Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-12-11 / 99. szám

Lajos 10, gr. Széchen Miklós 6 exe. 10, gr. Keg­le­vi­ch János 10, Mayercsak M. 3,­­gr. Gy­u­lay Lajos 30, gr. Gyulay Albert 10, gr. Zichy Manó 10, gr. Pallavicini Alfonz 30, b. Bedekovich La­jos 5 exe. 3, S­z­ögy­én­y­i L. 3, gr. Kő­nigseg­g Sán­dor 3, gr. Nákó 10, gr. T­e­l­e­k­i Ferencz 10, gr. Z­i­­chy István 6 exe. 10 , Mack Ignácz 3, Esterházy Rosina grófnő 6, Adamóczi Krisko János 3 , Balas­sa Gábor tanácsos 3, Kohányi János 1, Barkassy Imre 3, gr. Zay Károly 10, Makláry János 1, Schröffl M. bárónő 1, Gro­hmann Terézia 8, Stof­­fer József 1 , Bors József 1, Steinbach Károly 1, B­­­r­i­n­g­e­r Mátyás 1, Molnár Ferencz 1, Procopi­­us György 1, Porkoláb Dániel 1, Pergen grófnő 1, Paar herczegnő 1, b. Walterskirchen G. W. 10, gr. D­e­z­as­s­e Fér. 10, Scherz Fü­löp 10, Dr. Schön- Pauer M. 10, Fischer János 10, Weiss László 10, Kan­­­a János 10, Rich Bencze 1, L­öw János 1, Orosz József 1, P­auer Ferencz 1, Trencsin vármegye ren­dei 1, Örményi Ferencz 6 exe. 3, Wicklein Károly 1, gr. Zichy Károly 5, gr. Zichy Józs. 3, gr. Zichy Domokos 3, gr. Zichy Ödön 3, gr. Zichy Aladár 3, Ben­dl Gottfried 1, Kossuth Lajos 1 *). Végig tekintve inne’ névsoron, sajnálkozva kell em­lítenünk , hogy hiába keressük itt azokat, kiknek legin­kább itt kellene állani, t. i. pozsonyvárosi tanács, Po­zsony városa és a’ polgárság tagjainak 'neveit. Vagy épen Pozsony városa lakosai, kiknek minden honi ügyek­­beni részvéte olly ismeretes, csak ezen , őket leginkább illető tárgyban tagadnák meg jellemöket? Azon hazafi, ki Vas, Somogy, Gömör és Bihar vármegyékben vagy a­ Hajduvárosokban ir alá, ezt csak azért teszi, mivel ha­­hogy az első magyar pozsony-nagyszombati és nagy­­szombat-szeredi vasat megbuknék , más, hozzá tán sok­kal közelebb fekvő ’s azért hasznosabb vállalatok is csi­­rájokban semmivé válhatnának és kellene válniok. A’ po­zsonyi lakos ezen vasút megbukása által egyszersmind a’ jóléte nevelésére szolgáló eszközöket is elveszítheti, ’s igy kettős kárt kell elhárítania. — Ennek ellentétéül annál örvendetesb, az aláírási íveken olly neveket olvas­hatni, mellyek sem születés, sem viszonyok által nincse­nek országunkhoz kötve, ’s mégis aláírtak. Ha tehát ezen egyedek hazánk közügye iránti tiszta szeretetök mellett eléggé biztos számolásának látják a’ vállalatot, hogy benne részt vegyenek, még inkább remélhető, hogy az igazgatóság reménye nem fog meghiúsulni, ’s alkal­munk leend a’ pozsonyvárosi lakosság e’ tárgyban­ rész­vétéről méltó magasztalással emlékezhetni. De mégis ér­demli ezen vállalat — ha minden nemzeti szempontot mel­lőzünk is — csupán mint kamatozó tőkepénz tekintve, hogy elveszni, elsűlyedni ne hagyjuk. — Ugyanis julius hónapban 5335 személy, augustusban 7185, september­­ben 8431, octoberben 5738, tehát négy hónap alatt 36,669 személy szállíttatott, ’s — a’ jószágszállitásokat ide nem tudva — 6163 frt 31 kr. p. p. folyt a’ pénztárba, holott a’ program szerint ugyanazon idő alatt ’s ugyanazon útvonalakon csak 10,000 személy szállítás ’s 3733 frt 13 kr p. p. jövedelem számíttatott előre. A’ valóságos jövedelem tehát a’ tervezetes bevételt már most 10800- tel felülhaladja, mig az építés legtöbbnyire nagyobb szi­lárdsága miatt körülbelől csak felényivel fogja az első költségszámítást felebb emelni. A’ részvényesek tehát jó gyümölcsözését várhatják betett tőkepénzeiknek, vala­mint a’másod kibocsátási részvények aláírói is meg lehet­nek győződve, hogy tőkéiket a’ rendes kamatlábot haladó jövedelemmel adják a’ hazának roppant nyereséget hozó vállalatra.