Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-03-30 / 234. szám
lapotot bizonyít, melly bizton kezességül vehető, hogy a’ választói jog gyakorlatánál kívánatos képzettség ’s a’ közállomány fentartása iránti eleven érdek nem hiányzik; egyszersmind annyi adózással is össze van kötve, a’ menynyi olly élelemkeresetet, olly jövedelmet képvisel, melly az említett érdekeltségnek ’s jogképességnek anyagi jeléül emberileg fölvehető. A’ mellett pedig, hogy Pest vármegye tervezete a’ statusjogtanilag józanul föltehető kellékek mindenikének megfelel, még azon ajánlatos sajátsággal is bir, hogy egészen gyakorlatias, könnyen kivihető , egyszerű ’s a’ fenálló adórendszerbe legkönnyebb szerrel beilleszthető; hogy jogot közteherviseléssel viszonyba teszen; minden érdeknek, melly a’ városokban képviseltetést kíván, kellő de nem túlságos befolyást biztosít; és elég tág, hogy a’ városi reformot az alkotványos szabadság érdekében történendőnek biztosítaná; de nem olly tág, hogy a’ nyers tömegek rendetlenkedésétöli félelmet, még a’ szűkebb érzetü kebelben is fölgerjeszthetné. — Mert hiszen nem lehet eléggé ismételni, hogy midőn polgárjogi qualificatióról van szó, nem olly testület alakítása forog kérdésben, melly tanácskozandik és határozand, hanem csak ollyan, melly tanácskozókat választand; ’s mi bátran merjük állítani, hogy a’ választói jog a’ polgárjog minimuma; bátran merjük kérdezni: van e még kevesebb, mit polgárnak adni lehet? ’s nevezhetnők e azt alkotványos polgárnak, ki még csak ennyi joggal sem bir? — Rendetlenségektől nincs mit tartani, nem csak azért, mivel több nagy de nem királyi városok példáján kívül egyenesen Pest városára is hivatkozhatunk, hol a’ külvárosi bírákat a’ lakosok egész összesége és pedig éven kint minden rendzavarás nélkül választja; hanem azért is, mivel a’ választásoknál rendzavarások egyedüli kútforrását, nagy tömegeknek egy helyre csöditésében kell keresni; ennek tehetségét néptelenebb kir. városokban a’ categoriákba eső lakosok csekély száma, népesebb kir. városokban pedig azon intézkedés kizárandja, miszerint a’választók tömege nem fog egy helyre összecsődittetni, hanem városfizetőkre oszolva, adandja csendben nyugalomban titkos írott szavazatát. Emberi intézkedés, épen mivel emberi, örökké gyarló maradand, ’s árnyékoldala mindennek van; de vessünk össze fényt és árnyékot, és soha ne felejtsük, hogy azon nemzet önmagáról mondott le, ’s lemondva vesztét önmaga irta alá, melly a' visszaélésektőli félelem miatt a’ szabadságról is lemondana. Azonban nem elég saját véleményünket okokkal támogatnunk, szükség másokét is méltánylanunk, és megmérnünk beesőket legjobb belátásunk szerint; mert nem azon hiúság vezérel elmélkedéseinkben , hogy az nyerjen diadalt, mit mi gondolánk, vagy a’ velünk rokonul érzők gondolának, hanem azon óhajtás lángol keblünkben, hogy az történjék, mi a’ honnak jó. — Azért tehát nem mellözendjük a’ tekintélyes ellenvélemények taglalatát; tisztelt olvasóinkat pedig kérjük: ne unják, ne vegyék feleslegesnek e’ kérdés gyakori vitatását. Nem tudjuk, mások mikint vannak vele, de keblünkben napról napra erős meggyőződéssé válik, hogy nemzetünk újjászületésének roppant processusában más működő elemek jótékony hatására is van szükség, mint mellyet csupán az eddigi tényezők nyújtanak. Magunk is nemesnek születve, természetes, de tán nem kárhozatos gyarlóságnál fogva néha felvillanni érezzük kebelünkben az óhajtást: bár a’nemességnek adatott volna az isteni dicsőség, e* nemzet regeneratióját egyedül tökéletesen bevégezni, ámde minek myslificáljuk magunkat a’ vágyak ihletésével?