Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-09-25 / 77. szám

itteni rézmetsző, a’ m­­. m. kir. h.tanácstól engedel­­met nyert egy nyilvános rajziskola felállítására, mellyben mindkét nembeli ifjúság virág, táj és históriai tárgyak festésében oktattatik. Régi kíván­ság az illyen iskola valaházai létesülése; városun­kat e’ tekintetben sokkal kisebb városok, mint pél­dául : Sopron ’stb., régen felülhaladtak; a’ nevezett művésztől pedig, kinek e’ tekintetbeni tehetségei elég ismeretesek, a’ szép és hasznos terv kivitelére nézve a’ legjobbat remélhetni. Ha eléggé pártoltatik, intézetét mindinkább kiterjeszteni ’s azon pontra emelni szándékozik, hogy abban szegény gyerme­kek ingyeni oktatásban részesülhessenek. — A’ mű­kedvelők által tegnap előadott daljáték jövedelmé­nek egy része ez intézet felállítására fordittatik. — Az említett műkedvelők által szombaton Bellini „Al­­vajárónő“-je adatott. Hallgatóság ismét roppant számmal: kár, hogy az előtte való napokban történt ízetlenségek és elhárithatlan akadályok, mellyek­­ről tán később lesz alkalmunk szólani, kedvetlenül hatottak a’ játszók kedélyére, ’s az olly szépen kez­dett és folytatott előadásokat félbeszakasztani lát­szottak ; azonban hála a’ derék társaság jóté­kony szellem által nevelt buzgalmának és szilárd akaratának, melly minden akadályon dicséretesen győzni tudott, ’s az eszközök által szentesített czélt hathatósan előbbre mozdítani segité. Megyei dolgok. Sopron megyei közgyűlés. — Első nap, sept. 6. Szatmár ’s Temes megyék leveleire — saj­nosan értvén a’ KK. és RR., hogy a’ részeknek az 1832/e évi XXI. t. czikkelyben rendelt ’s biztosított visszacsatlása máig sem teljesült — alázatos felírás határoztatok. — Gömör és Liptó megyéknek vegyes házasság ügyében költ levelei — mivel ez országos sérelem iránt megyénk nézetei ’s kérelmei már föl­­terjesztetvék—­ tudomásul vétettek. — Nógrád me­gye leveléből megtudván a’ RR., hogy egy r. cathol. ifjúnak a’ losonczi reform, iskolába­ járás meg nem engedtetett, ez ügyet sérelmek közé sorozák.— Gö­mör és Turócz megyék indítványa — hogy egyhá­ziak főispáni hivatalt ne viselhessenek — vélemény­­adás végett országgyűlési választmányunkhoz uta­­sittatott. — Csanád megye indítványa — hogy a’ prí­másnak azon joga, minélfogva ő a’ kir. táblához két tagot nevez, jövő országgyűlésen szüntessék meg — pártolást nem nyert. — Fest megye levelére — hogy a’honi utilevelek az örökös tartományokban, vagy bár külföldre szólók , magyarul adassanak ki — megyénk a’ külföld iránt országgyűlési intézke­dést vár, az örökös tartományokba úgyis csak ma­gyar utileveleket osztogat; mert az utilevél két ro­vatban magyarul ’s latinul szerkesztve van bár, csak a’ magyar példány iratik alá ’s pecsételtetik meg. — Zólyom megye felhívására boldogult Ferencz csá­szár ’s királyunknak Libay honfi művész készítette ezüst-sodrony mellképének megvétele országgyűlé­sen fog pártoltatni. — Bereg megyének eperfa-te­­nyésztés iránti felszólítása — mivel úgyis a’ sopron­­vasi szederegylet­ben áll — tudomásul vétetett. — Pozsony megyének levele folytában a’ nagyszombati vasútra