Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-12-11 / 99. szám
Lajos 10, gr. Széchen Miklós 6 exe. 10, gr. Keglevich János 10, Mayercsak M. 3,gr. Gyulay Lajos 30, gr. Gyulay Albert 10, gr. Zichy Manó 10, gr. Pallavicini Alfonz 30, b. Bedekovich Lajos 5 exe. 3, Szögyényi L. 3, gr. Kőnigsegg Sándor 3, gr. Nákó 10, gr. Teleki Ferencz 10, gr. Zichy István 6 exe. 10 , Mack Ignácz 3, Esterházy Rosina grófnő 6, Adamóczi Krisko János 3 , Balassa Gábor tanácsos 3, Kohányi János 1, Barkassy Imre 3, gr. Zay Károly 10, Makláry János 1, Schröffl M. bárónő 1, Grohmann Terézia 8, Stoffer József 1 , Bors József 1, Steinbach Károly 1, Bringer Mátyás 1, Molnár Ferencz 1, Procopius György 1, Porkoláb Dániel 1, Pergen grófnő 1, Paar herczegnő 1, b. Walterskirchen G. W. 10, gr. Dezasse Fér. 10, Scherz Fülöp 10, Dr. Schön- Pauer M. 10, Fischer János 10, Weiss László 10, Kana János 10, Rich Bencze 1, Löw János 1, Orosz József 1, Pauer Ferencz 1, Trencsin vármegye rendei 1, Örményi Ferencz 6 exe. 3, Wicklein Károly 1, gr. Zichy Károly 5, gr. Zichy Józs. 3, gr. Zichy Domokos 3, gr. Zichy Ödön 3, gr. Zichy Aladár 3, Bendl Gottfried 1, Kossuth Lajos 1 *). Végig tekintve inne’ névsoron, sajnálkozva kell említenünk , hogy hiába keressük itt azokat, kiknek leginkább itt kellene állani, t. i. pozsonyvárosi tanács, Pozsony városa és a’ polgárság tagjainak 'neveit. Vagy épen Pozsony városa lakosai, kiknek minden honi ügyekbeni részvéte olly ismeretes, csak ezen , őket leginkább illető tárgyban tagadnák meg jellemöket? Azon hazafi, ki Vas, Somogy, Gömör és Bihar vármegyékben vagy a Hajduvárosokban ir alá, ezt csak azért teszi, mivel hahogy az első magyar pozsony-nagyszombati és nagyszombat-szeredi vasat megbuknék , más, hozzá tán sokkal közelebb fekvő ’s azért hasznosabb vállalatok is csirájokban semmivé válhatnának és kellene válniok. A’ pozsonyi lakos ezen vasút megbukása által egyszersmind a’ jóléte nevelésére szolgáló eszközöket is elveszítheti, ’s igy kettős kárt kell elhárítania. — Ennek ellentétéül annál örvendetesb, az aláírási íveken olly neveket olvashatni, mellyek sem születés, sem viszonyok által nincsenek országunkhoz kötve, ’s mégis aláírtak. Ha tehát ezen egyedek hazánk közügye iránti tiszta szeretetök mellett eléggé biztos számolásának látják a’ vállalatot, hogy benne részt vegyenek, még inkább remélhető, hogy az igazgatóság reménye nem fog meghiúsulni, ’s alkalmunk leend a’ pozsonyvárosi lakosság e’ tárgyban részvétéről méltó magasztalással emlékezhetni. De mégis érdemli ezen vállalat — ha minden nemzeti szempontot mellőzünk is — csupán mint kamatozó tőkepénz tekintve, hogy elveszni, elsűlyedni ne hagyjuk. — Ugyanis julius hónapban 5335 személy, augustusban 7185, septemberben 8431, octoberben 5738, tehát négy hónap alatt 36,669 személy szállíttatott, ’s — a’ jószágszállitásokat ide nem tudva — 6163 frt 31 kr. p. p. folyt a’ pénztárba, holott a’ program szerint ugyanazon idő alatt ’s ugyanazon útvonalakon csak 10,000 személy szállítás ’s 3733 frt 13 kr p. p. jövedelem számíttatott előre. A’ valóságos jövedelem tehát a’ tervezetes bevételt már