—Nem megyen, uraim! — hiában,—a’ dolog igy menni nem fog. A’ nemesség kétségtelenül főtényezö leend mindvégiglen, és megérdemli, hogy az legyen; de egyedüli nem maradhat; segédre van szüksége, különben működése hatását önmagán fogná szertetördelni. — E’ nélkülözhetlen segéd pedig csak egy önálló alkotmányos középrend lehet, e’ nélkül nemzetünknek jövendője nincs. — Ezért hát a’ kir. városok kérdése életkérdés; de ez életkérdésnek viszont életkérdését a’ polgárjog meghatározása teszi; — alakittassék etroszul, alakittassék oligarchkus vágyak, impracticus elméletek, suprematiai törekvések irányában, alakittassék akkint, hogy a’ kir. városok csak életműtlen eszközökké törpíiljenek, a’ castok érdekeinek vagy castok hatalmának kezében , ’s átkává válhatnék jognak ’s alkotványnak , a’ mitől áldást vártak sziveink; ’s beteljesedhetnek rajtunk, mit a’római költő dall ott: Sic est, acerba fala Romanos agunt, Ut — — — — — — sua Urbs haec periret dextera. (■yorsirászati verseny. T. ns Pest megyének folyó évi martius 27-kén tartatott közgyűlése határozata következtében jövő april. hónap 9-kén délelőtt 10 órakor a’ tisztelt megye tanácskozási termében gyorsírászati verseny fog tartatni. Mi a’ következő módon menend végbe: az érintett napon és helyen nyilvános felolvasások és beszédek tartatnak, a’ versenyzők a’ mondottakat feljegyzik; az ívek tölök elszedetvén, a’ bíráló választmány által megjegyeztetnek, ’s ugyanazon napon délután az illetőknek visszaadatván , általok hiteles személy jelenlétében közönséges betűírásba áttétetnek. — A’ díj négy rendbeli : 150, 100, 50 és 25 arany. Meghivatnak mind azok, kik a’ gyorsirászatban gyakorlati ismeretekkel bírván, ebbeli képességöket a’ közönség előtt bebizonyítani kívánják. — Költ Pesten, martius 28-kán 1843. — Nyáry Pál, t. és Pest megye főjegyzője. Nyelvzavarokat nyomozó választmány ülése. Az ev. egyház múlt évi egyetemes gyűléséből, az ezen egyház kebelében mutatkozó nyelvsurlódások nyomozása végett kiküldött választmány , temesi gróf mélt. Tihanyi Ferencz ur elnöklete alatt f. é. mart. 20- kán tartá Pesten előleges gyűlését, melly is a’ következő határozatokban állapodott meg: Atyafiságos bizodalommal szólittatnak fel a’bányai és tiszai superintendens urak, hogy az ő felségéhez benyújtott folyamodást hiteles másolatban küldjék be a’ küldöttségnek, melly csak az egyes pontok megértése után rendelkezhetik ’s hozhat valódi ítéletet a’ dologban. Felszólittatnak továbbá a’ négy superintendens és kerületi felügyelő urak, hogy a’ gyülekezetek ingerlése nélkül, mindazon kölcsönös panaszokat, mellyeket vagy egyházi látogatásaikon tapasztaltak, vagy bármilly után tudomásukra jutottak, ezen választmányhoz beküldeni szíveskedjenek. Végre kerületenkint követek neveztettek ki, hogy felsőbb iskoláinkat az illető superintendens és felügyelő urakkal egyetértőleg eljárván, szerezzenek magoknak szemlátomásos ismeretet a’ felöl, valljon és mennyiben hajtatott végre ezeken a’ tót társulatokat eltörlö 1841-dik évi egyet, gyűlésnek határozata, valamint egyéb netalán még létező panaszok és óhajtások felöl is. Az ezen után beérkezendő