Pesti Hírlap, 1841. július-december (53-104. szám)
1841-08-11 / 64. szám
zerda BS- Lapjainkból a’ második félévre, sőt az első félév második kiadásából is folyvást teljesszámu példányokkal szolgálhatunk. — Kik lapjainkat az ausztriai örökös tartományokba járatni kívánnák, méltoztassanak— felsőbb rendelés szerint — az illető postahivatal által rendeléseket a’ bécsi főpostahivatalnál megtenni. TARTALOM. Kinevezések. Vezérczikk. (Közlekedés.) A’ magy. orvosok és term. vizsgálók 2-ik ügyülése ügyében. Fővárosi ujd. Bank. Elveszett leány. A’ váczi siketnémák próbatétele. Megyei dolgok. Zala (rendőrségi szbbák, gyámsági választmány, közmunkák, v. házasság). Somogy (fölirás a’ katonaöszpontositás tárgyában, tűzvész, az iparegyes, nagylelkűen pártoltatik, hála ’s jelentés ennek nyomán a’ szerkesztőségtől). Szabolcs (alispánválasztás). Ugocsa (polit. életpangás oka’s javaslat ellene). Csongrád (testvérgyilkolási eset, kereskedők bejegyzése). Kir. vár. köréből. Korpona (a’ beléletrajzból ismét néhány vonás, harag és háború a’ P. Hírlap ellen). Szabadka (börtön, bot, rendőrség, szomoritó adatok a’ nép erkölcsállapotjáról). Iskolai ügyek. Sopron és Bártfa (az ág. vall. tanodák örvendetesen haladnak a’ nemz. oktatás ösvényén). Vidéki levéltárcza. Marmaros-szigethi leányiskola. Nyilt levél Hontból Bory Páltól. Zágráb, magyar nyelvtanítás akadályai. Külföldi napló. Angol-, Francz-, Spanyolhon. Egyveleg. Értekező. Védokok az örökváltság mellett. Gindely János. Hivat. tudósit. Hirdetések. MAGYARORSZAG ES ERDELY. 6 cs. ’s apost. kir. felsége Hochreiter Izidor zágrábi kanonokot és főesperest berucioi czenzetes apáttá,— Vukovics Máté kanonokot és urbóczi főesperest drusmai vagy dusmai czímzetes apáttá, — végre Király János canonicus a’ latere ’s püspöki cancellariaigazgatót uhodi B. Sz. M. czímzetes apátjává méltóztatott legkegyelm. kinevezni. — (H.k.) A’ tiszántúli ker. táblánál Szuhányi János és Csomay Pál halála által megürült valóságos ülnöki hivatalokra Szentpály László Ugocsa megyei főszolgabíró ’s Kossuth András ugyanazon Ítélőtáblái jegyző , ennek helyébe pedig Pózner Antal Szabolcs megyei főszolgabíró neveztetett ki. — (H.k.) A’ rm. m. kir. h.tanács kebelbeli kiadóhivatalánál Holczer József halála által megürült hites jegyzői hivatalra Frenreisz Vinczét, — ennek helyébe pedig járulnokságra Pyber Sándor kebelbeli díjnokot alkalmazd. (Hivatalos tudósítás.) Vezérczikk. (Közlekedés.) Aggasztó hírek érkeznek nem egy vidékről. Bihar úgy valamint Somogy a’ katonagyakorlati öszpontositás ellen felír , mert a’ népnek magának sem lesz mit ennie; derék gazdasági hírlapunk a’ „Magyar Gazda“ innen is amonnan is rossz aratásról tudósít, ’s hogy egy szóval sokat mondjunk, még az áldott Torontál országos hírű Háczfeldén is Ínségről beszélnek. Mi azonban a’téjszakára előrelátható élelemszűkét mégis csak részes ínségnek hiszszük, ollyannak, melylyet természetes forgásukban könnyen enyhítenének a’ körülmények, hogyha jó ’s olcsó közlekedési módok hiánya nem akadályozná a’ belkereskedés szabad mozgását. Ám vessen csak majdan tél derekán akárki egy összehasonlító tekintetet a gabona piaczi árára, csaknem előre jóslani mérnök, hogy világrészek közt nem lesz gabonaár tekintetében