Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-05-01 / 35. szám
inkább kívánnunk kell, hogy olly tényekért, mellyeket criminalitásnak a’ világon csakugyan senki sem mondhat, ne használtassék a’ büntetésnek ollyan neme, mellyel Jamaicában már a’ tolvajt és rablót sem büntetik, ’s addig is, míg e’ részbeni törvényeink javíttatnának, legalább tekintet legyen arra, hogy egy helység biráját, vagy —hogy visszatérjünk, a’ honnan indultunk — egy kalaposmesterembert deresre nem huzathatunk anélkül, hogy civilisatiónknak fagypontom állását ne bizonyítsuk. Fővárosi újdonságok. Előttünk fekszik 1. évi múlt hó 17-kén tartatott pestvárosi tanácsülés jegyzőkönyvi kivonata, mellyből értjük, hogy miután e’ város polgári kórházépületének , a’ számos betegek czélszerűbb orvosi ápolása végett megkezdett és részint már el is készült tágítása által a’ kórházi alaptőkéből kétszáz ezer váltóforint kamatja elesik, és a betegek száma naponként szaporodik, ezeken kívül pedig még más új, eddig nem létezett hivatal- és szolgálatbeli fizetések lesznek alapítandók , ezen fölötte üdvös intézet további fenállhatására, annak körülményekhez képesti újabb szabályozása mulhatlanul szükségessé lett. Ezen szabályozás következtében az itteni városi rendes és tiszteletb. orvosok közül (kiknek száma egyszer már huszonnégy volt, utóbb tizenkettőre szállíttatott), öt orvos és két sebész neveztetett ki *), kik a’ bel- és külvárosi szegényeket gyógyítani ’s azok számára a’ városi pénztár által fizetendő írjegyzékeket kiadni fogják. — A’ múlt évben egészen újonnan épített ’s minden kitelhető kérelemmel ellátott tág katonai úszóintézet, nem messze a’ polgári úszóiskolától , a' hódutcza átellenében, ma fog ismét megnyittatni. Ezen intézet már tavai és a’ múlt években annyi számos mindkét nembeli látogatóknak örvendete, hogy az igazgatóság a’ jelen évben azon kellemes helyzetben látja magát, mind az előfizetési, mind a’ belépti díjakat leszállíthatni. A’ szükséges és illy intézeteknél annyira kívánatos rendtartásra egy felügyelő tiszt neveztetett ki; az egészet pedig a’ mind pontos rendszeretetéről, mind sokoldalú műveltségéről és tudományáról ismeretes Flamm Károly őrnagy fogja igazgatni. — A’ budai rudasfürdőben a’ szokott ivóforrásnál ez idén a’ gyógyvizet pénzen kell vásárolni; három-négy fis nőgyermek foglalja el a’ tért, ’s tolakodó szemtelenséggel zsarolnak pénzt a’ beteg ivóktól; ki pedig semmit sem ad, az bízvást hazulról vihet magának poharat. Szeretnék tudni, valljon a’ bérlő megegyezésével történik e ezen szemtelen adócsikarás, vagy tán csak egy két utczai suhancz, a’ nyilvánosan tilalmazott koldulástól félve, ott véli űzhetni ármányát? Az industriának illy neméről szólván, mellynek — hála isten! — még nincsen magyar neve, említenünk kell, hogy az utczán kolduló gammcsapatok, a’sánta lábat, vak szemet , genyes karokat ’stb. már elavult fogásoknak tartván, most avval akarnak bennünket könyörűletességre indítani, hogy magyarul koldulnak. Boldog Isten! mikép fognak még nemzetiségünk rovására vétkezni? — Balla Károly „véleményt“ hirdet a’ büntetésmód javítása iránt. Véleményünk szerint Balla Károlynak véleménye e’ tárgyban minden esetre kielégítő leend, miután azon kedvező körülményben volt, hogy magának a’ büntetésmód javítása iránt tökéletes ismereteket szerezhetett, mit ugyanis már több ízben de különösen a’nemzeti színház építésénél gyakorlatilag bebizonyított. Sálasz. A’ Tageblatt 94. számában! ,,Xeniak“-ra a Jelenkor 33. számának „budapesti napló“-jában megjelent birálat 's ezzel egybekapcsoltan kiadói személyes állásomra vonatkozó kitörések kötelességemmé teszik kinyilatkoztatni, hogy én a’ Tageblaunak sem szerkesztését nem vezetem, sem szerkesztési vezérletére magamnak legkisebb befolyást sen nem tartottam. Egyedüli szerkesztője dr. Saphir Zsigmond, mint ezt minden