Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)
1842-10-02 / 183. szám
teszem“ támadtatott meg olly élesen és kíméletlenül a’ Regélő által, — mi ha úgy van , az ujdons.ítója megrovását visszavonja, ellenkező esetben azonban e’színészi kihágást ,,az egyetemes journalisticát érhető méltatlankodásnak“ tekintvén, megrovásából egy commát sem vonhatna vissza. — ’S ez világosan és férfiasan van mondva, ’s reméljük istentől, megrovásának nem csak egy commája , de még egy hajszála sem fog meggörbedni, ha nem a’ megfenyített színész alátolt, hamis értesítését, hanem magát , az egész sziniközönség ellen őrségével bíró botrányos tényt veszszük, mint kell, kölcsönös megrovásunk alapjául. Tény pedig először, hogy Sz. , f. é. mart. 28-kán a’ színház második éve megnyitásakor a’ szinkriticát általában kiénekelte, azt a’ színház ellenségének ’s megbuktatójának rágalmazta; tény másodszor, hogy Sz. más alkalommal az általa bevallott mondatot, de nem úgy , a’ hogy fölebb idézve van, hanem illy megvető gúnynyal mondotta: „minden újságban kiteszem, még a’Regélő tározójában is“; tény harmadszor, hogy Sz. a’ színi kriticát részletesen is gúny tárgyává tenni iparkodván, a’ franczia drámák legujabbi rész irányát ostorozó „Mephistót“ april. 3-kán két strophában névszerint is piszkolta; tény negyedszer, hogy aug. 21-kén és sept. 11-kén a’ Regélő egyik színi referensét, ki ,,Igazfi“ névvel bírál lapunkban, nemcsak hasonló gúnynévvel illette, hanem őt gaznak, gazsinak szidalmazta; tény ötödször, hogy illetlen tettéért megrovatván, csak épen e’ napokban egy más referensét a’legotrombább személyeskedéssel illette, azt béres szolgának’s isten tudja minek nem mondja, ’s ezt azután, miután neki e’ lapokban a’ szini törvény is idéztetett, melly által minden illy személyeskedő szinpadróli visszatorlás szinészeknek keményen tiltatik. — Ennyit tudunk ('s tudomásunknak igaz voltáról kezeskedik egy egész szini közönség, ’s a’ kezeinknél meglevő gyönyörű cantilenák) Sz— színész kihágásairól, s ezekért, ezen hat hónapon át űzött botrányaiért róttuk meg őt, rótta meg a’ Világ, az Ungar, sőt végre már Athenaeum is (sept. 29-kei számában),’s mindezek, úgy hiszszük, őt már most egészen más szinben mutatják tisztelt collegánknak , az utols. írójának, mellyből láthatja, hogy koránsem valamelly pántolódó viszketeg, sem szűkkeblű személyeskedés, hanem valóban a’ sajtó és nyilvános vélemény tiszteletben tartása emeltete szót mindnyájunkkal, kik e’tárgyban felszólaltunk egy magát minden criticán felül álmodozó’s épen ezért alul álló színésznek méltányosság-, hiedelem- és törvénysértő rugdalózásai ellen — ’S most szabadjon viszont bizodalmasan nekünk felkérni az uto. ítóját, nyilatkozzék : ha ezek után gáncsát visszaveszi ez—ről, vagy velünk ’s a’ felnevezett lapokkal ’s a’ szini közönségnek értelmesb részével együtt e’ kihágásokat helyesen és méltán kárhoztatta e, ’s azokat kárhoztatni akarja is, tudja is? — Pest, sept. 30-kán 1842. A’ Regélő szerkesztősége. Erdélyi országgyűlés, Sept. 1-ső napján, miután a’ BR. a’ kir. kormányszéknek a' magyar nyelv tárgyábani törvényjavaslatra és föliratra tett némi észrevételeit részint elfogadták, részint saját szerkezetűk mellett maradtak, a’ rendszeres bizottmányok tárgyában érkezett k. kir. leirat vétetek tanácskozás alá. A’ leküldött törvényczikk első szakasza elfogadtatott: ezen szavak „diaetaliter non dum revisis“ mindazáltal kihagyatni határoztatak , minthogy az 1791-ki bizottmányok munkálatait újabban megvizsgálni az idő változott körülményei kívánják; ugyanezen szakaszhoz , hol a’ bizottmánynak a' kormány fölvigyázása alatti munkálkodásáról létetik, említés , hozzátétetni rendeltetett, hogy a’ bizottmányok középponti gyűlései,melylyeknek tárgya fog lenni, a’részletes biztosságok munkálatait megvizsgálni, a’ kir. kormányzó , vagy ha ez az ülésekben részt nem vehetne , az országos elnök, ennek távollétében a’ bizottmány legidősb hivatalbeli tagjának elnöksége alatt tartassanak. A’ bizottmánytagok névsora a’ leküldött törvényezikkben a’ fölküldött törvényjavaslatban levővel egyenlőnek találtatván, a’ BB. abban, ugyszinte az ezt követő szakaszban megnyugodtak. Az utolsó szakaszra nézve, melly azt foglalja magában, hogy a’ rendszeres bizottmány, főtekintettel levén az 1791. 