nagyobb különbség, mint Magyarország vármegyéi közt. Hogy is ne? hiszen az európai szárazföld nagy közlekedési hálója még nagy részben csak készülőben van, mégis a’már kész töredékek’s Anglia Leviathán-gőzösei segedelmével tán kisebb bajjal ’s kevesebb idő alatt juthatnánk Pestről Amerikába, mint Marmarosból Pestre meg vissza, ’s egy mérő gabonát bizonyosan kevesebb költséggel szállíthatnánk Bajáról a’fekete, közép ’s atlanti tengereken Brasiliába, mint a’ Bánságból Homonnára. És ha ezen abnormis állapot mellett eszünkbe jut, mikint az ország közjavát ’s kereskedését gyarapító magányos vállalatokról 1836-ban alkotott XXV. czikk öt esztendő alatt a’ pozsony-nagyszombati vasút egy részecskéjén kívül semmi gyümölcsöt nem termett, ’s igy ámbár ezen törvény az illynemű vállalatokat adómentesekké tevén, egy részben legalább nagyobb kedvezéssel ajánlkozik, mint tudtunkra bármelly országnak hasonló törvényei,— annak sikeréről tehát a’törvényhozók annyi reményeket tápláltak , hogy készebbek voltak más alkotmányos nemzetek példáját, miszerint minden egyes esetre nézve a’ kisajátítással összekötött engedelmezés országgyűlésen történik, elmellőzni, mintsem az országgyűlések közti időt kipótolhatlanul elvesztegetni, mégis e’ törvénybe vetett reményeik egészen meghiusodtak; valóban lehetetlen tisztelt hazánkfiait esengve nem kérnünk, méltóztassanak komolyan fontolóra venni, ’s az eszmesurlódás mezején kimeritőleg át is taglalni: valljon csalatkozánk e, midőn lapjainknak legelső számában mindjárt azon meggyőződést fejeztük ki, hogy nálunk a’ közlekedés nagy eszközeit, a’ nemzed test eme’ vérereit, közköltségen kell építenünk. — Nekünk úgy tetszik, hogy egy vagy más dolognak ajánlatára 99 gyönge okocskánál többet nyom egy ollyan ok, minővel az egykori község a’ harangozás elmulasztását mentette, t. i. hogy nincs harangja. Talán nekünk is elég volna egyetlen okot felhoznunk, hogy a’magános vállalatok kecsegtetésére alkotott törvényünk mellett sem vasutunk sem csatornánk. — „Igen — mondjátok — de majd lesz , hiszen a’ bécs-győri ’s középponti vasut-vállalatok főnökei bizonyosan nem fognak késni tökéletesen nyugtató nyilatkozásaikkal a’ hozzájok intézett nyilvános kérdésekre.“ — Nyilatkozásokat magunk is remélünk , de megnyugtatókat — legalább a’ bécs-győri vasútra nézve — nem igen. De legyen bár, mégis e’ két vállalat, ha egyetlen éjnek átfordultán fölépítenék is a’ tündérek, mint a’ karcsai templomot Bodrogközön, az ország szükségét egészen egyáltalában nem fedezhetné; ’s ha ki minket több meg több vállalatok elkövetkezésével kecsegtetne, kecsegtetésében csak amúgy gyönyörködhetnénk, mint a’ mezitlábos majdani sarkantyúja pengésében; ’s hogy optimisticus reményekre nem igen van hajlandóságunk kevülni, akul az érdek hatalmas kilétét hozzuk fel. Magyarországon egy nagy közlekedési vonal, például a’ lengyel határszéltől Fiuméig, a’ legközelebbi 25 éven át bizonyosan nem lesz nagyon nyereséges vállalat, ’s erős követelés volna magánosoktól remélenünk, szórják ki millióikat legjobb esetben száztól egy vagy két kamatra , midőn más után hatot, sőt a’ kinek lelkismerete elég tág, hogy a’ kamattörvényt, mivel rossz, kötelezőnek nem tartani merészelje, többet is kapnak. Már pedig