Pesti Hirlap, 1842. december (200-208. szám)

1842-12-08 / 202. szám

Csatürtök TARTALOM. Előléptetések. Vezérczikk. (Adatok és előz­mények). Adakozás. Főv. ujdons. Kérelem. Iralmi óvás. Me­gyei dolgok: B a r a n y a (az orsz. honi és megyei hálradénak aránylagos viselését Baranya Rendei közértelemmel elvállalják.) Győr (tartoznak e nemesek városokban katonát tartani ? gönyői postaút, körlevelek, Rába- Kápcza- Marczalszabályozás). Hont (a’ veczei ugardézma, a’ tót küldöttség ügye, jutalom és kinevezés magtár) Nógrád (törvényszéki szak eredménye, ő felsége arczképe a’ megyei teremben, országgyűlési választmányok, indít­vány a’ nemesi fölkelés ügyében, posták, adóösszeirás, Zala leve­lei, seborvos-választás). Va­s (t biróválasztás, intézvények, katonai kihágás, gyógypénzkövetelés, irásttudók, és írást nem tudók, a’ bán válasza, körlevelek). Árva (követek kezének megkötése, népnevelés). Nyilatkozat Ungból. Királyi városok. Eszter­­g­o­m (Erdősz-választási jog, a’ kamrai elnök válassza a’ város adóztatása). Kézsmárk és Szabadka (rabstatistikai bot nélkül). Külföldi napló. Ausztria. Szerbia. Nagybritannia és Izland. Spa­nyolhon. Értekező: Utazásom a’ magyar tengerpart-vidéken. (folytatás). Hiv. tudósit. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Előléptetések. A’ am. magyar kir. udv. ka­mara a’ kir. kam. fő­fizető­ hivatalnál Hermann An­talnak a’ budai bécsi­ értéki pénztárhoz tett áttétetése következtében megürült utolsó pénztártiszti helyre Schauschek Ignácz eddigi járulnokot, ennek helyét pedig fokozatos előléptetés által töltvén be, utolsó járulnokká Fillinger Ignácz fizetéses gyakornokot, a’ szolnoki kir. sótisztségi ellenőrségre Fiuk Adolf ma­kói kir. ellenőrködő sómázsamestert, helyébe Berze­­viczy Miksa aradi kir. sótisztségi írnokot, ennek he­lyébe viszont Szepessy Ferenc­, makói kir.sómázsá­­lót, ennek helyébe meg Rupp Vilmos aradi kir.sópaj­­tnőrt, ennek helyébe ismét Pauly József lippai kir. sótisztségi lovaskerülőt, ennek helyébe pedig Eöl­­vedy Józsefet alkalmazó. — Keszterczanek Fe­­renczet, edd­, zenggi kir. harminczadost, Károlyvá-Seffil Hí­ni, Gschwentner Antal sopronyi harminczadi áru­vizsgálót a’ pesti kir. harminczad-hivatalhoz utolsó ideiglenes áruvizsgálóvá alkalmazni méltóztatott. Vezérczikk. (Adatok és előzmények.) „Adatokat kérünk alázatosan“—e’szavakkal végző­dik a’D­ague­rr­­otyp „Magyar föld és la­kosai“ czimü fejezete. — És e’ szavakban haladá­sunk föltétele van kifejezve. Mert állapotunk tökéle­tes ismerete nélkül minden mozgalmunk tapogatózás; és ha állapotunkat ismernők, ismernők úgy, hogy alaposan összeállított számokban kifejezhetnők, nem egy tárgy van, azoknak sorában, mikre nézve min­den jobb szívben feldobog a’javitás szükségének ér­zete , mellyet egyetlen statisti­ai táblácska tükörké­pe közelebb­­ hozna nemzetünk akaratában a’ cse­lekvéshez , mint minden ékes szó, mellyet a’ sejtel­meken merengő lelkesedés honfi ajkakon zengésbe hoz.