számában olvashatni. Én csak kiadó vagyok,s mint illyen a’ lapnak sem tartalmassága sem tartalmáért, hanem egyedül előfizetés utjáni illő megjelenéséért kezeskedem; sőt a’ Xéniák fölvételét még azon esetben sem gátolhattam volna, ha a’szerkesztés vitelére befolyással lehetnék, mivel megjelenésükkor Bécsben valók.A’critica ugyan minden kiadót munkát emlékeinek ’s kiadói vállalatainak ferde ’s erkölcstelen iránya miatt általában joggal feleletre vonhat, de kiadói’s főkép magyar kiadói munkásságom iránt a’nyilvánosság orgánumai, ’s maga a’ „budapesti napló“ szerkesztője is, igen gyakran részemre nagyon is hizelgőleg nyilatkoztak; mi pedig a’ Tageblatt vállalatát ’s irányát illeti: az eddigi évfolyamokból kivehetni vélem, hogy általában nem nemzetiségelleni, ’s habár egy-két czikk néha fölvétetett is, mi buzgó hazafiak nézetei ’s törekvéseivel valamint az enyéimmel sem egyezik, az a’ szerkesztőség dolga, melly a’miatt a’ critica és közvélemény alatt áll; de miért vádol miattok a’ „budapesti napló“ engemet, ’s miért akar a’ nyilvánosság előtt illy egyes czikkeket politicai hitvallásom ’s érzelmeim kifejezése gyanánt rám tolni? Még azon gyanúsítást sem hagyhatom szó nélkül, miszerint a’ „budapesti napló“ írója kiadói munkásságomnak főkép magyar irodalom mezején forgását emlegetvén, kereskedésem sikerét hazafisági érzelmeim alapjául látszik fölvenni. — E’ gyanúsítást nemes önérzettel kell visszautasitnom. I hazafiai érzelmekre más az én mértékem ’s tisztábbak inditóokaim, és magyar kiadási vállalataimnak nyereségi vagy veszteségi mutatója hazafiságom mérője soha sem leend. Ezek a’ speculatio koczkavetései ’s a’ honszeretettel semmi közük. De ha lemondva minden ügyleti haszonról, sőt gyakran valóságos áldozattal is munkásságomat tisztább inditóokokból már gyakran honi irodalmunk érdekeinek szentelem, jutalmamat az öntudatban lelém , ’s érte sok tiszteletreméltó hazafinak szíves elismerését nyerém, ’s azon becsülésteljes bizonyítványokat, mikre b. Eötvös József és dolgozótársai méltattak, ’s mellyek eredményeire nézve bíráló úr most, szintolly sértőleg mint alaptalanul, feleletre van. Én a magyar közönség igazságos ítéletére hivatkozom, ’s bizton remélem, hogy bíráló kemény vádjai nekem beszámíttatni nem fognak. Heckenast Gusztáv: Megyei dolgok. Baranyából. (Pécs, ápril 22.) Folyó hó 19-kére rendelt közgyűlésünk első napján dicsőségesen országló koronás királyunk születése napját ünnepelték megyénk rendei. — Másnap igen számos nemesség ’s papság gyűlt egybe. Legelőbb is egy főispáni levél olvastatott fel, mellyben a’ megürült főjegyzői hivatalra Madarász József főszolgabíró neveztetvén ki, a’ közszeretetben álló tisztviselő nevét a’ BR. szíves örvendéssel fogadták. Utóbb az elnök-alispán 16 megyének a’ vegyes házasságtóli áldás megtagadása iránt érkezett leveleit terjesztette a’ BB. elé; mire inditványoztaték, hogy miután mindezen megyék határozatai már a’ hírlapokból tudvák, a’ szükségtelen felolvasás mellőztével nyomban kezdessék meg a’ tanácskozás ; de a’ többség ezt sem a’ megyei hatóság iránt tartozó tekintettel, sem a’ gyűléshez intézett hivatalos irományok felolvasását szorosan megkívánó renddel megegyeztetni nem tudván , mindeneknek felolvasását elhatározó, ’s tartott is a’ felolvasás az napon délutáni 2 óráig, ’s még másnap is, néhány „éljen“ közbevetését kivéve, egész csendességben, csupán az esztergomi levél előjöttével zavarta meg a’ csendet egy megyei plebánus, ki székéről fölkelve közbe kiáltott: „Ezt is hallgassa meg az ellenfél!“ — Mire közönséges ingerültség következett. „Micsoda ellenfél? ki mer ellenfelet emlegetni, mig senki sem nyilatkozott?