Pesti Hirlap, 1842. december (200-208. szám)

1842-12-08 / 202. szám

Csatürtök TARTALOM. Előléptetések. Vezérczikk. (Adatok és előzmények). Adakozás. Főv. ujdons. Kérelem. Iralmi óvás. Megyei dolgok: B a r a n y a (az orsz. honi és megyei hálradénak aránylagos viselését Baranya Rendei közértelemmel elvállalják.) Győr (tartoznak e nemesek városokban katonát tartani ? gönyői postaút, körlevelek, Rába- Kápcza- Marczalszabályozás). Hont (a’ veczei ugardézma, a’ tót küldöttség ügye, jutalom és kinevezés magtár) Nógrád (törvényszéki szak eredménye, ő felsége arczképe a’ megyei teremben, országgyűlési választmányok, indítvány a’ nemesi fölkelés ügyében, posták, adóösszeirás, Zala levelei, seborvos-választás). Vas (t biróválasztás, intézvények, katonai kihágás, gyógypénzkövetelés, irásttudók, és írást nem tudók, a’ bán válasza, körlevelek). Árva (követek kezének megkötése, népnevelés). Nyilatkozat Ungból. Királyi városok. Esztergom (Erdősz-választási jog, a’ kamrai elnök válassza a’ város adóztatása). Kézsmárk és Szabadka (rabstatistikai bot nélkül). Külföldi napló. Ausztria. Szerbia. Nagybritannia és Izland. Spanyolhon. Értekező: Utazásom a’ magyar tengerpart-vidéken. (folytatás). Hiv. tudósit. Hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Előléptetések. A’ am. magyar kir. udv. kamara a’ kir. kam. főfizető hivatalnál Hermann Antalnak a’ budai bécsi értéki pénztárhoz tett áttétetése következtében megürült utolsó pénztártiszti helyre Schauschek Ignácz eddigi járulnokot, ennek helyét pedig fokozatos előléptetés által töltvén be, utolsó járulnokká Fillinger Ignácz fizetéses gyakornokot, a’ szolnoki kir. sótisztségi ellenőrségre Fiuk Adolf makói kir. ellenőrködő sómázsamestert, helyébe Berzeviczy Miksa aradi kir. sótisztségi írnokot, ennek helyébe viszont Szepessy Ferenc, makói kir.sómázsálót, ennek helyébe meg Rupp Vilmos aradi kir.sópajtnőrt, ennek helyébe ismét Pauly József lippai kir. sótisztségi lovaskerülőt, ennek helyébe pedig Eölvedy Józsefet alkalmazó. — Keszterczanek Ferenczet, edd, zenggi kir. harminczadost, Károlyvá-Seffil Híni, Gschwentner Antal sopronyi harminczadi áruvizsgálót a’ pesti kir. harminczad-hivatalhoz utolsó ideiglenes áruvizsgálóvá alkalmazni méltóztatott. Vezérczikk. (Adatok és előzmények.) „Adatokat kérünk alázatosan“—e’szavakkal végződik a’Daguerrotyp „Magyar föld és lakosai“ czimü fejezete. — És e’ szavakban haladásunk föltétele van kifejezve. Mert állapotunk tökéletes ismerete nélkül minden mozgalmunk tapogatózás; és ha állapotunkat ismernők, ismernők úgy, hogy alaposan összeállított számokban kifejezhetnők, nem egy tárgy van, azoknak sorában, mikre nézve minden jobb szívben feldobog a’javitás szükségének érzete , mellyet egyetlen statistiai táblácska tükörképe közelebb hozna nemzetünk akaratában a’ cselekvéshez , mint minden ékes szó, mellyet a’ sejtelmeken merengő lelkesedés honfi ajkakon zengésbe hoz. Számokban ellenállhatlan erő rejlik, melly előtt a’ forrongó düh szótlan elnémul, az átalkodott balitésetek szétfoszladoznak, ’s melly még a’ lajhár tespedést is helyből költi fel. Ám itt van az adó végzetterhes kérdése, ’s ivószekrényünkben a’földbirtok osztályzattal egybehasonlitott közterhek egyenvonala vesztegel, mellyet ha teljes hitelességről biztosítással nyújthatnánk kezébe a’ közönségnek, nem