Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-11-10 / 90. szám
sát, elég legyen megemlíteni czéljukat: miként t. i. a’ tagok esküt tesznek minden erejükből oda munkálkodni, hogy respublicai eszméket terjesszenek mindenfelé, és hogy a’ brit uraság Amerika földéről elpusztuljon; továbbá, hogy az egésznek nagy mestere nem más, mint a’ status külügyek bizottmányának elnöke; és végre, hogy a’ társulatok külhatalmakkal, nevezetesen Francziaországgal vannak összeköttetésben , honnan tetemes pénzt és hadi szereket is kapnak. Angolországba küldtek egy skótot és egy izlandit, megkisérlendőket, ha valljon nem lehetne e a’ chartistákkal is szövetkezniük? E’ páholyok általában gyülölséggel viseltetnek az angolok ellen, ’s e’ pontban mindnyájan megegyeztek, noha sok másban különbözik kivánataik; az összegyűjtött adakozásokból szereznek fegyvert és más élelmiszereket, ebből fizetik külföldre küldött embereiket, és mint látszik, ezekből pótoltatnak az angol-izlandi unió felbontására szükséges költségek is. A’ Messager, hiteles kútfőre hivatkozva, azt állítja, hogy az éjszakamerikai egyesült tartományok egyik legmagasb rangú személye egy onnan megindult angol gentlemant , M. Leód ártatlanságának kivilágosodásáról tette volna bizonyossá, és hogy azon esetben, ha a’ bíróság által elitéltetnék is, a’ praesidens meg fog neki kegyelmezni. — Egyetlenegy pont, mi a’ new-yorki hírlapok utján a’ M. Leód perében közrebocsátott tanúvallomásokból kiviláglik, az, hogy az elégetett gőzös(Carolina)tengeri rablók hajója volt, és hogy a’ földet, mellyen elégettetek, semmikép sem lehete semlegesnek tekinteni; M. Leódra nézve pedig legkevésbbé sem bizonyodott be, hogy ezen elégetésnél személyesen részt vett volna. (M. Chronicle.) Grogannak az angolok általi elfogatása folyvást nagy ingerültségben tartja az éjszakamerikai egyesült tartományokat. A’ brit kormánynak szemére vettetik , hogy a’ vétkes merényt pártolá; az amerikai kormány pedig félénkséggel vádoltatik, hogy tüszint ki nem jelenté ez elleni nem tetszését. Grogan szabadon bocsáttatása még nem bizonyos, az amerikai lapok kételkednek efelől. Tyler (éjszakamerikai praesidens) új kormánya már tökéletesen alakítva van: Webster Dániel külügyi státustitkár, Forward pénzügytitkár, Upshur tengerészeti minister, Spencer János hadiminister, Légáre statusfőügyvéd, Wickliffe főpostamester. — .I.—M . ~ . „ 1 m. IM.I II . I ■■ ■ ■■■■MII SPANYOLHON. Az angol lapok telvék azon kérdés feszegetésével, valljon a’ spanyol legközelebbi eseményeket nem lehet e a’ franczia király és kormánya befolyásának tulajdonítani ? és ha ezek nem is, de választott hírlapjaik, mint például a’ Journal des Débats, csakugyan vigyázatlan lépéseket követtek el. — A’ spanyol hirlapok is keményen kikelnek Lajos Fülöp ellen. — Bayonnei tudósítások szerint, a’ régi carlista pártnak mintegy 60 tisztje, az öreg Lardizabal tábornok vezérlete alatt, oct. 23-kán franczia földre léptek át. — Madridban oct. 18-kán ministertanács tartatott, mellyben Olozagának egy sürgönye olvastatott fel, miszerint a’ franczia cabinet a’ legszigorúbb semlegességet ígéri; — Aberdeen grófnak egyik sürgönye pedig a’ spanyoloknak tudtára SCHWEIZ. Az aargani kolostorkérdés még mindig foglalatoskodtatja, sőt kétes kimenetelű feszültségben tartja a’ kis köztársaság cantonait, lehet mondani:a’ cantonok hivatalnokait és ezekkel szemben a’ hon polgárait. Több helyeken a’ nagy tanács a’ nép érzelmével merőben ellenkező utasítást adott országgyűlési követeinek, ’s ez okozá, hogy végre a’ nép saját érdekében gyűléseket tarta Zürichben és most legközelebb Genfben, ’s mindenütt a’ kolostorok ellen nyilatkozik. — A’ wallisi nagy tanács 41 szóval 36 ellen