Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-12-29 / 104. szám

azonnal kipótoltathassék; mert hírlapjaink tömegben küldetnek a’ postára, ’s ott boritékoztatnak. Csak arra kérjük azon postahivatalokat, mellyeket a’ do­log illet, hogy ha már a’ felszakitásnak ’s késleltetés­nek (mit — fájdalom! — minden igyekezetünk mel­lett sem akadályozhatunk) meg kell lenni, legalább méltóztassanak elolvasás után kézhez adni. Igazítás. Lapjaink múlt (103) számának egy pár száz­ példányaiba néhány értelemzavaró sajtóhibák csúsztak be, mi­ket ekképen kérünk kijavíttatni: első lapon, első hasábon vezér­­czikk szövedékének felülről 14-ik sorában „eltaszított“ he­lyett olv.: „eltorzított“; a' 18-ik sorban „min­d e­z­e­kr­ő 1“ helyett olv.: „mind eze­kr­ő­l“; 21-ik sorában„is“h. olv. „és“ 26-ik sorában „cselekvés szerző okár­a“ h. olv. „cse­lekvés szerző ok­ára“; a’ második hasábon felülről a’ 14-ik sorban „minthogy“ h. olv. „mint a’hogy“; ’s a’ 28-ik sorban „egy hit“ h. olv. „egy kis“; végre a’ 86- ik la­pon középső hasában a’ pozsonyi gyűlés szövedékének 12-ik so­rában „p­énz tárn o ki“ h. olv. „p­er tárn o ki.“ KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az utóbbi idők kedvetlen conjuncturai által an­nyira szenvedett Stockport angol gyárváros, hogy most a’ népesség nagy része onnan kihúzódván, sok ház üresen áll. — Múltkor itt az utcza szegleteken olvasható volt. „Stockport kiadandó, bővebb utasí­tást vehetni a’ város írnokánál.“ Angliában naponta szaporodik a’ házasságtö­rés és házassági ígéret megszegése miatt indított pe­rek száma; amazokban a’ sértett férjek vér helyett pénzbeli kárpótlást, emezekben a’ cserbe hagyott hölgyek az ígért házasságnak végrehajtását követe­lik. Legközelebb egy 25 éves leány, egy, közel 80 éves öreg ügyvéd ellen indított illynemű keresetet; az öreg 1600 font sterlingnyi kárpótlásra itélteték. Az angol hírlapok a’ felett vitáznak egymással, valljon a’ walesi kis herczeg magával hozá e a’ vi­lágra a’ harisnyaszalagrendet, azaz: született tagja e ezen angol rendnek, vagy különösen kell e ennek lovagjául választatnia. Különös, hogy Angolhonban a’ rendeket „the h­eap defence of nations“ (a’ nem­zetek olcsó védszerének) nevezik. — Az angolok fáradatlan szorgalommal törekednek az indiaikat né­mi előítéleteiktől elszoktatni. Már sikerült az öz­vegynők megégetését eltörölni, most újra egy lépés­sel közeledtek a’ polgárosodáshoz, midőn egy gaz­dag hindu 10 ezer rúpiát tűzött ki jutalmul annak, ki először egy özvegynőt veend házastársul. Sokáig senki sem határozta el magát e’ vak előítélet tiltotta lépésre, mig végre a’ calcuttai hindu főtanodának egyik tanítványa, egy, különben is szeretett szép öz­vegy kezét megkérte. A’Sie­ele szerint a’franczia kormány több fő rangú személyeket herczegekké akar kinevezni, ne­vezetesen Sebastian­ marsallt, ki már el is fogadá a’ kinevezést, de olly föltét alatt, hogy a’megtisztelte­tés ne csak egyedül őt érje; Gerard marsall is vona­kodott attól eleinte, de végre elfogadá az „antverpi herczeg“ czímet. Pasquier, a’cancellar, rögtön kész vala bárói czimét h­erczegivel fölcserélni. Azonban fájdalom— ezek a’ hirlap szavai — Guizotnak azon szerencsétlen ötlete volt, hogy Malé grófot is fel­szólítaná illy rangemelés elfogadására; de az öreg nemes ez ajánlatot megsértésnek nyilvánító, mert nevét olly tisztességesnek tartja, mellynek nincs uj támaszra szüksége. (L.p. All. 7.) A’franczia kormány csak dec. 13-kán bocsátó köz­re azon, már sept.7-kén kelt kir. rendeletet, minélfog­va hadi seregének száma 433 ezerről 344 ezer ember­re leszállitassék. A’ közönség sokáig törte fejét, hogy a’ rendelet illy késő közrebocsátásának okát kitalálja, mi párisi, jól értesült tudósítók szerint, nem más mint a’ Quenisset közbe jött