Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-09-01 / 70. szám

260-at szoktak venni. — Ha egy kötelezőlevélnek, melly a’ váltótörvény előtt kelt, ideje lejárt, ’s az adóst mind foglalás fenyegeti: ha van értéke, kap egy kis időt lélekzetre; de csak úgy, ha egy váltóra amollyan apró kis kamat beszámitás mellett reá írja e’ szócskát: „elfogadom“, ’s igy mondhatni, a’ birtokos, a’ki nem fizethet, vagy kinek sokszor mindenáron pénzre van szüksége, kevés idő alatt tönkre jut, mert igen kevés olly szilárd tőkepénzes házra talál, mellytől mérsékelt kamatra pénzt kap­hasson. Mindezt törvény parancsolta szigorúsággal egy vagy másvalakire reábizonyitani talán nehéz vol­na , bár néha tán ez sem volna nehéz , de itt a’ fő­városban legalább illy dolgok a’ nyilvános titkok kö­zött állanak, monstrantur digito után útfélen. Mi azok közé tartozunk, kik a’ kamathatározó tör­vényt jónak nem tartják; ha szabad repczémet el­adni, a’mint vevőre találok, ez áll természetesen pénzemről is, ’s a’ természet keservesen meg szok­ta magát boszulni minden abnormis eltérés miatt; de úgy gondoljuk más részről, hogy a’ pénzbeli viszo­nyok kiegyenlítésére segédkezeket nyújtani, és gonddal lenni, hogy lakosainak igen nagy része a’ bizonyos romlástól megmenekülhessen, a’ statusnak szintúgy kötelessége. ” Ezen gondoskodás pedig olly intézetek felállításában áll, mellyek biztos hy­­pothecára illendő mérsékelt nyereség mellett pénzt kölcsönözvén, az uzsorásokkal sorompóba lépjenek, ’s concurrentiájok által a’ kamatlábat természetes fokra szállítsák.— A’ nemesi földbirtokosokra nézve magunk is úgy vélekedünk, hogy hypothec-bankok felelhetnek meg leginkább a’ szükségnek, mellyek­­ről,m­ikint előbbi számunkban Tr­é f­or­­ ur is mondó, az „Alföldi levelek“ derék szerzője jelesen érteke­zett; megvalljuk azonban, hogy e’részben az ősi­­ség eltörlését nélkülözh­etlen előzvénynek tartjuk, m­inthogy e’ nélkül a’ nemesi földbirtok tökéletesen biztos hypothecát nem képezhet; mi pedig az ősiség eltörlését jelenleg még kivihetőnek csak úgy véljük, ha (a’ mint lapjaink 23- ’s 24-ik számaiban fejtege­tek) az e’ természetű keresetek kiegyenlítésére bi­zonyos határidő engedtetik; addig pedig, ha folyton igy megy a’ dolog, a’földbirtokosok nagy része tönkre kerül: itt van tehát egy újabb ösztön arra, hogy olly bank felállításával a’ tehetségig siessünk, melly az örökváltságot hatalmas segedelmével köz­vetítvén, ezáltal—mondhatni—sok földesurat is a’ bukástól megmentsen. Örvendő figyelemmel kisérjük a’ Fogarasi úr bankterve fölött Értekezőnkben keletkező fejte­getéseket; nekünk elég lesz jövő alkalommal néze­teinkkel az alapelvekre szorítkoznunk. Ügyvédi gyűlés. Azon választmány, melly a’ pesti ügyvédi kar által kiküldve volt, hogy e’ testületnek törvény ’s egyedi szabadság korlátai közt czélszerű szerkezetéről tervet készítsen, augustus 29-kén tartá a’ megyeház nagy tere­mében Benyovszky Péter elnöklete alatt, tökéletes nyilvánossággal, ’s az ügyvédi kar bármellyik tag­jának szabad hozzászólása mellett legelső ülését. — A’ választmány azon meggyőződésben volt hogy az ügyvédek hazánkban nem állanak a’ tej­kintetnek azon fokán, mellyre polgári állásuk fontosságánál ’s azon tudománynál fogva, melly e’ testületben föl­talál­tatik, méltán számolhatnának; de arróli meggyő­ződését is kifejezé a’választmány, hogy e’ tekin­tető­eni sülyedtségnek okai nagy részben magában az ügyvédi karban feküsznek, tehát ollyanok, mely­­lyeket elhárítani önmaguktól függ. — És igy az ügy­védi reform mind azon részeit, mellyek vagy a’ bí­róságok bejegyezésétől, vagy épen törvényhozás­tól függenek, ’s mire nézve az ügyvédi kar csak kérhet, javasolhat, indítványozhat, későbbre halaszt­­ván, mindenekelőtt szükségesnek vélte azokról gon­doskodni, mik