Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-01-13 / 108. szám
ról be nem érkezik, ’s az eddigi biró mellett vezéri zászlót nem ragad. — Ezen az úgy tekinté ez ügyet, mint önmagáét, ’s a’ város nyilt utczáin kiáltá ki elég balgatagul, hogy e’ választásnál nem a’ miskolczi biró, de a’ megyei jövendő tisztválasztás forog kérdésben. Majd a’ választást megelőzött napok estéjén vezérlete alatt, fáklyás zene mellett, botjaikat ’s csákányaikat fejeik fölött ujongatva forgató csoportok járták be a’ főbb utczákat, törve és rombolva mint fergeteg. A’ muzsika és torokzaj fölött fülsértőn hallatszott illyenkor a’ bezúzott békés polgári lakok ablakainak csörömpölése, mellyek közül számtalanok törettek be; nevezetesben pedig B. S. volt másod alispánunkon kívül az ellenfél jelelnének szülejéé is, mellynek (mint hiteles tanukkal bizonyítható) maga a’ vezér ur volt mestere. Majd az ellenvéleményű polgárok utjokban támadtatak meg, ’s arczukon széles kék folttal bocsáttattak el; a’ vezér neheztelését biró polgárok lakai körül eső házak ereszei alatt égő fáklyák lobogtattak, udvar- ’s házkeritések romboltattak szét, ellenséges tanyák támadtattak meg, bár itt nagyon is értettek a’ repulsióhoz. E’közben első alispánunk előtt egymást érték a’ tisztelgések, kinek nyomadékos beavatkozása hiresztelteték, ’s a’ vezér úr által — elég szerénytelenül — a’ tisztelgő beszédben is kimondatott, hogy ő különösen azért is éljen, mert részükön van. Csinos kis tactica volt ez, de minden kiszámítás, és süker nélkül, mert a’ derék férfiú, ki egész éltében a’ népért élt, ’s egyetlen jelszava volt mindenkor ennek boldogitása, hű maradott most is magához; kijelenté szóval, hogy ,,a’ nép szava isten szava“, ’s tettleg mutatá meg, hogy ezt korlátolni még véleménye nyilvánításával sem kívánja, mi könnyen beavatkozásra magyaráztathatnék. — E’ tisztelgések ’s utczai járkálások — mellyek leginkább erő-demonstratióul történtek, ’s hihetőleg terrorismusra valának számítva — kicsalták ollykor-ollykor tanyájáról az ellenfelet is , de az összeütközhetés kikerülése tekintetéből mindenkor a’ másik fél eltávozta után. Ezek részéről is volt egy ablaktörés ’s — mint halak — az ellenfél tanyájának egy főnélküli csoport által történt megtámadtatása; de ez is reactiója volt már — bár nagyon hibásan — az előbb történteknek. Mindezek közben a’ tacticának legnevetségesb nemei sem hiányzottak; fenhangon hireszteltetett ugyanis, mikint nálunk is egy feketetollas párt készűl keletkezni, mellynek végczélja : minden reformátust — á la Heves — elzárni a’ közhivataloktól. És e’ gyanú alá vont egyedek leginkább azok, kik tettel bizonyiták be, hogy e’ megyében senkinek sem feküdött annyira szivén a’ hevesi fehértollas párt ügye, mint épen nektek. Nyugtatásukra szolgálhat azonban, hogy e’ gyanúsítás leginkább azon uraktól jő, kik vallás nélkül már talán agitálni sem tudnak. Valóban csak nevetnünk lehet, midőn e’ gyanúsítást még azon cortesvezértől is kell hallanunk, ki a’ hevesi feketetollas párt embereivel nagyon is jó barátságban áll. — Ezt megemlitni szükségesnek véltem. Egyébiránt a’ dologra térve: az eddig előadottak után csak azt kell megjegyeznem, hogy illy zajos tisztválasztása Miskolcz városának még soha sem volt. Sajnosan kell mondanom, hogy nincs e’ nagy városnak egyetlen vidéke sem, mellyben mindkét részről cortestanyák nem ültettek volna föl. A’ választás azonban, mind ezen ijesztő körülmények után is, csöndességben ’s nagyobb részint szavazat útján történvén meg. Kun Miklós 1057 szavazattal, 441 ellen, főbíróvá, választatott; albiró lett Bojtos Mihály; főjegyző: Édes László; aljegyző: Rozgonyi Alajos; közügyész: Csabay József; tanácsnokok: Szép József, Pintér Ferencz, Lökös Imre, Debreczenyi László, Pásztor Sámuel, Hankó Mihály, Hudiczius Ferencz, Bendig János , Povovszki Konstantin, Uber Antal, Záhr János; inspector: Csorba István; pénztárnok: Mizalkovics, Reich Ferencz és Réti Sámuel. — Erdélyi országgyűlés. December 18-kán (21-ik orsz. ülésben) az említett fölirati javaslatok a’ kisérő tudósításokkal együtt, tárgyalás alá vétetvén , a RR. azokat észrevételeikkel együtt küldöttség által a’ kir. kormányszékkel közölni rendelék.