Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-05-01 / 35. szám

És ki e’ botránynak szülő oka? Felelet: a’ várad-olaszi nemesség főhadnagya, ki, mi­előtt az összehívás okát társai előtt nyilváni­­tá — mint több szemtanuktól tudjuk — egy hordó bort hozatott elő, ’s mi természetesb, mint hogy a’borkirálynak lettek boralattvalói?! Ez e a’ főhadnagyi kötelesség ? ez­­ a’ jó példa, mit egy nemes testület főnökétől vár­hatni? meddig fog még egyes kicsapongási kedv és szeszély egész testület rovására li­­dérczkedni? — Bizony, bizony mondom nek­tek, nem illy főnökről s nem illy tettről van megírva: ,,A’ ki ti közöttetek első akar lenni, legyen a’ ti szolgátok !“ — E’ felszólalást, mellyel a’ sértett erkölcsiségnek tartoztam, azon erős hitben végzem be, hogy nemestár­saim elöljárójukat tisztelni fogják ugyan , de nem fognak többé annyira megfelejtkezni be­csületükről, hogy túlbecsülésből magokat csor­dává alacsonyitsák ; hisz a’ nemeseknek szép hivatásuk van, sokkal szebb, hogysem aláva­ló borélvezet után kelljen sovárogniok!! — íme! kevés idő múlva ismét egy alkalom nyí­lik számukra, annyi sok alkalmak közül, mely­­lyek helyhatósági rendszerünknél fogva a’ joggyakorlatnak szentelvék.­­S ez alkalom a’ tisztujitás leend, m­ellyet — mint közelebbről hallók — főispáni­ helyettesünk folyó hónap 26-kán hivatalába leendő törvényes beiktatás után, a’ lehető legrövidebb idő alatt meg fog tartani. Hogy e’ joggyakorlati kü­zdtéren ne­mesekhez illőleg jelenhessünk meg, legyünk ép fővel ’s ép szívvel, ’s ne feledjük, hogy meg van irva: ,,Legyetek józan fővel és vigyázzatok.“ — Lukács György: Abony, tavaszhó 25. Egy kisdedóvó­intézettel, a’ népnevelés ezen tagadhatla­­nul legsikeresb eszközével, ismét több van hazánkban. Nagy-Abony több lelkes földes­urai és urhölgyei, meggyőződve lévén, hogy jobbágyaik boldogításáról czélszerűbben nem intézkedhetnek, mint ha azoknak eddig, itt is mint másutt, elhanyagolt nevelését jobb karba állítják, mai uradalmi gyűlésükben egy kis­­dedóvó-intézetet felállítani határozók, ’s e’ czélra a’ szükséges költségeket nagylelkűleg megajánlották; minélfogva az intézet még ez évben valóban fel is állittatik. — Nem lesz talán fölösleg, röviden megemlítenem a’ mó­dot, mellyet a’ nemeslelkű urak ’s hölgyek czéljok valósítására választanak , lehet, hogy az más birtokos urakat hasonló áldozatra buz­­dítana. Az intézet létesítésére két egyesület alakult: egyik birtokos urakból, másik ur­­hölgyekből. A’ megindítást az urak egyesü­lete vállalta magára, melly is az évenkinti költségeket mindaddig v­endi, mig az intézet örökösen megállapittatván, az évenkinti ada­kozást nélkű­lözhetendi. A’ megalapítás di­csősége a’ szépkeblű urhölgyeké leend, kik­nek külön egyesülete e’ ezélt részint havon­­kinti 24 párnyi adakozás, részint évenkinti, sorsjátékkal összekapcsolt tánczvigalom által iparkodandik megvalósítani. Begyű­lendö pén­zeit a’ nőegyesü­let mindaddig illetetlenül ka­matoztatja, mig olly öszveget nem gyüjtend, mellynek kamatja az intézet évenkinti költsé­geit fedezhesse. Mihelyt e’ czél eléretik, az urak egyesülete, melly az intézet évenkinti költségeit addig viendi, azontúl megszünen­­dik; a’ nöegyesület pedig azután más ember­baráti czélokra fordítandja munkásságát. — Köszönet a’ haza és emberiség nevében a’ nemeskeblű alapítóknak! — A’ nöegyesület első sorsjátékos tánczvigalmát már az idén, tavaszutó 29-kén tartandja, ’s hogy az ügy­nek nagyobb részvétet szerezzen, tánczvi­­galmi vendégeinek frisitőkkel ingyen szol­­gáland. Beléptijegy váltható 1 parton ifjabb Ruttkay József egyesületi pénztárnoknál. Sor­sok pedig a’ nagyszámú ’s részben igen be­cses kéz- és ékművek sorsjátékára Pesten a’ nemzeti casinóban és Kossuth Lajos urnál, és Budán Vásárhelyi Pál dunaszabályozási mérnök és Külkey Henrik