Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-30 / 234. szám

lapotot bizonyít, melly bizton kezességül vehető, hogy a’ választói jog gyakorlatánál kívánatos képzettség ’s a’ köz­állomány fentartása iránti eleven érdek nem hiányzik; egyszersmind annyi adózással is össze van kötve, a’ meny­nyi olly élelemkeresetet, olly jövedelmet képvisel, melly az említett érdekeltségnek ’s jogképességnek anyagi je­léül emberileg fölvehető. A’ mellett pedig, hogy Pest vár­megye tervezete a’ statusjogtanilag józanul föltehető kel­lékek mindenikének megfelel, még azon ajánlatos saját­sággal is bir, hogy egészen gyakorlatias, könnyen kivi­hető , egyszerű ’s a’ fenálló adórendszerbe legkönnyebb szerrel beilleszthető; hogy jogot közteherviseléssel vi­szonyba teszen; minden érdeknek, melly a’ városokban képviseltetést kíván, kellő de nem túlságos befolyást biz­tosít; és elég tág, hogy a’ városi reformot az alkotványos szabadság érdekében történendőnek biztosítaná; de nem olly tág, hogy a’ nyers tömegek rendetlenkedésétöli félelmet, még a’ szűkebb érzetü kebelben is fölgerjeszthetné. — Mert hiszen nem lehet eléggé ismételni, hogy midőn pol­gárjogi qualificatióról van szó, nem olly testület alakítása forog kérdésben, melly tanácskozandik és határozand, ha­nem csak ollyan, melly tanácskozókat választand; ’s mi bátran merjük állítani, hogy a’ választói jog a’ polgár­jog minimuma; bátran merjük kérdezni: van e még keve­sebb, mit polgárnak adni lehet? ’s nevezhetnők e azt al­kotványos polgárnak, ki még csak ennyi joggal sem bir? — Rendetlenségektől nincs mit tartani, nem csak azért, mivel több nagy de nem királyi városok példáján kívül egyenesen Pest városára is hivatkozhatunk, hol a’ külvá­rosi bírákat a’ lakosok egész összes­ége és pedig éve­n kint minden rendzavarás nélkül választja; hanem azért is, mivel a’ választásoknál­ rendzavarások egyedüli kútforrását, nagy tömegeknek egy helyre csöditésében kell keresni; ennek tehetségét néptelenebb kir. váro­sokban a’ categoriákba eső lakosok csekély száma, népe­sebb kir. városokban pedig azon intézkedés kizárand­­ja, miszerint a’választók tömege nem fog egy helyre összecsődittetni, hanem városfizetőkre oszolva, adandja csendben nyugalomban titkos írott szavazatát. Emberi in­tézkedés, épen mivel emberi, örökké gyarló maradand, ’s árnyékoldala mindennek van; de vessünk össze fényt és árnyékot, és soha ne felejtsük, hogy azon nemzet önma­gáról mondott le, ’s lemondva vesztét önmaga irta alá, melly a' visszaélésektőli félelem miatt a’ szabadságról is lemondana. Azonban nem elég saját véleményünket okokkal támo­gatnunk, szükség másokét is méltánylanunk, és megmér­nünk beesőket legjobb belátásunk szerint; mert nem azon hiúság vezérel elmélkedéseinkben , hogy az nyerjen dia­dalt, mit mi gondolánk, vagy a’ velünk rokonul érzők gon­dolának, hanem azon óhajtás lángol keblünkben, hogy az történjék, mi a’ honnak jó. — Azért tehát nem mellözend­­jük a’ tekintélyes­ ellenvélemények taglalatát; tisztelt olvasóinkat pedig kérjük: ne unják, ne vegyék felesleges­nek e’ kérdés gyakori vitatását. Nem tudjuk, mások mikint vannak vele, de keblünkben napról napra erős­ meggyő­ződéssé válik, hogy nemzetünk újjászületésének roppant processusában más működő elemek jótékony hatására is van szükség, mint mellyet csupán az eddigi tényezők nyúj­tanak. Magunk is nemesnek születve, természetes, de tán nem kárhozatos gyarlóságnál fogva néha felvillanni érez­zük kebelünkben az óhajtást: bár a’nemességnek adatott volna az isteni dicsőség, e* nemzet regeneratióját egyedül tökéletesen bevégezni, ámde minek myslificáljuk magunkat a’ vágyak ihletésével?