Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-02-13 / 13. szám
tulajdonkép), ami tiszta haszonul termett; vagy a’ kilenczednél fel fogja venni, hogy a’ földesúrnak nem mind tiszta haszna, mit a’ jobbágytól elveszen; mert annak huszadrésze útközben kihull, azt cséseltetni, nyomtattatni kell, annak tisztet töltőházat stb. kell tartani; annálfogva ahoz méri a’ váltságbért, mit a földesúr nyer, nem ahoz, mit a jobbágy elveszít. Illynemű tekintetek a’ váltságdijszabást nagyon megcsonkíthatják. Mi tehát boldognak, háromszor boldognak tartjuk a' földesurat, ki az engedő törvénynek életet adva, addig eszközlé az örökváltság-kötést, mig szabad alkuképen tehette ; mert nem csak hogy hamarabb állitá saját gazdaságát olly lábra, minőre az urbariali-nomádkus rendszer mellett soha sem állíthatja, hanem nagyobb váltságpénzt is kap, mint a’ ki kétkedőleg elkésett, és e’ nagyobbat hamarabb kapja. — A’ szentesiek midőn magokat meg akarák váltani, többet ígértek, mint birtokukért. Miért teszitek ezt? kérdé valaki. A’ szabadságért, volt a’ felelet. — Legyen egyszer kényszerítő törvény, 's a' szabadságért többé fizetni nem fognak; mert azt a’ törvény ingyen megadja. De boldog, háromszor boldog a' jobbágy is, a' ki sietett magát megváltani ; mert váltsága napjával jólétének najija kezdődik. A’ tulajdonnak kedves érzete előbb nem ismert ipart hoz be házához; és ez olly tőke, mellynek kamatja is kamatozik legelső percztől. Illy bizonyos hasznot jövendőben Isten tudja mikor lehető , de minden esetre bizonytalan olcsóbbságnak feláldozni, merő balgaság. Azért hát,,carpe diem,“ mert,,hóra ruit.“ — Magyar tudós társaság ülései 1841. télhóban. — Télhó 11. D. Schedel Ferencz , magyarországi születésű , moszkai egyetemi prof. Venelin Györgynek a’ bolgárokról ’s azoknak Oroszországhoz levő viszonyairól szóló munkája megismertetését közlötte. Előadván a’ mai Törökországban elszórt és hosszas nyomatás által ugyan végkép elsülyesztett, de számra minden egyéb ottani népségeket állítólag meghaladó bolgárság jelen viszonyait, kiemelte a’ moszka szerző nézeteit, mellyek szerint neki Atila orosz czár, a’ magyarok eredetileg oroszok, a’ bolgárok szinte orosz eredetűek, a’ régi bolgár birodalom romai pedig törvényes öröksége Moszkaországnak; ’s végül azon pánszláv irányt érdeklette, melly a’ moszkai történetiskola tanaiban rejtezik. Télhó 18- kán ugyanaz Turnbull hires angol utazónak Ausztria közállapotjairól irt munkáját ismertetvén , érdekes kivonatokat adott, ’s különösen az ausztriai kormányalapnak , t. i. az atyaiság elvének, jótékonyságát méltánylotta, melly főleg az ausztriai tartományok folyton gyarapodó jólétében ’s jogi viszonyai folyvást nagyobb és nagyobb egyensúlyba hozatalában jelentkezik. Figyelemmel volt előadó a’ szerzőnek hazánkat illető kitéréseire is, mellyekben őt méltányosnak , ’s nem kevés tévedései mellett is , jól értesítettnek monda. (Nemzeti színház.) Jövő hétfőn, télutó 15-kén , mint előre is hirdetve volt, bérszünettel előadatik: „ Ál - E n d re,“ eredeti dráma 4 szakaszban. Irta Szigligeti. A’ 2-dik és 4-dik felvonási egészen uj díszítményeket festette Ne e fe Hermán ur, nemz. színházi rendes díszítő. Az uj öltözeteket készítette Podhraczky Ferencz főruhatárnok. Továbbá Vörösmarty Mihál legújabb szomorujátéka: „Az áldozat“, színre tanultatik, ’s a’ jövő hónap elején Fáncsy Lajos jutalomjátékául fog adatni. Fővárosi újdonságok. Halljuk, hogy a’ Pest városi tanács nem sokára tárgyalás alá veendi az utczai koldulás megszüntetését , melly ekkorig várt sikerrel még nem szűnt meg. A’ határozatot annak idejében közölni fogjuk, ’s hiszszük, hogy a’ nemes tanács, mellynek bölcs intézkedései által már