“ — ’s több illy felszólamlások ’s közben itt „Zala“,ott „Heves“ hangzottakra’ keletkező ingerültséget azonban az elnök alispán könnyen lecsilapitá. — Elvégre megkezdetett a’ tanácskozás. Protestáns egy sem szólott. A’ catholicus világiak egy része Zala példáját kívánta mindenben követni, más rész felírást nem kívánt, mert törvényhiány nincs, hanem ott van az 1647: 14 t. ez., melly módot nyújt az illy törvénysértések megboszulására; említtetett az 1507:8 t. ez. is; egy szóval, N. J. táblabiró urat kivéve, a’ kath. főpapok ezen tette törvénytelennek ismertetett, ’s az innen eredő közsérelem gyökeres orvoslása tekintetéből minél előbbi országgyűlés egybehivása végett csakugyan felírás határoztatott. Az egyházi rend részéről is fejtegettettek elvek, ’s K. kanonok igen mérsékelve, csinos előadással védte az egyházi rend jogait, mig C. J. kanonok ’s Sz. A. plebánus némi fenyegetőző ’s igen illetlen kifejezésekkel éltének; — nem mondhatják pedig, nem is panaszolkodhatnak megyebeli papjaink, hogy vagy meghallgatva nem valónak, vagy illetlen mondásaikra a’ BB. részéről indulatos kitörések szolgáltattak alkalmat ; mert igazán el lehet mondani, hogy minden indulatoskodás nélkül ’s a’ tárgy érdekéhez mérve igen komolyan folyt a’ vitatkozás, ’s az indulatok még akkor sem törtek ki, midőn C. J. kanonok ezeket mondá: „nekünk is hatalmunkban volna, a’népet a’ megyék ellen fellázítani, ’s mit tennének akkoron a’ megyék?“ — April 23-kán panaszképen feladatott a’ megyei közgyűlésen , miképen Pécs városa egy siklósi járásbeli ujonczot, a kit ugyan Pécs városa a’ siklósi választmánytól visszakivánt, de a’ visszaadás megtagadtatok, ’s ezen tárgy eldöntése a’ középponti választmánynak átadatott, mielőtt ezen választmány rendelkezett volna, ugyan Siklós m.városától erőhatalommal elvett akkoron, midőn az besorozás végett Pécsre hozatott, mire nézve tiszti vizsgálat rendeltetett. Sok visszaélések és törvénytelenségek jöttek ezúttal szóba , mellyeket Pécs városa ujonczállitás közben állítólag elkövetett, ’s miknek némi hitelességet látszik nyújtani azon körülmény, hogy a’ sorshúzás Pécsett csakugyan zárt ajtóknál tartatott. Ezek miatt az 1507: 8. sz. értelmében, javadalmainak elvesztése végetti felírás is indítványoztatok; de az indítvány pártolásra nem talált. — Baranyai. Azon ujonczállítási embervásárlatra nézve, mellyel Q jegyű pécsi levelezőnk lapjaink 31-ik számában 0. a helység haszonbérlőjét vádolja, minthogy Baranyában Ózd helységen kívül 0 betűvel kezdődő több falu haszonbérben nincs , erre magyarázva két czáfolat érkezék hozzánk, egyik gróf Migáczy Ferencztől Mindszentről, mellyben értesittetünk, miképen Ózd helység haszonbérlője már a’ közlök történet ideje előtt Pozsonyba utazott; ’s különben az egész vidék tudomására jobbágyaival mindig a’ legkegyesebben bánik; egyébiránt az egész dolgot törvényes vizsgálat alá fogja vétetni; ’s eredményét, a’ vád alaptalanságát kivilágitandót, velünk tüstint közlendi. — A’ másik czáfolat magától az illető (szentlőrinczi) járás főszolgabírójától Jeszenszky János úrtól jő , ’s igy szól: „Úgy vélem, erről nekem mint járásbeli főszolgabírónak csak kellene tudnom valamit! — mert Baranya megyében mind a’ helységenkinti összeírás, mind a’ sorshúzás egy ezen végre kinevezett fiókválasztmány által vitetett véghez, ’s a’ besoroztatás is a’ járásbeli tisztviselők, nem pedig faluk haszonbérlői által történt; de még ezenfelül a’ középponti választmánynál minden fogadónak, úgy félfogadottnak meg kelle jelennie, és szabad akaratból eredeti fogadását saját fia helyett ezen választmány előtt nyilvánítani; nem különben a’ félfogadási bért is bemondani. — Így tehát igen csodálkozom, hogy önnek azon levelezője többet tud azon járásról, mellynek főbírája vagyok, mint én , ’s ezen esetet még biztos forrásból mentettnek mondja : felszólítom tehát egész szerénységgel ’ belváros részére Pluhovszky Ferencz, a’ külvárosokéra: Klinkó János, Grosz Ferencz, Manovecz Leopold, Molcsó György orvos, és Lestáiner Antal és Posgár János sebész urak. 286