Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-08-14 / 65. szám
szári proclamatiók azonban ellenséges szellemet mutatnak , ’s az angolokat kiirtással fenyegetik. Bremer commodore visszaindult Calcuttával Chinába, ’s megérkeztével azonnal megújul a’ háború. A’ Bombay Herald szerint a’czél nem kisebb, mint magát Peking fővárost megtámadni. A’ Gaz. de Fr. azt fedezé föl, hogy a’ három franczia bibornok Lajos Fülöp király cousinjai. A’ júliusi ünnepek tárgyában hozzájok irt levelekben ugyanis, a’ régi Bourbonok szokása szerint, ’s 1830 óta most első ízben, szólitá őket e’ néven. Solothurn cantonban igei nyugtalan szellem mutatkozik. Általános panasz van a’ kormányon ülők nepotismusa ellen. A’ bajor király Thorwaldsen hires szobrászt a’ Sz. Mihály érdemrend jelével tisztelé meg, mellyet nyájas levéllel kisérve külde meg annak. (Müncheni pol. lap.) M. Ali mindinkább elégültnek látszik helyzetével. Az elkezdett erősítéseket folytatta, ’s legközelebb paixhansi ágyukat rendeltetett Francziaországban — Said beyt még nem fogadta el a’ szultán. Küldetésének egyik czélja, mint mondják, az ozmánok minél szorosb egyesülését sürgetni a’ keleti keresztények törekvéseinek elnyomására.— A’ török fővárosban élénk hadi készületek láthatók (jul. 21-ről). Deghalál-esetek többfelé mutatkoznak. ANGOLHON. A’ királyné folytatja látogatásait a’ whig lordoknál, ’s Melbourne lord karjára támaszkodva mutatja magát a’ népnek, ’s a’ legbizalmasb ragaszkodással látszik lenni ahoz, mint leány atyjához.—Ha az ember figyelmesen nézi a’ királyné illy bizalmas társalgását az uj választásban megbukott párt előkelő családaival, hajlandó lesz hinni, hogy az udvar nyílt háborút kész kezdeni a’ toryk ellen. Peel és Stanley és Graham egészen elmellőztettek, csupán az öreg Wellingtonig volt jelen a’ toryk közül, ki nélkül nevezetesb ünnepély nem is képzelhető Angelhonban. E’ látogatásoknak, ha mélyebb jelentésük nincs is, az mindenesetre czéljok vala, hogy a’ királyné megelégülésének és személyes sympathiájának fényes jelét adják a’ whig ministerium iránt. — Sir Robert Peel tamworthi beszéde ’s a’ feletti vitatkozások jó részét töltik be az angol lapoknak, mellyek azt Russell cityi választóihoz intézett iratával hasonlitgatják. A’ két beszéd a’ bennök uralkodó hang által különbözik, a’ bukott ministerében méltóság mutatkozik, a’ győztes tory főnöké komor és gúnyos ötletek által érdekes. Az uralkodó angol egyház összes jövedelme 9,459,361 font sterlingre megy (ugyanennyi tiz pengő forint), csupán a’ tized 7 millió fontot hoz. Ezen összegből a’ két érsek 52,930; a’24 püspök 244,185, 2886 lelkész, kit 7037 egyház gondja nyom, 5,3*9,430 fontot kap; a’ többi egyéb egyházi hivatalbeliek és segédekre esik. FRANCZHON. Toulouse mindennemű katonasággal tömve van, ’s az őrsereg számát 10 —12 ezerre teszik. Mióta illy erő fedezi a’ kormányt, nem késik keményebb rendszabályokhoz nyúlni, mellyek ismét nyugtalanitó eredményeket vonhatnak magok után. Duval úr ugyanis felolvasván azon k. rendeletet, melly a’ helyhatósági tanács feloszlatását parancsolja, jul. 30-kan uj mairet nevezett ki, és az ideiglenes maire Arzac urat oda utasitá, hogy hivatalát azonnal hagyja félbe. Arzac ur nem hajtott e’ törvénytelen parancsra, ’s másnap hivatalos szobájába ment, hol Duval urat találta, ki őt távozni parancsolá, ’s ha nem engedelmeskednék, őrökkel fenyegető elkisértetni. E’ törvénytelen erőszak, melly az 1831-ki mart. 21-kei törvénynek egyenesen ellene van, nagy ingerültséget okozott a’ közönségben. Arzac elfogásáról is volt szó. — A’ kormány illyen rendszabályai, mellyek közt