tudósitások megvizsgálása végett a’ f. é. jun. 26-kán Pozsony városában ismét gyűlés fog tartatni, mellynek eredményét annak idejében lapjaink utján közzé teendjük. Megyei «lolgwie. I Pest megyei közgyűlés mart. 23—24. A’ követutasitásnak lapjaink múlt számában csak röviden elsorolt pontjaira nézve bővebb értesítésül még a’ következőket jegyezzük meg: 9} A’ szabad kerületek rendezése és országgyűlési szavazata tárgyára nézve : Pest megye őrei akkint vélekednek, hogy a’ kerületek rendezésiben is azon elveket kellene követni, mellyek a’ kir. városokra nézve utasításba adattak. T. i. assimilatio elvét , vagyis a’megyehatósági rendszernek képviseleti átalakítással, mind a’kerületekre, mind a’kerületek egyes községeire kiterjesztését, miszerint minden községben a’ kir. városok példájára meghatározandó minőséggel biró lakosság összesége által törvényhozásilag meghatározandó számú képviselők választatnának,bizonyos időszakonkint egészben újra választandók, kik az általuk választandó tisztviselőkkel egyetemben a’ község közigazgatási dolgai fölött rendelkezzenek, a' községeket a’ kerületi gyűléseken képviseljék, országgyűlésre utasitást adjanak; de a’követválasztási jog a’ meghatározandó minőséggel biró lakosok által közvetlenül személy szerint gyakoroltassék. — Tárgyalási nyelv mind a’kerületi, mind a’községi gyűléseken magyar, a’gyűlések pedig nyilvánosak legyenek. — A’ magyar nyelv azonban a’XVI szepességi városnak csak kerületi gyűlésére értetik jelenleg; a’községi gyűlésekre nézve az eszközölhetést (a’ mennyire talán megkivántatnék) a’ BR. — talán némi záridő kijelölése mellett—tekintetbe venni kívánják. Törökmezőre (Turopolyára) nézve a’ magyar nyelv természetesen csak azon tekintet alá jöhetvén , melly fentebb a’ 6-ik pontban Horvátországra nézve szoros méltányosság szerint felállittatott. Egyébiránt kívánják a’ RR., hogy a’ XVI szepesi város beczikkelyeztessék; a’ törökmezei nemesség Zágráb megye felsőbb bírósági hatóságától egészen mentesítve teljesen önálló testületté tétessék; a’ Jász-Kun kerületekre nézve a’ nádori fölebbviteli bíróság megmaradjon ugyan, de törvény által rendeztessék, a’ többi kerületek (Hajdú, Fiume szepesi XVI város, Törökmező) pereiket a’kir. curiára appellálják; közigazgatási dolgokban pedig úgy ezek, mint a’Jászkun kerületek is, a’nm. h.tanács fölügyelése alatt álljanak; önkényt következvén, hogy úgy a’ h.tanácshoz, mint a’ kir. curiához ezen kerületekbeli egyedek is alkalmaztassanak. — Ezek a’ kerületek rendezésének előlegesen fölvett főelvei; de szükségesnek ismertetett, hogy e’ tárgyban is kerületi választmány dolgozzék javaslatot, ’s azt követ urak tárgyalás előtt a’ megyével közöljék. 10) A’ haladás megkezdett pályáján egyik talán legsúlyosabb akadály honunkban a’birtoki jog ingatagsága, mi okozza, hogy nálunk a’ tulajdon legtöbb esetben nem valóság , hanem csak ámitó képzemény. A’ közelebbi törvényhozás teendői között méltó helyet igényel tehát ezen akadály elhárítása; mert ha számításunkban róla megfelejtkeznénk, legjobb ezélzatű intézkedéseinket is meghiusitná.. . E’ bajon segítni ismét csak érdekegyesités által lehet és kell: tehát érdekegyesités birtokviszonyok tekintetében, legyen a’ jelszó; vezérelv pedig: a’birtoknak szabaddá ’s biztossá tétele. És minthogy a’ birtok kétféle, nemesi t. i. és úrbéri, a’ nemesi birtok szabadíttassék föl az ősiség