sok jó és czélszerű hozatott létre városunkban, figyelmét ez alkalommal mindenek előtt az itteni népsalaknak azon osztályára terjesztendi, melly nálunk „betyár“ nevezet alatt ismeretes, a’ város minden zugaiban , főkén a’ dunapart hosszában, ’s azaihoz közel utczákban tartózkodik, nyáron néhány tarka vászonrongygyal, télen pedig a’ legbizarrabb , szánakozásra egyszersmind és kaczajra indító , különféle posztóruhák maradékaiból összetoldott öltönydarabokkal födi szennyes és fonnyadt testét. E’nyomoró csoport már zsengekorától fogva magára hagyatván, mintegy kitagadva az emberi társaságból, megfosztva az oktatás és nevelés jótéteményeitől , nemesebb hivatást nem ismer, mint gyomrának pillanatnyi kielégítését, történjék az bár szabad vagy tiltott eszközök által,— ’s csak abban különbözik az olasz lazaronitól, hogy ezt, ha napi szükségei kielégít—s véki, a’ világért sem lehet többé munkára bírni, midőn a’ fővárosi betyárok nem irtóznak ugyan a’ munkától, de csak ollyat választanak rendesen, melly őket nevezetes zsákmány reményével édesgeti; mert a’ pesti betyár — értem, ki az utczaseprő krajezárért kunyeráló gaminból már rendes tolvajjá emelkedett — nem marad mindig a’ hal- és csirkelopás , vagy zsebkendők és tajtékpipák elcsenésénél, hanem nagyszerűbb merényekre érzi magát hivatva lenni! Tudunk a’ belvárosban egy földalatti tévés csapszéket, melly ezen legénykéknek gyülhelyül szolgál, és „bet y á r c a s i n o “-nak neveztetik; itt mind a’mellett, hogy a’rendőrség gyakrabban kitisztítja az Augias istállót, mégis főkép télen minden este lakomáznak, ’s alvóhelyül egy bútorzatlan sötét zugot választanak, mellyért a’ csaplárosnak minden reggel három váltó krajezárt fizetnek fejenkint. Mennyi figyelmet, mennyi gondot követel sorsa e’ nyomorult embercsoportnak, mellynek száma városunkban százakra megy, ’s ezen százak között vajmi kevesek, kik a’tizenötödik évet meghaladtak!! mert nem segítettünk a’ bajon, ha egy részüket évnegyedenkint — néha tán az ártalmatlanabbikat — elcsapjuk vagy kiseprűzzük , vagy katonának állítjuk !); ez utolsó esetben a’ város ugyan majdnem kiállíthatná a’ 240 embert. I de mit nyer vele a’ status, mit a’ közbátorság ? avvagy fenyitőintézetnek tartjuk e a’ s katonaságot, hogy az emberi nem söpredékével akarnék betölteni ? és hisszük e, hogy az olly suhanezok, kik eddig semmi rendet, semmi szabályt nem ismertek, kik újabb állásukat csak előbbi életük folytatásának tekintik , nem fognak e inkább a’ legkeményebb büntetésekkel daczolni, vagy azok áldozativá lenni, mint magokba szállani é s józanabb életre térni, mellyet csak egy közönséges dologház felállításával is elérni gondolnánk? Istenért! kiknek hatalmokban áll ez elhanyagolt néposztály jövendője, vegyék szivükre annak teljes átalakítását; mert van e irigyelhetőbb, de egyszersmind szentebb hivatása a’ felsőbbeknek, mint mélyen sűlyedt társaikat magokhoz felkarolni ’s emberiteni? — Hir szerint aláírási ívek keringenek egy, városunkban felállítandó posztógyár és vizgőz-gyógyintézet létesítésére. Mind a’ két vállalat czélszerűségéről kezeskedik azon meggyőződés, melly az előbbinél ugyan drága pénzünkbe kerül, midőn t. i. irgalmatlan áron vásároljuk vissza a’ külföldtől azon finom posztókat, mellyek kelméje nálunk alig kerül két vagy három írtba váltóban, de az utóbbinál az illynemű, más helyeken létező gyógyintézeteknek, mint például Bécsben a’ Zofia- ’s egyéb fürdők hasznos voltán ’s főkép idült bajoknál nélkülözhetlen szükségén alapszik. A’ két intézet egyesítve leend , részint mivel egy fűtéssel lehet mind a’ kettőt gőzzel ellátni, részint mivel ez által több haszon reméltetik. — Milinkovics György, Pest városi tiszt, főügyész, az