Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-04-17 / 31. szám

jainak egyikétől hallani. De a’ daróczos részszel semmi dolgunk. Egy másik része a’ czikknek igazi nevével nevezve nevetséges pöffeszkedés. Ez a’jour, mint tudjuk, Schodelné aszszonynyal nem a’ legjobb harmóniában volt akkor, midőn Schodelné az igazgatásra helyesnél több befolyással bírni mondatott; emiatt Egressy úr elment a pesti színháztól, és (ki gondolná?) ő magát, úgy látszik, martyrnak tekinti, és igy beszélget: „mi nem puszta élhetési szükségből szinészkedünk, — mi szemközt azon tekintetes urakkal talán ki birnók mutogatni, hogy kettőnk felekezete közöl mellyik részen keresendők az ügymartyrok, az áldozat, hazafiság ’stb., a’ leczkézők, vagy leczkézettek oldalán e’ !! így beszél ez a’ jó ur.— És ámbár a’ kérkedés vétkeink közé bizonyosan soha sem tartozott, ámbár mindig erősen hittük, 's e' hit életünk vezérhite volt, hogy a’kötelességek hosszú lajstromában legfelül áll a’ „polgár“ név, ’s azért bár mindent tegyünk is a’ honnak , mit egy emberélet feszült munkássága tehet, szoros tartozásunkból csak egy parányi részt is alig tudunk leróni, ’s ámbár e’ hitről bizonyságot tesz éltünkben minden perez, szívünkben minden érvelés, lehetlen volt mégis önparányiságunk érzetében is, megtagadnunk a’múltak emlékezetét, ’s azért ez egyszer bizonynyal nem magyarázzák balra olvasóink, ha figyelmeztetjük, hogy ez a’színpadi martyr úr velünk, épen velünk szemközt mer illy hangon szólani! — És a’ mi legkülönösebb, annyira megfelejtkezik magáról és mindenről, a’ mi körülte van, hogy ha egyik sorban martyrnak mondja magát, mivel a’ pesti színháznak egy ideig tagja nem lehetett, a’ másikban martyrnak mondja magát azért, mert tagja; és most már a’ nemzettel szemközt igy beszél: ,,a’ legnagyobb évdíj mellett, mit e’ színház még egy pár év alatt adhat, mindig részünkről (tehát Egressy Gábor’s több pályatársai részéről) létetik az áldozat!!“ — Már minek ismét e’ százszor nevetséges pöffeszkedés? — Jónak látja továbbá, nekünk tanításokat adni arról, mi jó, mi nem jó egy írónak, ’s mit tanulhattunk volna meg némelly szerencsétlen, mit némelly szerencsés irodalmi példákon. — Erre nincs mit felelnünk; mi örömest tanulunk mindenkitől , ’s nagyon is ránk fér, de a’ mennyiben holmi táblabirói jellemű leczkékről is beszél, erre meg kell jegyeznünk, hogy miután Egressy úr jeles színművész, ’s ha el nem kapdosnák ennyire lovai, idővel még jelesebb leendne, kétségtelenül sok stúdiumra és stúdiuma mellett annyi szerep tanulásra volt szüksége, hogy a’ táblabirói jellemű dolgoknak stúdiumára legjobb akarat mellett sem maradhatott ideje, azért hát igen jól fogja tenni, ha ollyan dolgokról nem okoskodik, a’ mikről talán nem igen volt ideje magának ismereteket szerezni; azt nem is említvén , hogy a’ táblabirói jellemű leczkéknek köszönhetjük több nagyobb és fontosabb dolgok mellett különösen azt is, hogy Pesten nemzeti játékszínünk van. A’ dolog érdemét, t. i. a’ túlságos díjkövetelést , a’ mi illeti, erre azt mondja Egressy úr, hogy a’ dolog igen szövevényes, ’s mi gyakorlati tapintat vagy felfogás nélkül szólottunk róla; azonban oktatásunkra semmi mást nem mond, mint: 1) hogy egy neme az anyagi jóllétnek a’ szinészeti kellékek egyike; 2) hogy a’ színészi privát ruhatár igen sokba kerül. — Ezt mi egy kissé nagyon is régen tudjuk — Az elsőre nézve épen kérdéses vezérczikkünkben is szükségesnek mondók, hogy a’ művésznek bére becse meglegyen, hogy jövendőjét biztosítani, az igyekezetet jutalmazni kellene, ’s hogy színművészeinket a’ biztos, állandó, tisztes ’s a’ takarékosnak még gondtalan, sőt kérelmes állás is megilleti; de épen mivel igy gondolkozunk, szólaltunk fel a’ túlságos követelések ellen, és fel fogunk mindig szólalni, hogy a’ nemzet értéke ne pazaroltassék. A’ mi pedig a’ ruhatárt illeti: e’ „szövevényes“ tárgyat is volt szerencsénk egy kissé felfoghatni; — erre azonban már Fáy András barátunk tett hirlapunk 20-ik számában némelly jegyzeteket, miket egyszersmind bizonyos gazdálkodási, bizonyos takarékossági figyelmeztetéssel is kisért, a’ mibe bővebben is ereszkedhetnénk, ha fontosabb dolgunk nem volna. Csak annyit mondunk tehát, hogy a’ színészi privát ruhatár költségei valóban figyelmet érdemlenek ; ’s néhány színésznek jelenlegi fizetését csak e’ tekintet igazolhatja; de túlságos követelésekre senkit sem hatalmaznak fel; pedig voltak túlságos követelések, még illyneműek is voltak, hogy egy tag minden föllépéshez csupán keztyüpénzül 4 ezüst húszast kívánt, ’st.eff. Egressy úr ugyan azt mondja, hogy „színész és színigazgató szerződés előtt mint kalmár és vevő állanak szemközt, ’s a’ hiba nem azé leend, ki talán érdeme fölött sokat kért, hanem ki azon sokat megadta“, de mi röviden oda nyilatkozunk, hogy itt a’ nemzeti színháznál ’s annak itt bővebb kifejtést nem kívánó körülményei közt érdemfeletti dijt adni annyit tesz , mint a’ nemzet pénzével rosszul sáfárkodni; érdem fölött követelni pedig boszontó szemtelenség. Egyébiránt, hogy gondolkodásunk e’tárgyról tudva legyen, megmondjuk, miképen mi a’nemzeti színházat, a’ nemzetiségnek vele összekötött tekinteténél fogva, igen fontos ügynek tartjuk, de ha állapotunk szerencsétlensége illy fontos tekintetet nem kötött volna hozzá, fontos dolognak épen nem tartanak, ’s azért a’ színpadi hősök mámoros istenítéseit, a’ roppant fizetési dühét, melly most az egész világon napirenden van, nem csak „solennellement comique“nak, hanem egyszersmind századunk egyik kórjelének tartjuk, és mindig eszünkbe jut, mivé lett Athene nem sokkal azután, hogy polgárjelleme sűlyedésének gyalázatos jelét adá a’törvénynyel , melly halállal rendele mindenkit büntetni, ki a’játékszínre szánt pénzeket hadi költségekre fordittatni indítványozná. Valóban sűlyedés jele, midőn a’ nemzetek parányi dolgokat roppant fontosságunknak tekintenek. Dominálunk a’ színház nemzetiség művésztemploma, ’s mi gyermeki szeretettel tekintünk rá; de épen mivel igy tekintünk, soha sem fogjuk az eszméket összetéveszteni; ’s ha színművészeink egyikét vagy másikát elragadná a’ külföldi mámor példája, és e’ vagy amaz udvari színházra hivatkozva , követeléseket tenne, mellyeket mi sem a’ tisztességes és gondtalan állapot kivánataival, sem a’ színi ruhatár költségeivel igazolhatóknak nem vélnénk , épen azért, mivel állásukat nemesebb szempontból tekintjük, épen azért, mivel itt a’ színház nem nyerészkedési vállalat, mellynél igazgató és szülész közötti szerződéshez