Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-10-16 / 83. szám
teknek, a’ minél hamarabbi munkálkodást utasításul adatai kegyesen méltóztassék ’stb.“ ( 3) Hogy a’ közelgető egyházkerületi gyűlésben zárt körű igazgató tanácsunk a’ népnek a’ vallásos egyesülésről r óhajtását ’s akaratját jobban megtudhassa , mint szinte csak néhány egyedekből álló úgynevezett tractualis, szinte zárt körű gyűlés közléséből, megkéretni határoztatott a’ Pesti Hirlap szerkesztője, hogy e’ jelen határozatokat a’ lemásolt esedezéssel együtt hírlapjába fölvenni szíveskedjék, — az lévén egyházunk czélja, hogy ez által más egyházkerületeinkben levő egyházak is felhivassanak, a’ vallásos egyesülésről akaratukat a’ közelgető kerületi gyűlésig az illető helyen kinyilatkoztatni *). — Eddig egyházunk határozatai. Egy úttal tudósítom önt arról is, hogy a’ vegyes házassági szerencsétlen súrlódás békés helységünkben is megtermé gyümölcsét. — Ugyanis egy itten szolgáló óhitű anyától ’s ref. apától származott, de r.cath. paptól keresztelt, ’s áldozni is r.cath. templomba járó leány, jegybe lépvén egy idevaló ref. lakossal, elmennek az illető lelkészhez esketés végett, ki csak olly föltétel alatt akarta őket megesketni, ha mindkét nemen levő gyermekeik anyjok vallását követendik, mire a’ legény nem állván, a’ leány megyénk rendeihez folyamodott, hogy reformata vallásba szándékozván átlépni, ezen szándékát előmozdítani méltóztassanak. — Tudván , hogy önnek lapjai az erkölcsiséget is körünkben mennyire terjesztik, ’s mennyire tartózkodnak ütlegvirtuózaink szokott kegyetlenkedéseiktől nyilvánosságtóli félelmökben, egy általam is látott megrovandó esetet közlök,’s ha öntől a’ közlő nevét számon kérnék, engem bátran nevezhet; az eset ez: a’ nyíregyházi nemesek hadnagya, Kovács Károly, B. A. ügyvédet a’ hetivásárban az egész népség szeme láttára összerugdosta, ’s a’ mint hitelesen megtudtam, csak azért, hogy az ügyvéd egy főhadnagy elleni adóssági perivitelét felvállalni merészkedett ; azonban a’ megsértett ügyvéd a’ nem-nemeseknek járó csekély díjért perlekedni restélt. — Sajnos, hogy nem bízik megyénk rendeihez, kik, ha ezen botránkozást okozott hadnagyi tett feladatnék, meg is tudnák azt büntetni; — annyival inkább bizhatnék pedig, mivel megyénk rendei bár kevéssel ezelőtt a’ honoratioroktól a’ szavazatot megtagadták, most körükbe egy nem-nemesi származású tiszteletbeli tiszti ügyvédet örömmel befogadtak. — K. I. Vidéki levéltároza. @ Béla, oct. 1. Mióta a’ felső-magyarországi bányapolgári egyesület fenáll ’s hatáskörén mindinkább tágít, a’ bányaművelésnek is tágabb kilátása nyílt. Az egyes bányapolgárok érdekei egybekapcsolvák az egyesületéivel, mivel ennek szilárdultával ’s növekedtével növekszik a’ bányaművelők haszna is, általa pedig a’ bányaművelési ’s vele a’ pénz ’s nemzeti vagyonosság gyarapítása. A’ bányaművelésre, melly hazánkban olly dús eredményekkel biztatta a’ bányászt, ’s a’ korona jövedelmeinek mindenkor egyik nevezetes forrását tévé,eleitől fogva tekintet volt. A’ szászok az országba a’ bányaművelés végett behívatván, valamint saját bányákat nyitottak , úgy a’ kir. bányákat is művelték. Hogy pedig a’ későbbi kőris a’ bányákat a’ nemzeti vagyonosság egyik kútfejének ismerte, az 1342-ik évi törvény is mutatja; mert az ország a’ királyi bányáknak kibéreltetését mindig szemmel kisérte, ’s hogy a’ kincstár apadásán az urbura által segítsen, 1405, 1413 ’s 1492-ben szabad bányanyitást királyi adomány nélkül is engedett; a’ bányaművelés serkentéséül pedig 1514 ’s 1518-ban épen azon időtájban , mikor másutt a’ bányaművelés magánosoknak csak igen magas bányavám mellett volt engedve , az urbura csak huszad részben állott. A’ Fuggereikkel meggazdagodott