Pesti Hirlap, 1842. július (157-165. szám)

1842-07-31 / 165. szám

Itt tehát a’ szállítási költségek kérdése az életkér­dés, ’s következőleg legfontosabb megvizsgálást érdemel. Mikép kevesbiltethetnek tehát ezen költségek ? Elő­ször: az utaknak, másodszor: az időnek megrövidítése által, melly szükséges arra, hogy az áru rendeltetése helyét elérje; mitől függ: a’tőkéknek megkimélé­se, az adásvevésnek rendessége , 's az árunak jó karban tartá­sa; harmadszor: az utak kijavítása , ’s a’ költségeknek, mellyeket okoznak, relativus kevesbitése által; 's ne­gyedszer : minden nem épen okvetlenül szükséges költ­ségek elmellőzése által. De az út rövidsége csak annyiban nyereség, a’ meny­nyiben a’ legrövidebb út egyszersmind a’ legkérelmesb is , és a’ legkevesbbé költséges. A’ tengeri út ma minde­nek előtt a’ legolcsóbb. Csekély értékű nehéz productu­­moknál —­ pedig Magyarországban ezen körülmény fő­eleme minden számolásnak — következőleg a’ feladat mindig ez: azokat a’legrövidebb’s legolcsóbb úton a’ tengerhez szállítani. Magyarország ezt eszközölheti a’ Dunán a’ Fekete-tengerbe, és a’ Száván és Kulpán az Adriai-tengerbe. A’ szállításnak a’ Danán nagy nehéz­ségei vannak, mellyek még sohá nem fognak elmellőz­­tetni. A’ hajók, mellyek lefelé mennek, fölfelé többé nem jöhetnek, ’s össze kell töretniük; az alsó Dunának ve­szedelmes helyei, a’ B­ekete-tengernek pedig gyakori vi­harai vannak, úgy hogy a’ biztosítási költségek neveze­tesek lesznek. A’ szállítás a’ Duna torkolatától Angol­­honba drága , ’s a’ kivitel a’ Dunán háború ’s békeség­­töl, sőt még az orosz kormány önkényétől is függ. A’ gabonát külföldi kikötőkben 's nem biztos tartományok­ban kell felhalmozni, mi ismét költségeket ’s gyakorta veszteséget okoz. E’ szerint tehát a’ honon keresztül az Adriai-tenger­hez vezető út a’ legrövidebb, legolcsóbb ’s legtermé­szetesebb. Ezen útra kellene tehát leginkább figyelmünket irá­nyozni. Sziszekig a’ gabonának, a’ közlekedési eszkö­zök jelen állásánál, a’ Száván kell fölfelé jönni. Ezen it, noha nagy nehézségekkel ’s különösen elhalasztá­sokkal van összekötve, jelenleg egyedül lehetséges. Ké­sőbb a’ Szávának szabályozása, egy csatorna, vagy vasút építése által, ezen nehézségeken talán lehet segí­teni. De ez jelenleg még nagyobb távolban van, hogy­­sem ezzel most részletesen ’s kimeritőleg foglalatoskod­hatnánk. Sziszeket kell tehát mint középpontot tekinte­nünk, mellyből Magyarország termesztményi kereske­dése kilép a’ tenger felé a’ külföldre. Sziszekből a’ leg­közelebb itt, mint ez Sperer úrtól a’ p m­esti „Lloyd Austriaco“-ban megmutattatott, Bandino-Selón keresztül Zenkbe vezetne. Kívánják is az ottani kereskedők, hogy Zenkig egy vasút, onnét pedig egy út építtessék, melly a' József-utba vezetne. Én ezen javaslatnál nem fogok megállapodni. A’ József-ut a’ három nagy utak közül, mellyek Horvátországból a’ tenger felé vezetnek, a’ leg­­roszabb, a’ legbajosabb; mert ezen it egy nyugtalan, veszedelmes tartomány, Bosnia határai mellett vonul el, ’s egészen újra kellene fölépittetnie, ’s elvégre egy ki­kötőben végződnék, melly a' legdühösebb viharoknak kitéve, nagyobb hajózásra semmikép nem alkalmatos. Ila már most az út Sziszektől nem mehet egyenesen a’ tengerhez, akkor