Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-05-05 / 36. szám
nem méltató genie, mit a’ „par force“ boldogítni akaró kegyelem nyújt, kevés élet után nyom nélkül enyészik el, és maradandóan hasznot nem terem;(emlékezzetek József császár nagyszerű törekvéseire) a’ mire nézve egy nemzet természetes körülményei ápoló hatással nincsenek, a’ mit mások természetes körülményeiknél fogva jobban vagy olcsóbban állíthatnak elő, az örökös tengésben marad (nézzetek a’spitalfieldi selyemgyárakra az olly igen ipardús Angliában). Mi tehát soha sem fogjuk óhajtani, hogy mindent magunk készítsünk; e’ mindenben igen sok örökké csak üvegházi növény maradna, mellynek fűteni kell, különben elvesz; sőt sajnálnék, ha erőnket, időnket, pénzünket természetszerűbb, tehát hasznosabb munkától elvonnék csak a’végett, hogy elmondhassuk: ez is honi mű. De mindig fogjuk kívánni, hogy az ipar természetes kifejlését gátló balgatag akadályok lerontassanak; mert meg vagyunk győződve, hogy ekkint a’ földművelési szükségek fedezésétől felmaradandó erő, önkint és természetesen ráfordul a’ műipar azon osztályba, mellyeket legtöbb haszonnal űzhetünk. — így körülírva immár Haraszty úrral mindenben egyetértünk, csak abban nem, hogy törvényeink e’ részben már eleget tettek; — nem tettek eleget, mert sokat tettek; mert az ipar kifejlésének gátjait még el nem hárították ; mert még mindig ápolni akarják az ipart,pedig azt csupán nem gátolni kell. A’ fentebb idézett „Laissez nous faire“ még minálunk nincs életben, és azért mi hármat óhajtunk: 1) A'statushoz szólva, magunkévá teszszük, mit Poulet Thomson (most kormánynok Canadakban) 1839 ápril 14-kén a’ parlamentben imádságának vallott; ’s ez ennyiből áll: „Adjatok szabad tért, több semmi sem kell.“ 2) Még egy imádságunk van: adjatok módot és alkalmat tanulni, mit a’műiparhoz tudni kell. (Meglátjuk, minő viszhangra talál keletkező iparegyesületünk .) 3) Mi is kérjük a’ nemzetet, legyen divattá méltánylani, mit a’honi műszorgalom önkint teremtett. — Többre nincs szükség. — így majd — palit ingeniis campus, certusque merenti Stat lavor, ornatur propriis industria donis. Figyelmeztetés az újonnan alapított angol-magyar intézetre. Miután a’ fentnevezett intézet eredeti terve, mellynek egyedüli czélja az valt, minden kifogáson túli biztosságot nyújtani a’ magyar termesztőknek, nem fogadtatott el egész kiterjedésében, ’s miután tavai, az ennek következésében módosított terv biztos létesítését, az azt megelőzött soknemű nehézségek legyőzése után ’s a’ mármár megindítandó vállalat küszöbén kifejlett váratlan körülmények megakadályoztatók, ’s miután ennek folytában, hazámfiai javának tekintetéből, felszólalni kénytelenittetém, azon reményt valók bátor nyújtani , hogy ezen nagyszerű ’s honunkra nézve tetemes jótéteményeket ígérő terv annak idejében erősb’s biztos alapon emelkedendik fel. A’ feladat a’ történtek után az vala, még egyszer kifeszitni a’ vitorlákat, újrakezdeni a' nehéz munkát, megujítni a’ soknemű fáradságot és költségeket, ’s kitenni így magát utolag a’ vállalat nem csekély számú nehézségeinek ’s bizonytalan eseményeinek. Mindez megtörtént, ’s az ég sikerrel koronázáa’ buzgó igyekezetét. Több hónapi folytonos munkálkodás után egy uj társaság megalapítása sikerült, melly mind teljes biztosságot nyújt, mind bő pénzalappal bir, ezen nagyszerű vállalatnak teljes fénynyeli kivitelére, ’s melly munkálkodását, Magyarhon termesztőinek tettleges részvéte által segittetve, azonnal elkezdendi. Az intézet vezérlésére olly házat valék szerencsés megnyerni, melly London első kereskedőházainak egyike, melly az angol főváros köztiszteletét bírja, ’s mellyet magas állása, szilárd jelleme ’s kereskedési nagy tapasztalásai illy fontos vállalatra minden tekintetben képesítenek. — Illy ház megnyerése kétségkívül megbecsülhetlen