Pesti Hírlap, 1841. január-június (1-52. szám)

1841-01-13 / 4. szám

közállomány kötelessége, mert egy jó elrendezés hasznát, a srosznak pedig kárát kisebb nagyobb mértékben, minden honpolgár érezi, innen semmi sem igazságosabb, mint hogy az egészet érdeklő belkormányzás terhét az egész nemzet viselje. Véleményem szerint tehát czélirányos volna egy országos választmányt kiküldeni, melly felszámítva, mennyi szükséges a’ szinte czélirányosan elrendezendő megyei és városi tisztviselők fizetésére, mennyi a’ már éltek egész idejére elválasztott tisztviselők kármentesítésére *) az egész országban munkálatát az országgyűlés elébe terjessze, ’s ez az egész sommát igazságosan az egész nemzetre, nemesre, nemetlenre egyaránt kivetve, egy a’ közadóra ügyelő pénztárnoki hivatalt nevezne ki, így az adózó népet mindenek felett nyomó házipénztár terhén könnyítene, mert igy bizonyára kevesebbet fizetne a’ per, mint jelenleg fizet, de a’ nemes még is olly csekélységet, hogy azt meg sem érezné, ’s a’ nemzeti belkormány egyik feleletre hiányos oldalán pedig hatalmasan és czélszerűn javítana, a’ minek haszna és jó következményei kétségtelenek **). BESZÉD, mellyel míg Almássy Móricz gróf, mint elnök a’ pesti váltótörvényszék üléseit f. h. 12-kén megnyitotta. Tekintetes Váltótörvényszék! Mit más nemzetek századok óta bírnak, mi által más álladalmak virágzókká, gazdagokká lőnek; annak kedves, hazánk is a’ közelebb lefolyt évben elvégre birtokába jutott. A’ fejedelmek legkegyesbike atyai szi-vének sugallatát követve, örömmel járult a’nemzet kivonatához, és létesültek hitel-törvényeink! Mi, kiket koronás királyunk határtalan ke- gyelme arra választott ki, hogy elsők legyünk, kik a’ nemzet kincseinek e’ részét kezeljük, a’ *) A’ közállománynak kötelessége lévén mindent elkövetni a’ belkormányzás czélszerű elrendezésére, ezen valóban csekély áldozattól nem szabad rettegnie. — ’S különben is igen csekély lenne a’ kármentesítési somma ; mert az elrendezés által több új hivatal támadva, ezekre, ’s az örökös bíróságra, számos közbizodalmat nyert fél fiú lépne, úgy hogy a’ kármentesítendők száma igen csekély maradna, például vegyünk a’ 40 városból, mindenhol 12 kármentesítendőt, ’s tegyük általában egynek fizetését 500 posztra, az egész somma csak 294.000 portot tenne. S z e rk. I **) Szívesen köszönjük a’ derék szerzőnek, hogy e’ fontos tárgyban megteve az első szót. Mi a’ büntetőtör- ■ vénykönyv, föld ’s ipar, szabadság és közadó dolga, mellett, alig ismertünk korszerűbbet, alig fontosabb‘ kérdést, mint királyi városaink kérdését Mert kiki erezi, hogy e’ dolog igy, a’mint van továbbra nem maradhat — Ki jeles értekezés által a’ sokoldalú j dolgot minden oldalról kimeritettnek nem vélve, ma-gunk is szándékozunk róla értekezni; ezekért némin, ■ ettünk, némelly jegyzeteket, miket különben teendők valánk. Szerk . 