azt Károlyvárosnak kell vezetni. Ká­­rolyvárosig a’ Kulpa némellykor hajózható, ’s ezen út jelenleg is leginkább használtatik. Károlyvárostól ismét három út vezet a’ tengerhez: a’ József-, a’ Karolina- és a’ pompás Louisa-út. Az elsőről már szólottam. A’ Ka­rolina Porto-Rébe ’s Buccariba vezet. A’ Louisa-útnál kevéssel rövidebb ’s jobb, mint a’ Josephina, de nem ha­sonlítható az elsőhöz, melly a’ világnak egyik legszeb­­bike. A’ porto­réi kikötő a’ fiumeit ki nem pótolhatja. Ezen kikötő biztos helyzetben fekszik ugyan , de egy fölötte csekély helység mellett, puszta, sivatag vidéken, minden ivóvíz nélkül, és csak a’ helybeli fa- és szénneli kereskedésre alkalmas *). Marad tehát igy az egyedül használható ’s alkalmatos közlekedési út, a’Louisa-út, melly Károlyvárosból egyenesen Fiúméba vezet. Az eszme : Magyarország fölöslegét a’ külföldre ki­vinni,­­s ezen kivitelt kijavított utakon eszközleni, melly most minden főben terr , minden inkább mint ut. A’ Jó­zsef- és Karolina-utak felépítése a’ múlt században , bi­zonyságot tesz ezen törekvésről. 171­ l-ik évben ala­kult e’ czélra egy hazafius társaság. A’ Ferencz-csatorna, melly a’ Tiszát összeköti a’ Dunával,’s a’ Louisa út, két pompás emlékei cselekvőségének. Ez utóbbinak felépí­tése végett, egy lángeszű férfiúhoz, báró Vukasovich tábornagyhoz járult, ki öt évi rövid idő alatt egy mun­kát vitt véghez, melly mellett Napoleon simploni útjának háttérben kell maradnia. A’ Louisa-ut 17­­2 mérföldnyi hosszú, ’s legegyenesebb vonalban megyen a’ legalacso­nyabb hegynyergek fölött, két, legfölebb 4 hüvelyk­­nyi lejtőséggel egy ölre. Nagy szélességet, csekély lej­tőséget , mindenféle kérelmességeket , nyugpontokat, vízvezetéseket, kutakat, cisternákat, korcsmákat, szó­val: mindent találhatni ezen az uton, melly testvérei fö­lött még azzal tünteti ki kedvezőleg magát, hogy jobb karban tartatik, ’s gazdaságosabban igazgattatik, mint tán bármelly más. Egyedüli hibája csak az, hogy kevés­sé nagyon is pompásan ’s azért nagyon is költségesen épült, ’s ezen hiba nem csekély olly országban, hol csak csekély értékű nehéz áruk szállíttathatnak, melly körülmény legnagyobb tekintetet érdemel. A’ kivitel ezen az úton, melly kevés évek előtt még alig tett 500,000 mázsát, az utolsó évben már 1,700,000 mázsán felül rúgott, melly szaporodás részint a’ társaság által okosan kiszámolt úti vámleszállitásnak, részint pedig a’ keres­kedés természetes felvirágzásának tulajdonítható. Nyolcz ’s tiz mázsa helyett, mint ez a’ József- ’s Karolina-úton történik, itt két ló könnyen húz 25 mázsát, kerékkötő ’s előfogatok nélkül. Már a­ múlt század végével, épen úgy mint most, előre láttatott, hogy a’ Kulpát a’ tengerrel, egy lehető­leg legrövidebb út által össze kellene kötni. A’ helyett tehát, hogy ezt Károlyvárosnál megkezdenék, a’ Kulpát akarák Broodig hajózhatóvá tenni; de ezen munkát, melly olly egyedektől volt vezérelve , kik egy Vukaso­vich talentumaival nem birának , 500,000 frt veszte­séggel abba kelle hagyni. Vukasovich, kinek véleménye ez iránt kikéretett, a" körülményeket megvizsgáld, ’s kinyilatkoztatá, hogy Broodot Károly várossal csak egy csatorna által lehetne összekötni, mellynek létrehozása azonban fölötte sok költségbe