Pesti Hirlap, 1842. október (183-191. szám)

1842-10-02 / 183. szám

teszem“ támadtatott meg olly élesen és kíméletlenül a’ Regélő által, — mi ha úgy van , az ujdons.­ítója megrovását visszavonja, ellenkező esetben azonban e’színészi kihágást ,,az egyetemes journalisticát ér­hető méltatlankodásnak“ tekintvén, megrovásából egy commát sem vonhatna vissza. — ’S ez világosan és férfiasan van mondva, ’s reméljük istentől, meg­rovásának nem csak egy commája , de még egy haj­szála sem fog meggörbedni, ha nem a’ megfenyített színész alátolt, hamis értesítését, hanem ma­gát , az egész sziniközönség ellen őrsé­gével bíró botrányos tény­t veszszük, mint kell, kölcsönös megrovásunk alapjául. Tény pedig elő­ször, hogy Sz. , f. é. mart. 28-kán a’ színház má­sodik éve megnyitásakor a’ szink­riticát általában kiénekelte, azt a’ színház ellenségének ’s megbuk­­tatójának rágalmazta; tény másodszor, hogy Sz. más alkalommal az általa bevallott mondatot, de nem úgy , a’ hogy fölebb idézve van, hanem illy megve­tő gúny­nyal mondotta: „minden újságban kiteszem, még a’Regélő tározójában is“; tény harmadszor, hogy Sz. a’ színi kriticát részletesen is gúny tár­gyává tenni iparkodván, a’ franczia drámák legujab­­bi rész irányát ostorozó „Mephistót“ april. 3-kán két strophában névszer­int is piszkolta; tény ne­gyedszer, hogy aug. 21-kén és sept. 11-kén a’ Re­gélő egyik színi referensét, ki ,,Igazfi“ névvel bírál lapunkban, nemcsak hasonló gúnynévvel illette, ha­nem őt gaznak, gazsinak szidalmazta; tény ötödször, hogy illetlen tettéért megrovatván, csak é­­pen e’ napokban egy más referensét a’legotrombább személyeskedéssel illette, azt béres szolgának’s isten tudja minek nem mondja, ’s ezt azután, miután neki e’ lapokban a’ szini törvény is idéztetett, melly által minden illy személyeskedő szinpadróli visszatorlás szinészeknek keményen tiltatik. — Ennyit tudunk ('s tudomásunknak igaz voltáról kezeskedik egy egész szini közönség, ’s a’ kezeinknél meglevő gyönyörű cantilenák) Sz— színész kihágásairól, s ezekért, ezen hat hónapon át űzött botrányaiért róttuk meg őt, rótta meg a’ Világ, az U­ngar, sőt végre már Athenaeum is (sept. 29-kei számában),’s mindezek, úgy hiszszük, őt már most egészen más szinben mutatják tisztelt collegánknak , az utols. írójának, mellyből láthatja, hogy koránsem valamelly pántolódó viszketeg, sem szűkkeblű személyeskedés, hanem valóban a’ saj­tó és nyilvános vélemény tiszteletben tartása emeltete szót mindnyájunkkal, kik e’tárgy­ban felszólaltunk egy magát minden criticán felül ál­modozó’s épen ezért alul álló színésznek méltányos­ság-, hiedelem- és törvénysértő rugdalózásai ellen — ’S most szabadjon viszont bizodalmasan nekünk felkérni az uto. ítóját, nyilatkozzék : ha ezek után gáncsát visszaveszi e­­z—ről, vagy velünk ’s a’ felnevezett lapokkal ’s a’ szini közönségnek ér­­telmesb részével együtt e’ kihágásokat helyesen és méltán kárhoztatta e, ’s azokat kárhoztatni akarja is, tudja is? — Pest, sept. 30-kán 1842. A’ Regélő szerkesztősége. Erdélyi országgyűlés, Sept. 1-ső napján, miután a’ BR. a’ kir. kormány­széknek a' magyar nyelv tárgyábani törvényjavaslat­ra és föliratra tett némi észrevételeit részint elfogad­ták, részint saját szerkezetűk mellett maradtak, a’ rendszeres bizottmányok tárgyában érkezett k. kir. leirat vétetek tanácskozás alá. A’ leküldött törvény­­czikk első szakasza elfogadtatott: ezen szavak „diae­­taliter non dum re­visis“ mindazáltal kihagyat­ni határoztatak , minthogy az 1791-ki bizottmányok munkálatait újabban megvizsgálni az idő változott körülményei kívánják; ugyanezen szakaszhoz , hol a’ bizottmánynak a' kormány fölvigyázása alatti mun­kálkodásáról létetik, említés , hozzátétetni rendelte­tett, hogy a’ bizottmányok középponti gyűlései,mely­­lyeknek tárgya fog lenni, a’részletes biztosságok munkálatait megvizsgálni, a’ kir. kormányzó , vagy ha ez az ülésekben részt nem vehetne , az országos elnök, ennek távollétében a’ bizottmány legidősb hi­vatalbeli tagjának elnöksége alatt tartassanak. A’ bizottmány­­tagok névsora a’ leküldött törvényezikk­­ben a’ fölküldött törvényjavaslatban levővel egyen­lőnek találtatván, a’ BB. abban, ugyszinte az ezt követő szakaszban megnyugodtak. Az utolsó sza­kaszra nézve, melly azt foglalja magában, hogy a’ rendszeres bizottmány, főtekintettel levén az 1791. 27­­.czikkben kitűzött úrbéri szolgálatokra és tarto­zásokra , legelőbb is az úrbér kidolgozásához fog­jon, ’s azt minden egyéb tárgyaktól különválva akkint lássa el, hogy a’ legközelebb országgyűlésen legelőbb tanácskozás alá vétethessék, megegyez­nek ugyan a’ BR. abban, hogy az utolsó tétel, mi­szerint t.i. az urbér legközelebb országgyűlésen leg­előbb vétessék föl, de előre kimondani, hogy ezen tárgy minden egyéb és az urbérrel netalán épen kap­csolatban levő tárgyaktól különválasztassék, a’ do­log jövendő czélszerű ellátása, valamint az adózó nép sorsának könnyítése tekintetéből egyaránt ká­rosnak vallják, mihez képest az említett szakaszból e’ szavak: „idemque separate ab omnia­­lio objecto“ kihagyatni határoztattak. A’ fölkül­dött törvényjavaslatnak a’ leküldött törvényezikkben­­ mellőzött pontjaira nézve, jelesűl a’ bizottmánynak csak a’ törvényes időben megtartatni kellő ország­gyűlésig tartó működését és a’ bizottmány­ munkála­tok magyar nyelveni szerkesztését tárgyazólag, mint­hogy az elsőt törvények , a’ másodikat pedig az 1791-ki gyakorlat biztosítják , a’ BR. a’ k. kir. le­iratban megnyugodtak, kijelentve­, hogy a’ törvé­nyek és törvényes gyakorlat teljesítését fiúi bizoda­­lommal elvárják. A’ k. kir. leirat egyéb pontjait ille­tőleg, jelesül hol a’ RR. az iránti föliratára — hogy a’ rendszeres bizottmányok törvénybe­ iktatás nélkül fölirat nyomán is kineveztethetnek — az feleltetik, hogy a’ törvénynek a’ RR. által idézett szavai csak az országgyűlések folyása alatt munkálkodó bizott­mányokra értethetvén, az egyik gyűléstől a’ mási­kig munkálkodó rendszeres bizottmányok, úgy az e­­zeknek adandó utasítások az 1791. országgyűlés példájára is csupán törvényczikkely tárgyát tehetik, a’ BR. előbbi alkalommal kifejtett okaik mellett ma­radni annál inkább elhatározák, mivel