Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-05-25 / 250. szám
Zemplénből. Berette, maj. 7. Minden változás az ónak rozzant gépezetében szokatlan rugony, szellentyü ’stb. lévén, némi idő é s keresztényi türelem kell, míg a’ hatalmak legerősbikének, melly par la grace de Dieu szokásnak neveztetik, processusával azonosul. Hát ha még, mint például édes minálunk e’hatalmat az írott törvény legitim hatályának nyilvános „praejudiciumával“ látjuk! Gyógyszerül azonban koránsem az uj rugonyt dobjuk ki megint, hanem a’ gép többi alkatrészeit vegyük igazitó szemle alá, módosítva, gyorsítva vagy csökkentve; —mindenek fölött pedig ne remélgessük, hogy egypár új kicsiszolt rugony eleven hibátlan mozgalomba hozandja egész gépünket. Vannak azonban külsőleges gátak, akadályok, miknek mellőzése legsürgetőbb föladatunk, ha ugyan nem akarjuk, hogy az Ígéret zengzetes igéi írott malaszt maradjanak. Ekkint Hont a rendőrségi törvények sükertelensége fölött kíván rendelkezni, cum exemplis ad usum Delphini illustrálgatva, hogy az efféle pörök az életbe léptetés gyorsítása helyett] az elidősülésig halasztatnak. Nálunk az Írott malasztok tömkelegszerü halmaza naponta dagad , míg össze nem csapand fejünkön fulasztó tengerül, mi fölött a’ rendezés igéje sükertelen hangzott el. Ha a* magasztalt fontolva haladás kizárólagos föladása, a’ fen álló történeti anyagok boeotiai élében fáklyát gyújtani, léptessük életbe mindenhol intő szózatát. E’ megye Reuis az 1840: IX tcz. hiányait bőségesen tapasztalva , a’ politicum és juridicum elválasztását már elhatározák. Az árva magányban elsorvadandó jegyzet avanciroztassék előlegessé, ’s a’ bajon nem fontolva haladva ugyan, hanem gyökeresen segítve lesz. És az eszme határozat lön. — 2) Turócz morgadalmas philippicája a’ szent ösiség és szűz vállak vakmerész merénylői ellen, futólagos dördületként vonult el nyugalmunk fölött. Történt —mondatott—hogy követeink nem tildák elvrokon szellemű határzataink támadását megtorlani: e’ körlevél tehát az utasítás készítő választmányhoz vándoroljon, hogy az általunk netalán mellőzött okai kiszemeltessenek, sőt elvrokon érzeményeinket mi is hasonló úton tudassuk. Az elnökség helyes megjegyzése következtében, hogy a’ körlevél czifra paszomántjai közt uj okot a’ leglelkismeretesb gondosság sem fogna kikutatni, ’s a’ sükertelen izgalom mellőzése végett a’ két indítvány elcsücsült. — 33 A’ 7 bányaváros sérelmei, tekintettel az 1827-ki munkálatokra;— Kraszna és Zaránd levele a’ visszakapcsoltatás, — valamint Temesé az absentismus és sóár-szabályzás, — ’s Honté, eltiltott kösajtója ügyében, pártoltatni fog. — 43 Késmárk, Eperjes és Lőcse levelei, az utóbbi a’ megyéknek két, a’ városoknak 1 szavazatot indítványoz, — ez ügyben már rendelkezvén, tudomásul vétettek.— 53 Veszprém levele nemzeti ( szinházunk „körül“ néhány érdekes jegyzetre ada alkalmat. Egy teljes műiskola alapítását indítványozó az egyik, a’ másik — nem lévén a’ conservatorium eredményéről sem bizonyos, ’s igy újabb pénzfecsérlést mellőzni akarván — a’ hasztalan intézet eladatását inditványozá. És pro et contra parlag szócsere jön, mit a’ nádori levél radicaliter kettémetsze, figyelmeztető, hogy színházi illetékeinkből mai napiglan egy fillér sem hajtatott be, ’s a’ nemzeti intézet kamatai helyett alapítványi tőkéjét emésztgeti. Continuere omnes........