honunknak ép’ illy nagy fővonalakra van szüksége. Azonban van egy más tekintet is, melly a’ közköltségem építést javasolja. Akármint pengesse bár egy vagy más vállalkozó a’ hazafiságot ajkain, puszta hazafiságból soha sem fog vasutat építeni, vagy csatornát ásni , következőleg azt mindig akkint is fogja kezelni, a’ mint saját haszna kívánja, és igy a’ szállítási bért soha sem fogja bebb vinni, mint épen kell, hogy olcsóbb bérből sokaktól több jövedelmet kapjon, mint drágábból kevesektől. De a’ politicai számtannak theoremáját, miszerint olcsóság növeli a’jövedelmet , nem lehet tovább vinni, mint csak addig, mig a’ fizetés kevesitése arányban marad a’ fizetők szaporodásával; különben a’ haszon elenyészik. Ellenben a’ statusnak, hogy ha nem kölcsönpénzen épit, egyenes jövedelemre ügyelni a’ legnagyobb botlás volna; ő reá sokkal több haszon hárul mellékesen , a’ lakosok növekedő jóvoltából, mintsem e’ tekintetet amannak alárendelhetné, és igy közköltségen épített utakon, csatornákon a’ szállítási bért annyira leszállíthatni, hogy épen csak a’ kezelési és fentartási költségeket fedezze, ’s előre nem látott esetekre egy kis takarékot adjon. Az illy olcsóság ha mindenütt jó, mivel magának a’ néptömegnek közvetlen részesülését föltételezi, Magyarországon még mulaszthatlanul szükséges is, mivel nálunk sok okok, többek közt épen a’ közlekedési eszközök hiánya miatt a’ pénz nagyon szűk, ’s itt a’ vasutak, csatornák élénk mozgalmat készen nem találnak, hanem megfordítva az élénkebb kereskedési mozgalmat ép’ a’ közlekedés könnyítésével kell még csak teremteni. •Az 1836: XXV. czikk azon kezdődik, hogy a’ legközelebbi országgyűlésen illynemü vállalatok iránt a’törvényhozás okvetlenül kimeritőleg fog rendelkezni.— Ki a’jövendőt akarja megkötni, felejti, hogy a’jövendőnek körülményei nem tőle függnek, ’s az illy okvetlenséggel úgy szoktunk járni, mint Mátyás király örökké tartandó törvényeivel; egy-két év múlva azt mondták reá: „Mátyás újításai eltöröltetnek.“ Az okvetlen rendelkezés, a’ mint tudjuk, elmaradt, de a’ rendelkezés szüksége ép’ ez elmaradás által növekedett; minélfogva mi u°y gondolkozunk, hogy a közlekedési módok tárgyában gyökeresen intézkedni csakugyan a’ legközelebbi országgyűlés feladatához tartozik. — Mire nézve csekély véleményünkkel oda nyilatkozunk, hogy a’mint már az 1827-ki országos küldöttség a’ közlekedési módokat igen helyesen három nagy osztályra sorozta, t. i. országosokra, törvényhatóságiakra és helységiekre, úgy ezeknek létrehozásához az ország minden lakosának aránylag hozzá kell járulnia; nevezetesen az országosokhoz mindenkinek , ki az országban, a’ törvényhatóságiakhoz mindenkinek , ki azon törvényhatóságban,’s a’helységiekhez mindenkinek, ki a’helységben lakik vagyok; ’s a’teendők elhatározásának és kivetésnek is e’ szerint kell történni; t. i. az első rendűekre nézve országgyűlésen , a’ másodikiakra a’ törvényhatósági ’s a’ harmadikiakra nézve helységi municipiumok utján. — Hiába, uraim! hiába kerülgetjük a’dolgot minden oldalról, hasztalan gondolkozunk az adózó nép terheltetése nélkül előteremtendő ,,fundus publicus“ról; adjuk meg magunkat az igazságnak , adjuk meg magunkat saját javunk ’s erszényünket közvetlenül illető érdekünk