Pesti Hirlap, 1842. szeptember (174-182. szám)

1842-09-01 / 174. szám

szik , hogy a' fiumei kikötő biztosságától kereskedésünk­­­ nek jövendője csak igen csekély mértékben függhet. A’ s szellem, a’ szellem hiányzik nálunk, uraim! vállalatok­hoz; kereskedésünket külföldiek fizik , kik önmagok er­szényére igen, de a’ hon javára keveset gondolnak. Frankhonban herczegeket, grófokat, Nagybritanniában minden embert ’s Hollandiában még a' volt királyt is lát­óik kereskedési vállalatokban részt venni. Feltaláljuk e ezt hazánkban? épen nem, mert vagy megvettelik a’ ke­reskedő , vagy leghibásabb fogalmakat táplálunk ellene! itt a’ tévedés, ezen kell segíteni. Közönségesen­­adva van, hogy a'fiuméi kikötő sokkal biztosabb 's a' szelektől inkább ment, mint a’ triesti. Hol a’ kikötő csak révszél (Rhede), mert Triestnek kikötője a’ szó teljes értelmében nincs, ’s a' bórának úgy ki van téve, mint a’ siroccónak, és mégis mért bírja Triest a’ beviteli kereskedést honunkba , mivel az egész monarchia adás­­vevésének folyama a’nyújtott serkentések és pártfogások következtében hozzá szivárgott. — Az eltökélt gátépí­téssel Fiuméban bizony keveset mozdítjuk elő tengerpar­tunk élénkebbségét, mert mikint a’ sok panaszok tanú­sítják, azt is egy iü év előtti terv után oda készítik, hová ma már az iszapodó fenék megváltozása miatt többé nem illik, hanem igen is illenék máshová. A’ hajóbér és biztosítási díj, a’fiumei kikötőben rakodó hajókért, sem lehet kereskedésünknek nagy akadálya, mert ha hajók hi­­ ánya esetében a’ triesti és fiumei bér közt van is valami különbség, az valóban csak igen csekély, 's a’ hajóbér többnyire egy fokon áll. A’ rakodási költségek a’ hajók­nak parttóli távolságok miatt mindkét helyen előjön­nek, sőt Európában talán egyetlenegy kikötő sincs, hol a’ hajók a’ parthoz annyira közel állítatnának , miszerint a' berakás ladikok nélkül történhetnek. Igaz ugyan, hogy a’ hajósok Triestbe terhelt hajóval jővén,­­erbet a' visz­­szamenetelre is könnyen találnak, ’s Fiuméba egy köny­­nyen épen ez okból nem is mennek, de ez igen termé­szetes , miért okozna magának a’ kormányos haszontalan utat, midőn helyben ollyan vagy még jobb fuvart kap? Illy esetben bizonyára minden hajós több bért követel fiumébóli szállításért; azonban Triesiben sok hajó fek­szik , ’s akármelly kormányos örömest kap a’ Fiúméból ajánlt béren. Ebből következik, mikép ezen, hazánkra nézve szomorú jelenet koránsem a’ fiumei kikötőnek rosz állapotából, hanem sokkal fontosabb okokból ered. Az ok az, hogy Fiúménak kivitele — hála az egek term­ék­­bőséges áldásának ! — ugyan van, de bevitele (értsük meg jól), gyarmatáruk bevitele Magyarhonba nincs. Nincs bevitele , mert tengertúli összeköttetésben nem áll, ’s következőkép gyarmati czikkeket sem nem kaphat, sem nem adhat el. Ezért nincsenek Fiuméban hajók szállításra, hanem Triestből kell azokat, mikint a' sze­rencse hozza magával, egyenlő vagy magasb béren fo­g­.Áttekintés az alábbjegyzett áruczikkekrő­l, mellyek hat év alatt, 1835—6-tól kezdve egész 1840—1-kig bezárólag, Magyarországból a’ magyar tengerpartvidékeken át tengeren kivitetteka­gadni, ezért nem fedezheti Fiume hazánk gyarmati kel­lékeit. Az utólsó hat évbeni fiumei kivitel tábláját nagy bajjal hiteles kútfőből megszereztük, ’s azt alább */. jegy alatt­i közre is bocsátjuk; a’ beviteli tábla még nem kész; de — a’ mint már előre halljuk— a’ kivitellel semmi arányban sincs, ’s a’ mi mégis kikerttlend, azt egyedül a’ speditió­­nak (átszállításnak) Triestből az alföldre köszönhetjük; különben