elhatároza a’ kolostorok pártolását, ’s ezért a’ statustanács leköszönt hivataláról; erős mozgalmak mutatkoznak mindenfelé. A’ schweizi nép egész jövendőbeli kifejlődésének alapját látja a’ kolostorok eltörlésében, ’s azért fájdalmas érzéssel veszi a’ külhatalmaknak beavatkozását. A’ történetek búvára előtt nem lehet ismeretlen, hogy midőn Aargau, birtokaiban a’ kolostorokat fölfüggeszté, nem tett egyebet, mint ezelőtt félszázaddal Ausztria császára. Ausztria akkor még inkább magára voná a’ kolostorpártolók haragját, mint most Aargau. E’ canton fölfüggeszte néhány kolostort, noha a’ pápa követe ennek ellene mondott. II. József császár is ugyanezt tévé a’ római szék minden ellenmondásának ellenére. Aargau fölfüggeszté a’ kolostorokat, mint a’ statusra nézve nem csak nem hasznosokat, sőt veszedelmeseket; a’ német császár ugyan ezt tévé ugyanazon okból.— Aargau a’kolostorok javait a’r.cath. egyházak és iskolák javítására kívánja fordítani. Ausztria hasonló czélra tűzé ki azokat. Aargau nem tartja az alapítók jogát elég erősnek arra, hogy kimondott határozatától visszalépjen. Ausztria sem kérdezősködik akkor a’ fölfüggesztett kolostorok alapítóinak jogai után. Mint Ausztria azon időben, úgy most Aargau nem kívánja a’r.cath. vallást ezen rendelete által háborgatni. És ha most Aargaut e’ lépésre a’ kényszerítő szükség — t.i. a’ szerzetesek magok viselete — vezérlé, nem lehet őt azért kárhoztatni, mert csak józan statustani elvekből indult ki, midőn az örökös lázitások és nyugtalanságok tűzhelyét akará elfojtani. — A’ tessini kormány parancsára a’ Sz.-Gothárd hegyi barátok elhagyák szállásukat. — Alsó-Walisban nagy a’ forrongás, a’ népet igen fölingerté a’ nagy tanácstól a’ kolostorok pártolására kiadott utasítás. — A’ nép személyesen megtámadta a’ nagytanácsnak egyik tagját, ki szintén erre szavazott.—t Marsignyból 3 ágyú küldetett már a’ nép ellen. OLASZHON. Firenzében az O aszfald tudósai ez idén gyűlést tartottak. Azon érdekes kérdések közt, mellyek vitatás alá kerültek, Mittermaier, Ronchivechi és Helitti a’ fenyitőrendszert tárgyazó eme’ 9 kérdést terjesztek elő: 1) A’ szabadható fris levegőtől való szakadatlan megfosztatás, mikint ez a’ teljes különrégesítési rendszernél történik, nem szülhet ett’ bezárt egyedekben gyógyitatlan élelműszeres bantalmunkat, mik a’ foglyok közt a’ halálozási esetek számát növelik? 2) A’ mozoghatás hiánya, habár ollykor némi csekély járkálás megengedtetik is, nem szül e hasonló hatást a’ foglyokban? 3) Nem séít e a’ hosszrí ideig tartó általános magányrendszer az í’afertőztetésre hajlandóságot? 4) Nem szil i e ezen körülmény — nem tekintve az ebből származandó testi eltörődést — észrevehető szaporodását az, elmebetegeknek, különösen összefüggésben a' kedélynek a’ hosszas magányelzárás által előállított ingerültségével? 5) Az illy módon előálló elmebetegségek könnyen gyógyíthatók e? 6) Az általános magányrendszer nem fog e könnyebben szülni testi és lelki betegségekhez nagyobb hajlamot a’ déli tartományok népében, kiknek kedélye ingerlékenyebb és testi lelki alkotásuk különbözik az éjszakamerikaiakétől. 7) Az amerikai rendszer által rendelt kevesbbé izgató élelem elegendő leendő a’ kijelölt bajok gátlására? A’ minden szeszes italoktóli visszatartóztatás olly népnél, melly borhoz szokott, nem fogja e nagyon növelni a’ gyengeséget? 8) Mellyik a’ legrövidebb idő, meddig az általános magányrendszert ártalmatlanul használni lehet ? Ha illy időt veszünk , nem fog e ezen magányrendszer megszokás által ártalmatlanná tétetni, ha netalán még hosszabb időre használtatnék is? 9) A’ fogolynak egyes kamarácskájábani fárasztó munkája elegendőleg kipótolja e az udvartéren való járkálást?