Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-12-04 / 97. szám
vényben szükségeseknek, miszerint az ország e’ részbeni reményei ’s óhajtásai teljesedjenek. ( 9) A’ házi adó előleges költségvetése is szőnyegre került. De miből áll ez ? abból, hogy az utóbbi három év költségeinek közép számvetése kivonatik. Fog tenni e’ szerint a’ házi adó 1841/42-re 143,000 pengő forintot. — A’ hivatalos szekerezés maga sokkal többet (tán kétszer annyit) tesz, mint a’ tisztviselőkarnak összes fizetése. Bánatos szózatok emelkedtek a’ könnyűség fölött, mellyel e’ kimondhatlanul fontos ügy kezeltetik; 143,000 frt adó vettetik ki, a’ nélkül hogy a’ szükség pontról pontra adatokkal támogattatnék, hogy szoros elővizsgálat kíséretében jelenne meg a’ költségvetés, a nélkül hogy az adózók tehetsége számba vétetnék. — Hiába, uraim! megtetszik, nagyon megtetszik, hogy nem azok vetik ki az adót, a’ kik fizetik. — Elismertetett pedig, ’s az elnöki székből férfias őszinteséggel ismertetett el, hogy az adórendszer alphától ómegáig az egész országban gyökeresen rossz, ’s Pest megyében sem jobb, mint más akárhol, úgy költségvetés mint felosztás és kivetés tekintetében; — még csak a’ rovatos összeírás is csupán három évenkint szokott kijavíttatni; pedig az adónak talán Váad része ingó javakon , marhákon fekszik; ’s mennyi változás esik ezekben három év alatt! mennyire terhelődik ez által ép’ a’ legszegényebb néposztály! — Azonban a’ gyűlés utolsó napján valánk; a’ költségvetésnek okvetlenül föl kellett a’ nm. helytartó-tanácshoz küldetnie ; különben a’ házi pénztár üresen marad, ’s igy közegyetértésű legjobb akarattal sem lehetett egyebet tenni, mint táblabirák hozzájárultával, uj rovatos összeírást rendelni,’s választmányt nevezni, melly az adókivetés kérdését minden ágaira nézve ex asse fölvegye, ’s a’ martiusi gyűlésre jelentést tegyen. A’ küldöttség tagjai a’ két alispánon és főszbivákon, Nyáry Pál főjegyzőn, Egressy Sam. főügyészen kívül, Tahy József, Kovács József, Kendelényi Károly, Kossuth Lajos. — 10) Baranya megye jelentvén, hogy a’ dunai hajókon levő szegődötteknek rendes utilevéllel el nem látása miatt azon hajók gyakran gonosztevőknek szolgálnak menedékül, ’s azért tisztviselőit utasitá, hogy kellő vizsgálat után a’ rendes utilevéllel el nem látott személyeket átkelni ne engedjék , hanem azokat mint gyanúsokat elfogatván, a’ megye fogházába kisértessék, az iránt keresi meg a’ vármegyét, hogy kebelében hasonló intézkedést tegyen. — Ezen intézkedés czélszerűnek találtatván, elfogadtatott. — Legközelebbi közgyűlésünk rendkivülileg 1842-iki január 31-re van rendelve. Baranyából. Pécs, nov. 26. Megyénknek f. h. 22-kén ’s utána következett napjain első alispánunk elnöklete alatt tartott ez idei 3-ik közgyűlésén szokás szerint legelőbb is a’ kegy. kir. canc. leiratok vétettek föl. Ezek közt a’ BR. figyelmét különösen magára vonta a’ vémendi lelkész kérelmére érkezett pert semmisitő k. leirat. Az említett lelkésznek t. i. az illető helység által bizonyos lelkipásztori járandóság volt egyesség szerint kötelezve azon esetre, ha a’ község számára egy segédlelkészszel többet tartana ; ő azonban a’ fölemelt járandóságot még akkor is követelte , midőn a’ szerződési alapföltételnek, t. i. a’ segédlelkész-tartásnak, eleget nem tett; minthogy pedig kívánsága nem teljesittetett, az uriszék előtt pert indított, hol kedvező ítéletet nem nyervén, perét a’ megyei törvényszékhez felebbvitte, de kérelmétől itt is elmozdittatott, legfelsőbb helyre folyamodott tehát, ’s kifogást tön azon bíróság ellen, mellyet önmaga mind a’ per kezdésével, mind annak felébb vitelével elismert. A’ BB. ezen kegy. leirat tartalmát, mint két articularis bíróság törvényes eljárását megsemmisítőt, sérelmesnek vélvén, ez iránt ő felségéhez felírást tenni határoztak, addig is a’ dolog