bilincseiből, vagyis a’szabad tulajdon ámitó külsejével honunk és nemzetünk kiszámithatlan kárára századok óta alakoskodó ősiség általában töröltessék el. — A’nemesi fekvő javakban rejlő királyi jog (jus regium latens) ’s minden abból eredő bonyolodás szüntessék meg. — A’ kir. fiscus különbség nélkül, úgy szerzeményes, mint öröklött vagyonban csak akkor örökösödjék, ha a’ meghalt birtokosnak sem utódai (descendentes), sem elődei (ascendentes) , sem rokonai (collaterals) negyedízig nincsenek, sem végrendelést nem tön. Pest megye őrei meg vannak ugyan győződve, hogy alkotmányos királyunk,kinek a’ kormánya alatti hon fölvirágzása szintúgy érdekében áll, azon csekélyded veszteséggel, melly a’ fiscalitási jövedelemnek ekképens megcsökkenésével a’kir. kincstárra hárulandna, mérlegbe vetvén azon kiszámithatlan nyereséget, melly abból az egész hazára háruland, a’ törvényhozás igazságos kivánatának kegyelmesen engedni fog, ’s megegyezéséül kárpótlást kivánand, de ha ez történnék is, inkább kívánják , hogy ezen követelés egyezkedés útján a’ nemzet részéről némi áldozattal is kiegyenlittessék, mintsem hogy az eddigi úgy egyesekre, mint az egész állományra egyaránt káros állapot tovább is megmaradjon. A’ birtok biztossá tételére továbbá szükség lenne törvény által kimondani, hogy úgy a’jövendőben kötendő, mint eddig kötött örökvallások, a’ csalás esetén kívül, felbonthatlanok, mivel az eddigi örökös eladások is örökeladási szándékkal történtek, tehát felbonthatlanságuk jogot nem sért; javasolja pedig az intézkedésnek ezekre is kiterjesztését azon körülmény, hogy különben a’ jövendőrei intézkedés foganatlan lenne, sőt még azok is, kiknek egyébkint eszökbe sem jutott volna pert indítani csupán szerencsekisérletböl, egyszerre fölzúdittatnának, és nem lehetlen, hogy a’ nemesi birtok egész tömege per alá kerülne; mi által a’seb, mellyet gyógyitni vala czél, még eresebbé tétetnék *); magában értetik azonban, hogy azon perek, mellyek a’ törvény kihirdetése előtt inditvák, tovább is folyamatban maradnának, de bevégzésökre a’ törvényhozás záros határidőt rendelne. — Ezzel szoros kapcsolatban áll A’ zálogok iránti intézkedés. A’ zálog vagy szerződési, vagy bírói. A’ szerződési zálog a’ kötött évek lefolyása után lehető legrövidebb ’s minden esetre törvény által meghatározandó idő alatt elidősülés alá esnék , ’s többé kiváltható lenni megszűnnék. Az elidösülést valamint itt, úgy általában mindenütt, hol annak helye lehet, nem tiltakozások’s bírói intések, hanem csak tettleges perinditás ’s annak meghatározott gyors formák szerinti folytatása és bevégzése szakíthatná meg. A’ birói zálogok bizonytalansága az adósok valóságos romlása, ’s a’ hitelnek ostora lévén, azoknak kiválthatósága is lehető legrövidebb időre szorítandó lenne. 11) Az ösiség eltörlésének kérdése terhes egy másikkal,t. i. megmaradjanak e a’ hitrebizottságok úgy múltra, mint jövőre? — Mindenki előtt tudva van , mikép a’hitrebizottságok felállításának eszméje a’ magyar alkotmánynak nem őskori magzata; csak később,1687-ben született azon hibás fogalom, mintha a’ nemzet létét egyes családok föltételeznék, nem pedig az egész nemzetcsaládban lehető legnagyobb mértékben kifejlett anyagi ’s erkölcsi erő tartaná fen a’nemzetet. Már az 1827ki orsz. választmány a’ fekvő birtoknak kevés kézbe torlódása tekintetéből veszélyesnek nyilvánitá