Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-02-13 / 13. szám

élnek , ’s a’ mindenkor távozó jövendőt nem (a’ mint kellene) a’ jelennek legjobb élésre vezérlő nemtőnek tekintik, hanem közvetlen élvezet tárgyául tűzik ki magoknak , ’s igy az élvezethez soha sem jutnak. Nem emlékeznek meg, hogy mit jelent a’ „ma pénzért, holnap ingyen.“ — A’ jelen az egyedül, mi a’ jövendőt bármelly igen elértő ’s méltányló léleknek cselekvő mezeje lehet, ’s a ki ezt elhanyagoló, az igazán a jövendőt is, nem ugyan szerfölötti élvezés, hanem jelen ’s jövendő eszméinek viszszás felfogása, elcserélése ’s összezavarása által, a’szűk jelennek föláldozó; és igy a’ gyarapodás és emelkedés mindig csak eszmében ’s hiú reményben marad. Nem illik e ide a’ „rusticus expectat, dum defluat amnis“ versnek tanúsága? Egy kedves ifju barátomnak, ki ezt olvasván, vegye szives köszöntésemet, elmés észrevétele jut eszembe, hogy minden élő nyelvek közt a magyarnak legtöbb futuri modusa van. Bár ezen észrevételnek a’ nyelven kívüli alkalmazhatása minél előbb megszűnjék! De a’ dolog számolás alá való. Nem ideális, hanem valóban létező szerződésekből vett számokkal élek pedig, midőn például hozom, hogy egy vidéken, hol körülbelül két pengő forint fizettetik esztendőn kint egyegy hold pusztai birtoktól haszonbérül, örök ára pedig ugyanilly hold szerint a’ jobb rosszabb földnek 50 pengő forint körül áll, lehet találni földműveseket, kik örök haszonbérbe egyegy pár holdat felfognak, és oda vevén lakásukat, és fél ekés, fél kapás gazdaságot űzvén kis telkeiken, ezeknek holdjától esztendőnkint a’ helyezethez képest 5—6 frtot pengőben örömest fizetnek, és okosan fizethetnek ; mert jutalmask, jobb állapotra jutnak, mint ha más házánál bérben lakni kénytelenek. Némelly igen kedvező helyeken még többet is adnak. Világos erre nézve, hogy ha az örök eladással hasonlítjuk is ezen szerződéseket össze, ámbár nagyobb testben vagy az allodiaturának csak egy és főkép olly részére nézve, mellyet a’tulajdonos talán amúgy sem tudott kellő jövedelemre fölvinni, örök eladást nem mindig könnyűszerrel tehetünk, — világos, mondom, hogy az 50 frt. tőkének, mellyet a’ szokott mód és folyó ár szerint a’ földesúr egyegy holdért kapna, p/on kamatját, t. i. 3 frtot, az illy szerződő évenkint bátran elköltheti, ’s igy jószágának teljes hasznát kimerítheti, mégis ezenfelül még 3 frtja marad esztendőnkint minden holdtól, mellytől — mint emlitem— 6 frt. örök haszonbért kaphat; vagyis az ezáltal képviselt 50 pengő frt. tőke minden holdtól mintegy ráadásul gyümölcsözik. Ennek jövedelmét már a’ jelennek feláldozása nélkül a’ maradék számára megtakaríthatja; a’ minthogy 16 esztendő múlva anatocismus nélkül is kétszereződvén a’ tőke, 50 frt. helyett már lesz 100 frt., ez pedig a’ másik 16 év múlva már 200 frtra növekszik, úgy hogy ha az idén tesz valaki illy szerződést, soha sem nélkülözött, sőt folyvást teljes mértékben használt tőkéje, t. i. egy holdat vevén föl, ennek örök ára vagyis 50 frt. 1872 évig már 250 frtra növekedett, ’s azután mindig roppantabb arányban fog növekedni. A’ mikép maradékinak nagyobb értéket szerez, és (mire figyelmet kérek) biztosabb és mindenfélétől függetlenebb módon, mint minőre a’ jószág csupán időfolyás erejével emelkedhetett. Ez, gondolom , magában is eldöntő tekintet, ha e’ helyen nem figyelmezünk is azon lelki jólétre, mellyel szemlélhetjük, hogy azon helyen , hol csak ürgék és egerek laktak, és néhány birka féligmeddig lakott jól a’ soványka legelőn, embertársunk telepedik, és iparkodása után boldogulhat; sőt ha azt sem veszi szűk tekintetbe, hogy az illy módon cselekvő földesúr a’ magának tartott egész allodiatura jövedelmét ’s becsét jótékonyan öregbíti, ’s jószágán olly gazdasági ’s művelési módot tesz az egyszerű népszaporitással lehetségessé ’s biztossá, mellyről máskülönben nem is gondolkozhatok. Még csekélyebb számkülönbséggel is a’ folyó örök ár és illyforma szerződések között elég