Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)
1841-04-03 / 27. szám
kesztőjenek ,felvilágosítással szolgálni, és (ellenünkben?) bölcs törvényünket ótalmazni tiszteben tartván*, e’ minőségében ezutánra is ajánlkozik; ’s elvégül pedig „lelkiismeretesen (!) ajánlja a’ könyvvitel módjának megtanulását különösen ügyvédeinknek ’s biráinknak (akár a’ váltó-,akár más törvényszékeknél); mert — úgy mond — aligha kereskedőink abban is nem bíznak, hogy ha nem értünk hozzá, talán meg is csalhatnak"4. Mennyire világosította fel Philadikaeus úr a vitatkozási tárgyat, azt a’ szerk. válaszához csatolt jegyzékében már megmutatta. Ő a könyvviteli törvény jogosságáról, szentségéről értekezett, mellyet senki sem bántott, nem bánthatott; athenaeumi állítását, mint láttuk, önmaga cáfolta meg, mert válasza rendében azt mondta, hogy bukás esetében (rendes vagy rendetlen könyvek mellett is) csak akkor van a’ fenyítéseknek helye, ha a’ (bukott kereskedő) vagyona minden hitelezők kielégítésére nem elegendő; ez tehát nem „felvilágositás”; de ám tartsa annak Philadikaeus úr, azt engedje magának megmondatni, hogy rá, mint ,,törvényótalmazóra“ szükségünk sem nekünk, sem a’ törvénynek nincs, ’s nem is lesz. Egyébiránt, mivel ő „jónak vélte“ ezeket ..a’ közönség előtt ,most felmondani**, — bocssása meg, ha neki, mint nem hivott törvényutalmazónak, én is „jónak vélek4 itt némellyeket megmondani. Vannak, kik szép hiteltörvényeinket gyámgyermekeikként tekintve mindenkit, ki azokat minden emberi gyengeség nyomától menteknek nem hirdeti, ki azokban — mivel tán maga nem egészen tisztán lát— helylyel közzel homályt, javítani valót talál ’s fedez föl, mint gyámok korholni, őket, mintha véleményük kimondása a’ tőrök „tisztüknél fogva 41 védendő törvény jogosságát és szentségét sértené meg, gyanúsítani szeretnek. Az illyen uraknak — hogy Philadikaeus ur szavaival éljek — már egyszer meg kell mondanunk: uraim, a’ törvény a’ nemzeté! felette urunk ’s királyunk és a’ nemzet őrködnek, szentségüket törvényhatóságaink utján koronáskirályunk, királyi esküjénél fogva ótalmazza; egyes polgár, legyen az Solon, legyen L ycurg vagy bárki más, a’ törvénynek őre, gyáma, ótalmazója nem lehet. És valóban, sajnálatra méltó törvények is volnának azok, mellyek arra szorulnának, hogy czélszerűségök, vagy épen jogosságuk és szentségük egyes polgárok , egyes írók ,auctoritásak által jutalmaztassék44. Otalmazza az iró maga véleménye alaposságát a’ törvénynyel, de ne a’ törvényt, ’s midőn valaki véleményével ellenkezik, ’s a’ törvényt máskint érti, vagy benne homályt, szerkesztési hiányt vagy bármi más emberi gyarlóságból eredettet vél észrevenni, világosítsa őt fel, mutassa meg, hogy botlik, — a’ nélkül,hogy kedves,ene jét a’ törvénynyel ugyanazonositván, után, útfélen azok ótalmazójakint lépjen föl. Hol van emberi mű, melly azzal kérkedhetnék, hogy benne a’ ,tökély‘ eléretett? Föl kell tennünk, ’s fölteszszük kétségkívül azt, hogy törvényhozóink bölcsesége, körülményeinkhez képest, itt is a’ lehető legjobbat akarta é s létesítette , de ne feledjük, hogy ők a’ legjobb, legszentebb szándék mellett is emberek maradtak! — Solon nem mondá, hogy ,,a’ legjobb törvényeket adá az atheneieknek, hanem a’ legjobbakat, mellyeket ő adni ’s a’ nép elfogadni képes vala44 *). —s hogy közelebbi példával éljek, Wagner a’ derék váltójogtudós, maga említi, mikint Vincéns a’ legjelesb franczia irók egyike, a’ Code de Commerce szerkesztésében tapasztalható gondatlanságot ,gyakran korholja* #*); ’s pedig úgy hiszem, Vincénsnek’s a’francziáknak szintolly szent a’ Code de Commerce, mint nekünk magyaroknak szentelt hiteltörvényeink. Avvagy sérti e a’ törvény szentségét az, ha egyes izó annak egyes helyeiben homályt, vagy egyéb hiányt vél látni, ’s e’véleményét elmondja? Nem, teljességgel nem; hanem elmondva azt, okot #)Filangieri: La sc’enza delta Legislazione’stb. t. köt. 13. fejezet. Kritisches Handbuch des in Östcr. deut. Staaten gelt. Wechsel rechtes, Wien, 1832. 