Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-09-25 / 77. szám
itteni rézmetsző, a’ m. m. kir. h.tanácstól engedelmet nyert egy nyilvános rajziskola felállítására, mellyben mindkét nembeli ifjúság virág, táj és históriai tárgyak festésében oktattatik. Régi kívánság az illyen iskola valaházai létesülése; városunkat e’ tekintetben sokkal kisebb városok, mint például : Sopron ’stb., régen felülhaladtak; a’ nevezett művésztől pedig, kinek e’ tekintetbeni tehetségei elég ismeretesek, a’ szép és hasznos terv kivitelére nézve a’ legjobbat remélhetni. Ha eléggé pártoltatik, intézetét mindinkább kiterjeszteni ’s azon pontra emelni szándékozik, hogy abban szegény gyermekek ingyeni oktatásban részesülhessenek. — A’ műkedvelők által tegnap előadott daljáték jövedelmének egy része ez intézet felállítására fordittatik. — Az említett műkedvelők által szombaton Bellini „Alvajárónő“-je adatott. Hallgatóság ismét roppant számmal: kár, hogy az előtte való napokban történt ízetlenségek és elhárithatlan akadályok, mellyekről tán később lesz alkalmunk szólani, kedvetlenül hatottak a’ játszók kedélyére, ’s az olly szépen kezdett és folytatott előadásokat félbeszakasztani látszottak ; azonban hála a’ derék társaság jótékony szellem által nevelt buzgalmának és szilárd akaratának, melly minden akadályon dicséretesen győzni tudott, ’s az eszközök által szentesített czélt hathatósan előbbre mozdítani segité. Megyei dolgok. Sopron megyei közgyűlés. — Első nap, sept. 6. Szatmár ’s Temes megyék leveleire — sajnosan értvén a’ KK. és RR., hogy a’ részeknek az 1832/e évi XXI. t. czikkelyben rendelt ’s biztosított visszacsatlása máig sem teljesült — alázatos felírás határoztatok. — Gömör és Liptó megyéknek vegyes házasság ügyében költ levelei — mivel ez országos sérelem iránt megyénk nézetei ’s kérelmei már fölterjesztetvék— tudomásul vétettek. — Nógrád megye leveléből megtudván a’ RR., hogy egy r. cathol. ifjúnak a’ losonczi reform, iskolába járás meg nem engedtetett, ez ügyet sérelmek közé sorozák.— Gömör és Turócz megyék indítványa — hogy egyháziak főispáni hivatalt ne viselhessenek — véleményadás végett országgyűlési választmányunkhoz utasittatott. — Csanád megye indítványa — hogy a’ prímásnak azon joga, minélfogva ő a’ kir. táblához két tagot nevez, jövő országgyűlésen szüntessék meg — pártolást nem nyert. — Fest megye levelére — hogy a’honi utilevelek az örökös tartományokban, vagy bár külföldre szólók , magyarul adassanak ki — megyénk a’ külföld iránt országgyűlési intézkedést vár, az örökös tartományokba úgyis csak magyar utileveleket osztogat; mert az utilevél két rovatban magyarul ’s latinul szerkesztve van bár, csak a’ magyar példány iratik alá ’s pecsételtetik meg. — Zólyom megye felhívására boldogult Ferencz császár ’s királyunknak Libay honfi művész készítette ezüst-sodrony mellképének megvétele országgyűlésen fog pártoltatni. — Bereg megyének eperfa-tenyésztés iránti felszólítása — mivel úgyis a’ sopronvasi szederegyletben áll — tudomásul vétetett. — Pozsony megyének levele folytában a’ nagyszombati vasútra kiadott újabb részvények pártoltatnak, ’s az aláírási ívek szolgabiró uraknak kiadatnak. — Pest megyének műegyetem iránti indítványa pártoltatván, országgyűlési választmányhoz utasittatott, ’s Pest megye megkéretik, hogy több terv-példányokat küldeni legyen szíves. — A’ Hajdúkerület indítványa — hogy a’ görög egyházi szertartások ’s könyvek magyarosittassanak—országgyűlésen fog pártoltatni. — A’ kisdedovó-intézet felhívására megyénk is fog illy intézetről gondoskodni, ’s e’ czélból a’ szolgabirák küldettek ki, hogy általában mindenkit ajánlásra felszólítván, jövő közgyűlésre kimerítő jelentést adjanak. — A’ gazdasági egyesület felhívása fényes részvéttel fogadtatott; egy részvényt tüstint vett a’ megye nemesi pénztárából ; különben minden uraságok, községek ’stb. fel fognak szolgabirák által személyesen szólittatni * *). — Szentgyörgyi Horváth László ’s Horváth Gábor urak, amaz becsületbeli aljegyzőnek, emez tiszti alügyésznek ajánltatni esedezvén , főispán ő herczegségének ajánltattak. — A’ húsnak fontja Sopron, Kis-Marton ’s Ruszt **) városokban 13, állomási helyeken 12, Sopronon felüli helységekben 11, Sopronon alóliakban 10 krra határoztatott. Húsárszabás után, midőn az egyedül e’ czélból megjelent apróbb istenek — tamquam re optime gesta, mert a’hús két krral alább szállt—nagy számmal ’s zajjal tolulának ki a’ gyűlés teremajtaján, — G. L. tb. sérelemkép terjeszté elő, hogy J. B. szolgabirónak fogadott kertészet gazdája kertjéből a’ Sopron városi tanács bizonyos verekedés miatt városi börtönbe kisértetvén, ezen szolgát, mint gazdájának ’s ez által a’ megyének hatósága alatt állót, a’ megye múlt kisgyűlésből visszakivánta, ’s miután a’ város visszaadá, büntetőtörvényszék elibe állíttatni ’s ez által elitéltetni rendelé, a’ büntetőtörv. sz. mégis őt a’városhoz visszakisérteté, illy helyzetben—mond tovább a’szónok—mivel véleménye szerint a’törvényszéknek joga nem volt azon rabot , kit a’ megye mint hatósága alatt állót visszakivánt, ismét a’ nem-illető hatóságnak átadni, a’ bűn. törv.sz. tette ellen ünnepélyes óvást tesz, ’s óvását jegyzőkönyvbe iktattatni kéri. Általános meglepetés foga el a’ KK. és RR. kebleit; heves pártolók ’s még hevesebb ellenzők egymást felváltva szólónak, mig az elnökletnek utasítása folytában, hogy ezen kérdés később úgyis elő fog kerülni, a’ sérelem további tárgyalása ’s elhatározása akkorra csakugyan elhalasztatott. — Második nap, sept. 7. Felolvastatván a’ nm. h.tanácsnak özvegy b. M. J. ’s az illető jobbágyközönség közt uriszéken bevégzett ’s e’ megyei törvényszéken megvizsgált tagositási ’s legelő-elkülönzési úrbéri pörben átküldött két rendbeli kegy. intézvénye , mellyeknél fogva a’ pör olly megjegyzéssel küldetik vissza, hogy mivel ezen pörben nem egyedül a’ földek öszszesítése ’s legelő elkülönözése , hanem az eddig még rendbe nem szedett úrbéri állomány és telkek minemüsége is forogna kérdésben, és igy az összesítésnek helye sem lehetvén , ezt a’ rendbeszedésnek megelőzni kellene — az uradalom az úrbéri összesítésnek ’s rendbeszedésnek , ha ezeket óhajtaná, az 1838 évi X. t. ez. 6 §. f) és g) pontjai ’s a’ 7 §-ban megállapított mód szerinti eszközlésére utasittassék; f. évi aug. 4-kéről költ kegy. intézvényben pedig a’felperes özvegy felsőbb helyre terjesztett folyamodása következtében a’ határbeli földek az érintett úrbéri pörnek lépcsőnkinti felebbvitel útján történendő megvizsgálásáig a’mostani állapotban megtartatni rendeltetnek; ezen két rendbeli kegyintézvényre a’ KK. és RR. alázatosan felírni határozák, hogy tisztelve ismerik ugyan el a’ nm. kormányszéknek az úrbéri egyezésekben felügyelési azon jogát, minélfogva törvények szellemében az adó alapjául rendelt jobbágyi állománynak épségben megtartása fölött őrködik , minthogy azonban a’ feldicsért kegyes intézvényben rendelt rendbeszedésnek épen a’ felhívott 183. évi X. sz. 6 §. a) pontja szerint csak akkor van helye, midőn azt az uradalom vagy a’ jobbágyságnak nagyobb része kívánja; ezen visszautasított úrbéri pörben pedig, mellynek főbb tárgya az összesítés és legelő-elkülönözés, az uradalom és jobbágyság közt törvényes bizonyság ’s tiszti ügyvéd közbejöttével kötött szerződés által lett elintézve , rendbeszedést sem az uradalom, sem a’jobbágyság szóval sem követelt; a’ földesasszonyság által a’ nm. kormányszékhez f. évi aug. 2-kán benyújtott folyamodás pedig jul. 27-kén, ’s igy a’ folyamodást jóval előzve kiadott k. intézvénynek kibocsátása alkalmával tekintetbe sem jöhetett, a’ kegyelmes rendelésekhez képest változtatandónak tartják. — De nem helyeselhetik más részről az uradalomnak azon