Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-05-01 / 35. szám

teletreméltó anyákat, kik több kisdedeket magok emlőin tápláltak; meg többeket, kik anyai szép rendeltetésüknek megfelelve, gyermeküket gon­dos szemük előtt nevelik, és még számosabba­kat , kik habár a’ mulatságok árjától elvonatva, nem lehetnek is sokat gyermekeik körében, nem vonják meg tülök egészen az édes anyai kipó­­tolhatlan dajkálást,­­s nevelésükre gondos fel­ügyelettel vannak. — Örömtelve tapasztalhatja minden érző szív, hogy szerencsés divat,az anyai felséges rendeltetésnek megfelelni. Igenis eltávoztam kitűzött czélomtól, minek főbb tárgya a’ kisdedek első korukban­ táplálása. Az anyai tej a’ természettől rendelt legjobb eledele a’ csecsemőnek; ezt semmi ki nem pó­tolhatja. De midőn léteznek anyák, kik e’ szent kötelesség teljesítését hiúságból elmulasztják; mások, kiknek testi alkotásuk, vagy egészsé­gük állapotja, vagy körülményeik minden jó akaratuk mellett sem engedik szép hivatásuknak megfelelni, az ezen elmulasztásból folyó roszsz következések enkíntésére szolgáló módokról szükséges gondoskodni. — Milly veszedelmes következései legyenek a’ dajkákkali szoptatásnak, gyakori szomorú ta­pasztalás bizonyítja. Azon nyavalya, mellyel Amerika az európaiak vad kegyetlenségét meg­­boszulta, el van terjedve, és lappanghat némelly dajkában, ki szoros orvosi vizsgálat után is tisz­tának találtatott,, ’s később kiüti magát, ’s mig észrevétetik, már közölve van a’ nyavalya mér­ge az ártatlan kisdeddel, és szegényke vagy kí­nos halál, vagy egész életére terjedő nyavaly­­gás martaléka lészen. — De vannak más nya­valyák is, mellyek a’ dajkákban rejtezvék, és mind tejök, mind testi gőzölgésök által átszivá­rognak. — Sok ártatlan kisded lett a’ dajkák nyavalyájának így áldozatja. Véleményem sze­rint a’ dajkákkali szoptatás csak a’ kisded kocz­­káztatásával pótolja az anyai tejet. Ezen vesze­delem kikerülésére próbálták a’ csecsemőket táp­lálni levesekkel, főtt füves vízzel, pépekkel; ’s neveltek is fel illy módon nagy gondosság mel­lett némellyeket szerencsésen. De ezen táplálás módja olly gondosságot és pontosságot kíván, miilyent ritka cseléd teljesít, miilyen nélkül az eledel, ha vagy rosszul készül, vagy megsava­­nyodik , ártalmas lehet. — E’mód követését nem találom czélirányosnak. — Legtanácsosabb a’ természethez közeledni. — Tej a’ szopó állatok első eledele a’ természet rendén; de a’ kifejt tej is, ha vagy igen vastag, vagy megsavanyodik, vagy kozmás, és nem lehetvén, kivált piaczról véve, mindenkor egy tulajdonságú, ártalmas lehet, ki­csiny gondatlanság miatt is, a’ kisded egészsé­gének. E’ mód sincs tehát minden bizonytalan­ság nélkül. — A’ természet útmutatásához még inkább közeledve, a’ csecsemők táplálásának véleményem szerint legjobb módját és ez iránti tapasztalásomat az anyákkal közölni kötelessé­gemnek tartom. — Erdélyben, Küküllő vármegyében, Sövény­falván (hitelesség tekintetéből teszem ki a’ ne­veket) Pásztohi Ferenczné asszonyság gyerme­ket hozván világra, minthogy gyenge és beteges volt, azt maga nem szoptathatta. Szomszédasz­­szonya ’s barátnéja, Fekete Lajosné, Zeyk An­na, látván a’ bajt, azon szerencsés gondolatra jött, hogy a’ kisdedet kecskével szoptattassa. Szerencsére volt egy első­ has, jámbor, kicsiny tölgyű kecskéje, mellyet megfogván tölgyét meg­mosták, lábait tartották, ’s a’gyermeket tölgyére tették. A’ szegény éhes csecsemő mohón kapta a’ teli tölgyet ’s jól szopott; mit néhány