Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-01-01 / 209. szám

Megyei dolgok. Csömörből, Mihályfalva, dec. 22. F. hó 14-én végződött évnegyedes közgyűlésünkről, hivatalos el­­foglaltatásaim miatt, csak most tehetek tudósítást. A’ gyűlést első alispánunk a’ megye gazdasági, egészsé­gi, közigazgatási ’s törvénykezési állapotának előadásá­val kezdé meg, mellyel a’ BR. megelégedvén, ’s a’ dol­gok jó rendben létét főleg az előadónak számítván be, hi­vatalos buzgóságának ezen újabb tanú jeleit jegyzőkönyv­be iktattatok. — A’ megürült eskü­tti hivatal, választás útján, nem minden korteskedés nélkül, betöltetett. Jele, hogy a’ éorteskedést már annyira rendszeresitök, mikép csak egy esküttöt sem választhatunk a’ nélkül. A’ terem­ben azonban elég renddel ment a’ felkiáltás általi válasz­tás. — A’ nm. h. tanács intézvényei közt leginkább kettő volt közérdekű. Egyik az adószedők fölesketését rendelő, másik a’ zsidók iránti határozataink felöl felvilágosítást kérő. Minthogy eddig sem főpénztárnokaink, sem adó­szedőink fölesketve csakugyan nem voltak, nem ugyan egészen a’ leküldött, hanem rendszerünkhöz alkalmazott hitforma szerint, mind föleskettetni rendeltettek. A’ má­sikra nézve határozataink nyomán fölvilágosító fölirat fog az illető főkormányszékhez fölküldetni. — Erre meg kell jegyeznem, ha még közönségesen nem tudatnék, mikép Gömör megye az Izrael népe ellen olly chinai falat tudott venni, mellyen eddig sem az 1790: 38, sem az 1840: 29 t. ez. be nem törhetett. Az utóbbi t. ez. kihirdetése alkalmával ugyan e’ falak erősen megrendíttettek azok ál­tal, kik ezen törvénynek, minden ellenkező törvényt, szo­kást, rendeletet, vagy határozatot eltörlő ’s megszüntetni rendelő 6-ik §-ából véve erősséget, a’ zsidók szabad la­kását megyénkre is kívánták alkalmaztatni, hanem a’ Bt. többsége, 14 szavazat különbséggel, megyénket az 1-ső §-ban kivett helyek közé sorozván, az eddigi­nél kívánt maradni. Azóta is tehát több zsidó, ki e’ véd­­vonalt áthágni merte, az illető tisztviselő által kiutasitta­­tott. Egy illy esetnek följelentése adott alkalmat a’ jelen intézvényre. Hiszem, nem messze az idő, mellyben a’ zsidók diadallal fognak bejönni a’ gömöri „Kabul“-ba.— A’ megyei levelezések közt legjelesebb volt Zaláé, Zág­ráb megye abnormis állapota ’s az illyr párt dühöngései tárgyában. Pártolók a’ lelkes felírást egész terjedelmében, pártolók a’ hatósági közlekedés ideigleni megszüntetését is, egyetlen szó ellenzéssel. Egy érdemes táblabiránknak t. i., kit a’ szürkülő hajfürtök sem valának képesek a’ legszélsőbb baloldaltól elvonni, ’s kit bízvást nevezhetni született op­­positiónak, az excorporatio elvében talált némi aggodal­mat; annak, ha elhatalmazik, káros oldalát hozván fel. Vá­laszul adatott : mikép itt sem excorporatio sen nem forog, sem —ha akarnék is— nem tudnánk kivel levelezni, ’sat. — Egyébiránt Gömör R­ei ez alkalommal, midőn a’ hon kebelében dulongó ellenséges elem visszatolását ’s a’ törvény korlátai közé szorittatását kérő újabb felírá­sukat terjesztik a’ felséges trón elébe — fölhíva, sőt jogo­sítva érzik magukat, ő felsége kormányát a’ naponkint mindinkább fejlődő politicai conjuncturák mélyére ’s hi­hetőleg a’ mi bajainknak is külforrására figyelmeztetni; an­nál inkább, mert e’ részbeni utolsó felírásuk óta ismét olly fellegek vonultak el Europa political­egén,mellyek szomszédsági és a’ magyar sz. korona jogigénye tekinte­tében, közvetlen édes hazánk, de az az egész ausztriai bi­rodalom ellen is hordják