legkeményebb a’ toulousei nemzeti őrség feloszlatása, jó tárgyat nyújtanak az ellenzéki sajtónak; a’ National uj üszőknek nevezi azokat, melly egy meg le sem csillapult nép közé sodortatik; az egész baj oka Humann antimunicipialis körlevelében ’s Malius ügyetlenségében feküdt, ’sa’ helyhatósági tanács és nemzeti őrség közbejötte nélkül egész Toulouse a’ polgári háború minden szörnyeinek jutott volna martalékul; és most ezen községtanács, ezen nemzeti őrség, melly a’ közügynek illy hasznos szolgálatot tett, felfüggesztetik a’kir. rendelet által! — A’ Gazette szinte keményen kikér, ’s uj országlási kísérletnek, úgymint parliament kormány mellett katonai kormánynak behozatalát hirnökli, — ’s épen nem tartja lehetlennek a’ pairszék elébe idéztetést. Így hajtják végre a’ törvényt ’s a’ charta azon czikket, melly az alkotmányt a’ polgári katonaság védelme alá helyzi. Arzac és társai elfogatása Toulouseban csakugyan valósul. A’ Moniteur is közli már e’ tudósítást, azon hozzáadással, hogy a’ toulousei helyhatósági tanács e’ tagjai, ellenmondásuk miatt, rendőrségi törvényszék ebbe fognak állíttatni, miáltal természetesen új megválasztatásuk is el lenne mellőzve. Marseilleben ’s Lyonban igen csendesen mennek végbe a’ kettőre kevesbített júliusi napok. — Mindenfelé terjednek a’ görög egyesületek, mellyeken Franczhonban három párt dolgozik, úgymint: a’ legitimisták, Chateaubriand ihletéseitől lelkesülve; a’ lyoni cath. propaganda, mellynek ideálja a’ szultánt cath. hitre téríteni, és az emberbarát Eynard úré, tiszta emberszeretetből. Bugeaud és Negrier tábornagyok két új tudósítása az algíri haladásokról megerősíti azon nézetet, hogy az idei táborozás, a’ reá fordított iszonyú költségek ’s készületek mellett is, Algeria valódi elfoglalását ’s birtokba vevését egy lépéssel sem mozditá elő. A’ főkormányzó Bugeaud nem tudja hetekig tartó ’s nagy lármával hirdetett működéseinek más eredményét jelenteni, mint egy-két ellenség halálát, néhány darab marha vagy tiz húsz nő és gyermek elhajlását, ’s a’ gabonák nagy hadi tűzzel parancsolt fölégetését; miáltal azonban egyetlenegy arab sem jutott éhségre. Azon fen hangú beszéd, mellyet illy kisszerű eredmények után Bugeaud a’ gyarmatlakosokhoz, utolsó hadmenetébőli visszatértekor tartott, a’ franczia ellenzéki lapoknak érdemlett gúnyra ad alkalmat. Bugeaud dicsekszik, hogy az emirt, kit sehol be nem érhetett, rész szerint megsemmisíté, ’s azzal kevés idő alatt egészen kész leend. ’S mi módon? Uj rendszer segedelmével, mellyel még mit sem tudott kivinni, bár vad és eszméletlen dölyfösséggel hetvenkedik, hogy mindent kiirtott, levágott és elégetett. Van a’ háborúnak kegyetlen szüksége, mellyet kikerülni nem lehet; de jószivű ember sajnálja azt, ’s nem dicsekszik vele; csak vad durvaság lelkesülhet kiontott vér, levágott fejek ’s elégetett mezők látásánál! — Egyébiránt touloni sürgöny jul. 31 kéről jelenti, hogy Lamorreiere 19-bén Mostaganembe nyomult; Maskarát 2000 ember tartja foglalva. A’ kormányzó elhatározott akaratja nagy katonagyarmatokat alkitni Medeah, Miliana és Mas-karában. Ledru-Collin ujdonválasztott mansi követ heves beszédet tartván választóihoz, a’ legszélsőbb baloldal zászlói alá esküdött. „Political hite népfölség, mellyet az atyák ötven év előtt hirdettek; nép alatt az egész nemzetet érti, ő minden embernek egyenlő részvétet kiván a’ statuspolgári jogokban, mint isten mindenkinek egyenlő részt ad napvilág- ’s levegőből. Czéljai közt elől áll a’ választási reform, mellyet revolutio árán sem vél drágán vásáriam meg, de melly nem a’ kormányzók változásában álljon, hanem a’ nép fölébredése ’s újjászületésében“.