most 10800- tel felülhaladja, mig az építés legtöbbnyire nagyobb szilárdsága miatt körülbelől csak felényivel fogja az első költségszámítást felebb emelni. A’ részvényesek tehát jó gyümölcsözését várhatják betett tőkepénzeiknek, valamint a’másod kibocsátási részvények aláírói is meg lehetnek győződve, hogy tőkéiket a’ rendes kamatlábot haladó jövedelemmel adják a’ hazának roppant nyereséget hozó vállalatra. Az eredmények ugyan szépek és biztatók, mindazáltal, ha legfölebb 1843-iki febr. 37-beigaz ujonan kibocsátott 1500 darab részvény el nem kelne, sem ezen eredmény, sem pedig a’már aláírt 500 darab részvény nem lesz képes annyi erőt nyújtani, hogy az igazgatóság az építés folytatására szükséges előkészületeket ne legyen kénytelen megszüntetni, nyilvános számadást tenni é s munkásságát félbeszakasztván Európa színe előtt kinyilatkoztatni, mikép Magyarország — melly egy elavult phrasis szerint veszedelemben forog önzsirjában , azaz: erejének szerfelettiségében megfulni — minden erőködései daczára sem volt képes, az első magyar, csak 6 mérföldnyi vasút elkészitésére szükséges 300,000 pártot előteremteni ! Mi nem történik e’ tekintetben Némethonban ! Szomszédaink ugyan hosszabb ideig késtek, nemzeti erejöket mérlegbe venni, mert ott is gonosz játékot űzött a’ részvényjátékszédelgés , most azonban a’ nép és kormány egy. Mindenki átlátja az illy vállalatok közhasznú jótékonyságát, ’s ezen, trón és gunyhó közti szilárd és hatalmas kapcsolatból ered ésteljesből egy, egész Németországot áldástelileg áthasitó közlekedési eszköz. A’ vasutak létrehozását tárgyazó minden előkészületek közönséges tetszéssel fogadtatnak. Azok megnyitását valódi népünnepnek lehet nevezni, harangkongás, örömlövések és hangászkarok vegyülnek a’ sokaság kiáltásai közé, ’s a’ kormány, a’ város, a’ községek azonfelül még bizonyos kamatokról kereskednek a’ részvényeseknek. Szerencsés , polgárosodott Németország! Midőn az 1836-iki országgyűlés egy különös kisajátítási rendszer kidolgozásával foglalkozik, ki kételkedett volna akkor, hogy — miután a’ törvények csak a’ jelen szükségek szabályozására hozatvák — honunkban is illy vállalatok szüksége élénken ismertetni ’s azok fontossága közösen elismertetni fog? Ezt bizonyítani látszott a’ törvényesen meghatározott vasútvonalak nevezetes száma, mert alig lesz még most egész Európában annyi vasút-mérföld tervezve, mennyi egyedül Magyarországra nézve sanctionálva van. Ugyanis: 1) Pesttől Bécs felé az ausztriai határszélig; 3) Pesttől a’ magyar tengermellékig; 3) Pesttől Zimonyig; 4) Pesttől a’ morva és sziléziai határszélig; 5) Pesttől Erdélyországig, Szeben irányában; 6) Pesttől a’ galicziai határszélig; 7) Pesttől Erdélyországig, Kolozsvár irányában ; 8) Bécstől, vagy tulajdonképen az ausztriai határszéltől, egyfelől a’ magyar tengermellékig, másfelől Eszékig ’s onnan tovább Törökhonig; 9) Bécstől vagy az ausztriai határszéltől Magyarországon keresztül Krakóig; 10) Nagyszombattól Kassáig; 11) Kassától Krakóig; 13) Miskolcztól Galiczia felé Oroszországba; 13) Sziszektől a’ magyar tengermellékig. És ezen sok és sok száz mérföldnyi