Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-09-08 / 72. szám
TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Indítvány Indítványokról). M. tud. társaság. Iparegyesület. Ágost, hitvall. kerül. gyűlés. Orvosok és természetvizsgálók 2-ik nagygyűlése. Pesti vásár. Fővár, ujdons. Komárom (értesítés nyertes sorsszámok iránt). Megyei dolgok. Pest (közgyűlés folytatása). Baranya (a’ már röviden közlött közgyűlés részleteiben). A’ tiszai ág. hitv. egyházkerület gyűlésének vége. Kiskér (esperességi gyűlés, magyarosodási törekvés, unió pártolva). Sümegit (adakos 'a'll. napló. Angol-, Francz-Iton. Értekező. Testté I .aszamok. II. Írbér. C. Nézetek a’ tárgy jövendője iránt l'Erdélyben.' t .. .’eleki Domokos.— Néhány szó az ügyvédi segélyinntézetről. Thanhoffer Pál. — Hív. tudósítások. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő es ’s apost. kir. felsége Fazék. ^ Kun kerületi volt nádori alkapítányi lángyát ..k. udvarnokká kinevezni kegy. méltóztatott. (H.k.) Richter Ferencz pecskai számtartóságra. Gandi Antal pedig tölgyesi harminczad-ellenőrségre alkalmaztatott. (H.k.) Szakmáry Sámuel oláhláposbányai bánya- és hutamester bozsabányai bánya- és huza-igazgatóvá és bányatörvényszéki helyettesévé neveztetett. Vezérczikk. (Indítvány indítványokról.) Említek, hogy köztiszteletben álló Fáy Andrásunk inditványa az indítványokról Pest vármegye által el nem fogadtatott. El kell mondanunk az okokat is, mellyek a’ megye rendeit e’ határozatban vezérlették. Az indítvány lapjaink 43-ik számának vezérczikkéből tudva van, ’s ennyiből áll: „hogy semmi olly indítvány, melly hon és megye dolgaiban bármi reformot, vagy létesitendő uj tervet foglal magában, azon közgyűlésben vitatás és határozat alá ne vétessék, mellyen az bárki által megpendítetik.“ Említenünk is felesleges, hogy a’szándék tisztasága , mellyből az indítvány eredeti, az indítványozó érdemteljes hazánkfia iránti legőszintébb tisztelet kifejezéseivel mindenki által méltányoltatott, ’s hogy a’ czél, mellyre irányozva volt, t.i. az érett megfontolás, általában szentnek ismertetett; csak az volt a’ kérdés : szükséges e az általában és különösen Pest megyének körülményeiben ? tanácsos volna e, ha kivihető volna, nem eszközölné e ép’ ellenkezőjét annak, mit eszközölni vélt,’s általában mik lehetnének következései, végre valljon gyakorlatban kivihető e ? A’ mi a’ szükséget illeti: igaz, hogy az indítványozásnak ezen módja, némelly alkotmányos nemzetek törvényhozó gyűléseiben divatozik, de valamint minden nemzetnek megvan a’ maga sajátsága, úgy minden alkotmánynak is megvan a’ maga individualitása, miszerint a’ mi egy helyütt jó, az más helyütt nem alkalmazható, tsahogy az angol parliament nyomban tanácskozásba venne valamelly indítványt, minthogy a’ követek positiv utasításokhoz kötve nincsenek, a’ nemzet legszentebb jogát sértené meg, — azt, hogy a’ közvélemény szabad sajtó ’s népgyűlések útján nyilatkozhassék a’ tárgyról, mielőtt képviselői felőle törvényt hoznának; különben a’ törvényhozás zsarnok ura volna ’s nem képviselője a’ nemzetnek. — úgy, de itt nem országgyűlésről , hanem ősnépgyűlésekről van szó; ezek nem meghatározott számú egyedekből állanak, kik holnap is tulajdon azok, kik tegnap voltak, — nem képviselők, kiket a’ közvéleményről