Thurzóknak bányaművelési búvárkodásai ’s Velenczében az érczolvasztás körül sikerült titokfölfedezései nálunk szinte korszakot nyitának, ’s a’ bányaművelés virágzása az akkori balháborúkban a’ bányavárosokat mint a’ hadviselhetési eszközöknek csak nem egyedüli lakhelyeit tünteté fel, ’s az erdélyi fejedelmek mint ollyanok felé haalmas karjaikat is terjesztékt). Voltak tehát a’ nemzetnek mindenkor a’ bányaművelésben anyagi érdekei, ’s ez érdekeket, általok pedig a’ bányaművelőknek hasznot ’s nemzeti vagyonosságot állhatatos következetességgel kifejteni, a’ felső-magyarországi bányapolgárság főiránya. Mennyire közelíti ezt, az évenkinti gyűlések tanúsítják. Illy gyűlést nyit a méltgróf Andrássy György bányapolgári képviselő múlt hó 22-kén Lőcsén, a’ vármegye teremében, szíves bányász-köszöntéssel. A’ népes gyűlés nevezetesb tárgyai voltak: 1) Hatások képezése, mi végett a’ bányapolgárság két év előtt iskolát felállítani tervezett; de időközben illy iskola Szomolnokon létesülvén, e’ tervétől elállott, ’s növendékeit, kiknek számát ez évre hatra határozá, Szomolnokra hónapdijjal, a’ szorgalmasokat pedig a’ mélt. elnök által alapított 2000 forintnyi tőke kamatjából kitelő három stipendiummal segedelmezve küldendi. — 2) A’ Nicolai-magányhuta kilépése, melly a’ bányapolgárságnak azon vádoltatása miatt, mintha ez hutáival ’s rézhámorával egyedáruságot kívánna űzni, az adósságfedezési alapot, mellyhez a’ magányhuták is járulnak, nem egyenesen kölcsön-lerovásra, hanem a’ társasági pénzalap nevelésére forditná, hoszszú vitatkozást szült. E’ vitatkozás részleteit mellőzvén, az egyedáruság vádjára megjegyeztetett, hogy ez a’ bányapolgárságra, melly saját érczeit olvasztja, ’s az ércz-beváltást a’hutakezelési haszonhoz, melly szinte nem másnak, mint magának a’ társulatnak jövedelmez, méregeti, úgy mint magános vállalkozókra — kik csak akkor olvasztanak, ha az olvasztás hasznot igér , holott a’ társulat czélja nem egyedül olvasztási haszon, hanem bányaművelési sikerűlét is lévén, az érczeket akkor is beváltja, mikor a’ réznek kerete nincs, ’s igy önmaga irányozza a’ concurrentiát — nem alkalmazható. — 3) Az urbura beváltása. — 4) A’ kincstári ezüstérezhuta megvétele, vagy egy újnak emelése ’s ércz-elválasztás ’s beváltás körüli sérelmek.—5) Pénztári, 14.000 posrtra rugó hiány. — 6) Pénztárnok- ’s ülnökválasztás ’stb. — Részt vettek a’ tanácskozásban: gróf Andrássy Károly és Zsedényi urak is. Az elnök gróf bányaművelés melletti buzgólkodása minél kitünőbb, annál magasabban állnak érdemei is, kivált miután maga bányát nem művel, ’s mégis a’ nemzetnek ez anyagi érdeke miatt, mint bányapolgári képviselő, síkra száll; de ha ezt nem is említeném, már az országos bizottmány munkálata, mellyben külön véleményét annyi tárgyismerettel adá elő, a’ bányászat iránti érdemeinek , mellyeket mint bányapolgári képviselő az által is tetemesen nevelt, hogy a’ jegyzőkönyvnek magyarra fordítását eszközlé — jeles tanúsága. Losoncz, sept. 26. F. h. 17-kén a’ nagy tanács gyűlése által a’ háromévenkint rendesen tartatni szokott városi tisztválasztásra kitűzött határnapot a’ polgárok olly csendességgel várták be, hogy még csak az óhajtandó biró nevét sem lehete tőlük kitudni, mi annyival váratlanabb volt, mert a’múlt tisztujitáskor a’ már megválasztott tisztviselők ellen is a’ kitörések annyira folytattattak , hogy a’ megye néhány polgárt tömlöczözéssel volt kénytelen fékezni. Bekövetkezvén a’ választás napja, sept. 25-ike, t. Ru 11kay Lajos t.biró ur, mint elnök, tárgyhoz alkalmazott beszéddel nyitá meg a’ gyűlést, ’s az egész tisztikar szokott módon hivataláról leköszönt. — Ekkor Z. G. t.biró az elnököt minden kijelölés nélkül közakarattal bírónak választani inditványozá, mire