— 63 Az ipar naponta nyomatékosb állásra vergődik törvényhozói életünkben. A’ részletezésre nem okult általány föl fordulásai legyenek bár inkább a’ létező baj érzetének életjelenségei minden esetre. Eszmében szülemlik az így ebbel»;az akarat, melly szilárd nemzetnél a’ cselekvéssel azonosul. Most Tornának sajtótól eltiltott föliratát kereskedelmi ügyeinkben , a’ fiumei kapitányság ismeretes levelét (P. H. 239. sz.) ’s a’ szakolczai posztóczéh esedezését vevénk. A’ tornai körlevélnek csak sajtó sérelmi része izgatá föl kissé a’ minden felsőbb szélvonalra meggörbedö , rémlátó felekezetet, ’s majdnem — ezernyi ezer határozatainknak fölpuskaporozásával — majdnem diadalmasan. A’ fiumei révet az elnökség a’pártolt vasút természeti életkövetkezményeül, ha ugyan amazzal képtelenséget nem akarónk, a’ Rt. pártolásába ajánlá. És az egyik borkereskedésünk fölötti intézkedést sürgeté, más a’ vasutat is csak Eszékig óhajtá,mig végre a’ rév pártolása csakugyan határozatlan, fiumei helyett ugyan magyar tenger partivá keresztelve, nehogy e’ név a’ máshol talán czélszerűbb révhely választását gátolja. A’ posztóczéh esedezése következtében , kereskedelmi előleges óhajtásaink dús koszorújába főzetett a’ hervatag virág, hogy a’ nemzeti ezredek ruhakellékei honi gyárművekkel födöztessenek. Megjegyzendő itt a’ vita közben kiörlött eszmecseréből, hogy a’ megye házi szükségei régibb határozat következtében a’ gácsi gyárból födöztettek; miglen kisült, hogy a’használhatlan gyármű nem gácsi volt. Óhajtható, hogy a’ nemzethitel illyszerü rablói ne érnék be egy-két parlag megrovással. 1 73 Szepes utasításaink fölfüggesztését kéri, mig a’ XVI város körlevelére teendő érdemleges fölvilágosítását legközelebbi közgyűléséből megküldeni alkalma leend. Milly dicskoszorú nekünk, kik a’ tisztelt megye akaratát megelőzve , e’ végett már fel is szólítottuk! — Magány ügyeink közül jellemző vagy közérdekű talán: 13 helytartósági levél, melly a’ Hoffmann testvérek által kitűzött selyemipari 100 aranyos jutalomra, múltra, jövőre , a’versenyzők névjegyzékét sürgeti. És múltra jövőre sükertelen. — Van ugyan nekünk epres kertünk, drága selyemtenyésztönk, szóval mindenünk van, csak eperfánk és gubónk nincs. És meleg szózatok fenyíték már e’ páratlan indolentiát, mig végre a’kebelrázó lelkes választmányi munkálat nyomán csakugyan ki mertük mondani annyi évek czirógatása után, hogy e’ 200 pst honorarium bünpénz , ’s pocsékolása boldogabb időkig lüstint megszüntetni inditványoztatott; mi azonban a’közelgő tisztválasztásig elhalasztatni rendelteték. És szabadjon elnökünk pártatlan igazságszeretetétől remélni, hogy a’ kenyértörésnek eme’ perczében nem a’ czimboráskodó kiméleteskedés, hanem az adózó nép égrekiáltó érdekét hallgatandja egyedül. — 23 Figyelmeztettünk főleg az örökös tartományokba vándorló czigányok útleveleire. ’S hazánkban e’ nomád csordák nyilván kóborolnak. Valóban, valóban az incapacitás édes testvére és halaszthatlan a’ czigány és zsidó kérdés.— 33 A’ húsügyet egykor a’ megyei élet keleti kérdésének mondám; ’s ime fegyveres béke itt is megtermi gyümölcseit; legalább egy hangzatos úri ember, kit különben csak a’ jobb oldal házának kurjongó védbástyájául tisztelőnk, becsületére állitá, hogy Abaujban magok a’ mészárosok folyamodtak a’ húsár csökkentéséért. Hja! a’ philantropiát semmi sem némithatja el... credat, különben Judaeus Apella!... Végre jöttek orsz.gyülési intézkedéseink. Költségeit mi is viselendjük; hallgatólag fogadtuk el inkább, mert szóba hozni nem veszélyeztetőnk. Igaz, hogy a’régiekkel is tartozunk, azaz — mint báró L.