vasutak közül öt év után alig van három mérföldnyi építve, ’s ki által ’s milly nehézségekkel építve ? Magyarország azokhoz tized részével sem járult, és minden irányban vasutakat akar, — vasutakat, mellyekre nálunk a’ szükség annál nagyobb, minél tagadhatlanabb, hogy ezek más országokban a’ közlekedést csak könnyítik ’s élénkítik; nálunk azonban valóban teremtenék. És illy körülmények közt azt gondolák, csak egy kedvező, pártoló törvényre van szükség, hogy illyes vállalalatok mint gombák teremjenek és szaporodjanak. De mit ér a’ legjobb törvény is, hahogy az önjavát felfogni nem akaró közönség apathiája ’s az elméleti törvény jótékonyságának meg nem mindig felelő gyakorlat a’ törvény czélját meghiúsítják ! Szegény rövidlátók! azt várják e, hogy szánkba hulljon az égi manna, mint a’, vándor zsidó népnek a’ pusztában? Annyi bizonyos, hogy Magyarországban roppant nemzeti erő szunnyad; de épen ezen szunnyadásban fekszik gyöngeségünk ’s minden nemzeti műveinkbeni szegénységünk. Ha mindig csak idegen kezek dolgoznak, idegen fejek gondolkoznak helyettünk, ’s mindig csak idetegen tőkét hagyunk forogni: anyagi tekintetben örökké kiskorúak fogunk maradni. Minden erőt gyakorolni kell, ’s a’ gyakorlás teszi a’ mestert. Ugyan min alapszik Anglia roppant iparkereskedése? minő forrása van világparancsoló hatalmának? Önmunkássága. Az angolok már századuk előtt azon gondolatban találták föl kulcsát hazájuk jövendő nagyságának: egyesek gyenge erejét egyesítés által ellenállhatlanná tenni, valamint az egyes lőporszem gyermekjáték lehet, de tömegben a’ világot sarkából kiemelheti. Millionaerek Angliában is gyéren születnek, mint másutt akárhol; de bőven lesznek munka és szorgalom által; a’ vasutak pedig jámbor óhajtásokkal ott sem épülnek. Az angol nem „Londonéban találja egyedül Angliát, hanem vannak rokonszenvei népének Ausztrália iránti vállalataira nézve is, és pirulna, megtagadni nemzeti fontosságát egy vállalatnak , melly húszórányi távolságban a’ fővárostól szülemlésben van! Legyen szabad, ez értesítést, kérelmet és figyelmeztetést egy észrevétellel rekeszteni be. — Csaknem hihetlen, de mégis igaz, hogy még akadnak emberek, kik nem csak hiszik , hanem hirdetik is, hogy Magyarországban vasútakról még csak gondolkozni is kora buzgóság, mert még nincsenek jó kópiáink. — Az ember azt gondolná, hogy ha valamelly dologban az emberész már valami jobbat talált fel, nem nagy philosophia kell belátni: miképen nem ezt követni, hanem a’ találmány kifejtésének alsóbb fokain gátolgatni keresztül, ’s tömérdek idő - ’s pénz vesztegetéssel tenni, a’mi kevesbbé jó, hol hasonló költséggel ’s idővel a’ jobbat tehetnek, merő kábaság. — Csudáljuk, hogy ezen bölcsek a’ hengergőzmalom ellen ki nem keltek, ’s nem igyekeztek a’ közönséget kapacitálni, hogy először lapos kövek közt zúzzák szét a’ gabnát, majd később kézi darálót ’stb. készítsenek; — mig majd egy pár ezer év múlva sorba következendik a’ gőzmalom is . Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a’ vasutak a’ kőutakat egészen nélkülözhetőkké teszik, hanem csak azt akarjuk mondani, hogy merő kábaság volna, például Pestről Debreczenig kő- és nem vasutat építeni, és figyelmeztetni akarjuk ezen okoskodókat arra, hogy sok részein hazánknak a’ kisebb fő- ’s mellék (o vicinális) kőutak sohasem létesülhetnek, hacsak vagy egy hajózható csatorna, vagy egy vasat a’ lővonalon azokat lehetségesekké nem teszi. Engedje hát a’ tisztelt közönség, hogy lapjaink 49 és 50-ik számainak vezérczikkeire becses figyelmöket még egyszer kikérnünk, egyszersmind figyelmeztetnünk szabad legyen, hogy aláírási ívvel e’ lapok szerkesztősége is elláttatott, de ns Pest megye is az aláírási íveket szolgabirái által köröztetni elrendeld. — Egy részvény 300 portot teszen, minek lefizetése azonban csupán húsz forintjával és így tíz részletben kívántatik. Mi nagyon szerencséseknek tartanók magunkat, ha a’ hűségünkre bizott aláírási ívet minél tömöttebb névsorral lehetne az annyi nehézségek közt is fáradhatlan buzgalmú igazgatóságnak beküldenünk. ryszombati aláírási ivek névjegyzékét későbbi szálán fogjuk adni. ___________ 835 99. szám. Hivatalos tudósítások. Dec. 11-kén 1841. (162) 12) (1) Kozák János ellleni csődper nj határnapja dec. 28. 1841. 41803. 1841. Pest vármegye első alispáni hivatala jelentése szerint: püspök Vácz városa tanácsa által néhai Kozák János csődületi perében, minthogy a’ hitelezők összehívására kitűzve volt határidőnek a’ nagyméltóságu m. k. h. tanács utján országszerte kihirdetése annak idejében kieszközöltetni el ne mulasztatott, a’ hitelezők összehívására újabb határidőül I. 1841. évi dec. hó 28ik napja kitűizetett. Mivel az illető felek jogaikra leendő törvényes felügyelés végett konszerű kireszteléssel értesittetni kegyesen rendeltetnek. (153) Keörnley Ferdinand elleni csődp. Határnap M. Óvár Bőjtelő 14. 1842. 41089. 1841. Moson vármegyének törvényszéke mint az 1839/40dik évi 220. törvényczikkely által rendelt csődületi bíróság értékében fogyatkozott nemes Keömley Ferdinand rajkai közbirtokos hitelezőinek M. Óvár mvárosában megjelenésére az 1842. évi Bőjtelő hó 14dik napját tűzte ki — ideigleni tömeggondnoknak Mészáros Ferencz megyebeli főadószedőt — perügyelőnek Molnár Leopold tiszti alügyészt rendelte. Melly határozat következésében mindazok, kik ezen csődületi tömegből, bármelly jogczimmel valamit követelnek, országos híreszteléssel felsőbbileg kegyesen felszólittatnak, hogy a’ kitűzött határidőre keresetüket a’ szükséges bizonyítványokkal gyámolitva okvetetlenül beadják, később beadott követeléseknek hely nem adatván. (154) Reisinger Lajos elleni csődp. Határnap Buda jan. 20. 1842. 41090. 1841. Buda sz. kir. fővárosa törvényszéke vagyonában megbukott Reisinger Lajos kir. helytartói tanácsnál szántvevői tiszt hitelezőinek csődületére 1842. évi jan. 20dik napját rendelvén, ideigleni tümeggondnoknak Rósa Lajos kir. helytartói tanácsnál ügyviselőt és perügyelőnek Jóry Ferencz ügyvédet nevezte ki. Mindazok, a’ kiknek a’ megbukott tömegen bármelly czim alatt követelésük vagyon, országos híreszteléssel felszólittatnak, hogy a’ kitűzött csődhatárnapon jogaikra törvényszabta módon ügyelni gondoskodjanak, mert a’ később beadott követeléseknek hely adatni nem fog.