Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)

1841-10-06 / 80. szám

□ hold területű Fejér megye birtokosainak minden jövedelme csak 874,465 forint? és ha nem, kell e ezen az 1840: XLV­­. sz. értelmében még a’ múlt ország­gyűlési költségekből Fejérre eső részre (5891 frt IS kr) és más megyei szükségek fedezésére kivetett 1105 frt 14 krnyi öszvegre és egyes még ezentúl kivetendő szükségekre nézve is minél elébb szilárdul segíteni? ’s alkotmányos szabadság vagy jog e másnak lenni, mint igaznak, legyen bár valaki nagy vagy kicsiny, nemes vagy nem-nemes? S­ik kérdés: Lehető és igazságos e, hogy 131,476 holdtól járó évenkinti 300,000, ’s 4694 házas és 3496 házatlan zsellérségektől fizetett évenkinti 33,888 frton felül még 115,308 irtot is fizessen a’ 95,831 frtig adó­zó nép, melly e’ fölött katonát ad és tart, utakat készít s fentart, hidakat, töltéseket épít, vámot fizet’stb. ’stb.? — Igazságos e, ha azt mondjátok, uraim! hogy közadót ’s terheket közvetve földesúr visel,— hogy annyi s annyi ezer hold pusztai birtok földesurai semmivel se járulja­nak a’ közterhekhez; pedig bizony 1 telekre 100 párt mellett az úrbéri tulajdonos is szakásba nevet, ’s igy a’ közvetve terheket viselők fölött, tudja ég, minő jognál fogva, a’ szárm. könyv I. r. 3. czíme ellenére kiváltság­gal bírjunk ? 1 3- ik kérdés: Házi szükségeinket mellyik törvény érti „contributio“ név alatt? mert contributio alól törvény vette ki a’ nemest! — kell e Mátyás VI. 64 czikkére és a’ szokásra még kérdés? A’ megyei tiszteket és szolgákat az adózókkal ek­­ko­p fizettetjük: 1) főispán 1500, 3) első alispán 600, 3) másod alispán 300, 4) főjegyző 500, 5) első al­jegyző 350, 6) másod aljegyző 160, 7) levéltár­­nok 350, 8) főadóvevő 500, 9) első aladóvevő 350, 10) másod aladóvevő 150, 11) számvevő 300, 13) három főszolgabíró egyenkint 300, 13) hat alszolga­­bíró egyenkint 150, 14) főügyvéd 300, 15) alügy­­véd 150, 16) kilencz eskütt egyenkint 100, 17) biztos 100, 18) egy-egy írnok 100, 19) első földmérő 350, 30) másod-földmérő 150, 31) főorvos 500, 33) másod­orvos 300, 33) első seborvos 350, 34) két alsebor­­vos egyenkint 150, 25) tíz bába egyenkint 50, 26) várkapitány 150, 27) tizenkét hajdú egyenkint 84, 28) őrmester ISO, 39) huszonkét katona egyenkint 139, 30) lovas biztos 150, 31) tizenöt lovas kerülő egyen­kint 120, 32) tizennyolcz gyalog kerülő egyenkint 75, 33) báromorvos 100, 34) hóhér 150 forinttal, — Tisz­teimet és szolgáimat igazságosnak látom ’s kötelessé­gemnek tartom érdem szerint fizetni, hogy szigorúan szá­mot vehessek ’stb.; de csak azokat tarthatom saját tisz­teimnek és szolgáimnak, kik általam választatnak is, ’s nem harmadik által, alkotmányos hozzájárulásom nélkül, ezeknek fizetéséről, m­ig alkotmányos választás alá nem jőnek, most semmit sem akarván tudni. —­4- ik kérdés: Azon elvek nyomán, mik szerint múlt országgyűlési költségeink mellé, némi más szükségeink­re 1105 frtot ’s 14 krt vetünk ki magunkra, nem volna e helyes, jótékony és üdvös, addig is, mig magunk vá­lasztottuk tiszteinkről országos törvénynyel gondoskod­nánk (meghagyván mindeniknek az adózó néptől fizetett eddigi díját) nemesi pénztárunkból még ekkép gondos­kodni: a) első alispánnak 2400, b) másod alispánnak 1700, c) számvevőnek 400, d) három főszbizónak egyenkint 900, e) hat alszolgabirónak egyenkint 650, f) főügyvédnek 300, g) alügyvédnek 150, h) kilencz es­­küttnek egyenkint 300, i) egy általunk választandó ne­mesi pénztárnoknak 1000, hajdújának 170, k) szinte általunk választandó három mezei­ rendőrségi bírónak egyenkint 800, három hajdúiknak egyenkint 170, 1) és szinte általunk választandó rendes törvényszéki tizenkét ülnöknek egyenkint 1200 ezü­stforintnyi fizetést rendel­ni? *) 5- ik