a’ vészes Villányt keblükben. Ki­jelenték egyszersmind, hogy valamint egy hatalmasságnak egész Európa politicájával szemközt, magának túlnyomó­­ságot kivíni törekvő lépéseit figyelem nélkül nem nézhetik, úgy más részről a’ szeretett hon, alkotmány és nemzetiség mellett utolsó csepp vérüket is áldozatul vinni mindenkor készen állandnak. Nagy viszhangra talált szinte a’ BR. többségénél gróf Andrásy Károlynak a’ nemesi bandé­riumok organisatóját tárgyazó indítványa. Kívánta, hogy e’ tárgy a’ jövő országgyűlésen fölvétessék; annál inkább, mert ez Gömör vm. még madt minden országgyűlésen sürgette, sőt volt idő, mikor egyedül ma­radt (talán 1827-ben.) Minden t. hatóságok körlevél által fognak felszólittatni e’ végett. Ha jól emlékezem,— de a’ sietség miatt országgyűlési irományaim halmazában most nem kereshetem — a’ legutóbbi országgyűlésen is sző­nyegre jött, hanem a’ BR. ezt az egész védelmi rendszer­rel kívánták tárgyalni; mire idő nem lévén, a’ dolog ezen stádiumán maradt. — Morális erő! fogják mondani sokan , ’s velők én is. De miután az indítványban sokan, ollyanok is, kik mind a’ két erőt kifejtetni óhajtják, ü­dvet reménylenek, most többet nem szólok. (Folytatjuk a’ jövő számban.) Rod on Ábrahám, Aradból, decemb. 22. Megyénk jelen évi utolsó köz­gyűlését f. hó 12—töl 19—kéig tartotta *). E’ gyűlés jegy­zőkönyvének érdekesb adatai közé számíthatók a’ követ­kezők: 1) Tököly Sebők nem rég magtalanul elhalt kir. tanácsos hátrahagyott vagyonának összeírásáról az abban különös kiküldetés mellett foglalkozott középponti fész.bi­­ró hivatalos jelentését bemutatván, és e’ jelentésben Arad városa tanácsa azzal terheltetvén, hogy általa a’ megholt­nak magától eltaszított hitvese, ki férje végintézetében minden örökösödésből kizárva, de hitvesi jogaiban bírói ítéletnél fogva már előbb biztosítva volt, és ki ezen ítélet­re ’s megnyílt özvegyi jogaira támaszkodva, az említett vagyon birtokába lépett, abból a’ végintézetbeli örökös kedvéért erőszakos utón ’s vérengzéssel együtt járt karha­­talom alkalmazásával kivettetett, a’ tanács ellen, törvény­hatóságával űzött ezen botrányos visszaélés miatt, ő felsé­géhez példás fenyítéket sürgető fölirás határoztatott. ( 2) Az úti levelek iránt kelt azon felsőbb rendelet, hogy mi­után azoknak az örökös tartományokból Magyarhonba uta­zókra nézve német-latin nyelven szerkesztése megállapítva volna, a' Magyarhonból külföldre intézendő utilevelek szinte két nyelven, u. m. magyar-latinon adassanak ki, vi­­szonyosság elvéből minden észrevétel nélkül elfogadtatott. ( 3) A’ megye részéről folyamodás leven téve az iránt, hogy kebelében a’ marosparti útvonalon kir. posták állíttas­sanak föl, az e’ részben megnyert felsőbb engedelmet tu­dató h.tanácsi intézvény örvendetes tudomásul vétetett. — 4) Kézsmárk- és Szatmárnak a' kir. városok rendezése— Tolna megyének a’ fölemelt postabér leszállítása,—Pozsony megyének az országgyűlési szállások fizetése.—Nyitra me­gyének a’ kir. cancellaria bírói parancsainak korlátozása iránt kelt fölszólító levelei elöleges tárgyalásul az országos utasításokat készítő választmánynak kiadattak. — 5) Zala vgyének a’ zágrábi botrányos tisztválasztást, illyr és szláv forrongásokat tárgyazó körlevele szinte a’ most említett vá­lasztmányhoz tétetett át, és egyszersmind egész tartalmá­ra nézve Zaláéhoz hasonló szellemű fölirás által is pártol­­tatni rendeltetett. — 6) Szerém­ ügyének az illyr párt po­liticai mozgalmait roszaló levele kedves részvéttel fogadta­tott. — 