­­ Az eredmények ugyan szépek és biztatók, mindazáltal, ha legfölebb 1843-iki febr. 37-beigaz ujonan kibocsátott 1500 darab részvény el nem kelne, sem ezen eredmény, sem pedig a’már aláírt 500 darab részvény nem lesz képes annyi erőt nyújtani, hogy az igazgatóság az építés folytatására szükséges előkészületeket ne le­gyen kénytelen megszüntetni, nyilvános számadást tenni é s munkásságát félbeszakasztván Európa színe előtt ki­nyilatkoztatni, mikép Magyarország — melly egy elavult phrasis szerint veszedelemben forog önzsirjában , azaz: erejének szerfelettiségében megfulni — minden erőködé­­sei daczára sem volt képes, az első magyar, csak 6 mér­­földnyi vasút elkészitésére szükséges 300,000 pártot előteremteni ! Mi nem történik e’ tekintetben Némethonban ! Szom­szédaink ugyan hosszabb ideig késtek, nemzeti erejöket mérlegbe venni, mert ott is gonosz játékot űzött a’ rész­­vényjátékszédelgés , most azonban a’ nép és kormány egy. Mindenki átlátja az illy vállalatok közhasznú jóté­konyságát, ’s ezen, trón és gunyhó közti szilárd és hatal­mas kapcsolatból ered és­­teljesből egy, egész Német­országot áldástelileg áthasitó közlekedési eszköz. A’ vas­utak létrehozását tárgyazó minden előkészületek közön­séges tetszéssel fogadtatnak. Azok megnyitását valódi népünnepnek lehet nevezni, harangkongás, örömlövések és hangászkarok vegyülnek a’ sokaság kiáltásai közé, ’s a’ kormány, a’ város, a’ községek azonfelül még bizonyos kamatokról kereskednek a’ részvényeseknek. Szeren­csés , polgárosodott Németország! Midőn az 1836-iki országgyűlés egy különös kisa­játítási rendszer kidolgozásával foglalkozik, ki kételke­dett volna akkor, hogy — miután a’ törvények csak a’ jelen szükségek szabályozására hozatvák — honunkban is illy vállalatok szüksége élénken ismertetni ’s azok fontossága közösen elismertetni fog? Ezt bizonyítani lát­szott a’ törvényesen meghatározott vasútvonalak neveze­tes száma, mert alig lesz még most egész Európában annyi vasút-mérföld tervezve, mennyi egyedül Ma­gyarországra nézve sanctionálva van. Ugyanis: 1) Pesttől Bécs felé az ausztriai határszélig; 3) Pesttől a’ magyar tengermellékig; 3) Pesttől Zimonyig; 4) Pest­től a’ morva és sziléziai határszélig; 5) Pesttől Erdély­­országig, Szeben irányában; 6) Pesttől a’ galicziai ha­társzélig; 7) Pesttől Erdélyországig, Kolozsvár irányá­ban ; 8) Bécstől, vagy tulajdonképen az ausztriai határ­széltől, egyfelől a’ magyar tengermellékig, másfelől Eszé­kig ’s onnan tovább Törökhonig; 9) Bécstől vagy az ausz­triai határszéltől Magyarországon keresztül Krakóig; 10) Nagyszombattól Kassáig; 11) Kassától Krakóig; 13) Miskolcztól Galiczia felé Oroszországba; 13) Szi­szektől a’ magyar tengermellékig. És