az országgyű­lés téteményei — mellyek akkor történtek, mikor a’ törvényezikk még megerősítve nem volt — ennek magyarázására nem szolgálhatnak. — Végül fölszó­­littatván a’ BR. a’ kir. leiratban, hogy az adózó nép terheltetését, úgyszintén az igazság kiszolgáltatá­sának hátráltatását tekintetbe vévén, a’ jelen or­szággyűlés tárgyait szorgalmasan ellátni ’s kb­. hely­benhagyás végett minél hamarabb fölterjesztvén, az országgyűlés végének siettetését eszközölni igye­­kezzenek, a’ BR. e’ kívánatnak legczélszerűbben úgy gondoltak megfelelni , ha ő fölségét viszont megkérik , hogy régebben fölterjesztett és ezután is fölterjesztendő fölirataikra minél hamarabb meg­nyugtató kegyelmes választ küldeni méltóztassék. E’ tárgy befejeztével a’ magyarországgali két határ­vitát érdeklő kir. leirat vétetvén tanácskozás alá, a’ leküldött t. czikk változatlanul elfogadtatott. A’ Ma­gyarország által kiadatni követelt levelekről szóló kir. leirat folytában az e’ dolog tárgyalására meg­bízott törvénykezési rendszeres bizottmány oda uta­­sittatott, hogy kiszabott munkálatát haladék nélkül terjeszsze a’ RR. elébe. Mármaros megye némelly helységes per alatt volt határainak Radna vidéké­hez leendő visszakapcsoltatását tárgyazó k. leirat­ra végeztetett, hogy a’ sérelmek kidolgozására ki­nevezett rendszeres biztosságnak adassék át ezen tárgy a’ kikeresendő adatok szerinti megvizsgálás és fölvilágosító tudósitás-tétel végett. — Sept. 3-kán országos választás következtében újonnan kineve­zett itélőmester Gálfalvi Imre,az adománylevél fölolvasása után, hitét ünnepélyesen letette. — A’ polgári személyeknek felsőbb ’s legfelsőbb hivata­lokra juthatása kerülvén szőnyegre, e’ tárgyra néz­ve sept. 5-kén határozattá lett, miszerint ő felsége kegy. megegyezésével az 1791: 19 törvényczikk oda terjesztetik ki , hogy ezután Erdély minden rendű nem-nemes polgárai, ha egyéb a’ törvény által meghatározott tulajdonokkal fel vannak ru­házva , a’ kormányszéki titoknokságon felül is, bár­­melly országos hivatal nyerésére és viselésére ké­pesek legyenek. — Sept. 9-kén a’ múlt lapunkban már közölt hazafiasitások és nemességre ajánlások befejezte után fölolvastatván a’ biráló biztosságnak a’ debreczeni ref. collegium kéreményére — melly­­ben Apafi Mihály erdélyi fejdelem által ajándéko­zott kősóknak az erdélyi bányákból ezutáni rendes kiszolgáltatása, úgyszintén az elmaradottaknak ki­adatása kéretik — tett véleménye: a' RR. ezen ké­relemlevélre már 183­­-ban tett határozatok mel­lett maradának. (Érd. Hír. után.) Kegyes dolgok. Szatraárból, septemb. 18. A’ szabadkai kör­levél után sept. 14-kén következek egy tárgy, melly­­ben nagy és erős viták magva rejlék , ha a’ gyűlés első napján kerül vala szőnyegre. Említők e’ vá­­zolatok elején, mikép egy nemesnek idézés előtti el­­fogatása, lövés gyanújáért, kisgyülésből megrendel­tetett. Most a’ kirendelt szolgabiró jelenté, hogy ama’ nemest hazafiai és birtokos társai elfogatni nem en­gedték. Történet helye: Genes; idő, a’ közgyűlést­­ megelőző hét. Illy tárgy kétségkívül érdekes viták­ra adandott