kérdés: Olly rémitő­l ezen 32,730 frtnyi mennyiség, hogy e’ kötelességtől idegenkedni és félni,— vagy olly csekély, hogy eddigi elmulasztásáért pirulni kellene? minő ’s mennyi hasznot ’• kiknek tenne az igazság? vagy minő ’s mennyi kárt ’s kiknek? Uraim! hogy Fejér megyében az összes jövedelem csak 874,465 frtot tegyen, úgy hiszem, még e’ megyé­ben sem hiszi senki; és noha a’ megyére holdmennyiség nincs bevallva, ’s csak magányos, de helyes kútfőkből fértem megtudásához, ’s még néhány nagy határok biztos kinyomozásához elhatározott titkolózás miatt nem férhettem, mindazáltal addig is, mig fáradozásomat e’ részben is siker követné, amúgy feléből harmadából any­­nyit kikutattam, hogy a’ 33,730 forintból 100 frt tisz­ta jövedelemre még nem esik 1 frt. Madarász László. AZ IPAREGYESÜLET előbb „hasznos ismereteket terjesztő társa­ság“ választmányának tud­ósitása a’folyó évi septemb. 4-kén tartott közgyűléshez. (Ki­vonatban.) A’ Pesti Hírlap 2-ik számában Balogh Pál — mint az olvasó közönség előtt tudva van, hasznos isme­reteket terjesztő társaság alakítására szólitá föl a’ nem­zetet, a’ társulat munkálkodásának czéljául különösen azon középrendet tűzvén ki, mellynek rendeltetése nem annyira tudományos magaművelés, mint az életnek anya­gi munkák általi használása, ’s melly az alsó néposz­­tálylyak­ közvetlen érintkezésénél fogva, erre tagadhatlan befolyást gyakorol. E’ fölszólitás szerencsés volt, meleg részvétet gerjeszteni azoknál, kik a’ népnevelési korunk legsürgetőbb szükségei egyikének ismerik, ’s már janua­­rius 30-kán összegyűltek több hazafiak a’ nemzeti casi­­nóban, a’ fontos tárgy fölött tanakodandók. Ezen első gyű­lésben ideigleni elnök Balogh Pál az egész kiterjedésben közlé az 1826 óta nagy hatással munkálkodó, hasonló irányú angol társaság szerkezetét és szabályait, hogy azok a’ Magyarhonban alakulandó társaságnak némi ve­zérfonalul szolgálandjanak. Azután a’ társaság alakítá­sának módjára menvén át a’ gyűlés, azt csak alapítások és részvények által látá létesithetőnek; mi okból a’ rész­vevők következő osztályait alapitá meg: Rendes ta­gok lesznek, kik az aláírás évétől kezdve 6 évre legalább két-két pártot irnák alá; örökös tagok, kik az évenkint fizetendő két pengőt örök időkre lekötik, vagy negyven pártnyi tőkét tesznek le a’ társaságnak; alapi­tó tagok, kik 40 pártot haladó tőkét tesznek vagy kötnek le (e’ három osztálybeli tagok szavazattal birnak); adakozó tagok, kik egyszerre vagy­ több­szörre nagyobb vagy kisebb adománynyal mozdítják elő a’ társaság czéljait. E’ határozat után ideigleni pénztár­nokká Antal Mihály, titoknokká pedig Vajda Péter vá­lasztatván , a’ társaság alaprajzának előleges kidolgozá­sára ’s a’ szükséges munkálkodások megkezdésére vá­lasztmány nevezteték ki, mellynek tagjai annak idejében a’ hírlapok által közzé tétettek. Az ülés berekesztéséül Balogh Pál bemutatta az aláírási ívet, hazánk egy lelkes lányának, özv. báró Orczy Józsefnének aláírásával, ki a’ szent czélra évenkint negyven pártot kötelezett le élete fogytáig. E’ nemes példa olly lelkesedést gerjeszte a’je­lenvoltak közt, hogy alapítókul azonnal belták magokat:­­ Eötvös József 50, gr. Ráday Gedeon 40, Kossuth Lajos 40, Benyovszky Péter 40, Rosty Albert 40, Al­­másy Pál 100, b. Eötvös Dienes 50 pártokkal; évenkinti fizetésekre kötelezik magukat: b. Eötvös József 25, gr. Ráday­ Gedeon 10, Kossuth Lajos 10, Benyovszky Péter 10, Rosty Albert 10, Luka Sándor 10, Dercsényi Ká­roly 5, Trefort Ágoston 5, gr. Serényi László 10 és An­tal Mihály 5 párttal, így végződvén az első közgyűlés,‘ a’ választmány föladata jön, az ügyet előmozdítani. E’ végre hat gyű­lést tartott a’ választmány; az elsőt februarius 9-kén, melly­ben a’ Balogh Pál által ajánlott