Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-12-04 / 97. szám

vényben szükségeseknek, miszerint az ország e’ részbeni reményei ’s óhajtásai teljesedjenek. ( 9) A’ házi adó elő­leges költségvetése is szőnyegre ke­rült. De miből áll ez ? abból, hogy az utóbbi három év költségeinek közép számvetése kivonatik. Fog tenni e’ szerint a’ házi adó 1841/42-re 143,000 pengő forintot. — A’ hivatalos szekerezés maga sokkal többet (tán kétszer annyit) tesz, mint a’ tisztviselő­karnak összes fizetése. Bánatos szózatok emelked­tek a’ könnyűség fölött, mellyel e’ kimondhatlanul fontos ügy kezeltetik; 143,000 frt adó vettetik ki, a’ nélkül hogy a’ szükség pontról pontra adatokkal tá­­mogattatnék, hogy szoros elővizsgálat kíséretében jelenne meg a’ költségvetés, a­ nélkül hogy az adó­zók tehetsége számba vétetnék. — Hiába, uraim! megtetszik, nagyon megtetszik, hogy nem azok ve­tik ki az adót, a’ kik fizetik. — Elismertetett pedig, ’s az elnöki székből férfias őszinteséggel ismertetett el, hogy az adórendszer alphától ómegáig az egész országban gyökeresen rossz, ’s Pest megyében sem jobb, mint más akárhol, úgy költségvetés mint fel­osztás és kivetés tekintetében; — még csak a’ rova­­tos összeírás is csupán három évenkint szokott kija­víttatni; pedig az adónak talán Vá­ad része ingó ja­vakon , marhákon fekszik; ’s mennyi változás esik ezekben három év alatt! mennyire terhelődik ez ál­tal ép’ a’ legszegényebb néposztály! — Azonban a’ gyűlés utolsó napján valánk; a’ költségvetésnek ok­vetlenül föl kellett a’ nm. helytartó-tanácshoz küldet­nie ; különben a’ házi pénztár üresen marad, ’s igy közegyetértésű legjobb akarattal sem lehetett egye­bet tenni, mint táblabirák hozzájárultával, uj rovatos összeírást rendelni,’s választmányt nevezni, m­elly az adókivetés kérdését minden ágaira nézve ex ass­e fölvegye, ’s a’ martiusi gyűlésre jelentést tegyen. A’ küldöttség tagjai a’ két alispánon és főszbivákon, Nyáry Pál főjegyzőn, Egressy Sam. főügyészen kí­vül, Tahy József, Kovács József, Kendelényi Károly, Kossuth Lajos. — 10) Baranya megye jelentvén, hogy a’ dunai hajókon levő szegődötteknek rendes utilevéllel el nem látása miatt azon hajók gyakran gonosztevőknek szolgálnak menedékül, ’s azért tiszt­viselőit utasitá, hogy kellő vizsgálat után a’ rendes utilevéllel el nem látott személyeket átkelni ne en­gedjék , hanem azokat mint gyanúsokat elfogatván, a’ megye fogházába kisértessék, az iránt keresi meg a’ vármegyét, hogy kebelében hasonló intézkedést tegyen. — Ezen intézkedés czélszerű­nek találtatván, elfogadtatott. — Legközelebbi közgyűlésünk rend­­kivülileg 1842-iki január 31-re van rendelve. Baranyából. Pécs, nov. 26. Megyénknek f. h. 22-kén ’s utána következett napjain első alispá­nunk elnöklete alatt tartott ez idei 3-ik közgyűlésén szokás szerint legelőbb is a’ kegy. kir. canc. leiratok vétettek föl. Ezek közt a’ BR. figyelmét különösen magára vonta a’ vémendi lelkész kérelmére érkezett pert­ semmisitő k. leirat. Az említett lelkésznek t. i. az illető helység által bizony­os lelkipásztori járandó­ság volt egyesség szerint kötelezve