nőegyesületi titok­­nok uraknál; Kecskeméten Posta István Pest megyei tiszt, physicus; Kőrösön Tóth Ferencz városi orvos; Czegléden Pajor Antal Pest megyei biztos; Jászberényben Taczman Károly jászkerületi jegyző ; Nagy- Kátán Kovács Mihály; Szolnokban Fa­­jerer Heves megyei rend. orvos uraknál 20 kr. pengő pénzben válthatók. Turócz-Pribócz, tavaszhó 16. Me­gyénknek a’ lőcsei evang. iskolában tanuló ifjai közül tizennégyen, a’nemzeti nyelv iránti buzgalmukat tettleg tanusitandók, a’ húsvéti szünnapokra olly czélból jöttek kis hónukba, hogy Kazinczy Ferencz „Botcsinálta do­ctor“ czimű színdarabját nyilván előadják. Húsvéthétfőn tehát egy rövid, de a’ mulatság mögött rejtező hazafiui tiszta szándékot jel­lemző beszéddel nyitván meg az előadást, számos közönség előtt föl is léptek. A’ mű­kedvelők meleg részvéttel fogadtattak, ’s annyival nagyobb figyelmet vontak magokra, mert a’ begyült pénzöszveget szinkészü­letek szerzésére kívánják fordítani, hogy ekként mind ők a’ szünnapok alatt gyakrabb előadá­sokkal mulatva, közremunkálhassanak ; mind pedig iskolai utódaik a’ megkezdett pá­lyán nagyobb sikerrel é s könnyűséggel tovább haladhassanak. Szolgáljon ez ellenképül azok­ra, miket a’ Lőcsén tanuló turóczi ifjúságról „lőcsei pansiavismus“ czím alatt olvasánk; itt még azon megjegyzést téve, hogy me­gyénknek a’ lőcsei iskolát járó 18 ifjai közül 7 a’ magyar, 4 pedig a’ tót társaság tagjai; azonban ez utóbbiaknak ketteje a’ fentebbi magyar színjátékban részt ven. — Újhelyi Gábor: KÜLFÖLDI NAPLÓ. Ezen czím alatt: „Daily bread“ (­minden­napi kenyér) jelent meg Londonban egy röp­­irat, melly a’ szegény néposztálynak azt ja­vasolja, hogy gyakorlatilag mondjon ellen a­ gabonatörvénynek. Az erre ajánlott terv sze­rint aláírás útján annyi pénz gyüjtetnék ösz­­sze a’ törvény ellenesei által, mennyi ele­gendő volna egy gabonával vagy liszttel ter­helt hajót hozatni a’ külföldről; — megérkez­vén e’hajó valamellyik angol kikötőbe, a’ szegény nép azonnal kivánná a’ birtokosok­tól e’ szállitványnak adó mentes kiadatá­sát, és ha ez megtagadtatnék , az egész szál­­litvány nyilvánosan megsemmisíttetnék.— Va­lamint múltkor Cardigan lord párbajáért a’bün­tetés alól fölmentetett, mert a’ vádlevélen egyik neve kihagyatott, úgy most Dublinban a’ bíróság egy váltóhamisítót oldozott föl, mert az ellene beadott vádlevélben „Andrew Thom­pson“ név volt irva, a’váltólevélben pedig csak „Andr. Thompson.“ Szigorú betűhöz ra­­gaszkodás! — Tavaszhó 14-kén az oxfordi és cambridgei angol egyetemek tanulói nagy verseny-evezést tartottak a’ Themse folyamon fölfelé; mindkét részről 8—8 ifjú, ahoz ké­szülten, saját szinű öltözetben működött mint evező, a’pályatért (kV/1 német mfd) 32 — 34 perez alatt futották meg ; a’ cambridgei ifjú­ság győzött. Az angol királynő windsori nyá­ri lakába menetekor parancsot adott ki, mihelyt a’ „President“ gőzös Amerikából megérkezik, erről azonnal sürgöny által tudósittatni. E' hajó hosszas kimaradása mindennemű conje­­cturákra s egyszersmind alacsony nyerészke­désre szolgáltat alkalmat : fogadások történ­nek mindenfelé, magával a’ gőzhajótársa­­sággal is ; tesznek 400 font sterlinget, hogy ha elvész a’hajó, 1000 fontot kapjanak visz­sza ; ’s e’ nyerészkedés táplálására hamis hí­rek koholtatnak. — Legújabban azon hirter­­jeszteték a’ fővárosban , hogy a’ Presidentet a’ nagy tengeren látták ; sőt annyira viszik a’szívtelenséget, hogy a’ hajó igazgatójá­nak Londonban lakó nejével egy levélkivo­natot közlőttek , miszerint a’ gőzös Madeirá­nál horgonyozna; ’s mindezen kegyetlen ámí­tások csak azért , hogy a’ biztosítéki díjak b­ebeb szálljanak! (Mourn, d. Déb.)