bírjuk hinni, hogy gondolkozó ember akadjon, kinek ha házi adóról van szó, ellenkezése el ne némulna. Ámde épen itt a’ bökkenő: mivel biztosítsuk adataink hitelességét, melly a’ közölhetésnek föltétele ? ’s milly után jutunk valaha hitelességhez, ha nem közöljük,mit egynek másnak szorgalma gyűjtött, hogy a’ hibákat részletes ismeret megigazítsa ? — Istenért! csak ne félnénk annyira önállapotunk ismeretétől. — Nem tudjuk, hogy más mikint van vele; de mi, kiket a’ jó vagy bal szerencse, e’ nehéz, ’s bizony nem kellemes, de a’ dolog természeténél fogva nem is hatástalan pályára vezetett, semminek hiányát nem érezzük többször ’s nagyobban, mint a’ népesség s annak foglalatosság szerinti osztályzata, nyelv és nevelés, földbirtok, adóviszonyok, mezetgazdaság, ipar és kereskedés körébeni fejlemények biztos statistiájának hiányát; és azért semmi sem szolgálhat nagyobb örömünkre, mint az, ha néha alkalmunk nyílik egy vagy más tárgyra nézve ezen hiányt egy kikerekített egész kép által pótolhatni, mert csak egy illy egész kép nyújthat tanulságteljes áttekintésemig részes töredékek többnyire csak anynyiban bírnak érdekkel, a’ mennyiben nélkülözhetlen adalékul szolgálnak egy egész tanulságos kép készítéséhez. — Illy képet, mondhatlanul becsest, érdekest van szerencsénk, tisztelt barátunk Szabó Pál úr szívességéből, olvasóinknak Fiuméról ’s Fiumei kereskedelmi állapotjáról mai Édekezőnkben nyújtani; melly egyszersmind, reméljük, hathatósan segitendő testvéri rokonszenvet ’s meleg részvétet ébreszteni országunknak azon megbecsülhetlen drágaköve , kedves tengerparti városunk iránt, mellynek virágzását mi olly nélkülözhetlen tényezőnek hiszszük hazánk anyagi önállásában ’s általános boldogságában, hogy egy bizonyos szent pietas érzelme nélkül nevét is alig tudnék emlitni.— Illy közlések mellett, minőt mai Értekezünk ad, reánk nézve, azok után, miket Fiume ’s a’ duna-fiumei vasút iránt több ízben mondánk, alig marad sok egyéb hátra, mint az, hogy tisztelt olvasóinkat az e’ tárgyra vonatkozó előzményekkel megismertessük. Azon geographiai ’s politicai akadályok, melylyekről lapjaink 194. számában kimutatva véljük, hogy honunk, sőt az ausztriai monarchia külkereskedésének is jövendőjét egyedül avvagy csak főleg is a’ Dunához kötni nem engedik, bárha egy részt egészen más alakban már régibb időkben is annyira szembetűnők voltak, miszerint a’ múlt század elején, midőn a’ birodalom kereskedése felülről úgy szólván első lökést kapott, a’ kormány határozottan oda irányzaná hatását, hogy a’ birodalom teste az adriai tengerrel összeköttetésbe hozassék, ’s a’ kereskedés vonala oda forduljon. Károly császár alatt Triest volt a’ német kereskedés kapujául kitűzve , mint szintén később Fiume városa a’ magyarnak. Tömérdek költséggel roppant munkák eszközöltettek, előmozdításul, könnyítésül. A’ német kereskedés emelése végett bámulatos út vágaték a’ Carinthiát Car- XVt^Clje ^&sztá »SrfcET-Vrt-A»--- * v^S*V^jjeSt zabad /a levantei hajók tisztázására. — A’ magyar kereskedés könnyítése végett pedig a’Carolina-utat késziték Károlyvárostól a’ magyar tengerpart felé, és felépiték a’ Királyrévet (Porto Ré), megásaták a’ Fiumára csatornát, és szintúgy veszteglőházat állítottak. — És a’ magyar kereskedés emelkedett , dea’ Carolina-ut nehéznek terhesnek tetszvén, 1807- ben