Pesti Hirlap, 1842. augusztus (166-173. szám)
1842-08-21 / 171. szám
költésektől , mindennemű más formalitásoktól. Illy évpénzek az ország minden részein adásvevésben, takarékpénztárakban, adóban, szóval minden financiális administratiónál bevétetnének. A’ rendszer annyira egyszerű és populáris, hogy minden proletarius megfoghatja a’ kölcsönvétel alapját, ahol egy minta: Magyar nemzeti örökös évpénzi jövedelem. A’nemzeti adósság könyvében beirt évpénz. — Kibocsátási év 1893. co Q oM m ^ ** »8- tr ^ di to .o in to m in ^ in in to 0 n o to 00 GO CDXXDXXXXXXXXXXXXXXCCCOQOCD Az évpénzesek számának öregbülésével a’ rend és béke baráti is szaporodnának. Ezen új népszerű évpénzi jövedelemben rögtön szebb jövendő derülne úgy a’ nemzőre valamint a’ kormányra is. A’ nép, mint évpénzes elismerné, hogy ez a’leggazdaságosabb mód pénzt teremteni . Magában értetik, miképen arra, hogy e’ bizonyítványok külföldön bizalmat és keretet nyerhessenek, de talán honunkra nézve is szükséges néhány általános, egyforma adózások behozatala. E’ tárgyról az időszaki sajtó már terjedelmesen vitatkozott, é s a legközelebbi országgyűlés remélhetőleg tárgyalás alá is veendi azt. Poltzö,öntől pétsig félni balgaság lenne, ha meggondoljuk, miképen minden tőke, melly utak, hidak, csatornák építésére forditatik, a’keringésből eltűnnek és elenyésznek. Szükségeink tömérdekek és fölösleges pénzt egy könnyen nem szerezhetünk, de mindazáltal esapb pénz kibocsátását bizonyos öszvegre szorítani elkerülhetlenül szükséges. Vaspályákon a’ szállítási bért a’ feltartó’ évi költségeivel arányba kellene hozni, nem pedig a’ kiadott tőkéket visszaszítni. Belgiumban már egy részben futfogák, mikép a’ s a’és a’vasutakból csak közvetett, indirect jövedelmet hozhat, mellynek forrását a' közönség gazdagságának fokunk inti gyarapításában lelhetni fel. Hogy a’ bureaucraliai lassúságot és büledezést kikerülhessek, válaszszott a’pénztár egy külön igazgató-ágat, ’s ahoz minden tehetségű embereket híján meg. A’kérdésnek más megfejtése nem méltó a’ nemzet felségéhez és fölszámíthatlan nyomaóságot okozna. Ne vonakodjunk tehát a’ nagy elvet fölállítni, mert az elvek maradandók; mert egy igaz elv sokkal szentebb dolog, mintsem azt Csak azért, mert talán roszul alkalmazhatják, föláldoznunk lehette és szabad volna; mert a’ baj, melly egy nemzet életének felszinén létezik, kévénkbe rémilő, mint az , melly minden panianin átszivárgott, és a’ gyomor fenekében megfészkelt. Milly vállalkozó társaságokat látunk, nagy istent a’ mostani időben ! A’ nyerészkedés szelleme meglepte az embereket, de nincs hozzá lángeszük. Különös és fertelmen dolog! E’ nyereségvágy szülte materialismus nagy rohamában az értelem elveszti jogát a’ vezérletre , az erény a' becsülésre. Az udvarló erényei után a’ futáréi következnek. Ez igen egyszerű. Minő status hagyomány ehetne maradandó a’ köztársaságban, hol minden leszámolunk, hol még a’házasság is adásvevési ’s bérleti szerződések közé soroztatott, mert csak az kérdeztetik: hoz e a’ nő szerelme 4 vagy 5 századbért. De, mondják : sok hibás eszmék keletkeznek, sok álmodozások préinkáltatnak. Mit mondjunk erre? úgyvan e a’gyarló ember alkotva , hogy az igazsághoz egyszerre hozzá juthat ? ’s