Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-10-16 / 83. szám

teknek, a’ minél hamarabbi munkálkodást utasításul adatai kegyesen méltóztassék ’stb.“ ( 3) Hogy a’ közelgető egyházkerületi gyűlésben zárt körű igaz­gató tanácsunk a’ népnek a’ vallásos egyesülésről r óhajtását ’s akaratját jobban megtudhassa , mint szinte csak néhány egyedekből álló úgynevezett tractualis, szinte zárt körű gyűlés közléséből, meg­kéretni határoztatott a’ Pesti Hirlap szerkesztője, hogy e’ jelen határozatokat a’ lemásolt esedezéssel együtt hírlapjába fölvenni szíveskedjék, — az lévén egyházunk czélja, hogy ez által más egyházkerüle­teinkben levő egyházak is felhivassanak, a’ vallásos egyesülésről akaratukat a’ közelgető kerületi gyű­lésig az illető helyen kinyilatkoztatni *). — Eddig egyházunk határozatai. Egy úttal tudósítom önt arról is, hogy a’ vegyes házassági szerencsétlen súrlódás békés helységünkben is megtermé gyümölcsét. — Ugyanis egy itten szolgáló óhitű anyától ’s ref. apától származott, de r.cath. paptól keresztelt, ’s áldozni is r.cath. templomba járó leány, jegybe lép­vén egy idevaló ref. lakossal, elmennek az illető lelkészhez esketés végett, ki csak olly föltétel alatt akarta őket megesketni, ha mindkét nemen levő gyermekeik anyjok vallását követendik, mire a’ le­gény nem állván, a’ leány megyénk rendeihez fo­lyamodott, hogy reformata vallásba szándékozván átlépni, ezen szándékát előmozdítani méltóztassa­­nak. — Tudván , hogy önnek lapjai az erkölcsisé­­get is körünkben mennyire terjesztik, ’s mennyire tartózkodnak ütlegvirtuózaink szokott kegyetlenke­déseiktől nyilvánosságtóli félelmökben, egy általam is látott megrovandó esetet közlök,’s ha öntől a’ köz­lő nevét számon kérnék, engem bátran nevezhet; az eset ez: a’ nyíregyházi nemesek hadnagya, Kovács Károly, B. A. ügyvédet a’ hetivásárban az egész nép­ség szeme láttára összerugdosta, ’s a’ mint hitelesen megtudtam, csak azért, hogy az ügyvéd egy főhad­nagy elleni adóssági perivitelét felvállalni merész­kedett ; azonban a’ megsértett ügyvéd a’ nem-neme­seknek járó csekély díjért perlekedni restélt. — Saj­nos, hogy nem bízik megyénk rendeihez, kik, ha ezen botránkozást okozott hadnagyi tett feladatnék, meg is tudnák azt büntetni; — annyival inkább biz­hatnék pedig, mivel megyénk rendei bár kevéssel ez­előtt a’ honoratioroktól a’ szavazatot megtagadták, most körükbe egy nem-nemesi származású tisztelet­beli tiszti ügyvédet örömmel befogadtak. — K. I. Vidéki levéltároza. @ Béla, oct. 1. Mióta a’ felső-magyaror­szági bányapolgári egyesület fenáll ’s hatáskörén mindinkább tágít, a’ bányaművelésnek is tágabb ki­látása nyílt. Az egyes bányapolgárok érdekei egybe­­kapcsolvák az egyesületéivel, mivel ennek szilár­­dultával ’s növekedtével növekszik a’ bányaműve­­lők haszna is, általa pedig a’ bányaművelési ’s vele a’ pénz ’s nemzeti vagyonosság gyarapítása. A’ bá­nyaművelésre, melly hazánkban olly dús eredmé­nyekkel biztatta a’ bányászt, ’s a’ korona jövedel­meinek mindenkor egyik nevezetes forrását