anyagot, ’s ki ne szerette volna , hogy fontba vettetvén , áma’ kisgyűlési határozat megmé­ressék , és csak úgy lépjen életbe, ha hiányosnak nem találtatik. Most azonban , miután a’ BB. száma megfogyatkozott, ’s a’ közgyűlés kevés különbség­gel kisgyülési színt ölte magára, a’ tárgy minden népszerűsége mellett is nem akadt bajnokokra; csak egy elv hangzók a’ teremben : salus publica supre­­ma lex esto, és am a’ nemesnek fegyveres erővel nyomban elfogatása, ’s azoknak, kik a’ kisgyülési határozat ellenére pártját fogták, büntetőpörbe idéz­­tetése elrendeltetett, senki ellene nem mondván. — Még e’ napon fölvétetett az adó. Tavali rovatszám: 25,290; idei: 24,968. ’S midőn az ekkép mutatko­zó fogyatkozás a’ BR. előtt nyilván lenne , K.— Zs. táblabiró tetemesnek, ’s alig képzelhetőnek nyil­vánító e’ nagy különbséget és hiányt, miszerint csak­­ a’ krasznaközi járásnak egy év alatt több mint 300­­ rovata fogyott el, ’s kívánta, hogy ez világosittas­­sék fel. A’ kérdéses járás főbírája pedig a’ rovati összeírásra, mint hiteles kútfőre hivatkozott, melly­­re K. táblabiró azon megjegyzést teve, hogy vége van már a­ sz.bírák azon hitelének, miszerint in­­fallibilitást követeltek. Ekkor az érdeklett főbíró: „pedig azt követeljük — válaszolt hirtelen— inkább most mint mig gyapárt (a’ 32-iki tisztujitás czíme) visellek“. Még álla a’ t.biró, kinek megjegyzésére e’ válasz adatott, ’s utána veté, hogy az nevetsé­ges elbizakodás , mert ha a’ táblabiró­­kar , a’ sta­tus, összeveti erejét, szolgabiró uraknak meg kell szökni. ’S talán tovább folyt volna még e’ polemicus csata, ha az elnök-főispán K. Zs. felszólítására, hogy illy megtámadások ellen nyújtsanak biztosságot, ki nem nyilatkoztatja: Jálkép K. Zs. t.biró a’ maga megjegyzésével bizonyosan senkire sértőleg nem ezérzott; a’ krasznaközi járás főbirája talán erőseb­ben fogta azt fel: azért nincs baj; a’ KR. tovább mehetnek. — Folytatjuk az adó tárgyát. Tavasi házi adó: 44,826 ft; idei: 51,185. Tetemes növekedés van a’ tisztek fizetésében, megyei épületek, utak, hidak és szolgák öltözeteire számított költségekben. Idei hadi adó: 55,338 ft 57’/s kr , mellyből egy ro­vatra 2 ft 12 kr, a’ háziból pedig 2 ft 3 kr hárul. Szó volt azon nemes jobbágyokról is, kik a’­­Terézia úrbérében foglalt telkeken laknak, minthogy azokon kivül más jobbágyokat ezen megye nem akar elis­merni. Ezeknek összeírását a’ szolgabirák beadták, melly tárgy azonban a’ jövő decemberi gyűlésre ha­lászatott, hogy akkor mindjárt az első napon fölvé­tessék. ’S miért nem most, midőn épen ollyan közgyű­lés van. ’S miért decemberben ? *) Hogy néhány ne­mes ember jelen legyen, kiket megkérdezünk ta­lán , tetszik e elfogadni az 1836/6­ XI törvényt? Vagy ha annyira mégsem sülyedtünk, hogy a’ fenál­­ló törvényt pontok categoriájába tegyük , miért ké­sünk hát cselekedni ott, hol a’ törvény, mellyért annyi küzdelem folyt, mintegy nagy szemrehányás áll előttünk 5 évnek elmulasztásáért? Nincs itt többé helye a’ fontolva-haladásnak, már csak végrehajtás­ról van szó. Vagy mit tettünk volna, ha ki fogja vetni az