27.czikkben kitűzött úrbéri szolgálatokra és tartozásokra , legelőbb is az úrbér kidolgozásához fogjon, ’s azt minden egyéb tárgyaktól különválva akkint lássa el, hogy a’ legközelebb országgyűlésen legelőbb tanácskozás alá vétethessék, megegyeznek ugyan a’ BR. abban, hogy az utolsó tétel, miszerint t.i. az urbér legközelebb országgyűlésen legelőbb vétessék föl, de előre kimondani, hogy ezen tárgy minden egyéb és az urbérrel netalán épen kapcsolatban levő tárgyaktól különválasztassék, a’ dolog jövendő czélszerű ellátása, valamint az adózó nép sorsának könnyítése tekintetéből egyaránt károsnak vallják, mihez képest az említett szakaszból e’ szavak: „idemque separate ab omnialio objecto“ kihagyatni határoztattak. A’ fölküldött törvényjavaslatnak a’ leküldött törvényezikkben mellőzött pontjaira nézve, jelesűl a’ bizottmánynak csak a’ törvényes időben megtartatni kellő országgyűlésig tartó működését és a’ bizottmány munkálatok magyar nyelveni szerkesztését tárgyazólag, minthogy az elsőt törvények , a’ másodikat pedig az 1791-ki gyakorlat biztosítják , a’ BR. a’ k. kir. leiratban megnyugodtak, kijelentve, hogy a’ törvények és törvényes gyakorlat teljesítését fiúi bizodalommal elvárják. A’ k. kir. leirat egyéb pontjait illetőleg, jelesül hol a’ RR. az iránti föliratára — hogy a’ rendszeres bizottmányok törvénybe iktatás nélkül fölirat nyomán is kineveztethetnek — az feleltetik, hogy a’ törvénynek a’ RR. által idézett szavai csak az országgyűlések folyása alatt munkálkodó bizottmányokra értethetvén, az egyik gyűléstől a’ másikig munkálkodó rendszeres bizottmányok, úgy az ezeknek adandó utasítások az 1791. országgyűlés példájára is csupán törvényczikkely tárgyát tehetik, a’ BR. előbbi alkalommal kifejtett okaik mellett maradni annál inkább elhatározák, mivel az országgyűlés téteményei — mellyek akkor történtek, mikor a’ törvényezikk még megerősítve nem volt — ennek magyarázására nem szolgálhatnak. — Végül fölszólittatván a’ BR. a’ kir. leiratban, hogy az adózó nép terheltetését, úgyszintén az igazság kiszolgáltatásának hátráltatását tekintetbe vévén, a’ jelen országgyűlés tárgyait szorgalmasan ellátni ’s kb. helybenhagyás végett minél hamarabb fölterjesztvén, az országgyűlés végének siettetését eszközölni igyekezzenek, a’ BR. e’ kívánatnak legczélszerűbben úgy gondoltak megfelelni , ha ő fölségét viszont megkérik , hogy régebben fölterjesztett és ezután is fölterjesztendő fölirataikra minél hamarabb megnyugtató kegyelmes választ küldeni méltóztassék. E’ tárgy befejeztével a’ magyarországgali két határvitát érdeklő kir. leirat vétetvén tanácskozás alá, a’ leküldött t. czikk változatlanul elfogadtatott. A’ Magyarország által kiadatni követelt levelekről szóló kir. leirat folytában az e’ dolog tárgyalására megbízott törvénykezési rendszeres bizottmány oda utasittatott, hogy kiszabott munkálatát haladék nélkül terjeszsze a’ RR. elébe. Mármaros megye némelly helységes per alatt volt határainak Radna vidékéhez leendő visszakapcsoltatását tárgyazó k. leiratra végeztetett, hogy a’ sérelmek kidolgozására kinevezett rendszeres biztosságnak adassék át ezen tárgy a’ kikeresendő adatok szerinti megvizsgálás és fölvilágosító tudósitás-tétel végett. — Sept. 3-kán országos választás következtében újonnan kinevezett itélőmester Gálfalvi Imre,az