Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-06-30 / 52. szám
lenében, rágalomról ugyan szó sem lehet, mert ezek eljárásának sajtó utjáni szabad taglalata az alkotmány által minden polgárnak sarkalatos jogához számíttatik, azonban ha ezen jog örve alatt egyes tisztviselők becstelenítésekkel, rágalmakkal illettetnek, éppúgy joguk van büntetést követelni, mint más akárkinek, e’ büntetésnek maximuma pedig például Louisiánában 3000 dollár birsággal egybekötött egy évi fogság is lehet. — Francziaországban végre a tisztviselők becstelenitése 1835-ig, az 1819. máj. 17-ikei törvény 16-ik czikke szerint, 8 naptól 18 hónapi fogsággal és pénzbírsággal 50 franktól 3000 frankig; — magányszemélyeké pedig 5 naptól egy évi fogsággal és 25 — 2000 frank birsággal büntetteték ; melly büntetéseket azonban az elhíresztelt septemberi törvény (1835. sept. 9.) 9-ik czikke megkettőzteté; az 1830-ki (october 8.) törvény pedig a 2-ik czikkben minden illynemű vádak iránti bíráskodást még csak az esküttszékekhez sem utasította , hanem az 1819. máj. 26. törvény 14. czikke szerint a police correctionelle bírósága alá vetette. — Legyen ennyi elég bizonyítványul, hogy a’ személyes becsület megóvására a czáfoló czikkek fölvételét elegendőnek még a’ legszabadabb nemzetek sem tartották, mi tehát csupán a' közönségesen elismert igazság elvének hódolunk , midőn a’ visszaélések megrovására nézve valódiság tekintetében minél több kezességet keresünk, — ismét és ismét kijelentvén, hogy a’hol e’ részben tisztelt levelezőinktől tökéletes bizonyosságot nyerünk,védpajzsukra szükségünk nincs, hanem minden bizonyos visszaélés ellen minden felelősségnek magunkra vállalásával föllépni — a’ mennyire tőlünk függ — soha el nem mulasztjuk. / A* m. gazd. egyesület ez idei nyárinagygyűlésének eredményei. (Folytatás.) XIII. Olvastatott a’földészeti és földmívelési szakosztály jelentése azon kérdések megfejtését illetőleg, mellyek a folyó évi markosi nagygyűlésen tűzettek ki. Ennek folytában következőik határoztattak: a) A’ magyar természet tudományi társulat barátságos bizodafelfog szólíttatai az iránt, lenne Szives a’ repezepusztitó robarok (insectumok) temészetet közelebb kicsiverni, s az egyesületet felőle azzal együtt értesíteni, milly irtószerek használtathatnának ellenük sikerrel. b) A’ fiókegyesületek pedig az iránt fognak felszólittatni, hogy az eddig elő javaslati s innen túl javaslandó szerekkel a’ reperepusztitó robarok kiirtásául próbákat tegyenek,s ezeknek eredményét az egyesülettel tudatni szíveskedjenek, c) A’ franczia természettudósok által kiadott e’ tárgyi munkák szereztessenek, ’s ezek a’ körülményekhez képest magyar fordításban vagy kivonatban tétessenek közzé, d) A’ rétöntözést illetőleg, szakférfiakból küldöttségileg megbizatni, hogy a’ rétöntözésnek hazánkban- akadályait kipuhatolván, javaslatot terjeszszen az, egyesület elébe, mi módon lehetne azokat törvény által elhárítani, egyszersmind pedig a rétöntözést tettleg is előmozdítani. e) A’ haza minden rendű és vidékü lakosi felszólíttatnak, hogy a'hol gipszbánya fedeztetnék fel, azt az egyesületnek tudomásul bejelenteni ne sajnálnák. f) Ez idén remekfejtésül következő jutalomkérdés állapíttatott meg: „Milly körülmények közt hasznosabb Magyarországban a’ haszonbér a' tulajdon kezelésnél? "s mellyik haszonbéri rendszer volna honi viszonyaink közölieg ez élszerűbb?