ezen sok és sok száz mérföldnyi vasutak közül öt év után alig van három mérföldnyi építve, ’s ki által ’s milly nehézségekkel építve ? Magyarország azokhoz tized részével sem járult, és minden irányban vasutakat akar, — vasutakat, mellyekre nálunk a’ szükség annál nagyobb, minél tagadhatlanabb, hogy ezek más orszá­gokban a’ közlekedést csak könnyítik ’s élénkítik; ná­lunk azonban valóban teremtenék. És illy körülmények közt azt gondolák, csak egy kedvező, pártoló törvényre van szükség, hogy illyes vál­­lalalatok mint gombák teremjenek és szaporodjanak. De mit ér a’ legjobb törvény is, hahogy az önjavát felfogni nem akaró közönség apathiája ’s az elméleti törvény jó­tékonyságának meg nem mindig felelő gyakorlat a’ tör­vény czélját meghiúsítják ! Szegény rövidlátók! azt vár­ják e, hogy szánkba hulljon az égi manna, mint a’, vándor zsidó népnek a’ pusztában? Annyi bizonyos, hogy Magyarországban roppant nem­zeti erő szunnyad; de épen ezen szunnyadásban fekszik gyöngeségünk ’s minden nemzeti mű­veinkbeni szegény­ségünk. Ha mindig csak idegen kezek dolgoznak, ide­gen fejek gondolkoznak helyettünk, ’s mindig csak ide­­tegen tőkét hagyunk forogni: anyagi tekintetben örökké kiskorúak fogunk maradni. Minden erőt gyakorolni kell, ’s a’ gyakorlás teszi a’ mestert. Ugyan min alapszik Ang­lia roppant iparkereskedése? minő forrása van világpa­rancsoló hatalmának? Önmunkássága. Az angolok már századuk előtt azon gondolatban találták föl kulcsát ha­­zájuk jövendő nagyságának: egyesek gyenge ere­jét egyesítés ál­tal ellenállhatlanná tenni, valamint az egyes lőporszem gyermekjáték lehet, de tö­megben a’ világot sarkából kiemelheti. Millionaerek Ang­liában is gyéren születnek, mint másutt akárhol; de bőven lesznek munka és szorgalom által; a’ vasutak pedig jám­bor óhajtásokkal ott sem épülnek. Az angol nem „Lon­donéban találja egyedül Angliát, hanem vannak rokon­­szenvei népének Ausztrália iránti vállalataira nézve is, és pirulna, megtagadni nemzeti fontosságát egy vállalat­nak , melly húszórányi távolságban a’ fővárostól szülem­­lésben van! Legyen szabad, ez értesítést, kérelmet és figyelmez­tetést egy észrevétellel rekeszteni be. — Csaknem hihet­­len, de mégis igaz, hogy még akadnak emberek, kik nem csak hiszik , hanem hirdetik is, hogy Magyarországban vasútakról még csak gondolkozni is kora buzgóság, mert még nincsenek jó kópiáink. — Az ember azt gondolná, hogy ha valamelly dologban az emberész már valami job­bat talált fel, nem nagy philosophia kell belátni: miképen nem ezt követni, hanem a’ találmány kifejtésének alsóbb fokain gátolgatni keresztül, ’s tömérdek idő - ’s pénz vesz­tegetéssel tenni, a’mi kevesbbé jó, hol hasonló költséggel ’s idővel a’ jobbat tehetnek, merő kábaság. — Csudáljuk, hogy ezen bölcsek a’ hengergőzmalom ellen ki nem kel­tek, ’s nem igyekeztek a’ közönséget kapacitálni, hogy először lapos kövek közt zúzzák szét a’ gabnát, majd ké­sőbb kézi darálót ’stb. készítsenek; — mig majd egy pár ezer év múlva sorba következ­endik a’ gőzmalom is . Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a’ vasutak a’ kő­­utakat egészen nélkülözhetőkké teszik, hanem csak azt akarjuk mondani, hogy merő kábaság volna, például Pestről Debreczenig kő- és nem vasutat építeni, és fi­gyelmeztetni akarjuk ezen okoskodókat arra, hogy sok részein hazánknak a’ kisebb fő- ’s mellék (o vici­nális) kőutak sohasem létesülhetnek, hacsak vagy egy hajózható csatorna, vagy egy vasat a’ lővonalon azokat lehetségesekké nem teszi. Engedje hát a’ tisztelt közönség, hogy lapjaink 49 és 50-ik számainak vezérczikkeire becses figyelmöket még egyszer kikérnünk, egyszersmind figyelmeztetnünk szabad legyen, hogy aláírási ívvel e’ lapok szerkesztősé­ge is elláttatott, de ns Pest megye is az aláírási íveket szolgabirái által köröztetni elrendeld. — Egy részvény 300 portot teszen, minek lefizetése azonban csupán húsz forintjával és így tíz részletben kívántatik. Mi nagyon szerencséseknek tartanók magunkat, ha a’ hűségünkre bizott aláírási ívet minél tömöttebb névsorral lehetne az annyi nehézségek közt is fáradhatlan buzgalmú igazga­tóságnak beküldenünk. rysz­ombati aláírási ivek névjegyzékét későbbi szá­lán fogjuk adni. ___________ 835 99. szám. Hivatalos tudósítások. Dec. 11-kén 1841. (162) 12) (1) Kozák János ellleni csődper nj határnapja dec. 28. 1841. 41803. 1841. Pest vármegye első alispáni hivatala jelentése szerint: püspök Vácz városa tanácsa által néhai Kozák János csődületi perében, minthogy a’ hitelezők összehívására ki­tűzve volt határidőnek a’ nagyméltóságu m. k. h. tanács utján országszerte kihirdetése an­nak idejében kieszközöltetni el ne mulasztatott, a’ hitelezők összehívására újabb határidőül I. 1841. évi dec. hó 28ik napja kitűizetett. Mivel az illető felek jogaikra leendő törvényes felügyelés végett konszerű­ kireszteléssel értesittetni kegyesen rendeltetnek. (153) Keörnley Ferdinand elleni csődp. Határnap M. Óvár Bőjtelő 14. 1842. 41089. 1841. Moson vármegyének törvényszéke mint az 1839/40dik évi 220. törvény­­czikkely által rendelt csődületi bíróság értékében fogyatkozott nemes Keömley Ferdinand rajkai közbirtokos hitelezőinek M. Óvár mvárosában megjelenésére az 1842. évi Bőjtelő hó 14dik napját tűzte ki — ideigleni tömeggondnoknak Mészáros Ferencz megyebeli főadószedőt — perügyelőnek Molnár Leopold tiszti alügyészt rendelte. Melly határozat következésében mindazok, kik ezen csődületi tömegből, bármelly jogczimmel valamit kö­vetelnek, országos híreszteléssel felsőbbileg kegyesen felszólittatnak, hogy a’ kitűzött ha­táridőre keresetüket a’ szükséges bizonyítványokkal gyámolitva okvetetlenül beadják, ké­sőbb beadott követeléseknek hely nem adatván. (154) Reisinger Lajos elleni csődp.­­ Határnap Buda jan. 20. 1842. 41090. 1841. Buda sz. kir. fővárosa törvényszéke vagyonában megbukott Reisinger Lajos kir. helytartói tanácsnál szántvevői tiszt hitelezőinek csődületére 1842. évi jan. 20dik napját rendelvén, ideigleni tümeggondnoknak Rósa Lajos kir. helytartói tanácsnál ügy­­viselőt és perügyelőnek Jóry Ferencz ügyvédet nevezte ki. Mindazok, a’ kiknek a’ meg­bukott tömegen bármelly czim alatt követelésük vagyon, országos híreszteléssel felszólittat­nak, hogy a’ kitűzött csődhatárnapon jogaikra törvényszabta módon ügyelni gondoskodjanak, mert a’ később beadott követeléseknek hely adatni nem fog.