Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-12-18 / 101. szám
Szombat lól Pesti Hírlap • VWi«Uu «’hirlap minden héten kétszer , szerdán és szombaton. Félévi előfizetés »’ két fővárosban hohozhordással 5 ft, borítékban fi ft, postai borítékkal 6 ft pengő pénzbeli. — Előfizethetni Helyben Landerer lajos kiadó tulajdonosnál, hatvaui-utczai Horváth-házban 481-ik szám alatt, egyebütt minden ez. kir. postahivatalnál. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’h egy egy hasábzárért, petit betűkkel, 5 pangó kraicsal számittatik. December 18 1841. Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1843-ik évi folyamára. A’ „Pesti Hirlap“-nak — mindig több tökélyre törekvés mellett úgy szerkesztése, mint alakja ’s előfizetési föltételei 1842-ik évre változatlanul maradnak. Helyben fba tetszik, házhoz hordással, egész évre 10 p.frt, fél évre 5 p.rt; postán küldve egész évre is, fél évre 6 p.frt. — A’ czímek hibátlan beküldése ’s a’ megrendelés siettetése kéretik , hogy a’ nyomtatás a’ kellékhez alkalmaztathassék. Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. ir£ Több rendbeli tudakozások következésében szerencsém van azt is jelenteni, hogy a’ „Pesti Hírlap“ folyó első évi számaiból kezdet óta teljes számú példányokkal szolgálhatok. Landerer Lajos,________ ______________________________ a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Czéhrendszer és iparszabadság.) Pulszky Ferencitől. Nyilvános köszönet. Kézi közgyűlés. Erdélyi országgyűlés. Megyei dolgok. Zemplén (nov. 29-ki közgyűlés). Temes (vegyes választmányi jelentés, helyettesítés, rendőrség, tiszifakereskedés, megyei körlevelek vegyes házasság). Hevesi tisztválasztás. Vd. levéltár ez a. Gömör (türelmetlenség Tisolczon). Czáfolatok I. Losonc.ról (városi tisztválasztás tárgyában), K. Zalából (kámzsai adószedés iránt). Nyilatkozat. Egyveleg honi hírlapokból. Belföldi napló. H. M. Vásárhely. Vácz. Kült. napló. Északamerika. Franczhon. Norvégia. Némethon. Egyveleg. Értekező: Farkas Ferencs hitelbankja — Trefort Ágoston. — Hív. tud. Hird. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Ő cs. ’s apost. kir. felsége a’ magyar kir. alapítványi ügyek igazgatóságánál Kövesdy Ferencz halála által megürült igazgatósági első kir. fiscalis helyébe fokozatos előléptetés utján Hraskó János eddigi másod kir. fiscalist, ’s ennek helyébe Vajay Endre segéd fiscálist méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. (H.k.) A’ rm. m. kir. kamara a’ zombori kam. megürült kasznárságra Weindl Ferencz apáthi kam. ispánt, a’ verseczi kir. sóhivatalnál megürült beszedőségre Kallmann János szeredi ellenőrködő sómázsamestert, ugyanitt ellenőrködő sómázsamesterré Zách Jánost, mázsamesterré Pázmán Jánost, mázsáiévá Schweriner Lajost lépteté fokozatosan elő, sópajtnőrré pedig Raun József hradeki sóhivatali gyakornokot alkalmazd; a’ hradeki kam. beszedő-hivatal ellenőrévé Büttner József hradeki erdő-szerszámvivő ellenőrt nevezé ki. (H.k.) Vezérczikk. (Czéh rendszer és iparszabadság.) Tisztelője az életműves testületeknek, soha sem tudtam megbarátkozni a’ franczialiberalismussal, melly következetes központositás által erős kormány alatt a’ társaságot számtalan egyedekre oszlatja fel, kik ellenállásra csak tömegben , tehát forradalomban képesek, ’s mindig azt hittem, hogy illynemű alkotmány nem biztosítja a’ szabadságot, hanem csak a’ kamrai többség zsarnokságát. Politicai testületben több erőt lehet ’s több szabadságot találni; itt fejlődhetik ki jobban a’ nemzeti jellem és nemzeti élet, ’s jól elrendezett testületek jobban biztosítják a’ szabadságot, mint az atomistius franczia rendszer , hol, ha a’ hatalom rész kezekbe került, csak lázadás útján lehet segíteni. ’S igy a’ testületeket szaporítani hogysem eltörölni hajlandóbb , a’ ezédrendszer iránt, ismert mostani