nagy lárma és zaj támadott; az elnök a’ részén álló többség által felemeltetett, a’ másik által pedig lehuzatott, mi által annyira sértve érzé magát, hogy a’ zöld asztalra több párthiveivel felugorva, lerángatását vallásos vakbuzgóságból eredeti gyülölségnek nevezé,’s azon polgárokat, kik őt lerántották, nyomban kivettetni kívánta. E’ nyilatkozást még nagyobb lárma és tolakodás követé, egyik rész sem engedé a’ maga emberét, az elnök pedig elleneivel személyesen szembe szállva, nevezetesen vetélytársához e’ szavakat intézé: „Hogy is gyaníthatja, hogy egy t.biró polgárral még csak ki is jelöltethetnék, ’s én illyen embernek vetélytársa lehetnék, mint az ur.“ — Keveset szűnvén a’ lárma, az elnök némi nyomozást emlegetve, 6 vagy 7 polgár neveit olvasá fel, kik állítólag őt rángatták, kijelentvén , hogy a’ tisztválasztást mindaddig meg nem kezdi, mig ezek a’ polgárok sorából ki nem töröltetnek, bár később maga is elismerte, hogy a’ nevezettek közül többen még csak nem is közeledtek feléje. Elnöki hatalmánál fogva tehát, az említett nyomozás következtében,melly hogy ki által és mi módon történt, nem is tudhatni) ezen egyedeket a’ polgárok sorából kitörölvén , végre megnevezd a’ főbírói hivatalra jelölteket. Egyik rész,ha talán nem a’ nagyobb is, de mégsem holmi népcsoport, mint az elnök nevezd , Ferenczit, a’ másik nagyobb rész pedig az elnököt kiáltá. A’ zaj hosszasan tartott, megkéretett tehát az elnök annak kijelentése iránt, hogy nincs szándéka szolgálni; mit, a’kérésre hajolva, csakugyan teljesített is, ekkint nyilatkozván: „Nem mellőzhetem el kijelenteni mély hálámat kitsorsosimnak , ’s azon tisztelt r.kath. uraknak, kik irántam illy bizodalommal viseltetnek; de engedjenek meg,én hivatalt nem vállalok, mert szabad ember akarok maradni; a’ közhivatalt viselő embernek pedig gyakran az igazságtalanságnak is kell hódolnia“; ’s hogy ő mint szabad polgár a’ új városnak a’ legnagyobb veszélyekben védelmezője volt és leszen, mint azt tettlegesen is megmutatá, midőn az oroszlán a’ várost megtámadá, ’s a’ már bukni hanyatló ügyet erős karral fel artván, védte a’várost. (A’ hanyatló ügy a’ zsidók kivezetése, az oroszlán pedig a’ vármegye.) Végre szavazásra intvén a’ polgárságot, mit többszöri felszólítására is igen kevesen akarván tenni, kértük, hogy az eddigi szavazatok után a’ többséget jelentené ki, mit hosszas kérésekre megtevén, illy módon nyilatkozott: „Noha a’ polgárság nagyobb része, némelly soha utól nem érhető ábrándeszméktől elfogulva, szavazni nem akarni Ferenczi János urat, a’ szavazók többségénél fogva, főbirónak ezennel kinevezem.“ A’ többi tisztviselő igen hamar a’ legnagyobb renddel választatott meg; nevezetesen főjegyző maradt Horváth Ferencz; aljegyző: Csontos Gábor; főügyész : Szigyártó Samu; kapitánynyá választatott Ujházy András,pénztárnokká pedig Klamarik. — O 111k Ákos. (Népnevelés.) Sümegről. September elején tartatott az itteni iskolába járó gyermekek próbatétele, mellynek alkalmával mind a’ tanító buzgó szorgalmáról, mind pedig a’ tanítványok előmenetéről, kik a’ vendégek által hozzájuk intézett kérdésekre igen kielégitőleg feleltek, örömmel győződtünk meg. A’ próbatét végével jutalmak osztogattattak a’ szegény sorsú jelesebb gyermekeknek azon 1000 v.frt kamatjaiból, mellyeket t. Kisfaludyné asszonyság végrendeleténél fogva e’ czélra szánt.