Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-01-13 / 108. szám

ról be nem érkezik, ’s az eddigi biró mellett vezéri zászlót nem ragad. — Ezen az úgy tekinté ez ügyet, mint önmagáét, ’s a’ város nyilt utczáin kiáltá ki elég balgatagul, hogy e’ választásnál nem a’ mis­­kolczi biró, de a’ megyei jövendő tisztválasztás fo­rog kérdésben. Majd a’ választást megelőzött napok estéjén vezérlete alatt, fáklyás zene mellett, botjai­kat ’s csákányaikat fejeik fölött ujongatva forgató csoportok járták be a’ főbb utczákat, törve és rom­bolva mint fergeteg. A’ muzsika és torokzaj fölött fülsértőn hallatszott illyenkor a’ bezúzott békés pol­gári lakok ablakainak csörömpölése, mellyek kö­zül számtalanok törettek be; nevezetesben pedig B. S. volt másod alispánunkon kívül az ellenfél je­lelnének szülejéé is, mellynek (mint hiteles tanuk­kal bizonyítható) maga a’ vezér ur volt mestere. Majd az ellenvéleményű polgárok utjokban támad­tatak meg, ’s arczukon széles kék folttal bocsáttat­tak el; a’ vezér neheztelését biró polgárok lakai kö­rül eső házak ereszei alatt égő fáklyák lobogtattak, udvar- ’s házkeritések romboltattak szét, ellenséges tanyák támadtattak meg, bár itt nagyon is értettek a’ repulsióhoz. E’közben első alispánunk előtt egymást érték a’ tisztelgések, kinek nyomadékos beavatko­zása hiresztelteték, ’s a’ vezér úr által — elég sze­rénytelenül — a’ tisztelgő beszédben is kimondatott, hogy ő különösen azért is éljen, mert részükön van. Csinos kis tactica volt ez, de minden kiszámítás, és süker nélkül, mert a’ derék férfiú, ki egész éltében a’ népért élt, ’s egyetlen jelszava volt mindenkor ennek boldogitása, hű maradott most is magához; kijelenté szóval, hogy ,,a’ nép szava isten szava“, ’s tettleg mutatá meg, hogy ezt korlátolni még véle­ménye nyilvánításával sem kívánja, mi könnyen be­avatkozásra magyaráztathatnék. — E’ tisztelgések ’s utczai járkálások — mellyek leginkább erő-demon­­stratióul történtek, ’s hihetőleg terrorismusra valá­­nak számítva — kicsalták ollykor-ollykor tanyájáról az ellenfelet is , de az összeütközhetés kikerülése tekintetéből mindenkor a’ másik fél eltávozta után. Ezek részéről is volt egy ablaktörés ’s — mint hal­­ak — az ellenfél tanyájának egy főnélküli csoport által történt megtámadtatása; de ez is reactiója volt már — bár nagyon hibásan — az előbb történtek­nek. Mind­ezek közben a’ tacticának legnevetségesb nemei sem hiányzottak; fenhangon hireszteltetett ugyanis, mikint nálunk is egy feketetollas párt ké­szűl keletkezni, mellynek végczélja : minden refor­mátust — á la Heves — elzárni a’ közhivataloktól. És e’ gyanú alá vont egyedek leginkább azok, kik tettel bizonyiták be, hogy e’ megyében senkinek sem feküdött annyira szivén a’ hevesi fehértollas párt ügye, mint épen nektek. Nyugtatásukra szolgálhat azonban, hogy e’ gyanúsítás leginkább azon urak­tól jő, kik vallás nélkül már talán agitálni sem tud­nak. Valóban csak nevetnünk lehet, midőn e’ gya­núsítást még azon cortesvezértől is kell hallanunk, ki a’ hevesi feketetollas párt embereivel nagyon is jó barátságban áll. — Ezt megemlitni szükségesnek