nyereség, nem csak magára ezen vállalatra, hanem általában véve egész honunkra nézve, anynyival inkább, mivel ez, nagy összeköttetései, rendithetlen hitele, Angolhon első rangú házainak ’s magának a’ ministeriumnak is ajánlásai, végre az angol kormány által megígért minden tekintetbeni segedelem- ’s pártolásnál fogva, Ilonunkra — ha az illőleg méltányoltunk — nem csak kereskedési, de ipari tekintetben is szerencsét hozand, a’ civilisatio előttünk dús reményekkel felnyílt pályáján. — A’ honi hírlapok közelebbi számában, Gifford János úr, ki mint a’ vállalat képviselője, annak megnyitása és személyes vezérlése végett Londonból ide Pestre megérkezett, az intézet szellemét, szerkezetét, föltételeit közrendi Magyarhon termesztőivel ; én pedig befejezvén munkámat, annak biztos reményével lépek vissza, hogy a buzgó igyekezetnek ezúttal az egész honra nézve szerencsés eredménye leend. — Almási Balogh Pál. Egyesületek, és még valami. A’ mit egyes erő végrehajtani nem képes , azt valósítni fogja több erő, mondták a’ világnak minden bölcsei; mondtuk mi magyarok is olly számtalanszor ; ’s e’ meggyőződésben iparkodtunk egyesülni, hogy nagyot mozdítsunk összevetett vállal, ’s legyőzzük közerővel az akadályokat, mellyek csak erőegyesítés útján valának legyőzhetők. ’S gondoljuk e, hogy e’ meggyőződés alapos volt ? Nem. Mi meghazudtoltuk a’ világ minden bölcseit; meghazudtoltuk min magunkat; meghazudtoltuk a’ természet örök törvényeit. Máskor és máshol üdvöt hozának az egyesülések; nálunk átkot kezdenek fattyazni. Honnét e’ kárhozatos fonákság ? Elámitottuk min magunkat. Erőt gondolánk egyesíteni, és hiányt, gyengeséget egyesítettünk, melly a’ valódi erőt is fölemészté, semmivé tette; mert hol több a’ gyengeség, mint az erő, ott ez semmivé sűlyed, megemésztetik amaz által, ’s ott, hol előbb valami volt, leend semmi, vagy, számtaniig véve, kevesb a’ semminél. — Nem értetek talán, ti honfiak? mondhatom, én sem értelek titeket. Hogy azonban addig is, mig megfoghatóvá tehetendem előttetek azokat, mik keblem zajdultának idején szükségkép tajtékzó forrongásban törnek elő, innen itt közlöm egy férfiúnak eszméletre hozó hideg-nyugodt nyilatkozását és fölszólító szavait, fentartván magamnak ez ügyben minden esetre egy utószózatot. — Kunoss, Pozsony, tavaszhó 25. 1841. A’ találmányomat gyámolitandó pozsonyi egyesület részéről fölállított magas és jóságos előmozditásu választmány, i. é. tavaszhó 22-kén tartott ülésében olly nyilatkozást ten, mellynek következtében gépeim létesitendését a’ t. ez. pozsonyi egyesületnek eddigi gyámolita után annyival is inkább megszűntnek kell tekintenem, minthogy semmi biztositó segély nem nyujtatik, ’s önnön tulajdonom e’ nembeli követelések ’s egyéb viszonyok miatt veszélyesen terhelve áll. — Miután tehát legelsőben is, nem csak kötelességből , hanem benső érzet által indíttatva, minden kegyelőknek ’s előmozdítóknak, kik a’ vállalatot eddigi segélyezés által gyámolították , nemkülönben minden honfiúi barátimnak is, kik részvétük által előmozditák, legszívesb köszönetet mondok, kényszerítve látom magamat kinyilatkoztatni, hogy vagyonomnak további nyeldeklő terheléstől megóvása végett, jövendőre részvényes befizetések útján , elsőrendjű ajánlkozatom értelmében, semmi segedelmezést el nem fogadok. Egyszersmind kínálkozom szövetségbe lépésre bármelly jóhitelű házzal vagy egyesülettel, itt, vagy bárhol, ha az hajlandónak érezné magát egyenlő részeltséggel hozzám csatlakozni, azon további nyilvánítással, hogy a’ találmány miségét ’s állapotját itt csak annyiban ismertetem meg, hogy 30 különféle betünemeknek osztályozása vagyis szétrakása csupán egy fogantyúnak fordítása által 1 betűre nézve 1*/2 másodperczben történik; továbbá, hogy négy különnemű betűkből álló rövidke sornak összeállítása és szétrakása, két minta, t. i. az