Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)
1842-09-01 / 174. szám
előbbieknél nem csekélyebb , 12 napszámot tenyérrel. cc) Kiknek külsőségük vagy tehetségök legalább felénéi mint az előbbieké, 6 napszámot tenyérrel. dd) Kiknek külsőségük igen kevés, vagy épen semmi ’s különbeni keresetmolljuk is csekély, két napszámot lényénél. Továbbá megállittatik, mikint a’ közmunkákbeli napszám mennyisége bizonyos részének földesúri robotlákbani beszámilása a következendő arányban találjon helyet, hogy minden földesig azon úrbéreseinek , kik évenkint 52-en felüli napszámokat tesznek, az ezekre rótt ingyen közmunkáknak felerészét,— azoknak pedig, kiknek úri szolgálata 52, vagy 52-ön alól 30 napnál kevesebbre nem megyen , az ezekre rótt ingyen közmunkáknak egy harmadát, a’ közmunkatétel idejét követő három hónap alatt, robotjába beszámítani köteles legyen.— Végre pedig a’ 1. bizottmány közigazgatási osztályára bizatik az is: 1) hogy azon földesurakra nézve , kiknek úrbéreseik évenkint 30 napnál kevesebb robottát tesznek, dolgozzanak ki az ingyen közmunkákban részesedés mértékéhez alkalmazandó egy igazságos kulcsot, és 2) azokra nézve, kik urbéreiket taksafizetéssel teljesítik, dolgozzék egy tervet, hogy a’ földesurak azoknak taksájukból mennyit tudjanak fel az ingyen közmunkák arányos részibe. — Ugyancsak aug. 16-kán alkoták meg az országos RR. a’következő törvényeket: A) Közlakások személyes fel- és alpereskedhetéséről. A’ H. K. III. r. 31-ik czíme jelen czikk által megváltoztattatván , ezentúl senki sem lesz polgári helyzeténél fogva elrekesztve attól, hogy akárki ellen önszemélyében , akár mint fel-, akár mint alperes bárminemű keresetet folytathasson, tehetetlenség tekintetéből a’ földesur pártfogó jogához , vagy közvédelemérti folyamodhatás ezutánra is fennmaradván. — B) Nem-nemesek birtokképességéről és végrendelkezési jogáról. 1. §. Minden nemnemesnek joga lesz ezután akármelly fekvő jókat szerezni és bírni. 2. §. Az úrbéresek mindennemű szerzeményeikről teljes szabadsággal fognak ezután rendelkezhetni, eltöröltetvén az A. C. III. r. 30-ik czímének e’ részbeni rendszabása. Végrendelet, és egyenes, vagy oldalas vérek nélkül kihalt úrbéresek javaibani örökösödésre nézve egyébaránt a’ földesurak joga továbbra is fennmarad. — C) Földesúri fenyitő hatalomról. 1. §. Ha az úrbéres a’ munka napját megelőző estre rendeltetvén szolgálatra, bevehető ok előre jelentése nélkül ki nem állana, vagy szolgálatát kártevőleg teljesítné, és a’ helyszineni ismételt megintésnek sem engedelmeskednék , a’ földesúr vagy személyese , minden egytenyeres napszám helyett, melly elmulasztatott, vagy kártétel miatt a’ munka helyéröli elküldéssel félbeszakasztatott, 20 p. krt, igás napszám helyett pedig két annyit vétethet fel úrbéresen készpénzül, vagy vagyonából, helybeli vagy szomszédfalusi hitele elbecsülése nyomán, ’s ezenfelül az elmulasztott napszámot is pótlólag kitételheti, és úri szolgálat közben okoztatott kárát is ugyanezen utón 12 m.frt értékéig megtéríttetheti; cselédei által okozott kárért mindig az úrbéres gazda lévén köteles visszakövetelés fenmaradása mellett eleget tenni. 2. §. Azon úrbérest, ki az úri szolgálatra a’ hely távolságához képest idejében ki nem áll, a’földesúrnak vagy személyesének, joga van a’ munka helyéről mindannyiszor visszaküldeni, és a’ következő napok akármelyikén újból rendeltetni. De a’ melly napon dolgozásra elfogadni tetszett, annak késő kiállás miatt netalán elveszett részéért semmi utánpótlást nem követelhet. Joga lesz azonban az illy késedelmességért, valamint szintén a’ hanyagul dolgozásért is, ismételt megintéseknek nem engedelmeskedés esetében egy napi fogsággal, ezek többszöri előfordulása esetében legfölebb három napi fogsággal fenyíteni az úrbérest. 