—Nem megyen, uraim! — hiában,—a’ dolog igy menni nem fog. A’ nemesség kétségtelenül főté­­nyezö leend mindvégiglen, és megérdemli, hogy az le­gyen; de egyedüli nem maradhat; segédre van szüksége, kü­lönben működése hatását önmagán fogná szertetörd­elni. — E’ nélkülözhetlen segéd pedig csak egy önálló alkotmányos középrend lehet, e’ nélkül nemzetünknek jövendője nincs. — Ezért hát a’ kir. városok kérdése életkérdés; de ez életkérdésnek viszont életkérdését a’ polgárjog meghatá­rozása teszi; — alakittassék etroszul, alakittassék oli­­garchk­us vágyak, impracticus elméletek, suprematiai tö­rekvések irányában, alakittassék akkint, hogy a’ kir. vá­rosok csak életműtlen eszközökké törpíiljenek, a’ castok érdekeinek vagy castok hatalmának kezében , ’s átkává válhatnék jognak ’s alkotványnak , a’ mitől áldást vártak sziveink; ’s beteljesedhetnek rajtunk, mit a’római költő dall ott: Sic est, acerba fala Romanos agunt, Ut — — — — — — sua Urbs haec periret dextera. (■yorsirászati verseny. T. ns Pest megyé­nek folyó évi martius 27-kén tartatott közgyűlése hatá­rozata következtében jövő april. hónap 9-kén délelőtt 10 órakor a’ tisztelt megye tanácskozási termében gyorsírá­szati verseny fog tartatni. Mi a’ következő módon menend végbe: az érintett napon és helyen nyilvános felolvasások és beszédek tartatnak, a’ versenyzők a’ mondottakat fel­jegyzik; az ívek tölök elszedetvén, a’ bíráló választmány által megjegyeztetnek, ’s ugyanazon napon délután az il­letőknek visszaadatván , általok hiteles személy jelenlété­ben közönséges betűírásba áttétetnek. — A’ díj négy rend­beli : 150, 100, 50 és 25 arany. Meghivatnak mind azok, kik a’ gyorsirászatban gyakorlati ismeretekkel bírván, eb­beli képességöket a’ közönség előtt bebizonyítani kívánják. — Költ Pesten, martius 28-kán 1843. — Nyáry Pál, t. és Pest megye főjegyzője. Nyelvzavarokat nyomozó választ­mány ülése. Az ev. egyház múlt évi egyetemes gyűléséből, az ezen egyház kebelében mutatkozó nyelvsur­­lódások nyomozása végett kiküldött választmány , temesi gróf mélt. Tihanyi Ferencz ur elnöklete alatt f. é. mart. 20- kán tartá Pesten előleges gyűlését, melly is a’ következő határozatokban állapodott meg: Atyafiságos bizodalommal szólittatnak fel a’bányai és tiszai superintendens urak, hogy az ő felségéhez benyújtott folyamodást hiteles másolatban küldjék be a’ küldöttségnek, melly csak az egyes pontok megértése után rendelkezhetik ’s hozhat valódi ítéletet a’ dologban. Felszólittatnak továbbá a’ négy superintendens és kerületi felügyelő urak, hogy a’ gyülekezetek inger­lése nélkül, mindazon kölcsönös panaszokat, mellyeket vagy egyházi látogatásaikon tapasztaltak, vagy bármilly után tudomásukra jutottak, ezen választmányhoz bekül­deni szíveskedjenek. Végre kerületenkint követek nevez­tettek ki, hogy felsőbb iskoláinkat az illető superintendens és felügyelő urakkal egyetértőleg eljárván, szerezzenek magoknak szemlátomásos ismeretet a’ felöl, valljon és mennyiben hajtatott végre ezeken a’ tót társulatokat eltör­­lö 1841-dik évi egyet, gyűlésnek határozata, valamint egyéb netalán még létező panaszok és óhajtások felöl is. Az ezen után beérkezendő tudósitások