merénye; egyébiránt maga a’ kir. rendelet sem elégíti ki a’ közvéleményt, mert a’ közkatonák száma ugyan megkevesittetik, de az ezredek főtiszteinek száma csak a’ régi marad ; mi­ből azt következtetik, hogy a’ kormány eme’ tiszti helyek betöltésével annál több párthivet kiván sze­rezni. Marseillei tudósítások szerint igen valószínű, hogy a’Kandioták rövid idő alatt újra föltámadandnak a’ török igazgatás ellen. A’ keleti ügyet pártoló mar­seillei bizottmány ez utóbbi időkben legkevésbbé sem csökkenté működését. A’ görög kérdésekre nézve Guizot franczia minister késznek nyilatkozott, min­dent elkövetni, mi a’ keleti tartományok békéjének, rendének ’s jelen politicai állásának fe­ltartására szükséges. Ez ígéret többé-kevésbé magában fog­lalja mind azt, mit a’ többi hatalmasságok kívánnak. A’ Gazette de France hirlap rágalmi ke­resetet szándékozik indítani az Univers hirlap el­len , mert ez utóbbi azt állitá, mintha a’ Gazette a’ revolutionariusokkal volna szövetségben, ’s nemzet­elleni , rendfölforgatási érdekeket pártolna. (L.A.Z.) Mindenfelől aggasztó tudósítások érkeznek az európai folyamok kiáradásáról. Belgiumban Brüssel környéke, Németalföldön több város, sőt Amsterdam­nak is egy része viz alatt van. A­ frankfurti politicai foglyok (mindnyájan kézművesek) felett végre kimondatott az ítélet; nagy része, betudatván az egy évig tartott nyomozás alatti­­ fogsága, szabadon bocsáttatott; többen azonban­­ másfél és két évi fogságra ítéltettek. 874 Néhány előkelő mai taiak üdvözlő iratot intéz­tek a’ tunisi beyhez, azért, hogy tartományaiban a’ rabszolgakereskedést megszűnteté. ANGOLHON, London, dec. 11. A’ Morning Chronicle terje­delmes leírását adja Derby Leicester és Nottingham megyékbeli kereskedők és műiparűzők gyűlésének, mellyet csak azért nem nevezhetünk érdekesnek, mi­vel tömérdek nyomornak volt tanúsága, de nagyon ta­­nuságosnak kell neveznünk, mert egy részről eleven képet ad a’ német vám-követségnek Anglia ellené­­beni hatalmáról, mikint ezzel már nem csak mérköz­­hetik, de sőt az angol műipart illy kevés időhöz ké­pest minden várakozást felülmúló erővel a’ világke­­reskedési piacznak több helyeiről ki is szorítja, úgy hogy Angliát a’ német és belga műszorgalom növe­kedése kimondhatlan ínséggel fenyegetné; és pedig egyenesen csak azon oknál fogva, mivel az angol birtokaristocratia egyedárus érdekét legyőző gabna­­törvények ez élelmet Angliában olly drágává teszik, hogy a’ sokkal olcsóbban élő ’s azért műveit sokkal is olcsóbban adható német ’s belga kézműves, gyár­műveivel a’ vetélyt egyáltalában ki nem áshatnák; más részről az ezen gyűlésen világosságra hozott adatok ’s nézetek nem egy útmutatást foglalnak magokban, kereskedési viszonyaink elrendezésénél, nagy meg­fontolást érdemlőt. — A’dolog úgy áll, hogy Angliá­nak műiparos kerületeiben az ínség naponkint nő, a’ még 30 év előtt virágzó városok népessége fogya­tékban van, ’s a’ szegényi adó mégis naponkint nö­vekedik, és a’ kevesebb kéz nem talál fél annyi mun­kát, nem talál annyi jutalmat, mennyit előbb a’ több kéz talált, ’s mennyivel munkája jutalmaztatott.­­ A’ nevezett három angol megyének fő iparága ’s ke­reskedési czikke, harisnya-szövet (hosiery strump­­vvirker waaren) árukból áll. Ezt a’ német statusok még nem régiben igen nevezetes mennyiségben vet­tek­­Angliától; most nem csak egész szükségöket ma­gok fedezik , hanem Angliát az éjszakamerikai pia­­czon már határozottan le is győzték, mert még 1819-ben az amerikaiak ez részbeni szükségét leg­alább három negyedrészben angol gyárművek fedez­ték; most az egész szükségnek legalább hét nyol­­czadrészét német gyárművek fedezik, mellyek már Délamerikában is naponkint csökkentik az angolmű keletét (1827-ben Peruba még 29,810 fontot vittek az angolok, 1834-ben már csak 