3. §. Ha az úrbéres vagy hozzátartozója a’ földesurat, haszonbérlőjét, vagy gazdasági szolgáit személyes bántással illetné: földesúri hatalomnál fogva egytől három napig való fogsággal fenyitethetik. Melly egyébiránt sem ezen, sem az előbbi pontbeli esetekben nem sanyarittathatik semmivel, és egészséget nem veszedemeztető foghelyről azon jószág középponti helyén, vagy azon helységben, hol a’ vétség elkövettetett, valamint az úrbéres illendő táplálásáról is — ha reá van szorulva — köteles a’ földesur gondoskodni. 4. §. Mind ezen önhatalmánál fogva rögtön teljesedésbe vehető büntetéseket, a’ földesur, vagy személyese, teljes kihallgatás után, és legalább két falusi hites, vagy kifogás alá nem jöhető két tanuk jelenlétében szabhatja csak az úrbéresre, ’s annak kívánságára határozását a’jelenvoltak neveinek és a’ vétségnek körülményes előadásával föltéve, írásban ingyen kiadni köteles 5. § Azon esetekben, mellyekben a’ fogsággal büntetés a’ földesúrnak meg van engedve, fogság felváltásául szabadsága lesz ugyanazon helység határán belől, hol a’ fogság kiáltandó lett volna, véghezviendő ugyanannyi napi közmunkát ítélni, mel’vitelet kimosla’van, a’jelenlevő hitesek megbecsülik: mennyi munka végezhető az ítélt idő alatt darabjában? melly munkaszakmánynak haladékon kívüli teljes végezésére a’ falusi biró kötelessége lesz 5 mi büntetés alatt az úrbérest rászorítani, fenmaradván a’ földesúri ítélet teljesedése nem-eszközülhetésének esetére a’ tiszti fenyíték. Az úrbéres a’közmunka alatti táplálására csak azon esetben köteles a' földesúr,ha az rá van szorulva. 6 §. Az úrbéresek mindazon vétségei és kártételei, mellyek minémüségükre nézve az előbbi pontok alá nem tartoznak , vagy a’ földesúri többször ismételt fenyíték foganatlansága esetében az itt kitűzött mértéken felüli, vagy másnemű büntetést kivánnak, a’ tisztek ’s illetőleg törvényszék által fenyítendők; a’ földesúrnak az itt elősorolt fenyíték nemeit és minémüségét a’ büntetett úrbéres egyezése hozzájárultával sem leven szabad másra változtatni. — Az aug. 17-ikei ülésben ő felségének folyó hónikáról költ két rendbeli k. leiratai közül egyikben, n. Sala Sámuel halálával megürült itélőmesteri hivatalra Gálfalvi Imrét méltóztatott a’ RR. választása és fölterjesztése nyomán kegyelmesen megerősíteni. Másikban Dragomérfalva, Szilistye , Szacsal, Mojszin és Food helységek iránt Mármaros megye és Iladna vidéke közt régóta fenforgolt határszéli egyenetlenségek ügyében , a’ felemlített helységek felől n. b. e. M. Terézia határozatát helybehagyván, azokat Erdélyen, fejedelemséghez tartozóknak ítéli. (E. H.) Megyei dolgok. Mógrádból. B.Gyarmat, aug. 24. Közgyűlésünk f. hó 22-kén Fráter Pál első alispánunk elnöklete alatt a’ kisgyülési jegyzőkönyv hitelesítésével vette kezdetét; ezt követve felolvastatott a’ nm. h.tanács intézvénye, mellyben ezen ’s Hont megyén keresztül folyó ’s mesterséges épitvények által igen kártékonynyá vált s Ipoly vizének szabályozása iránt felírásunk folytában tudósit, hogy e’ folyamszabályzási munkák eszközlésére őfelsége gr.Zichy Ferenczet kir. biztossá méltóztatott kinevezni. Mire az újonnan kinevezett k. biztos gr. Zichy Ferencz megyénkhez intézett levele került szőnyegre, mellyben részünkről egy bizottság kineveztetését kéri a’végett, hogy ez Beszédes úrral és a’ földesuraságokkal a’készítendő szabályzási terv és annak miképeni foganatosítása iránt tanácskozhassék. Ennek folytában első alispánunk jelenté, hogy a’ terv készítésére szükséges libellatio már megtétetett, ’s egyszersmind a’ kívánt bizottság kineveztetését kívánta. — Voltak, kik az ipolymenti birtokosokat (mivel ezeknek leginkább fekszik érdekükben) megkérdeztetni kívánták az iránt, valljon akarják e a’ szabályozást, vagy nem? *) Voltak továbbá, kik a’ szabályozást