a­ mérleg nagyon örvendetes volna, ha a’ be­vitel egy más kikötőváros által nem űzetnék; de tudva van, mikép Triest beviteli kereskedésünket monopolizál­ja , ’s hogy gyarmatáru-szükségeit még maga Fiume is Triestből fedezi. így tehát igen nehéz lenne meghatá­rozni: minő része a’ fiumei beküldésnek valóságos bevitel, minő csak átszállítás? De annyit bizonyíthatunk, hogy Dalmatia és Keleti-Olaszország termékein kívül Fiume egyenes beviteli kereskedést hazánkba nem űz, ’s miután ez is csak parthajózás (Küstenschifffahrt) által történik, nagy hajók, mellyek Nyugatindiából, Amerikából és más világrészekből jönnének , ’s termékeinket elszállíthatnák, ott nem is találtatnak. Itt fekszik a’ hiba, és ezen csak egy vasúttal, egy kereskedelmi nemzeti társasággal, melly kivitel végett be­hozatalt is eszközölne, és a’ Quarnero ten­gerszoros szabályozása ál­ta­l j­avi­t­ha­t­u­n­k. — (Vége következik.) — Szabó Pál: Czikkek czíme rsr1| I 1836— 6­5afc­.&a&arfa«assinstarly guanchiinaflieas: 1836-7 1837­ -8 | 1838-9 1839 1 1 o j 1840—1 Kivitel összesege hat év alatt Mennyi-Érték Mennyi-Érték­­Mennyi-Érték Mennyi-Érték Mennyi-Érték Mennyi-Érték Mennyi-Érték II ség forintban ség forintban­­ ség forintban­­ seg forintban ség forintban sej* forintban seg 1 forintban 10258 40864 48856 193497 171194672301 3236841621300 441921 958961 43852 175338 10397653665311 16610 36114 146783 532437í 10749 30751í 16896 59075 188651 287060 15877 33552 395566 978989 2497 7990 7019 21128! 49415 246075 15183 93915 43123 214203" 27554 137770 144793 721081 27274 480586 34116 621220 36741 731228 77211149S697 971451921166 60236 905529 3327236158426 5521636 8202044947210 7853684721112 7663133459326556131 41543’6 6889545677009 940221284805994557191 31446 15849 108657 31983 41053 29271 15721 10196í 42157 253041 72481 59451 311515 172054 37284 20898 30404 15059 31270 15633 39508 20318 34613 16510 27404 13707 200483 102125 45254405691 54031 509885 47307 471051 30490 304196 47718 474306 35951 354565 2607512519694 655 7336 1261 12603 1671 12775! 2125 18164 1074 10449 306 2664 7092 63991 1879 30872 1959 35S93 3701 61700 3563 65896 2384 43763 3653 58424 17139 296550 81 1625 141 2834 283 5765 83 1663 491 9831 321 6420 1400 28138 6951 36169 16152 69939 6494 45817 7682 59301 16497 66710 8114 6319S 61890 341134 semmi semmi 283271 83906 214390 69339 246894 75328 269014 92827 229530 75717 1243099 397117 29 3768 170 197 4572 883 23081l semmi semmi 2734 68345 3851 96544 lA1 ! V*L Búza, (2 mező­) szar .... Kukoricza, do ... . llepczemag, do . . . . Levéldohány, (mázsa) % Hordódonga, tölgyfált. darab Ugyanaz, bikkláb. kötés . . Ugyanaz, fenyűfáb, do . . Rongy, (mázsa) % • ■ ■ • Épületfa, darab .................... Kender, (mázsa) %. . . . Gyapjú, do % . . . . Gerendafa, darab................ Deszkafa, do................ Disznózsír, (mázsa) °/„ . . . 174. szám. Hivatalos tudósítások. Sept. 1-jén 1842. (306) Részvényeket semmisítő hirdetmény. 3) (317) Figyelmeztetés. 6) September 41k és Skála hirdetve volt Muzsik Mihály féle szőlők és edények árverése Kis-Tétény és Óváson, közbe jöt akadályok miatt, csak azon hegyeken leendő szüret előtt egy héttel fog tartatni. N. F. Ebner, tömeggon­dnok. A’ pesti e. b. kir. váltótörvényszék által Géczy született Balogh Karolina folyamodására közhírré tétetik, hogy két darab cs.’ kir. szab. gyapjú-szövet és finom posztógyár részvénye­ket úgymint: az 1812. évi augustus isején költ­özik és iedik szárnyakat elvesztvén, ezeknek birtokosai felszólittatnak, hogy magokat az alulirt naptól