véltem. Egyébiránt a’ dologra térve: az eddig előa­dottak után csak azt kell megjegyeznem, hogy illy zajos tisztválasztása Miskolcz városának még soha sem volt. Sajnosan kell mondanom, hogy nincs e’ nagy városnak egyetlen vidéke sem, mellyben mind­két részről cortestanyák nem ültettek volna föl. A’ választás azonban, mind ezen ijesztő körülmények után is, csöndességben ’s nagyobb részint szavazat útján történvén meg. Kun Miklós 1057 szavazattal, 441 ellen, főbíróvá, választatott; albiró lett Bojtos Mihály; főjegyző: Édes László; aljegyző: Rozgo­­nyi Alajos; közügyész: Csabay József; tanácsno­kok: Szép József, Pintér Ferencz, Lökös Imre, Debreczenyi László, Pásztor Sámuel, Hankó Mi­hály, Hudiczius Ferencz, Bendig János , Povovszki Konstantin, Ub­er Antal, Záhr János; inspector: Csorba István; pénztárnok: Mizalkovics, Reich Fe­rencz és Réti Sámuel. — Erdélyi országgyűlés. December 18-kán (21-ik orsz. ülésben) az említett fölirati javaslatok a’ kisérő tudósításokkal együtt, tárgyalás alá vétet­vén , a­ RR. azokat észrevételeikkel együtt küldött­ség által a’ kir. kormányszékkel közölni rendelék.— A’ kormányszék részéről Brennerberg Sámuel és Gebbel Károly a’ RR. közt megjelenvén, következő nyilatkozatot nyújtanak be az országgyűlési jegyző­könyvre nézve: ,,A’ t. KK. és RRnek az orsz. elnök útján a’ kir. guberniummal közlött jegyzőkönyveit megolvasván a’ kir. gubernium, a’ 2-ik ülésről való jegyzőkönyvből azt tapasztalta, hogy az országgyű­lésének a’ kir. biztos által tett kinyitása alkalmával a’kir. guberniumnak a’statusok között volt jelenlé­téről ottan semmi emlékezet nincsen,holott a’ t. Kir. és RR. által a’ kir. biztoshoz az ülésből küldött kö­vetség által ez iránt értesittetvén a’ kir. gubernium, és maga kebeléből is a’ követség mellé tagokat ren­delvén, legottan a’ statusok ülésében megjelent, és a’ követségnek a’ kir. biztostól lett visszajövetelét ott várta be , onnan ment az érkező kir. biztos elébe és az ülésbe be-, valamint onnan elmenetelekor ki­­kisérte. Melly hiányosságot kipótolandónak vélné a’ kir. gubernium.“ — Erre a’ BR. megjegyzék, hogy a’ kir. kormányszéknek az említett ülésbeni jelenlé­téről a’jegyzőkönyvben igenis létetik említés, a’ tisz­telgő küldöttség mellé pedig nem a’ kormányszék nevezett ki tagokat, hanem a’ Lili. neveztek ki két­ kormányszéki tagot a’ küldöttséghez. — Későbben a’ kormányszék a’ BR. ülésében megjelenvén, föl­­olvastatok a’ hódolati hit tárgyában­ legfelsőbb meg­erősítést nyert törvényczikk és ő felségének erre 1841 évi aug. 29-kén Grätzben 4021 sz. alatt költ­­ kegyelmes leirata. — Dec. 21-kén ismét szőnyegre­­ kerültek a’ kormánytanácsnoki és itélőmesteri vá­lasztások melletti fölirati javaslatok a’ kormányszék észrevételeivel együtt. A’ kormányszék a’ „deroga­­men“ szót kihagyatni óhajtá, miben a­ RR. nem egyez­tek meg ; erre a’ föliratok a’ kisérő tudósításokkal együtt megállittattak ’s másnapi ülésre tisztára íratni rendeltettek. Ezek után gr. Gyulai Lajos zarándi kö­vet megujitá a’ magyar nyelvre és a’ pöröknek or­szággyűlés alatti folyhatására nézve már egy ízben tett indítványát. Az