Pesti Hirlap, 1842. augusztus (166-173. szám)

1842-08-21 / 171. szám

költésektől , mindennemű más formalitásoktól. Illy év­­pénzek az ország minden részein adásvevésben, takarék­pénztárakban, adóban, szóval minden financiális adm­i­­nistratiónál bevétetnének. A’ rendszer annyira egyszerű és populáris, hogy minden proletarius megfoghatja a’ kölcsönvétel alapját, ahol egy minta: Magyar nemzeti örö­kös évpénzi jövedelem. A’nemzeti adósság könyvében beirt évpénz. — Kibocsátási év 1893. co Q o­­M m ^ ** »8- tr ^ di to .o in to m in ^ in in to 0 n o to 00 GO CD­XXDXXXXXXXXXXXXXXCCCOQOCD Az évpénzesek számának öregbülésével a’ rend és béke baráti is szaporodnának. Ezen új népszerű évpénzi jövedelemben rögtön szebb jövendő derülne úgy a’ nem­ző­re valamint a’ kormányra is. A’ nép, mint évpénzes elismerné, hogy ez a’leggazdaságosabb mód pénzt te­remteni . Magában értetik, miképen arra, hogy e’ bi­zonyítványok külföldön bizalmat és keretet nyerhessenek, de talán honunkra nézve is szükséges néhány általános, egyforma adózások behozatala. E’ tárgyról az időszaki sajtó már terjedelmesen vitatkozott, é s a­ legközelebbi or­szággyűlés remélhetőleg tárgyalás alá is veendi azt. Poltzö­,öntől pétsig félni balgaság lenne, ha meggondol­juk, miképen minden tőke, m­elly utak, hidak, csatornák építésére fordit­atik, a’keringésből eltűnnek és elenyész­nek. Szükségeink tömérdekek és fölösleges pénzt egy könnyen nem szerezhetünk, de mindazáltal e­sapb pénz kibocsátását bizonyos öszvegre szorítani elkerülh­etlenül szükséges. Vaspályákon a’ szállítási bért a’ feltartó’ évi költsé­geivel arányba kellene hozni, nem pedig a’ kiadott tőké­ket visszaszítni. Belgiumban már egy részben futfogák, mik­ép a’ s­ a’és a’vasutak­ból csak közvetett, indi­rect jövedelmet hozhat, mellynek forrását a' közönség gazdagságának fokunk inti gyarapításában lelhetni fel. Hogy a’ bureaucraliai lassúságot és büledezést kike­rülhessek, válaszszott a’pénztár egy kü­lön igazgató-ágat, ’s ahoz minden tehetségű embereket híján meg. A’kérdés­nek más megfejtése nem méltó a’ nemzet felségéhez és fölszámíthatlan nyom­a­óságot okozna. Ne vonakodjunk tehát a’ nagy elvet fölállítni, mert az elvek maradandók; mert egy igaz elv sokkal szentebb dolog, mintsem azt Csak azért, mert talán roszul alkalmazhatják, föláldoz­nunk lehette és szabad volna; mert a’ baj, melly egy nemzet életének felszinén létezik, kévénkbe rémilő, mint az , m­elly minden panianin átszivárgott, és a’ gyomor fenekében megfészkelt. Milly vállalkozó társaságokat látunk, nagy istent a’ mostani időben ! A’ nyerészkedés szelleme meglepte az embereket, de nincs hozzá lángeszük. Különös és fer­telmen dolog! E’ nyereségvágy szülte materialismus nagy rohamában az értelem elveszti jogát a’ vezérletre , az erény a' becsülésre. Az udvarló erényei után a’ futáréi következnek. Ez igen egyszerű. Minő status hagyomány ehetne maradandó a’ köztársaságban, hol minden leszá­molunk, hol még a’házasság is adásvevési ’s bérleti szerződések közé soroztatott, mert csak az kérdeztetik: hoz e a’ nő szerelme 4 vagy 5 századbért. De, mondják : sok hibás eszmék keletkeznek, sok ál­modozások préin­káltatnak. Mit mondjunk erre? úgy­­van e a’gyarló ember alkotva , hogy az igazsághoz egy­szerre hozzá juthat ? ’s ha élben találja