itteni rácziskolák igazgatójává neveztetett. — Épen most’halljuk, hogy a’ szegényápoló intézetekre ügyelő biztosság, az utczai koldulás ellen támadt újabb panaszok orvoslása iránt érkezett felsőbb parancsolat következtében, az eddigi koldusbirói felügyelet hivatalától elmozditá, ’s ennek helyébe , miután Wittich Mátyás, a’ városi poroszlók hadnagya, e’hivatalt több, igen gyöngén támasztott okok miatt elfogadni vonakodék , Keresztes Károlyt, városi másodhadnagyot, nevezte ki. A’ városi tanács ez ügyet igen szivére látszik venni, dolog- és javitóházakról van szó ; s mi pillanatig sem kétkedünk, hogy az akaratot gyors tett fogja követni. Értésünkre esett az is, hogy a’ városkapitányi hivatalos jelentés következtében Fektor András, kerületi biztos, több bebizonyodott hivatalávali visszaélések miatt elbocsáttatott, ’s tisztét Ringenbach Márton foglalá el. — Az ujonczi sorshúzás mai napra van hirdetve; a’ város ez ideig 50 foglalatosság nélkül lévő suhanezot fogatott össze és adott át az illető katonai hatóságnak, melly 38-at igen szívesen elfogadott, kik többnyire már Intőket le is tették. Voltak a’ nevezett 38 közül ollyanok is, kik a’ katonaságtól menekedni akarván , lábaikat szándékosan megsebzették, vagy mesterséges módon megfekélyesiték , csalárdságuk azonban a’ vizsgálatnál kisülvén, kórházba küldettek, honnan kiszabadulva , képzeletileg mostoha sorsukat el nem kerülendik. — A’ ferenczvárosi soroksáriutcza külsőbb részén új gyógyszertár felállítása inditványoztatott, és az engedelem nyerése végett felsőbb helyre előterjesztés létetett. — Városi tanácsunk az ügerelése alá bizott bécsi házak sorsjegyeiből eddig begyült sormaát már felküldé Bécsbe, ’s az ottani polgármestertől levélben felhatalmaztatott, hogy az érintett sorsjegyeket ezentúl 20 pettel olcsóbban adhassa. Megyei nap Ió eredeti levelek/. és bő I. g Veszprém, télutó 5. Folyó hó I- ső napján kezdett gyűlésünk eddigi nevezetes!) végzései ezek: 1) Ijonczállitás ügyében: a’ helyettesítés elve mindenütt, hol a' fogadás elszegényedést nem szül, elfogadtatik; de a’ fogadottak jó móddal oda utasítandók, hogy a’ kapott dijt kamatozó tőkévé fordítsák, így az elszökés ellen is némi biztosság van szerezve, 's a katonának hazajöttével jövendője is biztosítva. — A’ melly apának több fia van katonaságra alkalmatos, mindenik sorsot húz; de ha egy közülük elsőbb számot húzott, csakugyan alkalmasnak találtatik, a’ többi ez úttal ment marad. —A'törvénynek királyi megerősítése óta közbe jött házasságok tekintetbe nem jőnek, az előbbiek sorshúzás alól mentesítnek.#) — A’ községek minden legénytől 4 pengő forintot fizetnek, tehát (158-tól 0580 (!) váltóforintot, ’s ebből 3 pforint a’ sors által katonának esett legényé, a’ ne* #) Ezt most különbér! is a’ törvény tiltja. Szerk. 98 Higanyos adataink vannak az országi különböző részeiből arról, miképen a’ nép közt nagyon elterjedt volt a’ hiedelem , hogy a’ házasság katonáskodástól mentesíteni fog. Ennek következtében múlt őszszel végetlen sok volt a’ mondhatni gyermekházasság. Illynemű végzések, mint ez 's a' Fejér megyei, miszerint a' több éves házasság mentesít, jövendőre azt okozhatnák, hogy nagyon megszaporodnék a’ mentes rendők száma,’s,,az egész“ hon védelmének roppant terhe még kevesebb vállakra nehezednék, mint jelenleg; mert a’ nép önérdekében jó számitó. Nem felejti el, mikint az egyik capitulatio múltával más újonczállitás következett, ’s hinni fogja, hogy ennek multával ismét it következhetik ; ’s gonddal lesz, hogy a’ mikorra ez elkövetkezik, ő már házas, ha lehet, régi házas legyen. — Azonban részünkről ezen aggodalmat megszünteti a’ hiedelem, hogy ha jövendőben a’ status tekintete