—E’ kérdések az olazföld, Genf és Corfu több tudós férfiai által a’ toscani nagyherczeg és ministerei jelenlétében vitaltatván meg,— különös, hogy egy szó sem emelkedők a’ teljes elzárás mellett, és minden szónok elismerő, hogy eme’ rendszer a’ foglyok közt az elmebetegek ’s a’ halálozási esetek számát növelendi. E’ fontos tárgynak még kimerítőbben leendő megvitatása végett bizottmány rendeltetett, melly a’jövő évben Haduában tartandó gyűlésre körülményes tudósítást tegyen. LEGÚJABBAK. M. Leód perében a’ jury törvényszék kimondd a' „nem vétkes“ ítéletet.— Canadából is hasonló tudósítás érkezők: ,,Grogan ezredes szabadságba helyeztetett, ’s egy rendőrtisztre bízatott, őt a’határig elkísérni. — Brüsselben uj orangista összeesküvést fedeztek föl. — A’ török haditanácsban Konstantinápolynak védvárfalakkal leendő megerősítése terveztetik. NÉHÁNY SZÓ a’ szabad kir. városok képviseltetéséről. Ilonunkban is elérkezett egy rég óhajtott idő ! irodalmi vitatkozásaink szabadabban forognak, az emberiség üdveit előmozdító eszmék nyíltabban fejlenek ki, a’ szűkkeblűségnek két hatalmas ellenére támadt: a' közvélemény ’s nyilvánosság, — eszmék, mellyek tiz év előtt még kopár ’s puszta földre hintve hevertek ’s vesztek el gyümölcstelenül, ’s alig csíráztak itt-ott, most felkapva a’ nemzet nagyobb rész ápoló kezei által, gazdagon virágzanak; üdvözölve tehát azon eszméket, mellyek sem csupán fellobbanó szenvedély sem túlságos képzemény növényeiként hanem mint az értelem szigorú országán átszivárgást érző kebel eredményei valónak kitéve a’ súrlódások tág mezején, mint p. o. az örökváltság, bank, szavazatjog, ’stb.,— bátorkodom az olvasó közönséget, egy, irodalmunk láthatárán már ollykor-ollykor előtűnt tárgyra figyelmeztetni: a’ szabad kir. városok képviseltetésére; egyszersmind csekély véleményem szerint kijelenteni azon okot, melly csaknem főalapja annak, hogy a’ szabad kir. városok szavazatjoga az országgyűlésen mindeddig korlátozva van. Ezen ok, mellynek eltörlése előtt a’ sz. kir. városoknak szavazatjogát az országgyűlésen szaporítni képtelenség volna, sőt józan haladási elvekkel egyenesen ellenkeznék, ezen főokoknak egyike, sőt első alapja az, hogy a’ sz. kir. városok polgárainak tulajdon körűkben szavazási joga nem az egész polgárságánál gyakoroltatik, hanem egy zárt testület, egy tömegecske — nem tudom, ügyesebb vagy ügyetlenebb — kezébe van letéve. Tekintsük hazánk törvényeit, ’s mondjuk elő azokat sorra; van e ott csak egy is, melly a’ városok képviseltetési tárgyában századost, hatvanost, harminezast, vagy B UTIBI 13 m O. nem bánom huszonötöst csak említene? — Zsigmond királytól fogva — kinek II. Decret. előszavában legelső nyomait találjuk a’ kir. városok országgyűlésiés meghivatásának — mindig csak az egész tömegről, a’ városok polgári egyeteméről van szó, olvassuk bár az 1608: 1. k. u., 1715: 108 ’stb. t. czikkeket. Midőn királyaink ’s törvényhozóink a’ kir. városok egyetemét alkotmányos személylyé nevezve, tanácskozásuk köreibe elfogadók, eszméjükben sem volt, néhány nem-nemest kiszemelve, azokat nemesi és képviselői jogokkal felruházni; az alkotmányos személy által ők az egész város polgársága egyetemét értették. A’ polgárok közti jogkülönbség tehát nem törvényen alapul, hanem csak egyes különczködő zárt testületek statútumain, mellyeket akkor, midőn uj törvényhozási rendszerről van szó, a’ haza érdeke ellen mérlegbe vetni vakmerőség. De tekintsük kissé a tárgy politicai oldalát is. Jól tudom , hogy nem csak ez egy felhozott ok az, melly polgárhonfitársaink szavazatjogát korlátozza; jól tudom, hogy ők függenek, ’s azt is kitől, azonban szelid ’s józan haladásunkkal lépést tartó kormányunktól bizalommal remélhetünk e részben