Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-07-17 / 57. szám
rzt azonnal fi'7 elnökük aláirásaikkal hitelesítik; ’sa ezen felolvasáskor nemi változtatások, 's igazítások tetetnének, az a' másnapi jegyzőkönyvben szórul szóra megeml’útetik. — 7) A’ budai zsinat végzései 's az egyházvilékeknek azokra nézve már beadott észrevételei Nyáry Pál és Csörök Pál egyházkerületi bírák kezeihez a végett letetetvén, hogy a’kiknek tetszik, leírathassák: egyszersmind Nyáry Pál ur megbizatott, hogy azokból, az elvek gondos kiemelése mellett, egy rövid kivonatot készítsen.— )») A' jövő évre újonnan szerkesztendő egyházi névtár (almának) tervének kidolgozására Fényes Elek, jolgr .Mihály és B. Emsei Sándor urak kiküldetvén: az általok bemutatott terv, miszerint a’ névtár, melyiket tisztelve szeretett főgondnokunk arczképe fog ékesíteni, válogatott tárgyakkal érdekes olvasmányul szolgáland, — helybehagyatott, ’s az a’ szerinti szerkesztésre és 750 példány iráni kinyomatásra tisztelt Polgár Mihály egyházi lejegyző ur megbizatott. — 1)) Az iskolai kézikönyvek bírálatára kinevezett állandó választmányhoz, mellynek eddig ifj. Báthory Gábor, Fáy András, Fényes Elek, Polgár Mihály és Török Pál urak voltak tagjai, Nyáry Pál és Szemere Bertalan urak is kineveztetvén, ugyanezen választmánynak meghagyatott, a’ Kecskeméten f. h. 13- és tí4-ik, I.Kőrösön pedig 25-’s 26-ik napjain tartandó iskolai közpróbatéten jelen lenni, ’s a’ tapasztaltakról véleményes tudósítást adni. — 10) II.kőrösi oktató Varga János úr népiskolai tervet adván be, az ugyanezen választmánynak bírálat végett kiadatott. — II) Azon már régóta lenforgott ’s most újra szőnyegre került fontos és kényes kérdés, ha valljon a’ legnépesb egyházak is, mint N.Kőrös, Kecskemétstb., a’ csak néhány százból állókkal egyenlő szavazattal bírjanak el vagy pedig a’ népesség arányához képest szavazati arány legyen behozandó? — zsinat elébe tartozónak jelentetett.— 3 2) Magyar academiai levelező tag Bloch Móricz úrnak, a magyar-zsidó tanítókat képző intézet tervezőjének ’s buzgó előmozdítójának, az egyházkerület nemely tagjai előtt tett ’s gyűlésben felhozott azon hazafiyi nemes ajánlata, hogy ő a’ tervezett középponti főiskolának létrehozása esetére 12 év elforgása alatt a' keleti nyelveket ingyen (az alapterv szerint is legalább 10.000 p.frtnyi áldozat!) tanítani kész leszen, méltó emlékül— egyébiránt minden legkisebb, e’ magánykörben tett ígéretből húzható kötelezési következés nélkül—jegyzőkönyvbe iktattatott. — 13) A’ tiszamelléki egyházkerület azon javaslatához, hogy a’ néhai mélt. Péchy Imre úr halálával megürült conventi elnökséget jövendőre a’ kerületi főgondnokok egymást felváltva viseljék, ezen egyházkerület nem állhatván, régibb határozatához képest ezennel is oda nyilatkozik, hogy a’ kérdéses elnökséget mindig a’ hivatalra nézve legidősb főgondnok viselje. ( 14) A’ am. m. kir. h.tanácsnak f. e. május 18-ról 10,044 sz. a. költ s ezen egyházi törvényhatósághoz édes anyanyelvűnkön bocsátott k. intézvénye olvastatván, annak tartalma ő cs. kir. felségének alattvalói iránti atyáskodó gondoskodását tanúsítván , ez a’ jegyzőkönyvben kiemeltetett. — 15) A múlt évi azon indítvány: „nem volna e czélszerű a’ megürült jövedelmesebb papságokra kisebb jövedelmű egyházak papjait alkalmazni, ’s ezek helyére tenni inkább a’ káplánokat?44 — mint az egyházi törvényekben alapuló szabad választással ellenkező, az egyházvidékeknek mellette és ellene beküldött észrevételeihez képest ’s közgyűlési vitatás után, szerencsésen megbukott.