nyereségesnek látszik a’ dolog, hogy egy kis próbát mindenhol érdemeljen. Az úrbéri megváltásokra nézve pedig, mellyekkel vagy a’ sokszor nem igen haszonvehető ’s bajjal járó jövedelem tőkéje realizáltatik és mobilizáltatik, vagy a’ nem ideális, de jelen valódi tiszta jövedelemnél, körülmény szerint többel kevesebbel, de mégis mindenkor nagyobb kamat biztosíttatik, a’ számozás szinten alkalmazható. Miket midőn itt csak felületesen említek , ama’ kívánság gerjed bennem : bár a’ mathesist tanuló jövendő földbirtokosok az érték ’s jövedelem illy módú növekedésének terjedtebb és több ágú kiszámolását vennék föl gyakorlási tárgyaik közé , mi bizonyosan ama’ legfőbb élethasznú tudományt egy legüdvösb tárgyra alkalmazná. Szerencsére pedig illyesmit még ősiségi ’s örökvétel-erellenizési rendszerünk sem igen gátolhat (melly rendszer egyébiránt olly sok jót ölel); mert az úrbéri megváltást a’ törvény biztosítja , a’ másik állapotra nézve pedig curiale praejudicium által a’ népesités javításnak ítéltetik. Ezen, a’népgazdaság legvalódibb elveivel egyező — ’s valóban azoknak, kiktől még hajdan eredt, becsületökre szolgáló — bölcs határozat a’ nemzet figyelmét, most kivált, igen megérdemli; mert jól felfogva ’s helyesen alkalmazva a’ nemesi jószágokban, bár különféle bezavarások alatt legyenek is, ama’ köz és egyedi legfőbb érdekben álló dolgot, mellyről szólok, lehetővé, törvényszerűvé ’s biztossá teszi. A’ magyar földbirtok egy nagy osztályában a’ közigazgatás alatti alapítványi ’s egyházi jószágokban mind ez még inkább áll; mert ezekben vagy a’ robotnak arányontúli száma miatt kellő hasznát nem vehetik; vagy az allodiaturát nagy jövedelmezésre hozni ak lehet, habár a’ jó akarat, bölcs intézkedés ’s feddhetlen kezelés a’ dicasterialis formákban ’s egyéb ide tartozókban levő nehézségeket a’ lehetőségig szinte legyőzné vagy pótolná is; — de a’ jövedelmeknek épen a’közintézeteknél főtekintetű egyforma biztossága sem eszközölhető ; és igy a’ megváltási elvnek bár olcsó, de gyors és terjedt életbe hozása minden tekintetben a’ jobbágyra és az alapítványi szintúgy mint a’ közigazgatási földesúriba nézve — közczélokról nem is szólva — legkivánatosb, és szabad legyen mondani, talán legkönnyebben, legméltóbban és legnagyobb haszonnal eszközölhető. Hosszúk is már eltéréseim, de talán foglalnak mégis magokban némelly igazoló tekinteteket arra nézve , hogy úrbéri megváltások ügyében a’ köz- és magányérdekek , jelesen pedig a’ földesúriak, a’ gyorsaságot és gyakoriságot a’ nagy árnak elébe teszik; és ha példa kell, az illy irányban legkivánatosb. Példáról lévén szó, a’ derék, értelmes és magokat mérsékelni tudó kokasdiaknak azon föltételét kívánom megemlítni a’ megváltásra igyekező községek előtt, miszerint ők az örökzerződésnél fogva átvett közlegelőt — az istálóbani marhatartásra szándékozván emelni gaz* daságukat, és igy a’legelő nagyobb részét jö* vedelmesb művelés alá venni — a’ kilenczedet és a' papi dézmát, ugyszinte zálogos birtokukat koránsem készülnek azonnal egyedi közvetlen haszonvétel tárgyául venni, hanem mint legalkalmatobb és biztosb módon tehetik, ebbeli minden jövedelmöket közre behajtván, azokat megváltási tartozásaik lefizetésére akarják fordítani. És csak akkor, midőn már semmivel sem fognak tartozni, sőt talán némi köztőkére is tesznek szert, és a zálogos idő elteltével visszanyerendő sommákat is szabad gyümölcsöző tőkének fogják részekre biztosítani, kívánnak helyt adni az egyedi közvetlen igényeknek , élvezetnek és körülmény szerinti felosztásnak. Hiszem is, hogy azon egyetértés , kölcsönös bizodalom és jó indulat, melly őket példásan jellemzi, ’s megváltási dolgukban segítette, annak legjótékonyabb kifejtésében és használásában szintén vezérelni és boldogítni fogja. Még egy észrevételről kell említést tennem, mellyel a’ kokasdi megváltást többen fogadák, mondván: „Jó, jó ’s kívánatos az illyen, de kevés helyen lehet azt még most létesítni, vagy okosan csak