a’hitrebizottságokat; hozzájárul, miképen igazság ’s jogszerűség fogalmával meg nem egyeztethető, hogy bárki halandónak változhatlan akarata az utókor minden nemzedékeit a’ rendelkezési ’s tulajdoni jogtól örökre megfoszthassa , ezen institutio tehát elvben , alapban hibás; miből önkényt foly, hogy ha az ösiség eltörlésének czélja a’ birtoknak szabaddá ’s biztossá tétele , a’ hitrebizottságokat meghagyni nem egyéb volna, mint a’ földet egyik birtokosnál azért tenni szabaddá, hogy az más kezek közé kerülve, szabadságát örökre elveszítse. — Utasításul adatik tehát, hogy a’ hitrebizottságok jövendőre egészen szüntessenek meg; múltra nézve pedig, ha a’ birtokszabadság elve azon tekintetből, hogy senki élőnek törvénybe vetett bizodalma meg ne hiusittassék, egész következetességgel keresztül nem vihető, csak addig tartsák meg természetöket, mig azon utólsó hitrebizottsági örökös kezére kerülnek, ki a’törvény kihirdetésekor már életben volt; de annak kezén már szabad rendelkezés alá eső tökéletes tulajdonná váljanak. 12) Ha az ősiség eltöröltetik, következőleg mindenkinek akár szerzeményes, akár öröklött fekvő birtokot örök áron eladni szabad leend, valóságos ellenmondást foglalna magában, ha a’ szabad rendelkezési jog halál esetére megkötve maradna. Ennélfogva önkényt következik, hogy a’ rendelkezési szabadságnak az arany bulla ’s eredeti magyar alkotmány szellemében is vissza kell állíttatnia. ’S ez esetben a’törvényhozás feladata, hogy a’gyermekek tekintetében legitimáról (Pflicht theil) gondoskodjék. Azonban mivel az ősiségi viszonyok, kivált öröködési kérdésekben, polgári törvényeink minden ágazatán keresztülszövődnek, és azért az ősiség általános eltörlése az egész polgárjog átvizsgálását teszi szükségessé, ha ezen tetemes munka országgyűlés alatt végre nem hajtathatnék, sőt országos választmányi elődolgozatot megkivánónak ítéltetnék is : mindazáltal Pest megye őrei olly nyomasztónak tartják a’ birtoki szabadtalanság ’s bizonytalanság súlyát, hogy azt, mit nyomban tehetni, a’ rendszeres polgári törvénykönyv alkotásától fölfüggesztetni teljességgel nem akarják; ’s azért követeik által oda kívánnak munkálni, hogy az örökvallások, zálogok, elidősülések. birtokjog, fiscusi öröködés és hitrebizottság kérdései a’ fentebbi elvek szerint a’ birtokszabadság és biztosság szempontjából már ezen országgyűlésen törvény által elintéztessenek. 13) Még van egy, érdekegyesitési szempontból birtokviszony tekintetében a’nemesi javakra nézve teendő, mit egyesek magány- ’s a’ haza közérde egyaránt igényel: t. i. azon izegszoritásnak, miszerint nem-nemesek honunkban nemesi ingatlan javakat tulajdoni joggal nem bírhatnak, törvény általi eltörlése. Az eddigi állapot káros politicai tekintetből, mert ezen jogi különbség a’ közös hon külön osztályai között elválasztó falkint állván , természetes, hogy azoknak egy nemzeti testté forradása mindaddig lehetetlen, mig a’ legnagyobb rész a’ hon földje birhatásának tehetségéből is ki van rekesztve; de nem kevesbbé káros közgazdasági szempontból is, miután a’ jószág becsét *) Az eddigi árökvallások felbonthatlanságáról sokan úgy vélekednek, hogy az visszaható törvény volna, ’s hogy fenálló érdekeket sértene ; de a’ dolog teljességgel másképen van; — ezt azonban olly fontos kérdésnek tartjuk, hogy arról a’ jövő szám vezérczikkében külön kívánnánk értekezni. — Sze rk. 210