maga épségében hagyatván. — A’ nm. h.tanács intézvényei közt feltűnt azon tudósítás, melly szerint minden honi czukorgyámnokok gyárczikkeikre bizonyos bélyeget tenni tartoznak; ennek értelmét a’ RR. legfelebb csak arra vehették, ha ezen gyártmányok az országból kivitetnének; fel sem tehetvén, hogy az ország határain belől bizonyos kutatásoknak okul szolgálhatnának; minden esetre azonban a’ tulajdoni jog kétségtelen szabad használata végett óvást tenni határoztak. — Nádor ő fenségének kegy. levelére, melly megyénket felszólítja, hogy a’ nemzeti színházra tett országos ajánlatnak ráesett részét minél előbb annál is inkább fizesse le, mivel az egész tömegből még alig fizettetvén be a’negyedrész, a’ színház bezáratásától félhetni; méltó megilletődéssel értesülvén a’ BR. a’ dolog illy szomorú helyzetéről, határozatta lön, minthogy a’megyére esett 11.000 ’s néhány száz forintból eddig a’ főadószedői jelentés szerint csak 4000 ’s néhány száz frt jött be, a’ még hátralevő mintegy 7000 e. ft befizetésére záridőül f. é. utósó napja tűzetett ki az illetőknek, olly móddal, hogy ki ekkorra járandóságát meg nem fizeti , a’ tiszti főügyész által erre nyomban törvényes eszközökkel kényszerittessék, ’s az addig egybegyülendő pénz felküldése elrendeltetett. A’ nm. h.tanácstól egy magányügyben több évek óta felküldetni szorgalmazott irománynak nyomára a’ megye nem akadván, ’s egyébiránt is több irománynak levéltárunkból eltévedése köztudomásra jutván, határoztatok , hogy a’ levéltár ’s irnoki szobába a’ bejárás — az alispáni ’s jegyzői hivatal kivételével — ezentúl mindenkinek tilos; az illetők pedig, mai naptól kezdve minden kezökbe kerülendő irományok iránt legszorosb felelet terhével tartozzanak. — Fölvétetett ezután rendkivülileg egy folyamodólevél, mellyben bizonyos Szűcs J. követelt nemes ’s volt reform, rectornak, ki néhány év előtt állítólag elkövetett tanítói hivatalávak visszaéléséért egy tisztviselőnk által a’ megyei tömlöczbe küldetett, két testvére ’s több ref. pap által kezesség melletti szabadon bocsátása kéretik. E’ tárgy majdnem kellemetlenségekre fajult élénk vitákra szolgált okul, mellyeknek végeredménye az lön, hogy miután ezen ügybe a’ megyei törvényszék is annyiban beereszkedett, hogy a’ kérdéses személy iránt a’ büntetővádat elrendelte, a’ megye közönsége többé mint ,,grand Jury“ — a’ hogy többen vitaták — föl nem léphet; de az első alispán úrnak meghagyatott, hogy még a’ gyűlés folyta alatt törvényszéket tartson, minthogy az aligha nagyon bűnös tanitó, ha hibázott is, már több heti ismeretes súlyosságu baranyai tömlöczöztetése által kelletinél bizonyosan többet szenvedett; mi, ha ügye a’ rendes törvényszékre halasztatik, természetesen még inkább súlyosodik; a’ törvényszéknek egyébiránt illyen vádak eldöntésében nagyobb óvatosság ajánltatván. Ezen ügy alkalmat adott Czindery László táiránk azon indítványára, miszerint jövendőre gyakrabban tartassanak törvényszékek , ’s minden rendes törvényszéket egy-egy előkészitő sedria előzzön meg, mellyben a’ vádlottra egyszerűen csak a’ ,bűnös* vagy ,nem bűnös* mondassák ki, nehogy sok ártatlan, vagy csekélyebb vétségü, több hónapig sanyarú börtöneinkben sintődni kénytelenittessék. Ezen korszerű indítvány bő adatokkal pártoltatott Barthos Lajos tb. ’s mások által; de a’ tiszti főügyész ez által a’ tisztikarra ’s különösen magára némi homályt látván bonttatni,— ámbár az indítvány czélja koránsem ez volt, ’s tisztikarunk , különösen pedig derék főügyvédünk , ismeretes buzgóságánál fogva, alaposan nem is lehetett— jelenté, mikép az utósó törvényszéken 86 ítéletlen rab közül 70 kapott végítéletet, ’s ezt elégségesnek tartván, a’ régi szokást fentartani kívánta; mire, noha Cz. L. által válaszoltatott, hogy van megye, hol egy törvényszék alatt 120—130 rab is elitéltetik, ’s ha