Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-12-29 / 104. szám
azonnal kipótoltathassék; mert hírlapjaink tömegben küldetnek a’ postára, ’s ott boritékoztatnak. Csak arra kérjük azon postahivatalokat, mellyeket a’ dolog illet, hogy ha már a’ felszakitásnak ’s késleltetésnek (mit — fájdalom! — minden igyekezetünk mellett sem akadályozhatunk) meg kell lenni, legalább méltóztassanak elolvasás után kézhez adni. Igazítás. Lapjaink múlt (103) számának egy pár száz példányaiba néhány értelemzavaró sajtóhibák csúsztak be, miket ekképen kérünk kijavíttatni: első lapon, első hasábon vezérczikk szövedékének felülről 14-ik sorában „eltaszított“ helyett olv.: „eltorzított“; a' 18-ik sorban „mind ezekrő 1“ helyett olv.: „mind ezekről“; 21-ik sorában„is“h. olv. „és“ 26-ik sorában „cselekvés szerző okára“ h. olv. „cselekvés szerző okára“; a’ második hasábon felülről a’ 14-ik sorban „minthogy“ h. olv. „mint a’hogy“; ’s a’ 28-ik sorban „egy hit“ h. olv. „egy kis“; végre a’ 86- ik lapon középső hasában a’ pozsonyi gyűlés szövedékének 12-ik sorában „pénz tárn o ki“ h. olv. „per tárn o ki.“ KÜLFÖLDI NAPLÓ. Az utóbbi idők kedvetlen conjuncturai által annyira szenvedett Stockport angol gyárváros, hogy most a’ népesség nagy része onnan kihúzódván, sok ház üresen áll. — Múltkor itt az utcza szegleteken olvasható volt. „Stockport kiadandó, bővebb utasítást vehetni a’ város írnokánál.“ Angliában naponta szaporodik a’ házasságtörés és házassági ígéret megszegése miatt indított perek száma; amazokban a’ sértett férjek vér helyett pénzbeli kárpótlást, emezekben a’ cserbe hagyott hölgyek az ígért házasságnak végrehajtását követelik. Legközelebb egy 25 éves leány, egy, közel 80 éves öreg ügyvéd ellen indított illynemű keresetet; az öreg 1600 font sterlingnyi kárpótlásra itélteték. Az angol hírlapok a’ felett vitáznak egymással, valljon a’ walesi kis herczeg magával hozá e a’ világra a’ harisnyaszalagrendet, azaz: született tagja e ezen angol rendnek, vagy különösen kell e ennek lovagjául választatnia. Különös, hogy Angolhonban a’ rendeket „the heap defence of nations“ (a’ nemzetek olcsó védszerének) nevezik. — Az angolok fáradatlan szorgalommal törekednek az indiaikat némi előítéleteiktől elszoktatni. Már sikerült az özvegynők megégetését eltörölni, most újra egy lépéssel közeledtek a’ polgárosodáshoz, midőn egy gazdag hindu 10 ezer rúpiát tűzött ki jutalmul annak, ki először egy özvegynőt veend házastársul. Sokáig senki sem határozta el magát e’ vak előítélet tiltotta lépésre, mig végre a’ calcuttai hindu főtanodának egyik tanítványa, egy, különben is szeretett szép özvegy kezét megkérte. A’Sieele szerint a’franczia kormány több fő rangú személyeket herczegekké akar kinevezni, nevezetesen Sebastian marsallt, ki már el is fogadá a’ kinevezést, de olly föltét alatt, hogy a’megtiszteltetés ne csak egyedül őt érje; Gerard marsall is vonakodott attól eleinte, de végre elfogadá az „antverpi herczeg“ czímet. Pasquier, a’cancellar, rögtön kész vala bárói czimét herczegivel fölcserélni. Azonban fájdalom— ezek a’ hirlap szavai — Guizotnak azon szerencsétlen ötlete volt, hogy Malé grófot is felszólítaná illy rangemelés elfogadására; de az öreg nemes ez ajánlatot megsértésnek nyilvánító, mert nevét olly tisztességesnek tartja, mellynek nincs uj támaszra szüksége. (L.p. All. 7.) A’franczia kormány csak dec. 13-kán bocsátó közre azon, már sept.7-kén kelt kir. rendeletet, minélfogva hadi seregének száma 433 ezerről 344 ezer emberre leszállitassék. A’ közönség sokáig törte fejét, hogy a’ rendelet illy késő közrebocsátásának okát kitalálja, mi párisi, jól értesült tudósítók szerint, nem más mint a’ Quenisset közbe jött merénye; egyébiránt maga a’ kir. rendelet