____________________________ röl) Fleischm­ann Károly elleni csődper­c) Határnap Szeged tavaszelő 14. 1842. 41350. 1841. Szeged sz. kir. városa törvényszéke Fleischman Károly kebelbeli keres­kedő ellen, miután önkint fizetésbeli tehetetlenségét kinyilatkoztatta, és bukásának okait írásba foglalva előadta, az 1840ik esztendei XXIId. törvényczikkely rendeleténél fogva cső­dületet megnyitván, ideigleni tömeggondnoknak, minthogy kihallgatandó hitelező helyben egy sem létezne, Engländer S. H. nagykereskedőt a pergondnoknak pedig Aigner Ferdinand tiszti főügyészét nevezte ki. A’ hitelezőknek összejövetelükre 1842 . évi tavaszelő 1edikét határnapul rendelvén, mi is az illető feleknek, kiknek e’ csőd­tömegen követelésük vagyon, eligazulására, és jogaikra leendő felügyelés végett országos híreszteléssel felsőbbileg köztudomásul tétetni rendeltetik. (156)(1) Glatz Imre elleni csődp. Határnap Veszprém február 24. 1842. 41099. 1841. Veszpém vármegye polgári törvényszéke által értékükben fogyatkozott Glatz Imre varsányi helységbeli megszökött mészáros, és felesége Péli Rozália vagyona ellen a’ csődület megnyitásának helye találtatván, pergondnokká Kupricz Imre b­­al­tiszti ügyviselő — ideigleni tömmeggondviselővé pedig is Kun János helybeli gazdatiszt neveztettek. A’ bukott felek hitelezőinek Veszprém­­városában tartandó törvényszéke előtti megjelenésére 1842. évi február 26ka a’ törvényben kitett módon kitüzetett, és czél­­szerű országos híreszteléssel köztudomásúl tétetni k. rendeltetett. (157)(1) Bohr János elleni csődper Határnap Lugos február 7. 1842. 41100. 1841. Krassó vmegye polgári törvényszéke Behr János lugosi vásáros abbeli felfedezésére, hogy adósságai vagyonát felülmúlják, önnön és hitvessé Oszetzky Wilhelmina hitelezőinek csődületet rendelvén, tömeg ideigleni gondnokának Schis­zter Antal lugosi kereskedőt.—■ perügyelőnek pedig Balogh László alügyészt nevezte ki — a’ csődper meg­nyitására, és a’ hitelezőknek törvényszéke előtt Lugos mvárosbani megjelenésére 1842 ik észt. február 7ik napját határidőül törvényszabta figyelmeztetés mellett tűzte ki. Mi is felsőbbi meghagyásból országszerte köztudomásul tétetni k. rendeltetett. (158)(1) Miskolczy István ozv. szül. Büky Jozefa assz. el. csőd. Határnap Váradolaszi febr. 4. 1842. 41318. 1841. Bihar vármegye törvényszéke által néhai Miskolczy István cs. kir. ka­marás özvegyének született Bü­ky Jozefa asszonynak abbeli felfedezésére, hogy férjének hátrahagyott vagyonai, terheinek kielégítésére nem elegendők — ugyanezen érintett cs. kir. kamarás néhai Miskolczy István vagyonaira csődület határoztatott — ideigleni tömeggond­­noknak táblabiró Mittermiller János — perügyelőnek pedig tiszti alügyvéd Kováts János neveztetvén. A’ hitelezők — és a’ csődületi tömeghez akármelly c­im alatt jogot tartók összejövetelére jövő 1842. év február 4dike Váradolaszi városában tartandó tör­vényszék előtt olly móddal kitüzetett, hogy akkoron a’ keresetlevelek törvényszabta mó­don ellátva beadandók — később bemutatandóknak helye nem adatván. Mi is felsőbbileg országos híreszteléssel közönségesittetni­k. rendeltetik.1989

Next