előkészítő sedria lenne, a’ most fenmaradt 16 is alig szenvedne ítélet nélkűl; ’s a’ BB. figyelmébe még azt is ajánlaná, hogy hány új rab kerül ismét egyik törvényszéktől a’ másikig a’ megyei börtönbe, mégis másodalispánunk azon szokott velős előterjesztésére, hogy a’ tisztviselőkar valamint eddig, úgy jövendőre is a’ mi tehetségében áll, kettőztetett szorgalommal teljesítendi, de e’ részbeni újításokba csak azért se ereszkedjenek a’ Bt., minthogy az egész büntetőtörvénykezés, hova ezen tárgy is tartozik , most lévén az országos választmány tárgyaltatása alatt, ’s rendszeres elintézése jövő országgyűlésünknek alighanem legfontosabb teendője leend, ez elébe tehát ne vágjanak, hanem adandó utasításaik közé jegyezzék föl; ebben a’ BR. általánosan meg is nyugodtak. — Ezek után a’ megyei körlevelek beadási sor szerint vétetvén föl, a’ legérdekesbekre következő határozatok keletkeztek : Bereg megye felszólítása a’ hónapok magyarosítása iránt viszhangra azért nem talált, mert megyénk a’ többi müveit világ általános e’ részbeni szokásától eltávozni nem akar; inkább kérnők meg a’ nm. h.tanácsot, hogy ez is, nyelvficzamitó magyar szavai helyett, az egész miveit emberiségnél egyaránt meghonosodott római neveket a’ P. Hírlap példájára tartsa meg. Ellenben szintezen megyének azon panaszos tudósítása, hogy egy keblebeji vándorlegény magyar bevezetésű vándorkönyve miatt a’ laibachi rendőrségtől azon ország határiból kiűzetett , — nem kis botránkozással fogadtatván, ezen sérelem orvoslása iránt ő felsége megkéretni rendeltetett, ’s az e’ részbeni viszonyosság elintézése is a’ jövő országgyűlésre követeinknek utasításul adatai följegyeztetett.—Fejérmegye körlevele a’ gyorsírók iránt az országgyűlésen követeink által pártoltatni rendeltetett. — Verőcze megyének egy latin levelére, az 1840. 6. tcz. 4. §-a nyomán megiratott, hogy jövendőre megyénkhez intézendő leveleit magyar nyelven szerkesztéssé, különben kénytelen lesz megyénk azokat visszautasítani; — a’még belebb eső Szerém levelei már magyarul íratván, ez némileg enyhité szomszédink idegenkedése miatti fájdalmunkat. — Turócz körlevele az egyházi rendnek polgári hivataloktól elmozdítása iránt, minthogy ez a’ statuspolgárok számát józan szaporítás helyett még inkább kevesbítené, nem pártoltatott. — Csanádnak a’ mészárszéki urijog iránti felszólítása élénk vitatásokat gerjesztett; úgy azonban, mint előadatott, ki által sem pártoltatott; hanem voltak többen, kik átlátván ezen monopólium káros voltát, de a’ tulajdon szentségét is tisztelvén, Grabarics Ernő stb. inditvá- nyára, ezen csak egy teljes „expropriatio“ által véltek segíthetni: de a’ többség ebben azon gyakorlati nehézséget látá, hogy miután hitst nem csak az adózó, hanem más is részén, ki fogná az expropriationalis summát fizetni ? ’s ha ez meghatároztathatnék is, egy megváltási kulcs elkészítése és kivetése csaknem lehetlen volna, e’ nélkül pedig tulajdonában bárkit is sérteni, a’ természeti szintúgy mint polgári alaptörvényekbe ütköznek; végre ifj. Majláth György előterjesztésére, ki a’ tanácskozásokat nagyhírű ,Siey esteme’szavaival: „Si nous voulonsétre libre, soyons avant tout juste** (ha szabadok akarunk lenni, legyünk mindenek előtt igazságosak) zára be , Csanád megyének atyafiságos bizalommal megiratni rendeltetett, hogy inditványát megyénk nem pártolhatja. A’ tulajdon joga igaz, hogy szent és sérthetetlen, de egyedáruságon épült tulajdon mégsem ollyan, mint valakinek háza, szőleje, szántóföldje ’stb.; hiszen a’ malom-és boltjog is a’ földesurak k. kisebb haszonvételei közé tartoznak (??); de ezért senkinek sem jut eszébe, hogy a’ földesur csak maga őrlessen, vagy citromot áruljon, hanem ez mindenki szabadságában lévén, a’ki ezen keresetmódból él, ha földesúri hatóság alá tartozó határban ezt teszi, ettől bizonyos summát