számítandó 45 nap alatt ezen váltótör­­vényszéknél jelentsék, különben ezen elveszett részvények megsemmisíttetteknek fognak kije­lentetni. Költ Pesten az e. b. kir. váltótörvényszéknek 1842. évi aug. 25. tartott üléséből. (310) Árverési hirdetés. (13) Közhírré tétetik, hogy vagyonbukott Duliczky József és nejének, született Kuszák Zsusánának tömegéhez tartozó, csömöri hegyen levő 7 negyedből álló szőleje szüreteléssel, hozzávaló ké­­szülményekkel és egyéb eszközökkel együtt f. é. September hó 12dikén 9 és 10 óra közt tar­tandó árverés utján a’ többet ígérőnek el fog adatni. Venni kivánkozók a’ fenn kitett napra és helyre ezennel hivatalosak. W­inkier Mihály tömeggondnok. (28s) Birói­ árverés. (28 *) Ezennel közhírré tétetik, hogy a’ Chinesen Tettes­ei Zemplén várhegyében a’ tektes V. pesti u. b. váltótörvényszék i. e. marlini hónap főkén 1525. szám alatti végzésének követ­­keztében Figdor 1. és fiai javára lefoglalt 2700 darab finom gyapjas juhok, 40 d­­ármás ökör, 4. d. jármas ló, 5 darab fehér tehén, mintegy 10,000 mérő idei különbféle gabona, és annak szalmája, ’s küli­bféle földmivelési eszközök, továbbá két sajót m­alom, és mitegy kétszáz cserép külföldi növények, — miután az első f. é. Julia« 25re kitűzött árverést gátló csődtömege az elmarasztalt adósnak, even ellentárástól elállott, — f. «. September 12ik napján köz ár­verés utján múlhatatlanul el fognak adatni — melly árverésre a’ venni kívánók azzal hivatnak meg, hogy az árverés a’ ft.kitűzöt határnapon fenérintett Girincs helységben — reggeli 9—10 órakor fog megkezdetni. ~ Fülek­y György. T. Zemplén megye sz.birája mint végrehajtó. Váltóügyvédvizsgáltati hirdetés. (2­ 3) A­­tek kir. vá tó-feltörvényszék ezennel közhírré téteti, hogy kik a’ legközelebbi köztör­­vényszi­nelen váltóügyvédi vizsgáltot kívánnak letenni, köz-ügyvédi hitlevelükkel is erényes­ségokről való bizonyítványokkal támogatandó folyamodásukat a’ t. k. viltó-feltörvényszékhez, ennek iktatói hivatalába folyó évi October elsejétől ugyan, azon hó 15-­ eig adják be. Kőit Pesten 1842. aug. I.kán. Fo­garas­sy J áll OS, feltörvényszéki tanácsjegyző. (271) Bírói árverési hirdetmény. (3­ 3) Tek.­ns Békés megyében kebelezett N. Gyula városában létező Werner Antalnak Timur mesterséghez alkalmatos kő­ háza bírói elmarasztalás következtében é’ i. 1842ik évi September hó­tkén délelőtti 10 órakor a’ hely­színén tartandó árverés utján végképen el fog adatni. Melly napra ’s helyre az azt megvenni kívánók ezennel meghivatnak. Gyulán julius hó 12kén 1852. S­­­u­m­mer Imre, foglaló főszolgabíró. (270) Hirdetőfén­y. (373) A nmélt. magyar kir. udvari kincstár rendeletéből ezennel közhírré tétetik, hogy folyó évi October hó 4kén Unghvár kamarai mezővárosában tartandó nyilvános árverés útján, az ottani serház és pálinkafőzés jog, nem különben az ottani vizi­malom, akár összesen akár kö­rülményekhez képest egyenként, hat egymásután következő és folyó évi iső november napjától számítandó évekre a’ legtöbbet ígérőnek bérbe adatnak. Bérleni szándékozók a’ kívánt bánatpénzzel és biztosítással ellátva a’ senkitett napra ezennel hivatalosak. C­sődök: 28395. Zala vármegyének törvényszéke és Augustich Leopold Kanizsa mezővárosi lakos tömege ellen csődpert határozván és megjelenési határidőül f. évi September 6kát tűzvén, egyszersmind ideigleni tömeggondnoknak Farkas János kanizsai biztost, pelügyelővé pedig Szabó Sámuel ügyészt nevezte, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ Kis-Asszony ha­tdik napján 1842. évben. 