csupán azért, hogy a’ folyónak egyenes vonala legyen, ott, hol kártékonyságáról mindeddig panasz nem tétetett, nem kívánták **). Ezeknek ellenében felhozatott, hogy mi a’ kir. biztosnak elveket nem szabhatunk, ott az 1840. X.cz., melly őt munkálkodásában kormányozandja; hanem neveztessék a’kivánt bizottság, melly a’ kir. biztossal együtt ki fogja hallgatni az ipolymenti birtokosokat is. És ez végzéssé jön. Ugyanazon kormányszéknek hallerkői gróf Haller Ferencz Dalmát, Horvát- és Tótország báni méltóságára lett emeltetéséről értesitő intézvénye örvendetes tudomásul vétetett, miből eredő örömét e’ megye üdvözlő levél által tolmácsolandja; ’s egyszersmind azon veszedelmes súrlódásoknak, mellyek az úgynevezett illyr párt nemzetellenes törekvése által olly annyira elharapóztak, főkormányzói hatalmánál fogva, bölcs belátása szerinti lecsillapítását ő excellentiájának ajánlandja, biztosan remélvén, hogy az elszakadottakat, kik arról, hogy magyar alkotmány védszárnya alatt állnak, megfelejtkezének, visszaadandja a’ nemzetnek, mellynek az erők összesítésére , főkép nemzetiség tekintetében, soha nagyobb szüksége nem volt, mint most. — Turopolya mezeje közönségének körlevelét, mellyben a’Zágráb megyei tisztválasztás alkalmával az illyrek és a’ főispán által elkövetett sérelmeket ’s ezeknek orvosoltatása iránt ő felségéhez intézett felírását tudtunkra adá, e’ megye őei is igazság ’s nemzetiségük iránti buzgó részvéttel fogadók; arról azonban, vallyon főispáni pártosság, vagy a’ választó RB. saját ösztöne, vagy mindkettő karöltve voltak legyen e a’ zágrábi botrányoknak forrásai? eldöntőleg vitatkozni nem kívánván, e’részben a’ vizsgálat eredményét bevárva, e’ tárgy fölötti további nézeteiknek kijelentését akkorig felfüggesztetni határozók, ’s jóllehet e’ részben a’ királyi magas igazságszeretetben teljesen megnyugszanak, a’ tárgynak mindazáltal nemzetiségre vonatkozó nagy érdeküsége tekintetéből ő felségét jobbágyi alázattal megkéretni határozók aziránt, hogy mivel ezen vizsgálati iratok arról is, valljon Zágráb megye évei mi lelkesüléssel bírnak a’ haza alkotmányos czéljainak előmozdításában, vagy akadályozásában ? a’ nemzetnek kétségkívül világosságot nyujtandanak, ezen kihágás vizsgálati iratait a’ legközelebb tartandó országgyűlés tárgyalása alá kegyelmesen terjeszteni méltóztassék, miszerint Magyarhon saját gyermekeit ismerhetve, azoknak indulatait belátásával vezérelhesse, melly határozatról Turopolya mezeje közönsége tudósittatai rendeltetik, azon kívánat kijelentésével, hogy e’tárgy körüli további történeteket ’s netalán kifejlendő más hasonló eseményeket tovább is e’ megyelveivel közölni szíveskedjék. — Beregnek a’ cath. egyház rómátóli függetlenitése tárgyában költ levele azon részének, melly a’f’üggetlenitést tárgyazá, fel nem olvasása mellett elvre nézve elvettetett; a’ mennyiben pedig a’ vegyes házassági sérelmet illeti, az országgyűlési utasításokkal foglalkozó küldöttséghez utasittatott. És hallottuk azt, a’mit már több ízben hallhatunk, t. i., hogy ezen tárgy nem tartozik a’ megye hatóságköréhez, és logice, theologice atque philosophice kivihetetlen — sokan nem láttak abban logicát, hogy a’ breve kibocsátása miatt a’ papság a’ pápától függetlenittessék. — Voltunk, kik a’ levélnek azon részét is, melly a’függetlenitést tárgyazá, kívántuk felolvastatni, mert képtelenségnek hittük a’ felől szólani, vagy pláne határozni, mi tudomásunkra nem is jutott; ’s hogy követeink utasítás nélkül ne maradjanak , ha ezen tárgy a’ jövő országgyűlésen inditványoztatnék , az országgyűlési utasításokat készítő választmányhoz véltük igazitandónak. — Ugyan Bereg megyének a’ könyvvizsgáló által elkövetett sérelmét országgyűlésen pártolni fogjuk. — Arad, Hont és Trencsin megyéknek a’ nem-hivatalos vontatók megszüntetését tudató leveleik az e’ tárgyban munkálkodó választmányhoz utasittattak. — Somogynak levelét, mellyben a’ kereskedés tárgyát a’ kir. előterjesztések közé soroztatni javasolja, kezdeményjogunk megcsonkitása nélkül nem pártolhattuk.