Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-03-13 / 21. szám

az eljárás mindig szóbeli, és a’ feleknek tör­vényre hivatkozásai, mennyire a’ szükséges rö­vidség engedi, tulajdon szavaikkal leven föl­­jegyzendők : nem világos e, hogy a’ gyorsírás országának eljövéseért is kell imádkoznunk ? — Elmondok, mit tudtunk a' szükségről; most egy kicsit a’ mennyiségről is. Az országgyűlési nap­lók vezetésére legkedvezőbb számítással gon­dolunk a'főrendi naplóhozhaz, az alsó tábla nap­lójához legalább tizenkét gyorsírót,’s ezzel nem mondunk sokat. Ide számítandók az országos választmányok, a’ tudós társaság, gazdasági egyesület, kisdedóvó-intézet ’s más testületek szükségei, miknek hosszú sorát és nagy fon­tosságát ha meggondoljuk, kitűnik, hogy a’ gyorsírásnak a’ nemzeti élet minden ereibe át­­szivárogtatása nélkülüzhetlen, ’s ezt csak tani­­tószék felállításával eszközölhetni. Hátra van a’ pengő argumentum. Eddig elő, tudtunkra, 358 darab arany gyűlt össze t. Fe­jér vármegye gyű­lésében, e’ mennyiség szép áldo­­zat tanúsága ’s t. Fejér vármegye megtette részé­ről ez érdembeni polgári kötelességét; de a’ czél­­ roppant kiterjedését tekintve a’ Dunába annál több viz kell, hgy a’ nyilvánosságnak egyik ke­reke szakadatlanul foroghasson. A’ tárgy nagyobb figyelmet érdemel, mint első tekintetre gondolnák. Megmondom az okát. Három gyorsírónknál több nincs, értve oly­­lyanokat, kiket a’ zászló alá becsülettel lehet állitni. A’ halandóság ebből ne többet, csak hár­mat vigyen el a’ jobb életre egyik országgyű­léstől a’ másikig: mi maradt fen? Semmi­ pedig hogy ama­ meleg kiváltatokból, miilye­nek : országgyűlési naplók, újság, választmányi, egyesületi, hatósági gyűlések birhatása, — sem­mi se legyen (értve a’ kívánt alakban), ennek hallásától is irtózunk. Kívánni pedig kerületi, országos naplót és újságot, és gyorsíróktól szer­kesztve kívánni, ’s gyorsírókról nem gondol­kozni, ollyformán jőne ki, mint tavasz virultá­­val szőlőt, cseresnyét, ananászt kívánni aszta­lunkra, és sem kertet nem tartani, sem reá pénzt ki nem adni, — csak várni isten napját, hogy a’ föld ültetés, művelés nélkül önmagától te­remjen. Elmúltak az idők, mikor az égből man­nák hullottak; ma vetnie kell, ki aratni akar. Lám gróf Andrássy György, gróf Károlyi György urak 100 arany jutalmat tőnek 1832-ben gyors­írásra, ’s ez megtörnie Borsos ur gyorsírás­ könyvecskéjét. Ő és uj példa áll előttünk; erős a’ hit , hogy nem mindig önkárán tanul a’ magyar. Mi a’ jutalomtételt illeti: szónk sincs elle­ne ; de cserkoszorút csak harezban nyerhetni, ’s harezra készülni tárogató kiadása előtt szük­séges; miért azon óhajtással rekesztjük beszé­dünket: vajha a’már annyira mennyire avatottai a’ gyorsírásnak a’ testvérnemzet beállandó or­szággyűlésén mulhatlanul iskoláznának , 's iskolába küldené az anya fiait! mert ha vala­hol, itt igaz, exercitium facit virum — ’s nálunk országgyűlésig mi a’ gyakorlat ? Megyei gyűlés egy évnegyedben két vagy három nap ? Ez any­­nyi mint csep viz a’ tengerben , ’s ne felejt­sük , hogy késő az éhenhalás távoztatásáról gondoskodni, mikor a’ drágaság bekövetkezett. P­o k­o­l­a g . ügyvéd, 17 h­ i­r­d­e­t­é­s­e­k ........................■ ..................................... *— 1,1 ■" 1 (45) ^ ^ (3. 3.) Válasz a’ N. Surányi műm­­a­lmi részvény­társaság részéről. Több hírlapban ó­v­á­s hirdettetett, hogy Czilbhert Károly és Wagner József urak, mint a’ N. Surányi műmalmak haszonbérlői, gróf Károlyi Lajos malmai czímzetével élnek. Ezen óvás névaláírás nélkül jelent meg, csak a’ Jelenkorhoz csatolt Értesítőben olvastuk: „Dr. Vállas Antal, mint mélt. gróf Károlyi Lajos titok nék­e.