— A’ kormányszék részéről Brennerberg Sámuel és Gebbel Károly a’ RR. közt megjelenvén, következő nyilatkozatot nyújtanak be az országgyűlési jegyzőkönyvre nézve: ,,A’ t. KK. és RRnek az orsz. elnök útján a’ kir. guberniummal közlött jegyzőkönyveit megolvasván a’ kir. gubernium, a’ 2-ik ülésről való jegyzőkönyvből azt tapasztalta, hogy az országgyűlésének a’ kir. biztos által tett kinyitása alkalmával a’kir. guberniumnak a’statusok között volt jelenlétéről ottan semmi emlékezet nincsen,holott a’ t. Kir. és RR. által a’ kir. biztoshoz az ülésből küldött követség által ez iránt értesittetvén a’ kir. gubernium, és maga kebeléből is a’ követség mellé tagokat rendelvén, legottan a’ statusok ülésében megjelent, és a’ követségnek a’ kir. biztostól lett visszajövetelét ott várta be , onnan ment az érkező kir. biztos elébe és az ülésbe be-, valamint onnan elmenetelekor kikisérte. Melly hiányosságot kipótolandónak vélné a’ kir. gubernium.“ — Erre a’ BR. megjegyzék, hogy a’ kir. kormányszéknek az említett ülésbeni jelenlétéről a’jegyzőkönyvben igenis létetik említés, a’ tisztelgő küldöttség mellé pedig nem a’ kormányszék nevezett ki tagokat, hanem a’ Lili. neveztek ki két kormányszéki tagot a’ küldöttséghez. — Későbben a’ kormányszék a’ BR. ülésében megjelenvén, fölolvastatok a’ hódolati hit tárgyában legfelsőbb megerősítést nyert törvényczikk és ő felségének erre 1841 évi aug. 29-kén Grätzben 4021 sz. alatt költ kegyelmes leirata. — Dec. 21-kén ismét szőnyegre kerültek a’ kormánytanácsnoki és itélőmesteri választások melletti fölirati javaslatok a’ kormányszék észrevételeivel együtt. A’ kormányszék a’ „derogamen“ szót kihagyatni óhajtá, miben a RR. nem egyeztek meg ; erre a’ föliratok a’ kisérő tudósításokkal együtt megállittattak ’s másnapi ülésre tisztára íratni rendeltettek. Ezek után gr. Gyulai Lajos zarándi követ megujitá a’ magyar nyelvre és a’ pöröknek országgyűlés alatti folyhatására nézve már egy ízben tett indítványát. Az elnök az elsőre nézve értesité a’ Ritet, hogy ő felségének egy a’ magyar nyelv ügyében költ kir.leirata nem sokára szőnyegre kerületül; a’ másodikat az országos kiváltatokkal együtt javassá fölvétetni, miben a’ BR. mégis egyeztek. — Bartha Károly háromszéki követ indítványa, miszerint a’sérelmek összeszedessenek, kidolgoztassanak és még ezen országgyűlés alatti orvoslás végett előterjesztessenek, elfogadtatván, teljesítés végett a’ bíráló biztossághoz utasittatott. Udvarhelyszéki követ Szombatfalvi József sérelemkép tett indítványa Fejérvári Lajos udvarhelyszéki főorvosnak a’ kormányszéknél hasztalan sürgetett elmozdítására nézve, — ugyszinte gróf Bethlen Gábor Felső-Fehér megyei követ javaslata, miszerint némelly a’ megyétől elszakasztott részek, jelesül a’ hét birák és szebeni publicum jószágai visszaadassanak, — hasonlag a’ bíráló választmányhoz utasittattak.— Dec. 22-kén a’ föliratok és kisérő levelek, meghitelesitve és aláírva, küldöttség által a’ kir. biztoshoz küldettek át fölterjesztés végett. A’ hódolati törvényczikk az ő felségétől leküldött formában elfogadtatott, mire a’ gyűlés Januarius 4-kéig eloszlott. Igazítás Előbbi számunkban a kinevezések között olvasható, hogy ő cs. kir. felsége Burdina Károlyt magyar indigenatussal méltóztatott megajándékozni. — Kérjük tisztelt olvasóinkat, ne botránkozzanak meg a’ szarvas hiba fölött. Hirlapszerkesztőknek igazán ezer b*juk van. ■— Azt gondolok hogy a’ kinevezések registraturája alól már csak bízvást fölmenthetjük magunkat,’s