tévé,­eleitől fogva tekintet volt. A’ szászok az országba a’ bányaművelés végett behívatván, valamint saját bá­nyákat nyitottak , úgy a’ kir. bányákat is művelték. Hogy pedig a’ későbbi kőris a’ bányákat a’ nemzeti vagyonosság egyik kútfejének ismerte, az 1342-ik évi törvény is mutatja; mert az ország a’ királyi bá­nyáknak kibéreltetését mindig szemmel kisérte, ’s hogy a’ kincstár apadásán az urbura által segítsen, 1405, 1413 ’s 1492-ben szabad bányanyitást királyi adomány nélkül is engedett; a’ bányaművelés ser­kentéséül pedig 1514 ’s 1518-ban épen azon időtáj­ban , mikor másutt a’ bányaművelés magánosoknak csak igen magas bányavám mellett volt engedve , az urbura csak huszad részben állott. A’ Fuggereikkel meggazdagodott Thurzóknak bányaművelési búvár­kodásai ’s Velenczében az érczolvasztás körül sike­rült titokfölfedezései nálunk szinte korszakot nyitá­­nak, ’s a’ bányaművelés virágzása az akkori balhá­borúkban a’ bányavárosokat mint a’ hadviselhetési eszközöknek csak nem egyedüli lakhelyeit tünteté fel, ’s az erdélyi fejedelmek mint ollyanok felé ha­­almas karjaikat is terjeszték­­t). Voltak tehát a’ nem­zetnek mindenkor a’ bányaművelésben anyagi érde­kei, ’s ez érdekeket, általok pedig a’ bányaműve­­lőknek hasznot ’s nemzeti vagyonosságot állhatatos következetességgel kifejteni, a’ felső-magyarországi bányapolgárság főiránya. Mennyire közelíti ezt, az évenkinti gyűlések tanúsítják. Illy gyűlést nyit a mélt­­gróf Andrássy György bányapolgári képviselő múlt hó 22-kén Lőcsén, a’ vármegye teremében, szíves bányász-köszöntéssel. A’ népes gyűlés neve­­zetesb tárgyai voltak: 1) Hatások képezése, mi vé­gett a’ bányapolgárság két év előtt iskolát felállítani tervezett; de időközben illy iskola Szomolnokon lé­tesülvén, e’ tervétől elállott, ’s növendékeit, kik­nek számát ez évre hatra határozá, Szomolnokra hónapdijjal, a’ szorgalmasokat pedig a’ mélt. elnök által alapított 2000 forintnyi tőke kamatjából kitelő három stipendiummal segedelmezve küldendi. — 2) A’ Nicolai-magányhuta kilépése, melly a’ bányapol­gárságnak azon vádoltatása miatt, mintha ez hutái­val ’s rézhámorával egyedáruságot kívánna űzni, az adósságfedezési alapot, mellyhez a’ magányhuták is járulnak, nem egyenesen kölcsön-lerovásra, ha­nem a’ társasági pénzalap nevelésére forditná, hosz­­szú vitatkozást szült. E’ vitatkozás részleteit mellőz­vén, az egyedáruság vádjára megjegyeztetett, hogy ez a’ bányapolgárságra, melly saját érczeit olvaszt­ja, ’s az ércz-beváltást a’hutakezelési haszonhoz, melly szinte nem másnak, mint magának a’ társulat­nak jövedelmez, méregeti, úgy mint magános vál­lalkozókra — kik csak akkor olvasztanak, ha az olvasztás hasznot igér , holott a’ társulat czélja nem egyedül olvasztási haszon, hanem bányaművelési sikerűlét is lévén, az érczeket akkor is beváltja, mikor a’ réznek kerete nincs, ’s igy önmaga irányoz­za a’ concurrentiát — nem alkalmazható. — 3) Az urbura beváltása. — 4) A’ kincstári ezüstérezhuta megvétele, vagy egy újnak emelése ’s ércz-elválasz­­tás ’s beváltás körüli sérelmek.