felvilágosítani, hanem a’ közvéleménynek valóságos orgánumai, melylyeknek nyilatkozniok kell. — Már kérdés: történhetnek e megyegyüléseken olly végzések , mellyek a’ hon ügyeiben valamelly gyökeres változtatást rögtön behoznak? Felelet: nem; mert ilyesmi, a’ minek elhamarkodása maradandó hatással lehet a’ közállományra , megyei határozat által rögtön létre nem jöhet ; ilyesminek országgyűlésre kell kerülni; ennek formái pedig már is olly késleltetők, olly nehezitők, miszerint az elhamarkodás ellen igen is biztosítva vagyunk,—adja isten, hogy a’szerfeletti késlelkedés, ’s különben is természetünkben fekvő halogatás ellen volnánk hasonlón biztositva. Ha hát gyökeres változtatási kérdésekről nem áll az aggodalom, miről állhat ? talán a’ statútumokról ? ugyde e’ részben a’ megyék kezei kötvék, hogy a’ törvény korlátain túl nem hághatnak; ha tehát emberi gyarlóságból túlhágnának is, részint az igazgatás felügyelése, részint maga a’ municipalis rendszer száz meg száz utat módot nyújt, az illyes túllépést visszavezérleni azon törvényes korlátok közé, mellyeknek megtartása a’megyei határozatoknak erejét, állandóságát föltételezi. Itt sem mutatkozik tehát szükség a’ rohanás ellen újabb biztosítékok iránt, ’s annyival kevesbbé mutatkozik, mivel egy idő óta kissé tágabban mozoghatván a’ sajtó, alig van tárgy, mellyre, mielőtt köztanácskozásra kerülne, már a’ közvélemény figyelmessé nem tétetett, ’s eszmesurlódás és megfontolás fel nem költetett volna; és innen van, hogy kivévén egy-két megyét, hol személyeskedési pártérdekek izgalomban tartják a’ szenvedélyeket, melly izgalomnak a’ haladás ügyéhez egyáltalában semmi köze, a’ megyei gyűlések napról napra higgadtabb fontolgatás színét viselik , ’s ezt épen most, midőn némellyek meggondolatlan rohanás vádjával illetik e’nemzetet;—’s azért itt, hol különben is annyi forma van, hogy formák között csaknem a’ tartalom elvész , minden ok nélkül újabb meg újabb formákkal akarnák körülszorongatni az alkotmányos életfejlemény gyönge növényét; ’s észre nem veszik, hogy e’ túlságos gondoskodással növését gátolhatnák , ’s a’ fel nem nőhetett növényt sorvadó törpecégre juttathatnák. És miért mind ezt? mivelhogy a’ nemzet között az ébredésnek szelleme leng. Ugyde nem kellene felejteniök, hogy ez a’ nemzetélet fejlődésének olly stádiuma, mellyen okvetlen által kell esni, mint férfiúnak az ifjú koron. ’s ha néhány év előtt (Szentkirályi Móricz másod alispán kifejezésével élve) ostoroztak, flagelláltak, mint egyiptomiak a’ zsidókat, hogy induljunk már: nem kellene most uj meg uj gátat emelniök, uj meg uj sánezot huzniok az indulók elibe; ’s ha tán egy vagy kettő sebesebben mozogna is, nem kellene újabb meg újabb korlátok közé fűzniök a’ nemzetet; mert hiszen opinionum commenta debet dies, mig a’gondolat törvénynyé válik, a’ mig az ige testté leszen, annyi retortákon űzetik, annyi elpárolgáson megy keresztül a’ vegytani processus, miszerint rohanástól , elhamarkodástól tartani nincsen semmi ok. Anynyival kevesbbé pedig, mert szemünk előtt tartva, mit tisztelt barátunk Fáy András halhatatlan nevű meséiben a’ gellérthegyi varjakról mond, sajátságainkhoz tartozik, hogy magunkat még most is nem annyira elv, vagy kor embereinek, mint inkább a’ halogatás embereinek nevezhetnők. — Ennélfogva