napon át igy folytatván , úgy megszokott a’ kecske, hogy maga önkéntesen előjött a’ gyermeksirásra, az ágyra felszökött, lefeküdt, ’s a’ gyermeket nem csak szopni engedte , hanem szeretete jeléül nya­logatta is mint tulajdon hát. — így szopott a’ kisded néhány hónapig; egészségesen nőtt, fel­nőtt, derék leány vált belőle, ’s most is az. — A’ kecske ismét megfiadzott, ’s ugyanakkor a’ helybeli oskolamesternének kettőse született. Ezek közül is az egyiket hasonló jó következéssel szop­tatta, ’s azután egy harmadik gyermeket is, ki­nek anyja gyermekágyban meghalt.­­ Ezen kecske olly nagy vonzódással volt a’ gyerme­kekhez, hogy hol gyermeksirást hallott, oda szaladt, ’s a’ gyermeket nyalogatással édesget­te. A’ többek közt történt, hogy vasárnapi is­tentisztelet alatt a’ sirkertben legelvén, meghal­lotta, hogy a’ templomban gyermek sir; azon­nal befutott, é s a’ lóczákon át a’ siró gyermek­hez ugrált, mire az egész község kaczajra fa­kadt, ’s a’ pap kénytelen volt beszédét félbe­­szakasztani. Ez volna kétségkívül legczélirányosabb mód­ja az anyai tej kipótlásának; de mivel kicsiny emlőjü kecskét nem mindenkor lehet találni, azonban igy betanítása nagy béketűrést ’s ügyes­séget kiván, magam tapasztalása után, más mód­ját is adom elő a’ kecsketej használásának. — Egyik gyermekemet anyja, gyengélkedő egészsé­ge miatt ideje előtt lévén kénytelen elválasztani, egy szarvatlan jámbor kecskét tartottunk házunk körül, ’s azt mindannyiszor, hogy a’ tej testi mér­yét el ne veszítse, meleg vízzel gyengén me­legített ’s a’ gyermek szájához jól illő sima edény­kébe megfejeztü­k, valahányszor a’ szoptatás ide­je eljött, ’s úgy adtuk a’gyermeknek, mit ez annyival örömestebb ivott, mivel a’ játszi álla­tot szerette. — Illy módot követve, kisdedünk az elválasztást meg sem érezte , egészséges ma­radt , felnőtt, ’s most is ép, erős ifjú. — Ezen igen könnyű módot mindenkinek ajánlhatom.— Egy kecskét tartani, kivált falun, de városon is, kevés bajba ’s költségbe kerül: bizonyosan köny­­nyebb, mint jó szoptatós dajkát találni és űzet­ni , vagy szünetlen főzögetéssel bajlódni, ’s a’ mi nagyobb, nincs koczkára téve ez által a’ kisded egészsége, mondhatom élete. Milly nagy nyereség lenne szerelem- és árva gyermekek ápolására szánt intézetekben e’ táp­lálás módot gyakorolni! Merem állítani, hogy félannyi kisdedet sem ragadna el a’ halál, ’s mindnyáj­ok épebben ’s egészségesebben nőné­nek , mint történik a’ természettel meg nem egye­ző mostani visszás bánásmód mellett *). Id. Zeyk Dániel. HIVATALOS KÖZLEMÉNY a’ Pesten állítandó reform, főiskola ügyében. Miután az iskolai választmánynak a’ felszólí­tó és aláírási íveket ’s illetőleg adakozási köny­vecskéket magokban foglalt ajánlóleveleit a’ jegyzői hivatal már vidékekre is elküldötte : bi­­zodalommal kéretnek mindazon t.­ez. urak és közönségek, kikhez illyen levelek kisebb ’s na­gyobb csomókban küldettek, hogy azoknak az illető helyekre minél előbbi biztos eljuttatásáról gondoskodni szíveskedjenek. Egyszersmind, mi­vel már eddig is többen, kikhez aláírási ívek egyenesen nem intéztettek , a’ szent ügy iránti buzgalomból magokat gyüjtökül felajánlották: tisztelettel felszólittatik minden ügybarát, ki még maga részére aláírási ívet elfogadni kívánna, hogy erről a’ választmány valamellyik elnökét vagy jegyzőjét, alkalmi vagy bérmentes levél­ben értesítni ne terheltessék. — Folyó évi febr. 15-kétől kezdve, tizenegy ülést tartott az iskolai választmány, foganatos