parancsának: építsünk utakat, csatornákat közköltségen. Ez a’ legkönynyebb, legegyszerűbb, legbizonyosabb és — merjük állítani —a legkevesebb áldozatba kerülő mód. Ám számítsa fel akárki utazási költségeit, kárát, hátramaradását, miket rossz utak miatt szenved, vegye számba, hány jobbágy-vagy béres-napot veszít, csak hogy gabonáját, gyapját piaczra szállíthassa, és igen kevés ember lesz az országban, kire a’ vas- és más jó utak, csatornák közköltségein építéséből évenkint több teher hárulna, mint mennyi veszteségébe kerülnek most a’ rossz utak. És csak ne mondjuk , hogy pénzünk nincs. Csak egyetlenegy megye van az országban (Árva vmegye) , mellynek földéből mintegy 2/3 rész van jobbágykézen, több sehol; fele csak Temes, Mosony, Bács és Baranyában, ’/s része csak Tolna ’s Torontálban (’s Körösben mintegy 4/n, Verőczében 10/33 rész), V* része csak Békés, Győr, Pozsony, Sáros, Soprony megyékben van adó alatt; a’ többi megyékben mind kevesebb és kevesebb egész Fejérig, hol '/m rész, Szatmárig, hol '/m rész, Zólyomig, hol /is, Szabolcsig, hol V21, és Marmarosig, hol '/44-ed rész van csak adó alatt *), ’s mégis a’ jobbágyi tartozásokon kívül, mik nem közadó természetűek, hadi ’s házi adó, közmunkák , deperditák ’stb. fejében az évenkinti adó bizonyosan felrúg 15 millió pengő frtra, és ez évről évre minduntalan; vegyük fel, hogy országos közmunkákra évenkint 2—3 millió fordittatnék, ’s ezt aránylag mindenki viselné: a’ nem adózó kiváltságos osztályok ezen , nem idegen hatalom által reájok rótt, hanem szabad emberekhez illőleg önakaratból , saját felszámithatlan nagy hasznukra elvállalandó rendes terhet nem igen neheztelhetnék; az adózó nép pedig az eddiginél nagyobb terhet nem viselne, a’mennyiben azt, mit az országos közmunkákra aránylag adóznék, a’ nemességnek megyei ’s helységi közmunkák terhébeni részesülése helyrepótolná; ’s vegyünk fel csak 20—30 évet, és ne felejtsük számvetéseinkből, minden mérföldnyi kész vasút mennyire könnyítené a’ folytatást, mennyire nevelné a’ hozzájárulás kedvét ’s azon mindenható érzelmet, a’ vállalkozási szellem teremtőjét, melly saját erőnkkel létrehozott műveink szemléletéből átihletné a’nemzet kebelét, — valóban csudálkoznunk kell, hogy e’nemzet, melly háborús időkben a’szerencsétlenség eltávoztatásának nemleges jótéteményéért olly tömérdeket áldozni kész vala, már régen saját positiv javáért, ezen olly igen egyszerű’s nem *) Távol vagyunk a hiedelemtől, hogy ezen adatokat mathematicai bizonyosságunknak állitanók. Honnan is menthetnénk illyeneket ? Azonban alapul van véve az országos összeírás is. Az egész lajstromot, tisztelt barátunk Hegedűs Pál urnak, Verőcze ügye három országgyűlésem érdemes követének nagy becsű munkáját, közölni fogjuk, midőn adóról fogunk szólani. — Szerk. 127 64. Augustus 111841. Pesti Hírlap Meghirlap minden héten kétszer : szerdán és szombaton. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékkal 6tt pengő pénzben. Előstzető Lajos kiadótulajdonosnál, hatvani-utczai Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden cs. kir. postahivatalnál. Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ha egyegy hasábsorért, petit betűkkel, 5 pengő krajcrár számittatik. hetni helyben Länderer