kerülne, ki­váltkép, a’szük­séges agyagösvények miatt. Az ő tanácsa szerint fel­hagytak a’ csatornával, ’s felépült a’ Louisa-út, a’ mint létez. Az illy férfin nézetei nagy fontosságúak, ’s eze­ket nem kellene kifelejteni szemügyből semmi későbbi vállalatokban. Eddig tehát a’ legközelebb ’s legolcsóbb árnvonal a’ Száván és a’ Kulpán jó fölfelé Károlyvároson keresztül a’ Louisa-uton Fiuméig, ’s ezen irányon csakugyan nincs is mit változtatni. Mikép történhetik már most, hogy illy eszközök mel­lett, egy vizi út mellett Károly városig, és egy kitűnő jó országút mellett Károlyvárostól Fiúméig, a’ bánsági gabona mégis mindeddig állandó, tartós versenyt ki nem állhata más nemzetek , főkép az oroszok gabonájával ? ezen kérdésről legközelebbi levelemben kívánok érte­kezni. *­ ’S ezzel tán meg volna felelve annak, mit hazaszerte tisztelt l. Wesselényi Miklós a’ P. H. 155. sz. 450. lapon Fiume, a Buccari’s Porto-Réről mond. Nem, nem­ magyar tenger­­mellékünknek jövendője nem Buccariban ’s Porto-Réban, só­­ hanem Fiuméban ’s egyedül csak Fiuméban van. Igaz ugyan, hogy a’ buccar­i öböl — de csak az öböl — nincs a’ Borá­nak kitéve, de a’felette szűk bemenetelnél az éjszaki szél csakugyan olly rendkívül dühösen fú, hogy a’hajóknak a’ ki- és bemenetet tökéletesen lehetetlenné teszi; Fiúménak pedig — mint már máshol mondók — a’ Bora mit sem tesz. Sajnáljuk, hogy Wesselényi ekkér nyilatkozott ; mert minél mázsásabbak szavai, annál inkább képesek, a’ dolognak egé­szen más szint adni, pedig itt véleménye ’s állítása — bo­csásson meg a’tisztelt férfiú, ’s ítéljenek a’hozzáértők — csakugyan nem áll. — A’ beküldő. 543 165. szám. Hivatalos tudósítások. (115) Árverési hirdetés. (21­3) Horváth János táblai ügyvéd, illetőleg elhunyt hitese Kringsi Borbála csődtömege hi­telezői választmányának határozatából ezennel közhírré tétetik , hogy az említett csődtömeg­nek sz. kir. Best városa kebelében fekvő alább megjegyzett minden telket i. é. augustus hó­nap 24dik napján a’ városi telekhivatalban nyilvános árverésnek ki fognak tétetni, úgymint • a­ Ferencz-városban a’ liliom és soroksári­ utcza szögletén közvetetlen a’ soroksári töl­tés és Duna mellett 2­58 és 298. szám alatt fekvő a’ legújabb felmérés szerint 22000 négy­szeg­ölre terjedő üres háztelek. b) Ugyan Ferencz-városban a’ remete és gyep-utczában 649. és 685. szám alatt fekvő 5261 négyszeg­ölnyi nagyságú üres háztelek. Ezen telkek évnegyedi fel­v­ondás mellett bérbe vannak adva, ’s megszerzésük annál ajánlhatóbb, mivel nagy térségüknél fogva a’ legnagyobb szerű ipar­ intézetek felállítására igen alkalmatosak, különösen szép jövendőjű­ szerzeményt képez az a) alatt megjegyzett telek, annál fogva , minthogy a’ hajó-hidnak jövendő felállítására , ’s az országosan engedménye­zett Duna Tiszai csatornának kiömlésére kijegyzett helyek tös szomszédságában feküsznek, minek következtében értéke évr­il évre tetemesen nevelkedik, ’s ha a’ hid­es csatorna ottan egyszer létre jönek ezen telek azonnal az első sornak közé emelkednék, megjegyeztetik hogy ezen telkek a’ tömeg által egészben fognak eladatni. Nádosy István, tömeggondnok. (122) Árverési hirdetmény. (22­3) És Muzsek Mihály hitelezői választm­ánya határzata következtében, annak a’ József­városban üllői­ után 16ik szám alatt levő háza a' kerttel együtt 2280­­ eleket foglaló, i. e. augustus 13-án a’ városi telekhivatalba szokott órakon árverés utján el fog adatni. Pesten, julius atkán 1842. Ebner N. F., tömeggondnok. (118) Árverési hirdetmény. 