tettét, miszerint a’ kérdéses úrbéri pörben kötött egyességnek felsőbb helyeni megtekintését be nem várva, a’ végrehajtást a’ megyei tisztviselők hozzájárulta nélkül egy részben már foganatosította, és pedig olly móddal, hogy mind a’ két fél az uj kimérés által részére jutott földeket birtokba vevén , a’ jobbágyság az uradalomtól átvett földeket megtrágyázta, ’s háromszori szántással vetés alá elkészítette, az uradalom ellenben a’jobbágyoktól elesett földeknek részét hajdinával bevetvén, mindezt, mind pedig a’ többi részt is a’ munkának ez idén helyrehozhatlan elmulasztása miatt, őszi vetésre alkalmatlanná téve , sőt a’ közös legelőből reáesett részt is felszántotta, ’s igy a’ régi állapotnak helyreállítása a’ jobbágyság sorsának veszélyeztetése nélkül most már lehetlenné vált. — A’ kérdésben forgó tárgynak illy kedvetlen helyzetében tehát a’KK és RR. az adózó jobbágyság sorsát a’ reá következhető veszélytől megóvni szent ’s mulaszthatlan kötelességöknek ismervén, addig is, mig a’ földes asszonyságnak megkésett kívánsága szerint a’ rendbeszedés újabb pör által elintéztethetik, a’ határ-összesítési ’s legelő-elkülönözési úrbéri pörben törvényszéki ítélettel jóváhagyott szabad egyesség megkezdett végrehajtásának most már törvényszerűleg eszközlésbe-vételét ’s bevégzését megrendelni kénytelenittettek.“ — Más tárgy ez nap szőnyegre sem került. — Hatodik’s hetedik nap, sept. 13 ’s 14.— Az adószedőhivatal beadván a’ jövő évi vármegyei kiadások előleges fölszámitását, — ez némelly hiányok miatt még tárgyalás alá nem került, hanem visszaadatott; —mihelyt el lesz fogadva , közlendem. — Felolvastatott a’ nm. helyt. tanácsnak k. intézvénye, mellynél fogva Sopron városának deák köriratú pecsétét magyarra változtatni megengedtetik. Sopron város ezen lépésének, mint a’ honi anyanyelvhez simulás első jelének méltán örvendhetni; mert most már remélhető, hogy lassankint a’ tanácskozási eddig — fejezet’s záradékon kívül— németül vezetett jegyzőkönyvek is magyarul fognak szerkesztetni. — Olvastatott ugyan Sopron városának levele, mellyben J. B. szolgabirónak kertészét a’ megye kivonatára visszaadja, de minden következtetés nélkül egyedül T. B. sz.biró iránti tiszteletből; mert — úgymond a’ város — neki joga van, ’s ennek folytonos gyakorlatában volt és van, a’ városban lakó nemesek szolgái fölött bíráskodni. — A’ KK. és RR. a’ városnak fenhéjázó válaszán megütköztek. Különben a’városnak visszairatni rendeltetett: „hogy a’városban lakó nemesek szolgái honi világos és félre nem magyarázható törvényeink szerint megyei hatóság alá tartozván, Sopron város illy bűnhödők fölött bíróságot bitorlani óvakodjék ’s ne merészeljen; különben a’ megye jogai sérelmét törvény utján megbeszülni el nem mulasztja“ *). — Stettner Lajos. Nyitrából, sept. 18. F. hótikán kezdett ’s 15- kén végzett közgyűlésünknek ezek voltak nevezetesebb eredményei: 1) Z. J. és Cs. M. plebánusoknak, az 1647: 14 tcz. nyomán ellenök indított ’s makacsságból megmarasztalásukkal bevégzett perekre nézve semmisitő vagy elengedve folytató parancsért folyamodván ő felségéhez, a’ dolognak épségben tartása mellett értesitést kívánó kir. rendelet érkezett, mellynek következtében, ámbár az idézett törvény egyedül az országgyűlésre birtokonkivüli felebbvitelt enged, a’ RR. mégis ő felsége ismert igazságszeretete iránt határtalan bizodalommal viseltetvén, ’s magoktól az elfogult keblek ama’ gyanúját távolítni kívánván, mintha vegyes házassági végzésüket ellenséges indulat szülte volna, ez esetben az illető pereket hiteles kiadásban fölterjeszteni, az eredetieket a’ levéltárba pedig letéve megtartatni határozák; a’ fölterjesztést azon legalázatosabb kérelemmel kísérve, hogy az esedező lelkészek által, ki nem hallgattatásuk miatt szorgalmazott parancsnak szükségessége felőli legmagasb határozatát ide minél előbb lejuttatni