osztó és gyorsszedő gép mintája által (mikép ezt Pozsonyban és Pesten tett ezernyi próbák bizonyíták, mellyekről a’ honi ’s külföldi lapok legkedvezőbben szóltak) már tettleg kimutattatott, ’s jelenleg is minden órán kimutatható; továbbá, hogy a’ könyvműhelyek mostani állapotjában is legczélszerűbb ’s leghaszonvehetőbb alkalmazású szétosztó gépnek készítése már annyira előhaladt, hogy az, nyolczas rendszerben készítve, legalább ötféle irásfajjal, ’s mindenik irásfajnál nonpareilltől fogva tertiáig, hat vagy tiz hét alatt, (egyébiránt nem teljes bevégzettségig) ha készítése elég erővel folyamatba tétethetik, a’ vállalat további folytatásának biztosítására elégséges eredményt nyujthatank. A’ találmány további fölvilágositását és visszonyait, annak minélelőbbi valósíthatása tekintetéből, egy külön munkácskában adandóm elő, mellyet rövid időn annyival inkább kibocsátandok, mivel ezt találmányom némelly barátai szorgalmazva kivánák, ’s általában mivel annak belső becsét ’s hatékonyságának legfőbb nyomosságát világosíthatandja föl. Értekezéseket ’s kérdezéseket tartok és elfogadok lakásomon, Pozsonyban, domb-utczai 135 számú házban.— Kliegl*). Hangászegyesület. — Nyugpénzintézet. A’ pestbudai hangászegyesület ez évi második közgyűlése jövő vasárnapon (máj. 9.) délelőtti 10 órakor lesz Pesten a’ városi redut-épületben, melly alkalommal az egyesületi újabb szabályok értelme szerint elrendezendő igazgatási, valamint a’ nyugpénzintézeti ügyek is tanácskozásba fognak vétetni. A’ t. ez. egyesületi tagok és mindazok, kik a’ nyugpénzintézetben részt venni óhajtanak, megjelenésre kéretnek. — A’ nyugpénzintézet nyomtatott szabályait 10 ezüstkron lehet váltani Budán Dolezsálek I. urnái, vakok intézete igazgatója ’s hangászegyesületi alelnöknél, és a’ várban Mile ez I. urnái , — Pesten pedig egyesületi főpénztárnok Weisz B. F. urnái a’ „vastuskó“ melletti fűszerárusboltban; ugyszinte Klausz B. L. egyesületi pénztárnok és Mátray G. e. titoknoknál. — A. p.-b. hangászegyesület igazgató választmánya. — Közli Mátray Gábor.) Fővárosi újdonságok. Múlt szombaton gyönyörű nap és május elsője volt. Budapesten e’ napon úgynevezett népünnep van, azaz: a’ mesteremberek és legényeik szögre akasztván munkáikat, a’ hegyek közé sietnek, ott egy vagy több héti keresetűket eldomborozzák, ’s este felé kurjongatva tántorognak haza. Ezt itt népünnepnek nevezik, de a’ népünnep valódi typusától annyira távolít, mint a’ pesti városliget árnyéka a’ canadai őserdők árnyékától, vagy a’ gödöllői út a’ liverpooli vasúttól. Az alsóbb osztályúak e’ napon ex officio mulatnak, mit ezen erőtetett ugrándozások, félálmos tréfák, ízetlen enyelgések, ezen csak a’ szirtormokban tompa viszhangra találó kurjongások és visító torokpróbák bizonyítanak; azonban itt mégis árnyéka, vagy — ha úgy tetszik — torzmintája van a’ mulatságnak, az ember legalább tudja, hogyan lehetne, vagy hogyan kellene életvidornak lenni, mert hiszen a’ kopár hegy, a’ kiaszott virányok is érdekkel bírnak egy tájfestőre nézve; de a’ közép- és főbbrendűek még nem látszanak a’ természet egyszerű pompájával, a’ hegyek és völgyek dúsan kínálkozó gyönyöreivel annyira megbarátkozni, hogy ezek miatt nélkülözhetnék az éldeletnek azon nemét, mellyért a’ porlepte városok apró hősei küzdenek és gyakran — életörömeik és lélekszabadságuk veszteségével — mások bohóivá törpülnek. — Múlt csütörtökön éjjeli 11 — 12 óra közt a’ budai Vízivárosban a’ katonai szénatár és jégvermek közelében egy kocsis vigyázatlansá Szerk. *) Mi megborzadván ez esemény fölött, miután magunknak alkalmunk nem lehetett Kliegl találmányával ’s a’ dolog históriájával megismerkedni: kérjük Kimoss urat, pótolja ki tudatlanságunkat, és szóljon nyíltan, és nem általános panaszszal, hanem neveket nevezve szóljon, min szenvedett a’ dolog hajótörést? — 294