Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-08-14 / 65. szám

mélkodva, mivel ez a’ 38. szám alatt helyes ítélet­tel, úgy a’ mint újságba való, már kimerítve volt, hanem azért is, mivel a’ közlő Záborszky Alajos úr­tól nem várt modorba van öntve ! — Nem csak a’ megyei főorvost illeti az a’ gúny, hanem a’ megyei gyűlés közönségét is; mert ha olly „inductio, hogy rajta tébolyodni kétszer, okosodni azonban egyszer sem lehet:“ miért nem fejezte ki elégedetlenségét a’ gyűlés? sőt maga a’közlő—akkor indítványozó úr— dús hatásával miért nem igazította ? Ha csendes pil­­lanatiban visszatekint, eszébe juthat, hogy figye­lemből én magánosan meghívtam a’ vegytani vizsgá­latra , aztán megkérdeztem, meg van e elégedve a’ végzéssel ? ’s nekem ,igen£-nel felelt. — Azonban a­ ki elolvassa az egész orvosi jelentést * **), és nem csak egy részét elforgatva tépegeti, könnyen átlát­hatja , hogy „szép jövendőt készítve , nyugalmas ágyat vetve, feszített prológusa, úgy polypot és re­­productiva extraordinaria vis­t,­’s még Columbus tojását is értelem nélkül rakásra tömő epilógusa, nincsenek helyén; a' nagy közönséget ezen szavak­nak, vagy a’ parancsvágyó kitűnő egyedeknek fej­tegetésével még inkább terhelni nem akarván, csak azt említem, jövendőre minden illyés utáni feleselés­től óvakodva, hogy mikor az első alispán úr üdvö­zölvén a’­t. KK. és RR-et, utána tüszint nagy fene­ket kerítve, azon prológust elmondta az indítványo­zó úr, három fontos tárgyat ígért, azonban csak eczet, a’ terembeni székek ’s asztalok máskint rakása ’s egy kis törvényes javaslat (melly azonban elesett) következvén, sokan mondták: „partur­unt montes, nascitur ridiculusmus“; épen mint most is ezen czik­­kelyére mondják, kik viszonyunkat nem ismerik is, hogy abban személyesség lappang. Bizonyára illett ’s jobb is lett volna, hanem érté jelentésemet, a’ hely­színén megyei közönségünk előtt megkérdezni, hol különben is e’ tárgyhoz többen szóltak ’s én szó­val világositást bővebben adtam, úgy az eczetnek különféle nemeit, ’s a’ hamisítás, visszaélés fogalmát a’ KK. és RR. megelégedésére annyira kifejtettem , a’ mennyire azt szószaporitás nélkül szükségesnek lenni véltem. A’végzés igen czélirányos; mert hi­vatalos utasításul van adva, hogy az olly eczet, melly csak növény­ekből készül, szabad; amaz pedig, mellybe ásványsavany jön, tilalmas. Én ugyan magányvéleményem, tudomá­nyom és tapasztalásom szerint, most is azt mondom , hogy olly felosztásban, diluszióban, mint nálunk volt,­­mert most már ha hoznak is ollyan ásványsa­­vanyos eczetet szomszéd megyékből árulni, meg­vizsgálván, visszautasítjuk, a’ magunkéit pedig szo­ros vizsgálat alatt tartjuk) ha visszaélések nem tör­ténnek vele, nem mérges, mert a’ Hírlapban emlí­tett szerek csak mintegy eczetanyául szolgálnak, ’s azok (a’ mit a’ közlő elhallgat) gyártás alatt 25—30 akó vízzel vegyittetnek; de ha már hivatalosan elő­fordult , ha az indítványozó úr a’ közönség nyugal­mát fölriasztá, sőt azt kiabálá: „óhajtanám, hogy a’ mérgét a’ tisztviselők ide a’ t. KK. és RR. elébe hozták volna;“ ha t.birói hitelességgel mondja, hogy attól több emberek ’s cselédek megbetegedtek (ám­bár post hoc, sed non propter hoc); ha az alispán ur által jelentett, már tett rendelkezésben meg nem nyugszik, akkor a’ történhető visszaélések miatt