—5) Pénztári, 14.000 posrtra rugó hiány. — 6) Pénztárnok- ’s ülnökválasz­tás ’stb. — Részt vettek a’ tanácskozásban: gróf Andrássy Károly és Zsedényi urak is. Az el­nök­ gróf bányaművelés melletti buzgólkodása minél kitünőbb, annál magasabban állnak érdemei is, ki­vált miután maga bányát nem művel, ’s mégis a’ nemzetnek ez anyagi érdeke miatt, mint bányapol­gári képviselő, síkra száll; de ha ezt nem is emlí­teném, már az országos bizottmány munkálata, mellyben külön véleményét annyi tárgyismerettel adá elő, a’ bányászat iránti érdemeinek , mellyeket mint bányapolgári képviselő az által is tetemesen nevelt, hogy a’ jegyzőkönyvnek magyarra fordítá­sát eszközlé — jeles tanúsága. L­osoncz, sept. 26. F. h. 17-kén a’ nagy tanács gyűlése által a’ háromévenkint rendesen tartatni szokott városi tisztválasztásra kitűzött határnapot a’ polgárok olly csendességgel várták be, hogy még csak az óhajtandó biró nevét sem lehete tőlük ki­tudni, mi annyival váratlanabb volt, mert a’múlt tisztujitáskor a’ már megválasztott tisztviselők ellen is a’ kitörések annyira folytattattak , hogy a’ megye néhány polgárt tömlöczözéssel volt kénytelen fékez­ni. Bekövetkezvén a’ választás napja, sept. 25-ike, t. R­u 11­k­a­y Lajos t.biró ur, mint elnök, tárgyhoz al­kalmazott beszéddel nyitá meg a’ gyűlést, ’s az egész tisztikar szokott módon hivataláról leköszönt. — Ekkor Z. G. t.biró az elnököt minden kijelölés nélkül közakarattal bírónak választani inditványozá, mire nagy lárma és zaj támadott; az elnök a’ részén álló többség által felemeltetett, a’ másik által pedig lehuzatott, mi által annyira sértve érzé magát, hogy a’ zöld asztalra több párthiveivel felugorva, leránga­­tását vallásos vakbuzgóságból eredeti gyülölségnek nevezé,’s azon polgárokat, kik őt lerántották, nyom­ban kivettetni kívánta. E’ nyilatkozást még nagyobb lárma és tolakodás követé, egyik rész sem engedé a’ maga emberét, az elnök pedig elleneivel szemé­lyesen szembe szállva, nevezetesen vetélytársához e’ szavakat intézé: „Hogy is gyaníthatja, hogy egy t.biró polgárral még csak ki is jelöltethetnék, ’s én illyen embernek vetélytársa lehetnék, mint az ur.“ — Keveset szűnvén a’ lárma, az elnök némi nyomo­zást emlegetve, 6 vagy 7 polgár neveit olvasá fel, kik állítólag őt rángatták, kijelentvén , hogy a’ tiszt­választást mindaddig meg nem kezdi, mig ezek a’ polgárok sorából ki nem töröltetnek, bár később maga is elismerte, hogy a’ nevezettek közül többen még csak nem is közeledtek feléje. Elnöki hatalmá­nál fogva tehát, az említett nyomozás következtében,­­melly hogy ki által és mi módon történt, nem is tudhatni) ezen egyedeket a’ polgárok sorából kitö­rölvén , végre megnevezd a’ főbírói hivatalra jelölte­ket. Egyik rész,ha talán nem a’ nagyobb is, de még­sem holmi népcsoport, mint az elnök nevezd , F­e­­renczit, a’ másik nagyobb rész pedig az elnököt kiáltá. A’ zaj hosszasan tartott, megkéretett tehát az elnök annak kijelentése iránt, hogy nincs szán­déka szolgálni; mit, a’kérésre