törvény szerint öntehetségtől függe­nek, erre pedig első lépésnek, hogy az ügyvédek testületté alakuljanak. Ezen eszmétől azonban min­den egyedáruság, minden elzárkózás távol van; a’ ki ügyvéd, az minden kérdésen kivül tagja is lehet a’ a’ testületnek, mellynek czélja nem más, mint az, hogy a’ köz morális érzet nyilatkozatának helye ’s orgánuma legyen, melly minden egyes irányában csupán erkölcsi sulylyal fékezhesse mind azon lépé­seket, mellyek az ügyvédi kar tekintetét sülyeszte­­ni alkalmasak, mellyeknek hát eltávolítását, az ön­­becs ’s nemes öntudat ébresztése mellett, emelkedés is követendő De más nemzetek peldája mutatja azt is, hogy a’ kétségesebb jogkérdések megoldására, nagy nyomadéku erkölcsi hatást képes gyakorolni azon testület, mellynek körében a’ legtöbb jogtudo­mányi üsmeretek méltán föltehetők. Mi azonban alig eszközölhető, hahogy hiányzik olly intézet, melly­nek segedelmével az ügyvéd a’ jogtudománynak vi­­lágliteraturai fejleményével lépést tarthatva, túl sa­ját törvény-aenigm­áink szűk körén a’jogtan és sta­tustudományok magasabb régióiban avatottá lehes­sen Végre még anyagi tekintetben is úgy vélekedik a’ választmány, hogy sok sülyesztő lépésnek eleje vétethetnék az által, ha minden ügyvéd legalább öz­vegye ’s árvái tekintetében nyugalommal nézhetne a’ jövendőbe. Ezen szempontokból indulva a’ vá­lasztmány, mindenkit fölhí, hogy a’szóba hozott re­formok akármelly ágára nézve javaslatot készítsen, ’s a’ fontos feladat megközelítéséhez hozzájáruljon; de nehogy a’ puszta felhivás mellett javaslat nélkül maradjon, néhány tagokat az elődolgozatokra külö­nösen is megbízott. Egyném­ellyeket, kik előterjesz­­szék, minő szerkezettel bír az ügyvédi kar más or­szágokban, és mennyire vélnék mások példáját honi körülményeinkre alkalmazhatónak; másokat, kik egy ügyvéd-literariai kör, vagy olvasóterem, vagy más illy intézet létesítéséről tegyenek javaslatot; máso­kat végre, kik egy ügyvédi segélypénztár tervét dolgozandják ki. — Mi mindent, mi e’ tárgyban tör­­ténendik, figyelemmel kisérni ’s olvasóinkkal tudatni el nem mulasztjuk. Meghívás az iparegyesület közgyűlé­sére.— Az iparegyesületi ideigleni választmány tu­datja a’nagyérdemű közönséggel, hogy jövő szomba­ton, September 4-ke­n egyesületi közgyűlés fog a’ megyeház kis teremében tartatni, mellyre mind az aláírt, mind a’ netalán helyben aláírni szándékozó urak ezennel meghivatnak. — Pest, aug. 29. 1841. Vajda Péter titoknok. . .­­Fővárosi újdonságok. A’szombaton és hétfőn adatott műkedvelői daljátékok (Norma és Báj­ital) a’ költségeket le nem számitva , 1694 p.­srtot hoztak, melly summának fele a’ szinház igazgatósá­­gának járulván, másik fele az illető intézeteknek ju­tott. — Holnap a’ műkedvelő társaság legfelsőbb kívánatra a’ budai német színházban az ottani sze­génykórház javára a’ „Bájitalt“ fogja előadni, mire a’ páholyok (tiz pengő forintjával) már mind előle­­gezték. A’ társaság készségét, szenvedő embertár­saikon segíteni, csak legnagyobb dicsérettel lehet említeni és méltányolni. — Épen most jelent meg: „Kelet népe és Pesti Hirlap.“ Irta b. Eötvös József. Milly részvéttel fogadtatik a’ közönségtől minden kedvesebb iró munkája, abból leginkább kitetszik, hogy a’ jelen könyvből már első nap száz példányon felül adatott el.—Kossuth könyve m­a és holnap közt jelenend meg. 588 Megyei dolgok, Zólyomból, aug. 25. 