az orvos, igy megkülönböztetve, a’ mint van, mondha­­tá: ,,jó lesz megtiltani,“ és a’ megye végzése a’köz­nép egészségére nézve, épen úgymint birtokára, ügyelési jogból és kötelességből őrködhetik, tilt­hat * *), mint p. o. eddig is tiltotta az éretlen gyü­mölcsöknek árulását, a’ czinezetlen, vagy rossz má­zó edények vásárlását, némelly mesterséghez, ka­lapossághoz, asztalossághoz szükséges szereknek, patkányetetőknek a’ boltokban tartását. — Ha a’köz­lő úr nem tudja, hogy a’méreg és ártalmas közt különbség van, arról az orvos nem tehet; azonban utasítom tudálékos bölcseségét Frank, Schraud, Bene , sőt Orfila munkáira ; vagy, ha tetszik, kérd­jen meg itthon, megmagyarázom, — mint azt is megmondom, mit jegyzésében kérd, hogy „zson­gátlan“ az orvosoknál közönséges és régi szó, de az academiai szótárban is benne van: zsongore Ton­­kraft, deákul vis tonica. — Ezek után hát „zsoltári rövidséggel“, mert ezt jobban is szeretem, mint a’ szómillionari bőséget, és kivált hivatalos tárgya­lásban több igazat tartok a’ socratica methodusban, mint a’ hozzánk beharapózott szónoklatban,—mon­dom: zsoltári rövidséggel bátor vagyok állítani, hogy kinek öt érzéke van, de mind az öt ép és egészséges, és ki hozzá csak középszerű elmével, de józannal bir, hol a’képzőerő az itélőtehetséget el nem nyom­ta , az bizonyosan eligazodik , ha nem orvos is , vé­leményemen, csak szíveskedjék egész jelentésemet elolvasni fogulatlanul. — Még egyet, mi a’ dologra tartozik: ha a’ közlő, egyik vagy másik nálunk, hol a’censura olly igen engedékeny,illyes gúnyt ir, vagy személyesen ad által, mint talán Záborszky Alajos úr, ki jun.22—23 napján, midőn a’ kérdéses tárgy sajtó alá jött, Pesten mulatozott, mondom, ha illyen gúnyt ir, melly a’ vármegyéknél végzésbe ment dolgot kí­méletlenül rázza, akkor a’ szerkesztőségtől, kivált Kossuth úrtól méltón várnék, hogy a’vármegyék municipalis tekintetét sülyeszteni ne segítné, és le­velezőit jól megválasztaná, kik hív, ’s—nem mint Somogyról többször történt — ferde közléseket adja­nak **), vagy épen azért, mivel tisztelt barátja, Zá­borszky Alajos ur, eszébe juttatná, hogy a’ nyilvá­nosságban is, a’ szólás szabadságban is van határ. Est modus in rebus, sunt certi denique fines. Quos ultra citraque nequit consistere rectum. — Róma el­foglalt coloméinak, szövetségesinek, provinciáinak is meghagyta a’municipalis jogokat: hát nálunk, hol egy megye a’másiknak nem zsákmánya, hol a’ független egyetértés, illendő tisztelet, alkotmányunk istápja, hol a’ vármegyék tekintete tartja fen az üd­vös súlyegyént a’ kormánynyal, — jó e a’ közhiva­talban levőket ’s a’ megyék végzéseit most már a’ nép kezén forgó hírlapokban nevetségessé tenni? az illyesből, ’s ha egyes ember oktatóul, vezetőül Argus-ul egy megyében, sőt az országban föllép, lépcsőnkinti kifejlődést vagy más valamit várhatunk e? erre illik a’ franczia status bölcsének mondása: les mauvaises exemples font fires, que les crimés. — Haza! közös édes anyánk! meddig engeded, hogy gyermekeid kétélű fegyverrel a’ nép tömege közt *) Vármegyéink ennek gyakorlatában vannak, ’s még a’régi Ró­ma uralkodása alatt is találhatni nyomaira egy bíróságnak, melly napjaink „municipalis politiájához“ hasonlít részben; a’ köz.egészségi állapot------— ü­gyébeni szabályok áthágó­inak megfenyitése ’stb. T