— J.— mint eljáró kifejté — tartoznak az urak, mert a’ szegénység mindenütt fizet, magáért is, azokért is, a’ birtokok szembeszökő hibás bevallása miatt. — Követeink fökötelességei, világos utasítás hiányában a’ megye szellemében szavazni, ’s küldőiket minden tizennégy nap tudósítani. — Közgyűlés 15 nap előtt tartható.— Végre fizetett írnokaink a’ roppant concurrentia miatt 4-röl 10-re szaporítva, becsületesen választattak. — Követválasztási mozgalmainkról nem tudósítottam önt, mivel nem is voltak, Lónyay Gábor minden fél egyhangú jelöltje lévén. Szirmay Antal, kit két országgyűlésre már távollétében választott a’ köztisztelet, megyénk állását tekintve, fölléptetése ellen határzottan tiltakozván: a’ conjuncturák és körülmények Draveczky Aloiz hadi pénztárnoknak hagyák a’ tért. ’S a’ választó gyűlés 27 perez alatt (april. 253 teendőit megtevén, magány érdekű ügyeink alispáni elnöklet alatt tárgyaltatának (apr. 29-ig). A’ főispán helytartó a’ bizalom és reménydús magvait szórva kebleinkbe, egyetemes elégületet vitt magával. — Kazinczy Gábor. Torontálból. Az apr. 26-ki gyűlés vége.—14. Az országgyűlési költségekre nézve a’ megye rendei oda nyilatkoznak, hogy azokat a’ bekövetkező, és ezentúl bármikor tartandó országgyűlésnek folyta alatt minden lakosa a’ hazának birtoka aránya szerint viselni köteleztessék mennyire azonban a’ rendeknek azon óhajtása, hogy a’ megye házi költségeinek viseléséhez a’ nemesség is hozzájáruljon, ez úttal teljesedésbe nem menne, e’ részben az utóbbi hongyüléseken hozott törvényeknek ezen esetre való megnyitását fogják a’ követek szorgalmazni. 15. Az országgyűlési szállásokat Torontál még azon esetben is fizetendi, ha e’ részben törvény nem hozatik, a’ követek ’s írnokok szállásaiért havonkint 40 pontot határozván. 16. A’ pest-fiumei vasútnak lelkes szorgalmazása mellett követeink azt fogják indítványozni, miképen addig is, mig e’ vonal egész kiterjedésében elkészíttethetik, mindenek előtt a’ Duna Eszéknél köttessék össze a’ magyar tengerpartnak azon pontján, melly a’ végre minden tekintetek alatt legalkalmatosabb , minthogy odáig a’ hajókázás nincsen annyi akadályoknak kitéve, mint azon túl, és ezen után a’ szállítások, ha nem is olly gyorsasággal mint a’ kereskedési viszonyok magokkal hoznak, de még is nevezetes könnyebbséggel megtörténhetnek, és e’ jótékonyságban az országnak távolabb részei,sőt Erdély is addig, mig a’ hazában czélszerű intézetek létrejöhetnek, a’ Tisza ’s Maros folyamokon a’ Dunába eszközlendő szálitások által részesülhetnek. Ezeknél fogva mig a’ kiadások födözhetésére egy országos pénztár alakítatni fog, készek a’ megyei rendek megegyezni abban, hogy egy országos választmány hozzájárulásával kiszámítandó azon költségek, mellyek Eszéktől a’ tengerpartig vonuló vasútnak felállítására kivántatnak, még a’ jelen hongyűlés által megajánltassanak, és az ország minden rendű lakosi által különbség nélkül országosan kidolgozandó kulcs szerint fizettessenek. E’ teendő indítvány pártolása az ország megyéi, sz. kir. városai, ’s szabad kerületi körlevelek által felszólitattak. 17. A’ hongyülésnek jövendőre Pesten tartását szorgalmazzuk. 18. A’ kerületi tanácskozásokról rendes naplónak vitelét, ’s ennek azonnali közönségessé tételét kívánjuk. 