sem elégíti ki a’ közvéleményt, mert a’ közkatonák száma ugyan megkevesittetik, de az ezredek főtiszteinek száma csak a’ régi marad ; miből azt következtetik, hogy a’ kormány eme’ tiszti helyek betöltésével annál több párthivet kiván szerezni. Marseillei tudósítások szerint igen valószínű, hogy a’Kandioták rövid idő alatt újra föltámadandnak a’ török igazgatás ellen. A’ keleti ügyet pártoló marseillei bizottmány ez utóbbi időkben legkevésbbé sem csökkenté működését. A’ görög kérdésekre nézve Guizot franczia minister késznek nyilatkozott, mindent elkövetni, mi a’ keleti tartományok békéjének, rendének ’s jelen politicai állásának feltartására szükséges. Ez ígéret többé-kevésbé magában foglalja mind azt, mit a’ többi hatalmasságok kívánnak. A’ Gazette de France hirlap rágalmi keresetet szándékozik indítani az Univers hirlap ellen , mert ez utóbbi azt állitá, mintha a’ Gazette a’ revolutionariusokkal volna szövetségben, ’s nemzetelleni , rendfölforgatási érdekeket pártolna. (L.A.Z.) Mindenfelől aggasztó tudósítások érkeznek az európai folyamok kiáradásáról. Belgiumban Brüssel környéke, Németalföldön több város, sőt Amsterdamnak is egy része viz alatt van. A frankfurti politicai foglyok (mindnyájan kézművesek) felett végre kimondatott az ítélet; nagy része, betudatván az egy évig tartott nyomozás alatti fogsága, szabadon bocsáttatott; többen azonban másfél és két évi fogságra ítéltettek. 874 Néhány előkelő mai taiak üdvözlő iratot intéztek a’ tunisi beyhez, azért, hogy tartományaiban a’ rabszolgakereskedést megszűnteté. ANGOLHON, London, dec. 11. A’ Morning Chronicle terjedelmes leírását adja Derby Leicester és Nottingham megyékbeli kereskedők és műiparűzők gyűlésének, mellyet csak azért nem nevezhetünk érdekesnek, mivel tömérdek nyomornak volt tanúsága, de nagyon tanuságosnak kell neveznünk, mert egy részről eleven képet ad a’ német vám-követségnek Anglia ellenébeni hatalmáról, mikint ezzel már nem csak mérközhetik, de sőt az angol műipart illy kevés időhöz képest minden várakozást felülmúló erővel a’ világkereskedési piacznak több helyeiről ki is szorítja, úgy hogy Angliát a’ német és belga műszorgalom növekedése kimondhatlan ínséggel fenyegetné; és pedig egyenesen csak azon oknál fogva, mivel az angol birtokaristocratia egyedárus érdekét legyőző gabnatörvények ez élelmet Angliában olly drágává teszik, hogy a’ sokkal olcsóbban élő ’s azért műveit sokkal is olcsóbban adható német ’s belga kézműves, gyárműveivel a’ vetélyt egyáltalában ki nem áshatnák; más részről az ezen gyűlésen világosságra hozott adatok ’s nézetek nem egy útmutatást foglalnak magokban, kereskedési viszonyaink elrendezésénél, nagy megfontolást érdemlőt. — A’dolog úgy áll, hogy Angliának műiparos kerületeiben az ínség naponkint nő, a’ még 30 év előtt virágzó városok népessége fogyatékban van, ’s a’ szegényi adó mégis naponkint növekedik, és a’ kevesebb kéz nem talál fél annyi munkát, nem talál annyi jutalmat, mennyit előbb a’ több kéz talált, ’s mennyivel munkája jutalmaztatott. A’ nevezett három angol megyének fő iparága ’s kereskedési czikke, harisnya-szövet (hosiery strumpvvirker waaren) árukból áll. Ezt a’ német statusok még nem régiben igen nevezetes mennyiségben vettekAngliától; most nem csak egész szükségöket magok fedezik , hanem Angliát az éjszakamerikai piaczon már határozottan le is győzték, mert még 1819-ben az amerikaiak ez részbeni szükségét legalább három negyedrészben angol gyárművek fedezték; most az egész szükségnek legalább hét nyolczadrészét német gyárművek fedezik, mellyek már Délamerikában is naponkint csökkentik az angolmű keletét (1827-ben Peruba még 29,810 fontot vittek az angolok, 1834-ben már csak 8,760 fontot, most pedig