“ Jutalom 100 arany. Beküldés idejének határnapja jövő 1842-ik évi június 5-ike. Feltételek következők: Csak általános és nem viszonyos értékű pályairat nyerheti el a’ jutalmat, ’s ha ollyan egysem érkeznék, a jutalom kérdés újonnan ki fog tűzetni. 2. Csak magyar nyelven irt pályamunkák fogadtatnak el; a’ beküldendő pályairatok névtelenül, idegen kézzel tisztázva, lapozva, bekötve’s jelmondattal ellátva küldessenek egy ugyanazon jelmondatot viselő ’s pecsét alatt a’ szerző nevét rejtő levelke kíséretében. 3. Az idején érkezendő pályairatok az egyesület titoknoki hivatalába utasittassanak. 4. A’ kitűzött határnapon tul semmi szin alatt sem fogadtatnak el pályairatok. 5- A’ ki nevét vagy pályamunkáját az ítélet kihirdetése előtt bármikep elárulja, a’ jutalomtól, habár munkája legjobb volna is, elesik, ’s ez az utána legjobbnak fog oda ítéltetni.—XIVI. A’ műtani szakosztály szinte a’ martiusi nagy gyűlés által kitűzött ezen szak körébe tartozó kérdésekre felelőleg honi gyárakból azóta érkezett több czukorgyűjteményt mutata be, a cséplőgépekről akkorra igérvék kimerítő jelentést, midőn azokról több adatokat fog leírni, mellyeknek közléséül ezennel is minden hazafi kérőleg szólíttatik fel. Bemutat továbbá több gazdasági kyíszermintát, mellyek az egyesület e’ tárgyú gyűjteményének öregbítéséül küldettek be. Végül ajánlástétetnék az egyesület részéről sikeres lépés az iránt, hogy honi gazdáink czélszerű é s jól készített gazdasági műszerekhez minél olcsóbb áron juthatnának , melly végre jelentő szakosztály előlegesen gondoskodva, küldöttséget is bízott meg. Ezek folytában: a) köszönetet szavazott az egyesület Forgách Antal grófnak és Sibrik Bálint tb. urnak azon szíves figyelmükért, melly szerint gyáraikból czukormutatványokat küldenek , azon t. ez. hazafiaknak válaszuk pedig, kik e’ részben gyári körülményeiknél fogva ebbeli kivonatát nem teljesíthették, tudomásul vétetett. b) Köszönettel fogadta az egyesület Móth Endre ibr. tag ar czukor-répa-magas ló-babvető mintáit, valamint Palm Ferd. tótmegyeri erőművész több rendbeli mintaküldeményét, mellyel az egyesületnek kedveskedők, u. m. különféle ekéit, rézgyaluját, szénagyüjtőt és vontatót ’stb. c) Helyeseltetvén a’ műtani szakosztály előgondoskodása, a’ czélszerű ’s olcsó gazd. műszerek terjesztéséül elfogadta azon javaslatát is, melly szerint egy értelmes erőművész által saját felügyelése alatt mindazon gazdaműszerekből, mellyek kitűnő hasznuk és olcsóságuknál fogva ajánlatosak, több példányt fog időről időre készíttetni, s azokat, miután megvizsgáltatták, szabott áron el fogja adatni. Elvégre tehát a’ budapesti erőművészek felszólittatnak, nyilatkoztassák ki az egyesület titoknoki hivatalánál Írásban: miféle gazdasági erőműveket, szerszámokat és mintákat (értvén jól és erősen készítve) milly áron volnának képesek előállítani, hogy a legkedvezőbb feltételek ajánlójával az egyesület annak idején szerződhessék. Addig is ajánlja az egyesület honi gazdáinknak Palm Ferd. tótmegyeri erőművészt, ki következő árjegyzék szerint