19. A’ zsidók a’ türelmi adó alól mentessenek fel, ’s a’ hon minden más lakosaival közös polgári jogokban egyenlően részesittessenek. 20. Tolnamegyének a’ porták önkényes szabályozásra elleni felszólamlása pártoltatott. 21. A’ királyi városok ügye egészen a’ pesti utasítás szellemében döntetett el azon egy különséggel, hogy mi összesen a’ kir. városoknak csupán 8 szavazatot engedünk. 22. A’ szabad hajdú kerületeknek sérelmei pártoltatnak. 23. Az ideiglenesen kinevezett koronaőr Ürményi Ferenczet országosan is megválasztani kívánják a’ rendek, a’ másikára pedig pótló utasítást adandnak. 24. A’ turopolyai nemességnek sérelmét orvosoltatni, ’s a’ bűnösöket megfenyíteni szorgalmazzuk. 25. Sopronnak a’ német vámszövetséghezi csatlakozásra felszólító levelét nem pártoltuk. 26. Temesnek a’ katonai kicsapongások iránti levelét azzal, hogy az e’ részbeni törvényjavaslat szentesítést nyerjen,pártolták a’ rendek. 27. Törvényt sürgetünk arra nézve, hogy országgyűlés ennekutána évenkint tartassék, ’s a’ követek három esztendőre választassanak. 28. Követeink indítványozni fogják, hogy az országos választmányokhoz a’ főrendi tagok szintazonképen választassanak, mint a’ rendek táblájánál, ’s a’ kiküldött tagokon kívül más vagy is többen azokban részt ne vehessenek. 29. Veszprémnek a’ tanácskozási törvényes szabadság, ’s jó rend fentartása tekintetéből tett azon indítványa, miszerint az országgyűlési terembe,ide értvén a’ kér üléseket is, a’ követek mellett lévő írnokokon, ’s törvénygyakorló ifjúságon kívül senki más be ne bocsáttassék, a’ karzatra pedig csupán a’ követek által adandó belépti jegygyel lehessen bár kinek is bemenni, pártoltatott. — Többen. Csanádiról. Említve volt a’ Világ 36-dik számában , ’s szokott modorral körülírva, köztiszteletben álló követeink, különösen Bánhidy Albert első alispánunk ellen követválasztás alkalmával micsoda vádak hozattak fel; közvélemény előtti igazolás tekintetéből tehát közöljük a’ jegyző által hitelesen kiadott gyűlési végzést, melly az írásban benyújtott fő vádra, mintha B. A. 1840-ben, mint főbíró, bizonyos kovács legény bizonyitványi hamis másolatát indimálta, ’s az 1840-diki ujonczok pénzét megyei végzés ellenére csupán a’ maga és biró társának, nem pedig a’ vádlónak is mint küldöttségi harmadik tagnak aláírása mellett kölcsönözte volna ki, szigorú vizsgálat után keletkezett, ’s a’ melly szorul szóra igy szól: Mennél gyengédebb — mennél szeplőtlenebb ama’ becsületvonás, melly egy választott tisztviselőben megkivántatik, — annál komolyabb alakban tűnik fel, a’ KK. és RR. előtt eme’ vád — melly első alispánjuk, és két nap előtt — három tag kivételével — az egész nemesség egysége által, lelkesedéssel elválasztott első követjük ellen a’ birodalom legfényesb pillanatában sujtatik. Rész akarat elleni óvakodás tekintetéből tehát kifejtetni határozák a’ RR. és RR., — hogy ezen vád — a’ benyújtó által, melly a’ követválasztás napján szóval hozatott fel — és annak beadatása maga a’közszeretetü első alispán által is kivántatott — miután az, más napra igértetett, de be nem adatott, tegnap ismét a’vádlott által sürgettetve — ma hasonlókép, a’ gyanúsított első alispán által kivántatott szőnyegre, így adatván ez be, miután szeny ’s gyanú követen — ki csak a’ bizodalom legében élhet, nem maradhat — ’s miután a’ vádló is , vádlott is, vizsgálatot sürgettek — bár fájdalommal, — mégis szigorúan teljesiték azt első alis—pánjok ellen a’KK. és RR., kinek