azon esetre, ha a’ község számára egy segédlelkészszel többet tar­tana ; ő azonban a’ fölemelt járandóságot még akkor is követelte , midőn a’ szerződési alapföltételnek, t. i. a’ segédlelkész-tartásnak, eleget nem tett; mint­hogy pedig kívánsága nem teljesittetett, az uriszék előtt pert indított, hol kedvező ítéletet nem nyervén, perét a’ megyei törvényszékhez felebbvitte, de ké­relmétől itt is elmozdittatott, legfelsőbb helyre fo­lyamodott tehát, ’s kifogást tön azon bíróság ellen, mellyet önmaga mind a’ per kezdésével, mind an­nak felébb vitelé­vel elismert. A’ BB. ezen kegy. le­irat tartalmát, mint két articularis bíróság törvényes eljárását megsemmisítőt, sérelmesnek vélvén, ez iránt ő felségéhez felírást tenni határoztak, addig is a’ dolog maga épségében hagyatván. — A’ nm. h.ta­­nács intézvényei közt feltűnt azon tudósítás, melly szerint minden honi czukorgyámnokok gyárczikkeik­­re bizonyos bélyeget tenni tartoznak; ennek értelmét a’ RR. legfelebb csak arra vehették, ha ezen gyárt­mányok az országból kivitetnének; fel sem tehetvén, hogy az ország határain belől bizonyos kutatások­nak okul szolgálhatnának; minden esetre azonban a’ tulajdoni jog kétségtelen szabad használata végett óvást tenni határoztak. — Nádor ő fenségének kegy. levelére, melly megyénket felszólítja, hogy a’ nem­zeti színházra tett országos ajánlatnak ráesett részét minél előbb annál is inkább fizesse le, mivel az egész tömegből még alig fizettetvén be a’negyedrész, a’ színház bezáratásától félhetni; méltó megilletődéssel értesülvén a’ BR. a’ dolog illy szomorú helyzetéről, határozatta lön, minthogy a’megyére esett 11.000 ’s néhány száz forintból eddig a’ főadószedői jelen­tés szerint csak 4000 ’s néhány száz frt jött be, a’ még hátralevő mintegy 7000 e. ft befizetésére zár­időül f. é. utósó napja tűzetett ki az illetőknek, olly móddal, hogy ki ekkorra járandóságát meg nem fi­zeti , a’ tiszti főügyész által erre nyomban törvényes eszközökkel kényszerittessék, ’s az addig egybe­­gyülendő pénz felküldése elrendeltetett. A’ nm. h.ta­­nácstól egy magányügyben több évek óta felküldet­ni szorgalmazott irománynak nyomára a’ megye nem­­ akadván, ’s egyébiránt is több irománynak levéltá­runkból­ eltévedése köztudomásra jutván, határoz­tatok , hogy a’ levéltár ’s irnoki szobába a’ bejárás — az alispáni ’s jegyzői hivatal kivételével — ezen­túl mindenkinek tilos; az illetők pedig, mai naptól kezdve minden kezökbe kerülendő irományok iránt legszorosb felelet terhével tartozzanak. — Fölvéte­tett ezután rendkivülileg egy folyamodólevél, melly­­ben bizonyos Szűcs J. követelt nemes ’s volt reform, rectornak, ki néhány év előtt állítólag elkövetett ta­nítói hivatalávak­ visszaéléséért egy tisztviselőnk ál­tal a’ megyei tömlöczbe küldetett, két testvére ’s több ref. pap által kezesség melletti szabadon bocsá­tása kéretik. E’ tárgy majdnem kellemetlenségekre fajult élénk vitákra szolgált okul, mellyeknek vég­eredménye az lön, hogy miután ezen ügybe a’ me­gyei törvényszék is annyiban beereszkedett, hogy a’ kérdéses személy iránt a’ bü­ntetővádat elrendelte, a’ megye közönsége többé mint ,,grand Jury“ — a’ hogy többen vitaták — föl nem léphet; de az első alispán úrnak meghagyatott, hogy még a’ gyűlés folyta alatt törvényszéket tartson, minthogy az alig­ha nagyon bűnös tanitó, ha hibázott is, már több heti ismeretes súlyosságu baranyai tömlöczöztetése által kelletinél bizonyosan többet szenvedett; mi, ha ügye a’ rendes törvényszékre halasztatik, természe­tesen még inkább súlyosodik; a’ törvényszéknek egyébiránt illyen vádak eldöntésében nagyobb óva­tosság ajánltatván. Ezen ügy alkalmat adott Czin­­dery László táiránk azon indítványára, misze­rint jövendőre gyakrabban tartassanak törvényszé­kek , ’s minden rendes törvényszéket egy-egy elő­­készitő sedria előzzön meg, mellyben a’ vádlottra egyszerűen csak a’ ,bűnös* vagy ,nem bűnös* mon­dassák ki, nehogy sok ártatlan, vagy csekélyebb vétségü, több hónapig sanyarú börtöneinkben sin­­tődni kénytelenittessék. Ezen korszerű indítvány bő adatokkal pártoltatott B­a­r­t­h­o­s Lajos tb. ’s mások által; de a’ tiszti főügyész ez által a’ tisztikarra ’s különösen magára némi homályt látván bonttatni,— ámbár az indítvány czélja koránsem ez volt, ’s tisz­tikarunk , különösen pedig derék főügyvédünk , is­meretes buzgóságánál fogva, alaposan nem is lehe­tett— jelenté, mikép az utósó törvényszéken 86 ítéletlen rab közül 70 kapott végítéletet, ’s ezt elég­ségesnek tartván, a’ régi szokást fentartani kíván­ta; mire, noha Cz. L. által válaszoltatott, hogy van megye, hol egy törvényszék alatt 120—130 rab is elitéltetik, ’s ha előkészítő sedria lenne, a’ most fenmaradt 16 is alig szenvedne ítélet nélkűl; ’s a’ BB. figyelmébe még azt is ajánlaná, hogy hány új rab kerül ismét egyik törvényszéktől a’ másikig a’ megyei börtönbe, mégis másodalispánunk azon szo­kott velős előterjesztésére, hogy a’ tisztviselőkar valamint eddig, úgy jövendőre is a’ mi tehetségében áll, kettőztetett szorgalommal teljesítendi, de e’ részbeni újításokba csak azért se ereszkedjenek a’ Bt., minthogy az egész büntetőtörvénykezés, ho­va ezen tárgy is tartozik , most lévén az országos választmány tárgyaltatása alatt, ’s rendszeres elin­tézése jövő országgyűlésünknek aligha­nem legfon­tosabb teendője leend, ez elébe tehát ne vágjanak, hanem adandó utasításaik közé jegyezzék föl; ebben a’ BR. általánosan meg is nyugodtak. — Ezek után a’ megyei körlevelek beadási sor szerint vétetvén föl, a’ legérdekesbekre következő határozatok ke­letkeztek : Bereg megye felszólítása a’ hónapok ma­gyarosítása iránt viszhangra azért nem talált, mert megyénk a’ többi müveit világ általános e’ részbeni szokásától eltávozni nem akar; inkább kérnők meg a’ nm. h.tanácsot, hogy ez is, nyelvficzamitó magyar szavai helyett, az egész miveit emberiségnél egy­aránt meghonosodott római neveket a’ P. Hírlap példájára tartsa meg. Ellenben szintezen megyének azon panaszos tudósítása, hogy egy keblebeji ván­dorlegény magyar bevezetésű vándorkönyve miatt a’ laibachi rendőrségtől azon ország határiból kiűze­tett , — nem kis botránkozással fogadtatván, ezen sérelem orvoslása iránt ő felsége megkéretni rendel­tetett, ’s az e’ részbeni viszonyosság elintézése is a’ jövő országgyűlésre követeinknek utasításul adatai följegyeztetett.