2) Langer Márton és neje, született Bauer Rozalia hitelezői választmányának részéről közhírré tetetik: miképen i’ megbukottak csődtömegéhez tartozó, nagyobb részint utolsó szüretelésí­ borok, és pedig mintegy 200 akón­yi csömöri e’ 1. évi augustus 2 dikán , reggeli 9 őrskor­i , továbbá 400 akónyi ó-tétényhegyi, az ugyan ott találtató présházakban, hozzá szabott ráadás, négy hét alatti kifizetés és eltakarítás iránt szinte e’ folyó évi augustus 4kén a’ legtöbbet ígérőnek árverésen eladatnak. Pesten, julius 25kén 1842. Bor­sody, tömeggondnok. (74) Váltótörvényszéki idézés, Hugard József volt pozsonyi, most pedig állítolag Pesten tartózkodó franciig nyelv­mesternek Pozsonyból lett dtávolása adósságo’i miatt történtnek lenni mentás gyári tat­ván» , neki, mint Galficzenstein Mihály által ellene indított váltóperbeli panaszlottnak, a­ Vtk. II. r. 214. §-i rendeleténél fogva a’ pozsonyi kir. e. b. váltótörvényszék előtti megjelenésre folyó 1842ik esztendei augustus hó 18- . napjának délelőtti 9 órája ollyképen tűzetik ki határna­pul , hogy ha nevezett Hugard József eztn idézés követ­eztében a’ kitűzött határnapra sze­mélyesen, vagy törvényes képviselője által meg nem jelenne, váltótörvényszék neki a fel­hívott törvény­­hoz, képeit gondnokot rendelend ?s a’ pert épen úgy, mintha jelen idézés keréhez szolgáltatott volna tárgyalandja Pozsonyi kir. váltótörvényszék 18 42ik évi julius hó Ildikón. (97) ^ Csőd. (29­3) A­ nyilvános lapokban is hirdetett Kerekes János mocsolyási erdőkerülő (Waldhereiter) halála következtével az amélt. k.r. magyar udvari kamra részéről közhírré tétetik, hogy a­ mocsolyási erdőkerülői hely megüresedtével, évi 200 ft, továbbá 4 ft cancellariai díj, 30 mérő búza, 50 mérő zab, 6 akó bor, 12 öl fa, 72 mázsa széna és lakhely rendsze­ri­ttetett, mellynek elnyerésére ezennel csőd nyittatik; a­ folyamodok kérelmeikhez mellékelt bizonyítványaikkal ellátva legfelebb 6 hét alatt közvetlen a’ diósgyőri kir. kamrai kormány­­dóságnál jelentsék magukat. Julius 31-én 1843. (68) • Birói árverés. (3­­3) Bartók Mátyás bajai plébános felesperessége alatt Geniczky Lajos alperes ellen Dunán innen kerületi tábla ellen indított, az alperes elmarasztalásával befejezett adósági perbe hozott ítélet következtében birói zár alá vetté­tek. Pest vármegyében kebelezett Izsák­­város­­ban találtató belső nemesi telken levő lakóház egyéb épületekkel i. e. augustus 9-én reggeli 9 órakor hely­színén árverés utján becs­ áru alul, is el fog adatni. Mire a’ venni szándékozók illően meghivatnak. Költ Pesten 1842 ki Julius lső. Földváry Gábor, tek. Pest vármegye alszolgabirája mint végrehajtó. ("­ Hirdetmény. (2­­3) A’ amélt. magyar kir. udv. kamara Diósgyőri koronás uradalom részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy a’ Muhi pusztán levő uradalmi juhokból 20 öreg, 73 két éves, hágásra alkalmas kosok, 188 öreg, 62 két éves, tenyésztésre használható, ’s 5 öreg mustra anya­juhok, végre 158 öreg és 142 két éves urük folyó 1842ik ér augustus hónap sokán a’ hely­színen tartandó árverés utján kész pénzért el fognak adatni. Melly árverésre a’ venni szándékozók ezennel illően meghivatnak. Budán junius 30. 