általában is szükségtelennek mutatkozik a’ megyei tanácskozásokra nézve újabb nehezítő formákról gondoskodni; de szükségtelennek különösen Pest vármegyében, hol az elnök helyettes főispán férfias-nyíltan elismeré, miképen soha sem tapasztaló, hogy valaki indítványával szándékosan a’ kevesbbé népes utolsó napokra várt volna, avvagy valakitől, ki úgy kívánta, inditványa taglalásának elhalasztása megtagadtatnék. Végre pedig Pest megyének minden nevezetes tárgyosztály iránt — mondhatni — állandó küldöttségei vannak, igy az országgyűlési tárgyakban, igy a’ megye belszerkezetét, adórendszert ’stb. illetékben, és alig tudunk esetet, hogy valamelly fontos indítvány előlegesen e’ küldöttségekhez ne volt volna utasítva, sőt még gyakran (mint most legközelebb Nyáry Pál főjegyzőnek büntetőjogügyi indítványával is történt) sajtó útján közre is bocsátva , minélfogva Pest megyében legalább a’ meglepési tactica — mondhatnók — hallatlan dolog.— Nem szükséges tehát a’ tanácskozásnak indítványozott újabb nehezítése. De föltéve, hogy szükség van ilyesmire, kérdés: tanácsos volna e, ’s nem eszközölné e ép’ellenkezőjét annak, mit eszközölni óhajt az ajánlott mód, ’s mik lehetnének következményei általában? Emlékezzünk csak minden különös alkalmazás nélkül ország-é s megyegyűlési történeteinkre, nem állanak e kiáltó példák előttünk, hogy az elhalasztási tactica a’ megbuktatásnak csaknem legveszélyesb fegyvere; annyival veszélyesebb, minthogy nem nyílt ellenség gyanánt lép föl, sőt barátság színét is képes magára ölteni, miszerint nemcsak buktat,, de még ámításával a’ közönséget is mystificálja. Ám fogadtassék el akárhol ez indítvány, ’s ha mindjárt a’ legelső alkalmazásnál (a’ mi nagyon hihető) meg nem buknék, mikint fog gyakorlatban kifejleni ? Úgy a’ mint Verbőczyben az örök vallásokról írva van, t. i. hogy néha érvényesek , néha pedig nem érvényesek. Ez pedig veszélyes, mint a’ tilalom, mert önkénynek nyit utat, ’s egyenes becsületesség helyébe az ármány tacticáját helyezi. De hiszen pártokat szeretnek emlegetni. Nézzünk hát szemébe e’ szörnyetegnek. Ha véleménykülönbség értetik a’ „párt“ szó alatt, úgy annak gyűlöletes értelme nincs, mert ez az emberi természet ’s társasági viszonyok ’s egyedi nézetek okszerű következménye, melly okkal harczol, okkal győzetik;ha pedig a’„párt“ szó alatt amag rát felekezetesség értetik, melly minden ügyet saját felekezete szűkkeblű érdekének szempontjából tekintve, nem véleményének okokkal többséget szerezni, hanem közérdekek ellenében uralkodni törekszik , úgy kérdeni bátorkodunk: valljon a’ kérdéses indítványt elfogadni nem annyit tenne e, mint e’ gyűlöletes értelemben vett pártosság gonosz szellemét készakarva előidézni, és az ármányt hareztérre híni, előre felizgatott szenvedélyt és a’ rémlátó fanatismust, a’ szolgalelkű vak viszhangozást ’s károgó szajkók rivalgásait okokkal küzdés helyére tenni? nem anynyi volna,mint szándékosan felhíni a’ pártok dühét, hogy a’ tömegerő nyers táborát el ne felejtse felállítani , valahányszor egy gyűlölt személy, vagy nem tetsző ügy ellenében minden áron győzelmet óhajt? Szenvedély játéka foglalná el az indítvány bejelentése ’s annak fölvétele közti időt, é s nem a’ fontolgató értelmiség; és a’ mit jelenleg pártérdek-küzdési jelenlétekből egy-két