magát, el kell e­zt tiltani az igazság kapujától csak azért, mert mielőtt ódáját, sötétben kell tapogatóznia? ’s tudjátok e ti, hogy az emberiség semmi hasznot sem húzhat abból, mit ti szintúgy álmodozva álmodozásnak neveztek? Tudjátik e, hogy a’ mai álmodozás 10 év után nem lehet igazsággá? Kezdetben minden rendszer, minden új doctrina mindig több ellenmondókra talált, mint párto­lókra. Nem ítéltetett e minden eszme, melly hatalmával az emberi nemen uralkodik, balgaságnak, mielőtt bölcs­nek tartatott volna ? Ne fogadjunk el mindent mit felüleges elménet meg­annyi oraculum gyanánt árulgat, és keressük az igaz­ságot, okossággal és kétkedéssel is : ez ellen semmi ellenvetésünk. De miért zárnék el a’ pályát merész lel­kek előtt? Minden seregnek, m­elly ismereten országba nyomni, kalauz kell , habár néha egynémellyik el­téved is. A’ e­ figgedetlen elmélkedés napjainkban nem olly közönséges, hogy az értelmességet napi mun­kájábat­ megfagylalni 'h a'bátorságot csökkenteni tanácsos volna. Mit feltek hogy ismereteket terjeszt az ember? Feleletünk ez: ha ezen ismeretek hibásak, a’ vitatkozás úgy el bontja mint szél a’ polyvát. Hogyha máskép történnék, úgy a' haladás chimacra volna, és nekünk nem maradna más hátra, mint fejünket köpönyegünkbe burkolni. — Szabó Pál. Óhajtanák, hogy értekező ur azon Franklin-féle év­­pénz-rendszert, mellyről futólag emlékezik, kissé rész­letesebben megim­i­rtetné, nevezetesen véleményét arról is megmondaná, minő forrásokat javasolna az évpénzek (rente) fizetésére fordittatni? miután abban (a’ mint már máskor e’ lapokban terjedelmesen fejtegetők) tökélete­sen egyet értünk, hogy sokkal nagyobb a’ közvetett nyereség, melly a’ statusra olcsó ’s könnyű közleke­désből háramlik, m­intsem­ hogy ezt az egyenes közvet­len jövedelem tekintetének alája rendelnie tanácsos vol­na; más szóval egyet­értünk abban, hogy a’ status vasutakat, csatornákat jövedelemforrásnak soha se te­kintsen, sőt ha egy bizonyos szállítási árszabás mellett jövedelem kerülne ki, kötelességében állana azon ár­szabást mind addig leszállítani, mig a' vasat vagy csa­torna többet nem hozna be, mint mennyi a’ fentartásra ta­rtozásra, igazgatásra ’s a’ nagyobb javítások, ujt­á­­sok végett szükséges tartalék-pénztár alakítására kí­vántatik. — Óhajtanák továbbá, ha értekező úr meg­mondaná véleményét: hiszi e, hogy minálunk, hol a’ tőkepénzek még 5—6 pcentet többnyire földművelésben is jövedelmeznek, négy pcentes évpénz-utalványoknak vevői akadnának ? pedig nagyobb évpénzt kötelezni a’ pénzkeret előrelátható alábbszállása miatt nem igen hinnők tanácsosnak.­­ Egyébiránt legyen szabad tisz­telt olvasóink közül azokat, kik az időszaki sajtó munkálatát egy napi olvasmány érdekén túl is méltat­ják, megkérnünk, méltóztassanak többek között lap­jaink 64-ik és 134 és 135-ik számaiba visszapillan­tani, hol az utaknak, csatornáknak, nem vállalkozó tár­saságok hanem az ország általi építése mellett nyilat­kozván, nemcsak okainkat előadók, miknél lógva a’lehető három rendszer közt és a’ közköltségen építést hiszszük leginkább ajánlhatónak, hanem a’ médiul is ejténk egy két igénytelen szót. — Erről azonban lesz még alkalmunk szólam. Most, miután értekező urat annyiszor lát­juk Belgiumra hivatkozni, legyen szabad megjegyez­nünk, miképen ezen kis, de