— 10) Kijelentetett az elv, hogy a’ szabad választásnak az egyház vidéki tanácsok által semmi korlát ne tétessék ugyan, de egyszersmind a’szabadon elválasztott pap a’ változó kedélyű köznép kitörései ’s üldözései ellen ótalmaztassék, ’s elmozdításnak nem a’ nép ráunásáért ’s lázongásáért, hanem egyedül a’ tökéletesen bebizonyítható canon elleni vétség, vagy szolgálati tehetetlenség esetében legyen helye. — 37) Inditványoztatott, hogy a’ kezdő papok gyakorolatása ’s könnyebb alkalmazhatása végett minden espeus k. plánt tartson; ez azonban jelenleg, ’s tán csak azon körülménynél fogva, mert a’ segédet kért papok mellé is mindenüvé káplán nem jutott (máskor fölösleg is jutnak), határozatba nem ment; jövendőre ismét sírrgettetni fog. ( 18) A’ mélt. elnök indítványára elhatároztatott, hogy senki, ki az egyházkerületi tanácsnak tagja, a’ kerület pénztárából kölcsön ne vehessen. A’ régi adósoknak, ha a’ kamatfizetéssel öt évnegyedig elkésnek, a’ tőke azonnal felmondassék; az ezután kiadandó pénzek három hónapi pontos kamatfizetés ’s az 1831i: 20 és 1840: 31 f. ez. értelmébeni kötelezés ’s tökéletes biztosítás mellett lesznek fúlvehetők. — 19) Szinte a’ tisztelt elnök indítványozván, hogy az időnkint szaporodó tárgyak matt évenkint két rendes közgyűlés tartatnék, mindenki agyában azon első és anyagi nehézség fordult meg: ,,valljon lesz e rá pénz?*4 A’ kiküldöttek tehát a’ pénztár erejét (jövedelmet értek, nem tőket, mert azt elkölteni nem szabad) megvizsgáltuk, s úgy találták, hogy az egyházi hivatalnokoknak járó ’s az elindulástól hazamenésig 2 párttal számítandó napidíjak két gyűlésre ki nem telnek **). E’ nehézségen az espereseknek ’s egyéb egyházi tisztviselőknek a’ napidíjakról ha csak egy részben is, akkor — ti., mikor már úgy sem jut—nemes lemondásával segítve lenne, de ezt erőtetni ’s a’ jövedelmet elvenni nem lehet. Azonban — telik vagy nem telik a’ fizetés — annyi a’ dologban tisztán áll, hogy két gyűlésre múlhatatlanul szükség lesz, sőt eddig is majd minden évben tartatott kettő. De tartok tőle , hogy még négy gyűlés is kell, mert a dolog sok, és azok fontossága miatt az angol parliamenti hosszú beszédek itt is divatba jöttek. Különben meg nem foghatná senki, mikép tarthatott a’ mostani közgyűlés— 1. 8 órakor kezdve ’s d. u. harmadfélkor végezve — 9 napig? — Lett volna még egy pár érdekes megjegyzésem a’ közgyűlésről: «De eszembe jutottak a’ még gyermekkoromban értetlenül fejembe vert (’s bár most se érteném!) ezen szavai Langiusnak: ,,ut quimus, quando, ut volumus, non licet.44 — Pesten, 1841. julius 1-je napján.— Bajkay Endre. Székelyhon. Sz. Udvarhely, jun. 29. Erdődi Jánosnak a’ Pesti hirlap 46-ik számában megjelent „Székelyföld 44 czimű közleményét nemes Udvarhelyszékben azok , kik Erdődi János nézeteiben osztoznak, örömmel, — azok ellenben, kik az e’ czikkben általánosan mondottakkal magokat megsértve lenni hiszik, boszúsággal olvasták. Nevetséges volt az említett lap megjelentével azon élénkséget, ujságvágyat szemlélni, mellyet a’kérdéses czikk gerjesztett. Voltak ollyanok, kik bárha eddig hírlapot olvasni nem szoktak, semmiségeknek tartván az azokban írtakat, sőt az általok úgynevezett „Kossuth-ujságnak 44 még hírétől is irtóztak, — a’ közleményt olvasni el nem mulasztók; voltak, kik azon ezikket leírták, ’s mint valamelly felsőbbségsértést tárgyazó corpus delictit, zsebeikben hordozták; és pedig azért, mert nézetük szerint roppant merészség, tiszti zsarolásokat hírlapban megemlíteni; voltak olly ököljogú tudósok is, kik Erdődi Jánost veréssel fenyegették, csakugyan későbbre annak helytelenségét elismervén, a’ Hírnökben megjelenendő czáfolatot ígértek; minthogy pedig mind ezen nagy mozgásokról Erdődi János barátom mit sem tud, a’ don quixotti megtámadásokra ezennel előre figyelmeztetem, várja be illő készülettel a’ megrohanásokat, és szerezze meg a’ nálunk ritkán található