­­ Számokban ellenállhatlan erő rejlik, melly előtt a’ forrongó düh szótlan elnémul, az átalkodott balitésetek szétfoszladoznak, ’s melly még a’ lajhár tespedést is helyből költi fel. Ám itt van az adó vég­zetterhes kérdése, ’s ivószekrényünkben a’földbir­tok osztályzattal egybehasonlitott közterhek egyen­­vonala vesztegel, mellyet ha teljes hitelességről­ biztosítással nyújthatnánk kezébe a’ közönségnek, nem bírjuk hinni, hogy gondolkozó ember akadjon, kinek ha házi adóról van szó, ellenkezése el ne né­­mulna. Ámde épen itt a’ bökkenő: mivel biztosítsuk adataink hitelességét, melly a’ közölhetésnek fölté­tele ? ’s milly után jutunk valaha hitelességhez, ha nem közöljük,mit egynek másnak szorgalma gyűjtött, hogy a’ hibákat részletes ismeret megigazítsa ? — Istenért! csak ne félnénk annyira önállapotunk is­meretétől. — Nem tudjuk, hogy más mikint van vele; de mi, kiket a’ jó vagy bal szerencse, e’ nehéz, ’s bizony nem kellemes, de a’ dolog természeténél fog­va nem is hatástalan pályára vezetett, semminek hi­ányát nem érezzük többször ’s nagyobban, mint a’ népesség s annak foglalatosság szerinti osztályzata, nyelv és nevelés, földbirtok, adóviszonyok, mezet­­gazdaság, ipar és kereskedés körébeni fejlemények biztos statisti­ájának hiányát; és azért semmi sem szolgálhat nagyobb örömünkre, mint az, ha néha alkalmunk nyílik egy vagy más tárgyra nézve ezen hiányt egy kikerekített egész kép által pótolhatni, mert csak egy illy egész kép nyújthat tanulságteljes áttekintésemig részes töredékek többnyire csak any­­nyiban bírnak érdekkel, a’ mennyiben nélkülözhetlen adalékul szolgálnak egy egész tanulságos kép készí­téséhez. — Illy képet, mondhatlanul becsest, érde­kest van szerencsénk, tisztelt barátunk Szabó Pál úr szívességéből, olvasóinknak Fiuméról ’s Fiume­i kereskedelmi állapotjáról mai Éd­ekezőnkben nyúj­tani; melly egyszersmind, reméljük, hathatósan segi­­tend­­ő testvéri rokonszenvet ’s meleg részvétet ébreszteni országunknak azon megbecsülhetlen drá­gaköve , kedves tengerparti városunk iránt, melly­­nek virágzását mi olly nélkülözhetlen tényezőnek hiszszük hazánk anyagi önállásában ’s általános boldogságában, hogy egy bizonyos szent pietas ér­zelme nélkül nevét is alig tudnék emlitni.— Illy köz­lések mellett, minőt mai Értekezünk ad, reánk néz­ve, azok után, miket Fiume ’s a’ duna-fiumei vas­út iránt több ízben mondánk, alig marad sok egyéb hátra, mint az, hogy tisztelt olvasóinkat az e’ tárgy­ra vonatkozó előzményekkel megismertessük. Azon geographiai ’s politicai akadályok, mely­­lyekről lapjaink 194. számában kimutatva véljük, hogy honunk, sőt az ausztriai monarchia külkereske­­désének is jövendőjét egyedül avvagy csak főleg is a’ Dunához kötni nem engedik, bárha egy részt egészen más alakban már régibb időkben is annyira szembetűnők voltak, miszerint a’ múlt század elején, midőn a’ birodalom kereskedése felülről úgy szól­ván első lökést kapott, a’ kormány határozottan oda irányzaná hatását, hogy a’ birodalom teste az adriai tengerrel összeköttetésbe hozassék, ’s a’ kereske­dés vonala oda forduljon. Károly császár alatt Triest volt a’ német kereskedés kapujául kitűzve , mint szintén később Fiume városa a’ magyarnak. Tömér­dek költséggel roppant munkák eszközöltettek, elő­mozdításul, könnyítésül. A’ német kereskedés eme­lése végett bámulatos út vágaték a’ Carinthiát Car- XVt^Clje ^&sztá »SrfcET-Vrt-A»--- * v^S*V^jjeSt zabad /a levantei hajók tisztázására. — A’ magyar keres­kedés könnyítése végett pedig a’C­a­r­ol­ina-utat késziték Károlyvárostól a’ magyar tengerpart felé, és felépiték a’ Királyrévet (Porto Ré), megásaták a’ Fiumára csatornát, és szintúgy veszteglőházat állí­tottak. — És a’ magyar kereskedés emelkedett , de­­a’ Carolina-ut nehéznek terhesnek tetszvén­, 1807- ben magánosak költségén , de