virító ország alig 530­­­ mérföldjével ’s mintegy 4,000,000 lakosával, alig bontakozott ki egy revolutio veszélyeiből , múlna 1834-ben,’s tulajdonkép 1837-ben törvényt alkotott a’ vasutakról, ’s 1­13 illérföldnyi (k­eves) vasutat status­­költségen építtetni rendelvén, erre 125.664 707 frankot (mintegy 50 000.000 pengő ftot") szavazott. Ebb­ől 1­841-ig 70 millió frank kiadva, mint egy 68 mértföld­­nyi vasút egészen elkészítve ’s használ­t­a, 34 m­érföld­­nyi pedig készülőben volt. — A’ mi vasuttörvényünk 1836-ban alkottátok. — ’s mink van? mire ve­hetjük szemeinket? — De ne vegyük föl szegény magunkat, nézzük a' Belgiummal szomszéd Fran­cziaországot, kövei 19-szer olly nagy területével (9,843 Q mf) ’s több mint nyolczszor annyi népességével (33 540.9­10), mit tőn aránylag Belgiumhoz képest?— Csak nese semmit, vagy legalább felette csekélységet . — 's miért nem tőn többet, miért nem tettünk mi úgyszólván legkisebbet sem? — mert Francziaország 's mi vállalkozó-lárvaság­­rendszerre alapítók vasuttörvényeinket, a’ kis Belgium pedig maga épített.— Mindnyájuk hasznára, m­in­du vájok által ,,a­u p­r­o fi­­­d­e t­o­u­s par lessoins de tou­s.“ mint Rogier a’ közmunkákra ügyelő minister monda a’ kamaráknak 1841-ben tett nyilvános számadásában.— Itt a’ példa , kövessük ! — S­z­e­rk. 597 Hivatalos tudósítások. lil. szám. (262) Hirdetmény. (­ A’ am. magyar kir. helytartó-tanács által, Bellozsovics Károlynak kegyelmesen megen­gedett régi könyvkereskedése, találtalik ráczvárosban, a’ főutczán, a’ gyógyszertár átellenében, Tollies ur házában 608. szám alatt. A’ művészet és tudomány barátainak ajánlja magát, régi könyvekből álló válogatott rak­tárával, mellyeknek ára, a’ mindenkor kéznél levő jegyzékből kireltelő leszen. Az említett kőm­űkereskedés igyekezetét különösen arra fogja fordítani, hogy abban leginkább a’ hazát ér­deklő történeti és jogtani magyar könyvek mindenkor kaphatók legyenek; továbbá ajánlja ma­gát akárm­elly kijött utánkák eladására. (156t Árverési hirdetés: 21 Tek. Pest vgye á­t­l Schönfeld József csődtömege kezeUfére rendeli riHasztmány ha­­táro»­&t(A ba n a* ne»e/ett Cftőritöm­?­ghes tartozó, Vis*graftdon tar tató , jó agyagból )83*b«n fel állít m K»ittr helyi) el födött htt szobából egy botból, két konyhából, ket» eetka­­lifiabol, ga* pterházból, egy fészerből, hat darab marhára való istállóból á*ló és egy kút*al *·I~átou legjobb á Upobhan U»ő ká* ; a* folyó én s*pt. l8Uáu jelenleg in»l»ó kör/ár»eres Mj»n a* hely­színén e' fog adatni; — a* rétéi könnyebbstéte tekinteteből e geleit fe tét-lek f~* ó* a’ tenni szándé o”* k litit­er je vz által válasutmín­ i»y ”1 ér»e ezhetnek. (2631 Óvás. 0. *' Minthogy gróf Csáky Zsigmond urnak egy. Pesten 1812ik évi intrusk­is f6kán költ 8000 p ftról nevére Szendrőre szóló, általa elfogadott, három hónap után lejárandó, ‘s Belláágh An­tal lek Pest megyei esküit ur által láitasított, sem intézvényes, sem kibocsátó névvel — ugy hogy azok könnyen kitölth­etők — el nem látott váltó­levél, Schlesinger Adolf alacson termetű, sovány hosszas ragyás ala­tt, szün­kés szemű, sötét szőke h­ajú, vöröses ba,i­sz.