Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-08-14 / 65. szám
mélkodva, mivel ez a’ 38. szám alatt helyes ítélettel, úgy a’ mint újságba való, már kimerítve volt, hanem azért is, mivel a’ közlő Záborszky Alajos úrtól nem várt modorba van öntve ! — Nem csak a’ megyei főorvost illeti az a’ gúny, hanem a’ megyei gyűlés közönségét is; mert ha olly „inductio, hogy rajta tébolyodni kétszer, okosodni azonban egyszer sem lehet:“ miért nem fejezte ki elégedetlenségét a’ gyűlés? sőt maga a’közlő—akkor indítványozó úr— dús hatásával miért nem igazította ? Ha csendes pillanatiban visszatekint, eszébe juthat, hogy figyelemből én magánosan meghívtam a’ vegytani vizsgálatra , aztán megkérdeztem, meg van e elégedve a’ végzéssel ? ’s nekem ,igen£-nel felelt. — Azonban a ki elolvassa az egész orvosi jelentést * **), és nem csak egy részét elforgatva tépegeti, könnyen átláthatja , hogy „szép jövendőt készítve , nyugalmas ágyat vetve, feszített prológusa, úgy polypot és reproductiva extraordinaria vist,’s még Columbus tojását is értelem nélkül rakásra tömő epilógusa, nincsenek helyén; a' nagy közönséget ezen szavaknak, vagy a’ parancsvágyó kitűnő egyedeknek fejtegetésével még inkább terhelni nem akarván, csak azt említem, jövendőre minden illyés utáni feleseléstől óvakodva, hogy mikor az első alispán úr üdvözölvén a’t. KK. és RR-et, utána tüszint nagy feneket kerítve, azon prológust elmondta az indítványozó úr, három fontos tárgyat ígért, azonban csak eczet, a’ terembeni székek ’s asztalok máskint rakása ’s egy kis törvényes javaslat (melly azonban elesett) következvén, sokan mondták: „parturunt montes, nascitur ridiculusmus“; épen mint most is ezen czikkelyére mondják, kik viszonyunkat nem ismerik is, hogy abban személyesség lappang. Bizonyára illett ’s jobb is lett volna, hanem érté jelentésemet, a’ helyszínén megyei közönségünk előtt megkérdezni, hol különben is e’ tárgyhoz többen szóltak ’s én szóval világositást bővebben adtam, úgy az eczetnek különféle nemeit, ’s a’ hamisítás, visszaélés fogalmát a’ KK. és RR. megelégedésére annyira kifejtettem , a’ mennyire azt szószaporitás nélkül szükségesnek lenni véltem. A’végzés igen czélirányos; mert hivatalos utasításul van adva, hogy az olly eczet, melly csak növényekből készül, szabad; amaz pedig, mellybe ásványsavany jön, tilalmas. Én ugyan magányvéleményem, tudományom és tapasztalásom szerint, most is azt mondom , hogy olly felosztásban, diluszióban, mint nálunk volt,mert most már ha hoznak is ollyan ásványsavanyos eczetet szomszéd megyékből árulni, megvizsgálván, visszautasítjuk, a’ magunkéit pedig szoros vizsgálat alatt tartjuk) ha visszaélések nem történnek vele, nem mérges, mert a’ Hírlapban említett szerek csak mintegy eczetanyául szolgálnak, ’s azok (a’ mit a’ közlő elhallgat) gyártás alatt 25—30 akó vízzel vegyittetnek; de ha már hivatalosan előfordult , ha az indítványozó úr a’ közönség nyugalmát fölriasztá, sőt azt kiabálá: „óhajtanám, hogy a’ mérgét a’ tisztviselők ide a’ t. KK. és RR. elébe hozták volna;“ ha t.birói hitelességgel mondja, hogy attól több emberek ’s cselédek megbetegedtek (ámbár post hoc, sed non propter hoc); ha az alispán ur által jelentett, már tett rendelkezésben meg nem nyugszik, akkor a’ történhető visszaélések miatt az