fizet, ’s nem lehetne e ezek példájára a’ mészárszéki egyedáruság eltörlésével a’ húsmérést is mindenkinek megengedni olly feltétellel, hogy ettől a’ földesúrnak bizonyos bért fizessen, ki ezzel él? p. o. ki mindennap mér húst, fizessen 20 pftot; ki ritkábban, 15 e. ff; ki csak nagyobb innepek ’s vásárok alkalmával, az 10 e. ftot; igy a’ monopólium ’s ezzel a’ közönség zaklatása megszűnnek, a’ földesuraknak pedig a’ nagy concurrentia eltaláli íha még több jövedelmök nem lenne, mint eddig. — Borsod megyének ismeretes levelére határoztatott, ámbár igen tisztelik Baranya Rei azon szent ezelt, melylyet Borsod megye ezen határozata által a’ népnevelés javításában magának kitűzött, mégis az eszközt nem helyeselhetik, ’s pedig azért nem, mert — mint megyénk egyik hazaszerte tisztelt főnök,« magát kifejezé — mélyen meg vannak győződve a’ felől, hogy alig van ország a’ világon, hol aránylag a’nevelésre annyi közalapítvány volna, mint Magyarhonban, ha tehát népnevelésünk nincs azon karban, mint azt minden jó hazafi méltán megkívánja, ezt részint a’ tanitásmód hiányának, részint pedig az alapítványok kezelési hiányainak tulajdonítják ; minek következtében az e’ gyűlésből a’ népnevelés tárgyaltatására kiküldött választmánynak meghagyák, hogy nemcsak a’ tanitásmód, hanem a’ közalapítványok czélszerűbb kezelése felett is olly kimerítő véleményt adjon, melly jövő országgyűlésre küldendő követeinknek irányul szolgálhasson. — A’ pesti középponti kisdedóvó-egyesület körlevele szinte, illendő használat végett, a’ népnevelési választmánynak adatott által. — Felolvastatván a’ kebelbéli mészárosok az iránti folyamodása, hogy a’ hús ára a’ marhatartás nehézségei miatt 9 krról 12 krra emeltessék , a’ körülmények figyelembevétele mellett 10 krban állapíttatott meg a’ marhahús fontja, ’s igy aránylag a’ többi; feltűnő volt ezen tárgynál a’városi beltanácsnak a’ mészárosok túlságos kérését pártoló levele, valóban furcsa kinövése a’ néphatalomnak, melly egy ezeknek gazdagságát a’ szegény nép első élelein szükségébeni terheltetésével akarja megvásárolni! — Főadószedőnk beadván az idei házi adó mennyiségének tervét, ez 78.000 pftra van teve, ’h igy néhány száz fttal kevesebb mint taval; a’ terv számvevői vizsgálatra bízatott. — A’ tiszti jelentések most folynak. — N. casinónk f. h. 21-kén tartván közgyűlését, 3 német lap kiküszöbölésével a’ Regélő, E. Híradó ’s még egy újság hozatala határoztatott. Pécs városunk eddigi hírén változást tenni nem fog. — Hainer Ignácz, Hevesből. Eger, nov. 25. Folyó hó 23-ikai délután tartó főisp. helytartónk Egerbe ünnepélyes bejövetelét. A’ díszmenetet köznemesekből, nemes urak és városi polgárokból alakult bandérium nyitá meg, ’s egy sor hintó zára be; e’ két főelemen kívül a’ városi elöljáróság, néhány egyenruhás polgárlövész ’s — ha jól láttam — két czehzászló alatti mesteremberek képezék a’ bejövetelnél a tisztelkedők személyzetét. Általában az egésznél rend és külcsín nem hibázott, noha hatását mogorva idő ’s iszonyú sárpép kissé csökkenték, és skak véleménye szerint nem legfinomabb tapintat volt a’ nagy ceremoniariustól — bár ki volt legyen is az — némi párisimben tüntetni fel az ünnepélyt az által, hogy a’ banderisták — igen-igen csekély kivétellel — mindnyájan a’fekete regement fő, azaz fejjeleit — vörös sipkát és fekete kakastollat — viselék. A’ megyeházához érkezett főispáni helyettes urat hintájából kiléptével tüstint megyei küldöttek üdvözlök , utóbb a’ szomszéd hatóságok küldöttségei tisztesedének; u. m. Borsod vármegyéé, ’s Jász-Kun kerületeké. Este főisp. helytartó urnái nagy vacsora, a’ városban pedig illuusinatio. A’ lakmározók örömét és élénkségét a’ feketetollasok igen jó és harsány bandája — mellynek működése és egyik főnökük (egykor leggyökeresdibb fehértollas vezér) felköszöntő rögtönző 193* 815