kötelességül tétetett, hogy minden illynemű tapasztalásról a’ megyének tüstint jelentést tegyenek. A’ dorogi esetre nézve a’ nj Hajdú kerület hivatalosan megkerestetni rendeltetett, hogy az óhitű lelkészek ezen gyakorlatának megszüntetésére hathatósan intézkedjék. — Végre még az 1831-iki lázadók ellen lefolyt pernek kárpótlás tekintetébeni végrehajtásában közel 10 év óta késedelmező táblabirák, kiküldetéseknek hat hónap alatti bevégzésére ’s az illető törvényszékhez jelentéstételre köteleztettek. Esztergom, tavaszhó 14. A’ Pesti Hírlap 28-ik számában Besze János Esztergom megyének tavaszelő 29-kén tartott közgyűléséről közleményében Esztergom városa kapitányi és ügyvédi hivatalának cselekedete eltorzítására különös figyelmet fordíta. Elmondjuk tehát száraz-röviden ’s leplezetlenül a’ történetet. Kesztölcz helységben néhány család apáról apára öröklött falopással szerez magának élelmet, ’s az alig tiz éves gyermek apja által gyakorlatilag avattatik a’ vétkes mesterség ezer fortélyiba, ’s megismertetik azon ösvényekkel, mellyeken szükség idejében az üldözök elöl leggyorsabban elillanhatni. Ennek gátlására a’ város erdőcsőszeit szaporítani kényteleníttetett, de hasztalan ; mert a’ kesztöleziek ügyessége részint kijátszá az őrködőket, részint erőt erő ellen szegezve veszik űzőbe a’ csőszöket. Illyuemü lopáson éretett folyó évi félhó 19-kén a’ két elfogott asszony; férfitársaik — hihetőleg férjeik és atyafiaik — elszökvén az 1840 : 9. sz. 3. §-a szerint itéltetés végett a’ városi kapitányhoz vezettettek, és ott elegendő zálogot nem állíthatván, ugyanazon törvényezikk 22-ik §-hoz képest a’ városháznál letartóztattak, de nem tömlöczöztettek, mert bilincs nélkül a’ városház udvarában szabadon járhattak, és bármikor férjeikkel úgy mint Besze Jánossal beszélhettek ; már pedig ezt tömlöczöztetésnek még akkor sem mondhatnék, ha a’ kesztölezieknek teljes hatalmú ügyvédeik volnánk. A’ tény után a’ kár megbecsültetett, ’s a’ kártevők a’ tavaszelő 24-ikei közgyűlés előtt mintegy két héttel végrehajtás végett az illető megyéhez átküldettek, de itt el nem fogadtattak, ’s igy történt, hogy e’közgyűlés alkalmával még a’ városháznál letartóztatva találtattak. Időközben Kesztölcznek nagyobb részét tűz hamvasztja el, ’s midőn a’ városi tanács e’ tekintetből a’ letartóztatott különben is kártérítésre elégtelen házatlan zsellérnőket szabadon bocsátani szándékoznék, hivatalosan jelentetik, miképen Besze