ennek talán felét sem), sőt a’ mi legnevezetesebb, olly roppant különbséget tesz az élelem drágasága miatti árkülönbség, hogy ámbár Angliában külföldi harisnya szövettől 20% vámot kell fizetni, a’ németek mégis igen sok illynemű árut adnak el Angliában, úgy hogy az angol gyámokokat, miután a’ külföldi piaczot elveszítették, még saját belföldi piaczuk elvesztése is fenyegeti. — Köszönjék a’ birtokaristocratia túlnyomó befolyásának! — Éspedig ez nem csak egy áruczikkre nézve van igy; néhány hét előtt Leedsben a’ posztóra nézve is hasonló adatok jöttek világosságra , úgy hogy Angliában igen sok ember van, ki úgy vélekedik, hogy a whires Albion erősen útban van azon tartományok lajstromát szaporítani, mellyek az élelem mesterséges drágításának köszönhetők roskadásukat. Anglia 1770 táján még kivitt gabonát, népessége alig harmadrésznyi, és aránylag szegény ország volt; ezen Anglia nagy műiparos országgá vált, ’s élelmet kezdett behordani. De a’ földtulajdonosok nem elégelvén azon magas árt, melly mindenütt természetesen előkerül, hol gyárművek ki- ’s élelem szerek behozatnak, 1815-ben irtózatos adót vetettek a’ műiparra, kizárva a’ külföldi gabonát, mig han a’ piaczár éhenhalási fokra nem emelkedik. A’ műipar által nyert tőkepénzek, a’ kőszén ’s angolvas segítsége, ’s a’ magas tökélyre vitt gépelyek, egy ideig képessé tették az angol gyárműveseket, győzelmesen küzdeni a’ drága élelem akadályaival; ez alatt azonban nőttön nőtt az ipar Németországban, ’s ennek hasonlón jó, de olcsóbb műveivel ma már a’ csődöt ki nem állhatja, ha csak gabnatörvényeit nem módosítja. Józan észszel bizonyosan senki sem tagadhatja , hogy olly nemzetek közt, mellyeknek egyikénél a’ föld aránylag kevés ’s az ember sok, másikánál pedig az ember kevés, de sok és termékeny a’ föld, a’ szabadkereskedés mind kettőnek csak hasznára válhat.— Ezt Angliában át kezdik látni, ’s erről nekünk magyaroknak jó lesz megemlékezni, ha talán nem sokára kereskedési csatlakozásunk iránya szóba jövend. — Angliának mostani politicai állására nézve azonban minden esetre különös marad, hogy a’ földbirtokos egyedáruságért harczoló tory párt főnöke olly embernek fia, kinek neve az angol műipar óriási növekedésével ugyanazonult; de még különösebb volna—monda’ Chronicle—ha a’fiú ép olly sükerrel hatna az angol műipar lerontásában, minővel atyja annak fölemelésében munkás volt. FRANCZHON. A’ párisi pair törvényszék előtt dec. 13-kán ismét egy a’ Quenisset merényében részt vett uj vádlott (Dufour) elleni tanuk halgattattak ki. Dufour hoszszas tagadások után végre kivallotta a’ merény végrehajtásában! részvételét, de azon kérdésre, ki adta legyen neki áttöltéseket, csak azt válaszold: „többet belőlem kivenni nem lehet, én mint becsületes ember kívánok meghalni; az összeesküdtek éltemben engem kémnek neveztek, holtom után is igy fognak nevezni, de becsületes ember valék, ’s lelkismeret furdalásai nélkül kívánok meghalni; a’ töltéseket egy nagy raktárból kaptam, 21-et én osztottam el, ’s magam gyártottam azokat. A’ következő éjjel Dufour, börtönében lenyelt burnottal akará magát megmérgezni , hirtelen érkezett orvosi segedelem azonban megtartá életét. — Launois és Dufour védelmét a’ híres Cremieux viszi, kinek ékesszólása ’s bátor föllépte mindenkit bámulatra ragad. — Legújabb tudósítások szerint újra több kézműves és 6 katona fogatott el; ez utóbbiak azért, hogy a’ status raktáraiból, czélbalövésre nekik adott lőport és töltéseket a’ titkos társulat tagjainak adták. A’ Courier franca is a’ Quenisset pőréről tevén említést, szigorúan kikel a’pairek ellen, ha igaz volna, mit némelly lapok állítottak, hogy t. i. ők a’ közügyvéd előadásának végeztekor tetszés jeleit adták volna. Mit