7) Torontál megyének Károlyváros tanácsa elleni panaszára a’ törvénynyel vakmerőn daczoló városi tanács rendreigazitása felírás utján eszközlendőnek találtatott. — 8) Nádor ö­rökgségének a’ pesti vakok intézete ügyében költ ’s kellemes meglepetéssel fogadott magyar levele a’ BRnek alkalmid szolgált az említett intézetben egy növen­dék számára szolgálandó alapítvány tételére, ’s az erre megkivántató summának szabad ajánlások utjáni beszerzé­sével a’másod alispán bízatott meg.2 9) Az adókulcs meg­állapításakor észrevétel tétetvén az iránt, hogy az úrbéri telkek körül, időközben történt rendezések által tetemes változások mentek végbe , az úrbéri birtokok új összeírá­sára választmány neveztetett. ( 10) A’ Maros-parton ta­láltató hajózási akadályok megvizsgálására kiküldött me­gyei választmány hivatalos jelentését lévén, mikép Arad városa tanácsa, melly, mint egyes földesúr magát e’ rész­ben a’ h.tanács világos utasítása szerint is a’ megye intéz­kedéséhez alkalmazni tartozott volna, ezen törvényszerű eljárásnak nemcsak szóval, de tettel is, és pedig olly bot­­ránkoztató módon ellenszegült, hogy kapitánya’s tiszti ügyésze vezérlete alatt kirendelt poroszlói által a’ munkál­kodását megkezdett megyei választmány tagjait a’ helyszí­nén, kézrávetéssel nyilván megtámadtatni ’s erőszakosan elutasittatni nem átallotta légyen : az említett városi tanács e’ zabolátlan kicsapongásáért, mint földesur, tiszti ügyé­szi kereset alá vettetni, törvényhatóságával­ visszaélésének kellő megfenyitéseért pedig a’ nm. h.tanács fölirással meg­kerestetni rendeltetett. ( 11) Ismét egy hivatalos jelentés (e’ gyűlésen már harmadik!) a’ városiak hatósági garázdál­kodásáról *), beadva a’ középponti fösz.birótól, ki is előterjeszté, mikép­­t a’mészárszéki hamis mértékek ’s egyéb kihágások körüli hivatalos eljárásában Arad városa kapitánya ellenkező intézkedések ’s hatósági jogvítatás ál­tal gátolta légyen; jóllehet e’ tárgyban a’ város által ma­gának követelt rendőrségi felügyelet annyira elhanyagolva van, hogy volt mészárszék, hol a’jelentő fősz.biró olly tökéletesen megromlott húst méretni tapasztalt, mellyet rögtön elkobozni ’s a’ Marosba hányatni kénytelenittetett. E’ panaszos feladás következtében a’ város kapitánya az 1659: 71 tcz. értelmében ügyészi kereset alá vétetni, a' város ellen pedig a’ romlott húsnak mészárszékében talál­­tatásáért a’ h.tanácshoz föliratni rendeltetett. — 12) A’ pai uradalomban kérdés adódván elő az iránt: valljon az országos vásárok alkalmával kiadatni szokott marha-czédu­­lákért járuló díj az e’ munkával­­rendesen foglalkozó köz­ségi jegyzőt vagy a’ földesurat illesse e­l az e’ tárgyban bemutatott választmányi vélemény nyomán a’ kérdés me­­gyeszerte a’ községi jegyzők részére döntetett el, ’s a’díj apró és nagy marhára nézve 1 és 2 várban állapíttatott meg. 13) A’ nem-hivatalos vontatókat eltörlő megyei végzés múlt nov­ elejétől fogva foganatba menvén, már is eleve­nen kezdi éreztetni hatását. A’ más marhájával többé pa­rancsolni nem mindig lehet, és e’kényelem nélkülözése általában visszatetszik, ’s azok, kik csak a’ kéjeimet né­zik, természetes, hogy e’részben az előbbi rendet visz­­szahozni óhajtanák. E’ végre kedvező alkalnál látszott szolgálni Arad városának egy, a’ megyéhez intézett leve­le, mellynél fogva az említett végzés következtében magát az átkelő vontatók kiszolgáltatásáért szerződésileg kötele­zett széna- és zabmennyiségnek ezentúl a’ megye részére leendő kiszolgáltatása alól fölszabadittatni