1842. C­sődök: 25792. Gömör vármegye jelentvén, hogy Primóczi Szentmiklósi Rudolf hitelezőinek csődületére folyó éri augustus hó 23dik napja határidőül tűzetett ki, ’s tömeggond­­nokká Mihályfalusi Bodon Anta­l táblabiró , pelügyelővé pedig Dapsai Dapsi Vilmos hites ügyvéd neveztetett, — ugyan ez szokott kihirdetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 1odik napján 1842. évben. 25781. Nógrád vármegye jelentése szerint Ungár Jakab balassa-gyarmati lakos izrae­lita hitelezői csődületének határnapja 1842. évi augustus 30k ára tűzetvén ki, zárgond­nokká Garba István, perügyelővé pedig Bérczy Lajos hites ügyvéd neveztettek. Mi is környékeltetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 12dik napján 1842. évben. 25986. Szeged városa tanácsa jelentvén , hogy miután Fleischman Károly megbukott helybeli kereskedő, mint Fülöp és Fleischman Benedek jótállása mellett hitelezőivel barát­ságosan megegyezett volna, az ellene rendelt csődper megszüntetett; — ugyan ez m. é. november 30-án 41350. szám alatt kelt körlevélre vonatkozólag kihirdetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 12dik napján 1842. évben. 25998. Esztergom városa tanácsa jelentvén, hogy Gisting Ferencz ottani polgár és fűszerárui ellen csődület nyittatott, ’s a’ hitelezők megjelenésére i. é. October 17ik, 18ik és 19dik napjai határidőül tüztettek ki; ugyan ez közhírré tétel végett olly hozzáadással iratik meg , hogy ideigleni tömeggondnokká Maur­o­vics Rudolf főjegyző, pelügyelőnek pedig Ki­s Mihály tiszti főügyész rendeltettek legyen. Költ sz. Jakab hó 12. napján 1841.évben. 26231. Debreczen városa tanácsának jelentése szerint, ottani megbukott lakosok Vil­lás János és felesége Miskolciy Susanna hitelezőinek megjelenésére i. é. augustus 22dik napja tűzetvén ki, ’s ideigleni töt­eggondnokká ottani kereskedő Kis Orbán János, per­ügyelővé pedig Bartsay István hites ügyvéd neveztetvén; ugyan ez kihirdetés végett megiratik. Költ tz. Jakab hó 12dik napján 1842. évben. 26250. Buda városa tanácsának felirása szerint, Wassermann Jónás zsidó festő hi­telezői csődületének határnapja 1842ik éri September 12kére tűzetvén ki, ’s tömeg­gondnoknak Reisch Károly kereskedő, perügyelőnek pedig Popovics Dömötör hi­tes ügyvéd neveztetvén, ugyan es kihirdetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 19dik napján 1842ik évben. 26609. Szeréni vármegye törvényszéke jelentése szerint b­reghi lakos Ljubinkovics So­­fronius hitelezőinek csődületére i. é. augustus 16dik napja határidőül tűzetett, ha tömeg­­gondnokká Rogulics Judot főadószedő, párügyelővé pedig Nagy Incze aljegyző ne­veztetett, mi is közhírré tétel végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 19dik napján 1842. évben. 26461. Pest városa tanácsának felirása szerint, Heckl Lajos szabó mester hitelezői csődü­letének határnapja 1842ik éri September 5kére tűzetvén ki, ’s tömeggondnokká Vrbovszky Sándor, perügyelőül pedig Barabás Dániel hites ügyvédek neveztetvén, ugyan ez kihirdetés végett megiratik. Költ sz. Jakab hó 19dik napján 1842. évben. 122 *

Next