megvizsgálása vé­gett a’ f. é. jun. 26-kán Pozsony városában ismét gyűlés fog tartatni, m­ellynek eredményét annak idejében lapjaink utján közzé teendjük. Megyei «lolgwie. I Pest megyei közgyűlés mart. 23—24. A’ követutasitásnak lapjaink múlt számában csak röviden elsorolt pontjaira nézve bővebb értesítésül még a’ követ­kezőket jegyezzük meg: 9} A’ szabad kerületek rende­zése és országgyűlési szavazata tárgyára nézve : Pest me­gye őrei akkint vélekednek, hogy a’ kerületek rendezé­siben is azon elveket kellene követni, mellyek a’ kir. vá­rosokra nézve utasításba adattak. T. i. assimilatio elvét , vagyis a’megyehatósági rendszernek képviseleti átalakítás­sal, mind a’kerületekre, mind a’kerületek egyes közsé­geire kiterjesztését, miszerint minden községben a’ kir. vá­rosok példájára meghatározandó minőséggel biró lakosság összesége által törvényhozásilag meghatározandó számú képviselők választatnának,bizonyos időszakonkint egészben újra választandók, kik az általuk választandó tisztviselők­kel egyetemben a’ község közigazgatási dolgai fölött ren­delkezzenek, a' községeket a’ kerületi gyűléseken képvi­seljék, országgyűlésre utasitást adjanak; de a’követvá­lasztási jog a’ meghatározandó minőséggel biró lakosok ál­tal közvetlenül személy szerint gyakoroltassék. — Tárgya­lási nyelv mind a’kerületi, mind a’községi gyűléseken magyar, a’gyűlések pedig nyilvánosak legyenek. — A’ magyar nyelv azonban a’XVI szepességi városnak csak ke­rületi gyűlésére értetik jelenleg; a’községi gyűlésekre nézve az eszközölhetést (a’ mennyire talán megkivántat­­nék) a’ BR. — talán némi záridő kijelölése mellett—te­kintetbe venni kívánják. Törökmezőre (Turopolyára) néz­ve a’ magyar nyelv természetesen csak azon tekintet alá jö­hetvén , melly fentebb a’ 6-ik pontban Horvátországra nézve szoros méltányosság szerint felállittatott. Egyéb­iránt kívánják a’ RR., hogy a’ XVI szepesi város beczik­­kelyeztessék; a’ törökmezei nemesség Zágráb megye fel­sőbb bírósági hatóságától egészen mentesítve teljesen ön­álló testületté tétessék; a’ Jász-Kun kerületekre nézve a’ nádori fölebbviteli bíróság megmaradjon ugyan, de tör­vény által rendeztessék, a’ többi kerületek (Hajdú, Fiume szepesi XVI város, Törökmező) pereiket a’kir. curiára appellálják; közigazgatási dolgokban pedig úgy ezek, mint a’Jászkun kerületek is, a’nm. h.tanács fölügyelése alatt álljanak; önkényt következvén, hogy úgy a’ h.tanácshoz, mint a’ kir. curiához ezen kerületekbeli egyedek is alkal­maztassanak. — Ezek a’ kerületek rendezésének előlege­­sen fölvett főelvei; de szükségesnek ismertetett, hogy e’ tárgyban is kerületi választmány dolgozzék javaslatot, ’s azt követ urak tárgyalás előtt a’ megyével közöljék. 10) A’ haladás megkezdett pályáján egyik talán legsú­lyosabb akadály honunkban a’birtoki jog ingatag­sága, mi okozza, hogy nálunk a’ tulajdon legtöbb eset­ben nem valóság , hanem csak ámitó képzemény. A’ kö­zelebbi törvényhozás teendői között méltó helyet igényel tehát ezen akadály elhárítása; mert ha számításunkban ró­la megfelejtkeznénk, legjobb ezélzatű intézkedéseinket is meghiusitná.. . E’ bajon segítni ismét csak érdekegye­­sités által lehet és kell: tehát érdekegyesités bir­tokviszonyok tekintetében, legyen a’ jelszó; vezérelv pedig: a’birtoknak szabaddá ’s biztossá tétele. És minthogy a’ birtok kétféle, nemesi t. i. és úrbéri,­­ a’ nemesi birtok szabadíttassék föl az ősiség