megnyughatunk benne, hogy a’ Hrnökből átírassanak a’nélkül, hogy előlegeken még ezt is végig kellene vzsgálgatnunk. — És íme, itt a’ hiba, és miilyen szarvas! — Minden gyermek tudja , hogy magyar indigenatust csak országgyűlés ajándékozhat; különösen pedig még azt is tudja, hogy Burdina Károly már törvény által 11840: 52 hazafituittatott, és a’ fatumnak ép úgy kell hozni, hogy a’ kinek kezén keresztülment a’ kinevezések átirása, a’ sok mechanismus közt e’ körülmények figyelmét k kerülték. — Bizony bizony végtére még a’pénzkeretet, gabonaált ’s Duna-vizállást is a’ szerkesztők lesznek ként felettek registrálni. — Kossuth. ÉJSZAKAMERIKA. Tyler, az éjszakamerikai gyesült tartományok praesidense, a’ congressust múlt hó 6-kán megnyitó üzeneti beszédében helyesli az amerikai kormánynak M. Leed pörébeni eljárását. — A’ rabszolgakereskedést szigorúan megrója ugyan, de az e’ tárgyban az európai hatalmasságok közt kötött utóbbi szerződésnek azon pontját, miszerint egymás hajóit vizsgálat alá vehessék, az amerikai hajókra kiterjesztetni nem akarja,—az amerikai határkérdéseket még be nem fejezetteknek említi;—a’ pénzügyre nézve tervet terjeszt a’ congressus elébe, melly—jól értesített személyek állítása szerint—ha nem állíthatná is teljesen helyre az amerikai statusok hitelét, legalább nevezetesen javítaná; — végül a’ tengeri és szárazföldi haderőt ajánlja a’congressus figyelmébe. ANGOLHON, O’ Connell ’s a’ dublini városi tanács közt újra kellemetlen vitákra adott alkalmat egyik tanácsbelinek azon indítványa, hogy Greyfordnak izlandi helytartóvá lett kineveztetése üdvözlőirattal tiszteltetnék meg. O’Connell az ellenkezőt kívánja, t. i. kérelmet akar a’parliament élébe terjeszteni, a’helytartó-lordnak tisztéből leendő kitétetése iránt. Hoszszas vitatások után az üdvözlőirati indítvány 34 szóval 11 ellen megbukott. Egy másik szintén nevezetes, t. i. az izlandi haszonbérlői rendszer javítását tárgyazó indítványt is készül O’ Connell előterjeszteni; javaslata az, hogy ezentúl a’ haszonbérlői szerződések bizonyos évekre köttessenek, ’s csak hathónapi előleges fölmondás mellett lehessen a’ jószágot a’haszonbérlőtől visszavenni,’s végre hogy az elbocsátott haszonbérlőnek a’ jószágba fordított javításaiért kárpótlás adassék. — A’ stock porti Chronicle azt javasolja az ottani gyártóknak, hogy azon esetben, ha a’ földbirtokosok a’ gabnatörvényeket lágyítani nem akarják, ők a’ gyárvárosokban létező minden ollyan munkást, ki faluról való ’s a’ falubeli szegények intézetétől gyámolitást igényelhet,—hazabocsássanak; a’lancashirei gyárból ekkint eleresztendő 50,000 család könnyen fölemészthetné több apró grófság termékeit.—A’ Sun jólértesített körökben azon hirt hallja szárnyalni, miszerint az angol királynő férjét, Albert liget „királyi férj“ czimmel szándékozik fölékesiteni; ekkor indítvány fog tétetni a’ kir. férj évdijának a’ statuspénztárból 30 ezer font sterlinggeli szaporitandásáról. — Az angol hírlapok is elkezdők immár a’ Dupoty felett hozott ítéletnek szigorú bi álattit. A’ M. Advertiser azon hirt közli, hogy a’ Buckingham és Wellington herczegek a’ felső háznak számos 's az alsónak legalább száz tagjával elpártolandnak Peel Róberttel, ha ez a’ gabnatörvények bármi módosítását fogná indítványozni. FRANCZHON: A’ franczia követkamarának dec. 29-kei ülésében Ducos, a’baloldal egyik tagja, olly törvényjavaslatot tett a’kamara asztalára, minélfogva „választók legyenek mind azon polgárok, kik a’ megyei eskütészék névjegyzékében beiratvák; — szintén választók mind azon polgárok, kik a' fenyitőtörvénykönyv 383. czikkéből keletkezett megférhetlenség miatt e’ névjegyzékbe be nem iktatvák.