28524. Pozsony városa jelentése szerint Schnitzl Albert helybeli polgár zongorakészítő hitelezői csődületének határnapjául f. évi September 26dika tűzetvén ki, ’s pergondnokká­­ Cservinka János tiszteletbeli főügyész neveztetett, ugyanez kihirdetés végett megiratik. K­ Költ Kis-Asszony ha­tdik napján 1842. évben. 28525. Pozsony város tanácsa felírása szerint, helybeli lakosok Cservenka Mátyás és I hitese Jozefa hitelezői csődületére f. é octobor­odik napja határnapul tűzetvén ki, pergond­nokká tiszteletbeli főügyész Cservinka Károly neveztetett, — mi is szokott kihirdetés vé­gett megiratik. Költ Kis-Asszony ha­­dik napján 1842. évben.­­ 28726. Pest városa tanácsának felírása szerint, Ecker Jakab szatócsa és hitese Tuschek Klára hitelezői csődületének határnapja 1842. évi October tökére tűzetvén ki; ’s perüigyelőű­l Szieber József hites ügyvéd neveztetvén, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ­ő, Kis-Asszony ha­­dik napján 1842. évben. 28875. Pest város tanácsa jelentése szerint, Müller Antal helybeli polgár ’s jó keres­kedő hitelezőivel barátságosan megegyezvén, az ellene rendelt csődper megszüntetett. — Mi is . f. évi június 27-én 24072. sz. a. kelt körlevélre vonatkozva közhírré tétel végett megiratik. Kelt Kis-Asszony ha­­dik napján 1842. évben. 29343. Kebd­szerte leendő kihirdetés végett, megiratik, hogy Felső-Bánya városa tanácsa Kozák János záros tömege ellen csődületet rendelvén, a’ hitelezők megjelenésére f. é. sept. 22dik napját határidőül tű­zte ki, tömeggondnokká, ’s egyszersmind pelügyelővé Farkas Já­nos tanácsnokát nevezvén. Költ Kis-Asszony ha­­dik napján 1842. évben. 30355. Győr vármegye törvényszékének felírása szerint, néhai Roboz Lajos bőnyi köz­birtokos hitelezői csődületének határnapja 1842. évi September 19k ére tűzetvén ki, ’s tö­meggondnokká Zmeskál István aljegyző, pelügyelővé pedig Zmeskál Sándor tiszti ügyész neveztetvén, — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ Kis-Asszony hó 1odik nap­ján 1842ik évben. 30356. Bihar vármegye törvényszékének tudósítása szerint, Steiner József pelbárthidi izraelita hitelezői csődületének határnapja 1842ki november 14kére tűzetvén ki, ’s tömeg­­gondnokká Bedő Áron pelbárthidi jegyző, perügyelővé pedig Tokody Ágoston tiszti ügyvéd neveztetvén , — ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ Kis-Asszony he­todik nap­ján 1842ik évben, 30358 Sopron vármegye törvényszékének felírása szerint, Hackstock Pál csornai la­kos hitelezői csődületének határnapja 1842ik évi September 25dikére tűzetvén ki, ’s tö­meggondnokká Márkus József, perügyelővé pedig Szarka Károly hites ügyvédek neveztetvén, — ugyanez közhírré tétel végett megiratik. Költ Kis-Asszony hó 1odik nap­ján 1842ik évben, 30707. Pest városa tanácsa jelentése folytában szokott kihirdetés végett ezennel tudtul­­adatik, hogy Reich Simon helybeli alkusz, nemkülönben néhai Slaringer Magdolna hitelezői csődületének határnapja 1842ik évi October 47dikére tűzetvén ki, perügyelővé Reich Simon részére Gabányi Alajos hites ügyvéd, ’s Haringer Magdolna részére tömeggondnokká Lutz Henrik, pelügyelővé pedig Cserepes Ferencz hites ügyvéd neveztettek. Költ Kis- Asszony hó 1odik napján 1842ik évben. 30708. Bártfa város tanácsa jelentése szerint, Kolbenhajer János festő mester hitelezői csődületének határnapja f. é. sept. 28 ra tűzetvén ki; tömeggondnokká Draho­szovi­cz Im­re tanácsnok, perügyelővé pedig Henszelmann Sámuel tiszti főügyész neveztetett, — ugyanez közhírré végett ezennel megiratik. Költ Kis-Asszony he­todik napján 1842. évben. 140*

Next