ha élben találja magát, el kell ezt tiltani az igazság kapujától csak azért, mert mielőtt ódáját, sötétben kell tapogatóznia? ’s tudjátok e ti, hogy az emberiség semmi hasznot sem húzhat abból, mit ti szintúgy álmodozva álmodozásnak neveztek? Tudjátik e, hogy a’ mai álmodozás 10 év után nem lehet igazsággá? Kezdetben minden rendszer, minden új doctrina mindig több ellenmondókra talált, mint pártolókra. Nem ítéltetett e minden eszme, melly hatalmával az emberi nemen uralkodik, balgaságnak, mielőtt bölcsnek tartatott volna ? Ne fogadjunk el mindent mit felüleges elménet megannyi oraculum gyanánt árulgat, és keressük az igazságot, okossággal és kétkedéssel is : ez ellen semmi ellenvetésünk. De miért zárnék el a’ pályát merész lelkek előtt? Minden seregnek, melly ismereten országba nyomni, kalauz kell , habár néha egynémellyik eltéved is. A’ e figgedetlen elmélkedés napjainkban nem olly közönséges, hogy az értelmességet napi munkájábat megfagylalni 'h a'bátorságot csökkenteni tanácsos volna. Mit feltek hogy ismereteket terjeszt az ember? Feleletünk ez: ha ezen ismeretek hibásak, a’ vitatkozás úgy el bontja mint szél a’ polyvát. Hogyha máskép történnék, úgy a' haladás chimacra volna, és nekünk nem maradna más hátra, mint fejünket köpönyegünkbe burkolni. — Szabó Pál. Óhajtanák, hogy értekező ur azon Franklin-féle évpénz-rendszert, mellyről futólag emlékezik, kissé részletesebben megimirtetné, nevezetesen véleményét arról is megmondaná, minő forrásokat javasolna az évpénzek (rente) fizetésére fordittatni? miután abban (a’ mint már máskor e’ lapokban terjedelmesen fejtegetők) tökéletesen egyet értünk, hogy sokkal nagyobb a’ közvetett nyereség, melly a’ statusra olcsó ’s könnyű közlekedésből háramlik, mintsem hogy ezt az egyenes közvetlen jövedelem tekintetének alája rendelnie tanácsos volna; más szóval egyetértünk abban, hogy a’ status vasutakat, csatornákat jövedelemforrásnak soha se tekintsen, sőt ha egy bizonyos szállítási árszabás mellett jövedelem kerülne ki, kötelességében állana azon árszabást mind addig leszállítani, mig a' vasat vagy csatorna többet nem hozna be, mint mennyi a’ fentartásra tartozásra, igazgatásra ’s a’ nagyobb javítások, ujtások végett szükséges tartalék-pénztár alakítására kívántatik. — Óhajtanák továbbá, ha értekező úr megmondaná véleményét: hiszi e, hogy minálunk, hol a’ tőkepénzek még 5—6 pcentet többnyire földművelésben is jövedelmeznek, négy pcentes évpénz-utalványoknak vevői akadnának ? pedig nagyobb évpénzt kötelezni a’ pénzkeret előrelátható alábbszállása miatt nem igen hinnők tanácsosnak. Egyébiránt legyen szabad tisztelt olvasóink közül azokat, kik az időszaki sajtó munkálatát egy napi olvasmány érdekén túl is méltatják, megkérnünk, méltóztassanak többek között lapjaink 64-ik és 134 és 135-ik számaiba visszapillantani, hol az utaknak, csatornáknak, nem vállalkozó társaságok hanem az ország általi építése mellett nyilatkozván, nemcsak okainkat előadók, miknél lógva a’lehető három rendszer közt és a’ közköltségen építést hiszszük leginkább ajánlhatónak, hanem a’ médiul is ejténk egy két igénytelen szót. — Erről azonban lesz még alkalmunk szólam. Most, miután értekező urat annyiszor látjuk Belgiumra hivatkozni, legyen