— Varasd megyének két rendbeli latin levelet érdemileg nem tárgyaltatván, a’ nm. h.tanács megkéretni rendeltetett az iránt, hogy ezen megyét a’ törvény megtartására utasítsa; Varasd megyének pedig megiratik, hogy ezentúl latin levelei felbontatlanul fognak visszaküldetni. — Igen meleg részvétet gerjesztett Szabadka kir. városának ismeretes körlevele , ’s az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasittatott. — Végre Vas megyének a’ népnevelés tárgyában nem régiben hozott lelkes határozatnak legfelsőbb helyről lett megsemmisitését ’s ebből eredt sérelmét panaszló levele annál inkább pártoltatok, mivel Mátyás királynak Ulászló alatt nemcsak el nem törlött, sőt az 1659: 68.cz. által újólag megerősített törvénye által világosan megengedtetik a’ szabad ajánlás útjáni adózás , ’s azért ő felségéhez intézendő felírás határoztatok, a’levél pedig az országgyűlési utasítások körül munkálkodó választmányhoz utasittatott. — És ezek valának közgyűlésünk nevezetesb tárgyai, mellyek a’ tisztelt közönséget közelebbről érdekelhetik. — Török Sándor: Hársból, aug. 21. Esztendeje múlt, hogy törvényszékünk táblabiráit titkos szavazattal választók. Azzal kezdődik tehát e’ közgyűlésünk, hogy ismét 16 egyént választanánk, megyénk törvényszékin egy évig biráskodandókat. Mindenki az e’ végre már megirt kész czédulával jelenék meg , é s azt alispánunk elébe letéve, bemondá nevét, melly jegyzőileg feliratok, ’s ekkint törvényszéki táblabirakul a’ következők választattak: Ambro Antal, Bodó Sándor, Bottka Tivadar, Chuzy Károly, Jeszenszky Károly és Elek, Kosztolányi József, Kvassay Antal, Liptay Gábor, Majthényi Rudolf, Stainprecht Ignácz és Ferencz, Simonyi Ferencz, Szatmáry János , Szálé Antal, Tarnóczy Kázmér. Ez a’ választás eredménye; a’ tanulmány pedig , melylyet e’ választásból meríténk, ’s tapasztalás gyanánt közlendőnek vélek, újra ismét az, hogy csalatkoznak, kik a’titkos szavazást a’ pártoskodás ellenszerének tartják! Sőt az indulatok annál merészebben, annál számosb és véletlenebb kísérettel búnak ki, a’ titok leplébe burkoltan, és a’ véletlenek csapatához ollyasok is csalakoznak, kiket a’ közvélemény ellenőrsége alatt másutt valánk szemlélendők. A’mi elvégre a’hasznot illeti, melly e’választásmódból erede, tagadhatlan, hogy a’titkos szavazás a’ biróválaszthatási arany szabadságot, fentartani hathatósan segítette, és ennyiben e’ választásmód hasznos is volt. Ez idő szerint jobbnak véltem volna, ha közgyűlésben kiki személyesen bemondta volna nyilván azok neveit, kiket törvényszéki birákul megválasztatni óhajtott. Ha e’ módot követnők, sem titkos szavazásra, sem előterjesztésre szükség nem lenne. — Tárgyalva volt továbbá e’ napon a’ m uropolyai nemesek levele. T.— K.— felírást inditványoza, mellyben ő felségétől a’ panaszkodók részére orvoslás és elégtétel keressek, mellyel ha nem nyernének , országgyűlésen követeink által pártoltassanak. Helyesléssel fogadtatván ez indítvány, R.— I.— ennek nyomán előterjeszté, hogy minő sajnosan esik országszerte tapasztalni azt, miszerint a’ megyei tisztválasztásokon és gyűléseken sokszor onnan ered leginkább a’ zavar és pártszellem, a’ honnét rendnek és törvényszerűségnek kellene 139 * *) Notandum , midőn már egyszer elhatározók azt, hogy akarjuk az Ipolyt, mint kártékony tolót, a'törvény énelmében szabályozni, és ennek következtében folyamodtunk a’ kir. biztos kineveztetés'-ért. - T. S. **) Ilont megyétül kezdve fölfelé egész Tarnócz helységéig kártékonynak állíttatott; már ezenfelül nem. — T.S. 123