Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-11-13 / 91. szám
Szombat fML November 13 1841, P a64 Hírlan a v»ii nimit. Megjelen e’ hírlap minden héten kétszer , szerdán és ixnmbaton. Feléri előfizet*! »’ két fővárosban házhozhordáttal S ft, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6 ft pengő pénzben. — Előfizet betni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden ev. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’h egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 9 pengő krajczár azára ittatik. Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1843-ik évi folyamára. A’ „Pesti Hirlap“-nak—mindig több tökélyre törekvés mellett — továbbá is Kossuth Lajos ur szerkesztése alatt úgy alakja, mint előfizetési föltételei 1842-ik évre változatlanul maradnak. Helyben ,ha tetszik, házhozhordással, egész évre 10 pengő ft, fél évre 5 p.ft. postán küldve egész évre 12, fél évre 6 pengőt. — A’ czímek hibátlan beküldése ’s a’megrendelés siettetése kéretik, hogy a’ nyomtatás a’kellékhez alkalmaztathassék. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kivánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. fő postahivatal utján történhetik. Landerer Lajos, ____________________________________________________________________ __________ a’Pesti Hírlapi kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezés. Vezérczikk. (Viszonozás.) Követválasztás Erdélyben. Fővár, ujdons. Megyei dolgok. Vas (törvényszéki táblabirák ’s egyebek választása, gr. E. C. visszahozott ajánlata ’stb). Heves (főispáni helyett, beiktatásra rendelt küldöttségek, lemondás, élelmi szükség, hatalomkar, házi adó). Somogy (közmunkák, hanyagság miatt hivatali helyettesítés, körlevelek , újabb adakozások Mátyás szobrára, ’s az iparegyesületre). Jász-Kun-kerület (alkapitányi beiktatás, remény’s emlékezet). Torda (követválasztás). Rövid közlés. Biharbó J. Ágost. hitv. iskolai társulatok. I. Pozsonyi magyar ’s illyr társaság. II. Selmeczi szláv iskola. Vasból (a’ papság igazolása a’ népbabonák iránt). Köbölkút (elhunyt Palkovics Károly magyarítás körüli érdemei). Külf. napló. Angol-, Francz-, Spanyolhon. Belgium. Külhir honunkról. Értekező. Javaslat az örökváltság kiviteli módjára nézve. ■— Endrődy János. — A’hűbéri örökváltság kieszközlése módjáról.— Hirschfeld F. ■— Magyarosodás ügyében. — Jancsovics Pál. — Hivat. tud. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő cs. s apost. kir. felsége Kemény Ferencz bárót Erdély országgyűlési elnökét belső status titkos tanácsnokká méltóztatott kegy. kinevezni. (H.k.) Vezérczikk. (Viszonozás.) Mint kinek tájon 50 mélység szélén lábai alatt a’ part megindul, haálveritékes desperatio görcsös erejével kapaszkodik minden fűszálhoz, úgy küzd még egy pereznyi életért elavult érdekek természetes vagy zsoldos személyzete, midőn az átalakulás korszakát élő németben a’ sokáig szunnyadott erők egy uj kor uj viszonyainak életsugárainál csirákat kezdnek hajtani. A’küzdés fölött azokon, kiknél valóban „lenni vagy nem lenni“ forog kérdésben, szánakozni ehet, mig az olly igen természetes önérdek termézetes szikét viseli, ’s a’ political charlataneria csöömpölő bádog pánczéljába nem burkozik; de midyt ezt teszi, elveszti jogát a’ sajnálatra, ’s vagy levetségessé válik mint gyermeki dacz, vagy pen megvetést érdemel; mert nem egyéb, mint Donluixotterie sans Inspiration, jó szándékulletés nélküli szélmalomharcz; pedig ez még régibb , mit róla mondani lehet, mert ha nem ez, úgy isszakarat, ármány, gonoszság. — E’ sorokat, esznek, kik megértik, ’s csak ép’azoknak irvák, ik megérthetik, a’kik más viszonyban élnek, hogymi érthetnék, vegyék egy hosszú gondolatjelnek; mert ha van összeköttetés e’ sorok ’s azok közt, a’ik következnek, ez csak ollynemű lehet, mint az izmetársulás (associatio idearum), mellyet az előkalandozás ugrásaiban sejtünk, de ki nem mutatnánk. Emlékezni fognak tisztelt olvasóink lapjaink„83- számának „P o e m i a“ czimű vezérczikkére , ellyben okot adók, miért mellőztük a’ piszkolódásk registraturájával — akarók mondani: a’ „megindult Világ“-gal—a’veszekedést; erre