szabadizék mellett épitteték a’ L­uiza-ut, Europa legszebb , legbámu­­latosb utainak egyike ; — 1833 ban pedig kincstári költségen a’ martinschutzai veszteg-kórház. Egyéb Fiuméra nézve nem történt, — kivévén, hogy szabad kikötővé lön; mire nézve arról: ha valljon ez jövendő­ben az országnak ’s magának Fiúménak is nem in­kább kárára mint hasznára válnék e ? más alkalom­mal fogunk szólani. — És íme a’ Luiza-uton bebizo­­nyodott, hogy országos közlekedési eszközöknek, kivált nagykereskedelmi vonalakon nem magánosok, hanem az­ ország által kell épittetniök, mert csak igy lehet kik­erülhető, hogy jövedelmi forrásnak ne te­kintessenek , ’s a’ közlekedést, forgalmat ’s iparüzle­tet nagyobb vámmal ne terheljék, mint mennyit épen a’ tatarozás költsége parancsol. — A’ Luiza-uton az áruezikkekért 30—50 p'cent utivám szedetik; a’ mi nehézkes, kerületes (volu­minosus) áruknál, minek például: gabna, fa, rongy, (a fiumei piacz főáruezik­­kei) rendkívüli terhes. Ennek­ ’s a’ honunk belsejé­­beni rész utaknak köszönhetjük, hogy a’magyaror­szági áruk szállítása nagy részb­en a’ carmioliai után Triestbe vonult. — Mert hogy a’ szállítási olcsóság a’ kereskedési vonal irányozásáb­­an mennyit határoz, annak bizonyságául, egyszersmind derék fiumei polgártársaink áldozatkészséges es­­ergiájának jeléül említjük, hogy Fiuméban nem rég egy fuvaros-tár­saság alakult, melly 1—1­0, forintal olcsóbban szál­lít Pestre, vagy máshová Magyarors­zágra, mint a’ triestiek; ’s ennek eredménye már illy rövid idő alatt is annyira mutatkozik, hogy a’­­triestiek már­­már sűrűn kezdenék áruikat (mázsáját 8 krjával) ten­geren Fiuméba ’s onnan Magyarhonba­­küldeni. — A’ Luiza-ut említett súlyát érezte az ország, érezték a’ lelkes fiumeiak. — Amaz több ízben irt már föl az országgyűlésről, országos kivánatkép jelentvén ki, hogy a’ Luiz­a-ut megváltassék ; Fiume pedig már 1826-ban egyezkedésbe bocsátk­ozott az utbirtokos társasággal, ’s az egyezkedés szerencsé­sen befejeztetvén, az jóváhagyás végett legfel­sőbb helyre van terjesztve. — Azonban váltatnék bár meg a’ Luiza-ut, még mindig hátra volna, hogy honunk szíve Pest, hogy az Al-Duna Fiúméval összeköttessék.— És kifejlett a’vasútrendszer Eu­rópában,’s ezzel már kent, ha még olly pompás le­gyen is, többé sem kereskedelmi, sem szellemfor­galmi , sem országvédelmi tekintetben nem verse­nyezhet. Ezt Fiúméban , melly vállalkozási szellem díjával soha sem volt, mélyen érezék, ’s azért egy társaság, kezdetül a’ Sziszek ’s Károly város közti rövid vonalon vasutat építendő, a’ nm. m. k. helytar­tó-tanácshoz folyamodott, ’s mivel ezen vonal az 1836 . XXV. t.czikk által különös kedvezésekben ré­szesítettek közé tartozik, az előleges munkálatokra július 21-kén 1840 engedelmet is nyert. Hogy a’ föl­tett czélt minél hamarabb elérhessék a’ fiumei vál­lalkozók , ugyanannyi triesti tagokkal F o n t a n a C. d’011 nagykereskedő elnöklete alatt összeállottak. A’ kimérések ’s előleges fölvetések Sanfermo gróf által megtétettek, a’ mi körülbelül 16,000 pengő fába került. Azonban igen bizonyos jelek után alkal­muk volt a’ fiumeiaknak észrevenni, mikint a’ tri­estiek minden kitelhető ármánynyal oda dolgoznak, hogy a’ sziszek-károlyvárosi rövid vasút folytatása a’ magyar tengerpart végromlásával egyenesen Tri­estbe , vagy pedig a’ már akkor tervezett bécs-tri­­esti vasútvonalba vitessék. — Ezen ármány-kitanu­­lás