kelljen — úgy mond e’ lap — a’ szerencsétleneknek gondolni, midőn a’ vádló előadásakor a’ birák tapsait kell hajlaniok? nem tarthatják e már előre elítélteknek ’s a’ status áldozatainak magokat; ha a’ Journal des débats azon szavait, hogy a’ vádlott ügye valami szent, lehet a’ sajtóra alkalmazni, annál inkább lehet azokat a’ törvényszékre. Angliában a’ biró bátoritni igyekszik a' vádlottat, nem pedig elszomorítani, de nálunk a’ birák a’ vádlónak tapsolnak, mi nem más, mint igy megelőzőleg kimondott ítélet a’ vádlottra nézve. Különös, hogy Francziaországban jelennen három lázadási per folyik a’ párisi, paui és aixi bíróságok előtt; mind a’ három annyiban hasonlít egymáshoz, hogy az azokbani vádlottak általában a’ nép legalsó osztályából valók, kik titkos egyesülésekre könnyen csábíthatok. Mi lehet ezeknek kutforrása? a’ kormány azt álléja, hogy a’ szenvedélyeknek egyesek általi fölizgatása; de ekkor helyesebb volna, a’ helyett hogy most a’ közügyvéd csak büntetést és büntetést kiált, ’s a’ tüzet bele csapva akarja eloltani, inkább a’ köznép értelmiségének kimivelésére fordittatnék minden figyelem. — helyesen mondá Cremieux: mikor fogjuk már valahára megérteni kézműveseinket és népünket, mikor fogunk tudni vele bánni? most az politicáról fecseg, holott fele sem érti azt, miről fecseg.— A’ balpárti lapok a’ nép szükségeiből következtetik e’ számos összeesküvéseket. Ha úgy van, akkor nem elegendő a’ pillanatnyi segedelem; ollyan kell, melly tartós legyen, munkát kell adni a’ népnek, mint a’ hadsereg algíri táborozásra és Páris erősitvényi munkáihoz alkalmaztatott.— A’Journal des Débats tagadja, hogy a’ nép szükségtől kényszerittetnék eme merényekre, mert — úgy mond — hol annyi pálinkát isznak, mint az a’ Quenisset társulatánál történt, ott nem lehet olly nagy a’szükség. — A’ Charivari azon sok szeszes italra, mellyet a’ vádlottak elleni nyomozásokból lehet kivenni, egy elmés szójátékot készített; a’ paireknek — úgy mond — és a’ vádlottaknak közös bajok a’ goutte (köszvény és ital). SPANYOLHON. Már gyakran tenek a’ hírlapok említést a’ spanyolok és angolok közt kötendő kereskedési szerződésről, mi azonban aligha borzasztó lázadásra nem fogná izgatni a’ cataloniaiakat; mert az angolnak minden igyekezete oda van irányozva, hogy gyapotáruit Spanyolhonba bevihesse, holott most majd egész Spanyolországot a’ cataloniai gyárak látják el illynemír áruikkal; és most, midőn a’ kormány e’ tartományokban összevonatja hadseregét, ebben a’ közvélemény előintézkedést lát a’ netalán kitörendő zavarok meggátlására. — Spanyolország utain jelenleg nem bátorságos a’ járáskelés; a’ legközelebbi napokban, nem messze Madrid kapuihoz, kétszer kifoszták a’ franczia postakocsit, és pedig nem csak az utasok pénzei, de a’ levelek is elszedettek, csupán a’ kormány levelei maradtak bántatlanul.—A’ regens dec. 10-kei intézvényében bűnfeledést igér mind azon közkatonáknak ’s altiszteknek, kik az octoberi lázadásban résztvettek, mert a’ hadminister jelentése szerint ezek csak a’ katonai rendszabályokat követék, midőn tiszteiknek engedelmeskedtek. — E’ bűnfeledés kegyeiben a’ főbb tisztek nem részeltetnek.— A’barcelloniai egyik mérsékleti párti hirlap (Nácionál) szerkesztője, azért, mert újabban kiadott lapjának „Liberal Barcelones“ czimet ada, — elfogatott; ellenben a’ kormány oda utasitá a’ barcellonai hatóságot, hogy mind azon egyedek, kikre az egykori, úgynevezett vigilancia junta kényszeritett adót vetett, a’ junta eltávolítása után fönmaradt pénzekből kármentesittessenek.—Az ayuntamiento-választások nagyobbára a’ respublicai párt híveire esnek. PORTUGALLIA. A’ portugalli ellenzékpárti lapok méltó szemrehányásokat tesznek a’ kormánynak először, mert egy