adománylevél fölolvasása után, hitét ünnepélyesen letette. — A’ polgári személyeknek felsőbb ’s legfelsőbb hivatalokra juthatása kerülvén szőnyegre, e’ tárgyra nézve sept. 5-kén határozattá lett, miszerint ő felsége kegy. megegyezésével az 1791: 19 törvényczikk oda terjesztetik ki , hogy ezután Erdély minden rendű nem-nemes polgárai, ha egyéb a’ törvény által meghatározott tulajdonokkal fel vannak ruházva , a’ kormányszéki titoknokságon felül is, bármelly országos hivatal nyerésére és viselésére képesek legyenek. — Sept. 9-kén a’ múlt lapunkban már közölt hazafiasitások és nemességre ajánlások befejezte után fölolvastatván a’ biráló biztosságnak a’ debreczeni ref. collegium kéreményére — mellyben Apafi Mihály erdélyi fejdelem által ajándékozott kősóknak az erdélyi bányákból ezutáni rendes kiszolgáltatása, úgyszintén az elmaradottaknak kiadatása kéretik — tett véleménye: a' RR. ezen kérelemlevélre már 183-ban tett határozatok mellett maradának. (Érd. Hír. után.) Kegyes dolgok. Szatraárból, septemb. 18. A’ szabadkai körlevél után sept. 14-kén következek egy tárgy, mellyben nagy és erős viták magva rejlék , ha a’ gyűlés első napján kerül vala szőnyegre. Említők e’ vázolatok elején, mikép egy nemesnek idézés előtti elfogatása, lövés gyanújáért, kisgyülésből megrendeltetett. Most a’ kirendelt szolgabiró jelenté, hogy ama’ nemest hazafiai és birtokos társai elfogatni nem engedték. Történet helye: Genes; idő, a’ közgyűlést megelőző hét. Illy tárgy kétségkívül érdekes vitákra adandott anyagot, ’s ki ne szerette volna , hogy fontba vettetvén , áma’ kisgyűlési határozat megméressék , és csak úgy lépjen életbe, ha hiányosnak nem találtatik. Most azonban , miután a’ BB. száma megfogyatkozott, ’s a’ közgyűlés kevés különbséggel kisgyülési színt ölte magára, a’ tárgy minden népszerűsége mellett is nem akadt bajnokokra; csak egy elv hangzók a’ teremben : salus publica suprema lex esto, és am a’ nemesnek fegyveres erővel nyomban elfogatása, ’s azoknak, kik a’ kisgyülési határozat ellenére pártját fogták, büntetőpörbe idéztetése elrendeltetett, senki ellene nem mondván. — Még e’ napon fölvétetett az adó. Tavali rovatszám: 25,290; idei: 24,968. ’S midőn az ekkép mutatkozó fogyatkozás a’ BR. előtt nyilván lenne , K.— Zs. táblabiró tetemesnek, ’s alig képzelhetőnek nyilvánító e’ nagy különbséget és hiányt, miszerint csak a’ krasznaközi járásnak egy év alatt több mint 300 rovata fogyott el, ’s kívánta, hogy ez világosittassék fel. A’ kérdéses járás főbírája pedig a’ rovati összeírásra, mint hiteles kútfőre hivatkozott, mellyre K. táblabiró azon megjegyzést teve, hogy vége van már a sz.bírák azon hitelének, miszerint infallibilitást követeltek. Ekkor az érdeklett főbíró: „pedig azt követeljük — válaszolt hirtelen— inkább most mint mig gyapárt (a’ 32-iki tisztujitás czíme) visellek“. Még álla a’ t.biró, kinek megjegyzésére e’ válasz adatott, ’s utána veté, hogy az nevetséges elbizakodás , mert ha a’ táblabirókar , a’ status, összeveti erejét, szolgabiró uraknak meg kell szökni. ’S talán tovább folyt volna még e’ polemicus csata, ha az elnök-főispán K. Zs. felszólítására, hogy illy megtámadások ellen nyújtsanak biztosságot, ki nem nyilatkoztatja: Jálkép K. Zs. t.biró a’ maga megjegyzésével bizonyosan senkire sértőleg nem ezérzott; a’ krasznaközi járás főbirája talán erősebben fogta azt fel: azért nincs baj; a’ KR. tovább mehetnek. — Folytatjuk az adó tárgyát. Tavasi házi adó: 44,826 ft; idei: 51,185. Tetemes növekedés van a’ tisztek fizetésében, megyei épületek, utak, hidak és szolgák öltözeteire számított költségekben. Idei hadi adó: 55,338 ft 57’/s kr , mellyből egy rovatra 2 ft 12 kr, a’ háziból pedig 2 ft 3 kr hárul. Szó volt azon nemes jobbágyokról is, kik a’Terézia úrbérében foglalt telkeken laknak, minthogy