fiumei polgártársainkat annyira óvakodókká tette, hogy magokat egészen visszavonnák, nehogy a’ triesti cselszö­vényeknek előbb eszközei, utóbb áldo­zatai legyenek. — Alkalmunk volt látni egy másik folyamodást, mellyet a’ triestiek aláírás végett Fiumé­ba küldöttek, ’s melly által engedelemkérést ter­veztek az előmunkálatokat Sziszektől a’ Dunához E­­székig (egy szárnya­t Vukovár**'’»'' kiterjesz­tem, egyszersmind fc. az országgyűléshez. "■fl aas. ország-által biztos - növetk- 3 ki­­nös kedvezések engedélyeztessétek. 1) a’ dolgozott vas, gépek ’s más eszközök vám nélküli behozatala (al­kalmasint Stájerországból); 9) a szükséges földte­rület ingyen átengedése; 1) en fa a’kincstári vagy közerdőkből; 4) ingyen, l legalább hatá­rozott bér mellett kényszerített és kézi munkák. — Első pillanatra szón, hogy a’ tervezők Magyarhon viszonyait ne­­m,­ mert részint ollyasmit kérnek , mit jogszerű tenni nem lehet, t. i. magánosok birtokának kárpótlás nelküli elvételét; részint ollyat, a’ minek Magyarhonba'; tárgya nincs, t. i. hogy közerdőkből (d­a i b o s c­h i c o m u n a­­­i) ingyen fát kapjanak; — azt nem is em­lítvén , hogy minő szerény kívánság, mind ezen sok ingyen fa, ingyen föld, ingyen kézi és szekeres munka mellett, még 4 pcentet biztosittatni, ’s ha mi több jöne be, azt természetesen megtartani. — Ezen folyamodásból semmi sem lett, mert az óvatos, egy­szersmind hazafias lelkületű fiumeiak aláírásukat megtagadták. És igen helyesen, mert ha kissé mé­lyebben a’ dologba tekintünk,azonnal észreveszszük, hogy itt ármány van, miszerint vagy semmi, vagy csak Triest javára történjék valami.Ugyanis azt nem is említve, hogy gőzerőre-építés terveztetik , a’ mi itt teljességgel szükségtelen, ellenben a’ költséget szerfölött nevelné,’s igy a’ kivihetőséget nehezítené,— annyit tagadhatlannak vélünk, hogy a’ ki illyesmire a’ magyar tengerpart érdekében őszinte szándékkal vállalkozik az, kivált ha ingyen földet, fát, munkát ’s még ahoz 4°/0 biztosítást igényel az országtól, bi­zonyosan nem fogja tervéből kihagyni, hogy az elő­leges munkálatokat annak vizsgálatára is kiterjesz­­sze: mennyire lehetne, vagy nem lehetne a’ Luiza­­utat vasut-talapul használni,’s igy a’ vasutat egészen a’ fiumei kikötőbe vinni, miszerint a’kereskedés fölszámithatlan hasznával az átrakodás egyenesen a’ hajókra, vagy a’ tengerparti raktárokba történhes­sék. A’ triesti tervjavaslatban erről semmi sincs, mind a’ mellett sincs, hogy a’ Luiza-út megváltása esetére azon ut birtokosainak a’ sziszek-dunai vo­nal építéséhez nevezetes öszveggel járulása igéretik; és miért nincs? azért, hogy felmaradjon a’ társaság­ban túlnyomó szóval ’s befolyással kirondott triesti­­eknek tehetségük, magyar tengerpartunk eltemeté­sével azt kivinni, a’ mire azon külföldi bölcs czélo­­zott, ki minket magyarokat igen mulatságos naiv­­sággal minap az augsburgi Allgemeineban arról igyekezett capacitálni, hogy legjobb lesz olly vas­utat építenünk, melly Dunánkat nem a’ magyar ten­gerparttal, hanem a’ bécs-triesti vasúttal kösse össze) 195 aos Die­mb. 8,184? Pesti Hírlap.­­ •­­ Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizet­­hetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomba­n• egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik.­­ Mindenféle hirdetmények föltételnek, ’s egy-egy haláleserért petit betűkkel 5 pengő krajezár számittatik.

Next