kérte, és nem csekély küzdelembe került a’ még alig életbe lépett üdvös végzést a’ kora haláltól megmenteni. — 14) Bukás fenye­gette egy­ más szinte üdvös végzését is a’ megyének. Több éve t. i., mióta a’ szépnem részéről magános úton tett in­dítvány következtében a’ megyének egyik tehetösb tagja a’ teremben építendő karzat egész költségét nemeslelkűleg megajánlotta, melly szép ajánlás általános tetszéssel fogad­­tatván, a’ karzat építése el is határoztatott. Most azonban, midőn róla a’ műértök által készített tervezet bemutattat­ok , egyszerre uj nézetek villantak meg jobb és bal felöl, a’ karzat ügyének épen nem kedvezők. Voltak, kik — e’ nyilvánosság korában — a’ nőnemnek karzaton megjelené­sét ’s közügyekbeni hallgató részvétét szinte nevetséges­nek találták, ’s annak ellenében Róma példáját hozták föl, — azét a’ Rómáét, melly virágzó szakában országos és bíráskodó tanácskozásait a’ világszerte híres f­or­u­mon (a’ piacz közepén) tartotta; — azét a’ Rómáét, mellynek hon­­szerelemtől buzgó tisztes matrónáinál dicsőbb nőjellemeket egy nemzet sem mutathat föl, és melly asszonyait csak­nem vallásos tisztelettel illette, mellynek végre kebelében a’ Coriolan , a’ Gracchusok, az Agricola anyja, az Aemi­­liák, Porciák, Júliák és Arriák ’stb. a’ hon ügyeiben annyi és olly üdvös részt vettek, annyi befolyást bizonyosan nem a’ konyhára ’s kamarára szorítva gyakoroltak. De bármint volt légyen a’ dolog Rómában , Aradban a’ jó genius a’ karzat ügyét is csakugyan megmenté, ’s hova hamarabbi fölépittetése a’ másod alispánnak meghagyatott. ( 15) A’ megye a’ Maros rendezését a’ nm. h.tanácsnál már több íz­ben s­ikeretlenül sürgetvén, e’ tárgyban uj fölirás határoz­tatott , olly kijelentéssel, hogy ha a’ kért rendezés azon­nal munkába nem vétetik, az iránt a’ megye maga fog a’ kiáltó szükséghez képest a’ közjólét érdekében intézkedni. ( 16) Arad vgyének az 1838­-ki országgyűlésre küldött egyik követe a’rá kivetett országgyűlési költségből 110 pstot, azon oknál fogva, mert a’ kivetést magára nézve aránytalannak találja, mindekkorig megfizetni nem akar­ván, ezen kifogása a’számvevő­ hivatalnak azt támogató jelentése mellett is, azért, mert a’ küldöttség által tett ki­vetést annak idejében megyei végzés sanctionálta, félreté­­tetett, és a’ tiszti ügyész e’kérdésben már megindított ke­resetének további folytatására utasittatott. — 17) Varasd megyének latin czímzetü levele fölbontatlanul visszautasit­­tatott. — 18) A’ marhahús fontja 12 krról li-re leszállít— látott. — 19) Az országgyűlési utasítások készítésére ’s a’ tárgygyal foglalkozó választmány munkálatának fölvétele jövő 1843—ki januar. 23-ka jön közgyűlési határnapul ki­jelölve. Biharból. V.-Olaszl, dec. 19. (Folytatás a’ dec. 14- kei közgyűlésről.) A’ megye állásáról tett alispáni jelen­tés után fölvétetett a’ nm. h. tanács intézvénye, melly a’ 201,854 ftra menő hadi adóbeli tartozmánynak behajtását sürgeti. — Bárha időközben az adóbeli tartozás 174,113 ftra szállíttatott is le, de ezen öszveg egy évi járandósá­got fölülmúlván, figyelmet igényelt a’ RRtól, annál inkább, mert telvék jegyzőkönyvünk lapjai intézkedésekkel, mely­­lyek az adó behajtását érdeklik. — Mondják: a’ múlt ter­méketlen év viszontagságaiban ’s az adózó nép röstségé­­ben rejlik oka a’ tartozásnak. — Terméketlenségért senkit sem vádolhatni; mert isten kezében a’bőség szaruja, de a’nép röstségében részes kicsiny és nagy, intra et extra muros. 