8,760 fontot, most pedig ennek talán felét sem), sőt a’ mi legnevezete­sebb, olly roppant különbséget tesz az élelem drága­sága miatti árkülönbség, hogy ámbár Angliában kül­földi harisnya szövettől 20% vámot kell fizetni, a’ németek mégis igen sok illynemű árut adnak el An­gliában, úgy hogy az angol gyám­okokat, miután a’ külföldi piaczot elveszítették, még saját belföldi pia­­czuk elvesztése is fenyegeti. — Köszönjék a’ birtok­aristocratia túlnyomó befolyásának! — Éspedig ez nem csak egy áruczikkre nézve van igy; néhány hét előtt Leedsben a’ posztóra nézve is hasonló adatok jöttek világosságra , úgy hogy Angliában igen sok ember van, ki úgy vélekedik, hogy a w­hires Albion erősen útban van azon tartományok lajstromát sza­porítani, mellyek az élelem mesterséges drágításának köszönhetők roskadásukat. Anglia 1770 táján még kivitt gabonát, népessége alig harmadrésznyi, és aránylag szegény ország volt; ezen Anglia nagy mű­iparos országgá vált, ’s élelmet kezdett behordani. De a’ földtulajdonosok nem elégelvén azon magas árt, melly mindenütt természetesen előkerül, hol gyárművek ki- ’s élelem szerek behozatnak, 1815-ben irtózatos adót vetettek a’ műiparra, kizárva a’ külföldi gabonát, mig han a’ piaczár éhenhalási fokra nem emelkedik. A’ műipar által nyert tőkepénzek, a’ kőszén ’s angolvas segítsége, ’s a’ magas tökélyre vitt gépelyek, egy ideig képessé tették az angol gyár­­műveseket, győzelmesen küzdeni a’ drága élelem akadályaival; ez alatt azonban nőttön nőtt az ipar Németországban, ’s ennek hasonlón jó, de olcsóbb műveivel ma már a’ csődöt ki nem állhatja, ha csak gabnatörvényeit nem módosítja. Józan ész­szel bizonyosan senki sem tagadhatja , hogy olly nemzetek közt, mellyeknek egyikénél a’ föld aránylag kevés ’s az ember sok, másikánál pe­dig az ember kevés, de sok és termékeny a’ föld, a’ szabadkereskedés mind kettőnek csak hasznára vál­hat.— Ezt­ Angliában át kezdik látni, ’s erről nekünk magyaroknak jó lesz megemlékezni, ha talán nem sokára kereskedési csatlakozásunk iránya szóba jö­vend. — Angliának mostani politicai állására nézve azonban minden esetre különös marad, hogy a’ föld­­birtokos egyedáruságért harczoló tory párt főnöke olly embernek fia, kinek neve az angol műipar óriá­si növekedésével ugyanazonult; de még különösebb volna—monda’ Chronicle—ha a’fiú ép olly sükerrel hatna az angol műipar lerontásában, minővel atyja annak fölemelésében munkás volt. FRANCZHON. A’ párisi pair törvényszék előtt dec. 13-kán ismét egy a’ Quenisset merényében részt vett uj vádlott (Dufour) elleni tanuk halgattattak ki. Dufour hosz­szas tagadások után végre kivallotta a’ merény vég­rehajtásában! részvételét, de azon kérdésre, ki adta legyen neki áttöltéseket, csak azt válaszold: „töb­bet belőlem kivenni nem lehet, én mint becsületes ember kívánok meghalni; az összeesküdtek éltemben engem kémnek neveztek, holtom után is igy fognak nevezni, de becsületes ember valék, ’s lelkismeret furdalásai nélkül kívánok meghalni; a’ töltéseket egy nagy raktárból kaptam, 21-et én osztottam el, ’s magam gyártottam azokat.­­ A’ következő éjjel Du­four, börtönében lenyelt burnottal akará magát meg­mérgezni , hirtelen érkezett orvosi segedelem azon­ban megtartá életét. —­ Launois és Dufour védelmét a’ híres Cremieux viszi, kinek ékesszólása ’s bátor föllépte mindenkit bámulatra ragad. — Legújabb tu­dósítások szerint újra több kézműves és 6 katona fo­gat­ott el; ez utóbbiak azért, hogy a’ status raktárai­ból, czélbalövésre nekik adott lőport és töltéseket a’ titkos társulat tagjainak adták. A’ Courier franca is a’ Quenisset pőréről tevén említést, szigorúan kikel a’pairek ellen, ha igaz volna, mit némelly lapok állítottak, hogy t. i. ők a’ közügyvéd előadásának végeztekor tetszés jeleit adták volna. Mit