a’restrator urnák sem jóra sem rosszra nem foganszitósemper idem inponderabilis felelete nem szott előttünk viszonozásra akár méltónak, akár ialmasnak; hanem történt, hogy azon jeles hankfia, ki a’ „Világ“-ot X. Y. Z. betűjegyek alatt bérletével szerencsésen, minket a’ diseretio közeségétől fölmentett, ’s nyílt sisakkal mint gróf Deswffy Aurél, azon tanácsot intézé lapjának novalis szerkesztőjéhez, hogy kerülje a’ személyesdéseket, gorombaságokat, mert a’ magyar jourlisticát semmi sem mentheti meg a’ sülyedéstől, tárgyvitatás helyett személyeskedéssel bíbelődik. Megvalljuk őszintén, hogy e’ sisakfölfedés és nemű nyilatkozás vala , a’ mire tulajdonkép felílalásunk számítva volt; mert egy részről a’ nes gróf értelmi kapacitását mélyebbnek ’s alapodnak lévén szerencsénk ismerni, mint a’ minőt azok tarthatnák, kiknek alkalmuk nem volna eményeket másra, mint a’ megfordult „Világ“-t több derekak mellett feltünedezett néhány Jack o’ lantern (csalvilág, Irrlicht) szerű termékeire ’s dialecticai fénymázas felületes sophisteriákra építeni: lehetetlen volt kételkednünk, hogy a’as gróf, ki a’ múlt országgyűlésen bölcsen bölcseségnek mondotta, az újításoktól, miket idő’s körülmények kívánnak, nem vonakodni, bizonyosan jobban tudja nálunknál, hogy elvkérdések a’ népek mellében döntetnek el, azoknál tehát individualitásokkal csak azok bibelődnek, kiknek vagy látni nem szabad, vagy a’ kik látni nem akarnak; más részt a’ nemes grófot születés nevelés azon magasabb körök síra padlatain honosítván meg, mellyeket beszédben ’s írásban úgy, valamint külviseletben, pallérozottság, műveltség ’s a’ magát még nem csak vetélytárs, de ellenség iránt is soha meg nem tagadó lovagiasság jellemez: lehetetlen volt nem remélenünk, hogy a’ journalistica vitatkozásait szellemben, hangban és stylben is nemesítendi, nekünk követésreméltó például szolgálandó, ’s minden politicai literatúrai haraczosság száműzésével tettleg egy utalt bizonyságot adand, mikint Nagy Fridrik fertelenesen így védett, midőn azt monda, hogy az emberek inkább postakocsisnak , mint tudósnak termettek. — És örvendve gondolok, mikép minden nemtelen gyanusitgatások mellőzésével kerekedendik majd egy nem kevesbbé érdekes , mint üdvös eszmecsere, melly az igazságnak ’s vele a’ honnak minden esetre javára válik; mert ha keblünkben örökre rendithetlenül él is egy vezérelv, melly mint a’ mágnestű változhatlanul örökké egy égtájra mutat, de távol vagyunk azon botor bizakodottságtól, hogy midőn ezen vezérelvnek különböző viszonyokra alkalmazásáról van szó, a’ részletekben vagy ítéletünket csalhatlannak vélnek, vagy egyébről, mint szándékunk tisztaságáról ’s az igazságnak és a’ tanácsosnak őszinte akarattal kereséséről kezeskednénk. Azonban az ügy ’s az elvek, miknek lapjaink egyik igénytelen orgánumai, ’s a’ köteles tekintet azon igen sok derék polgártársaink becsületére , kik részint rokonszenveikkel lapjainkhoz csatlakozni, részint minket levelezéseikkel is gyámolítani szíveskednek, kötelességünkké teszik megemlíteni, mikint a’ „Világ“ 89-ik számában a’ nemes gróftól egy czikk jelent meg „Megyék állása“ czím alatt, mellynek tartalma rövid kivonatban ide megy ki: „A’Fejér megyei múlt közgyűlés azt mutatja, hogy valahányszor azok, kiket vagyon, polgári állás , tapasztalás, értelmesség és tett szolgálatok megyei ügyeink kormányára felhatalmaztak, befolyásukat használva, első csatarendben feles számmal önmagok kiállnak, és a’ határozások egyedáruságát egy minden tekintetben gyönge fractiónak át nem engedik, mindannyiszor minden erőszak mellőzésével, kereskedés nélkül, bizonyos győzelemre tarthatnak számot.“ — A’ Fejér megyei történeteket, különösen a’ házi pénztár ügyében, ismerik olvasóink, annálfogva e’ bevezetésből mindjárt észreveszik, mikint itt a’ nemes gróf a’főaristocratia bajnokává akarja magát fölvetni, mire nézve nem akarjuk most vitatni, valljon e’ — signs placet!