ú , mintegy 45 esztendős, világos kék dolmány ha gyöngyház-gombokkal, kupon bársony gallérral, vöröses posz­tó nadrágba, ’s fehér széles karimája kalapba öltözött bielic­ i izraelita által f­észt augustus fokán ellopatott;— mindenki ezennel azon váltónak megvételétől, m­elly ki­lében is már a tör­vény tt­ján m­egsem­mitisittetett, óvatik, sőt kéretik, hogy ha vagy ezen váltó, vagy a’ b­irt tol­vaj elébe jönne, m­éltó­tatnék ezt az­ illető hatóságnak tudtára adni. Költ Pesten augustus líkén 1842. Dr. Schlier Károly, hites ügyvéd, ’s pesti váltójegyző. (210) Váltótörvény­széki idézés. (31­3) E­ óhb subád kir. Pécs városában lakott Hesich János jelenlegi tartózkodnia tudva nem lovon, Sey Ferenc­, által elleve 1333 ft 20 kr. p. iránt a’ kir pesti első birósága vál­­t mai rényszék előtt indított váltó ügyében a’ Váltót­örvénykönyv II. rész 214dik­ta értelmé­ben neki folyó 1842. szptember 24ke reggeli 9 órája o­ly képén tüzet k ki megjelenési ha­tárőrül, hogy h* akkor személyesen , vagy törvényes kép» Le­sje által meg nem jelenend, az erdeklek­­e értelmében törvény­székileg fog , de mere gondnok rendeltetni. Költ Pestrn a’ kir. első biroságu váltótö rvénysz ék 1842 évi »lignin* 8*án tartott üléséből. (2111 Jelentés. 139­3 A’ um. magyar Ur. u­ív. k nc*tár r«n.-tel*tébe)’közhírré tétetik, miképen e’ f. éti *u­­gu‘tu« 26. é* 27d.'-en, Budától ?/4-ed órányi távolságra fekvő Ur. kam­. Budaörs hegységben 150 db 2 e»é*s hálókon, továbbá 300 db fe es eg name« spanyol f*ju anyajuh ’« 130 darab ürfi a’ szol­ott reggeli es délutáni óra­ma i*yik­»nos ár»er é­t utján az­onnali fizetés mellett eladatnak. C­sődök. 268f15. S­»thmár-Népi*t városa törvény.zeke etiközetebb jelentvén, hogy Major Fe­re­n­c­z, es f­eje Makay Eszter ellen és ‘Hitleti pe­ t rendel *é", a’ h t.lez k met jelenesére f. é. September 21-ik napjai tűzte ki hasár­ dóul; ugyanez k bír­­e*é» végett od­y hoz«ásdá«*al ira­­tik meg, hogy ideiglen­ töm­e/gondnokká SoósGydry tankon k, ped­ügy «lóvé ped g K­o’s­i Antal jegyző neveztetett. Költ Sz. Jakab hó 19-dik napján 1842 évben. 26­58. Pest vármegye törvényszékének jelentése szerint, vagy­onbukott D­e­r a Sándor hitelezői c*ödv­etenek u­.tn­napja i. e. November 7-ikére tüzelvén ki, ’s teuseggommokká Gozsdu Eusjihuis, — perügyelővé pedig Pomucz György hites ügyvéd n.veztetvén; ugyan ez közhirretétel végett ateguatik. Kuli Sz. Jakab hó 19-i k napján 1812 érhet. 20­­0 Pest vármegye jelentése szerint vagyonában fogyatkozott Grauer Herman izraelita hitelezői csőg­ü­etének határnapja i. e. September 19-ikére tűzetvén ki , és tömeg­­gondnokká Mailer János Zit­ni béki jegyző, perügyileve pedig Horváth Mórita nevez­tetett; mi is közhírre tetel végett ezennel meguat k. Költ Sz. Jakab hó 19-ik napján 1812 évven. 27184. Spitzer Móricz Pesti a gy­eresk.hó fizetésbeli lehetlenséget bejelentv­e, hitelezői csődületének határnapja 1842 évi September 19 kere tűzetett ki, ’s perugyeléűl Steher Mihály hites úgy vé.i neveztetett,a mi is közhírré tetel vegett tudatát adatik. Költ Sz. Jakab hó­tl­-dik napján 1842. évben. 26874. Pest városa jelentése szerint Kohn Jakab hálála zsidó valaminyi hitelező­vel barátságosan megegyezvén, az ellene elrendelt csődület biróilag megszüntetett. Mi­t az 1841. december 21-ikén 43751 szám alatt kelt körlevelre hivatkozólag közhírre tűtés végett ezen­nel m­egiratik. Kelt Sz. Jakab hó 19-ik napján 1812 évben 26*72. Az E­délyt kormány közjubb értéséit isenete szerint Kolosvári kereskedő Gor­­nik J­ános h­­elezői csudaleteosk határnapja 1842-ik S­e­p­t­e­m­­be­r 14-re tűzetett ki, minek is közhírre tetslek­ utasirat Költ Sz. Jakab ho 19-ik napjáé 1842 avbeo. 