u d o m­­á n­y t­á r. **) A’ mint ezen lyrádás históriával sem a’ közönség, sem as Somogy vármegye , sem és legkevesbbé Csorba József ur még csak legkisebbet sem nyert; ugy abból sem nyerne a’ világon senki is, ha mi ő vele illy haszontalan vádak elle­nében vitára kelnénk. Tehát csak röviden ; a’ zsongátlan mellé a’ kérdőjelt nem Záborszky úr tette — Záborszky ur­nak kérdéses czikkjét még május 17-kén vettük, ez tehát nem júniusban ’s nem személyesen adatott által. — Csorba József úrnak furcsa fogalma van a’ megyék municipalis te­kintetéről, ha azt gondolja, hogy az ő orvosi véleményé­nek bár még tízszer nevetségesebb alakban közlésével is e’ tekintetre a’ homálynak csak árnyéka is juthatna. — Csor­ba József ur és ns Somogy vgye igen különböző két indivi­dualitás ; de különben is, kik a’ magyarhoni municipiu­­mok tekintetének kellékeit nem Orfilából tanulják, alkal­masint meg lesznek győződve , hogy gyönyörű municipalis rendszerünket legfőképen nyilvánosságuk tartja fen. És kér­jük Csorba József urat, legyen szives megolvasni a’ fentebb­es Veszprém vgyéből irt tudósítást, ’s aztán megmondani, mi alkalmasabb a’ megyék tekintetének fentartására , ’s a’ nép bizodalmának éltetésére; a’ nyilvánosság e, vagy pe­dig ha illyes tények sötétségbe burkoltatnának.—Hogy leve­lezőinket jól megválaszszuk, arra nézve orvos úr tanácsát nélkülözhetjük , miután azon magunk is iparkodunk tehet­ség szerint, ’s ennek egy egy kitű­nőbb jelét nem is igen adhatnók, mint épen somogyi tisztelt levelezőinket , mert habár Csorba úr azt állítja is , hogy somogyi levelezőink már többször ferde közlést adtak ; mi mindazáltal, még azon czikket is ide értve, melly e’ hosszadalmas czáfolat után valóságából és hitelességéből még csak egy betűt sem veszített, ezennel kereken tagadjuk, ’s azért őt ugy Zá­borszky Alajos úr, mint somogyi nagyon tisztelt másik le­velezőnk nevében (ki lapjainkban már szintúgy meg volt nevezve) felszólítjuk, hogy ezen gyanúsítását igazolja; mert tisztelt levelezőinknek illy megtámadtatásait némán el nem tűrni kétségtelenül tisztünkben áll. — Szerk. gondolatlanul forogjanak, ’s békés szalmás kuny­hóink közt meztelen világgal bolyongjanak!­ Csor­ba Józsefek. — (Záborszky ur válaszát a’jövő számban.) Dunapentele, jun. 26. Gr. Zichy Edmundnak a’ Pesti Hírlap 38-ik számában közlött, ’s e’ i. e. april 20-kán tartott Fejér megyei közgyűlésnek némelly részleteit felvilágosító levelére ez egyszer csak azért felelek, mert abban az igazság és mél­tányosság érdekében szememre látom hányva hiá­nyomat és mulasztott kötelességemet. Hiányomnak ismerem, hogy akkér nem szólok fel Fejér megye gyűlésén, mikép gr. Zichy E. ur tudatja felszóláso­mat ; kötelességemnek pedig: megváltani, hogy azon erő, mellyet Z. E. belőlem kitöröttnek ir, ha keblemben rejtezett is , számot kérő föllépésemből hiányzott. És most méltányosság tekintetéből figyel­jen egy kissé a’ felvilágosító ur, valamint minden gyűléseinkről, ugy erről is vezetni szokott naplóm­ból kiirt beszédeinkre. Fejér megye 1841. április 20-kán tartott közgyűlésén, a’ kisdedóvó-intézet fel­­állithatására segedelemszedésért kiküldött választ­mánytól jelentés keretvén, Zichy E. elnök jelenté: „hogy noha ők a’ szükséges pénz szedésére kiküld­ik, mégis előbb a’költségek mennyiségét és hol felállítás tervét kívánnák kidolgoztatni.