hajolva, csakugyan teljesített is, ekkint nyilatkozván: „Nem mellőzhetem el kijelenteni mély hálámat k­itsorsosimnak , ’s azon tisztelt r.kath. uraknak, kik irántam illy bizodalommal viseltetnek; de engedjenek meg,én hivatalt nem vál­lalok, mert szabad ember akarok maradni; a’ köz­hivatalt viselő embernek pedig gyakran az igazság­talanságnak is kell hódolnia“; ’s hogy ő mint szabad polgár a’ új városnak a’ legnagyobb veszélyekben védelmezője volt és leszen, mint azt tettlegesen is megmutatá, midőn az oroszlán a’ várost megtámadá, ’s a’ már bukni hanyatló ügyet erős karral fel art­­ván, védte a’várost. (A’ hanyatló ügy a’ zsidók kive­­zetése, az oroszlán pedig a’ vármegye.) Végre sza­vazásra intvén a’ polgárságot, mit többszöri felszó­lítására is igen kevesen akarván tenni, kértük, hogy az eddigi szavazatok után a’ többséget jelentené ki, mit hosszas kérésekre megtevén, illy módon nyilat­kozott: „Noha a’ polgárság nagyobb része, némelly soha utól nem érhető ábrándeszméktől elfogulva, szavazni nem akar­­ni Ferenczi János urat, a’ sza­vazók többségénél fogva, főbirónak ezennel kineve­zem.“ A’ többi tisztviselő igen hamar a’ legnagyobb renddel választatott meg; nevezetesen főjegyző maradt Horváth Ferencz; aljegyző: Csontos Gá­bor; főügyész : Szigyártó Samu; kapitánynyá választatott Ujházy András­,pénztárnokká pe­dig Klamarik. — O 111­­­k Ákos. (Népnevelés.) Sümegről. September ele­jén tartatott az itteni iskolába járó gyermekek pró­batétele, mellynek alkalmával mind a’ tanító buzgó szorgalmáról, mind pedig a’ tanítványok előmeneté­­ről, kik a’ vendégek által hozzájuk intézett kérdé­sekre igen kielégitőleg feleltek, örömmel győződ­tünk meg. A’ próbatét végével jutalmak osztogattat­­tak a’ szegény sorsú jelesebb gyermekeknek azon 1000 v.frt kamatjaiból, mellyeket t. Kisfaludyné asszonyság végrendeleténél fogva e’ czélra szánt.— Azon személy- és vagyonbátorságot, mellyet Sobri és Milfaith rablócsapatának kiirtása óta vidékünk élvezett, ismét egy aggodalom váltja fel. Ugyanis hiteles adatokból tudjuk, hogy az uzsai, biliegei és tapolczai erdőkben egy 10—14 tagból álló haramia­csoport tanyázik; de reméljük, hogy megyénk czél­­szerű rendelkezések által meg fogja szüntetni aggo­dalmunkat. — R. J. , KÜLFÖLDI NAPLÓ. Parisba oct. 5-kén érkezett sürgöny jelenti, hogy Pamplonában mozgalmak keletkeztek Krisztina ki­rályné részére. O’ Donnell tábornok a’ várbeli őri­zettel föllázadt. A’ sept. 30-kán Máltába érkezett indiai postával fontos hirek érkeztek Chinából. Az angolok május 23-ikától 27-ikig ostrom alá vevék a’ cantoni erősit­­vényeket; a’ chinaiak azonnal megadák mago­kat ; 6 millió dollárt fognak fizetni, mellyből az el­ső millió egy óra alatt letétessék, a’többi 8 nap alatt; ’s ha a’fizetés pontosan nem történnék, a’mon­dott adó 7, 8, sőt húsz nap múlva 9 millióra emel­kedjék. — A’ tatár őrizet jun. 5-kén h­agyá el Can­­tont. Az angolok visszatértek Hong-Kongba, miután jun. 5-kén öt millió lefizettetett, ’s a’ hátralevőért kezesség állíttatott. A’ Globe következőleg számítja 1840-re a’ brit udvartartás költségeit: kenyérre 2350 f. szerk., vaj, sonka, sajt és tojás 5153, tej és tejjel 1500, minden­nemű hús 10000, hal 2188, szárnyas állat 4260, fű­szer, bhea, kávé 5000, olaj 1350, gyümölcs 1080, zöldség 520, bor 5250, liqueur 2000, sör 3000 f. sz. —­hhez járulnak még az edények, abroszfélék, gyer­tya, üveg, porczellán,­­stb. összesen 69,765 f. szerl. Chiliből június elejéről érkezett tud. szerint a’ kamarák jun. 1-jén ültek össze. Az új praesidens­­választás júliusban fogott tartatni. Burnes tábornok, Tocornal és Pinto a’jelöltek. — 1840-ik év bevéte­le 2,830,334 dollár, miből 552,870 dollár az angol kölcsön fedezésére fordittaték , mi az ország növe­kedő jólétének ’s jól rendezett pénzügyének bizony­sága. (Aug. 1.) Az orosz czár sept. 24-kén érkezett vissza Var­sóból Pétervárra. Mindennemű röpke hírek szár­on­­ganak azon leendő változtatásokról, mellyeket a’ czár a’ lengyel nemzetiség érdekében tenni szándé­kozik. A’ M. Chronicle szerint a­ czárnak erős szán­déka, a’lengyelek régi nemzetiségét helyreállítani, úgy hogy a’ porosz király, varsói látogatása alkal­mával egészen elcsudálkozott, sógorát efféle esz­mékkel találván telve, mellyeket tőle sem ő, sem más nem igen várhatott. Alexandriai tud. szerint sept. 16-ról, 1100 syriai, kik az egyiptumi hadseregnél szolgáltak, három ha­dihajón csakugyan haza küldetett; velök együtt uta­zott el Napier ezredes is, ki elbocsáttatásukat M. Ali­nál kieszközlé. Jeles hazánkfia Liszt, mint Pesten, hazája fővá­rosában, fényes jeleit adá nemesszivüségének , úgy külföldön is hol csak jár, nem szűnik m­eg hangver­senyeket adni emberiség ’s művészet érdekében. Köllnben a’ székesegyház építésére, Bonnban Bee­thoven emlékére, Frankfurtban, hol legutóbb volt, az uj Mozart-intézet javára játszott. (Alig. 7.) ANGOLHON. A’ felsőház oct. 1-sei ülésében Radnor gr. kérel­meket nyujta be a’ gabnatörvények azonnali eltörlése iránt, ’s bőven rajzolá a’ nép szükségét, a’ kormány felelőségét, ha a’ parliamenti segitő rendszabályok hozatala előtt elhalasztja. Wellington hg nem látó a’ mostani körülmények közt sikeresnek , ha a’ gabna­törvények vizsgálat alá vétetnének. — Az alsóház­­ban, a’ szegénytörvény harmadik felolvasá­sa alkal­­mával, Fielden annak három hónap múlva felolvas­­tatását, azaz­ elvezetését inditványozá, néhány ra­dical tag nyilatkozott mellette; de indítványa 133 szó­val 18 ellen megbukott. — Az oct. 2-ikai üléseknek semmi érdekük. •_) Minden ille nemű nyilatkozásoknak örömmel nyitjuk meg lapjainkat; ’s bár minél sűrűbben érkeznének , hogy meg­­tudassék a’ nép szava, és ez által az isten szava.— Szerk. **) E’ czikknél alkalmat veszünk , méltányló tisztelettel nyíltan kifejezni, mit rég érezünk, t. i. hogy Szepes megyei tisz­telt levelezőnk iránt különös hálára kötelezetteknek érez­zük magunkat, ismereteinek gazdag tárházától merített ta­nulságos közléseiért. — Ha irigység férhetne hozzánk, irigyelheti­ ők olvasottságát, tudományát. — Szerk. 700

Next