111. köt. 135. 1. szolgáltathat arra, hogy kinyomoztassék, ’s ha csakugyan homály vagy hiány volna, annak utján kijavittassék — a’ nemzet ’s egyes polgárok közös javára! Nem figyelve tehát az illy, magokat törvényőrök ’s gyámoknak képzelő urak feljajdulására, nem hiú gyanúsításaikra, valamint eddig, úgy ezután is bátran kimondandom törvényünk egyes helyeire nézve, hol nehézséget, homályt vagy ellenkezést tenni tapasztalandók, — véleményemet; s bár azok is, kik e’ tárgyban olly lelkesen szólaltak fel, folytatnák észrevételeik közlését; mert nem törendünk utat törvényeink tökéletesbitésére, ha mindig csak azok ,jelességéről szólandunk , hanem ha szentségüket érezve és szivünkön viselve, kimondandjuk: hol és miként hiszszük a’ javítást szükségesnek, eszközölendőnek ! Ez illik egy alkotmányos ország íróihoz, ez a’ nyilvánosság ’s kölcsönös felvilágitások barátihoz. Ki a’ törvény szentségét meri megtámadni, azt a’ törvény maga boszulandja meg, melly — nem szorúlt és nem szorúl hivallantalmazókra! Ezt ez egyszer ’s utoljára elmondva azoknak, kik tiszta kebelből eredő észrevételeim miatt buzgó törekvéseimet gyanúsítani akarják, kijelentem egyszersmind azt is, hogy mint kötelességemnek tartom, az ügyhöz, hol kívánatosnak hiszem, szólani, ’s a’ nagy épülethez a’ telhető homokszemet elvinni, úgy, mellőzve minden személyességet és gyanúsítást, mindig’s mindenütt egyedül és kizárólag a’ tárgyhoz fogok szólani. Ott, hol Philadikaeus úr, az ügyvédeknek ’s bíráknak a’ könyvvitel megtanulását ,lélekismeretesen* ajánlja, ’s ajánlását a’ kereskedőkről föltett ama’ gyanújával motiválja, hogy ők, ügyvédeink ’s biráinke’ tudatlanságában bízva, u tán* majd meg is csalnak; annyi az egész testületekre kiterjesztett sértés, mennyi a’ legnagyobb elbizottságtól csak kitelik. Itt már személyekről van szó, egész, tiszteletben tartandó testületek személyeiről, — kik ,utalmamra nem szorulván, dolgukat Philodikaeus úrral—ha akarják — majd elvégzik. Császár. Gabonaár váltó garasokban. Bécsi pénzkelet. Tu tabúza Kétszeres Rozs Árpa Zab Kukurícz.a Köles Tavaszhoz. 1811. peng pénzb. Pesten , tavaszhó 2. (pestimérő) 165- 200 145-150 125-134 100-113 95-92 115-128 210------5 petes stat. kötelez . . 106% ft Mosonyban,tavaszelő 24. (pozs » ) 100—128 92- 99 88- 94 60- 66 56-66 68-72 -----------— 4petes » „ . . 98 ('/10 „ Komáromban, 27. 108-118 90—105 -------------------60- 65 51-62 61—66 ------— 1834-ki stat. költs. . . 671% „ Baján, „ 20. 90-100 80- 90 80-------53------47-----60-— 57-------1839-ki „ „ . . 278% „ Szegeden, „ 27.V 90— 95 75---------------55- 60 60-----50-— 60-----Pécsett, „ 27. 85- 90 65- 70 60- 62 50------42-----40—45 ------— Duna-viz állása. Temesvárott » 26. 1? 80— S4 76------62------55-------54----------46—— ----------- — Tavaszhó 3. reggeli 8. órakor, Uj Betsén, „ 25. 90-100 LO 00 1 o 00 — 55— 60 55-60 45—50 50- — 10' 0" 0'" 0 felett. Emlékeztetés az 1842-diki EKLÉ]¥¥ iránt. Tudtára adván a’ nagyérdemű közönségnek , hogy az Emlényt jövő évre is folytatva kiadom, szokott tisztelettel ’s bizodalommal figyelmeztetem a’ két haza t. ez. íróit, hogy az 1842-ki (’s igy hatodik évi) folyam’ szerkesztése, mellyel ismét t. Garay ur foglalkodandik , már munkába vétetett, minél fogva becses dolgozataik’ (egyenest hozzám intézendő) beküldését ezennel szorgalmazni bátorkodom. Pest, mart, 1841. Heckenast Gusztáv, kiadó-könyváros. (100) ^ ^ (1, 3) Váltójogtanitó. Váltójogból szigorú ügyvédi vizsgálatra készülőknek , könnyű , tiszta felfogási rendszeremmel és gyakorlati ismereteimmel, illő jutalom mellett, tanításra ajánlkozom. Lakásom iskolautcza 298 sz. Jablanczy. (99) Árverés. (*93) T. N. Tolna vármegyében kebelezet Paks m. városa határához tartozó Gyapai pusztán törvényes végrehajtás útján 8848 ft. 18 kr. pengő pénztevő tartozás fedezésére bírói zár alá vett ’s 