“ — A’ mélt. gróf, a’ mint ezt az alulirt értette, jelenleg külföldön vagyon. — A’ válasz következendő: Mélt. gróf Károlyi Lajos ur N. Surányi malmait nem egyedül Wagner József urnak ’s az alulírtnak adta haszonbérbe, sőt inkább a’ haszonbéri szer­ződés­eik­­nak szavai szerint általunk átruházta annyi egyedre, a’ mennyire ezt czélszerűnek vélendjük, legyen ez akár részvények, akár cessiók ’s a’ t. utján. Ennélfogva azonnal is alakult egy részvénytársaság, mellyböl Wagner J. ur már szinte ki is lépett, részvényét egy más tagnak enged­vén által. A’ haszonbér! szerződés 19-ik §-a pedig így szól: ,,a’ malom tovább is gróf Károlyi Lajos műmalma cz í­m­ét viselendi, a’ nélkül hogy a’ mélt. gróf legkisebb felelőséget is vállalna magára, a’ haszonbérlő urak e’ czímzeteért ’s munkálodásiért.“ Nem képzelte e’ czímzet alapításánál a’ szerződő felek egyike sem, hogy általa, bár kinek jogai is veszélyeztessenek, mert hazánk régi törvényei szerint, kiki csak olly kötelezésért kezeskedik, mellyet maga irt­ alá, vagy mell­y­re mást világosan felhatal­mazott; az újabb törvények pedig ezen általános jogi eszmének ellen­ meg­mondottak, sőt azt több helyen félre magyaráz­­hatlanul megerősítették. (L. a’ többi közt 1840 ik 16­­. ez. 48 §.) A’ társaság soha a’ m­élt, gróf nevére és hitelére adósságot nem tett ’s bár ki iránt pénzbeli vagy hitelbeli kötelességeit mindenkor pontosan teljesítette; ki ellenkezőt bírna bebizonyítani, annak ezennel teljes elégtételen kivül, min­den egyes esetért 100 aranyat kötelez ’s ezt nem fitogtatásból, mire sem kedve, sem oka, hanem hitelbeli állításának tettleges bizonyságául. Egyébiránt ha a’ mélt. grófi tulajdonos, önmaga valódilag kívánja a’ felkifejezett czimzetet változtatni, a’ részvény társaság kész, folyó évi ta­vaszutó­lső napjáig a’ haszonbéri szerződés ebbéli változtatása iránt magány után egyezkedni. N. Surány télutó 19-kén 1841. mélt. gróf Károlyi Lajos imimalma részéről Czilbhert Károly s. k. (34) Sze­s­z és pálinka Szege­d­e­n. (6, 8) Minthogy az itteni báró Dercsényi szesz-gyára már több hónapoktól fo­lyamatban áll, ’s mind­ekkoráig részéről közhírül nem létetett, miszerint készmenyiséggel birna annyira, hogy nem csak Szegeden a’ helybeli, de ezen város vidéki szükségeit is jutalmas áron mostantól kezdve legjobb nemű áru­­czikkelyeivel folytonosan fedezheti, ezt immár a’ vevők köztudomása végett ezennel hirdeti. Valamint rögtöni állatvételek iránt, úgy szállitmányi szer­ződések kötése felett végezhetni : Pesten városház-utcza 383 sz. a’ Weisz ház lső emeletében, Szegeden pedig részszerint igazgató Zimmermann úrral a’ szesz-gyár épületében, mint szintén Fadgyas Pál fiscalis úrral. (68) Árverés: CL 3­ T. Békés Vármegyében fekvő csor­­vási birtokrész 4690, t. Csanád ügyben helyhezett kisapáczai pedig 3910, 1100 föles holdak, az illető tulajdo­nok báró llarukern örökösök részéröl folyó 1841 ik év Sz. Mihály napjától 1844 ik év ugyan Sz. Mihály nagjaig és igy 3 egymás után következő évek­re bérbe adandók Szarvason­­. 1841 ik év Május 37én reggeli 9 órakor a’ Bá­rány czimű fogadó teremében tartandó nyilvános árverés utján. — A’ bék­em’ kivánkozók,egyszáz hold után 40 ezüst ftnyi bánatpénzzel ellátva, a’ kitett hely és időre ezennel meghivatnak. (65) Juheladás. (2, 3) Gróf Sternberg mallenowitzi jószá­gán Morvaországban, hradisi kerület­ben , Magyarország határán, Trencsin­­től 5 mföldnyire újonnan eladásra kité­­tetvék urük és anyajuhok, mellyek gyap­­jufinom-’s gazdasága, valamint a’ juhok nagysága közösen ismeretes. Venni szándékozók közelebbi tudomásszerzés végett vagy a’ fenérintett mallenowitzi uradalom főtisztségéhez Brünen és Na­­pngedlen által, vagy Schindler cs. kir. udvari ágens ur kanczelláriához Bécs, gyapjuutcza 789 sz. a. első em. forduljanak. Benczúr Józsefnél, Eperjesen, eddig használatlan példány­ban, félbőr kötésben találtatik: az 1835/1 országgyűlésnek Jegyző­könyve 6 kötetben, ugyanazon országgyűlésnek írásai (Acta) 3 kötetben, és azon ország­­gyűlési küldöttségnek elaborata­­deputationalia et elenchus 3 kö­tetben összesen 11 vastag kötet 36 p. sz. melly áron minden hiteles könyváros által meg­hozathatok. (63) (2, 3) Gróf Károlyi Lajos surá­nyi mümalmából került 1 —ső sz. buza-lángliszt mázsá­jának ára . . . . 