— minden tekintetben erős fractiónak minden tekintetben erős bajnoka e? annyit azonban nem lehet meg nem jegyeznünk, hogy még is csak különös neme kell az erőnek arra, hogy éorteskedés ’s erőszak nélküli győzelemnek állítsa valaki azt, a’ miről (legalább a’ mennyire mi, szükség esetére, bebizonyításra is ajánlkozott kútfők után tudjuk) — különösen a’ borsodi levél ügye iránt — közönségesen tudva van, hogy épen éorteskedés ’s napdijazott éljenrivalgások által vivatott ki. De a’ nemes gróf azt mondja továbbá, hogy a’ Fejér megyei határozatok egyikében, a’házi adóbáni részvét eszméjének megtagadásában érdemileg egyet nem ért; azonban azt nem tekinti véghatáro- zatnak, hanem igy veszi fel a’ végzés szellemét: ,,A’ politicai pártok terveinek jelentőségét — úgy mond — nem egyes részletekben, hanem egyetemes összefüggésükben kell keresni. — így kell hát nézni a’Pesti Hirlap pártjának politicáját is, ’s egy nagy egészben venni föl mind azt, mit ő maga,hősei ’s levelezői ezen országban az utolsó tiz hónap alatt írtak, űztek, beszéltek ’s indítványoztak.“— Itt aztán a’sophisták régi, de már lippis et tonsoribus ismeretes mestersége szerint kört és négyszeget egybezavarva, ferde, fonák, félszeg gúnyos combinatióban összehalmoz vagy 7 pontot, azok közt ollyat is tulajdonítva a’ P. Hirlap pártja politicájának, mit a’ P. Hirlap nyíltan rosszallott. Elveinknek lapjaink nyílt tükörei, ’s igy a’ kiviteli specialitásoknak szeszélyes elmefuttatásoknál egy kissé nehezebb mezejére nem a’ más gondolatának sophisticus crypto-critica végetti kérelmes bevárásával, hanem ismeretes gazdag tárházából egy kis eredeti positiv javaslattal kilépni egyáltalában nem szerető «únyos fényferditések ellen ( ■ fel rohot otalmazni valóban önlealazásnak tartanak; egy nevezetes eophismát azonban ki kell e’ pontok közül emelnünk , mellyel a’jeles izó a’ maga minden tekintetben erős fractióját hg Esterházy Pál háta mögé szeretné játszani. Mondja ugyanis : „hogy ne legyen titok, kik és mikép fogják az adót kivetni és felosztani, a’ Pesti Hirlap pártja azon elvet állítja föl, hogy hg Esterházy Pálnak, mig Londonban királyát ’s hazáját szolgálja, ne legyen meg azon befolyása Bihar megye dolgaira, melly a’ szalontai nemes 18 esztendős fiának megadatik, bárha olvasni és irni nem tudna is.“ A’ dolog ennyiből áll: Biharban egykor azon urak, kiket vagyon, polgári állás, tapasztalás, értelmesség’stb. a’megyei ügyek kormányára felhatalmaztak, kik győzelmöket minden erőszak mellőzésével korteskedés nélkül szokták mindig kivini! egy bizonyos választás alkalmával Báródságon ’s egyébütt ezer ’s egynéhány száz szavazati plenipotentiát összevásárolván, Bihar megyére olly értelmet toltak, melly távolról sem volt azon megye értelme. A’ megye rendei tehát az értelmesség (más szóval vagyon) e’ tiszta győzelmén okulva , elhatározók, hogy választásoknál megbízólevelek általi szavazatnak helye ne legyen. — A’ nemes gróf ez igen egyszerű ’s igen törvényes tényt általjátsza az adó kivetési mezőre, ’s ha Eszterházyt ellentétbe helyezi a’ szalontai szegény nemessel. A’ tactica kissé mulatságos, habár nem igen ügyes is, miután minden gyermek tudja, hogy ha egy részről a’ megyei szerkezet természetében fekszik , hogy a’ végzések csak tanácskozásokból eredhetvén, csupán a’ jelenlevők határozzanak, ’s ellenkezőt kívánni Magyarhonban (kivevén talán ama’ vármegyei urat, ki egykor maga tett egy gyűlésen többséget , mert annyi voksot igényelt, a’ hány uradalomnak ügyésze volt) eddig senkinek eszébe sem jutott, a’választásoknál pedig nem személyesen szavazni még az angolok is, kiknek hatalmas oligarchái a’ lordok házábani szavazatra nézve különben a’ „proxy“-t (más lord általi szavazatot) ,gyakorolják, valóságos anomáliának tartanák, úgy más részről igen szerencsétlen kísérlet a’szabadság practicus honában egy negyed század óta élő nagyérdemű nemes herczeg nevének hiába-vételével bizonyítani, hogy a’ kinek tán harmincznál több uradalmában százakra menő nemes tisztei, ügyvédei ’s tán ezerekre menő kötelezett« vannak, az annyi befolyással sem bir a’ megye dolgaiba, mennyivel egy irni olvasni nem tudó 18 éves szalontai szegény nemes. E’ sophismával tehát olly kevéssé sükerült az érdemes grófnak a’ maga mindenben erős politicai párt-fractióját a’ hiábavett nagy név szárnyainak