1. Magos Belánszky Jó­zsef megyés püspök urnak azon ellenmondó levele vétetett tanácskozásba, miszerint Horn Eduárd ágos­tai és Kleszken Anna r. catholica vallásu beszterczei­ lakosok házasságát megáldani vonakodó plebánus ellen e’ megyéhez benyújtott panaszukat helyte­lennek, a’ megyei végzést törvényelleni­nek ’s végre az áldás megtagadását t­ö­r­v­é­n­y­­szerűnek állitván , óvását mind az előbbi, mind az utóbbi megyei végzés ellen ismételvén maga, pap­sága ’s hívei nevében ellenmond. — A’ BR. végzési­­leg czáfolván a’ megyés püspök állításait, legköze­lebbi országgyűlésre küldendő követeik által szorgal­maztad határozák, hogy a’házasságok egész tárgya az egyházi rendtől elvonassék, ’s azoknak kötése szentesítendő törvény által ollykép biztosíttassák, miszerint az egyházi rend azontúl a’ házasságok dol­gába ne is avatkozhassék, ’s e’ szerint azokat sem­mi szín, semmi ürügy alatt se bolygathassa. — Az ellenmondás egyébiránt erőnélkülinek nyilváníttat­ván , félretétetett. — 3. Gömör megye rendei a’ me­gyéjükben történt avatási áldás megtagadásában a’ vegyes házasságok akadályozásának egyik újabb ’s az összeadási áldás elvonásánál még súlyosabb nemét látván , azon végzésüket közüik , miszerint az 1790: 26 t. czikknek ezen uj módoni megsér­tését szinte az 1647: 14. t. ez. rendeletének adták által, ’s ő felségéhez újabb felírást intéztek, Zólyom megyét is hasonló végzés hozatalára fölszólítván. — A’ RR. hasonvéleményben lévén a’ szomszéd megyé­vel , közlött határozatát magokévá tették. — 4. B­e­­niczky Lajos másod alispán közméltánylással fo­gadott indítványára szőnyegre kerülvén a’ népneve­lés ügye, ez iránt számos tagokból (kik között egy városi polgár is) álló küldöttség neveztetett ki. — 5. Gömör levele, melly­ben minden világi hivatalok viselésére kizárólag csupán világi személyeket óhajt alkalmaztatni; a’ Hajdúkerület felszólítása, misze­rint a’ keleti anyaszentegyház idegen nyelvű szer­tartásaiba a’ magyar nyelvet tervezi fölvétetni, ’s a’ szertartási könyvek magyar nyelven ’s országos költségen eszközlendő kinyomatására jövő ország­gyűlésen intézkedni kiván, — és Szatmár levele, a’ négy erdélyi megyének tettleges visszacsatolása tár­gyában Zólyom rendeinél is viszhangra találván, az országgyűlési utasítással foglalkozó választmányra bízattak; Pest levele pedig az örökös tartományokba ’s a’külföldre adandó, magyar és külföldi, de nem latin nyelven írandó utilevelek ügyében, pártoltaték. —6. Zala vármegye levele, m­ellyben Deák Ferencz !] táblabirájának ’s volt országgyűlési követének zó­lyomi táblabírává történt kineveztetése felett örven­dezését ’s Deák Ferencznek e’ kineveztetésért köszönetét nyilvánítja, tudomásul, még pedig — mit a’ tisztelt név hallatánal a’ rendek hangos „é­bj­e­nd­­ekbe olvadott közöröme igazola — igen kedves tu­domásul vétetett. — 7. Pest megye levelére, misze­rint a’ vakok intézetére segedelm­ezés sürgettetve, aláírási ívek küldetnek által, 190 p. Irt határoztatok a' nemesi pénztárból a’ vakok intézetének kifizettet­ni, s aláírás utjáni nevelésére főjegyző és szolga­­biró urak utasittattak.—S A’szappanosok folyamodá­­sa alkalmával indítványba hozatván a’ faggyú-, gyer­tya- és szappan-iinitatiónak eltöröltetése, hosszabb tanácskozás után abban állapod­ik meg a’ rendek több­sége, hogy bár ez igen kívánatos, mindaddig azon­ban , mig a’ fenálló ezédek kiváltságai minden con­­currentiát elölnek, meg nem történhetvén, küldött­ség neveztetett ki, melly a’ czéhbeli körülmények megvizsgálásával foglalkozandó a’ limitatiónak eltör­lése tárgyában javaslatot nyujtand be. — November 16-kán közgyűlésünk, 27-kén törvényszékünk le­­end. — Még egyet: aug. 20-kán tartott esperességi gyűlésünkön a’ September elején Pesten tartandó közgyűlésre küldendő követek választása, ’s ezek­nek az unió és a’ Pesten egyesült protestáns erővel építendő főiskola tárgyában adandó utasítása tárgyal­tatott. Az uniót esperességünk forró buzgalommal pártolja, ’s pártolását követeinek is azon megha­gyással köté szivére, hogy azt a’ közgyűlésből ki­küldendő választmány tervezete ’s e’ tervezetnek az egyes egyházi gyülekezetek megbirálásának aláve­tése által igyekezzék kieszközleni. A’ Pesten felál­lítandó főiskola ügyében hasonló utasítás adatván , kijelentetett, miszerint az egyesülés elvében öröm­mel osztozik az esperesség , de annak tettleges pár­tolását csak akkor véli megeshetőnek, miután az is­kolának miképeni felállítása, elrendezése, igaz­gatása iránt körülményesebben és hitelesen leend értesítve. Követekül a’ világiak részéről Ruttkay István, Lissovényi László, Bole­man János, a’lelkészek részéről Gegus János és Kuzmányi Károly választattak. Némelly csekélyebb érdekű tárgyak befejezte után fájdalmasan lepetett meg a’ gyűlés Zolnay Lajos esperességi felügyelő urnak elnöki hivataláról­ lemondása által, miután mindazál­­tal ismételt kérésekre sem akart az érdemes fel­ügye­lő hajolni, a’ lemondás elfogadtatott, ’s uj felügyelő választása határoztatok el. — R­év­ay Gusztáv. Pozsony, aug. 26. l.Évnegyedes közgyűlé­sünk augustus 23-kán kezdődvén, 25-kén végződött. E’ gyűlésnek az előbbi végzések fölolvasásával kel­lett volna kezdődni, hogy tudjuk meg, ha végrehajtat­nak e mindenek, mivel azonban ez a’ tanácskozáso­kat vég nélkül hosszabbítja, ’s főkép mivel nagyaink közül igen kevesen jelentek meg, ettől magunkat ez úttal dispensáltuk. Nem szenved talán kérdést, hogy ez a’ halogatás a’ közigazgatás hátráltatásával jár, ’s habár a’ végrehajtó tisztségnek igaza van abban, hogy sok foglalatosságai miatt mindennel kész nem lehete, ’s habár el kell is azt ismernünk derék tiszt­viselőinkre nézve, hogy a’rájok bizott kötelesség­nek teljes buzgalommal iparkodnak eleget tenni, ’s annyit tesznek, mennyi tőlök kitelhetik, másfelől mégis azt tapasztaljuk, hogy a’ szegény emberek ügyei többnyire hosszas időre halasztatnak — a’ szol­­gabirák nagy sereg írásokat mutatnak elő, miket vé­geztek , de bezzeg mégis sok panaszok orvosolatla­­nul hagyattak — ’s kérdés: valljon a’ végzett bírás­kodásról visznek e rendes naplót, mellyet a’ törvény rendelete szerint időszakonkint be kellene mutatni? Hallottam esetet, hogy egy hatalmaskodást szenvedő visszahelyezésre (repositio) határnapot kért az ille­tő bírótól. Az elnök azt megrendeli, ‘s az alperesnek tudtára'adata; de a’ mellette foglalatoskodandó szol­­gabiró az nap úrbéri vizsgálattal elfoglalva lévén, és ezt előbbvalónak tartván, nem jelent meg, ’s igy a’ költség hasztalan volt. — Más, a’ rendőrségi tör­vény óraiméval élni kívánván, háromszor, négyszer kereste bíróját haszontalanul, ’s ha azt meglelte is, ez úgy el vala már foglalva, hogy kénytelen lön e’ dolgot ismét más és más időre halasztani, úgy hogy a’ szegény ember megunván a’ biró utáni szünetlen futkozást és idő vesztegetést, kénytelen vala kerese­tétől elállani. — Bármi üdvösek legyenek is rendőr­ségi törvényeink, illytonnán nálunk azoknak kevés hasznát fogjuk látni, mert a’ szolgabirák nem győzik. — ők ugyan azt mondják, hogy megfelelnek hivata­luknak, mit tagadni nem lehet, mert annyit tesznek, a’ mennyi tőiük kitelik; de ha az ember a’jogkere­sők panaszát hallja, megfog arról győződni, hogy ez mind merő áltatás, mivel csak a’ szbirák szaporí­tását akarják mellőzni. — Ha a’ rendőrségi törvény nem hozatott volna is, úgy el vannak szolgabiráink foglalva, hogy ha hivataluknak tökéletesen megfelel­ni akarnak, saját bajaik után alig láthatnak. — Ha te­hát a’ rendőrségi üdvös törvényeknek sikerét látni akarjuk, minden járásban a’ szbirák számát kell leg­alább egygyel szaporítanunk.— 2. A’vegy házas­ ügy­ben érkeztek ném­elly törvényhatóságoktól levelek, mellyek mostanság, miután már több nemes megyék­nek fölirásai sem voltak képesek ez ügynek kedvező fordulatot adni, tudomásul vétetvén, ezek az ország­­gyűlési követeknek adandó utasítás kidolgozására ne­vezendő küldöttségnek fognak használás végett ki­adatni. 1 3. A’ legközelebb tartatott országgyűlés

Next