készíti műszereit, jelesen: egy zugmayerféle-ekét talyigával együtt 20 pf. 15 kr. talyiga nélkül s7pf. irtó-ekét 9 kapával 14 f. 52 kr. pp. scott-koronát 15 f. 10 kr. pp; töltögetőt két ekevassal taliga- és kisafával 19 pf; czékla-(répa) cultivator 20 pf; amerikai szénagereblyét 20 pf; széna-vontatót 22 pf; rézgyalut 15 pf. A' munka tartósságáért ajánlkozó műszerész kezeskedik. A' készítendő eszközök a’ fentebbi áron egyszersmind csinosan zöldre festve állíttatnak elő. Mintáit ezen elsorolt gazdasági műszereknek az egyesület, titoknoki hivatalában akármikor meg lehet tekinteni, megrendeléseket Pesten alulírt egyesületi titoknak, mint ajánlkozónak az egyesület jóváhagyása mellett különösen megbízottja, Tótmegyeren pedig maga az erőművész fogad el, ki egyszersmind jutalmas árért a’ készítendő műszerekszállítását is elvállalja.—XV. Olvastatott a selyemtenyésztési ’s eperfamivelési szakosztály jelentése, mellynek következtében Mészáros Lázár kis- huszárőrnagy urnak, ki az egyesületnek több selyemtenyésztési, olasz nyelven megjelent munkával ’s azok közül egyike magyar fordításának kéziratával is kedveskedett, köszönet szavaztaték.— XVI. Hálás örömmel értesült az egyesület, mikép az idei állatmutatást főherczeg nádor ő cs. kir. fensége (esős időnk daczára) szinte kegyeskedik megszemlélni, ’s az egyesületet magas tetszésének kinyilatkoztatásával őszinte igyekezeteinek folytatására serkenteni. Ezek folytában köszönetet szavazott az egyesület főherczeg Károly ő cs. k. fenségének kegyességéért; továbbad Bathyány Fülöp hg, Daui Miksa gróf, Hunyadi József gr. Károlyi György és Lajos grófok és a’ somogyi birkatenyésztő társaság szívességéért, miszerint az állatmutatást juhászataikből küldött jeles birkapéldányokkal méltóztattak díszesben!.— XVII. Az idei állatmutatáson megjelent paraszt kanczacsikók közül következők nyertek jutalmat, névszerint: Szondi Sámuel (kazsáki Somogy megyei lakos) 3 éves sárga kanczája 60 pftot; Wimmer György (némedi Tolna megyei lakos) 3 esztendős per kanczája 50 pftot; Bertha Ferencz (göllei Somogy megyei lakos) 3 eszt. pej kanczája 40 pftot; Bodó Ferencz (göllei), Gsima István (gyallai szinte Somogy megyei) 3 éves pejkanczái liz-tiz ft; Szüle András (göllei) 3 esztdős szürke kanczája 10 pft; Szabó András (mezőtárkányi Heves megyei lakos) 3 eszrdős pej kanczája és 2 éves pej kanczája külön 5 pftot; Sipos Mihály (magyarattádi Somogy megyei lakos) szürke kanczája 40 pftot; Német István (mányi Fejér megyei lakos) 2 é. pej kanczája 20 pftot; Nagy Albert (mezőtárkányi lakos) 3 éves és öreg Cseh János 2 é. pej kanczái együttvéve szinte 5 pftot.— XVIII. Az állattenyésztő szakosztály szinte bemutatá az elébe tűzött kérdések feletti vitatkozások eredményét, mellynek következtében a) az állatmutatáson kiállított birkák némelly jeles példányainak egész gyapja lenyiretni rendeltetvén, a németországi mezőgazdák és erdőszek legközelebbi (ötödik) gyűlésére Boberanba Meklenburgba fognak küldetni; b) Bujanovics Eduard, Klauzál Imre r. és Ürményi Ferencz ő excellentiája s Ürményi József örökös tag urak megkérettek : lennének szívesek ugyanott megjelenni, ’s ezen egyesületet az érintett társaság-gyűlésen képviselni. Ezen szakosztály