intézkedéseket tevén a’ nagyszerű czél gyakorlati kivitelére, mellyhez az alábbi közlemény szerint csak eddig is szem­betűnő részvét mutatkozik. — A’ választmány előre kíván gondoskodni egy korszerű és lehető legjobb teljes iskolai rendszer kidolgoztatásáról, melly a’ főiskola felállítása tárgyában, mindjárt az aláírások beszedése után ő cs. kir. felsége kegy. jóváhagyásáért nyújtandó alázatos kére­­mény mellett szinte fölterjesztendő leszen. Eh­­hez képest meg fogja állapitni a’ rendszer ki­dolgozásában figyelemmel tartandó vezérelveket, ’s azokat a’ i. e. júniusban tartandó egyházkerü­leti közgyűlésnek tanácskozás végett bemuta­­tandja, melly vezérélvek közül ha kik addig is magok nézeteit közölni kívánnák, azt a’ vá­lasztmány akár hírlapok utján, akár magányle­velekben mindig kedvesen és köszönettel veen­­di. Hogy pedig a’ készítendő rendszer, melly a’ tanitóintézetek jólétének ’s virágzásának egyik legfőbb föltétele, a’ kitűzött czélnak ’s közvára­kozásnak minél inkább megfelelhessen: elhatá­rozta a’ választmány, javaslatot tenni az említett közgyűléshez a’ végett, hogy az iskolai rend­szer kidolgozására nem csak több ahoz értő je­les férfak keressenek meg, hanem az e’ fontos tárgyban akárkitől kidolgozandó tervekre, első, másod és harmadrendű pályadíjak is tétesse­nek , miket ügy - és emberbarátok szándékoz­nak a’ szent czélra összetenni. — A’ mi az alapszabályokban az iskola felállításához segéd­kezekkel járuló honfiaknak és leányoknak a­la­pító­kra és gyámolítókra tett felosztását és ezek közti különbséget illeti, miután többek által kérdés tétetett már: ha valljon az intézet létrehozásához nagyobb áldozatokkal járuló, é s így az alapítók sorába tartozandó akár egyesek akár közönségek fognak e némelly jogokban részesittetni? sőt némellyek határozottan ki is jelentették volna, hogy alapítványi kötelezéseiket egyedül az iskolai dolgokba befolyhatás föltéte­lével teendik: a’ köteleztetés ’s jogbirás viszo­nyosságának igazságos elvéből indulván ki a’ választmány, kinyilatkoztatta az iránti vélemé­nyét, ’s e’ tárgyban a’ júniusi közgyűlésben szinte javaslatot tenni határozott, hogy valamint a’ hazánkban jelenleg fenálló mindkét evang.­hiifelekezetű iskolákra nézve, azoknak alapítói pártfogói jogot gyakorolnak, úgy a’ Pesten ál­lítandó reform, főiskolára nézve is ugyanazon elv és szokás mellett kelljen maradni; ellent nem állván a’ dolognak inkább formájára mint lényegére tartozó azon különbség, hogy t. i. a’ középponti ref. főiskolának nem egy, avvagy néhány városi és egyházi, hanem remélhetőleg számosabb közönségek, testületek ’s egyes pártfogók leendnek alapitói, ’s igy a’ pártfo­gói jogokban nagyobb számmal veendenek részt; mert ezen befolyás a’ közvélemény és nyilvá­nosság lelkével csak üdvös lehet az intézetre. Az érdeklett jogokra nézve pedig abban állapo­dott meg a’ választmány, hogy az alapítók valamint az iskolai oktatóknak kijelölésében és választásában, úgy az 1791: 26 t. sz. 5-ik §-a értelmében alkotandó iskolai igazgatóság tagjainak kinevezésében is fejenkint szavazattal bírhassanak ; az iskola tőkepénzeinek minő ke­zelését és állapotját akármikor megvizsgálhas­sák, a’ kiadásokat ’s időnkinti újabb bevétele­ket, tanulók évdijainak mennyiségét és kiosztá­sát ’s t. eff. számon vehessék, — fenmaradván az egyházkerületi főtanácsnak a’ törvény értel­mében eddig is gyakorlott felügyelési joga és hatósága. Hogy pedig az oktatói hivatalokra személyválogatás nélkül legn­gyebb