kiadott újabb részvények pártoltatnak, ’s az aláírási ívek szolgabiró uraknak kiadatnak. — Pest megyének műegyetem iránti indítványa pártoltatván, országgyűlési választmányhoz utasittatott, ’s Pest megye megkéretik, hogy több terv-példányokat kül­deni legyen szíves. — A’ Hajdúkerület indítványa — hogy a’ görög egyházi szertartások ’s könyvek ma­­gyarosittassanak—országgyűlésen fog pártoltatni. — A’ kisdedovó-intézet felhívására megyénk is fog illy intézetről gondoskodni, ’s e’ czélból a’ szolgabirák küldettek ki, hogy általában mindenkit ajánlásra fel­szólítván, jövő közgyűlésre kimerítő jelentést adja­nak. — A’ gazdasági egyesület felhívása fényes részvéttel fogadtatott; egy részvényt tüstint vett a’ megye nemesi pénztárából ; különben minden ura­­ságok, községek ’stb. fel fognak szolgabirák által személyesen szólittatni * *). — Szentgyörgyi Horváth László ’s Horváth Gábor urak, amaz becsületbeli al­jegyzőnek, emez tiszti alügyésznek ajánltatni esedez­vén , főispán ő herczegségének ajánltattak. — A’ húsnak fontja Sopron, Kis-Marton ’s Ruszt **) váro­sokban 13, állomási helyeken 12, Sopronon felüli helységekben 11, Sopronon alóliakban 10 krra ha­­tároztatott. Húsárszabás után, midőn az egyedül e’ czélból megjelent apróbb istenek — tamquam re o­­ptime gesta, mert a’hús két krral alább szállt—nagy számmal ’s zajjal tolulának ki a’ gyűlés teremajta­ján, — G. L. tb. sérelemkép terjeszté elő, hogy J. B. szolgabirónak fogadott kertészet gazdája kertjé­ből a’ Sopron városi tanács bizonyos verekedés mi­att városi börtönbe kisértetvén, ezen szolgát, mint gazdájának ’s ez által a’ megyének hatósága alatt állót, a’ megye múlt kisgyűlésből visszakivánta, ’s miután a’ város visszaadá, büntetőtörvényszék eli­­be állíttatni ’s ez által elitéltetni rendelé, a’ büntető­­törv. sz. mégis őt a’városhoz visszakisérteté, illy helyzetben—mond tovább a’szónok—mivel vélemé­nye szerint a’törvényszéknek joga nem volt azon ra­bot , kit a’ megye mint hatósága alatt állót vissza­­kivánt, ismét a’ nem-illető hatóságnak átadni, a’ bűn. törv.sz. tette ellen ünnepélyes óvást tesz, ’s óvá­sát jegyzőkönyvbe iktattatni kéri. Általános megle­petés foga el a’ KK. és RR. kebleit; heves pártolók ’s még hevesebb ellenzők egymást felváltva szólónak, mig az elnökletnek utasítása folytában, hogy ezen kérdés később úgyis elő fog kerülni, a’ sérelem to­vábbi tárgyalása ’s elhatározása akkorra csakugyan elhalasztatott. — Második nap, sept. 7. Felol­vastatván a’ nm. h.tanácsnak özvegy b. M. J. ’s az illető jobbágyközönség közt uriszéken bevégzett ’s e’ megyei törvényszéken megvizsgált tagositási ’s legelő-elkülönzési úrbéri pörben átküldött két rend­beli kegy. intézvénye , mellyeknél fogva a’ pör olly megjegyzéssel küldetik vissza, hogy mivel ezen pörben nem egyedül a’ földek öszszesítése ’s legelő elkülönözése , hanem az eddig még rendbe nem sze­dett úrbéri állomány és telkek minemüsége is forog­na kérdésben, és igy az összesítésnek helye sem le­hetvén , ezt a’ rendbeszedésnek megelőzni kellene — az uradalom az úrbéri összesítésnek ’s rendbeszedés­nek , ha ezeket óhajtaná, az 1838 