méltóztassék. ( 2) Az ujonczállitáskor történt hibák kiigazítására a’ megye minden járásiba kiküldött választmány által beadott hivatalos jelentés tárgyalás alá vétetvén , a’ küldöttségi jelentés körüli tanácskozások, a’hivatalos tudósítás vezérleténél fogva, főleg két ágra oszlottak, t. i. külön a’ nyilvános és kétes hibákra, ’s külön ezek nyomozása közben némelly tisztviselők ellen a’ küldöttség előtt megemlített ’s általa bejelentett visszaélésekre, a’ mellyek is ez alkalommal leginkább kiemeltetvén, a’ mennyire némelly tisztviselők a’ küldöttség jelentésénél fogva visszaélésekről hitelesen vádolva lennének, ezekre ’s más akárminemű, a’ jelentésben nyilvánosan érintett visszaélési esetekre nézve tiszti vizsgálat rendeltetett, és erre a’ rendek bizodalmához járuló — 1655: 38.cz. rendeléséhez képest — 51 szónoknak 14 elleni nyilatkozása után első és másod alispán, Soóky József főbiró, Turcsányi Antal főügyvéd ’s Tomka Péter eskütt urak törvény értelmében kiküldettek, eljárásuk eredményéről a’ jövő közgyűlést hivatalosan értesítendők; továbbá az elnök kijelentése következtében mindenek megnyugtatására emélt. főispán ur alázattal megkéretni határoztatott, hogy a’ vizsgáló küldöttség elnökségét magára vállalni kegyeskedjék. Egyébiránt a’ bejelentett ujonczállitási hibák körüli kellő intézkedések részletes megrostálást ’s egyes esetenkinti rendelkezést kívánván, küldöttség nevezése szükségesnek találtatott, melly a’ följegyzett hibáknak tettleg mikint eszközölhető helyrehozása iránt véleményes jelentését a’jövő közgyűlésre beadja; tagjaivá az első és másod alispán, továbbá a’ bejelentőbiró és járásbeli főbiró urak neveztettek.— A’ pallosjoggal biró bai uradalom törvénynyel meg nem egyezőleg gyakorlott erm. bíráskodásának megvizsgálására nevezett küldöttség hivatalosan jelentvén , hogy a’ börtönök négy fűthetlen ’s ablakok helyett két kis lyukkal ellátott szobácskákból állanak, mellyekből a’ rabok magokat a’ határos kertbe át szokták ásni,’s ha négynél több rab van, azok egy büzhödt pinezébe, ’s ha ez sem elég, a’ város mázsáló házában levő földalatti lyukba záratnak, vagy a’polgároknál elszállásoltatnak, szökésük rendes, állandó őrség hiányában könnyű; élelmét a’ rab, ha módja van, önmaga szerzi; ha nincs módja , földesura által kitartatik; az uradalom hatósága alá nem tartozó alamizsnából él; a’zsidó rabot pedig a’zsidó község tartja ki; a’ bünszereknek állandó lakhelyök nincsen; — a’bírói eljárásra nézve: az önkénytes vallatást az uradalmi ügyvéd, vagy más, ki az előre kihirdetett gyülekezet tagjaiból első fogta a’ tollat, néha eskütt, de egyszersmind uradalmi közbirtokos jelenlétében, sokszor e’ nélkül tévé; igy történtek a’ vizsgálatok ’s hitelesítések is, úgy hogy a’ vallató, vizsgáló ’s hitelesítő személyek ugyanazok valának, kik a’ gyülekezetben néha csak véletlenül vettek *) Szívbűl ohajtám az iparegyesület aláírási ívét is Sopron lelkes remiéinek bemutathatni, — de csak f. hó 11-kén este vettem az aláírási ívet, ’s adandó alkalommal kötelességemet teljesítem. — S. L. **) Ruszt előbb második osztályba tartozott; azonban a’ helybeli mészárosok nyilt kizgyűlés elébe folyamodván, hogy ők is első osztályba soroltassanak, akkor kérésök megtagadtatott, mivel nem tudhatni , valljon Buszt városa illy előléptetést kívánna e ? most czéljokat érték, előadván Buszt városi tanácsnak hasontartalmu kérelmét. ■— Kérdés: valljon képviseli e a’ városi tanács élelmiszerek ügyében a’ közönséget? ’s valljon fölösleg lett volna e járásbeli szolgabiró ur által az egész községet megkérdeztetni ’s körülményes vizsgálatot tétetni ? •— S. L. *) Ide tartozott volna G. L. táblabirónak első napon indítványozott sérelme; azonban az szóba sem jött, hihetőleg azért, hogy önmaga G. L. jelen nem volt, de a’ gyűlés is már igen csekély számra olvadott le. — S. L. 153* 649 _