____________________________ röl) Fleischmann Károly elleni csődperc) Határnap Szeged tavaszelő 14. 1842. 41350. 1841. Szeged sz. kir. városa törvényszéke Fleischman Károly kebelbeli kereskedő ellen, miután önkint fizetésbeli tehetetlenségét kinyilatkoztatta, és bukásának okait írásba foglalva előadta, az 1840ik esztendei XXIId. törvényczikkely rendeleténél fogva csődületet megnyitván, ideigleni tömeggondnoknak, minthogy kihallgatandó hitelező helyben egy sem létezne, Engländer S. H. nagykereskedőt a pergondnoknak pedig Aigner Ferdinand tiszti főügyészét nevezte ki. A’ hitelezőknek összejövetelükre 1842 . évi tavaszelő 1edikét határnapul rendelvén, mi is az illető feleknek, kiknek e’ csődtömegen követelésük vagyon, eligazulására, és jogaikra leendő felügyelés végett országos híreszteléssel felsőbbileg köztudomásul tétetni rendeltetik. (156)(1) Glatz Imre elleni csődp. Határnap Veszprém február 24. 1842. 41099. 1841. Veszpém vármegye polgári törvényszéke által értékükben fogyatkozott Glatz Imre varsányi helységbeli megszökött mészáros, és felesége Péli Rozália vagyona ellen a’ csődület megnyitásának helye találtatván, pergondnokká Kupricz Imre baltiszti ügyviselő — ideigleni tömmeggondviselővé pedig is Kun János helybeli gazdatiszt neveztettek. A’ bukott felek hitelezőinek Veszprémvárosában tartandó törvényszéke előtti megjelenésére 1842. évi február 26ka a’ törvényben kitett módon kitüzetett, és czélszerű országos híreszteléssel köztudomásúl tétetni k. rendeltetett. (157)(1) Bohr János elleni csődper Határnap Lugos február 7. 1842. 41100. 1841. Krassó vmegye polgári törvényszéke Behr János lugosi vásáros abbeli felfedezésére, hogy adósságai vagyonát felülmúlják, önnön és hitvessé Oszetzky Wilhelmina hitelezőinek csődületet rendelvén, tömeg ideigleni gondnokának Schiszter Antal lugosi kereskedőt.—■ perügyelőnek pedig Balogh László alügyészt nevezte ki — a’ csődper megnyitására, és a’ hitelezőknek törvényszéke előtt Lugos mvárosbani megjelenésére 1842 ik észt. február 7ik napját határidőül törvényszabta figyelmeztetés mellett tűzte ki. Mi is felsőbbi meghagyásból országszerte köztudomásul tétetni k. rendeltetett. (158)(1) Miskolczy István ozv. szül. Büky Jozefa assz. el. csőd. Határnap Váradolaszi febr. 4. 1842. 41318. 1841. Bihar vármegye törvényszéke által néhai Miskolczy István cs. kir. kamarás özvegyének született Büky Jozefa asszonynak abbeli felfedezésére, hogy férjének hátrahagyott vagyonai, terheinek kielégítésére nem elegendők — ugyanezen érintett cs. kir. kamarás néhai Miskolczy István vagyonaira csődület határoztatott — ideigleni tömeggondnoknak táblabiró Mittermiller János — perügyelőnek pedig tiszti alügyvéd Kováts János neveztetvén. A’ hitelezők — és a’ csődületi tömeghez akármelly cim alatt jogot tartók összejövetelére jövő 1842. év február 4dike Váradolaszi városában tartandó törvényszék előtt olly móddal kitüzetett, hogy akkoron a’ keresetlevelek törvényszabta módon ellátva beadandók — később bemutatandóknak helye nem adatván. Mi is felsőbbileg országos híreszteléssel közönségesittetnik. rendeltetik.1989