évi X. t. ez. 6 §. f) és g) pontjai ’s a’ 7 §-ban megállapított mód sze­rinti eszközlésére utasittassék; f. évi aug. 4-kéről költ kegy. intézvényben pedig a’felperes özvegy fel­sőbb helyre terjesztett folyamodása következtében a’ határbeli földek az érintett úrbéri pörnek lépcsőnkinti felebbvitel útján történendő megvizsgálásáig a’mosta­ni állapotban megtartatni rendeltetnek; ezen két rendbeli kegy­­intézvényre a’ KK. és RR. alázatosan felírni határozák, hogy tisztelve ismerik ugyan el a’ nm. kormányszéknek az úrbéri egyezésekben fel­­ügyelési azon jogát, minélfogva törvények szellemé­ben az adó alapjául rendelt jobbágyi állománynak épségben megtartása fölött őrködik , minthogy azon­ban a’ feldicsért kegyes intézvényben rendelt rend­beszedésnek épen a’ felhívott 183. évi X­­. sz. 6 §. a) pontja szerint csak akkor van helye, midőn azt az uradalom vagy a’ jobbágyságnak nagyobb része kívánja; ezen visszautasított úrbéri pörben pedig, mellynek főbb tárgya az összesítés és legelő-elkü­­lönözés, az uradalom és jobbágyság közt törvényes bizonyság ’s tiszti ügyvéd közbejöttével kötött szer­ződés által lett elintézve , rendbeszedést sem az ura­dalom, sem a’jobbágyság szóval sem követelt; a’ földesasszonyság által a’ nm. kormányszékhez f. évi aug. 2-kán benyújtott folyamodás pedig jul. 27-kén, ’s igy a’ folyamodást jóval előzve kiadott k. intéz­­vénynek kibocsátása alkalmával tekintetbe sem jöhe­tett, a’ kegyelmes rendelésekhez képest változ­­tatandónak tartják. — De nem helyeselhetik más részről az uradalomnak azon tettét, miszerint a’ kérdéses úrbéri pörben kötött egyességnek fel­sőbb helyeni megtekintését be nem várva, a’ vég­rehajtást a’ megyei tisztviselők hozzájárulta nélkül egy részben már foganatosította, és pedig olly mód­dal, hogy mind a’ két fél az uj kimérés által részé­re jutott földeket birtokba vevén , a’ jobbágyság az uradalomtól átvett földeket megtrágyázta, ’s három­szori szántással vetés alá elkészítette, az uradalom ellenben a’jobbágyoktól elesett földeknek részét hajdinával bevetvén, mindezt, mind pedig a’ többi részt is a’ munkának ez idén helyrehozhatlan elmu­lasztása miatt, őszi vetésre alkalmatlanná téve , sőt a’ közös legelőből reáesett részt is felszántotta, ’s igy a’ régi állapotnak helyreállítása a’ jobbágyság sorsának veszélyeztetése nélkül most már lehetlen­­né vált. — A’ kérdésben forgó tárgynak illy kedvet­len helyzetében tehát a’KK és RR. az adózó jobbágy­ság sorsát a’ reá következhető veszélytől megóvni szent ’s mulaszthatlan kötelességöknek ismervén, addig is, mig a’ földes asszonyságnak megkésett kíván­sága szerint a’ rendbeszedés újabb pör által elintéz­­tethetik, a’ határ-összesítési ’s legelő-elkülönözési úrbéri pörben törvényszéki ítélettel jóváhagyott sza­bad egyesség megkezdett végrehajtásának most már törvényszerűleg eszközlésbe-vételét ’s bevégzését megrendelni kénytelenittettek.“ — Más tárgy ez nap szőnyegre sem került. — Hatodik’s hetedik nap, sept. 13 ’s 14.