visszaélései mellett is, mindig kedvező előitélettel voltam; az iparnak szigorún szabályozott életműves elrendezése nem látszott czéliránytalannak, ’s a’ ezéheknek, mint ilylyeneknek , a’ városi administratióra kiterjesztendő befolyása ’s e’ szerint a’ népszerű iparnak képviseltetése, a’ gazdag kereskedők, az ügyes prókátorok , a’ nagy befolyású régibb családoké mellett, a’ városi rendszernek eszmémben kiegészítő részei valának. Mily előszeretettel vevém kezembe a’ hires Kleinschrodt munkáját a’czéhek helyreállításáról ’s egy közös német iparrendszernek megállapításáról *), mellyben a’ mély tudományu szerző a’ ezédeknek elrendezését régi alapjaikon javasolja, ’s az iparszabadságnak terhes *) Beiträge zu einer deutschen Gewerbsordnung mit Rücksicht auf die bairische Gesetzgebung von C. Th. Kleinschrodt. Augsburg 1840. következményeit élénken rajzolja. De minél figyelmesebben ’s tovább olvastam a’ munkát, melly mindenütt a’ történeteken és statisticai számadásokon alapul, annál inkább meggyőződtem, hogy Magyarországban a’ ezédrendszer semmiképen föl nem elevenittethetik többé, ’s az egyetlen lehetséges ipartörvényhozás nálunk csak a’ teljes iparszabadság elveinek alkalmazása körül foroghat; mert a’ezéheknek alkotmányunk mellett mindig csak rész következményei fognak bennünket nyomni, míg a’nemesi szabaditékok ’s alkotmányunk szelleme lehetlenekké teszi a’ jótékony következményeket. A’ mint ezen meggyőződés bennem nőtt, úgy nem titkolhattam el magam előtt azon nehézségeket, mellyekkel kivitele jár, ’s mellyek Magyarországban sokkal nagyobbak , mint például Angolhonban , hol a’ magyarhoz hasonlító rendszertől teljes iparszabadsághoz igen könnyű volt az átmenet a’ testületi reform alkalmával. A’ czéhek eredetét a’ feudalismus középkori zsarolásaiban találjuk fel. Az ököljogos időkben csak városban létezett szabadság ’s birtokbiztosság, ’s nem lévén a’ különféle kormánynál elégséges erő a’ rendet felülről fentartani, ’s mindenkit természeti jogainak gyakorlatában védeni, azok közt, kiknek érdekei közösek valának, jogvédelem tekintetéből egyesületek eredtek viszonyos védelemre és segítségre , a’ rendnek magok közti fentartására ’s érdekeik előmozditására. így eredtek a’ kolostorok, polgári községek, egyházi lovagrendek és polgári férfiegyesületek, mind kis álladalmak, külön statutarius törvényhozással. így eredtek a’ széhek is, mellyeknél azonban mindjárt kezdetben az egyedáruság iránya nyilatkozott, ’s kitűnt a’ czélzat: elnyomni mind azon iparűzőket, kik az egyesület tagjaivá lenni vonakodtak. Nem kevesbbé erősen nyilatkozott azon hajlamuk, mellyel politicai befolyást is nyerni törekedtek annyira, hogy a’ német szabad városok történetei a’XII. századtól a’ XVII-ig kimerittetnek,időszakonkint ismétlésével a’ democratiai ezéhek harczának az aristocratiai patrícius tanácsok ellen, ’s viszont. — A’ ezéhek ezen visszaélései adtak alkalmat a’ nagy II. Fridrik császárnak 1232-iki parancsára , mellyben a’ ezéheket végkép eltörlé ; ezek azonban a’ német birodalom alkotmánya mellett, melly a’ végrehajtó hatalmat csaknem egészen megsemmisítette, bátran daczolhattak egyedáruságukkal és statutarius szerkezetökkel a’ császári parancsnak, melly soha teljesedésbe nem ment és sok ellenkező szabaditéklevél által eltöröltetett. A’ fejdelmek gyöngesége, következetlensége és gyakori pénzhiánya a’ ezéhek erősödését ’s egyedáruságuk kiterjesztését elősegité, ’s befolyásuk a’ városi kormányzásra annyira nőtt, hogy példájokra a’ lakosok egyéb osztályai is ugyanezen név és forma alatt hasonló testületekbe egyesültek. Mind ezen testületek tulajdon, önállásu rendőrséget gyakorlottak tagjaik ellenében, ’s mindnyájan egyért léptek föl megtámadtatásuknál. A’ polgárok különváltak nagy consolidált tömegekbe, mellyek egymást viszonosan megkímélték, ’s a’ város védelmét