azokon kivül más jobbágyokat ezen megye nem akar elismerni. Ezeknek összeírását a’ szolgabirák beadták, melly tárgy azonban a’ jövő decemberi gyűlésre halászatott, hogy akkor mindjárt az első napon fölvétessék. ’S miért nem most, midőn épen ollyan közgyűlés van. ’S miért decemberben ? *) Hogy néhány nemes ember jelen legyen, kiket megkérdezünk talán , tetszik e elfogadni az 1836/6 XI törvényt? Vagy ha annyira mégsem sülyedtünk, hogy a’ fenálló törvényt pontok categoriájába tegyük , miért késünk hát cselekedni ott, hol a’ törvény, mellyért annyi küzdelem folyt, mintegy nagy szemrehányás áll előttünk 5 évnek elmulasztásáért? Nincs itt többé helye a’ fontolva-haladásnak, már csak végrehajtásról van szó. Vagy mit tettünk volna, ha ki fogja vetni az adót a’ falusi bíró azon nemesekre, kik jobbágytelken laknak? Pártolnunk kelle kétségkívül nem a’ jobbágyot, hanem a’ bírót. ’S a’ mit a’ falusi biró 5 év előtt tehetett volna, miért nem tehetné most az egyetem, habár utolsó napján közgyűlésének ; vagy miért ne tehetné maga az alispán, vagy épen a’ kerületi sz.biró, szóval azok, kik az adó kivetésébe folynak? Merjünk igazságosak lenni. E’ tárgygyal viszonyban megemlítem még: mikép a’hadi pénztárral tett és sept. 15-kén a’ BR. előtt felolvasott számvetés szerint ezen megye hadi adóbeli tartozása ápril. végén 81 ezer forint vala; most pedig, első alispánunk jelentése szerint, 96.000.— Volt szó rabjaink állapotáról is. Főorvosunk e’ tárgyat érdeklő jelentésben a’ rabok munkátlanságát élénk színben festve, kiszámitá , mikép 365 napból százat alig töltenek dologgal; ’s erkölcs és egészség tekintetéből felhívá a’ Ret, hogy a’ bajon segítsenek; minek következésében elhatároztatott, hogy a’ rabok egyéb munka nem létében tollat foszszanak és fonjanak. — Fogarasvidék, Udvarhely és Csikszék az unió tárgyában bocsátott körlevélre válaszolván , az egyesülésre hajlandóknak nyilatkoznak, mi örvendetes tudomásul vétetett; Torontói levele pedig, a’ nádori és koronaőri választások módja iránt, alig nyerte meg a’ szokott határozatot is, hogy az állandó választmánynak kiadassák. — A’ szamosközi járásban (71 helység) csak egy sebész lévén, még egynek rendszeresítéséért a’ h.tanácshoz felírás határoztatok **). — Végre emleítendő, hogy Varasának levelében, mellyben a’ töröknél szenvedő keresztények pártolására felel, mint szintén Verőczének is egy tudósításában a’ latin nyelv kedvetlenül hatott a’ BRre, ’s volt szóban, hogy fel se olvastassanak ; azonban ez határozattá nem vált, nem is vitattaték, ’s a’ felhivás el is fogadtatott; de egyszersmind mindkét megyének meghatott, hogy figyelemben tartván a’ törvényt, ezentúl magyar nyelvvel éljen leveleiben !). Méltán, mert a’ nemzet nyelve a’ nemzet élete.---------Temesböl, Rékai, sept. 19. Megyénkövei első alispáni elnöklet alatt folyó helykén kezdettek meg rendszeres közgyülésöket. Megnyitásakor az elnök előterjeszté, miszerint a’ BB. abbeli kivánata, hogy az országgyűlési utasítás iránt választmányilag készitendő javaslatok időszakonkint gyűlés elébe terjesztessenek, ez alkalommal nem teljesittethetett, mivel őt a’ nemzeti szinház tárgyábani országos választmány miatti távozása, másod alispán tiszttár®J Mert, a’ mint emlékezünk, mindig decemberben szokta Szatmár megye az alkotmányt megmenteni!! Lásd P.H. 105 sz. — Szerk. *#) A’ 71 helység nem ok arra, hogy az adózó nép pénzén hivatalt állítsunk; mert statisticai adatok szerint a’ kérdéses járás kiterjedtségén annyi nemesség lakik , mennyi nem a’ több járásokban. Ha tehát sebészt akarnak a’nemes urak, illő szűz erszényeiket kinyitni.----------1) Csakhogy nagyon különösen jő ki a’ törvénynek figyelemben tartására figyelmeztetés annak szájából, ki a’törvényt(1836: XI) igen nagyon nem teljesiti. — Culpa redarquit.— Szerk. 157* 1 699