28371 Pest vámja tanácsának felírása szerint, Lampl M­hály szalag kereskedő hite­lezői csődületének határnapja 1812. ári septimber 14-kére tüzetvén ki, s’ pe ügye­ként Ba­rabás Dániel hites ügyveit neveztetvén, ugyan ez kihirdetés vegett megiratik. Költ Kis­asszony hó 2-ik napj­a 18­42 évben. 28572 Komárom városa tanácsának felirása szerint néhai Linnet* Peregrin fazekas mes­ter h telezőt evő n elvnek Italain.p.a 1842 évi november 7-kere ti­­ elven ki, ’s tömne ggond­­nokká Lem Ignác/. főszerállt, felügyelővé p dig Amtmann Jenő főügyész nevez­tetvén, u­.v .n . t k hirdetés végett megya­­k. Költ Kis-Asszony hó 2-ik napj­a 1842 éviimi. 271*5. M után Jung György Pesti puska kész tő és hitvese Jung K­larin v­e­­tésbeli te etlestegiikst beje tinetuk, ellsm . c.odp.r határost­tván, perügy­eleül A­rhovszky Sándor Jeses ügyed nevezi eleit, ’s az illető hitelezők megjelenésere 1842 évi September 28-a­g nap­ja tüze élt ki bátor d­ül; mi is köztudomásra juttatás végett ezennel meg.rat.Jt. Kurt Sz. Jakab hó­­tí-ik napján 1812. évben. 27187. Pert vámja tanácsa felirata szer­nt, Grohorszky Alajos bécsi kereskedő itt helyütt találtatott vagy­ona az addig jelentkezett hitelezői kielégítésére elégtelen lévén; ellene csődület­len teh­etett, és perügyelőül Óhegyi Jakab hites ügyvéd neveztetvén, a’ hitele­zők megjelenésére 1842 évi sette­ni bér 28 k* tűzetett ki határnapul, mit közhírré telei re­get, ez m­.ol megiratik. Költ Sz. Jakab hó 20-ik napján 1842. évben. 28374. Zala vármegye jelentése szerint értékükben megbukott Redl Iagobo­d , Redl Ferencs, — Novákovits Jó­sef, és Horváth vagy Juhász József Kanizsa mezőváros la­pjai ellen indított csödpör fe­­stelére rendelt határnap, és pedig Redl Leopold f. é. September 23-ik — Iledl Fe­rncz, Novákovits József és Horváth vagy Juhá­r ellen ped­g f é. sept­­mber 9-dik­re tűzetvén ki, és Redl Leopo­d részére tömeggondnoknak nemes Babocsay János, pergondnoknak Horváth János hites ügyvéd, — Redl Ferencz részére tömeggondnoknak Albsoldi Flórián, — pergondno-nav. Horváth Mihály ügyvéd, — Novákovits Józ­­sif részere tömeggonen­ovnaz Kaan F­erencz — pergondnoknak I­orváth­ János ügyvéd, utóbb Horváth vagy Juhász József részére tűnné, gondnoknak Horváth János, per­gondnoknak pedig Németh János ügyvedek neveztetvén ki, ugyan ez közhírré tétel végett megi­atik. Költ Kis-A­szony hó 2- k­­apján 1842 évben. 27189. Rév-Kod­árosy város tanácsának jelentése szerint Bondil Antal ottani szap­­panyos m­ester hit levőivel barátságosan megegyezvén, az ellene indított c­ődpör­­téletileg me­g­­sz.ü. teleit, mi­g 1841 . ki September 6-dikán 31225 sz. alatt kelt körlevél folytában h tesz­­teltetés vegeit ezennel megiratik. Kelt Sz. Jakab hó 26-ik napján 1842. évben 2741I. Pest Vrimagy. törvényszéke jelentése szerint idősb Almásy József hite­lezői csődületének határnapja 1842 november 12-kere ütsettén ki, ’s perügye­si Szaj­­bely Frigyes hites ügyvéd, tömeggondnokká Voldjáner Sámuel nagykeres­edő neveztetvén; ugyan ez kozák­ré­tetei vegett megiratik. Költ Sz. Jakab hó 26yik napján 1842 évben.132* lssta Aug. 21-én 1812.

Next