—Fejérmegye körlevele a’ gyorsírók iránt az országgyűlésen követeink által pártoltatni rendeltetett. — Verőcze megyének egy latin levelé­re, az 1840. 6. tcz. 4. §-a nyomán megiratott, hogy jö­vendőre megyénkhez intézendő leveleit magyar nyel­ven szerkesztéssé, különben kénytelen lesz megyénk azokat visszautasítani; — a’még belebb eső Szerém levelei már magyarul íratván, ez némileg enyhité szomszédink idegenkedése miatti fájdalmunkat. — Turócz körlevele az egyházi rendnek polgári hivata­loktól­ elmozdítása iránt, minthogy ez a’ statuspol­gárok számát józan szaporítás helyett még inkább kevesbítené, nem pártoltatott. — Csanádnak a’ mé­szárszéki urijog iránti felszólítása élénk vitatásokat gerjesztett; úgy azonban, mint előadatott, ki által sem pártoltatott; hanem voltak többen, kik átlátván ezen monopólium káros voltát, de a’ tulajdon szent­ségét is tisztelvén, Grabarics Ernő stb. inditvá-­­ nyára, ezen csak egy teljes „expropriatio“ által véltek segíthetni: de a’ többség ebben azon gyakor­lati nehézséget látá, hogy miután hitst nem csak az adózó, hanem más is részén, ki fogná az expro­­priationalis summát fizetni ? ’s ha ez meghatároztat­­hatnék is, egy megváltási kulcs elkészítése és kive­tése csaknem lehetlen volna, e’ nélkül pedig tulaj­donában bárkit is sérteni, a’ természeti szintúgy mint polgári alaptörvényekbe ütköznek; végre ifj. Maj­­láth György előterjesztésére, ki a’ tanácskozáso­kat nagyhírű ,­Siey est­eme’szavaival: „Si nous voulonsétre libre, soyons avant tout juste** (ha sza­badok akarunk lenni, legyünk mindenek előtt igaz­ságosak) zára be , Csanád megyének atyafiságos bi­zalommal megiratni rendeltetett, hogy inditványát megyénk nem pártolhatja. A’ tulajdon joga igaz, hogy szent és sérthetetlen, de egyedáruságon épült tulajdon mégsem ollyan, mint valakinek háza, sző­leje, szántóföldje ’stb.; hiszen a’ malom-és bolt­jog is a’ földesurak k. kisebb haszonvételei közé tartoz­nak (??); de ezért senkinek sem jut eszébe, hogy a’ földesur csak maga őrlessen, vagy c­itromot árul­jon, hanem ez mindenki szabadságában lévén, a’ki ezen keresetmódból él, ha földesúri hatóság alá tar­­tozó határban ezt teszi, ettől bizonyos summát fizet, ’s nem lehetne e ezek példáj­ára a’ mészárszéki egyedáruság eltörlésével a’ húsmérést is mindenki­nek megengedni olly feltétellel, hogy ettől a’ földes­­úrnak bizonyos bért fizessen, ki ezzel él? p. o. ki mindennap mér húst, fizessen 20 pftot; ki ritkáb­ban, 15 e. ff; ki csak nagyobb innepek ’s vásárok alkalmával, az 10 e. ftot; igy a’ monopólium ’s ez­zel a’ közönség zaklatása megszűnnek, a’ földes­uraknak pedig a’ nagy concurrentia eltal­áli­ íha még több jövedelmök nem lenne, mint eddig. — Borsod megyének ismeretes levelére határoztatott, ámbár igen tisztelik Baranya R­ei azon szent ezelt, mely­­lyet Borsod megye ezen határozata által a’ népne­velés javításában magának kitűzött, mégis az esz­közt nem helyeselhetik, ’s pedig azért nem, mert — mint megyénk egyik