szabad megjegyeznünk, miképen ezen kis, de virító ország alig 530 mérföldjével ’s mintegy 4,000,000 lakosával, alig bontakozott ki egy revolutio veszélyeiből , múlna 1834-ben,’s tulajdonkép 1837-ben törvényt alkotott a’ vasutakról, ’s 113 illérföldnyi (keves) vasutat statusköltségen építtetni rendelvén, erre 125.664 707 frankot (mintegy 50 000.000 pengő ftot") szavazott. Ebből 1841-ig 70 millió frank kiadva, mint egy 68 mértföldnyi vasút egészen elkészítve ’s használta, 34 mérföldnyi pedig készülőben volt. — A’ mi vasuttörvényünk 1836-ban alkottátok. — ’s mink van? mire vehetjük szemeinket? — De ne vegyük föl szegény magunkat, nézzük a' Belgiummal szomszéd Francziaországot, kövei 19-szer olly nagy területével (9,843 Q mf) ’s több mint nyolczszor annyi népességével (33 540.910), mit tőn aránylag Belgiumhoz képest?— Csak nese semmit, vagy legalább felette csekélységet . — 's miért nem tőn többet, miért nem tettünk mi úgyszólván legkisebbet sem? — mert Francziaország 's mi vállalkozó-lárvaságrendszerre alapítók vasuttörvényeinket, a’ kis Belgium pedig maga épített.— Mindnyájuk hasznára, mindu vájok által ,,au pro fide tous par lessoins de tous.“ mint Rogier a’ közmunkákra ügyelő minister monda a’ kamaráknak 1841-ben tett nyilvános számadásában.— Itt a’ példa , kövessük ! — Szerk. 597 Hivatalos tudósítások. lil. szám. (262) Hirdetmény. ( A’ am. magyar kir. helytartó-tanács által, Bellozsovics Károlynak kegyelmesen megengedett régi könyvkereskedése, találtalik ráczvárosban, a’ főutczán, a’ gyógyszertár átellenében, Tollies ur házában 608. szám alatt. A’ művészet és tudomány barátainak ajánlja magát, régi könyvekből álló válogatott raktárával, mellyeknek ára, a’ mindenkor kéznél levő jegyzékből kireltelő leszen. Az említett kőműkereskedés igyekezetét különösen arra fogja fordítani, hogy abban leginkább a’ hazát érdeklő történeti és jogtani magyar könyvek mindenkor kaphatók legyenek; továbbá ajánlja magát akármelly kijött utánkák eladására. (156t Árverési hirdetés: 21 Tek. Pest vgye átl Schönfeld József csődtömege kezeUfére rendeli riHasztmány határo»&t(A ba n a* ne»e/ett Cftőritöm?ghes tartozó, Vis*graftdon tar tató , jó agyagból )83*b«n fel állít m K»ittr helyi) el födött htt szobából egy botból, két konyhából, ket» eetkalifiabol, ga* pterházból, egy fészerből, hat darab marhára való istállóból á*ló és egy kút*al *·I~átou legjobb á Upobhan U»ő ká* ; a* folyó én s*pt. l8Uáu jelenleg in»l»ó kör/ár»eres Mj»n a* helyszínén e' fog adatni; — a* rétéi könnyebbstéte tekinteteből e geleit fe tét-lek f~* ó* a’ tenni szándé o”* k lititer je vz által válasutmín i»y ”1 ér»e ezhetnek. (2631 Óvás. 0. *' Minthogy gróf Csáky Zsigmond urnak egy. Pesten 1812ik évi intruskis f6kán költ 8000 p ftról nevére Szendrőre szóló, általa elfogadott, három hónap után lejárandó, ‘s Belláágh Antal lek Pest megyei esküit ur által láitasított, sem intézvényes, sem kibocsátó névvel — ugy hogy azok könnyen kitölthetők — el nem látott váltólevél, Schlesinger Adolf alacson termetű, sovány hosszas ragyás alatt, szünkés szemű, sötét szőke hajú, vöröses ba,isz.