elnök az elsőre nézve értesité a’ Ritet, hogy ő felségének egy a’ magyar nyelv ügyé­ben költ kir.leirata nem sokára szőnyegre kerületül; a’ másodikat az országos kiváltatokkal együtt javas­­sá fölvétetni, miben a’ BR. mégis egyeztek. — Bar­­tha Károly háromszéki követ indítványa, miszerint a’­sérelmek összeszedessenek, kidolgoztassanak és még ezen országgyűlés alatti orvoslás végett előter­jesztessenek, elfogadtatván, teljesítés végett a’ bí­ráló biztossághoz utasittatott. Udvarhelyszéki követ Szombatfalvi József sérelemkép tett indítványa Fe­jérvári Lajos udvarhelyszéki főorvosnak a’ kor­mányszéknél hasztalan sürgetett elmozdítására néz­ve, — ugyszinte gróf Bethlen Gábor Felső-Fehér megyei követ javaslata, miszerint némelly a’ megyé­től elszakasztott részek, jelesül a’ hét birák és szebeni publicum jószágai visszaadassanak, — ha­­sonlag a’ bíráló választmányhoz utasittattak.— Dec. 22-kén a’ föliratok és kisérő levelek, meghitelesitve és aláírva, küldöttség által a’ kir. biztoshoz küldet­tek át fölterjesztés végett. A’ hódolati törvényczikk az ő felségétől leküldött formában elfogadtatott, mi­re a’ gyűlés Januarius 4-kéig eloszlott. Igazítás Előbbi számunkban a kinevezések között ol­vasható, hogy ő cs. kir. felsége Burdina Károlyt ma­gyar indigenatussal méltóztatott megajándékozni. — Kérjük tisztelt olvasóinkat, ne botránkozzanak meg a’ szarvas hiba fö­lött. Hirlapszerkesztőknek igazán ezer b*juk van. ■— Azt gon­dolok hogy a’ kinevezések registraturája alól már csak bízvást fölmenthetjük magunkat,’s megnyughatunk benne, hogy a’ H­­­r­­n­ö­k­ből átírassanak a’nélkül, hogy előlegeken még ezt is vé­gig kellene v­zsgálgatnunk. — És íme, itt a’ hiba, és miilyen szarvas! — Minden gyermek tudja , hogy magyar indigenatust csak országgyűlés ajándékozhat; különösen pedig még azt is tudja, hogy Burdina Károly már törvény által 11840: 52­­ hazafituittatott, és a’ fatumnak ép úgy kell hozni, hogy a’ kinek kezén keresztülment a’ kinevezések átirása, a’ sok mechanis­­mus közt e’ körülmények figyelmét k kerülték. — Bizony bi­zony végtére még a’pénzkeretet, gabonaált ’s Duna-vizállást is a’ szerkesztők lesznek ként felettek registrálni. — Kossuth. ÉJSZAKAMERIKA. Tyler, az éjszakamerikai gyesült tartományok praesidense, a’ congressust múlt hó 6-kán megnyitó üzeneti beszédében helyesli az amerikai kormány­nak M. Leed pörébeni eljárását. — A’ rabszolgake­reskedést szigorúan megrója ugyan, de az e’ tárgy­ban az európai hatalmasságok közt kötött utóbbi szerződésnek azon pontját, miszerint egymás hajóit vizsgálat alá vehessék, az amerikai hajókra kiter­jesztetni nem akarja,—az amerikai határkérdéseket még be nem fejezetteknek említi;—a’ pénzügyre néz­­ve tervet terjeszt a’ congressus elébe, melly—jól ér­tesített személyek állítása szerint—ha nem állíthatná is teljesen helyre az amerikai statusok hitelét, leg­alább nevezetesen javítaná; — végül a’ tengeri és szárazföldi haderőt ajánlja a’congressus figyelmébe. ANGOLHON, O’ Connell ’s a’ dublini városi tanács közt újra kellemetlen vitákra adott alkalmat egyik tanácsbe­linek azon indítványa, hogy Grey­fordnak izlandi helytartóvá lett kineveztetése üdvözlőirattal tisztel­­tetnék meg. O’Connell az ellenkezőt kívánja, t. i. kérelmet akar a’parliament élébe terjeszteni, a’hely­tartó-lordnak tisztéből leendő kitétetése iránt. Hosz­­szas vitatások után az üdvözlőirati indítvány 34 szó­val 11 ellen megbukott. Egy másik szintén neveze­tes, t. i. az izlandi haszonbérlői rendszer javítását tárgyazó indítványt is készül O’ Connell előterjesz­­te­ni; javaslata az, hogy ezentúl a’ haszonbérlői szer­ződések bizonyos évekre köttessenek, ’s csak hat­hónapi előleges fölmondás mellett lehessen a’ jószá­got a’haszonbérlőtől visszavenni,’s végre hogy az el­bocsátott haszonbérlőnek a’ jószágba fordított javí­tásaiért kárpótlás adassék. — A’ stock por­ti Chronicle azt javasolja az ottani gyártóknak, hogy azon esetben, ha a’ földbirtokosok a’ gabnatör­­vényeket lágyítani nem akarják, ők a’ gyárvárosok­ban létező minden ollyan munkást, ki faluról való ’s a’ falubeli szegények­ intézetétől gyámolitást igényel­het,—hazabocsássanak; a’lancashirei gyárból ekkint eleresztendő 50,000 család könnyen fölemészthetné több apró grófság termékeit.—A’ Sun jólértesített kö­rökben azon hirt hallja szárnyalni, miszerint az angol királynő férjét, Albert liget „királyi­ férj“ czimmel szándékozik fölékesiteni; ekkor indítvány fog tétet­ni a’ kir. férj évdijának a’ statuspénztárból 30 ezer font sterlinggeli szaporitandásáról. — Az angol hír­lapok is elkezdők immár a’ Dupoty felett hozott íté­letnek szigorú bi álattit. A’ M. Advertise­r azon hirt közli, hogy a’ Bu­ckingham és Wellington herczegek a’ felső háznak számos 's az alsónak legalább­ száz tagjával elpár­­tolandnak Peel Róberttel, ha ez a’ gabnatörvények bármi módosítását fogná indítványozni. FRANCZHON: A’ franczia követkamarának dec. 29-kei ülé­sében Ducos, a’baloldal egyik tagja, olly törvényja­vaslatot tett a’kamara asztalára, minélfogva „válasz­tók legyenek mind azon polgárok, kik a’ megyei es­­kütészék névjegyzékében beiratvák; — szintén vá­lasztók mind azon polgárok, kik a' fenyitőtörvény­­könyv 383. czikkéből keletkezett megférhetlenség miatt e’ névjegyzékbe be nem iktatvák.“ — Odilon Barrot magára vállalá az előleges vitatások után, olly törvényjavaslatot terjeszteni elő, melly a’ sajtó biztosításául szolgáljon. — Az ellenzéki párt külön­­szinezetű követeiből már választmány is neveztetett az e’ tárgyban behozandó javítások átvizsgálására. — A’ dec. 27-ki óvást aláirt­áfi szerkesztő közeleb­bi ülésükben elhatározó, a’ pairterv,széki ’s kamarai vitatásokról lapjaikban semmi említést nem tenni, és valóban a’ National, Quotidienne, Gazette, Liece és a’ La France híven teljesítők e’ fogadásukat, el­lenben a’ Courrier Francais, La Patrie és a’ Temps közlötték a’ pak­kamarai üléseket; a’ tudósok egye­sületének részéről Chateaubriand és Laffitte is hoz­zájárultak a’ hirlapszerkesztők fentebbi nyilatkoza­tához. A’ Wiener Z. szerint maga a' Journal des Débats ministerpárti lap is törvényesnek vallja alak­jára ’s tartalmára nézve a’ 16 szerkesztő nyilatko­zatát. — A’ Courrier Francais szerint a' m­inisterium 24 órai megfontolás után ellatározá az ellenzékpárti lapokat nyilatkozataik miatt meg nem pöröltetni. SPANYOLHON. A’ Spanyol cortes-ülések dec. 26-kán nyittat­tak meg; a­ regens által elmondott trónbeszédet az alkotmányhoz és az ifjú királynőhöz való ragaszko­dás szelleme bélyegzi; a’ christinapárti lázzadás röviden emlittetik, azonban az özvegy királynő ne­vének megemlítése nélkül. A’ küludvarokban­ viszo­nyok békéseknek festetnek; de a’franczia kom­ány­­nyali újabb összeütközésekről szó sem létetik *); a’ bask tartományok törvényeinek a’ nemzeti alkot­mánynyal leendő összeegyeztetése végett törvényja­vaslatok terjesztetnek elő ; a’ hadisereg mostani rendszerének fentartása jelentetik; ’s végre a’sta­tushitelezők azon reménynyel biztattatnak, hogy a’ kormány kötelezéseinek ezentúl jobban eleget tehet, mint tavaly. Most, midőn a’ német vámszövetség hatalmas emelkedése a’ statusférfiak figyelmét annyira magá­ra vonja, midőn a’német időszaki sajtó sanguinis­­musa az adozi csatlakozás valószínűségét m­ár-már a’ császári birodalom határain is túlterjeszti. —­épen most egy czikk jelent meg a’ Frankfurti Journal­ban , melly a’ minő fontos magában véve, ép úgy, ha közelitési egyengetésre volt számítva, meg kell vallanunk, hogy czélját egészen eltévesztő, ’s al­kalmas lehetne a’ csatlakozási hajlandóságot még azoknál is meghűteni, kik honunkban némelly ke­reskedési állapotok nyomasztékos ténye miatt, mi­előtt számvetéshez nyúlnának, némi nemes gerjede­­lemből az eszmének barátai lehettek volna. De hi­szen halljuk a’ czikket magát: „F r a n k f u r t. A’ franczia ’s angol lapok nem bírnak megválni azon képzelődéstől, mintha a’német vámegyesület ügyei és kivált a’ luxemburgi kérdés különösen porosz ér­dek volna. Azt hiszszük, egyszernél többször meg­mutatok, hogy a’ vámegyesület csupán ’s egészen német érdeket foglal magában, ’s a’ vélemény, mely­­lyet mi vallunk, Ausztriának is nézete, ámbár ezen status az egyesületbe még nem lépett. Ha e’ ténydo­­logra visszahivatkozunk, ez azért történik, hogy va­lami jobbra tanítsuk azon külföldi lapokat, mellyek önmagoknak fejekbe verők, hogy a’ vámegyesület vetély ’s féltékenység tárgya Ausztria ’s Poroszor­szág közt. 1273 óta mai napig, a’ habsburgi ház, a’ német nemzeti érdekekből mindenkor és szakadatla­nul politicájának vezérgondolatát merítő ’s e’ szerint működők. E’ czél felé törekvése közben csak egy pillanatig sem távozék el a'jognak szigorúan kijelölt vonalától, ’s igy a' „megtestesült törvény“ mellék­név is, mellyet Németország habsburgi Rudolfjának adott, örökségi részül szállott át utódaira. Ekképen egy olly egyesület alapításánál, melly anyagi te­ NÉMETFÖLD. mj A francz.­ király trón­beszédében sem teletik említés Spanyolországról. . E két status kii/.ti újabb egyen­tlensé­­gek okául tu­ajdon thatni a/.t, hogy a’ spanyol udvarhoz küldött fianexia követ Sa’vandy követségi levelet egye­dül csak a’ királynőnek akarja bemutatni; Esparteio ez által magát megsértve érezé, ’s a’ franci­a ku­vet meg­hatalmazását el nem fogadá; m­iről ez udvarát nyomban tudósitá, ’s készülten áll elhagyni Spanyolországot. 8 31

Next