férhak al­kalmaztathassanak , a­ választmány úgy véle­kedik , hogy az általános tudományokat előadó oktatóknak szavazat általi kijelölésében és vá­lasztásában, a’ tudományosság, előadási tehet­ség, jó jellem és műveltség kivonatai mellett semmi más mellékes tekintetnek helye nem le­het. — A’ mi az iskola ügyében tett felszólítás eddigi eredményét illeti: részint egyházi közön­ségekhez, részint egyes gyűjtőkhöz, összesen 2435 aláírási ív küldetvén az egész hazában szét, (mellyek, ha előbb nem, a’ jövő évi jó­­zsefnapi pesti vásárkor minden esetre bekül­dendők lesznek) bejelentetett ekkorig a’választ­mánynak 20 íven—mellyek ugyan még tovább is a’ gyűjtők kezénél maradtak — részint azon­nal beszetett, részint kötelezőleg aláirt tizen­­nyolcz ezer nyolcz száz nyolcz for. és 24 krajczár ezüst pénzben, jelesül pedig betűrendben. *) Özv. ns Auer Andrásné assz. Debreczenben 1000 f. Özv. Bányainé és foga­dott ha Bogya Gergely mezőtúri adózók 200 f. Bajkay Endre táblai ügyvéd 200 f. Bényey Lász­ló t. ügyvéd 200 f. Boldizsár Sándor izsáki ref. lelkész 50 f. Bordács András m. túri adózó 100 f. Gróf Csáky Zsigmond 100 f. Csávosi magyar adózók Torontólban (fejenkint­i p. kr.) 19 f. 12 kr. Dürgő Sándor m. túri adózó 200 f. End­­rődy József csávosi földesur 19 f. 12 kr. Eör­­dögh József Jász-Kun kerületi­­főjegyző 100 f. Fáy András tb. 500 f. Fáy Ignácz törvénygya­korló 100 f. Fényes Elek ügyvéd 200 f. Foga­­rassy János váltófeltörv. jegyző 200 f. Gergye Gábor őrnagy 25 f. Heckenast Gusztáv 40 f. és 500 darab könyv. Horváth Menyhért t. ügyv. 200 f. Ilkey Sándor tbiró 1000 f. Izsáki ref. ekkl. 200 f. Király László Pest m. eskütt 50 f. Kossuth Lajos 10 f. Kunoss Endre iró 200 f. Landerer Lajos 20 f. és 100 darab könyv. Ma­­darassy Istv. tb. 200 f. Madarassy Fer. tb. 200 f. Madarassy László főszolgabíró 200 f. szt. Mareschné assz. Pomázon 100 f. Özv. Máriássy- Szepessy Mária assz. 2000 f. Már János t. v. és testvére Zsigmond 200 f. Meszlényi Rudolf 5 f. Nagy István Pest m. főjegyző 200 f. Nagy József keresk. 400 f. Nagy Sándor eskütt Deb­reczenben 100 f. Nyáry Pál Pest m. főjegyző 400 f. Németh Istv. giics 100 f. Péczely Jó­zsef prof. 1000 f. Özv. Platthy - Döry Kriszt. assz. 1000 f. Rákóczy Endre Pest m. főügyész 200 f. Késő-Ensel Sándor t. v. 200 f. Stan­­csics Mih.­k­ó 200 f. Szabó Kár. czeglédi ref. lelkész 200 f. Szabó János orvostr. 100 f. Szar­­tory György nagykeresk. 25 f. Szeles Sám. fő­­esp. 400 f. Szilágyi Mih. tb. Debreczenben 1000 f. Gróf Teleki Sám. maga részéről különösen 1000 f. Török Pál pesti ref. lelkész 200 f. Tu­ba Gáb. t. u. 25 f. Ürményi János gilis 20 f. (Gróf Vay Dániel évenkint, mig él 50 f.)Wod­­ianer Sám. nagy keresk. 4000 f. Zákány Jó­zsef debreczeni professor 200 f. mind pengő­ben. — Költ Pesten, apr. 27-kén 1841. Baj­­kay Endre mk., választmányi jegyző, 291 ft) A’ szövedékbeli észrevétel igen nagy ügyeimet érdemel, mintán a’ párisi lelenczház­ban , melly mégis évenkint 300,000 tallérba kerül, 32 lelencz közül az első évben rendesen 24, tehát az egésznek három negyedrésze meg­hal. — Szerk. *) A’ melly kegyes pártfogók bármi tekintetből hirla­­pokbani megnevettetésöket elleneznek, azt vagy ax alá­írási íven jegyzékbe tenni, vagy máskép tudomásul ad­ni ne terheltessenek. — Ezentul ax ajánlatok ’« adako­záso k — kivévén a’ kitűnőbbeket — külön toldalékban fognak a’ hírlapokhoz csatoltatni, nehogy szoknak más végre is szánt hasábjai illyenekkel betöltéseinek. — B. hl.

Next