5 fr. 3-dik „ „ „ .... 4 „ 84 kr. 1 -ső „ legfinomabb rosz­liszt...................4 „ Liedem­ann Fridi*, raktárában Pesten, feldunasoron, Steinbach Alajos házában a’ gőzhajói hivatalteroin mellett. (60) (2,3) Finom borok. Valódi 1834-ki tokaji, finom mus­­catell és rusti aszubor, valódi franczia pezsgő, valamint mindennemű — rajnai, mosoli, franczia és spanyol borok, vásár alkalmával Béla utczában 37 szám a.­pinezében naponkint kaphatók. (64) Polgárdi (s, 3) puszta-haszonbér. T. Mérey Móricz ur részéről köz­hírre tétetik, hogy a’ t. n. Pest megyei Solthi járásban,közel kis Kőröshöz fek­vő, 7770 holdat foglaló Polgáréi pusz­ta — az 1843ki Január lső napjától számítandó 6 évekre haszonbérbe adan­dó. — Bővebben értekezhetni t. Práz­­novszky Ignácz urnái Pesten, váczi utczában 436 sz. a. házban. 169) “ (­ Bérbe adandó puszta. Heves megyében, Zagyva mentiben, 1­­2 órányira Szolnoktól fekvő és Bé­kással határos Sz.-Iványi puszta, melly 3100 holdat foglal magában, jutalmas feltételek mellett 13. évre bérbe adan­dó. — Értekezhetni iránta, Pesten Se­­minarium téren, 314. sz. alatti házban lakó Máttyus János k. tart. biztosnál. Ruhatár. Több ezer kész ruhadarab, sa­ját készítményei az alulírtnak, — mindenféle minőségű ingek, nadrá­gok, alöltönyök, éjiruhák, lepe­dők és párnákból állók, kaphatók Pesten Ypsilandynál. (63) Jelentés: (3, 3) Alulirt, kinek a’ legjobb ízlésű mű­szerraktára ekkoráig a’főméltóságú ne­messég’ és a’ nagy érdemű közönség’ magasa megelégedését ’s kegyességét megnyerni elég szerencsés vala, alá­zatos tisztelettel jelenti, hogy ő azt to­vábbá is, nevezetesen a’ közelgető vá­sárra minden válogatott szépségű ’s leg­újabb divatú munkával kidolgozott Arany és Ezüst­ műszereivel ellátta ’s annál fogva minden illyszerü jegy vagy mennyasszonyi készületek­kel, valamint keleti gyöngyökkel's min­dennemű legékesebb ’s legdrá­gább kövekkel kirakott ékszerekkel kész szolgálatát azonnal teheti. Az említett műszerek szinte a’ leg­nagyobb lehetőségig csere mellett is be­vétetnek vagy a’ becserélendők kész pénzzel is befizettetnek. Löwy Hermann, Arany ezüst ’s drágakőkereskedő nagy híd-utcza Heinrich házában 67­7 sz. a. (63 b.) Jelentés: (3, 3) Az aluli­lnál mindennemü Status­papirosok a’ legillendőbb áron megvé­telnek ’s eladatnak. Ugyan nála a’ sors által kihúzott papirosok is mindenkor a’ legillendőbb áron elvételnek (escomptirt). Löwy Hermann, Arany ezüst ’s drágakő kereskedő nagy híd-utcza Heinrich házában 67­7 sz. a. (61) Graselli Antal, (3, 3) Nürnbergi- és divatáru­­kereskedő „4* 1 Levélhez" váczi-és kishidutcza sarkán — pakfong ezüstlemez, aczél, bőr és faárus jólren­dezett raktárral, — valamint különö­sen szép, csinos bronztárgyakkal, u. m. fülbevaló , karperecz , nyakláncz ’s több másfélékkel ajánlkozik. — Nyitva tart ezenkívül folyvást nagy raktárt Milly’s az olly igen kedvelt Apolló-gyer­­tákból, mellyek minden eddig megjelent nemeket szépségre nézve felülhaladnak; azok a’ lehető legjutalmasabb. (56) Lóhermag. (4,12) Fris lucerni, valamint fris styriai veres lóhere -magot jutányos áron kaphatni H­a­f­b­a­u­e­r János nagykereskedőnél, Ki­­rály utcza, Majthényi házban, 573 sz. a. (49) L­ó­h­e­r. (3, 5) Luzerni és styriai réti takar­mánylóhere ’s még több lóhere-nemek, sokféle takarmányfűnemekkel fris mi­nőségben jutalmasan kaphatók. Forster Lajosnál, Sebesténypiaczon Pesten. Kiadja Landerer Lajos, szerkeszti Kossuth Lajos.

Next