külső megtámadtatás ellen biztositották. Ezen egyesületek nagy részben olly tagokból álltak, kik ugyanazon iparágból éltek; néha azonban belépti díj mellett más személyek is vettek részt azokban. A’ mint végre az egyes városokban ugyanazon időben hatalmuk érzete fölébredett, ’s ezek érdekeikben egyesítve, Hansa-egyesület név alatt a’ politicai világban is nyomosabban léptek föl: akkor az éjszak uraivá melkedetek, addig, mig nagyobb álladalmak a’ feudalisms romjain lassan nem erősödtek, ’s ezek által a’ polgári testületek túlnyomó hatalma meg nem töreték. (Lásd Kleinschrodt „Beiträge“ ’stb. 21-ik lap.) Azóta a’ ezedek politicai befolyása Németországban megszűnt (nem úgy Angelhonban), ’s csak az ipar tekintetéből nevezetesek. Az ipartörvények alapjául két elv tűzetett ki: egyik Franczia , Angol- és Olaszországban, másik a’ német tartományokban és Oroszországban; Magyarországban mind a’ kettő egymás mellett létezik. Az egyik legrövidebben így hangzik: „ne gátolj senkit keresetében;“ a’ másik: „csak anynyit engedj mindenkinek keresni, hogy mellette más is megkereshesse kenyerét.“ Amaz az iparszabadság, ez a’ ezéhrendszer eszméje. — Ha a’ ezéhrendszert menten minden visszaélésektől tekintjük, úgy mitint eszménye a’ statusgazdáknál létezik: főfeltétele mindig egy választó fal emelése marad mezőség és város között, úgy hogy a’ mezőség, ki véve, a’ földműveléshez megkivántató molnár, kovács, sütő és kerékgyártó mesterségeit a’ kézművesség minden ágától eltiltassék *), ’s kizárólag földművelésre szokltassék, mig a’ város lakosai egyenesen mesterségüzésre ’s földnek csak kerti művelésére utaltatnak. Ez által eszközöltetik azon viszony, hogy a’ mezőség termékeit ’s nyers anyagait a’ városba hozza ’s kézművekért kicseréli Ezen közlekedés élénksége , ezen belső kereskedés virágzása a’ leghíresebb közgazdálkodók szerint az országok gazdagságának főeszköze ’s a’ művelődésnek hatalmas emeltyűje. A’ városokba szorított műiparágai továbbá csak ezedekben gyakoroltathassanak, mellyekbe azonban csak bizonyos föltételek alatt lehessen jutni. Ezeknek főbbjei: a’ teljeskorúság, a’mesterség tudása felőli bizonyítvány (remekelés), bizonyítvány a’ tanulás ’s mesterlegénység felett, végre több műiparágakra nézve bizonyos értékkimutatás. — Ezen ezédszabályokhoz tartozik még, hogy senki több műiparágat ne merjen gyakorolni, kézműveit más városokba vásárokon kivül bevinni, vagy más által készített kézmüveket árulni ne bátorkodjék. Mind ezen szabályok oda czélozvák, hogy a’ kézművesek concurrentia által el ne nyomathassanak, ’s proletariusokká ne aljasuljanak; ’s azért ide tartozik még az álladalomnak vagy kormányszékek, vagy helyhatóságok , vagy magok a’ ezéhek által gyakorlandó felvigyázása is, hogy egy helyütt a’ hely szükségein felül ugyanazon iparágat űző több mesterek meg ne telepedjenek; továbbá azon szabály is, hogy — kevés mesterségek kivételével, mellyeknél t. i. csak kevesen nyerik meg a’ mesterjogot, miilyen például a’ kőműves- és ácsmesterség — legény ne házasodhassék, segédeket ne tarthasson, ’s maga kezére dolgozni ne merészeljen. Az igy elrendezett ezéheknek van azután magok körében kormányzási és büntetési hatóságuk a’ legényekre és segédekre ’s némelly dolgokban a’ mesterekre nézve is; sőt a’ városi belső igazgatásra a’ ezédeknek mint testületeknek sokan külön közvetlen befolyást is kívánnak adatni. Azonban ezen rendszer puszta vázlatánál is mindjárt szembetűnik: mikép ez számos visszaéléseknek kútfeje , ’s természeténél fogva egyedáruság felé vezet. Ugyanazért két szabályozója (regulatif, correctii) van ezen rendszernek: t. i. a’ vásárok, mellyek alkalmával mindenkinek szabad, városokba máshol készült kézmüveket behozni ’s eladni, ’S a' gyárak, mellyeknek szinte megengedtetik. *) Ezekhez néhol meg a’ kőmüvesek, takácsok és szabók adatnak.201