32 svégből gyülénk itt össze ma, hogy azt felséges f Urunktól ’s a’ Nemzettől ünnepileg átvéve, a’ feletti sáfárkodásunkat a’ Mindenhatónak segélyével elkezdjük. Egy kincs van letéve, Tekintetes Váltótörvényszék, kezeinkbe; törvény, melly az enyém és tied között határoz, melly a’ haza minden polgárának megadja ’s biztosítja a’ magáét. Hazánk a’ teremtő minden javai nemével bőségesen ellátva, sok lelkesek, sok fáradhatatlanok munkássága ’s erőködése mellett sem juthatott a’ termesztés, ipar és műkészitmények felvirágoztatására; mit egyes hazafiak tőnek, csak egyeseknek sorsára hatott jóltevőleg, az egészre kevés, vagy semmi sikerrel nem vala. Nem, mert hibázott a nagy és szövevényes gépezetnek egy fő rugója, hibázott a’ közmozdító-erő, sőt az alap, mellyen a’ gépezetnek nyugodnia, mellytől az egészet átható erőnek származnia kellen a’ hitel,s ennek egyik sarkoszlopa a’ váltó- ’s kereskedői törvények. Őseink a’ folytonos vérengzések közt ha meg nem felejtkeztek is a’ kereskedés és ipar előmozditásáról, nem volt alkalmok, hogy arra különös figyelmet, különös gondot fordíthattak volna. A’ vérmezők, mellyek hazánkat századokon át boríták, nem azon hely, hol a’ kereskedés és ipar gazdagon gyümölcsöző fája felvirágozhassék; a’ béke szárnyai alatt tenyészhetnek csak annak áldáshozó gallyai; őseink önfentartásukért, a’ haza fenmaradásáért küzdeni kénytelenek, törvényeik által az ország napi szükségeivel bajlódtak csak, a’ harczi tárogatók riadásai a’ kardok zöreje közt nem juthatott eszökbe azon módokról is gondoskodni, mellyek közvetlenül egyes polgárok érdekeinek látszanak kizárólag kedvezni, jóllehet közvetve az egészre árasztanak boldogságot. Korunknak tartatott fel a’ dicsőség, az egyesek közvetlen érdekeinek figyelembevétele által közvetve az egész ország felvirágoztatására ható üdves hitel-törvényeket létesíteni. A’ harczok után kipihent, a’ vészszel fenyegető viszályok megszűnte után enyhült keblű nemzet érezé, mi által futhatand versenyt a’ világ egyéb polgárosított nemzeteivel! Koronás Fejedelme, a’ népei boldogságának szívből örvendő atya, meleg kebellel°fogadta a’ fényes királyi székig ható kivonatot, ’s szentesítette a’ törvényt, melly hajnali tsillagként sugárzik ki a’ magyar törvényhozás évkönyveiből. Már tudja a’ szeretett haza minden rendü polgára, mi úton keresse szerencséjét ipar s kereskedés által; tudja a’ hitelező, hogy tőkéje sajátja, ’s kamatai övéi. De midőn illy kecsegtető színben terjesztem elő a’ nemzet szebb jövőjét az anyagi érdekek j’ világában, nem akarok két dolgot említetlen alül hagyni. Az elsőt, hogy a’ termesztmény, ipars kereskedésnek kedvező törvényektől ne várjuk azok tuszinti felvirágozását; a’ legjobb magnak irtó kell, míg dús kalaszsza érhetik, s azza is ,csak úgy érendik, hajó földbe vettetett 's gondos gazdája szorgosan tisztítja környékét gyomokfoly dudvaktól. Ali hosszú századok során elhanyagolva volt, csak évek szorgalma által fog tenyészhetni. Szokatlan a’ nemzet nagy részének az ösvény, mellyel hiteltörvényeink nyilának, 's mig a’ töretlen ösvény kéjelbesen járhatóvá lesz, sok nyomnak kell azt tapodni; ’s a' kezdők botlása, a’ rögös útoni megállapodás többeknél elkedvetlenedést szűlend — mig végre a’ pálya teljes kiességében fog a’ sokaság előtt feltárulni, ’s rajta közöltve járhatand mindenki. — A’ föld, mellybe a’ jeles mag vettetett, dicső, szeretett hazánk szép földe; melly, ha talán nem volna is ugyan teljesen elkészítve annak elfogadására, mégis tapasztalatból ismervén természetes termékenységét, bizodalommal nézhetünk a’jövőbe, hogy a’ még létező hantokat ügyes kezek lesimítandják; egyébiránt tudjuk azt is, hogy a’ jó mag szinte képes az egészen el nem készített — de különben jó földet — termékenynyé tenni, ’s hiteltörvényeink jó mag gyanánt vetve, a’ jó, de talán egészen el nem készített földben gondos ápolás közt majd felvirágozandnak, ’s ez a’ második, miről szólni akarok. Gondos ápolás közt, mondám, Tekintetes Törvényszék, ’s úgy hiszem, ezen ápolást tőlünk várja a’ mag, a’ plánta. Mi, kiket felséges urunk ’s királyunk határtalan kegye ide helyezett, hogy legyünk első sáfárai a’ trón és nemzet e’ közös kincsének, mi vagyunk a’ gazda, kik a’ mag tenyészése körűl őrködni tartozunk. Vessünk tehát vállat ’s iparkodjunk a’ jeles magot eredeti épségében fentartani; ha gyomot és dudvát látnánk közötte eredni, irtsuk azt, hogy a’ szép drága ifjú növényt el ne nyomja. Egy nagy reményű nemzet kétes pillanata nyugszik rajtunk, egy nemzeté, melly szép reménnyel tekint a’ jövőbe, melly, talán némi aggodalommal, tőlünk várja az általa elvetett magnak virágra fejtését! Iparkodjunk, érdemes liszttársaim, hogy koronás urunk, fejedelmünk, kinek felszentelt fejére a’ Mindenható áldással teljes jótéteményeit határtalanul áraszsza, — hogy a’ nemzet, mellyhez tartozni büszkén dicsekedhetünk, várakozásukban, a’ mennyire annak teljesítése csekély erőnktől is függ — meg ne csalatkozzanak, hanem lássák, milly hű érzettel, milly tiszta szűz kezekkel ápoljuk veteményöket, mi lelkiismeretesen sáfárkodunk szent kincseik egyike felett. — így járva el birói magas hivatásunkban, örvendeni fog koronás fejedelmünk, hogy szeretett alattvalói sorsát jó kezekre bízta, ’s örvendve áldani bennünket a’ nemzet, hogy kezünkre bízott kincse felett jól őrködénk. Adjon tehát a’ jó ég erőt, hogy állhatatos akaratunkat — e’ kincsesei jól sáfárkodni — mind 's vérfial teljesíthessük. Hirdetések. Épen most jelent meg Heckenast, Gusztávnál ’s általa minden magyarhoni könyvárusnál megszerezhető MAGTAR imTOMMÁNS kérdések és feleletekben a’ nagyobb tanulók számára (Hangmértékkel) Prosodia. Irta Stancsics Mihály. Pesten kiadta Heckenast Gusztáv. 1840. Ára a’ 7 ívnyi igen gazdaságosan nyomatott n. 8. rétű munkának 30 kr. ezüstben. Ugyanannál ’s általa egyéb könyvárusoknál kapható, kérdések és feleletekben kisebb tanulók számára. Irta Stancsics Mihály. Budán a m. egyetem betűivel. 1840. Ára 20 kr. ezüstben. Mint a’két munka tanító- ’s nevelő-intézetek és iskolák számára van különösen szánva. Ez utolsó belső becséről már a’ hírlapok szóltak, a’ másikat is érdeme szerint méltányolandják. (1) (3, 3) A* magyar gazdasági egyesület szabályainak 11-dik pontja szerint folyó hónap 25-dikén délelőtti 10 órakor a’ n. casinoban nagy gyűlést fog tartani, mellyre minden t. ez. rendes tag szíves megjelenése kéretik. Pesten, Télhó 5-kén 1841. Kacskovics Lajos s. k. egyesületi titoknok Festi könyváros és kiadó lleckenast Gusztáv sajátja: Báró *" ABAFI. 2 kötet, 2 dik kiadás, 2 fordítasi&sananéna Regényei. 15 kötet, csinos 18-rótű kiadás, Velinen, fűzve Minden kötet csak 1 for. pengő. Kaphatók minden hiteles könyvárosnál Magyarország es Erdélyben. Kiadja Landerer Lajos, szerkeszti Kossuth Lajos. A’ Pesti Hírlap“ eddig megjelent számaival folyvást szolgálhatunk. ZÓLYOMI. 2dik kiadás, 1 forint. A’ KÖNNYELMŰEK. 2 kötet, 2dik kiadás, 2 for. AZ UTOLSÓ BÁTORI. 3 kötet, 2dik kiadás, 3 for. A’ CSEHEK MAGYARORSZÁGBAN. 4 kötet, 4 for. ÉLET és TÜNDÉRHON. 3 kötet, 3 sor.