ú , mintegy 45 esztendős, világos kék dolmány ha gyöngyház-gombokkal, kupon bársony gallérral, vöröses posztó nadrágba, ’s fehér széles karimája kalapba öltözött bielic i izraelita által fészt augustus fokán ellopatott;— mindenki ezennel azon váltónak megvételétől, melly kilében is már a törvény ttján megsemmitisittetett, óvatik, sőt kéretik, hogy ha vagy ezen váltó, vagy a’ birt tolvaj elébe jönne, méltótatnék ezt az illető hatóságnak tudtára adni. Költ Pesten augustus líkén 1842. Dr. Schlier Károly, hites ügyvéd, ’s pesti váltójegyző. (210) Váltótörvényszéki idézés. (313) E óhb subád kir. Pécs városában lakott Hesich János jelenlegi tartózkodnia tudva nem lovon, Sey Ferenc, által elleve 1333 ft 20 kr. p. iránt a’ kir pesti első birósága vált mai rényszék előtt indított váltó ügyében a’ Váltótörvénykönyv II. rész 214dikta értelmében neki folyó 1842. szptember 24ke reggeli 9 órája oly képén tüzet k ki megjelenési határőrül, hogy h* akkor személyesen , vagy törvényes kép» Lesje által meg nem jelenend, az erdekleke értelmében törvényszékileg fog , de mere gondnok rendeltetni. Költ Pestrn a’ kir. első biroságu váltótö rvénysz ék 1842 évi »lignin* 8*án tartott üléséből. (2111 Jelentés. 1393 A’ um. magyar Ur. uív. k nc*tár r«n.-tel*tébe)’közhírré tétetik, miképen e’ f. éti *ugu‘tu« 26. é* 27d.'-en, Budától ?/4-ed órányi távolságra fekvő Ur. kam. Budaörs hegységben 150 db 2 e»é*s hálókon, továbbá 300 db fe es eg name« spanyol f*ju anyajuh ’« 130 darab ürfi a’ szolott reggeli es délutáni órama i*yik»nos ár»er ét utján azonnali fizetés mellett eladatnak. Csődök. 268f15. S»thmár-Népi*t városa törvény.zeke etiközetebb jelentvén, hogy Major Ferencz, es feje Makay Eszter ellen és ‘Hitleti pe t rendel *é", a’ h t.lez k met jelenesére f. é. September 21-ik napjai tűzte ki hasár dóul; ugyanez k bíre*é» végett ody hoz«ásdá«*al iratik meg, hogy ideiglen töme/gondnokká SoósGydry tankon k, pedügy «lóvé ped g Ko’si Antal jegyző neveztetett. Költ Sz. Jakab hó 19-dik napján 1842 évben. 2658. Pest vármegye törvényszékének jelentése szerint, vagyonbukott Der a Sándor hitelezői c*ödvetenek u.tnnapja i. e. November 7-ikére tüzelvén ki, ’s teuseggommokká Gozsdu Eusjihuis, — perügyelővé pedig Pomucz György hites ügyvéd n.veztetvén; ugyan ez közhirretétel végett ateguatik. Kuli Sz. Jakab hó 19-i k napján 1812 érhet. 200 Pest vármegye jelentése szerint vagyonában fogyatkozott Grauer Herman izraelita hitelezői csőgüetének határnapja i. e. September 19-ikére tűzetvén ki , és tömeggondnokká Mailer János Zitni béki jegyző, perügyileve pedig Horváth Mórita neveztetett; mi is közhírre tetel végett ezennel meguat k. Költ Sz. Jakab hó 19-ik napján 1812 évven. 27184. Spitzer Móricz Pesti a gyeresk.hó fizetésbeli lehetlenséget bejelentve, hitelezői csődületének határnapja 1842 évi September 19 kere tűzetett ki, ’s perugyeléűl Steher Mihály hites úgy vé.i neveztetett,a mi is közhírré tetel vegett tudatát adatik. Költ Sz. Jakab hótl-dik napján 1842. évben. 26874. Pest városa jelentése szerint Kohn Jakab hálála zsidó valaminyi hitelezővel barátságosan megegyezvén, az ellene elrendelt csődület biróilag megszüntetett. Mit az 1841. december 21-ikén 43751 szám alatt kelt körlevelre hivatkozólag közhírre tűtés végett ezennel megiratik. Kelt Sz. Jakab hó 19-ik napján 1812 évben 26*72. Az Edélyt kormány közjubb értéséit isenete szerint Kolosvári kereskedő Gornik János helezői csudaleteosk határnapja 1842-ik September 14-re tűzetett ki, minek is közhírre tetslek utasirat Költ Sz. Jakab ho 19-ik napjáé 1842 avbeo. 