orvos, igy megkülönböztetve, a’ mint van, mondhatá: ,,jó lesz megtiltani,“ és a’ megye végzése a’köznép egészségére nézve, épen úgymint birtokára, ügyelési jogból és kötelességből őrködhetik, tilthat * *), mint p. o. eddig is tiltotta az éretlen gyümölcsöknek árulását, a’ czinezetlen, vagy rossz mázó edények vásárlását, némelly mesterséghez, kalapossághoz, asztalossághoz szükséges szereknek, patkányetetőknek a’ boltokban tartását. — Ha a’közlő úr nem tudja, hogy a’méreg és ártalmas közt különbség van, arról az orvos nem tehet; azonban utasítom tudálékos bölcseségét Frank, Schraud, Bene , sőt Orfila munkáira ; vagy, ha tetszik, kérdjen meg itthon, megmagyarázom, — mint azt is megmondom, mit jegyzésében kérd, hogy „zsongátlan“ az orvosoknál közönséges és régi szó, de az academiai szótárban is benne van: zsongore Tonkraft, deákul vis tonica. — Ezek után hát „zsoltári rövidséggel“, mert ezt jobban is szeretem, mint a’ szómillionari bőséget, és kivált hivatalos tárgyalásban több igazat tartok a’ socratica methodusban, mint a’ hozzánk beharapózott szónoklatban,—mondom: zsoltári rövidséggel bátor vagyok állítani, hogy kinek öt érzéke van, de mind az öt ép és egészséges, és ki hozzá csak középszerű elmével, de józannal bir, hol a’képzőerő az itélőtehetséget el nem nyomta , az bizonyosan eligazodik , ha nem orvos is , véleményemen, csak szíveskedjék egész jelentésemet elolvasni fogulatlanul. — Még egyet, mi a’ dologra tartozik: ha a’ közlő, egyik vagy másik nálunk, hol a’censura olly igen engedékeny,illyes gúnyt ir, vagy személyesen ad által, mint talán Záborszky Alajos úr, ki jun.22—23 napján, midőn a’ kérdéses tárgy sajtó alá jött, Pesten mulatozott, mondom, ha illyen gúnyt ir, melly a’ vármegyéknél végzésbe ment dolgot kíméletlenül rázza, akkor a’ szerkesztőségtől, kivált Kossuth úrtól méltón várnék, hogy a’vármegyék municipalis tekintetét sülyeszteni ne segítné, és levelezőit jól megválasztaná, kik hív, ’s—nem mint Somogyról többször történt — ferde közléseket adjanak **), vagy épen azért, mivel tisztelt barátja, Záborszky Alajos ur, eszébe juttatná, hogy a’ nyilvánosságban is, a’ szólás szabadságban is van határ. Est modus in rebus, sunt certi denique fines. Quos ultra citraque nequit consistere rectum. — Róma elfoglalt coloméinak, szövetségesinek, provinciáinak is meghagyta a’municipalis jogokat: hát nálunk, hol egy megye a’másiknak nem zsákmánya, hol a’ független egyetértés, illendő tisztelet, alkotmányunk istápja, hol a’ vármegyék tekintete tartja fen az üdvös súlyegyént a’ kormánynyal, — jó e a’ közhivatalban levőket ’s a’ megyék végzéseit most már a’ nép kezén forgó hírlapokban nevetségessé tenni? az illyesből, ’s ha egyes ember oktatóul, vezetőül Argus-ul egy megyében, sőt az országban föllép, lépcsőnkinti kifejlődést vagy más valamit várhatunk e? erre illik a’ franczia status bölcsének mondása: les mauvaises exemples font fires, que les crimés. — Haza! közös édes anyánk! meddig engeded, hogy gyermekeid kétélű fegyverrel a’ nép tömege közt *) Vármegyéink ennek gyakorlatában vannak, ’s még a’régi Róma uralkodása alatt is találhatni nyomaira egy bíróságnak, melly napjaink „municipalis politiájához“ hasonlít részben; a’ köz.egészségi állapot------— ügyébeni szabályok áthágóinak megfenyitése ’stb. T u d o má ny tá r. **) A’ mint ezen lyrádás históriával sem a’ közönség, sem as Somogy vármegye , sem és legkevesbbé Csorba József ur még csak legkisebbet sem nyert; ugy abból sem nyerne a’ világon senki is, ha mi ő vele illy haszontalan vádak ellenében vitára kelnénk. Tehát csak röviden ; a’ zsongátlan mellé a’ kérdőjelt nem Záborszky úr tette — Záborszky urnak kérdéses czikkjét még május 17-kén vettük, ez tehát nem júniusban ’s nem személyesen adatott által. — Csorba József úrnak furcsa fogalma van a’ megyék municipalis tekintetéről, ha azt gondolja, hogy az ő orvosi véleményének bár még tízszer nevetségesebb alakban közlésével is e’ tekintetre a’ homálynak csak árnyéka is juthatna. — Csorba József ur és ns Somogy vgye igen különböző két individualitás ; de különben is, kik a’ magyarhoni municipiumok tekintetének kellékeit nem Orfilából tanulják, alkalmasint meg lesznek győződve , hogy gyönyörű municipalis rendszerünket legfőképen nyilvánosságuk tartja fen. És kérjük Csorba József urat, legyen szives megolvasni a’ fentebbes Veszprém vgyéből irt tudósítást, ’s aztán megmondani, mi alkalmasabb a’ megyék tekintetének fentartására , ’s a’ nép bizodalmának éltetésére; a’ nyilvánosság e, vagy pedig ha illyes tények sötétségbe burkoltatnának.—Hogy levelezőinket jól megválaszszuk, arra nézve orvos úr tanácsát nélkülözhetjük , miután azon magunk is iparkodunk tehetség szerint, ’s ennek egy egy kitűnőbb jelét nem is igen adhatnók, mint épen somogyi tisztelt levelezőinket , mert habár Csorba úr azt állítja is , hogy somogyi levelezőink már többször ferde közlést adtak ; mi mindazáltal, még azon czikket is ide értve, melly e’ hosszadalmas czáfolat után valóságából és hitelességéből még csak egy betűt sem veszített, ezennel kereken tagadjuk, ’s azért őt ugy Záborszky Alajos úr, mint somogyi nagyon tisztelt másik levelezőnk nevében (ki lapjainkban már szintúgy meg volt nevezve) felszólítjuk, hogy ezen gyanúsítását igazolja; mert tisztelt levelezőinknek illy megtámadtatásait némán el nem tűrni kétségtelenül tisztünkben áll. — Szerk. gondolatlanul forogjanak, ’s békés szalmás kunyhóink közt meztelen világgal bolyongjanak! Csorba Józsefek. — (Záborszky ur válaszát a’jövő számban.) Dunapentele, jun. 26. Gr. Zichy Edmundnak a’ Pesti Hírlap 38-ik számában közlött, ’s e’ i. e. april 20-kán tartott Fejér megyei közgyűlésnek némelly részleteit felvilágosító levelére ez egyszer csak azért felelek, mert abban az igazság és méltányosság érdekében szememre látom hányva hiányomat és mulasztott kötelességemet. Hiányomnak ismerem, hogy akkér nem szólok fel Fejér megye gyűlésén, mikép gr. Zichy E. ur tudatja felszólásomat ; kötelességemnek pedig: megváltani, hogy azon erő, mellyet Z. E. belőlem kitöröttnek ir, ha keblemben rejtezett is , számot kérő föllépésemből hiányzott. És most méltányosság tekintetéből figyeljen egy kissé a’ felvilágosító ur, valamint minden gyűléseinkről, ugy erről is vezetni szokott naplómból kiirt beszédeinkre. Fejér megye 1841. április 20-kán tartott közgyűlésén, a’ kisdedóvó-intézet felállithatására segedelemszedésért kiküldött választmánytól jelentés keretvén, Zichy E. elnök jelenté: „hogy noha ők a’ szükséges pénz szedésére kiküldik, mégis előbb a’költségek mennyiségét és hol felállítás tervét kívánnák kidolgoztatni.