— A’ spa­nyol követkamara tavaszhó 13-kán nagy szó­többséggel elhatározá, fölszólítani a’ kor­mányt, hogy a’ régensválasztási kérdést ha­ladék nélkül terjessze a’ kamarák elibe. — Newyorki tudósítások szerint az éjszakame­rikai egyesült tartományok rendkívüli con­­gressusának megnyitása tavaszutó 31-ére tű­zetett ki a’ végett, hogy a’ szövetség pénz­ügyén közerővel lehessen segíteni. — A’ fran­­czia belügyminister köztudomásul adja, hogy i. é. nyárelő­tt tők­ kezdve, többé egy carlosi menekvő sem nyer segédpénzt (elennen még mintegy 8000 tartózkodik Francziaország­­ban). — A’ Contemporaine név alatt is­meretes St. Elme Ida (franczia nő) Páriában a* Sun hírlap egyik számát (tavaszbó 17- köröl) sok nyilvános helyen kiosztatá, mu­togatván a’ La France által Lajos Fülepnek tulajdonított levelek valódiságát, ’s egyszersmind kinyilatkoztatván, hogy a’ franczia lapokban közlött eme’ levele­ket ő adta át, ’s kész ezt az angol törvény­szék előtt bebizonyítani. — A' franczia kor­mány Esparteróval egyezkedésbe bocsátko­zott , ’s egyedüli régensségre tehető válasz­tatásán dolgozik. — A’ m­arseillei összees­küvés nagyon terjed Franczhon déli részeiben. A’ nápolyi királynak legközelebb született fia Alfonso­ Maria névre kereszteltetett, — szü­letése ünnepén, ottani szokás szerint, néhány legnagyobb gonosztevő gyilkosoknak kegye­lem osztatott. — A’ lipcsei All gém. Zeit. freiburgi levelezője egy ottani csuda-gyógyí­tóról értesít. A’gyógyító Eigler ([badeni nyu­galmazott titkár) imádságokat használt gyógy­szerek helyett; — azonban tapasztalván a’ kerületi kormány, hogy az illy úgynevezett csudaorvoslatok a’ nép vallásos hitét veszé­lyeztetik, ’s lehetetlen a’ visszaéléseket nép­lázongásokat’s rendetlenségeket kikerülni, annálfogva Eiglernek meghagyatott, hogy akár beteg akár egészséges személyekkel tartatni szokott könyörgéseivel hagyjon föl, a’ nála orvoslást keresőket utasítsa el, külön­ben a’ városból és kerületből kitiltatik. Erre Eigler késznek nyilatkozott orvoslatával föl­hagyni ; azonban a’ rendelet ellen fentartja fo­lyamodását.—Karlsruheban tavaszhó 17-kén nyittatott meg a’badeni rendek gyűlése;— a’ nagyherczeg megnyitó beszédében „nemes uraknak’s kedves barátinak“ czímezi a' rende­ket, tanácskozási tárgyal különösen a'fenyitő­­törvénykönyv kidolgozását tűzvén ki. A‘ pénz­ügy állapotáról pedig kedvezőleg értesít. A’ porosz tartományi gyűlés tárgyai közt neve­zetes volt a’ sajtószabadság feletti vitatko­zás. Indítvány létetett ugyanis: ő felségét meg­kérni, hogy addig is mig e’ részben országos törvény által lehetne rendelkezni, lágyítaná a’ belügyekről irt könyvek vizsgálatát. Azon­ban a’ hoszszas vitatkozásnak eredménye az indítvány megbuktatása jön, mert a’ rendek azon szempontból indultak ki , hogy e’ tárgy különben sem kerülte el ő felsége figyelmét. A’ svéd országgyűlésnek polgári rendes 1,300,000 r. tallért ajánlottak részökről a’ fogházak javítására; az egyházi rend legkö­zelebbi ülésében pedig érdekes vita támadt a’ róm. catholicusok és zsidók vallásos szabadsá­ga fölött. Th­omander tanár megszorittatni ki­váltja ezeknek eddigi szabadságait is, különö­sen a’ catholicusokat téritő szellemükről vádo­­lá, ’s azt óhajtá, hogy­ senkinek se engedtessék meg jelen lenni a’ catholicusok isteni tisztele­tén, ki a’ rendőrségtől e’ czélra váltott jegy­gyel nincs ellátva. Sokan azt gyanítják, hogy 70 *) Szerencsés levéli e’ lapok szerkesztője nem­zetségi kapcsok által e’ as megyével közelebb viszonyokban állhatni, biztos kútfőkből merí­tett adatai után mondhatja, hogy két-három száz évvel ezelőtt nemzeti nyelvünk koránsem volt idegen e’ megye határai közt, ’s azt csak későbbi eltóloso­lás szob­ta ki lassankint mind a’ nyilvános, mind a’ magány-élet köreiből. Nem lehet tehát nem örvendenünk annak ta­pasztalásán, hogy a’ turóczi ifjak e’ nemzeti szent ügy iránti buzgalomtól lelkesítve, őseik elhanyagolt nyelvére térnek, ’s ekkint hazánk valódi érdekét méltánylani tudják. — Szerk.

Next