bilincseiből, vagyis a’szabad tulajdon ámitó külsejével honunk és nem­zetünk kiszámithatlan kárára századok óta alakoskodó ősi­ség általában töröltessék el. — A’nemesi fekvő javakban rejlő királyi jog (jus regium latens) ’s minden abból ere­dő bonyolodás szüntessék meg. — A’ kir. fiscus különb­ség nélkül, úgy szerzeményes, mint öröklött vagyonban csak akkor örökösödjék, ha a’ meghalt birtokosnak sem utódai (descendentes), sem elődei (ascendentes) , sem ro­konai (collaterals) negyedízig nincsenek, sem végrende­lést nem tön. Pest megye őrei meg vannak ugyan győ­ződve, hogy alkotmányos királyunk,kinek a’ kormánya alatti hon fölvirágzása szintúgy érdekében áll, azon csekély­­ded veszteséggel, melly a’ fiscalitási jövedelemnek ekké­­pens megcsökkenésével a’kir. kincstárra hárulandna, mér­legbe vetvén azon kiszámithatlan nyereséget, melly abból az egész hazára háruland, a’ törvényhozás igazságos ki­­vánatának kegyelmesen engedni fog, ’s megegyezéséül kárpótlást kivánand, de ha ez történnék is, inkább kívánják , hogy ezen követelés egyezkedés útján a’ nem­zet részéről némi áldozattal is kiegyenlittessék, mintsem hogy az eddigi úgy egyesekre, mint az egész állomány­ra egyaránt káros állapot tovább is megmaradjon. A’ birtok biztossá­ tételére továbbá szükség lenne tör­vény által kimondani, hogy úgy a’jövendőben kötendő, mint eddig kötött örökvallások, a’ csalás esetén kívül, fel­­bonthatlanok, mivel az eddigi örökös eladások is örökel­adási szándékkal történtek, tehát felbonthatlanságuk jogot nem sért; javasolja pedig az intézkedésnek ezekre is ki­­terjesztését azon körülmény, hogy különben a’ jövendő­­rei intézkedés foganatlan lenne, sőt még azok is, kiknek egyébkint eszökbe sem jutott volna pert indítani csupán szerencsekisérletböl, egyszerre fölzúdittatnának, és nem lehetlen, hogy a’ nemesi birtok egész tömege per alá kerülne; mi által a’seb, mellyet gyógyitni vala czél, még eresebbé tétetnék *); magában értetik azonban, hogy azon perek, mellyek a’ törvény kihirdetése előtt inditvák, tovább is folyamatban maradnának, de bevégzésökre a’ törvényhozás záros határidőt rendelne. — Ezzel szoros kapcsolatban áll A’ zálogok iránti intézkedés. A’ zálog vagy szerződé­si, vagy bírói. A’ szerződési zálog a’ kötött évek lefolyása után lehető legrövidebb ’s minden esetre törvény által meg­határozandó idő alatt elidősülés alá esnék , ’s többé ki­váltható lenni megszűnnék.­­ Az elidösülést valamint itt, úgy általában mindenütt, hol annak helye lehet, nem til­takozások’s bírói intések, hanem csak tettleges per­indi­­tás ’s annak meghatározott gyors formák szerinti folytatá­sa és bevégzése szakíthatná meg.­­ A’ birói zálogok bi­zonytalansága az adósok valóságos romlása, ’s a’ hitelnek ostora lévén, azoknak kiválthatósága is lehető legrövidebb időre szorítandó lenne. 11) Az ösiség eltörlésének kérdése terhes egy másik­kal,t. i. megmaradjanak e a’ hitrebizottságok úgy múltra, mint jövőre? — Mindenki előtt tudva van , mikép a’hit­rebizottságok felállításának eszméje a’ magyar alkotmány­nak nem őskori magzata; csak később,1687-ben született azon hibás fogalom, mintha a’ nemzet létét egyes családok föltételeznék, nem pedig az egész nemzetcsaládban le­hető legnagyobb mértékben kifejlett anyagi ’s erkölcsi erő tartaná fen a’nemzetet. Már az 1827ki orsz. választmány a’ fekvő birtoknak kevés kézbe torlódása tekintetéből veszé­lyesnek nyilvánitá