“ — Madarász László: „szükségtelennek látja, mert csak pénz kell, ’s erre nézve csak az előbbi végzést kívánja megujittatni.“ L. L., E. B., K. M. tervkidolgozást kivánnak. M. L. „nem tartja szükségesnek; tudjuk, mibe kerülnek illy intézetek, azonban illy vállalatok sikerültét inkább egyesek által véli elérhetőnek.“ Madarász L. „terv kidolgozására új kiküldést nem csak feleslegnek, de a’ volt kiküldést e’ nélkül is teljesitendőnek látja; a’kiküldött választmány nem okoskodhatik arról, mit tegyen,kérjen e pénzt, vagy ne ? mert a’ végzés hozatalakor jelen lévén ’s azt elvállalván, erkölcsi köteleztetésül vette magára azt akkép teljesíteni, mikép hozatott. Csak sajnálja, hogy ismét három hó hiába mult; ’s ha illy okoskodást helyeselnénk, soha sem érhetnénk czélt, mert most tervet adván, majd jövő gyűlésre hallhatnák: a’terv czéltalan, adjatok másikat; ’s ha a’küldöttség kiküldetésének — melly segedelemszedés volt — megfelelt volna, már tudnák: miben vagyunk, fölemelkedett e megyénk illy nemes czél elérhetésére? — vagy pedig akaratban avagy tehetségben szegények vagyunk? — de most a’ Fejér megyei haladás e’ nemes hírlapokban kürtölve van, ’s már két éve vesződünk, egyik kiküldés a’ másikat váltja fel, és tettünk — semmit.“ — Osztozik My L. ur nézetében , hogy „illy vállalatok csak egyesek akaratjából létesülhetők, melly akarat a’ vállalat eszméjében benfoglaltatik, de a' mellyet választmányba a’ megye kiküldetéssel nem csepegtethet. Különben a’ küldöttség lelkes tagjainak hathatásáról meggyőződve lévén, csak az előbbi végzést kivánja megujittatni.“ — F. F.: „helykitűzés nem szükséges, a’ tolnai jelentésben kimerítve a’ mennyibe kerülés, ezt kiadatni vélné a’ küldöttségnek.“ Az elnök ezt végzéssé mondá. — Zichy E. „magát mondja csak, mint a’ küldöttséget még össze sem hivó elnököt, M. L. ur nyilatkozásakint hibásnak, ’s bár mentségül felhozhatná, hogy a’ kiküldést későn vette, elfoglalva volt szinte megyei kiküldetésben; egyik kiküldött nem vala hon, már tudakozódott utána, aduár ur le is ment Szegszárdra , de illy adatokkal nem akar föllépni; ’s minthogy Madarász úr rá a’ vétkest meghallgatás nélkül kimondá, nem marad egyéb hátra, mint az elnökségről lemondani.“ — Ennyit a’ nagy közönséghez rövid kivonatomból, igazság és méltányosság érdekében önmagam iránt. A’ további vitatkozások megbirálását a’ felett, lehetett e Madarász L-nak, mint a’ status egyes tagjának, fentebb irt véleményét a’ gyűlésteremben helyesen kimondani, vagy nem? — ’s volt e Zichy B-nak alapos oka,azért a’ küldöttség elnökségéről lemondani ? — commentár nélkül bizom a’ nagy közönségre. Még csak egy pár szót kegyedhez, világositó úr! emlékezzék kegyed, mikép nyilvánult e’ gyűlés előtt közöttünk: „kisdedóvó-intézet czéltalan, nem sokat ér, „ezt B-né, azt mondám., ’s több illyekből meg kellegyőződnöm, hogy kegyed kisdedóvó-intézetnek nem barátja; ’s tudván, hogy a’ választmányt még csak össze sem hízta , baráti tanácskozásunkban nem mulasztom el ez ellen felszólalni; de véleménytársaim többségének hódolva, mellyet, mint közjóra munkáló férfiak enyémnél érettebb belátását, mindenkor tiszteltem, elálltam akaratomtól, tudnillik a’ nem működött küldöttségnek általam szándéklott közmegrovatásától, ’s