28371 Pest vámja tanácsának felírása szerint, Lampl Mhály szalag kereskedő hitelezői csődületének határnapja 1812. ári septimber 14-kére tüzetvén ki, s’ pe ügyeként Barabás Dániel hites ügyveit neveztetvén, ugyan ez kihirdetés vegett megiratik. Költ Kisasszony hó 2-ik napja 1842 évben. 28572 Komárom városa tanácsának felirása szerint néhai Linnet* Peregrin fazekas mester h telezőt evő n elvnek Italain.p.a 1842 évi november 7-kere ti elven ki, ’s tömne ggondnokká Lem Ignác/. főszerállt, felügyelővé p dig Amtmann Jenő főügyész neveztetvén, u.v .n . t k hirdetés végett megyak. Költ Kis-Asszony hó 2-ik napja 1842 éviimi. 271*5. M után Jung György Pesti puska kész tő és hitvese Jung Klarin vetésbeli te etlestegiikst beje tinetuk, ellsm . c.odp.r határosttván, perügyeleül Arhovszky Sándor Jeses ügyed nevezi eleit, ’s az illető hitelezők megjelenésere 1842 évi September 28-ag napja tüze élt ki bátor dül; mi is köztudomásra juttatás végett ezennel meg.rat.Jt. Kurt Sz. Jakab hótí-ik napján 1812. évben. 27187. Pert vámja tanácsa felirata szernt, Grohorszky Alajos bécsi kereskedő itt helyütt találtatott vagyona az addig jelentkezett hitelezői kielégítésére elégtelen lévén; ellene csődületlen tehetett, és perügyelőül Óhegyi Jakab hites ügyvéd neveztetvén, a’ hitelezők megjelenésére 1842 évi setteni bér 28 k* tűzetett ki határnapul, mit közhírré telei reget, ez m.ol megiratik. Költ Sz. Jakab hó 20-ik napján 1842. évben. 28374. Zala vármegye jelentése szerint értékükben megbukott Redl Iagobod , Redl Ferencs, — Novákovits Jósef, és Horváth vagy Juhász József Kanizsa mezőváros lapjai ellen indított csödpör festelére rendelt határnap, és pedig Redl Leopold f. é. September 23-ik — Iledl Ferncz, Novákovits József és Horváth vagy Juhár ellen pedg f é. septmber 9-dikre tűzetvén ki, és Redl Leopod részére tömeggondnoknak nemes Babocsay János, pergondnoknak Horváth János hites ügyvéd, — Redl Ferencz részére tömeggondnoknak Albsoldi Flórián, — pergondno-nav. Horváth Mihály ügyvéd, — Novákovits Józsif részere tömeggonenovnaz Kaan Ferencz — pergondnoknak Iorváth János ügyvéd, utóbb Horváth vagy Juhász József részére tűnné, gondnoknak Horváth János, pergondnoknak pedig Németh János ügyvedek neveztetvén ki, ugyan ez közhírré tétel végett megiatik. Költ Kis-Aszony hó 2- kapján 1842 évben. 27189. Rév-Kodárosy város tanácsának jelentése szerint Bondil Antal ottani szappanyos mester hit levőivel barátságosan megegyezvén, az ellene indított cődpörtéletileg megsz.ü. teleit, mig 1841 . ki September 6-dikán 31225 sz. alatt kelt körlevél folytában h teszteltetés vegeit ezennel megiratik. Kelt Sz. Jakab hó 26-ik napján 1842. évben 2741I. Pest Vrimagy. törvényszéke jelentése szerint idősb Almásy József hitelezői csődületének határnapja 1842 november 12-kere ütsettén ki, ’s perügyesi Szajbely Frigyes hites ügyvéd, tömeggondnokká Voldjáner Sámuel nagykeresedő neveztetvén; ugyan ez kozákrétetei vegett megiratik. Költ Sz. Jakab hó 26yik napján 1842 évben.132* lssta Aug. 21-én 1812.