jelentése valamint a többeieké, szinte egész terjedelmében ’s egyéb tárgyak bővebben fognak közöltetni a’ legközelebb megjelenendő,, Magyar gazda- és műipar‘‘-ban. (Vége a’ jövő számban.) Kliegl-könyv. Dolgozatokat ismét ajánlottak : Pulszky Ferencz, Ejury Károly, Szilágyi István, Kunoss, Lőrinczi E., Jablanczy, Frankenburg és Vachot Imre. Ezek szerint, úgy gondoljuk, immár megérett a’ dolog annyira, hogy a szerkesztésről ’s egyéb intézkedésekről gondoskodni szükséges. Bátorkodunk tehát mindazokat az ajánlkozottak , vagy időközben ajánlkozandók közül , kik Pesten vannak, tisztelettel megkérni, méltoztassanak a’ jövő szombaton július 3-kán délutáni 4 órakor magokat a’ Pesti Hírlap szerkesztőjének szállására megalázni, ’s rendező testületté alakulva, a’ szükséges lépéseket elintézni. A’ Pesten állítandó magyar-zsidó tanítókat képző intézet ügyében. Felszólításunk egy magyar-zsidó tanítókat képző intézet ügyében—hála a’ nagylelkű hon fiáknak!-nem hangzott el pusztában, és kimondhatlan örömünkre szolgál újra bebizonyítva látni, mikint e hazában minden jó ügy számolhat részvétre és méltánylásra. Nem hiába ismételitített közöttünk annyiszor korunk nagy eszméje: az „egyesüljünk“, máris minden nyomon érezzük annak üdvöt árasztó következéseit, hatásait, és hol azelőtt ingerültség, meg hasonlás rombolt vala , ott épít most a’ kölcsönös bizalom. Vajha ezen intézet létesítését is, melly a’ kor nagy eszméjének bizonyosan nem lesz érdemtelen és here védencze, de valósítása nehéz és költséges, — mindenki tehetsége szerint pártolná és elősegítené! Nyissanak az ügy lelkes baráti e’ végett körükben aláírási íveket, és a' begyült pénzt addig, mig választmány lenne kinevezve, küldjék el a’ Pesti Hírlap szerkesztőségéhez. Nálunk ekkorig következő aláírások történtek: Egyszeri alapítások: A M. 80 Zrt, Bloch Móricz 55, Bugát Pál prof. 20, Fogarasi János 5, Gersli Albert 40, W. hl. Jankovich Miklós 5, Kacskovics hajós 5, Kanyó Mihály 5, Kerékjártó Alajos 3, Kern Leonore 5, Kis Károly 4, Lövy Mini 5, gróf Teleki József 50, Török Pál 5, Váradi István 5; összesen 304 Zrt, mind pengő pénzben. Éven kinti alapítások: A. M. 4 Irt, Adler Regina 3, Fischer Móricz 10, a győri izr. község 20, Hirsfeld Fülöp 1, Kora Fülöp 5, Oesterreicher Edvard 4, Pesti izr. község 140, Pollák Kati 4, Pollák Marcus 20, Rótt Móricz 4, Selivab Arszlán 10, az n. surányi izr. község 8, Warga István 4, Wodianer Betti 4; összesen 246 frt pengő pénzben.—Klein Hermann urnái aláírtak: Egyszeri alapítások: Császár Ferencz 6 frt, b. Eötvös Ignácz 50, gróf Széchenyi István 6l; összesen 105 frt p. pénz. Éven kinti alapítások: Klein Hermann 4 frt. — Közli Bloch Móricz. © Fővárosi újdonságok. A budapesti közönség néhány hét múlva olly különös és ritka érdekű műélheletben fog részesülni, melly ez ideig nálunk egészen ismeretlen volt, mivel majdnem kivihetlennek tartatott. Sikerült ugyanis az itteni szegény gyermekgyógyintézet javára műkedvelők által adandó Norma daljátékra a’ jelenleg Pozsonyban lakó híres műkedvelő-énekesnőt Erba-Odescalchi Lóra herczegnőt megnyerni , ki a főszerepet kegyesen felvállalni szíveskedik. A’ nevezett herczegnő ritka talentumainak ’s fáradhatlan buzgóságának már 1 434