— Azon személy- és vagyonbátorságot, mellyet Sobri és Milfaith rablócsapatának kiirtása óta vidékünk élvezett, ismét egy aggodalom váltja fel. Ugyanis hiteles adatokból tudjuk, hogy az uzsai, biliegei és tapolczai erdőkben egy 10—14 tagból álló haramiacsoport tanyázik; de reméljük, hogy megyénk czélszerű rendelkezések által meg fogja szüntetni aggodalmunkat. — R. J. , KÜLFÖLDI NAPLÓ. Parisba oct. 5-kén érkezett sürgöny jelenti, hogy Pamplonában mozgalmak keletkeztek Krisztina királyné részére. O’ Donnell tábornok a’ várbeli őrizettel föllázadt. A’ sept. 30-kán Máltába érkezett indiai postával fontos hirek érkeztek Chinából. Az angolok május 23-ikától 27-ikig ostrom alá vevék a’ cantoni erősitvényeket; a’ chinaiak azonnal megadák magokat ; 6 millió dollárt fognak fizetni, mellyből az első millió egy óra alatt letétessék, a’többi 8 nap alatt; ’s ha a’fizetés pontosan nem történnék, a’mondott adó 7, 8, sőt húsz nap múlva 9 millióra emelkedjék. — A’ tatár őrizet jun. 5-kén hagyá el Cantont. Az angolok visszatértek Hong-Kongba, miután jun. 5-kén öt millió lefizettetett, ’s a’ hátralevőért kezesség állíttatott. A’ Globe következőleg számítja 1840-re a’ brit udvartartás költségeit: kenyérre 2350 f. szerk., vaj, sonka, sajt és tojás 5153, tej és tejjel 1500, mindennemű hús 10000, hal 2188, szárnyas állat 4260, fűszer, bhea, kávé 5000, olaj 1350, gyümölcs 1080, zöldség 520, bor 5250, liqueur 2000, sör 3000 f. sz. —hhez járulnak még az edények, abroszfélék, gyertya, üveg, porczellán,stb. összesen 69,765 f. szerl. Chiliből június elejéről érkezett tud. szerint a’ kamarák jun. 1-jén ültek össze. Az új praesidensválasztás júliusban fogott tartatni. Burnes tábornok, Tocornal és Pinto a’jelöltek. — 1840-ik év bevétele 2,830,334 dollár, miből 552,870 dollár az angol kölcsön fedezésére fordittaték , mi az ország növekedő jólétének ’s jól rendezett pénzügyének bizonysága. (Aug. 1.) Az orosz czár sept. 24-kén érkezett vissza Varsóból Pétervárra. Mindennemű röpke hírek száronganak azon leendő változtatásokról, mellyeket a’ czár a’ lengyel nemzetiség érdekében tenni szándékozik. A’ M. Chronicle szerint a czárnak erős szándéka, a’lengyelek régi nemzetiségét helyreállítani, úgy hogy a’ porosz király, varsói látogatása alkalmával egészen elcsudálkozott, sógorát efféle eszmékkel találván telve, mellyeket tőle sem ő, sem más nem igen várhatott. Alexandriai tud. szerint sept. 16-ról, 1100 syriai, kik az egyiptumi hadseregnél szolgáltak, három hadihajón csakugyan haza küldetett; velök együtt utazott el Napier ezredes is, ki elbocsáttatásukat M. Alinál kieszközlé. Jeles hazánkfia Liszt, mint Pesten, hazája fővárosában, fényes jeleit adá nemesszivüségének , úgy külföldön is hol csak jár, nem szűnik meg hangversenyeket adni emberiség ’s művészet érdekében. Köllnben a’ székesegyház építésére, Bonnban Beethoven emlékére, Frankfurtban, hol legutóbb volt, az uj Mozart-intézet javára játszott. (Alig. 7.) ANGOLHON. A’ felsőház oct. 1-sei ülésében Radnor gr. kérelmeket nyujta be a’ gabnatörvények azonnali eltörlése iránt, ’s bőven rajzolá a’ nép szükségét, a’ kormány felelőségét, ha a’ parliamenti segitő rendszabályok hozatala előtt elhalasztja. Wellington hg nem látó a’ mostani körülmények közt sikeresnek , ha a’ gabnatörvények vizsgálat alá vétetnének. — Az alsóházban, a’ szegénytörvény harmadik felolvasása alkalmával, Fielden annak három hónap múlva felolvastatását, azaz elvezetését inditványozá, néhány radical tag nyilatkozott mellette; de indítványa 133 szóval 18 ellen megbukott. — Az oct. 2-ikai üléseknek semmi érdekük. •_) Minden ille nemű nyilatkozásoknak örömmel nyitjuk meg lapjainkat; ’s bár minél sűrűbben érkeznének , hogy megtudassék a’ nép szava, és ez által az isten szava.— Szerk. **) E’ czikknél alkalmat veszünk , méltányló tisztelettel nyíltan kifejezni, mit rég érezünk, t. i. hogy Szepes megyei tisztelt levelezőnk iránt különös hálára kötelezetteknek érezzük magunkat, ismereteinek gazdag tárházától merített tanulságos közléseiért. — Ha irigység férhetne hozzánk, irigyelheti ők olvasottságát, tudományát. — Szerk. 700