orvoslást. Itt tehát csak a’ dolog főalapját érintem, és nyiltan kimondom: mig a’ kir. városokban nem közezellem , hanem kiváltságok uralkodnak, azaz: mig a’ közügyekbeni befolyás monopólium marad, ’s nem terjesztetik ki az egész polgárságra, mig nepotismus ’s aristocratiai majmolás bitorolja a’ polgárság jogait, addig szavazat - jogszaporitásról szó sem lehet; még úgy sem, ha a’ kincstár, megelőzve törvényhozóinkat, gyámnokságáról Önkényt lemondana. — Valóban szép haladás volna a’ lél-ik században, egy tömegecskét kiszedni a’ városi lakókból, ’s azt a többiek kirekesztése és sérelme mellett uj kiváltságokkal felruházva, egy sógor-’s komaaristocratiát felállitni az országban! — Pedig illye követeléseket tesznek sokan azok közül, kik nem a’ pórnéphez számitvák, hanem városoknak, a’ civilizatio ’s haladás gyapontjainak tagjai. — Hogy követeléseik valóban ilylyesek, például szolgálhat a’ legközelebb múlt országgyűlés, hol a’ vármegyéknek szántoki részvétlenségét szemrehányó városi követek felszólittatják: akarnak e körükben is uj választási rendszert behozni, vagy sem? — ’s mi sikere len? alia: nyert pártolást néhány városi követtől. Nincs az országban talán község, mellyet az infnlerantismus annyira bélyegezne, mint a’ sz. kir. városokat mostani helyzetükben; ’s itt távol legyen, hogy az egész választott testületet érinteném, mert köztük is találtaik nemeskeblű, ellenben szavaimat kiterjesztve értem mind azon városi lakosokra, kiknek tetteit nem közérdek, hanem kivétel nélkül haszonlesés ösztönzi; kik a’ nemességet nem mint rokon honfitársaikat, hanem inkább mint ellenségüket tekintve, kik a’szegény elhagyott jobbágy kevéssé javított sorsát már is irigyelve, szabadés műegünket, a’ hol csak lehet, kigúnyolják, kik a’ zsidókat (kik természetesen nem mind apró szentek), emberi méltóságukról megfelejtkezve, alacsony kifejezésekkel gyalázzák. Mig ez igy tart, mig a’honfiak közt egyenetlenségek uralkodnak, mig minden osztály külön-külön érdekeket hajházva fut el idegenkedve egymástól, addig távol hazánktól a’ közmegelégedés, a’ boldogság. Érdekeinket kell tehát egyesítni ’s egy testté olvadnunk. Az első lépés ezen egybeolvasztásra a’ városok ’s nemesek közt: a’ sz. kir. városokban a’ polgári jogok egyformasága. Valljon mi joga van most a’ polgárnak — mint polgárnak? ha kiveszem a’ bormérési ’s meg néhány csekély jogokat (mellyek azonban polgári jog nélkül is igen könnyen megvásárolhatók). A’ tiszt- és követválasztásban teljességgel semmi szava, a’ gazdasági ’s egyéb közügyeket illető tárgyakban semmi részt sem 180 757 adja, mikint az angol kormány semmi esetben meg nem egyez, hogy idegen hatalom avatkozzék a’ spanyol ügyekbe. — A’ gibraltari angol kormányzó is arról értesíti a’ spanyolokat, hogy leginkább kormánya parancsából fogadé olly ünnepélyesen Victoria herczegnőt. Ugyanez nap érkezek Rodil Burgosba, ’s még az nap bünfeledési nyilatkozványt bocsátott ki azok számára, kik 12 nap alatt a’ kormány jelűlte helyen magokat jelentvén, kötelességüket híven teljesitendik; azokra pedig, kik ez időn túl fegyveres kézzel fognak találtatni, úgyszintén a’zendülés főnökeire is, halált mond. — Midőn a’ régens elhagyá a’ fővárost, nem csekély jutalmat osztatott ki az oct. 7-kén megsebesített nemzeti katonaság között. — Madridban és a’ tartományi városokban a’ csend teljesen helyreállott; legközelebb ismét több lázadók fogattak el. — Quirogay Frias brigades tábornok és Requena halálra ítéltettek. — A’ barcellonai várbástyákat múlt hó 26-ika reggelén a’ helyhatósági tisztek jelenlétében kezdték lerontani. — Hire van, hogy Espartero a’ Krisztina királynőnek eddig adott 3 millió realnyi évdij fizetését megszüntetni szándékozik.