tervtől némi eltávo­zás keletkezett. Ugyanis Kossuth Lajos előadására jónak látá a’ választmány többsége, hogy Balogh Pál terve szerint, közhasznú ismeretek terjesztessenek a’ nép min­den osztályinál, de e’ munkánál különös tekintet legyen a’műipar és kereskedést űző osztályra, mint m­elly már elökészültebb és fogékony­abb e’ hatás iránt, ’s melly mindennapi érintkezése által, a’ földművelő ’s napszámos (alsóbb) osztályokra is átviendi a’ szerzett ismereteket. — Második választmányi ülés tartalék februarius 16- kán, mellyben Fáy András észrevételei olvastattak föl Balogh Pál fölszólitására. Ezen a’ Pesti Hirlap 15. számában olvasható értekezésben helyessé ugyan általá­ban a’ tisztelt férfiú Balogh Pál tervét, de az alakulandó társaság munkálkodási czéljául különösen a’ legal­sóbb, falusi néposztályt óhajtá kitűzni, mellynél legnagyobb, legsürgetőbb szükség mutatkozik a’ műve­lés tekintetében. Élénk vitatkozás és a’ dolognak minden oldalról­ meghányása után a’ választmány, különösen azon okból, minthogy ezen általános népnevelés nem any­­nyira egyes társaságok mint inkább országos intézkedé­sek föladata, ’s mivel a’ földművelő néposztály szükséges kiművelését a’ gazdasági­ egyesület egyik osztá­lya ia irányul tűzte ki magának,—a’ választmány — mon­dom — az előbbi határozatához ragaszkodott, a’ tervező férfiú megegyezését is megkapván. Végre Balogh Pál megbizaték a’ társaság terve kidolgozásával, mellyre Kossuth Lajos és Simon Florent jegyzéseket tenni ké­rettek meg, hogy az igy módosított terv a’ választmány­nak előterjesztessék. Ez a’ martius 11-kén tartott válasz­mányi gyűlésben meg is történt, melly terv szerint a’ tár­saság czélja következőkben mondaték ki: Hasznos ismereteket terjeszteni a’ nép mind azon osztályában, mellynek nincs módja, isme­retvágyát egy vagy máskép ki­elégite­n­i; különösen pedig a’ műiparos néposztály­t hasznos ismeretekben részesíteni, népsze­rű nyelven irt, tanulságos és a’ gyakorlati élet szükségeinek megfelelő munkák kiadá­sa, ’s az ipar és kézművek haladását tár­­gyazó minden egyéb módok által. Ezen körül­­irott czél szerint Kossuth Lajos indítvány­ára a’ választ­mány szótöbbséggel „ipar egy­esül­et“ czímmel cserél­te föl a’ társaság előbbi nevét. Miután az előrajz többi pont­jai is meghatároztalak, azok hírlapok utjáni közzététele elhatároztatott, ’s b. Eötvös József új felszólítás készíté­sére kérdték meg; a’ titoknok pedig megbizaték, hogy aláírási íveket, Luka Sándor mint elnök, Kossuth Lajos mint választmányi tag, és Vajda Péter mint titoknok által aláirandókat, készíttessen. Ezen mozgalmak mezejéül a’ Pesti Hirlap 32-ik száma szolgált, mig a’ 37-ik számban az aláírásgyűjtésre megkért t. ez. hatóságok, egyedek és testületek névjegyzéke találtatik. Az aláírási ívek szétküldözése azonban olly nagy nehézséggel járó dolognak tapasztaltatott, hogy a’ 4-ik választmányi gyű­lésben julius 36-kán a’ választmányi tagok különösen megkérettek az elküldötésbeni buzgóságra, olly helyek­re, hova alkalmatosságot tudnak és tudandanak. E’ gyű­lésben egyszersmind kérdésül adaték föl: valljon az ala­pitó átruházhatja e jogát más valakire? Erre a’ választ­mány igennel felelt ugyan, de határozatát az utóbb em­lítendő második közgyűlés tagadóra változtatá.­Elközel­­getvén azonban a’ pesti augustusi vásár, mellyre egye­sületi közgyűlés volt előlegesen ígérve, választm. gyűlés tartalék augustus 29-kén, melly az iparegyesület máso­dik közgyűlését September 4-kére tüze­ti,­tek. Pest me­gye kisebb teremében tartandót. E’ közgyűlés tárgyául tűzettek ki: 1) felolvasni az egyesület és különösen a’ választmány munkálatairól szóló tudósítást, mellynek szerkesztésével Balogh Pál, Kossuth Lajos, Antal Mi­hály és Vajda Péter bízattak meg; 2) alakultnak nyilat­koztatni (a’ választmány vélemény­e szerint) az egyesü­letet; 3) megvitatni a’ választmány javaslatra czélt és irányt; 4) választmányt nevezni ki a’ munkálati terv részletes kidolgozása végett. E’ gyűlésben sajnálkozva értesitteték a’ választmány arról, hogy a’ pesti ez­éhek igen hidegen fogadák az egyesület ügyét, elvűben örömmel hallá, hogy a’ kereskedőség meleg rézrevétet mutatott a’ szent czél iránt; Kossuth Lajos pedig köte­lességének tartá, Pest városi kapitány Patisz Károly úr szívességét méltányolni, ki az aláírási íveket ingyen és a’ legnagyobb készséggel szolgáltaté a’ városbeli ezédek és testületek kezeibe, melly hazafius buzgalomért a’ vá­lasztmány szíves köszönetét szavaz a felemlített Patisz kapitány urnak. Az egyesület anyagi gyarapodása kel­lemes haladást mutatott az által, hogy Kossuth Lajos SOOOpártról szóló kötelezvényeket a’társaság rendelke­zésére általada. Ezek megtörténvén, a’ közgyűlést meg­előzőleg az utolsó választmányi ülés September 3-kán tartaték, mellyben a’ tudósítás, mellynek jelen sorok ki­vonatát teszik, fölolvastatok, ’s némi módosításokkal el­fogadtatott. Ennyi, mi az egyesület történetét illeti. A’ munkál­kodás sikerét tárgyazólag pedig elmondhatni, hogy az, ámbár nemzetünket minden jó és korszerű iránt fogé­konynak tudjuk is, reményünket túlhaladó, ’s ha a’ pár­­toltatás hasonló menetelt tartana, egyesületünk igen fé­nyes jövendőre számolhat. A’ választmány eddig elő 380 aláírási ívet oszta el az országban, m­ellyek közül csak tizenegynek tartalma tudatik, ’s mindazáltal a’ rájok föl­jegyzett öszveg nem kevesebbet, mint 15,948 frt 50 krt tesz ezüstben. Ugyanis alapítvány van 7950 frt; hat­éves részvény van 395 forintnyi, mellynek 5 százzélos tőkéje 7998 forintot tesz, és szabad adakozás 98 frt 50 kr, összesen 15,948 frt 50 kr. Ezen tárgyak tevék a’ közgyűlésben fölolvasottak tar­talmát , melly fölovasás után a’ gyűlés érdemes tagjai a’ kijelölt anyagok megrostálásához fogtak. Mindenek előtt a’társaság magát „iparegyesület“ név alatt ala­kultnak nyilatkoztatá. A’ választmány kitűzte irány nem rövid vitatások után helyeselteték, Péczely úr indítványára azon kilátás és óhajtás tűzetvén az egyesü­let elé, hogy a­ nemzetet egy országosan felállítandó po­­lytechnicum intézetnek vezesse ellenébe. Részletes terv kidolgozásával az előbbi választmány megbizaték, és kö­vetkező tagokkal szaporíttatott: Nyáry Pál, Szentkirályi Móricz, Péczely, Zsoldos, Bloch M. és Jakobson urak­kal, Luka Sándor ur elnökül kéretvén meg. Pénztárnokul meghagyaték Antal Mihály ur. Az örökös tagságra néz­ve határoztaték, hogy az csak személyt illető legyen, ’s az örökösökre átneruháztathassék.—Miután az egyesület kitűzött czélját elérte, a’ gyűlés az elnök Luka Sándor úr által befejezteték,—a’ történtek közzétételével a’titok­nak megbizatván, ’s a’ jövő közgyűlés novemberi vásárra határoztatván. — Vajda Péter. *) Már meg kell vallanunk, hogy ezen „prae li­m­in­ári­s d e­s i­g n­a­t i­o“-t mégis csak igen-igen nagynak találjuk. •— Majd az lenne belőle, hogy minden erőnket, tehetségünket tisztviselők fizetése merítené ki. — Nem, nem, ebben ugyan egyet nem értünk. •— Szerk. Évnegyedes és három évnegyedes előfizetés a Pesti Hírlapra. Közelegvén az évnek utolsó három hónapja, arra évnegyedes előfizetést nyitunk, a’ két fővárosban házhozhor­­dással 2 frt 48 krral, postán borítékkal 3 frt 30 krral. A’ kik egyszersmind a’ jövő év első felére is, teh­át három év­negyedre előfizetnek, lapjainkat a’ rendes áron (helyben 7 frt 30 kr, postán 9 frt pengő pénzben) kaphatják.­­ Lapjaink első félévének második kiadásából, valamint a’ második félévi számokból is, még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk.

Next