“ — Madarász László: „szükségtelennek látja, mert csak pénz kell, ’s erre nézve csak az előbbi végzést kívánja megujittatni.“ L. L., E. B., K. M. tervkidolgozást ki­vánnak. M. L. „nem tartja szükségesnek; tudjuk, mibe kerülnek illy intézetek, azonban illy vállala­tok sikerültét inkább egyesek által véli elérhető­nek.“ Madarász L. „terv kidolgozására új kiküldést nem csak feleslegnek, de a’ volt kiküldést e’ nél­kül is teljesitendőnek látja; a’kiküldött választmány nem okoskodhatik arról, mit tegyen,kérjen e pénzt, vagy ne ? mert a’ végzés hozatalakor jelen lévén ’s azt elvállalván, erkölcsi köteleztetésül vette magára azt akkép teljesíteni, mikép hozatott. Csak sajnálja, hogy ismét három hó hiába mult; ’s ha illy okosko­dást helyeselnénk, soha sem érhetnénk czélt, mert most tervet adván, majd jövő gyűlésre hallhatnák: a’terv czéltalan, adjatok másikat; ’s ha a’küldött­ség kiküldetésének — melly segedelemszedés volt — megfelelt volna, már tudnák: miben vagyunk, fölemelkedett e megyénk illy nemes czél elérhetésé­re? — vagy pedig akaratban avagy tehetségben szegények vagyunk? — de most a’ Fejér megyei haladás e’ neme­­s hírlapokban kürtölve van, ’s már két éve vesződünk, egyik kiküldés a’ másikat váltja fel, és tettünk — semmit.“ — Osztozik My L. ur né­zetében , hogy „illy vállalatok csak egyesek aka­ratjából létesülhetők, melly akarat a’ vállalat esz­méjében benfoglaltatik, de a' mellyet választmányba a’ megye kiküldetéssel nem csepegtethet. Különben a’ küldöttség lelkes tagjainak hathatásáról meg­győződve lévén, csak az előbbi végzést kivánja megujittatni.“ — F. F.: „helykitűzés nem szükséges, a’ tolnai jelentésben kimerítve a’ mennyibe­ kerülés, ezt kiadatni vélné a’ küldöttségnek.“ Az elnök ezt végzéssé mondá. — Zichy E. „magát mondja csak, mint a’ küldöttséget még össze sem hivó elnököt, M. L. ur nyilatkozásakint hibásnak, ’s bár mentsé­gül felhozhatná, hogy a’ kiküldést későn vette, el­foglalva volt szinte megyei kiküldetésben; egyik ki­küldött nem vala hon, már tudakozódott utána, ad­uár ur le is ment Szegszárdra , de illy adatokkal nem akar föllépni; ’s minthogy Madarász úr rá a’ vétkest meghallgatás nélkül kimondá, nem marad egyéb hátra, mint az elnökségről lemondani.“ — Ennyit a’ nagy közönséghez rövid kivonatomból, igazság és méltányosság érdekében önmagam iránt. A’ további vitatkozások megbirálását a’ felett, lehetett e Mada­rász L-nak, mint a’ status egyes tagjának, fentebb irt véleményét a’ gyűlésteremben helyesen kimondani, vagy nem? — ’s volt e Zichy B-nak alapos oka,azért a’ küldöttség elnökségéről lemondani ? — commentár nélkül bizom a’ nagy közönségre. Még csak egy pár szót kegyedhez, világositó úr! emlékezzék kegyed, mikép nyilvánult e’ gyűlés előtt közöttünk: „kisded­óvó-intézet czéltalan, nem sokat ér, „ezt B-né, azt mondá­m., ’s több illyekből meg kelle­győződnöm, hogy kegyed kisdedóvó-intézetnek nem barátja; ’s tudván, hogy a’ választmányt még csak össze sem hízta , baráti tanácskozásunkban nem mulasztom el ez ellen felszólalni; de véleménytársaim többségé­nek hódolva, mellyet, mint közjóra munkáló férfiak enyémnél érettebb belátását, mindenkor tiszteltem, elálltam akaratomtól, tudnillik a’ nem működött küldöttségnek általam szándéklott közmegrovatásá­­tól, ’s eléglém a’ magányos utat, F. F. által venni elő a’ nem-működőt. Innét magyarázható, hogy olly kétesen találék irányt, mellyben a’ megróni nem­akarás és a’ végzés egészen váratlan változtatásá­nak megbuktatása közt ingék. —(Madarász László: Vidéki levéltárcza.