Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-12-11 / 99. szám
Szombat 90. December 11 1841* Pesti Hírlap Megjelen e’ hírlap minden héten kétezer , szerdán és szombaton. Féléri előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 6 ft, borítékban 6 ft, postán borítékkal fi ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadótulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyebütt minden cs. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények föltétetnek, ’s egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajczár számittatik. Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1843-ik évi folyamára. A’ „Pesti Ilirlapunak — mindig több tökélyre törekvés mellett úgy szerkesztése, mint alakja ’s előfizetési föltételei 1842-ik évre változatlanul maradnak. Helyben (sha tetszik, házhozhordással) egész évre 10 p.frt, fél évre 5 p.rt; postán küldve egész évre 12, fél évre 6 p.frt. — A’ czímek hibátlan beküldése ’s a’ megrendelés siettetése kéretik , hogy a’ nyomtatás a’ kellékhez alkalmaztathassék. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. Több rendbeli tudakozások következésében szerencsém van azt is jelenteni, hogy a’ „Pesti Hírlap“ folyó első évi számaiból kezdet óta teljes számú példányokkal szolgálhatok. Landerer Lajos, a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Megtiszteltetések. Halálozás. Vezérczikk. (Ht e 1). Adakozás. Kisfaludy-társaság. Termesztési és kereskedési jegyzetek. Tűzmentes építés. Az imsósi dunagörbület átvágása. Fővár, újdons. Erdélyi országgyűlés. Megyei dolgok. Hontkisgyűlések megszűnnek, Csanád, Borsod, Bereg ,stb. körlevelei , választmányok, tervezések.) Trencsin (az elrendelt fenyitő per megkezdve.) Szatmár (hanyagság törvényszéki megjelenésben.) Kir. vár. köréből. Szabadka (adókivetés, kir.,biztosság, közintézetek, borsodi körlevél). Győr (közszellem, városhatósági adatok, idegenkedés). Szeged (a’ nagyváradi isk. kerület főigazgatójának rendeletei ) Selmecz (a’ szláv iskola iránti vád ügyében.) Vidéki levéltár ez a. H. Szoboszló (superintend, egyházkerületi főjegyző választás iránti nézetek.) Orosháza freal-iskola.) Külf. napló. Francz-, Spanyol- és Némethon. Értekező: Még egy felszólamlás a’ pozsony-nagyszombati vasút ügyében. Hír tud. Hird. MAGYA1ORSZAL ES ERDELL O cs. ’s apost. kir. felsége Noszlopy Ignáczot soproni váltó-törvényszéki elnököt udv. tanácsosi czímmel felruházni. — Reviczky Imre kir. itélő-tábla ülnökét kétszemélyü tábla ülnökévé, Golner Péter terebesi plebánust ugocsai főesperestté, Tolnai Festetics Dénest kir. kamarássá kinevezni, Dury Anasztáznak Szepes megyei Laczkova jószágot Laczkovái melléknév viselhetésével adományozni, Meneghetti Ferenczet pedig a’ cs. kir. Venere fregát első rendű matrózát egy törökgyermek tűzveszélyből szerencsés megmentéséért, ’s az ezért ajánlott pénzjutalom nagylelkű visszautasitásáért, polgári kisebb arany érdempénzzel, szalagostól megajándékozni kegy. méltóztatott. A’ rm. m. kir. udv. kamara Farkas Jánost Therezovaczra sóbeszedővé, Losonczy Alajost ellenőrködő sómázsamesterré, Machik Károlyt sómázsamesterré, Bacskó Andrást sómázsálóvá, Takács Miklóst sópajtaőrségre, Szilágyi Mihályt Ipolysági sómázsálóságra, Szabó Miklóst pedig körmendi sópajtaőrségre alkalmazd. (N.k.) Halálozás. Lovassy István neje Illésy Erzsébet, hét gyermeknek anyja, dec. 5-kén N.Váradon meghalt. Ő kiszenvedett, de családja, kétszerte boldogtalan! Legyen szabad nyiltan kifejeznünk, hogy testvérileg osztozunk fájdalmaiban. Vezérczikk. (Hitel.) Közel egy éve,hogy a’váltótörvénykönyv az illető biróságok felállításával életbe lépett, és csőd és bukás napirenden van; magas házakat látunk naponkint összeomlani, mint Pesten az árvizkor, ’s ha kérdjük miért? csudálkozva látjuk,hogy a’ kívülről csinosra vakolt épületfalak vályogból rakvák; a’vályog pedig vízben szétázik, ép’úgy mint Pesten árvíz idején; és vannak, a’kik megfélemlenek, ’s látva, mikint a’ visszafizetési pontosság, mellyről a’ kérlelhetlen „váltó“ kezeskedik, koránsem pattantá föl a’ penészes tallérok ládazárait, ’s pénz csakugyan nincs (t. i. nemesi jószágra kölcsönözhető nincs, mert kinek isten pesti házat adott, az bizony kaphat, mennyit csak fedezni tud), és a’ mi van is, csak kis részletekben , rövid időre ’s száztól 12—60—80 kamatra kapható; félelmükben egész komolysággal azt rebesgetik, hogy ez igy nem maradhat, hogy a’váltótörvénykönyvet föl kell függeszteni, ’s igy visszaidézni a’ régi jó időt, midőn olly könnyedén oda mázoltuk az „infrascriptus“-t, tudván, hogy abból még fizetés, kivált pedig pontos fizetés egyáltalában nem következik. — Nekünk úgy tetszik, hogy pénzviszonyaink nyomasztó súlyán e’ régi jóidőknek a’ váltótörvénykönyv felfüggesztésévek visszaidézésénél sokkal gyökeresebben segíthetne az ősiség eltörlése,’s vele a’telekkönyveknek, ezekkel egy tökéletes, jó hypothecalis rendszernek behozatala ’s egy kis bankocska. —Ezt azonban, ha magunk lábán járni rég meg nem szoktuk volna, csak amúgy súgva mondanék, nehogy vagy agitatiónak vagy indítványozásnak látszassák; mert a’ Pesti Hírlapnak az a’ különös szerencse vagy szerencsétlenség jutott, hogy majd baloldalról reá mennydörgik: „csupa merő agitatio! semmi terv, semmi indítvány, semmi kijelölése a’ teendőknek!;—majd jobb oldalról azt piszszegetik: „csupa merő terv! az indítványok egész özöne; és mi? reá pillantunk politicai hitünk mágnestűjére, ’s követve eltérithetlen utmutatását, megyünk, merre keblünknek istene vezet; mennydörgés és pisszegés között, minden jó tanácsra örömest ügyelve, akár előlrül, akár hátulról, akár jobb-, akár balfelől jöjjön. A’jó tanácshoz szítás emez ösztönéből, melly tanulni szeret, és szükségét is érezi, tehetségünkben van hitelviszonyunk említett jelenetei felől tisztelt olvasóinknak egy avatott fej illetékes (competeris) véleményével szolgálni.— Minap Dr. Wildner Ignácz úrhoz vala szerencsénk, ő hozzá, kinek váltótörvénykönyvünk körüli érdemeit az ország ismeri, ’s a’ törvényhozás méltányolá, ’s kérdezők: valljon gondolja e, hogy miután legújabb törvényeink a’ váltójog , csődületi-per-szabályozás és betáblázási rendszer által, a’ mennyire csak ősiségi birtokviszonyaink engedék, a’ hitelezők biztosságáról gondoskodjanak, ettől pedig a’ közvélemény azt reménytélte , hogy a’ kamatláb alá fog szállni, ’s igy a'pénz olcsóbb, a’ kölcsönvétel pedig könnyebb lesz; a’ tapasztalás azonban e’ reményeket mindekkorig nem valósitá, ’s a’ kölcsönvétel épen nem könnyűlt; a’ kamatláb pedig —mondhatnék — mind a’ mellett is fölebb szökkent, hogy az alig múlt pénzeksis a’ pesti piaczot, mint a’ magyar kereskedés képviselőjét ’s fokmérőjét, minden reménység fölött szilárdnak bizonyította : gondolja e — kérdezők — hogy ezen jelenetet, a’ hitelnövekedési remény eme’ kiusodását, ősiségi birtokviszonyaink sorvasztó bilincsei eléggé megmagyarázzák ? — És ő igy felelt: „Nem gondolom, hogy e’ tünemény magyarázatának kulcsát egészen és egyedül az ősiségi törvényekben feltalálhatnék. Igaz ugyan, hogy a’ nemzeti hitelnek két ága van, dologügyi (Realcredit) és személyes (Personalcredit), ’s minthogy a’ váltójog leginkább csak ez utolsóval foglalatoskodik, amarra nézve pedig betáblázási törvényeink a’ közhitel igényeit egyáltalában ki nem elégíthetik, a’ dologügyi hitel hiányát legjobban végrehajtott legjobb váltótörvények sem képesek helyreütni, ’s igy a’ telekkönyveket ’s hypothecalis rendszert lehetlenitő ősiség az inkább reális, mint personalis hitelre támaszkodható földbirtokosok nyomasztott helyzetét nagy részben kimagyarázza: mindazáltal a’ dolgot általánosan tekintve, más körülményben gondolom a’ panasztott tüneménynek közvetlen kulcsát föltalálni. Abban t. i., hogy a’ váltójog meg sokkal rövidebb idő óta van életben, mintsem a’ gyakorlat képes lehetett volna kül- és belföldi tőkepénzeseket meggyőzni arról, hogy a’ szép törvény nem csak irott malaszt, hanem testté vált ige; meggyőzni arról, hogy a’törvény nem csak meghozatolt, hanem végre