800 esztendő óta élünk e’haza földein, 800 esz­tendő óta sok tanulságos eszmét fontolgatunk az ipar-éb­resztésről agyunkban; de Isten látja lelkünket, mikép a’ sok fontolgatás miatt cselekvésre időnk nem valt. Lepo­rolták elhunyt apáink koporsóiról az ösiség gyanánt ránk szállott cselekvénytelen fontolgatást, és fontolgatánk, és a’ nép maradt ollyan mint volt, sem tanult, sem felejtett. Az adózó nép tudatlan és rost. — Mi atyáskodunk, ’s akarjuk, hogy ne legyen tudatlan, ne legyen rost, és mikint múlt gyűlésünkben, most újólag indítványoztuk, hogy adója le­rovása tekintetéből munkatételre kényszerittessék. Azon­ban feledjük, hogy a’ kényszerítés makacsságot szül, ’s a’ nép, melly vala tudatlan és rost, lesz egyszersmind ma­kacs is. Példát,uraim! példát: hol és mikor volt annyi bűv­­ereje a’ kényszerítésnek, hogy a’ tudatlant okossá, a’ tes­tet serénynyé varázsolta volna? Aztán szíveskedjetek meg­fejteni: a’polgári társaság mellyik codexéböl szeditek elő az indítványozott kényszerítést? Bihar Béei múlt gyűlés­ben hozott határozatukhoz képest a’ kényszerítést most sem helyeselték, hanem a’ magyar jelleméből kiindultan , tisztviselőiknek szivökre kötötték, hogy a’ nép fogalmához leereszkedve, ’s a’földesurakat is hasonló tettre bírva, igyekezzenek meggyőzni az adózókat arról, miként saját javuk kívánja, hogy a’henyeséget hasznot­ hajtó munká­val váltván föl, adóbeli tartozásaikat leróni siessenek. Bár fogékonyságra találnának adózóinknál a’ tisztviselők, ’s a’ magyar jellem sajátságánál fogva a’ barátságos szóra fi­gyelnének . — Az érdeklett adóbeli ügy után a’ népneve­lésre nézve téteték indítvány, és küldöttség jön nevezve, olly meghagyással, hogy mihelyt munkálatát bevégzendi, a’ közgyűlésre jelentést tegyen. Nekünk jó szivünk van, aztán az akarat sem hiányzik, de pénzünk nincs, 1—or: mert szegények vagyunk, 2-or: mert----------­Mezei Erzsébet ügyében egyik föszolgabiránly jelen­tése került szőnyegre. E’ jelentésből megértettük mikint Mezei Erzsébet érk—üi lelkipásztor G— I— előtt —■ a’ tisztelt úr nyilatkozata szerint is— a’ 6 heti oktatást ki­­állván, mind ennek ellenére a’ bizonyítvány tőle megtagad­­tatott; mert, mint a’tisztelendő ur mondja, az illy bizo­nyítvány kiadását felsőbb rendeletek tilalmazzák. E’ tény igen kellemetlenül hatott a’ BRre; mert ez által visszaem­lékeztek azon — mondhatni — gyászos eseményekre, mi­dőn hasonló bizonyítványok megtagadása miatt számos pol­gártársaink meggyőződésük szerinti hitüket nem követhet­vén , élni és halni kényszerittettek a­­nélkül, hogy az ál­taluk idvezitőnek hitt vallás sz. malasztaiban részesülhettek volna. Melly kárhozatos czél elérésére látván a’ BB. ezen súlyos nehezteléssel vett tettet is irányzottnak, kötelessé­güknek látták kijelenteni: mikép azon vétkes modort, minővel a’ hathéti oktatást tárgyazó bizonyítványok fen­­tartóztatásával egy időben, kivált pedig az 1832-ki ország­gyűlést megelőzőleg, az áttérés gátoltatott, és ez által a­ törvényesen bevett vallások szabad gyakorlata törvényel­­lenesen akadályoztatott, ismét életbe léptetni nem enged­ *) September: közgyűlésünk, melly csak egy nap tartott, ’s csupán a’ ménes-hegyaljai szüret határidejének megállapítása végett volt kitűzve, semmi közlenivalót nem nyújtott. «) Mi egyébnek nevezhetjük e’ minduntalan előforduló jogtalan föllépéseket? Valóban az ujoncz város majd ollyanforma foga­lommal látszik lenni állása felől, mint az ujoncz katona, ki az egyenruhát nyakába öltvén, azt hiszi, már azzal minden paj­­kosságra föl van szabadítva. ”

Next