kelljen — úgy mond e’ lap — a’ szerencsétleneknek gondolni, midőn a’ vádló előadá­sakor a’ birák tapsait kell hajlaniok? nem tarthatják e már előre elítélteknek ’s a’ status áldozatainak magokat; ha a’ Journal des débats azon szavait, hogy a’ vádlott ügye valami szent, lehet a’ sajtóra alkalmazni, annál inkább lehet azokat a’ törvény­székre. Angliában a’ biró bátoritni igyekszik a' vád­lottat, nem pedig elszomorítani, de nálunk a’ birák a’ vádlónak tapsolnak, mi nem más, mint igy megelőző­leg kimondott ítélet a’ vádlottra nézve. Különös, hogy Francziaországban jelennen há­rom lázadási per folyik a’ párisi, paui és aixi bíró­ságok előtt; mind a’ három annyiban hasonlít egy­máshoz, hogy az azokbani vádlottak általában a’ nép legalsó osztályából valók, kik titkos egyesülé­sekre könnyen csábíthatok. Mi lehet ezeknek kutfor­­rása? a’ kormány azt álléja, hogy a’ szenvedélyek­nek egyesek általi fölizgatása; de ekkor helyesebb volna, a’ helyett hogy most a’ közügyvéd csak bün­tetést és büntetést kiált, ’s a’ tüzet bele csapva akar­ja eloltani, inkább a’ köznép értelmiségének kimive­­lésére fordittatnék minden figyelem. — helyesen mon­­dá Cremieux: mikor fogjuk már valahára megérteni kézműveseinket és népünket, mikor fogunk tudni vele bánni? most az politicáról fecseg, holott fele sem érti azt, miről fecseg.— A’ balpárti lapok a’ nép szükségeiből következtetik e’ számos összeesküvé­seket. Ha úgy van, akkor nem elegendő a’ pilla­natnyi segedelem; ollyan kell, melly tartós legyen, munkát kell adni a’ népnek, mint a’ hadsereg algíri táborozásra és Páris erősitvényi munkáihoz alkalmaz­tatott.— A’Journal des Débats tagadja, hogy a’ nép szükségtől kényszerittetnék eme merényekre, mert — úgy mond — hol annyi pálinkát isznak, mint az a’ Quenisset társulatánál történt, ott nem lehet olly nagy a’szükség. — A’ Charivari azon sok szeszes italra, mellyet a’ vádlottak elleni nyomozá­sokból lehet kivenni, egy elmés szójátékot készített; a’ paireknek — úgy mond — és a’ vádlottaknak közös bajok a’ goutte (köszvény és ital). SPANYOLHON. Már gyakran tenek a’ hírlapok említést a’ spa­nyolok és angolok közt kötendő kereskedési szerző­désről, mi azonban aligha borzasztó lázadásra nem fogná izgatni a’ cataloniaiakat; mert az angolnak min­den igyekezete oda van irányozva, hogy gyapotáruit Spanyolhonba bevihesse, holott most majd egész Spanyolországot a’ cataloniai gyárak látják el illy­­nemír áruikkal; és most, midőn a’ kormány e’ tarto­mányokban összevonatja hadseregét, ebben a’ köz­vélemény előintézkedést lát a’ netalán kitörendő za­varok meggátlására. — Spanyolország utain jelenleg nem bátorságos a’ járáskelés; a’ legközelebbi na­pokban, nem messze Madrid kapuihoz, kétszer ki­­foszták a’ franczia postakocsit, és pedig nem csak az utasok pénzei, de a’ levelek is elszedettek, csupán a’ kormány levelei maradtak bántatlanul.—A’ regens dec. 10-kei intézvényében bűnfeledést igér mind azon közkatonáknak ’s altiszteknek, kik az octoberi láza­dásban résztvettek, mert a’ hadminister jelentése sze­rint ezek csak a’ katonai rendszabályokat követék, midőn tiszteiknek engedelmeskedtek. — E’ bűnfele­dés kegyeiben a’ főbb tisztek nem részeltetnek.— A’barcelloniai egyik mérsékleti párti hirlap (Nácio­nál) szerkesztője, azért, mert újabban kiadott lapjá­nak „Liberal Barcelones“ czimet ada, — elfoga­tott; ellenben a’ kormány oda utasitá a’ barcellonai hatóságot, hogy mind azon egyedek, kikre az egy­kori, úgynevezett vigilancia junta kényszeritett adót vetett, a’ junta eltávolítása után fönmaradt pénzek­ből kármentesittessenek.—Az ayuntamiento-választá­­sok nagyobbára a’ respublicai párt híveire esnek. PORTUGALLIA. A’ portugalli ellenzékpárti lapok méltó szemre­hányásokat tesznek a’ kormánynak először, mert egy

Next