— Az adószedőhivatal beadván a’ jövő évi vármegyei kiadások előleges fölszámitá­­sát, — ez némelly hi­ányok miatt még tárgyalás alá nem került, hanem visszaadatott; —mihelyt el lesz fogadva , közlendem. — Felolvastatott a’ nm. helyt. tanácsnak k. intézvénye, mellynél fogva Sopron váro­sának deák köriratú pecsétét magyarra változtatni megengedtetik. Sopron város ezen lépésének, mint a’ honi anyanyelvhez simulás első jelének méltán ör­vendhetni; mert most már remélhető, hogy lassankint a’ tanácskozási eddig — fejezet’s záradékon kívül— németül vezetett jegyzőkönyvek is magyarul fognak szerkesztetni. — Olvastatott ugyan Sopron városá­nak levele, mellyben J. B. szolgabirónak kertészét a’ megye kivonatára visszaadja, de minden követ­keztetés nélkül egyedül T. B. sz.biró iránti tisztelet­ből; mert — úgymond a’ város — neki joga van, ’s ennek folytonos gyakorlatában volt és van, a’ város­ban lakó nemesek szolgái fölött bíráskodni. — A’ KK. és RR. a’ városnak fenh­éjázó válaszán megütköztek. Különben a’városnak visszairatni rendeltetett: „hogy a’városban lakó nemesek szolgái honi világos és fél­re nem magyarázható törvényeink szerint megyei ha­tóság alá tartozván, Sopron város illy bűnhödők fölött bíróságot bitorlani óvakodjék ’s ne merészeljen; kü­lönben a’ megye jogai sérelmét törvény utján meg­­beszülni el nem mulasztja“ *). — Stettne­r Laj­os. Nyitrából, sept. 18. F. hó­ti­kán kezdett ’s 15- kén végzett közgyűlésünknek ezek voltak nevezete­sebb eredményei: 1) Z. J. és Cs. M. plebánusoknak, az 1647: 14 tcz. nyomán ellenök indított ’s makacs­ságból­ megmarasztalásukkal bevégzett perekre néz­ve semmisitő vagy elengedve folytató parancsért fo­lyamodván ő felségéhez, a’ dolognak épségben tar­tása mellett értesitést kívánó kir. rendelet érkezett, mellynek következtében, ámbár az idézett törvény egyedül az országgyűlésre birtokonkivüli felebbvi­­telt enged, a’ RR. mégis ő felsége ismert igazság­­szeretete iránt határtalan bizodalommal viseltetvén, ’s magoktól az elfogult keblek ama’ gyanúját távolít­­ni kívánván, mintha vegyes házassági végzésüket ellenséges indulat szülte volna, ez esetben az illető pereket hiteles kiadásban fölterjeszteni, az eredetie­ket a’ levéltárba pedig letéve megtartatni határozák; a’ fölterjesztést azon legalázatosabb kérelemmel kí­sérve, hogy az esedező lelkészek által, ki nem hall­­gattatásuk miatt szorgalmazott parancsnak szüksé­gessége felőli legmagasb határozatát ide minél előbb lejuttatni méltóztassék. ( 2) Az ujonczállitáskor tör­tént hibák kiigazítására a’ megye minden járásiba kiküldött választmány által beadott hivatalos jelentés tárgyalás alá vétetvén , a’ küldöttségi jelentés körüli tanácskozások, a’hivatalos tudósítás vezérleténél fogva, főleg két ágra oszlottak, t. i. külön a’ nyil­vános és kétes hibákra, ’s külön ezek nyomozása közben némelly tisztviselők ellen a’ küldöttség előtt megemlített ’s általa bejelentett visszaélésekre, a’ mellyek is ez alkalommal leginkább kiemeltetvén, a’ mennyire némelly tisztviselők a’ küldöttség je­lentésénél fogva visszaélésekről hitelesen vádol­va lennének, ezekre ’s más akárminemű, a’ je­lentésben nyilvánosan érintett visszaélési esetekre nézve tiszti vizsgálat rendeltetett, és erre a’ ren­dek bizodalmához járuló — 1655: 38­­.cz. rendelésé­hez képest — 51 szónoknak 14 elleni nyilatkozá­sa után első és másod alispán, Soóky József főbiró, Turcsányi Antal főügyvéd ’s Tomka Péter eskütt urak törvény értelmében kiküldettek, eljárásuk ered­ményéről a’ jövő közgyűlést hivatalosan értesíten­­dők; továbbá az elnök kijelentése következtében mindenek megnyugtatására e­­mélt. főispán ur alá­zattal megkéretni határoztatott, hogy a’ vizsgáló kül­döttség elnökségét magára vállalni kegyeskedjék. Egyébiránt a’ bejelentett ujonczállitási hibák körüli kellő intézkedések részletes­ megrostálást ’s egyes esetenkinti rendelkezést kívánván, küldöttség neve­zése szükségesnek találtatott, melly a’ följegyzett hibáknak tettleg mikint eszközölhető helyrehozása iránt véleményes jelentését a’jövő közgyűlésre be­adja; tagjaivá az első és másod alispán, továbbá a’ bejelentő­­biró és járásbeli főbiró urak neveztettek.— A’ pallosjoggal biró bai uradalom törvénynyel meg nem egyezőleg gyakorlott er­m. bíráskodásának meg­vizsgálására nevezett küldöttség hivatalosan jelent­vén , hogy a’ börtönök négy fűthetlen ’s ablakok he­lyett két kis lyukkal ellátott szobácskákból állanak, mellyekből a’ rabok magokat a’ határos kertbe át szok­ták ásni,’s ha négynél több rab van, azok egy büz­­hödt pinezébe, ’s ha ez sem elég, a’ város mázsáló házában levő földalatti lyukba záratnak, vagy a’pol­gároknál elszállásoltatnak, szökésük rendes, állandó őrség hiányában könnyű; élelmét a’ rab, ha módja van, önmaga szerzi; ha nincs módja , földesura által ki­­tartatik; az uradalom hatósága alá nem tartozó ala­mizsnából él; a’zsidó rabot pedig a’zsidó község tartja ki; a’ bünszereknek állandó lakhelyök nin­csen; — a’bírói eljárásra nézve: az önkénytes val­latást az uradalmi ügyvéd, vagy más, ki az előre ki­hirdetett gyülekezet tagjaiból első fogta a’ tollat, né­ha eskütt, de egyszersmind uradalmi közbirtokos je­lenlétében, sokszor e’ nélkül tévé; igy történtek a’ vizsgálatok ’s hitelesítések is, úgy hogy a’ vallató, vizsgáló ’s hitelesítő személyek ugyanazok valának, kik a’ gyülekezetben néha csak véletlenül vettek *) Szívbűl ohajtám­ az iparegyesü­let aláírási ívét is Sopron lel­kes remiéinek bemutathatni, — de csak f. hó 11-kén este vettem az aláírási ívet, ’s adandó alkalommal kötelessé­gemet teljesítem. — S. L. **) Ruszt előbb második osztály­ba tartozott; azonban a’ hely­be­li mészárosok nyilt kizgyű­lés elébe folyamodván, hogy ők is első osztályba soroltassanak, akkor kérésök megtagad­­tatott, mivel nem tudhatni , valljon Buszt városa illy­ előlép­tetést kívánna e ? most czéljokat érték, előadván Buszt vá­rosi tanácsnak hasontartalmu kérelmét. ■— Kérdés: vall­jon képviseli e a’ városi tanács élelmi­szerek ügyében a’ közönséget? ’s valljon fölösleg lett volna e járásbeli szolga­biró ur által az egész községet megkérdeztetni ’s körülmé­nyes vizsgálatot tétetni ? •— S. L. *) Ide tartozott volna G. L. táblabirón­ak első napon indítványo­zott sérelme; azonban az szóba sem jött, hihetőleg azért, hogy önmaga G. L. jelen nem volt, de a’ gyűlés is már igen csekély számra olvadott le. — S. L. 153* 649 _

Next