“ — Odilon Barrot magára vállalá az előleges vitatások után, olly törvényjavaslatot terjeszteni elő, melly a’ sajtó biztosításául szolgáljon. — Az ellenzéki párt különszinezetű követeiből már választmány is neveztetett az e’ tárgyban behozandó javítások átvizsgálására. — A’ dec. 27-ki óvást aláirtáfi szerkesztő közelebbi ülésükben elhatározó, a’ pairterv,széki ’s kamarai vitatásokról lapjaikban semmi említést nem tenni, és valóban a’ National, Quotidienne, Gazette, Liece és a’ La France híven teljesítők e’ fogadásukat, ellenben a’ Courrier Francais, La Patrie és a’ Temps közlötték a’ pakkamarai üléseket; a’ tudósok egyesületének részéről Chateaubriand és Laffitte is hozzájárultak a’ hirlapszerkesztők fentebbi nyilatkozatához. A’ Wiener Z. szerint maga a' Journal des Débats ministerpárti lap is törvényesnek vallja alakjára ’s tartalmára nézve a’ 16 szerkesztő nyilatkozatát. — A’ Courrier Francais szerint a' ministerium 24 órai megfontolás után ellatározá az ellenzékpárti lapokat nyilatkozataik miatt meg nem pöröltetni. SPANYOLHON. A’ Spanyol cortes-ülések dec. 26-kán nyittattak meg; a regens által elmondott trónbeszédet az alkotmányhoz és az ifjú királynőhöz való ragaszkodás szelleme bélyegzi; a’ christinapárti lázzadás röviden emlittetik, azonban az özvegy királynő nevének megemlítése nélkül. A’ küludvarokban viszonyok békéseknek festetnek; de a’franczia kománynyali újabb összeütközésekről szó sem létetik *); a’ bask tartományok törvényeinek a’ nemzeti alkotmánynyal leendő összeegyeztetése végett törvényjavaslatok terjesztetnek elő ; a’ hadisereg mostani rendszerének fentartása jelentetik; ’s végre a’statushitelezők azon reménynyel biztattatnak, hogy a’ kormány kötelezéseinek ezentúl jobban eleget tehet, mint tavaly. Most, midőn a’ német vámszövetség hatalmas emelkedése a’ statusférfiak figyelmét annyira magára vonja, midőn a’német időszaki sajtó sanguinismusa az adozi csatlakozás valószínűségét már-már a’ császári birodalom határain is túlterjeszti. —épen most egy czikk jelent meg a’ Frankfurti Journalban , melly a’ minő fontos magában véve, ép úgy, ha közelitési egyengetésre volt számítva, meg kell vallanunk, hogy czélját egészen eltévesztő, ’s alkalmas lehetne a’ csatlakozási hajlandóságot még azoknál is meghűteni, kik honunkban némelly kereskedési állapotok nyomasztékos ténye miatt, mielőtt számvetéshez nyúlnának, némi nemes gerjedelemből az eszmének barátai lehettek volna. De hiszen halljuk a’ czikket magát: „F r a n k f u r t. A’ franczia ’s angol lapok nem bírnak megválni azon képzelődéstől, mintha a’német vámegyesület ügyei és kivált a’ luxemburgi kérdés különösen porosz érdek volna. Azt hiszszük, egyszernél többször megmutatok, hogy a’ vámegyesület csupán ’s egészen német érdeket foglal magában, ’s a’ vélemény, melylyet mi vallunk, Ausztriának is nézete, ámbár ezen status az egyesületbe még nem lépett. Ha e’ ténydologra visszahivatkozunk, ez azért történik, hogy valami jobbra tanítsuk azon külföldi lapokat, mellyek önmagoknak fejekbe verők, hogy a’ vámegyesület vetély ’s féltékenység tárgya Ausztria ’s Poroszország közt. 1273 óta mai napig, a’ habsburgi ház, a’ német nemzeti érdekekből mindenkor és szakadatlanul politicájának vezérgondolatát merítő ’s e’ szerint működők. E’ czél felé törekvése közben csak egy pillanatig sem távozék el a'jognak szigorúan kijelölt vonalától, ’s igy a' „megtestesült törvény“ melléknév is, mellyet Németország habsburgi Rudolfjának adott, örökségi részül szállott át utódaira. Ekképen egy olly egyesület alapításánál, melly anyagi te NÉMETFÖLD. mj A francz. király trónbeszédében sem teletik említés Spanyolországról. . E két status kii/.ti újabb egyentlenségek okául tuajdon thatni a/.t, hogy a’ spanyol udvarhoz küldött fianexia követ Sa’vandy követségi levelet egyedül csak a’ királynőnek akarja bemutatni; Esparteio ez által magát megsértve érezé, ’s a’ francia kuvet meghatalmazását el nem fogadá; miről ez udvarát nyomban tudósitá, ’s készülten áll elhagyni Spanyolországot. 8 31