adót a’ falusi bíró azon nemesekre, kik jobbágytelken laknak? Pártolnunk kelle kétségkívül nem a’ jobbágyot, hanem a’ bírót. ’S a’ mit a’ falu­si biró 5 év előtt tehetett volna, miért nem tehetné most az egyetem, habár utolsó napján közgyűlésé­nek ; vagy miért ne tehetné maga az alispán, vagy épen a’ kerületi sz.biró, szóval azok, kik az adó ki­vetésébe folynak? Merjünk igazságosak lenni. E’ tárgygyal viszonyban megemlítem még: mikép a’ha­di pénztárral tett és sept. 15-kén a’ BR. előtt felol­vasott számvetés szerint ezen megye hadi adóbeli tartozása ápril. végén 81 ezer forint vala; most pe­dig, első alispánunk jelentése szerint, 96.000.— Volt szó rabjaink állapotáról is. Főorvosunk e’ tárgyat érdeklő jelentésben a’ rabok munkátlanságát élénk színben festve, kiszámitá , mikép 365 napból százat alig töltenek dologgal; ’s erkölcs és egészség tekin­tetéből felhívá a’ R­et, hogy a’ bajon segítsenek; minek következésében elhatároztatott, hogy a’ ra­bok egyéb munka nem­ létében tollat foszszanak és fonjanak. — Fogarasvidék, Udvarhely­ és Csik­­szék az unió tárgyában bocsátott körlevélre vála­szolván , az egyesülésre hajlandóknak nyilatkoznak, mi örvendetes tudomásul vétetett; Torontói levele pedig, a’ nádori és koronaőri választások módja iránt, alig nyerte meg a’ szokott határozatot is, hogy az állandó választmánynak kiadassák. — A’ szamos­­közi járásban (71 helység) csak egy sebész lévén, még egynek rendszeresítéséért a’ h.tanácshoz felírás határoztatok **). — Végre emleítendő, hogy Varasá­nak levelében, mellyben a’ töröknél szenvedő ke­resztények pártolására felel, mint szintén Verőczé­­nek is egy tudósításában a’ latin nyelv kedvetlenül hatott a’ BRre, ’s volt szóban, hogy fel se olvastas­sanak ; azonban ez határozattá nem vált, nem is vi­­tattaték, ’s a’ felhivás el is fogadtatott; de egyszers­mind mindkét megyének megh­atott, hogy figyelem­ben tartván a’ törvényt, ezentúl magyar nyelvvel éljen leveleiben !). Méltán, mert a’ nemzet nyel­ve a’ nemzet élete.---------­Temesböl, Rékai, sept. 19. Megyénk­övei első alispáni elnöklet alatt folyó hely­kén kezdettek meg rendszeres közgyülésöket. Megnyitásakor az elnök előterjeszté, miszerint a’ BB. abbeli kivánata, hogy az országgyűlési utasítás iránt választmányilag készitendő javaslatok időszakonkint gyűlés elébe terjesztessenek, ez alkalommal nem teljesittethetett, mivel őt a’ nemzeti szinház tárgyábani országos vá­lasztmány miatti távozása, másod alispán tiszttár­®J Mert, a’ mint emlékezünk, mindig decemberben szokta Szat­­már megye az alkotmányt megmenteni!! Lásd P.H. 105 sz. — Szerk.­­ *#) A’ 71 helység nem ok arra, hogy az adózó nép pénzén hi­vatalt állítsunk; mert statisticai adatok szerint a’ kérdéses járás kiterjedtségén annyi nemesség lakik , mennyi nem a’ több járásokban. Ha tehát sebészt akarnak a’nemes urak, illő szűz erszényeiket kinyitni.----------­1) Csakhogy nagyon különösen jő ki a’ törvénynek figyelemben tartására figyelmeztetés annak szájából, ki a’törvényt(1836: XI) igen nagyon nem teljesiti. — Culpa redarquit.— Szerk. 157* 1­ 699

Next