más harmadiknak köze nem lehet, épen azért, mivel itt a’ nemzet értékéveli sáfárkodás forog kérdésben, az illy túlságos követelések ellen mindig szót fogunk emelni, habár Egressy úr még százszor hivatva érezné is magát, sületlen elménetségeinek fékét megereszteni; mert van igenis a’ szabadelmű hazafiságnak is aristocratiája, mint ő elménezkedve mondja (ha érti, mit mond), és ennek természete, hogy a’ jót és dicséretest mindenkiben elismeri ’s érdem szerint becsüli; de a’ hibát, a’ visszaélést mindenkiben roszszalja, ’s a’ hol kell, nyíltan meg is rója, és épen ezáltal készít az ügynek közvéleményt. Kossuth. KÉRELEM. Alulírtak, kik pályatársunk Egressy Gábor urnak az Athenaeum folyó évi 40-ik számában megjelent „Utóhang“-ját, mielőtt az nyomtatás alá került volna, nem láttuk, sem megjelente után — habár azt némelly részeiben helyeseljük is, egészben ’s úgymint az elmondatott— magunkénak nem ismerhetjük, — kérjük tisztelettel Egressy Gábor barátunkat, szíveskedjék a’ czikkely aláírásában értett „több pályatársait“ megnevezni. Pest, tavaszhó 4-én 1841. — Szentpétery Zsigmond m. k. Szerdahelyi József m. k. Szigligeti m. k. Udvarhellyi Miklós m.k. László József m. k. Fáncsy Lajos. m. k. 258 (114) ^ 1 ( (1,2) Husvétajándékul. Alulirt szerencsés a’ budapesti t. ez. közönségnek alázatosan jelenteni, hogy kávéházi termében, melly Caffée Renaissance név alatt ismeretes, husvétkor négy ujdonus, kitűnőleg pompás és legszigorúbb értők által kedvezőleg jóváhagyott tekeasztalt — rococo-izlésben — felállitatott. E’ tekeasztalok valódi remekművei az asztalosmesterségnek ’s honi ipar szüleményei **)—felülhaladók mind fényre mind jóságra nézve mindent, mi eddig e’ nemben Bécs legelső műhelyeiből származott. A’ nemes biliárdjáték barátinak számos látogatása igazolandja a’ mondottakat. Hiszem, fentisztelt pártfogolóim iránt figyelmességem jobban be nem bizonyíthatom, mint hogy semmi költséget nem kimérve, egy csinos kávéház legérdekesebb elrendezésével lehető legtökéletesben szolgáljak a’ játékélvezőknek. — Kávéházi termem ez újítását, tiszteletreméltó kegyelőim, részemről örömérzettel adott husvétajándékul tekintsék, ’s vegyék legmélyebb tiszteletem biztosítását. Privorszky Peretiz, kávés Pest, uriutezában. ’’ Vemnszky János asztalosmester, ki nekem e’ remekművvel szolgált, lakik Pesten, városmaioritezában, a’ musaeum átellenében, ki is minden iparbarátok figyelmét megérdemli. (116)"' (1,3) Parquette ajánlás. Tapfer Heinrik pesti polg. asztalos mesternél, Ferencz külvárosban, mészáros utcza 63. sz. házban, csinosan készült jó száraz fényű és tölgyfa padlattáblák jutalmas áron találhatók. (115) (1) Egy telek budai részen eladandó, 17 (1600 □ öles) holdból álló, mellyekből 6 h. miveit ’s már bevetett gyümölcsös több mint 1000 gyümölcsfával, lakházikóval, méhessel, szőlővel; 10 h. kaszálható erdő; 5 h. szántóföld és rét. Az egésznek földe különös jóságu, fekvése regényes több irányú kilátással; az árnak jelenleg csak fele leteendő. Közelebb tudósit Pest Sebesténypiacz 286. a’ házmester. (113) ( (1,3) Szerencsém van ezennel jelenteni, hogy kereskedő-képző-intézetemben a’ 12-ik tanítási folyamat május 1 -jén 1841 kezdődik, mire tisztelettel felszólítom mind azokat, kik a’ kereskedéshez szükséges elméleti tanulmányokat hallgatni ’s igy a’ kereskedésre elméletileg előkészülni szándékoznak ; ’s önhizelgve állíthatom most, midőn a'magas törvényhozóság maga is ezérut tüze a’ honi kereskedésállapot megjavítását és szabályozását, hogy már 11 év óta növekedő haszonnal fenálló kereskedő-intézetem egyetemes előhaladásunk egyik nevezetes hiányát kipótolandja. Ez intézet egy előkészületi és három kereskedési osztályból áll, melylyeknek alaptervei és javíttatásai legfelsőbb helyen is elfogadvák. A’ hazai nyelv a’ németek számára, mint köteles tanulmány, jeles tanítók által fog előadatni, kik pedig képeseknek találtatnak, a’ váltójog ’s könyvvezetési szabályok magyar nyelveid előadását hallgatandják. Az intézetet közelebb érdeklő tudandókat minden hallgató ’s étnövendékkel, kivánata szerint, szívesen közlendem. A’ szokott havi tiszteletdij, naponkinti 6 tanulási óráért 3 p. frt. Azokat, kik minden kereskedési előadást magyarul hallgatandnak ’s a’ vizsgálatot is e’ nyelven teendik, ingyen tanitandom rendkívüli tanulmányokban, ’s egyedül azt óhajtom, hogy ez ajánlatom kedvesen fogadtassák. Bibunco J. E. az első kereskedő-képző-intézet alapítója és elöljárója. Pesten, bálványutcza, Marczibányi ház. (93) " (4,3) Árverés ’s méretési jog. Szabolcs vármegyében kebelezett Nádudvar mezővárosa földesuraságának részéről közhírré tétetik, hogy a’ bor és szeszes italok méretésének joga folyó 1841ik év szent Mihály napjától kezdve, három egymást követő esztendőre , több rendbeli belső és külső korcsmaépületekkel, vendégfogadóval és állásokkal együtt árverés útján haszonbérbe adatik, ’s az árverés napja tiz proc. bánatpénz mellett folyó 1841ik április 22dikére, mint a szent György napi debreczeni országos vásárt követő csütörtökre határoztatott; az árverés a’ kijelelt napnak reggeli órájin helyben Nádudvaron a’ város házánál fog megtartani. (104) (3,8) Részbirtoki árverés. Néhai báró Prónay Simeon örökösei részéről köz hirré tétetik , hogy t. Pest megyében kebelezett, Tápió-Györgye, Szele, Farmos, és Tápió-Szele helységekben, nemkülönben Nagy, és Kis- Megyeri Szőröshalomi pusztabéli részbirtokok, gazdasági készülettel együtt, folyó 1841-ikévi Május 1-je napjától kezdve, hat esztendőre, árverés útján haszonbérbe adatnak. Az árverés folyó 1841-dik évi Április 28-kán reggel 10. órakor Pesten, a’ dana-soron levő Ilkey házban t. ifj. Almásy Jósef úrnál fog tartatni. A’ bérbe venni szándékozók, b. Prónay László úrnál, Budán Krisztina városban, a’ Horváth kertnek átellenében levő Viezen özvegy házában a feltételeket megtekinthetik. (106), ~ f (3, 3) Árverési jelentés. Hatósági rendelet következtében fog néhai Lorberer Imre urnak az itteni várban levő, jól rendezett használható gyógyszertára árverés utján eladatni. A’ második és utolsó árverés f. é. Május 29-kére tűzetett, mikorra a’venni szándékozók 600 pp. for. bánatpénzzel ellátva megjelenni hivatnak. Eszék Mart. 26-kán 1841. (TÜCj (373) Váltójogtanitó. Váltójogból szigorú ügyvédi vizsgálatra készülőknek, könnyű , tiszta felfogási rendszeremmel és gyakorlati ismereteimmel, illő jutalom mellett, tanításra ajánlkozom. Lakásom iskolautcza 29. sz. Jablanczy. Kiadja Landerer Lajos, szerkeszti Kossuth Lajos.