eléglém a’ magányos utat, F. F. által venni elő a’ nem-működőt. Innét magyarázható, hogy olly kétesen találék irányt, mellyben a’ megróni nemakarás és a’ végzés egészen váratlan változtatásának megbuktatása közt ingék. —(Madarász László: Vidéki levéltárcza. Temesvár, aug. 2. Különös örömünkre válik, az ide zárt 25 pontot, mint a’ temesvári izraelita község által Mátyás szobrára szentelt adományt, ille 129* meg akárki, mivel áll a’ dolog veleje másképen Csorba József urnak ezen szóváltása után, mint előtte? — Szerk. **) Orvosi jelentés. E’ folyó észt. május 1-se napján tartatott n. gyűlésben a’ t. n. vgye közönsége előtt feladatvan szóval hitelesen , hogy a’ megyében több helyeken, névszerint Fajszon és Kovácsiban mérges eczet készül és árultatik, azonnal rögtön a’járásbeli főbíró úrral együtt nyert ide czélze utasítást kapván , először is még azon napon megvizsgáltam ugyan a’ tisztelt főbiró úrral Kaposvárott többféle eladó eczetet, névszerinti Feldreich zsidótól, a’ két Reisznertől, Polák Izsáktól, Szigethváritól—összehordatván e’ dolgot Csalay Imre gyógyszerárussal, törvényes bizonyság é s több urak jelenlétében, ’s ugy találtam vegytani próbáló és kisérlő szerek, sőt magának a’ szaglás és ízlelés érzékének segítségével is, hogy mind ezen vezetek (a’mint ezt az eczetkészitő Feldreich esküvése alatt is megmondja,’s mint azt főbiró ur bejelentette) növényekből, u.m. szalmából’s venyigéből, sok vízzel kevés eczetet és pálinkát vegyítvén, a’ meleg befolyása alatt savanyosodás, forrás által készülnek, és nem ártalmasak, ’s annyival kevesbbé mérgesek vagy mérgek. 2-szor: megérkezvén Kovácsiból (mert Fajszon most nem készítenek) öt akó eczet, ugyanezt is a’ vegytani tudomány szerint, törvényes bizonyság, sőt több vendégek i s magának a’ feladó és indítványozó t.biró urnák jelenlétében, próba és kísérlet alá tettem ,s úgy találtam, hogy ebben a’ növénysavanyon kívül, bár kis mennyiségben is, p. o. egy font 20—30 akóban, ásványsavany, névszerint só és büdöskősavany (acidum muriaticum és sulphuricum), máskép közönséges névvel vitriolsavany van; kerestük a’talán készítés által vagy alatt bejöhetett vas, ólom vagy réz-részt, de ezt nem találtuk; pedig kimutató vegytani szereink (reagantia chemica), névszerint a’ solutio acetati plumbi, a’ ferroso cyanialium (solutio prussiati feni), a' solutio nitratis argenti, a’ tinctura gallarum, ezt bizonyosan megmutatták volna. De íze is megmutatja, hogy ezen eczetnek valami összehúzó fanyarusága van, ’s végre azon zsidó írást lefordittattam, mellyel t. alispán ur kezéből kaptam, és ez is, de a’ kovácsi zsidónak, ki ezen eczetet készíti, önvallása is ezt bizonyítja. E’ szerint orvosi vélekedésem az, hogy ezen eczet ugyan (t. i. a’ jelentésemben levő 2-ik szám alatti) nem mérges, de a’visszaélések miatt ártalmas lehet, — sőt mivel a’ vegytan szerint az eczet tudományos fogalmából következtetve is, idegen részszel kevert eczet —noha elegendő vigyázattal, réz, ólom edénytől óvakodás mellett, nem ártalmas, nem méreg, sőt zsongátlan szegény népünknél nyári melegben ajánltatni szokott szer, azért ezt jó lesz megtiltani, amazt pedig az első szám szerint megengedni, hogy mindaz, ki azzal tisztán bánik, élelmét kereshesse, mind a’ népség olcsó áron eczetet kaphasson. ' 545