magánosak költségén , de szabadizék mellett épitteték a’ Luiza-ut, Europa legszebb , legbámulatosb utainak egyike ; — 1833 ban pedig kincstári költségen a’ martinschutzai veszteg-kórház. Egyéb Fiuméra nézve nem történt, — kivévén, hogy szabad kikötővé lön; mire nézve arról: ha valljon ez jövendőben az országnak ’s magának Fiúménak is nem inkább kárára mint hasznára válnék e ? más alkalommal fogunk szólani. — És íme a’ Luiza-uton bebizonyodott, hogy országos közlekedési eszközöknek, kivált nagykereskedelmi vonalakon nem magánosok, hanem az ország által kell épittetniök, mert csak igy lehet kikerülhető, hogy jövedelmi forrásnak ne tekintessenek , ’s a’ közlekedést, forgalmat ’s iparüzletet nagyobb vámmal ne terheljék, mint mennyit épen a’ tatarozás költsége parancsol. — A’ Luiza-uton az áruezikkekért 30—50 p'cent utivám szedetik; a’ mi nehézkes, kerületes (voluminosus) áruknál, minek például: gabna, fa, rongy, (a fiumei piacz főáruezikkei) rendkívüli terhes. Ennek ’s a’ honunk belsejébeni rész utaknak köszönhetjük, hogy a’magyarországi áruk szállítása nagy részben a’ carmioliai után Triestbe vonult. — Mert hogy a’ szállítási olcsóság a’ kereskedési vonal irányozásában mennyit határoz, annak bizonyságául, egyszersmind derék fiumei polgártársaink áldozatkészséges esergiájának jeléül említjük, hogy Fiuméban nem rég egy fuvaros-társaság alakult, melly 1—10, forintal olcsóbban szállít Pestre, vagy máshová Magyarországra, mint a’ triestiek; ’s ennek eredménye már illy rövid idő alatt is annyira mutatkozik, hogy a’triestiek mármár sűrűn kezdenék áruikat (mázsáját 8 krjával) tengeren Fiuméba ’s onnan Magyarhonbaküldeni. — A’ Luiza-ut említett súlyát érezte az ország, érezték a’ lelkes fiumeiak. — Amaz több ízben irt már föl az országgyűlésről, országos kivánatkép jelentvén ki, hogy a’ Luiza-ut megváltassék ; Fiume pedig már 1826-ban egyezkedésbe bocsátkozott az utbirtokos társasággal, ’s az egyezkedés szerencsésen befejeztetvén, az jóváhagyás végett legfelsőbb helyre van terjesztve. — Azonban váltatnék bár meg a’ Luiza-ut, még mindig hátra volna, hogy honunk szíve Pest, hogy az Al-Duna Fiúméval összeköttessék.— És kifejlett a’vasútrendszer Európában,’s ezzel már kent, ha még olly pompás legyen is, többé sem kereskedelmi, sem szellemforgalmi , sem országvédelmi tekintetben nem versenyezhet. Ezt Fiúméban , melly vállalkozási szellem díjával soha sem volt, mélyen érezék, ’s azért egy társaság, kezdetül a’ Sziszek ’s Károly város közti rövid vonalon vasutat építendő, a’ nm. m. k. helytartó-tanácshoz folyamodott, ’s mivel ezen vonal az 1836 . XXV. t.czikk által különös kedvezésekben részesítettek közé tartozik, az előleges munkálatokra július 21-kén 1840 engedelmet is nyert. Hogy a’ föltett czélt minél hamarabb elérhessék a’ fiumei vállalkozók , ugyanannyi triesti tagokkal F o n t a n a C. d’011 nagykereskedő elnöklete alatt összeállottak. A’ kimérések ’s előleges fölvetések Sanfermo gróf által megtétettek, a’ mi körülbelül 16,000 pengő fába került. Azonban igen bizonyos jelek után alkalmuk volt a’ fiumeiaknak észrevenni, mikint a’ triestiek minden kitelhető ármánynyal oda dolgoznak, hogy a’ sziszek-károlyvárosi rövid vasút folytatása a’ magyar tengerpart végromlásával egyenesen Triestbe , vagy pedig a’ már akkor tervezett bécs-triesti vasútvonalba