megyében szomorún szemlélhetünk , elhatalmaznék az , egész hazában , mint a’ tűz, a’ melly emésztve nő. Ármány pedig ármányt, tactica tacticát idézne elő, minden ember azon törekednék, hogy az alkalom kedvező perczeit üstökön fogja; indítványaival nem akkor lépne föl, midőn a’ tanácskozás természetes fejleményének rendje ösztönözné , hanem midőn a’ terem statisticája diadalt igér; ’s ekkor a’ többség, mellyre előre számolhatni vélt, vagy megtörné gyakorlati alkalmazásban az általánosságnak ezer kivételt elfogadható theoriáját, vagy elnöki kényt állitna a’ többség akaratának ellenébe;’s az első esetben játékká válnék a’ határozás, a’ másodikban korlátolt municipiumokká törülhetnénk. — Szomorít alternatíva, de valószinű. — Nem szükséges tehát az ajánlott újítás, nem is tanácsos, de végezetül még nem is kivihető. Senki sincs, ki a’ kérdéses javaslatnak általában minden indítványra kiterjesztését csak kívánná is, avvagy lehetségesnek vélné : demarcationális vonalt kellene tehát húzni, szabályosan meghatározót, minő indiványokat lehet mindjárt tanácskozásba venni, minőket kell más gyűlésig elhalasztani. Ugyhe illy választó vonalt, melly semmi kétségnek, semmi hátulsó ajtócskának, semmi kénynek, sőt még csak a’ pillanat kénytelenitő hatalmának is helyt ne hagyjon, kigondolni egyáltalában lehetetlen. Mondatik például a’ javaslatban , hogy a’ mi reformot foglal magában az rögtön tanácskozásba ne vétessék. Ugy de gyökeres reformok csak országgyűlésen történhetnek; országgyűlési tárgyaknál pedig sokszor nem csak más gyűlésre halasztás lehetetlen, de gyakran egy-két nap, sőt néhány óra is késővé teszi az utasítást, és így épp azon tárgyaknál kivihetlen az indítványozott új szabály, mellyek miatt főképen javasoltatok, minthogy csak ’s egyedül csak e’ mezőn fordulhat elő, gyökeres újítás ’s változtatás. E’ körülmény ugyan a’ két országgyűlés közti időszak folytában törvényhozásra följegyeztetni szokott dolgokra nézve fen nem forog; de itt az uj intézkedés szükségtelensége fordul elő, egy részt azért, mivel vagy süker nélkül hangzanak el a’ diaetán, vagy ha tanácskozás alá kerülnek, úgy országgyűlés alatt ismét újólag szőnyegre lőnek, ’s ekkor csakugyan rögtön kell felettük határozni; más részt, mivel minden illy tárgy most is küldöttségileg szokott előkészíttetni; de még azért is , mert a’ demarcationalis vonalt még illy tárgyakra nézve sem lehetne olly határozottan kiszabni , hogy a’ ki indítványt tesz, ’s többséggel bir, ezen többség okot vagy ürügyet ne találjon, minélfogva indítványát a’ vonalon kívülre esőnek ne végezhetné; illyenek például, hogy tulajdonkép nem újítás, hanem egy korábbi végzésnek természetes következése, vagy inkább némi visszaélés eltörlése, törvényszegésnek vagy sérelemnek orvoslása, ’s több efféle. — Hasonlón van a’ dolog a’ megyei statútumokkal is; nincs olly kigondolható demarcatio, mellynek a’ többség vagy szintúgy a’ most említett okokat, vagy ollyasmit ne vethessen ellene, hogy 143 September 8 1841 Szerda Megjeleli e’hirlap minden héten kétszer : szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizetetni helyben Landerer Lajos kiadótulajdonosnál, hatvanv utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébitt minden cs. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik.