Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-04-03 / 131. szám

,,sine qua non“-t írtam ide, t. i. a’ békével. A’ haladás, az előmenet és a’ javítás nem jelentheti, hogy osztozzunk abb­an, mi megvan; hanem jelenti, hogy teremtsünk ollyasmit, mi még nincs, ’s osztozzunk ebben, arány­lag munkánkkal, de helyesebben és emberhez illőbben, egyenlőn. Ezen csekély megjegyzés csak egyszerűsé­ge miatt álland itt észrevétetlen , mert helyes az , hogy a’ legfontosabb dolgok is elvesztik beesőket, ha vulgaris alakban adatnak elő;hiszem is, hogy mivel ezen egy-két szóban foglaltatik haladásunk kérdése, számos kötetek fognak róluk íratni, mellyek majd csalhatlanul bizonyí­­tandják, hogy még jó ideig nem értendjük egymást. Azt állítják némellyek, hogy bajainkat kell előbb is­mernünk, mielőtt javítanánk. Igen helyes. Sokan isme­rik társasági bajainkat, sokan nem ismerik, sokan nem akarják ismerni; némellyek tulajdon bajaikat tartják nem­zeti bajnak, némellyek bajaik eredetét másoknak tulaj­donítják, mások a’ bajok okait nem ismerik ’s keresik, mások végre a’ keresés által időt kívánnak nyerni; de elég, hogy baj van, ’s hogy ezt senki nem tagadja, ’s hogy a’ baj valami érezhető mennyiség, mellynek alkal­matlanságától kiki szabadulni törekszik. Ha bajainkat szép rendszeres osztályokba sorozván, hazánkfiai elébe nyújtanám, hihető, hogy némellyek meglepetést éreznének; de igen sok atyánkfiát erősen megharagítanék; és nem ok nélkül, mert hibákat kikutat­ni ’s kijelölni nem mesterség, ’s a’ dicséret ellentétét mind máig — Kr. u. születése utáni 1843-ik évig — sem egyes ember, sem nemzet, nép vagy társaság eltűrni nem tanulta, és mégis ki kell mutatni a­ bajokat. Tán alkalmasabb és kevesebb főfájással lenne egy­bekötve a’ tagadó mód: kimutatni t. i., mikint nem lehet haladni? A’ mint jelenleg még semmire le nem kötelezem magamat, vagy az egyik vagy a’ másik utat választandom, mint azt rövidebbnek vagy jobbnak ité­­lendem. — Csendes. EGYESÜLET. A’ kisdedóvó-int. M. t. egyesület i. e. febr. 13-kán és folytatva 30-kán tartott közgyűlésén I. felolvastatott a’ választottságnak múlt egész év­ mun­kálatiról , azoknak eredményeiről ’s általában a’ kis­dedóvás körében hazánkban történtekről, jelentése, melly közméltánylattal fogadtatott. — II. Ezen jelentés foly­tában a’ nyári nagygyűlés megszüntetését illetőleg fájdalommal értesült ugyan az egyesület azon rész­vétlenségről , mellyből nagygyűléseinek népetlensé­­ge némileg magyarázható, mielőtt azonban az egé­szen megszüntetnék , érdekgerjesztésül jövendőre nagy­gyűléseken a’ kisdedóvásról ’s általában nevelés­ről nemzeti nyelvünkön értekezések fognak az egye­sület vállalkozó tagjai által felolvastatni; ’s miután tagadni nem lehet, hogy a’ pesti medárd-vásár alatt több egyesületek gyűlései ’s egyéb érdekes tárgyak a’ részvevők figyelmét egészen magukra vonják, az alap­szabályok 8-ik pontja akkép módosíttatott, miszerint a’ nyári nagygyűlés az augustusi vásár előhetének pénte­kére tétetvén át, valamelly nyilvános helyen tartassák.— III. Az egyesület fenmaradásának nagyobb biztositékául már több évek előtt némelly buzgóbb tagjai hat éves részvény-aláírásaikat örökre megalapiták, kiknek pél­dájára a’ gyűlés folytában következő hazafiak voltak szívesek részvény-alapítványaikat benyújtani: t. ez. An­tal Mihály, Bezerédj István, Fáy András, Festetics Béla gróf, Kempelen Károly, Kendelényi Károly, Müller Magdolna, Orczy László bárónő, Podmaniczky Ármin b., Podmaniczky Fridrik b., Orczy László b., Zichy Béla gr., ifj. Zichy Miklós gr. urak, kiknek az egyesület, va­lamint szíves közbenjártaért egyesületi elnök Festetics Leo grófnak is, köszönetet szavazott. — IV. Szögyényi Antonia, Bohus Jánosné assz­­o­nya, az egyesület 's ál­talában kisdedóvás iránt tanúsított követésreméltó érdemei ’s buzgalma tekintetéből, közakarattal tiszteleti tag­gá választatott. — V. A’ tavalyi számadások megvizs­gálása iránt megbízott küldöttség jelenti , hogy azokra nézve semmi terhelő észrevétele sincsen. Ezen jelentés szerint az egyesület vagyonértéke következő álla­potban találtatott: a) alapítványokban ’s 6 °/C, nemkü­lönben ideiglen 5 % kamatokkal tőkésített pénzekben 9335 p.frt; b) részvényekben (mellyek közül az 1836 évben aláirott 168 megszűnt) 3880 frt; c)az 1836-tól 1840-ig tartozásban maradt részvény-járandóságokban 1978 frt; összesen 14,183 pengő frt. — Bevétel: a) 1840-ki pénztármaradék 539 frt 5 fr; b) részvé­nyek után bejött 3394 frt; c) alapítványok után bejött 135 frt; d) kamatokból 534 frt 30 kr; e) adakozások­ból, jelesen Beller Josepha özv. Kövesdy Ferenczné 35 p.frt, Lónyay Ilona Vladár Kristófné 10 frt, Székely Sándor gyűjteménye 69 ft, összesen 104 p.ft, összesen 3686 frt 35 kr. — Kiadások: a) központi tisztvise­lők évdíja 300 frt; b) egyesületi bemondó évdíja 50 ft; c) az 1840-ik évi névkönyv kiadási költségei 78 frt 53 kr; d) levéltár-szekrényre ’s egy vas­ládára 36 frt 34 kr; e) irományszerekre ’s levelezésre 40 frt 40 kr; f) úti költségek és napi díjak 69 frt; g) kamatokra adatott 335 frt; h) elegy 11 frt 37 kr; i) a’ fiók-pénztárba Tolnára küldetett 1935 frt; összesen 3836 frt 33 kr. — VI. Előterjesztettek a’ folyó évre remélhető jövedel­mek , mellyek szerint: 1) az 1841-ki pénztármaradék 850 frt 13 kr; 3) részvények után (mellyek közül az [ 1836-ik évben aláirottak megszűntek) körülbelül 1800 frt; 3) részvényalapítványok kamataiból 193 frt; 4) részvénytartozásokból 3108 frt; 5) tartozásban levő [ alapítványi’s egyéb kamatokból 331 frt 71­,4kr; 6)ideig­­leni­­s állandó tőkék kamataiból 563 frt 15 kr; 7) pél­dányintézeti tanpénzekből 30 frt; remélhetni tehát ösz­­szesen 6864 frt 34 új frt. — Ebből a­ következő szük­ségek fognak fedeztetni: 1. Képzőintézetiek : a) intézeti igazgató évdíja 800 frt; b) fiók­pénztárnoké 30 frt; c) képzőintézeti hegedűmesteré 34 frt; d) hat kisded­óvó rendes növendék havidíjai 576 frt; e) négy rendkí­vüli nevendék két hónapi segélydíja 64 frt; f) dajka bére 73 frt; g) udvaros bére 35 frt 13 fr; h) a’ képző­­­ és példányintézet szükségeire kellő tűzifa ára 150 frt; i) az épületnek jó karban tartására 40 frt; k) a’ képző- és példányintézet belső tisztogatására 40 frt; j) alkal­mazást nyerendő kisdedóvó-növendékek fölsegítésére 180 frt; m) az intézeten kívül szállásoló növendékek lakbére 44 frt; n) irományszerekre, példányintézeti eszközökre és tanszerekre 30 frt; o) képzőintézeti igaz­gatónak gyertyára 30 frt. — 3. Központi tisztviselők év­díjai: a) titoknoké 300 frt; b) pénztárnoké 100 frt. 3. Egyesületi bemondó évbére 50 frt. 4. A’ tavalyi (még ki nem fizetett) ’s ez idei névkönyv kiadási ’s bekötési költ­ségei 1­70 frt. 5. Körlevelek nyomtatására, központi iro­mányszerekre és postára 30 frt. 6. Az egyesület könyv­tárának öregbítéséül a’ tavalyi költségvetésben meg­határozott összegből semmi sem adatván ki, a’ megszer­zett könyvek árjegyzékének kifizetésére és a’ folyó évi e’ czímű szerzeményre 80 frt. 7. A’ józsefvárosi kisded­­óvó-intézet fölsegitéséül, múlt évben történt megnyitásá­tól számítva, öt hónapra 41 frt 40 kr. 8. Ugyanannak fo­lyó évi fölsegitéseül 100 frt. 9. Irnoki ’s correctural (nyomtatási) díjakra (mellyek a’ választottság ítélete szerint fognak megszabatni) körülbelül 50 frt. 10. Előre nem látható költségek fedezéséül 300 frt; összesen 3136 frt 53 kr. p. p. — VII. Folyó évre az egyesület határozatinak végrehajtásául ’s ügyeinek kormányzásául következő tagok választattak: alelnökké (az elnök múlt évben választatván két esztendőre, most nem került vá­lasztás alá) Szentkirályi Móricz, titoknokká: Kacsko­­vics Lajos, ügyészszé: Simon Florent, főpénztárnokká: Antal Mihály, választottsági tagokká: Bánffy Pál b., Csanády Ferencz, Csapó Dániel, Fáy András, Fuchs Keresztély, Hajnik Pál, Hengelmüller Mihály, Kis Károly, Kossuth Lajos, Márton József, Patay József, Rosty Albert, Schedel Ferencz, Szabó János, Székely Károly, Tasner Antal, Wesselényi Miklós b. — Pest, febr. 30-kán 1843. — Kacskovics Lajos s. k., egyesületi titoknok. 131. szám. (103) Hivatalos tudósítások. April. 3-án 1849. (1) Báró Ghillányi Sándor elleni csődp. . Határnap Ungvár junius 13. 1842. 1696. Ung vármegye törvényszéke felírása szerint, Szerednye városában létező cs. k. szabaditékos műszergyár tulajdonosa, néhai báró Ghillányi Sándor hitelezői csődületének határnapja 1842. évi június 13kára tűzetvén ki, ’s ideigleni tömeggondnokká báró Ghil­lányi József, perügyelővé pedig Janicsár László hites ügyvéd neveztetvén, ugyan ez közhírré tétel végett megiratik. Költ Bojtmás hé­lső napján 1842. évben. 604) Flaschner Áron elleni csődper. (1) Határnap Sopron május 3. 1842. 10839. Sopron vmegye törvényszékének tudósítása szerint vagyonában bukott Flasch­ner Áron kismártoni zsidó kereskedő ellen a’ csődület elrendeltetvén, az illető hitelezők megjelenésére 1842ik évi május 3dik napja tűzetett ki határidőül, illető tömeggondnok­­nak Thitremmel János tiszttartó, pelügyelővé pedig Szarka Károly hites ügyvéd neveztetvén; •a mi is közhirré tétel végett tudtul adatik. Költ Bojtmás hó 22dik napján 1842ik évben. (105)(1) Rimanóczy Ádám elleni csődper. Határnap Sopron május 31. 1842. 10840. Sopron vmegyének felírása következtében, szokott kihirdetés végett ezennel tud­tul adatik, hogy néhai Rimanóczy Ádám tömege ellen még 1796. évben határozott csődper­nek ujabbi felvételére, ’s a’ hitelezőknek megjelenésére 1842. évi május 31ik napja tűzetett ki határidőül, perügyelővé Lampert Imre tiszti főügyész, tömeggondnokká pedig Ihász Imre táblabiró neveztetvén. Költ Bojtmás hó 22dik napján 1842. évben. (1071(1) Popovich Mihály elleni csődper. Határnap Kaproncza május 30.-1842. 10879. Kaproncza város tanácsa néhai Popovich Mihály kebelbeli polgár és néhai hitese valamennyi hitelezői csődületének foly­ó évi május 31-ére kitűzött határnapját or­szágszerte olly hozzáadással kérvén kihirdettetni, hogy az e’ határidőn túl beadandó köve­telések el­fogadtatni nem fognak, mi is szokott módon köztudomásra juttatni rendeltetik. Költ Bojtmás hó 2odik napján 1842. évben. (108) (1) Deutsch Leopold elleni csődper. Határnap Lugos május 6. 1842. 10880. Krassó vármegye polgári törvényszékének jelentése szerint Deutsch Leopold lugosi héber kalmár hitelezőinek csődülete f. évi május 6kára rendeltetvén, és ideigleni tömeggondnokká Csákányi Ferencz lugosi k. kincstári tiszttartó, perügyelővé pedig Zakariás Gergely k. k. ügyvédi segéd neveztetvén, ugyan ez kihirdetés végett megira­tik. Költ Bejtmás hó 22dik napján 1842. évben. (HO)(1) Hauser Vilmos elleni csődper. Határnap Temesvár április 16. 1842. 11166. Kebelszerte leendő kihirdetés végett megiratik, hogy sz. kir. Temesvár város tanácsa által keblebeli Hauzer Vilmos adózó tömege ellen csődület rendelteti és a’ hitele­zők megjelenésére folyó évi április 16dik napja határidőül tűzetvén ki azzal, hogy tö­meggondnokká Mayer József kereskedő, perügyelővé pedig Petrovics Pál városi tiszti ügyész neveztetett légyen. Költ Bojtmás hó 22dik napján 1842. évben. (106)(1) Czikart Rozália elleni csődper. Határnap Varasd május 23. 1842. 10848. Varasd vármegye törvényszékének tudósítása szerint, özvegy Czikart Rozália hitelezői csődületének határnapja 1842. évi május 23k ára tűzetvén ki, ’s pelügyelővé Sva­­gell Károly aljegyző, tömeggondnokká pedig Ivekovich István rendeltetvén, —ugyan ez kihirdetés végett megiratik. Költ Bojtmás hó 22dik napján 1842. évben. (109) (1) Dreszler Dániel elleni csődper. Határnap Pozsony április 28. 1842. 10888. Pozsony város tanácsa jelentése szerint ifjabb Dreszler Dániel vagyonában megbukott helybeli polgár és szappanos mester hitelezői csődületének határnapjául f­­élt április 28dika tűzetvén ki, ’s pelügyelővé Schaetzl András alügyész neveztetvén; ugyan ez kihirdetés végett megiratik. Költ Bojtmás hó 22dik napján 1842. évben. (113) Skaliczer Jakab elleni csődper. G) Határnap Pest április 11. 1842. 11509. Pest vármegyének első alispánja jelentvén, hogy Skaliczer Jakab ó-budai kalo­n már hitelezői csődületének határnapja 1842ik évi április llkére tűzetvén ki, ’s ideig­ i­geni tömeggondnokká Kecskeméthy József tanácsnok, perügyelővé pedig Ó h­egy­i kari ügyvéd neveztetvén, mi is kebélszerte kihirdetésre utasittatik. Költ Bőjtmás hó 22dik napján 1842ik évben. (.95)(2) Tömpék Leopold elleni csődper. Határnap Zala-Egerszegen április 26. 1842. 9600. Zala vármegye törvényszékének tudósítása szerint néhai Tömpék Leopold volt nemeti-szombathelyi ispán hitelezői csődületének határnapja 1842 évi április 26-kára tű­zetvén ki, ’s pelügyelőül Szabó Sámuel hites ügyvéd, tömeggondnokká pedig Rosen­­stingel Mihály Nempti uradalmi tisztartó neveztetvén, ugyan ez kihirdetés végett meg­iratik. Költ Bojtmás hó 15-ik napján 1842. évben. (96) Rostyán Sándorné szül. Beleznay grófnő elleni zár. (2) 1925. Pest vármegye jelentése szerint Kostyán Sándorné, született Beleznay grófnő élelmi járandósága is,­­— hitelezői bátorságositása tekintetéből zár alá vétetvén, ugyan ez közhirré tétel végett tudtul adatik. Költ Böjtmás ho 1dik napján 1842. évben. (92) Ahne Jakab elleni csődper. Határnap Eszék május 10. 1842. 9096.. Sz. kir. Eszék városa tanácsa­­keblebeli Ahne Jakab kereskedő ellen csődületet rendelvén, a’ hitelezőknek megjelenésére i. é. május lödik napját határidőül tűzte ki, ’s egyszersmind tömeggondnokká keblebeli Medics József kereskedőt, pelügyelővé pedig Vukovits Dömötör városi főügyészt nevezte ki. Mi is közhirré tétel végett megiratik. Költ Bojtmás ha­­dik napján 1842. évben. (91) Néhai Halász Dániel tömege el. csőd megszüntetése. (3) 9094. Sopron vmgye törvényszékének tudósítása folytában hivatkozva a’ f. é. febr. 8. 5227. sz. a. k. körlevélre, kebelszerte elrendelendő kihirdetés végett ezennel megiratik , hogy nemeskéri helységben elhunyt nemes Halász Dániel hátrahagyott vagyona ellen megrendelt csőd — a’ hitelezőknek az illető örökösökkel történt barátságos megegyezése következtében megszüntetett. Költ Bojtmás ha­­dik napján 1842. évben. (112) Néhai Nyeviczkey József tömege elleni csőd( .) Határnap Ungvár május 31. 1842. 11508. Ung vármegye törvényszékének jelentése szerint néhai Nyeviczkey József tö­mege ellen rendelt csődper felvételének határnapjául folyó évi május 31dike tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Lelovics József, perügyelővé pedig Olcsváry Gábor tisz­teletbeli főügyész neveztetvén; ugyan ez környékei­te­tés végett tudtul adatik. Költ Bőjtmás hó 22dik napján 1842. évben. (102) Breitner Móricz és Breitner Salamon elleni csődp. (3) Határnap Pesten április 18. 1842. 10311. Pest vármegye első alispánja jelentése következtében szokott kihirdetés végett megiratik — hogy' Ó-Buda mezővárosa t­nácsa Breitner Móricz, és Breitner Salamon ellen csődületet rendelvén, a’ hitelezőknek megjelenésére f. é. april 18ik napját tűzte ki — ideigleni tömeggondnokká Ketskeméti Józsefet, perügyelővé pedig Óhegyi Jakab ügyvédet nevezvén ki.54* 235

Next