vitessék. — Ezen ármány-kitanulás fiumei polgártársainkat annyira óvakodókká tette, hogy magokat egészen visszavonnák, nehogy a’ triesti cselszövényeknek előbb eszközei, utóbb áldozatai legyenek. — Alkalmunk volt látni egy másik folyamodást, mellyet a’ triestiek aláírás végett Fiuméba küldöttek, ’s melly által engedelemkérést terveztek az előmunkálatokat Sziszektől a’ Dunához Eszékig (egy szárnyat Vukovár**'’»'' kiterjesztem, egyszersmind fc. az országgyűléshez. "■fl aas. ország-által biztos - növetk- 3 kinös kedvezések engedélyeztessétek. 1) a’ dolgozott vas, gépek ’s más eszközök vám nélküli behozatala (alkalmasint Stájerországból); 9) a szükséges földterület ingyen átengedése; 1) en fa a’kincstári vagy közerdőkből; 4) ingyen, l legalább határozott bér mellett kényszerített és kézi munkák. — Első pillanatra szón, hogy a’ tervezők Magyarhon viszonyait nem, mert részint ollyasmit kérnek , mit jogszerű tenni nem lehet, t. i. magánosok birtokának kárpótlás nelküli elvételét; részint ollyat, a’ minek Magyarhonba'; tárgya nincs, t. i. hogy közerdőkből (da i b o s ch i c o m u n ai) ingyen fát kapjanak; — azt nem is említvén , hogy minő szerény kívánság, mind ezen sok ingyen fa, ingyen föld, ingyen kézi és szekeres munka mellett, még 4 pcentet biztosittatni, ’s ha mi több jöne be, azt természetesen megtartani. — Ezen folyamodásból semmi sem lett, mert az óvatos, egyszersmind hazafias lelkületű fiumeiak aláírásukat megtagadták. És igen helyesen, mert ha kissé mélyebben a’ dologba tekintünk,azonnal észreveszszük, hogy itt ármány van, miszerint vagy semmi, vagy csak Triest javára történjék valami.Ugyanis azt nem is említve, hogy gőzerőre-építés terveztetik , a’ mi itt teljességgel szükségtelen, ellenben a’ költséget szerfölött nevelné,’s igy a’ kivihetőséget nehezítené,— annyit tagadhatlannak vélünk, hogy a’ ki illyesmire a’ magyar tengerpart érdekében őszinte szándékkal vállalkozik az, kivált ha ingyen földet, fát, munkát ’s még ahoz 4°/0 biztosítást igényel az országtól, bizonyosan nem fogja tervéből kihagyni, hogy az előleges munkálatokat annak vizsgálatára is kiterjeszsze: mennyire lehetne, vagy nem lehetne a’ Luizautat vasut-talapul használni,’s igy a’ vasutat egészen a’ fiumei kikötőbe vinni, miszerint a’kereskedés fölszámithatlan hasznával az átrakodás egyenesen a’ hajókra, vagy a’ tengerparti raktárokba történhessék. A’ triesti tervjavaslatban erről semmi sincs, mind a’ mellett sincs, hogy a’ Luiza-út megváltása esetére azon ut birtokosainak a’ sziszek-dunai vonal építéséhez nevezetes öszveggel járulása igéretik; és miért nincs? azért, hogy felmaradjon a’ társaságban túlnyomó szóval ’s befolyással kirondott triestieknek tehetségük, magyar tengerpartunk eltemetésével azt kivinni, a’ mire azon külföldi bölcs czélozott, ki minket magyarokat igen mulatságos naivsággal minap az augsburgi Allgemeineban arról igyekezett capacitálni, hogy legjobb lesz olly vasutat építenünk, melly Dunánkat nem a’ magyar tengerparttal, hanem a’ bécs-triesti vasúttal kösse össze) 195 aos Diemb. 8,184? Pesti Hírlap. • Megjelenik e’ hírlap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál.—Az ausztriai birodalomban• egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények föltételnek, ’s egy-egy haláleserért petit betűkkel 5 pengő krajezár számittatik.