tisztasága senki előtt sem titok. Legszigorúbb vizsgálatnak tehát, nem kímélve még az ártatlanságot sem, ezen közgyűlés nyilvános tábláját vélvén, a’ vizsgálat rögtön a’ gyűlés szine előtt, és a’ vádló jelenlétében eszközöltetett. Bosszú nemtelen is van — és ez — e’ szent hely — szent ítélete szerint az; — nem mert a’ vád valótlan; mert akkor az, csak igazságtalan volna; — hanem mert a’ bizodalom legfénylőbb pillanatában használtatott. Minden oldalú fejtegetések után tehát a’ gyűlésnek minden tagja — egyet sem véve ki— ártatlanságot szavaza, a’ szeplőtlen erényű első alispán felett; ’s hüledezett ereiben a’ vér — ki valaha becsület sértés miatt, méltatlanságot szenvedett. Közéhajtássá vált azért , fényre hozni a’ rész akaratot, és elégtételt — példásat — a’ napfénynél tisztábbat, — de nemeset adni a’ polgári erénynek, mellynek homályosítására ostrom piaczául e’ vád a’ bizodalom mezejét választá. Mi lehet teljes elégtétel ? megfelelni nehéz volt; — hanem ha a’ bizodalom erösbülése nem — más bizonyosan semmi! A’ KK. és RR. tehát e’ jegyzőkönyv, szeplőtlen lapjaiba egyedül azt kívánják megírni, hogy a’ felolvasott vádat, azért is— mert méltatlan, azért is, mert idejét túlélve, évek után ma, a’birodalom legszebb napján használtatott — nemtelen boszú — és ártani való szándéknak ítélik — elválasztott mind két országgyűlési követjeiket pedig, tisztáknak, szeplőtleneknek — és a’ nyilvánult, ma pedig ismételt közbirodalomra, e’ tűzpróba után is érdemeseknek ismerik; — az elégtételnek többi részét pedig a’ vádló lelkismeretére bízzák. — Többen. 346 Egyesületek, és közintézetek. Magyar tudós társaság. Kérelem a’ hazai írókhoz. Könyvkereskedési közlekedésünk tökéletlen állapotja mellett gyakran történik, hogy némelly, kivált a’ haza középpontjától távolesö műhelyekben készülő könyvekről az akadémia vagy szerfelett későn , vagy épen nem nyer tudomást, ’s így nem csak a’ Tudománytárban évenként megjenő „magyar bibliographia“ nem lehet kielégitőleg teljes, hanem, midőn a’ nagy jutalom tekintetéből az arra versenyezhető munkákat bocsátja bírálat alá, figyelmét könnyen elkerülhetik arra igen is méltó dolgozatok. Különös köszönettel venné tehát az akad., ha az író és kiadó urak szívesek lennének munkáikból egy példányt jó korán a’ titoknoki hivatalhoz utasítani, mellyek használat után a’ könyvtárba tétetnek. Ez alkalommal egyszersmind azon íróknak mond szíves köszönetet a’ m. t. társaság, kik addig is szívesek voltak munkáikkal az akadémiai könyvtárt gazdagítani. Költ Pesten, május 18-án 1843. — Dr. Sehedel Ferencz m. k., m. akad. titoknok. Ip»aregyesület. Emlékeztetés az ez idei második magyar iparműkiállításra. — Közeledvén a’ pesti júniusi vásár, ’s ezzel azon határidő, mellyen a’ kiállítás czikkeinek beszállítása elkezdődhetik, figyelmeztetnek a’ gyárak tulajdonosai és vezetői s a’ nagyobb kézműves vállalkozók , a’ mesteremberek ’s átaljában minden iparosok hazánkban, mikint az ez évi augustus 21-ben megnyitandó iparműkiállitás iránt a’ f. é. februárban, hírlapok utján közhírré tett tudnivalók minden pontjai akkint, mint hirdetvék, most is állanak, mikint tehát a’ küldemények szerintök lesznek intézendők. — Legyenek egyúttal hazánk iparosai, mindazon ezernél többek, kikhez, mint ismertekhez, a’ mai keletről levélben is felszólítások bocsáttatnak , mindazok, kik—mert a’ hazaszerte munkás iparosztály minden egyes tagjai nem ismeretesek—illy