a’hitrebizottságokat; hozzájárul, mi­képen igazság ’s jogszerűség fogalmával meg nem egyez­tethető, hogy bárki halandónak változhatlan akarata az utó­kor minden nemzedékeit a’ rendelkezési ’s tulajdoni jog­tól örökre megfoszthassa , ezen institutio tehát elvben , alapban hibás; miből önkényt foly, hogy ha az ösiség el­törlésének czélja a’ birtoknak szabaddá ’s biztossá tétele , a’ hitrebizottságokat meghagyni nem egyéb volna, mint a’ földet egyik birtokosnál azért tenni szabaddá, hogy az más kezek közé kerülve, szabadságát örökre elveszítse. — Utasításul adatik tehát, hogy a’ hitrebizottságok jövendőre egészen szüntessenek meg; múltra nézve pedig, ha a’ birtokszabadság elve azon tekintetből, hogy senki élőnek törvénybe vetett bizodalma meg ne hiusittassék, egész kö­vetkezetességgel keresztül nem vihető, csak addig tartsák meg természetöket, mig azon utólsó hitrebizottsági örö­kös kezére kerülnek, ki a’törvény kihirdetésekor már életben volt; de annak kezén már szabad rendelkezés alá eső tökéletes tulajdonná váljanak. 12) Ha az ősiség eltöröltetik, következőleg minden­kinek akár szerzeményes, akár öröklött fekvő birtokot örök áron eladni szabad leend, valóságos ellenmondást foglalna magában, ha a’ szabad rendelkezési jog halál ese­tére megkötve maradna. Ennélfogva önkényt következik, hogy a’ rendelkezési szabadságnak az arany bulla ’s ere­deti magyar alkotmány szellemében is vissza kell állíttatnia. ’S ez esetben a’törvényhozás feladata, hogy a’gyerme­kek tekintetében legitimáról (Pflicht theil) gondoskodjék. Azonban mivel az ősiségi viszonyok, kivált öröködési kér­désekben, polgári törvényeink minden ágazatán keresztül­­szövődnek, és azért az ősiség általános eltörlése az egész polgárjog átvizsgálását teszi szükségessé, ha ezen tete­mes munka országgyűlés alatt végre nem hajtathatnék, sőt országos választmányi elődolgozatot megkivánónak ítéltet­nék is : mindazáltal Pest megye őrei olly nyomasztónak tartják a’ birtoki szabadtalanság ’s bizonytalanság súlyát, hogy azt, mit nyomban tehetni, a’ rendszeres polgári tör­vénykönyv alkotásától fölfüggesztetni teljességgel nem akarják; ’s azért követeik által oda kívánnak munkálni, hogy az örökvallások, zálogok, elidősülése­k. birtokjog, fiscusi öröködés és hitrebizottság kérdései a’ fentebbi el­vek szerint a’ birtokszabadság és biztosság szempontjából már ezen országgyűlésen törvény által elintéztessenek. 13) Még van egy, érdekegyesitési szempontból birtok­­viszony tekintetében a’nemesi javakra nézve teendő, mit egyesek magány- ’s a’ haza közérde egyaránt igényel: t. i. azon iz­egszoritásnak, miszerint nem-nemesek honunkban nemesi ingatlan javakat tulajdoni joggal nem bírhatnak, törvény általi eltörlése.­­ Az eddigi állapot káros politicai tekintetből, mert ezen jogi különbség a’ közös hon külön osztályai között elválasztó falkint állván , természetes, hogy azoknak egy nemzeti testté forradása mindaddig le­hetetlen, mig a’ legnagyobb rész a’ hon földje birhatásá­­nak tehetségéből is ki van rekesztve; de nem kevesbbé ká­ros közgazdasági szempontból is, miután a’ jószág becsét *) Az eddigi árökvallások felbonthatlanságáról sokan úgy véleked­nek, hogy az visszaható törvény volna, ’s hogy fenálló érde­keket sértene ; de a’ dolog teljességgel másképen van; — ezt azonban olly fontos kérdésnek tartjuk, hogy arról a’ jövő szám vezérczikkében külön kívánnánk értekezni. — S­z­e r­k. 210

Next