próbálni is a’ hazában ; mert a’ jobbágy erre még nem érett meg,“ ’stb . Előttem ugyan, ki illy jóslatot Kokasdra nézve is, mielőtt a’ megváltás megtörtént, eleget hallottam , e’ vélemény igen érvényes alig lehet, kivált ha megemlékezem, hogy épen Kokasdra nézve némelly olly külső akadályok forogtál fen, mellyek a’ dolgot máshol annyira sem fogják talán nehezíteni. És ime, már a’ felső-lói megváltás hazánknak egészen más részén meg-történt, ’s több is van készülőben ! Ezek az észrevételnek „a priori“ követelt tekintetét a’ közönség előtt is méltán csökkenthetik ; annál inkább, mivel ha némelly vidékeken egész községekkel összesen nehezebb volna is a’ váltságkötés, nem lesz talán mégis olly igen sok hely, hol egy két okos jobbágy a’ méltányos és érdekét elértő földesúrral meg nem tudna egyezni, ha a’ tőke lefizetésére nem, legalább annak kamatjára. Csak egykét példa után is pedig nagy vonzó erő fogna bizonyosan ez állapotban kifejlődni; mire nézve sokan lesznek, kik a’ tagosztályt és legelőelkülönözést elkerülhetlen föltételnek fogják tekinteni, annak igen kívánatos volta pedig mindenki előtt kétségen kívül leend; de annál jobb, mert illy módon egy jó (mint csaknem mindenben) az embert más jóra is serkenti, vezeti, sőt sokszor kényteti; és bizonyosan nem lesz, ki ne osztozzék a’ kívánságban, hogy a’ tagosítás és elkülönözés üdvös állapotjának életbe hozására ’s útja módjainak könnyítésére, — ha ugyan csak meg kell indítsok — azt mind a’ birtokosok, mind az illető törvényhatóságok az úrbéri megváltásban és azzal rokon dologban (mellyet emliték) feltalálják. De általán, mielőtt valaki nem csak lágymelegen , hanem igazi igyekezettel és ismételve , és ha egy időben ’s formában nincs foganat , máskor ’s máskép próbát nem tesz, — alig van joga, a’ meggyőződésnek bármelly fokára felvitt véleményénél fogva is, mondani: „nem lehet,a mi hatalmasan hangzik ugyan ; igen sokszor azonban mint sok más váz és rémkép az el nem fogott szemlélés ’s ügyes, bátor taglalás előtt elenyészik. — Ifj. Bezerédy István. 104 Hirdetések. (*7) (M) Kirk Henrik bátorkodik ezennel angliábeli megérkezését ügybarátinak tudomásul adni, valamint mindazoknak, kik vele ügyviszonyba szándékoznak lépni. Ennélfogva mint pesti nagykereskedő — nevezetesen bizományi ügyekben — ez ország termékeinek Angliával fentartandó kicserélésére maradólag letelepedik ’s e’ czélra Maguiac Smiths és tár. londoni házakkal összeköttetésbe lép. A’ bizományzó urak tökéletes megelégedésének megnyerhetése ’s biztosítása végett, maga a’ fenirt fogja ügyei igazgatását vezérelni, ő maga fog czimezni, ennek következében esedezik, méltóztassanak a’ bizományzók illető alkalommal egyenesen ő hozzá fordulni ’s az alább kijelölendő helybeli megyjegyzésről kegyes tudomást venni. Egyszersmind jelenti ezennel, hogy a’ két egyed — Abrahamson J. és Ileksch Adolf általa végképen elbocsáttattak Ügyszobája van Wieser házban felduna-soron az Ulman ház mellett. Ügy idő reggeli 1őtől délutáni 4 óráig. (18) (1,3) Vácz városhoz 3 órányi távulságra fekvő ’s nemes Nógrád vármegyébe kebelezett gróf Szurembeng Antal ur, nagy oroszi uradalma részéről, ezennel köztudományul tétetik, hogy ugyan Nagy Oroszi m. városban gróf Hunyady ismeretes méneséből származott arabs faj 40 darab különkorú és színű, hátas, kocsi és csikó ló — szabad kézből minden nap egyenkint és öszvesen eladandó találtatik; a’ ki bővebb tudományt e’ részben szerezni kivárnia , azt bérmentes levellel az uradalmi tisztségtől megtudhatja. Költ N. Orosziba, febr. 2-kán 1841. Fodor Pál, h. Ügyész. (29) (A Ruhatár. Több ezer kész ruhadarab, saját készítményei az alulirtnak, — mindenféle minőségű ingek, nadrágok, alöltönyök, éjiruhák, lepedők és párnákból állók, kaphatók Pesten Ypsilandynál. (19) (1,12) Butorszerekből folyvást jól rendezet lakhelyet nyitva tartok ’s nagyobbszerü megrendelésekre ajánlkozom Fischer Ján. Lajos bécsi utcza, Pesten. Kiadja Landerer Lajos, szerkeszti Kossuth Lajos.