­­ Temesvár, aug. 2. Különös örömünkre válik, az ide zárt 25 po­ntot, mint a’ temesvári izraelita község által Mátyás szobrára szentelt adományt, ille­ 129* meg akárki, mivel áll a’ dolog veleje másképen Csorba Jó­zsef urnak ezen szóváltása után, mint előtte? — S­z­e­r­k. **) Orvosi jelentés. E’ folyó észt. május 1-se napján tar­tatott n. gyűlésben a’ t. n. vgye közönsége előtt feladatvan szóval hitelesen , hogy a’ megyében több helyeken, névsze­­rint Fajszon és Kovácsiban mérges eczet készül és árulta­­tik, azonnal rögtön a’járásbeli főbíró úrral együtt nyert ide czélze utasítást kapván , először is még azon napon megvizsgáltam ugyan a’ tisztelt főbiró úrral Kaposvárott többféle eladó eczetet, névszerinti Feldreich zsidótól, a’ két Reisznertől, Polák Izsáktól, Szigethváritól—összehor­­datván e’ dolgot Csalay Imre gyógyszerárussal, törvényes bizonyság é s több urak jelenlétében, ’s ugy találtam vegy­tani próbáló és kisér­lő szerek, sőt magának a’ szag­­lás és ízlelés érzékének segítségével is, hogy mind ezen vezetek (a’mint ezt az eczetkészitő Feldreich esküvése alatt is megmondja,’s mint azt főbiró ur bejelentette) növények­ből, u.m. szalmából’s venyigéből, sok vízzel kevés ecze­tet és pálinkát vegyítvén, a’ meleg befolyása alatt sava­­nyosodás, forrás által készülnek, és nem ártalmasak, ’s annyival kevesbbé mérgesek vagy mérgek. 2-szor: megér­kezvén Kovácsiból (mert Fajszon most nem készítenek) öt akó eczet, ugyanezt is a’ vegytani tudomány szerint, törvé­nyes bizonyság, sőt több vendégek i s magának a’ feladó és indítványozó t.biró urnák jelenlétében, próba és kísérlet alá tettem ,­­s úgy találtam, hogy ebben a’ növénysavanyon kívül, bár kis mennyiségben is, p. o. egy font 20—30 akó­­ban, ásványsavany, névszerint só és büdöskősavany (aci­­dum muriaticum és sulphuricum­), máskép közönséges név­vel vitriolsavany van; kerestük a’talán készítés által vagy alatt bejöhetett vas, ólom vagy réz-részt, de ezt nem ta­láltuk; pedig kimutató vegytani szereink (reagantia ch­emi­­ca), névszerint a’ solutio acetati plum­bi, a’ ferroso cyan­­ialium (solutio prussiati feni), a' solutio nitratis argenti, a’ tinctura gallarum, ezt bizonyosan megmutatták volna. De íze is megmutatja, hogy ezen eczetnek valami összehú­zó fanyarusága van, ’s végre azon zsidó írást lefordittat­­tam, mellyel t. alispán ur kezéből kaptam, és ez is, de a’ kovácsi zsidónak, ki ezen eczetet készíti, önvallása is ezt bizonyítja. E’ szerint orvosi vélekedésem az, hogy ezen eczet ugyan (t. i. a’ jelentésemben levő 2-ik szám alatti) nem mérges, de a’visszaélések miatt ártalmas lehet, — sőt mivel a’ vegytan szerint az eczet tudományos fogalmából következtetve is, idegen részszel kevert eczet —­­noha ele­gendő vigyázattal, réz, ólom edénytől óvakodás mellett, nem ártalmas, nem méreg, sőt zsongátlan szegény népünk­nél nyári melegben ajánltatni szokott szer, azért ezt jó lesz megtiltani, amazt pedig az első szám szerint megengedni, hogy mind­az, ki azzal tisztán bánik, élelmét kereshesse, mind a’ népség olcsó áron eczetet kaphasson. ' 545

Next