— Azután a’ különböző politicai pártokat vette szemle alá, mellyek neki , még Odillon Barrot pártját sem véve ki, egyenkint kopottak ’s elévültek. Csak a’ democratai pártnak van igaza, melly társasági javítást tüze ki ezélül. Első feladásai közé sorolja az adók megvizsgálását, főleg a’ mindenek közt legterhesb véradóét, mint a’ katonáskodást nevezni szereti, a’ mennyiben ez csak a’ népet nyomja ’s nem a’ gazdagokat, kik helyettest állíthatnak; — ezután a’ napszámok ’s bérek kérdését, mellyek csekélysége a’ népet elnyomorítja ’s elerkölcsteleníti. — Illy szellemben megy keresztül a’ politica szőnyegen forgó kérdésein. A' keleti ügy feloldása neki Francziaország lealacsonyitása ’s dicsőségének mocska. Páris erősítése nem idegenek elleni védszer, hanem a’ belső szabadság megtámadása ’stb. — A’ mi őt magát illeti: dicső elődök Sieyes, Carnot, Constant, Lafayette, Garier-Pagés nyomán ígérkezik haladni. — Ledru-Collin e’ beszédét a’ radicalok manifestumnak tekintik; az iskolák küldöttsége üdvözlő őt a’ miatt, ’s ő hasonló szellemben felelt: „Vannak páriák a’ társaságban; minden erőmet ezek jogai védelmére ’s állapotuk javítására fordítandom.“ TESTVÉRHONI PÁRHUZAMOK II. Urbé r. B. Erdély múlt és jelen állapotjainak főbbvonásai. Ha az emberbarát úgymint józanon számitó honfi előtt örvendetes kilátás nyílik annak szemlélésénél, nakint az úrbéri viszonyok a’ testvérhonban végek kezdetéhez jutottak, nálunk máskép van a’ dolog; mit, nem levéli okunk nemzetünkben a’ méltányosság és józanság kevesebb mértékét föltenni, politicai körülményeknek vagyunk kénytelenek tulajdonítani, úgy látszik ugyanis, hogy sem a’ mongol pusztítás hatása, sem az ezt követett, jelesül az elegyes házakból uralkodott királyok törekvései, mellyek az adózó jobbágyság könnyebbségére a’ szabad költözködést ’s ezzel atyafias haszonbérlői viszonyokat kivívták, az igazgatás középpontjától távolabb fekvő honunkban olly befolyással nem voltak, mint szomszédinknál. Ulászló 7-ik Decretusia, melly a' parasztoknak lázadásokérti lakoltatása végett hozatott, ’s 547 É Js T K K Z ik mellynek 14. czikkjében mégis ezen emlékezetes szavakat találjuk: ,,rusticitas(sinequa nobilitas panim valet)“, a’ szabad költözködést eltörölvén, legelsőben tette szükségessé az úrbéri tartozások állandó meghatározását. E’ tartozásokat azonban honunkban az a’ korszak utáni’ gyakorlat elég kíméletesen szabta meg; minden paraszt hetenkint egy napi munkával, évenkint egy aranynyal, egy luddal, hónaponkint egy tyúkkal, ’s igy egész falu, vagy ha az 10 háznál több volt, minden 10 ház évenkint egy kövér sertéssel tartozván. A’ nemzeti fejedelmek alatt, melly időnek mindjárt kezdetén a’ testvérhonban a’ szabad költözködést helyreállítva találók, a’ nemességnek és hon szabad polgárainak csaknem szakadatlan háborúk és belső villongások miatti megtelkeltetése közt a’ nép más osztálya terhének is, részint természetesen nevekedni kellvén, részint a’ nemesség szünetlen szolgálatára szorult fejedelmek a’ parasztok érdekeinek ápolásától el levéti tartóztatva, ezek átlapolja mindinkább a’ személyes rabszolgaság és a’ csupán physical lehetlenség által korlátolt tartozások szülte viszonyokhoz közelgő, így volt ez a’ magyar, igy a’ székely földön, hol az 1662-ki gyászos eset utálta' nemzet nagy részére kimondott hűtelenségi büntetés következtében, a’ szegényebbeknek a' hatalmasak általi elnyomatása az egész nemzetet végpusztulással fenyegető, ha annak az 1(14-ik , későbbi lusirumok határt vetni nem törekszenek vala. A’ szászságott csak a királyi adományok által birt egyes