Hírnököt, hogy igy a’ „Székelyföld44 czikkre teendő czáfolatot, nem anynyira visszatorlás mint mulatság kedvéért, olvashassa. — Mindezek mellett is nagy köszönet a’ Pesti Hírlap szerkesztőjének a’ közlésért; mert állhatatosan hiszem, hogy ránk udvarhelyszékiekre nézve minden efféle közlés jótékony következése leend. — Ez előzmény után legyen szabad nekem, a’ szomszéd Csikszék múlt évi utolsó évnegyedes közgyűléséről, egyszersmind az e’ székben lakozó katonáskodó székelyekről említést tennem. Tudva van, hogy a’ székelyek ma primőr-, primipilus- és pixidariusoknak neveztetnek, mik régi mód szerint „főnemes44, „lófő44 és „darabont44 szókkal magya Irosíttattak, kik közül az elsők nem sokban külön- bűznek a’ vármegyei nemesektől; a’ más két rend ma összeolvadva teszi a’ szabad székelyeket, és ezen három rend összegyűlve a’ gyrás széket vagy közgyűléseket, melly rendek közül a’ primőrök személy szerint, a’ más két rend pedig azon székekben, hol rendszeres katonaságot alakúnak, u. m. Ara- Inyos-, Csik- és Háromszékben csak küldöttjeik által jelennek meg a’ közgyűléseken; Udvarhely- és iparusszékben, hol nincsenek fegyver alatt, minden rendű székely személy szerint szabadon jelenhet meg és szózatolhat. — Csikszékben a’ múlt évi utolsó évnegyedes közgyűlésen a’ primipilusok és pixidariusok küldöttjei, kik régi szokás szerint falunkint hárman szoktak megjelenni, azon kéréssel járultak a’ közgyűléshez, ’s igy természetesen csak a’ primőrökhöz engedtetnék meg nekik, mint küldötteknek, tiszti választások alkalmával személy szerint szózataim , minthogy az eddigi törvényellenes szokásnál fogva a’ három küldött összesen adott egy szózatot, melly kérés tanácskozás alá vétetvén, bárha elismertetett a’ kérdésnek törvényessége , mindazáltal, mivel a’ szabad székelyek Csikban katonai rendszer alatt vannak, hol a’ felsőbb katonatisztek iránt határtalan engedelmesség kívántatik, kérésük meg nem adatott, azon bővebben kifejtett okból, mivel ha a’ küldöttek személy szerint szózatolnának, számszerűit többen lévén a’ főnemeseknél, — katonatiszteiknek befolyása által, olly határozatok hozathatnának, mellyek a’ főnemesek ’s talán a’ más két rend jogait is veszélyeztethetnék, mindaddig tehát, míg rendszerinti katonáskodás alatt lesznek, nekik személyszerinti szózatolás nem engedtethetik. — Szabad legyen tudósítónak Csikszék ezen határozatára megjegyezni, hogy fontosnak látszik ugyan azon ok, mellynél fogva a’ székely katonaság személy szerinti szózatolásra nem bocsáttatik, mindazáltal ezen határozat nem helyeselhető; mert hol tiszta a’törvény, ott mellékes okok miatt azt megsérteni véleményem szerint nem szabad; képtelenségnek is látszik, hogy főnemesek, kik számszerűit kevesebbek, szabad székelyeket, tanácskozhatási jogra nézve törvény szerint magokhoz hasonlókat, mellékes tekintetekért — mi nem az ő hibájok — személyszerinti szózatoshatástól elzárjanak. — Ez alkalommal sok szép ’s érdekes beszédek tartattak a’ székelyek számtalan sérelmeiről. — Buzini János. Rövid közlések. Megyékből. l.Mármaros. (Közgyük julius 6.) Gömör vármegye levele következtében az örök főispán hivatalok megszüntetése a’ jövő országgyűlésre adandó követi utasításba föl jegyeztetni rendeltetett. A’ szatmári 12 pont véleményadás végett küldöttségre bízatott, melly üléseit nyilvánosan tartamtja. A’ vegyes házasságot tárgyazó több rendbeli megyei körlevelek , e’ részben már intézkedés történvén, tudomásul vétettek. Fejér megye felszólítása szerint a’ gyorsírókra jutalomgyűjtés az illető szolgabiráknak meghagyatott. Bereg vmegye eperfatenyésztést tárgyazó levele a’ gazdasági küldöttségnek javaslatadás végett kiadatott — II. Győr. (Közgyük juk 5.) Az első alispán ur inditványára a’ nemességnek tisztujitás miatti összeírására a’ főbirák kiküldettek. Benyovszky Péter ur, mint e’ megyének új birtokosa, a’ gyűlésen jelen lévén , közhelyesléssel fogadott indítvány következtében táblabirónak feleskettetett. Bereg megyének a’ szederfatermesztést tárgyazó leveléhez képest küldöttség rendeltetett, melly annak czélszerű előmozdítása és a’ szükséges költségek fedezése iránt tervet készitsen. Sopron megyének határzata az ausztriai és orosz udvarok közt a’ dunai gőzhajózás iránt kötött szerződésre nézve, pártolás végett az országgyűlési tárgyak közé följegyeztetett. Baranya megyének intézkedése a’ dunai hajókon járó személyek útlevelei iránt elfogadtatott. Zólyom megye a‘ hermaneczi gyárban készült papir-nemek megküldése mellett felszólitá a’ rendeket e’ hazai intézet pártolására , melly felszólítás a’ gazdálkodó választmányival olly utasítással közöltetett, hogy azon esetre, ha a’ papír-példányokat jóknak talatja, habár csekély áldozattal is , e’ gyár fölsegéléséhez járuljon. Pest megye levele következtében a’ pesti vakok intézetére a’ gyűlésben tüstint nyitott alairás utján 200 p.ft ajánltatott, a’közlött aláírási ívek pedig a’járásbeli fősz.bíráknak segélygyűjtés végett kiadattak. Az országos szinházra hátralevő tartozások törvényes behajtása elrendeltetett. Győr városa azon határozatában, melly szerint az eddigi gyakorlat ellenére a’ borjuhásmérest kebelbeli mészárosaira szoktá, a’ Hit. egyedáruságot látván, a' nm. h. tanács megkéretni rendeltetett, hogy a*várost e’ káros ’s az eddigi gyakorlatba ütköző újítástól letiltani méltóztassék. Kisvárosokból. I. Győrött a' jul. 5-kén tartott tisztválasztás alkalmával tanácsosokká: Kövessy Ferencz, Lakatos János, Karpi Sándor és Nergeszett Ferencz; árvák atyjává : Szavary József; ellenőrévé: Ecker János; honi pénztárnokká : Nuber Antal; ellenőrévé: Czakó István mindnyájan titkos szavazattal választattak. Szinti ily módon töltetett be 21 választott polgári megürült hely; ezekre azonban sem a’ magyar nyelv kellő tudására tekintet nem volt, sem a’ nemesség elleni érzelmek elfojtva nem valónak. K. Derekegyházán, június 39-ben éjszaka a’juhászati intéző eleni beszélől (kinek embert javitó vasbotjáról már lapjaink 35-ik száma emlékezed), szántszándékkal gerjesztett tűz egy zsindelyfedelű csűrt emésztett meg, ’s csak a'lelkes tisztség rögtöni intézkedései mentheték meg a' többi épületeket, mellyek egyikében közel 300 mázsa gyapjú lehetett, a’ dühös szélhordta tüzes üszköktől. A’ földesurat gr. Károlyi Lajost, alattvalóinak valódi jótevőjét, alföldi javaiban ez idén már harmadszor sújtja ártatlanul e’ nemtelen boszú, és ez alkalommal szintúgy mint tavaly, ismét egy irat találtatott, melly tűzzel fenyeget mindaddig, mig a juhászati intéző hivatalától el nem mozdittatik. Mi ingerlette legyen e’ gonosztevőnek vak boszúját fel, nem tintjük, de elég sajnosan bizonyítja a tapasztalás, hogy illyennek nem ritkán azon emberietlen bánásmód szülőoka, melly itt-ott gazdasági tiszteink egyik ismertető vonása , ’s kik Padua hajdankori zsarnokától csak annyiban különböznek, hogy az alatt egy nemzet, alattuk pedig bojtáraik nyögnek. Mig ezen aprócska kényurak , kiknek önkénye közönségesen a’ földesüri távolságának egyenes arányában nő, azon kedvencz themájokról, melly szerint a' köznép csak vasbottal kormányozható, le nem modanak, vagy az belyik expreizálva nem leend, addig sok, különben elmaradandód bajokról nagyobb részben ők vádolhatok. *) Tudnivaló, hogy ezen egyházkenileten al világi hivatalnokok (u. m. egy ló- és 8 egyklízvideki segédgondnok ’s v hígi jegyző) semmi czim alatt ii.atest és nap díjakat nem vesznek, ’s a’ jegyző az Írószereket is maga pénzéből szerzi meg. — II. E. 400