hazaszerte tisztelt főnök,« magát kifejezé — mélyen meg vannak győződve a’ felől, hogy alig van ország a’ világon, hol aránylag a’nevelésre annyi közalapítvány volna, mint Ma­gyarhonban, ha tehát népnevelésünk nincs azon kar­ban, mint azt minden jó hazafi méltán megkívánja, ezt részint a’ tanitásmód hiányának, részint pedig az alapítványok kezelési hiányainak tulajdonítják ; mi­nek következtében az e’ gyűlésből a’ népnevelés tár­gyaltatására kiküldött választmánynak meghagyák, hogy nemcsak a’ tanitásmód, hanem a’ közalapít­ványok czélszerűbb kezelése felett is olly kimerítő véleményt adjon, melly jövő országgyűlésre külden­dő követeinknek irányul szolgálhasson. — A’ pesti középponti kisdedóvó-egyesület körlevele szinte, il­lendő használat végett, a’ népnevelési választmány­nak adatott által. — Felolvastatván a’ kebelbéli mé­szárosok az iránti folyamodása, hogy a’ hús ára a’ marhatartás nehézségei miatt 9 krról 12 krra emel­tessék , a’ körülmények figyelembevétele mellett 10 krban állapíttatott meg a’ marhahús fontja, ’s igy aránylag a’ többi; feltűnő volt ezen tárgynál a’váro­si beltanácsnak a’ mészárosok túlságos kérését pár­toló levele, valóban furcsa kinövése a’ néphatalom­nak, melly egy ezeknek gazdagságát a’ szegény nép első élelein szükségébeni terheltetésével akarja meg­vásárolni! — Főadószedőnk beadván az idei házi adó mennyiségének tervét, ez 78.000 pftra van teve, ’h igy néhány száz fttal kevesebb mint taval; a’ terv számvevői vizsgálatra bízatott. — A’ tiszti jelentések most folynak. — N. casinónk f. h. 21-kén tartván közgyűlését, 3 német lap kiküszöbölésével a’ R­e­­­gélő, E. Híradó ’s még egy újság hozatala hatá­­roztatott. Pécs városunk eddigi hírén változást ten­ni nem fog. — Hainer Ignácz, Hevesből. Eger, nov. 25. Folyó hó 23-ikai délután tartó fő­isp. helytartónk Egerbe ünnepélyes bejövetelét. A’ díszmenetet köznemesekből, nemes urak­ és városi polgárokból alakult bandérium nyitá meg, ’s egy sor hintó zára be; e’ két főelemen kívül a’ városi elöljáróság, néhány egyenruhás polgárlö­vész ’s — ha jól láttam — két czehzászló alatti mes­teremberek képezék a’ bejövetelnél a­ tisztelkedők személyzetét. Általában az egésznél rend és külcsín nem hibázott, noha hatását mogorva idő ’s iszonyú sárpép kissé csökkenték, és s­­kak véleménye sze­rint nem legfinomabb tapintat volt a’ nagy ceremoni­­ariustól — bár ki volt legyen is az — némi párisim­ben tüntetni fel az ünnepélyt az által, hogy a’ ban­­deristák — igen-igen csekély kivétellel — mindnyá­jan a’fekete regement fő, azaz fej­jeleit — vörös sipkát és fekete kakastollat — viselék. A’ megye­házához érkezett főispáni­ helyettes urat hintájából kiléptével tüstint megyei küldöttek üdvözlök , utóbb a’ szomszéd hatóságok küldöttségei tisztesedének; u. m. Borsod vármegyéé, ’s Jász-Kun kerületeké. Este főisp. helytartó urnái nagy vacsora, a’ városban pedig illuusinatio. A’ lakmározók örömét és élénksé­gét a’ feketetollasok igen jó és harsány bandája — mellynek működése és egyik főnökük (egykor leg­­gyökeresdibb fehértollas vezér) felköszöntő rögtönző­ 193* 815

Next