részekben találván helyt e' viszonyok, hatásuk olly káros nem lehete. E' korbeli törvényeink közt, a’ dézmáról szóló számosabbakat kivevén, ollyakat, mellyek az urbéri tartozásokat szabályoznák, nem találunk, s e' körülmény, valamint több régi urbérek, az e’ részben divatozott önkényt kétségtelenné teszik, uly annyira, hogy a' Hűséges ausztriai ház uralkodása harmadik évtizedében, 1714-ben, a’ 24-ik országos végzés által a’ parasztság sorsa könnyebbitése tekintetéből az örökös jobbágyoknak (kiket Ulászló 7 ik Decretumia teljes mértékben sújtott) robotja a’ földesur tetszése szerint tenyeres vagy ökrön» SPANYOL 11ON. Barcellonában a’községtanács felszólítást nyújtott be a’ general kapitányhoz, azon őrtiszt megbüntetését kívánván, ki egy hirlapszerkesztővel illetlenül bánt. A’ kapitány megígérő, hogy a’ tiszt természetes bírája elibe fog állíttatni. Jul. 15-kén csoportozások támadtak, de csakhamar elszélesztettek. — Az aluhemasi lázongó őrsereg a’ kormány kezébe került, ’s jelenleg a’malagai kikötőben Heros hajó fenekén van fogva. Hadi csel által fogattak el, midőn t. i. az ellenük kiküldött fegyveres erő által körűlvétetve, élelemszert kérnének, ’’s e’ führt alatt békés alkudozásokba akarnának bocsátkozni, a’ hozzájok küldött bort álomporral keverték , mellytől a’ lázongok elaludtak ’s alva elfogattak. Nehány közülük már halálra ítéltetett. A’ barcellanai zavarokról, mellyek a’ madridi udvart nagy aggodalomba ejtették, jul. 21-kéről azt hrja egy levelező, hogy a’ katonai hatóság erőteljes föllépése által szerencsésen megelőztettek. A’ zavarokat a’ múlt évi jul. 18-ika évnapját vad kegyetlenség feel ünnepelni akaró anarchisták okozók, ke ez alkalmmal az akkor megöletett Balmes mérsékelt párti ügyvéd holttestét akarók sírjából fölásni és megégetni. Alkalmat adott e’ zavarokra egy őrtisztnek a" Civit Istitucional hírlap szerkesztőjével összeveszése, melly magányos ügyet a’ nyugtalankodók el nem mulasztottak czeljaikra használni. — Van Halen tábornagy bezáratta ugyan a’ tisztet 's vizsgálatot rendelt a’ dologban, de a’ hírlapok meg nem szűntek a' gazdaezred tiszteit gyalázni ’s gúnyokkal illetni, 's a' helyhatóság is hasonló szellemben lépett föl. Nidia a' vérengzés és rablás meggátoltatott, nindazáltal a’ város állapotja most is szomorú; a’ tőkepénzesek távoznak, ’s már akkor 36 gyár volt bezárva, mi által sok ezer napszámos maradt kenyér nélkül. — A’ Journa des Débats igen szomorú rajzát adja a’ madridi és barcellonai helyzetnek; nép és katonaság közt fenső fokra hágott az ingerültség. Különös gyűlölet tárgya a’ gazdasereg, melly hat gyalog és négy lovas ezredből áll. A’ hadsereg többi osztályai irigykednek a’ gazdaezredekre, a’ nap hősei az özvegy királynéhoz ragaszkodással vádolják azt. E’ gyanút megerősíti azon esemény, hogy a’ királyné névnapján, mellyet a’ kormányzó rendelése szerint ezidén nem valt szabad fényesen ünnepelni, Diego Leon tábornagy ’s a’ garda egykori parancsnoka egybegyűjtvén tiszteit, lármás lakomát adott, hol az anyakirályné egészségére lelkesüléssel ittak. Arguelles gyámmá fölesküvése jul. 26-kán ment végbe a’ senatus palotájában, melly ünnepélyre a’ cortes mindkét testületé meg vala híva, ’s a’ ministerek díszruhában jelentek meg. A’ palotában most készítik lakását. — A’ 17-kei congressusülésben Prim követ, azon kifejezése miatt, hogy a’ püspökök fölöslegesek és nem érdemlik nagy jövedelmeiket, összecsattant la Fuente szinte követtel ’s a’ Fray Ger un dió hirlap kiadójával; ’s minthogy Fuente párviadalra kelni nem akart, üldözőbe vette ’s arczulcsapta ezt. Perük a’ cortes elébe kerül. 130 .