is hajtatik, még pedig nagy mint kicsiny ellen, egyenlő szigorúsággal, ’s nem hasonlítaná a’ pókhálóhoz , mellyen mig a’ legyecske fogva marad, a’ dongó keresztültör; ’s meggyőzni arról, hogy magas és alacsony helyzetben nem gondolhat ki a’ találékony ész ollyhátulsó ajtócskát, mellyen az adós a’ törvény kezei közül kisikamlani képes legyen. — Ezen meggyőződés, ezen bizodalom előteremtésére az idő még rövid volt, még nem is fordulhattak elő a’ törvény czéljának meghiusitására irányzott sikamlások minden nemei , következőleg a’ visszatorló jogszerűség szigorú kezelése sem; a’megéréshez idő kell minden dologban , uj törvényeknek gyakorlat által lehet csak az életbe oltatniok, a’ törvényhozás böltseségének praxisban kell megigazoltatnia; ez pedig rögtön egy „legyen“ szóra nem történhetik, ’s azért igen félszegül ítélne , ki az átalakulás phasisainak megülepedését sem várva be, már is panaszra kelne, hogy a’ hitelhiány százados baját az írott törvény egy éjnek álfordulatán egészen egyszerre meg nem orvoslá, ’s minden — tán túlságos — várakozásnak is megfelelni még rá nem ért.“ — így Wildner úr, ’s mi észrevételei helyességéről annál inkább meggyőződénk, minél elevenebben erlékezünk, hogy hiszen az adósságok megvételére nézve eddig is valának törvényeink, mellyek parancsolák, hogy a’ ki mikint kötelezé magát, akkint is kapjon ítéletet, minélfogva kötelezés által világosan lemondhatott a’ pontos és szigorú igazságszolgáltatást akadályozható menedékekről, ’s a’ hitelező biztosítva mégsem vala; mert a’ végrehajtás életet nem adott a’ törvénynek, ’s a’ törvénykezési gyakorlat találékony termékenysége ezerbuvósdi ajtót talált föl, mellyen az adott szó beváltása elől kisurranni köz szokás vala. Épen midőn e’ tárgyról gondolkoznánk, váratlanul lepett meg ugyancsak dr. Wildner urnak „Reflexionen über die Wirkungen der neuen Credits-Gesetze Ungarns“ czimű legújabb röpirata, mellyben a’ tudós szerző e’ tárgyróli nézeteit a’ közönséggel maga részletesen megismerteti, ’s a’még teendők iránt véleményt ad.— Minap Bécsben lakos Sauer orvos ur egy gyógyászati tárgyú német munkát csupa magyar patriotismusból latinra fordított (kivonatban), hogy azt a’magyar orvosok is megérthessék; talán nem teszünk kedvetlen dolgot, ha ezen díszes patriotismust azon kis eltéréssel utánozandjuk, hogy Wildner urnak hiteltörvényeink eredményei körüli véleményét saját nézeteink kíséretében a’ P. Hírlap magyar olvasóival közelebbi alkalommal magyarul megismertetjük. — „ Adakozás. Azon hazafiak, kik Deák Ferencz tiszteletére múlt nov.hó 28-kán fáklyás zenét eszközöltek, az e’czélra gyűlt pénz maradékát, 65 ft. 28 krt p. pénzben, a’ népkönyvkiadó egyesület pénztárába rendelték adatai, melly említett összeg ezen pénztárba Vachott Sándor ur által hiány nélkül befizettetett. Tóth Lőrincz, egyesületi pénztárnok. Szerkesztőhivatalunkban következő felszólítás van a’ Kisfaludy-társaság részéről letéve, mellynek következtében, a’ hozzá melléklett aláírási ívet minden , a’ szépirodalmat kedvelő hazafias honleány figyelmébe kész örömmel ajánljuk: „Felszólítás a’ Kisfaludy-társaság (Magy.szépirodalmi Intézet) részéről. A’ Kisfaludy-társaság 1838-ban alakult azon czélra, hogy jutalomosztások által a’magyar szépműtan és költészet előmozdításához járuljon. Mint ügyekezett és mint sikerült rendeltetésének megfelelni, arról szóljanak Évlapjai, melylyek, két kötetben , épen most jelentek meg; ’s nem csak a’ társaság eddigi munkálkodásairól számolnak Liven; hanem a’ tagok előadásait ’s a’ jutalommal és dicsérettel megkülönböztetett műveket is előterjesztik. — Annál nagyobb megnyugvással hivatkozik a’ társaság ezen munkálkodásra, mennél csekélyebbek voltak eddig pénzbeli eszközei, ’s mennél inkább gondolja az évenkinti versenyzők szép számát ’s népes köz üléseiben a’ literaturát kedvelő közönség mutatott részvételét a’ csekély jutalmon kivül azon bizodalomnak tulajdonithatni, mellyet főleg a’ dolgai vitelében követett nyíltság gerjeszthetett. —