1200 Q öllel számított 671% holdat, és 16 Q ölet tevő majorsági, földesúri , és egy tagban kihasított birtok az 1832-ik észt.löik törvényczikkely értelmében a’ folyó 184 vk évi Junius 19én a’ helyszínén tartandó árverés útján el fog adatni. Költ Pakson Martius 19én 1841. Daróczy János m. k. fősz. bíró, és Forster Károly esküdt m. k. , mint per-, és végrehajtó bírák. (101) (1,3) Schlesinger Antal hitelezőinek csődje. Szabad és királyi Pest város törvényszéke által Schlesinger Antal ellen a’ csődper megnyitására folyó évi Június 28. határidőül kijeleltetvén, és pergondviselőnek Haukh Károly hites ügyvéd kinevezve lévén, ez azoknak, kik e’ peres tömeghez bármilly jogczim alatt követeléseket formálnak, eligazulásukra tudomásul adatik, hogy folyó évi június 28 án ugyanezen törvényszék előtt, vagy személyesen, vagy törvényes ügyviselőjök által megjelenni, és követeléseiket tárgyazó vádleveleiket legfölebb 3 nap alatt beadni es ne mulasszák , mivel különben a’ be nem jelentett követelések többé csődperbe fel nem vétetnek, és illy hitelező többé meg nem halgattatik. Pesten Martius 19én 1841. (v6jt igy írnoki hivatal. A’ m. gazd. egyesület titoknoki hivatalához a’ folyó évi tavaszutó első napjától kezdve írnok kerestetik, 200 p. sz. évdijjal. Alkalmazást nyerni vágyóktól kívántatik erkölcsi jó magaviselet, a’ magyar, német és diák nyelv szabályszerű értése és csinos írás. Gazdasági ismeretekkel bírónak elsőbbség adatik, ’s a’ kinevezett a’ gazdasági pályán előmenetelt remélhet. Alkalmaztatni kívánók tehát kérelmüket a’ i. e. tavaszhó 25ig az egyesület titoknokságánál nyújtsák be, hol egyszersmind a’ kérdéses hivatal egyéb feltételeiről bővebben értesülhetnek. Pesten tavaszelő 22. 1841. (88) “ (M) Hivatalos tudósítás ügyvédi vizsgálatról. A’ tek. kir. váltófeltörvényszék a’ legközelebb váltóügyvédi vizsgálatok megkezdését folyó évi. Május hónap elejére tűzvén ki, ezennel közhírré teszi, hogy a’ kik váltóügyvédi visgálatot kívánnak letenni, közügyvédi hitlevelükkel, és különben is megkivántató erényes magok viseletéről szóló bizoyitványokkal ellátott ’s a’ váltófeltörvényszékhez intézendő folyamodásukat folyó évi April 15-dikétől azon hónap végéig mulhatlanul beadják. Költ Pesten a’ rek. kir. váltófeltörvényszéknek 1841 Martius 23-dikén tartott üléséből. f'Ofbttori. János. (89) ~ (»,*) Mayer vendégpalotája Pesten „A* magyar királyhoz“ — e’ pompás kilátású ’s tavasz beálltakor zöldellő fasorokkal körülvett vendéglő sokévi kegyelei ’s barátinak további méltányos kegyességébe ajánlkozik. A’fényes ’s csinos butorzatu vendégszobákban leggondosabb szolgálat, kávé- s teremben legvalódibb italok ’s a’ legérdekesebb lapok válogatott mennyisége, konyháról az ismeretes bajor szakácsáé vezetése alatt legizletesebb étkek, tiszta egészséges borok, tiszta szeméttelen istálók, zárt kocsiszínek legolcsóbb ’s jutalmasabb áron kiszolgáltathatok. (*&) " (373) Néhai vizeki Tallinn Ádám ur örökösei részéről közhírré tétetik , hogy az őket illető, tekin.Pest megyébe kebelezett abonyi uradalomban levő nagyobb kiterjedésű részbirtokok az ahoz tartozó lakóházak, száraz malmok, majorsági szőlők ’s más gazdasági épületek e’ folyó esztendei szent Mihály naptól számítandó több évekre ugyancsak Abonyban tavaszhó 25. és 26dik napján tartandó közárverés utján haszonbérbe adandók,a mellyre a’t ez, bérelni szándékozók ezennel meghivatnak. Pest 1841. Február 9-én. (96) Magvak. (2,4) Luzerni, styriai, rét és még más lóhermagvak,takarmánylóherek, mohar, abrakborsó ’s különféle borsókás perje(Reichgras) nemek ’stb. ’stb. egészen fris és szép minőségben legjutalmasabban kaphatók Forster Vilmos Lajosnál, Sebestény téren az arany horgonyhoz. (56) Lóhermag. (9,12) Fris lucerni,valamint frisstyriai veresóhez magvakat jutányos áron kaphatni Hafbauer János nagykereskedőnél. Király utcza, Majthényi házban, 572 sz. a Kiadja Landerer Lajos, szerkeszti Kossuth Lajos.