Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-05-25 / 250. szám

Zemplénből. Berette, m­aj. 7. Minden vál­tozás az ónak rozzant gépezetében szokatlan rugony, szel­­lentyü ’stb. lévén, némi idő é s keresztényi türelem kell, míg a’ hatalmak legerősbikének, melly par la grace de Dieu szokásnak neveztetik, processusával azonosul. Hát ha még, mint például édes minálunk e’hatalmat az írott törvény legitim hatályának nyilvános „praejudiciumával“ látjuk! Gyógyszerül azonban koránsem az uj rugonyt dobjuk ki megint, hanem a’ gép többi alkatrészeit vegyük igazitó szemle alá, módosítva, gyorsítva vagy csökkentve; —min­denek fölött pedig ne remélgessük, hogy egypár új kicsi­szolt rugony eleven hibátlan mozgalomba hozandja egész gépünket. Vannak azonban külsőleges gátak, akadá­lyok, miknek mellőzése legsürgetőbb föladatunk, ha ugyan nem akarjuk, hogy az Ígéret zengzetes igéi írott malaszt maradjanak. Ekkint Hont a­ rendőrségi törvények sükertelensége fölött kíván rendelkezni, cum exemplis ad usum Delphini illustrálgatva, hogy az efféle pörök az élet­be léptetés gyorsítása helyett] az elidősülésig halasztatnak. Nálunk az Írott malasztok tömkelegszerü halmaza na­ponta dagad , míg össze nem csapand fejünkön fulasztó tengerül, mi fölött a’ rendezés igéje sükertelen hangzott el. Ha a* magasztalt fontolva haladás kizárólagos föladása, a’ fen álló történeti anyagok boeotiai élében fáklyát gyújtani, léptessük életbe mindenhol intő szózatát. E’ me­gye R­euis az 1840: IX tcz. hiányait bőségesen tapasztal­va , a’ politicum és juridicum elválasztását már elhatáro­­zák. Az árva magányban elsorvadandó jegyzet avanciroz­­tassék előlegessé, ’s a’ bajon nem fontolva haladva ugyan, hanem gyökeresen segítve lesz. És az eszme ha­tározat lön. — 2) Turócz morgadalmas philippicája a’ szent ösiség és szűz vállak vakmerész merénylői ellen, fu­tólagos dördületként vonult el nyugalmunk fölött. Történt —mondatott—hogy követeink nem tildák elvrokon szellemű határzataink támadását megtorlani: e’ körlevél tehát az uta­sítás készítő választmányhoz vándoroljon, hogy az általunk netalán mellőzött okai kiszemeltessenek, sőt elvrokon ér­­zeményeinket mi is hasonló úton tudassuk. Az elnökség helyes megjegyzése következtében, hogy a’ körlevél czif­­ra paszomántjai közt uj okot a’ leglelkismeretesb gondos­ság sem fogna kikutatni, ’s a’ sükertelen izgalom mellőzé­se végett a’ két indítvány elcsücsült. — 33 A’ 7 bánya­város sérelmei, tekintettel az 182­7-ki munkálatokra;— Kraszna és Zaránd levele a’ visszakapcsoltatás, — valamint Temesé az absentismus és sóár-szabályzás, — ’s Honté, eltiltott kösajtója ügyében, pártoltatni fog. — 43 Késmárk, Eperjes és Lőcse levelei, az utóbbi a’ megyéknek két, a’ városoknak 1 szavazatot indítványoz, — ez ügyben már rendelkezvén, tudomásul vétettek.— 53 Veszprém levele nemzeti (­ szinházunk „körül“ néhány érdekes jegyzetre ada alkalmat. Egy teljes műiskola alapítását indítványozó az egyik, a’ másik — nem lévén a’ conservatorium ered­ményéről sem bizonyos, ’s igy újabb pénzfecsérlést mellőzni akarván — a’ hasztalan intézet eladatását in­­ditványozá. És pro et contra parlag szócsere jön, mit a’ nádori levél radicaliter kettémetsze, figyelmeztető, hogy színházi illetékeinkből mai napiglan egy fillér sem hajtatott be, ’s a’ nemzeti intézet kamatai helyett alapítványi tőké­jét emésztgeti. Continuere omnes........— 63 Az ipar na­ponta nyomatékosb állásra vergődik törvényhozói éle­tünkben. A’ részletezésre nem okult általány föl fordulásai legyenek bár inkább a’ létező baj érzetének életjelensé­­gei minden esetre. Eszmében szülemlik az így­ ebbel»;­az akarat, melly szilárd nemzetnél a’ cselekvéssel azonosul. Most Tornának sajtótól eltiltott föliratát kereskedelmi ügy­einkben , a’ fiumei kapitányság ismeretes levelét (P. H. 239. sz.) ’s a’ szakolczai posztóczéh esedezését vevénk. A’ tornai körlevélnek csak sajtó sérelmi része izgatá föl kissé a’ minden felsőbb szélvonalra meggörbedö , rémlátó felekezetet, ’s majdnem — ezernyi ezer határozatainknak fölpuskaporozásával — majdnem diadalmasan. A’ fiumei révet az elnökség a’pártolt vasút természeti életkövetkez­­ményeül, ha ugyan amazzal képtelenséget nem akarónk, a’ Rt. pártolásába ajánlá. És az egyik borkereskedésünk fölötti intézkedést sürgeté, más a’ vasutat is csak Eszékig óhajtá,mig végre a’ rév pártolása csakugyan határozat­lan, fiumei helyett ugyan magy­ar tenger parti­vá keresz­telve, nehogy e’ név a’ máshol talán czélszerűbb révhely választását gátolja. A’ posztóczéh esedezése következté­ben , kereskedelmi előleges óhajtásaink dús koszorújába főzetett a’ hervatag virág, hogy a’ nemzeti ezredek ruha­kellékei honi gyárművekkel födöztessenek. Megjegyzendő itt a’ vita közben kiörlött eszmecseréből, hogy a’ megye házi szükségei régibb határozat következtében a’ gácsi gyárból födöztettek; miglen kisült, hogy a’használhatlan gyármű nem gácsi volt. Óhajtható, hogy a’ nemzethitel illyszerü rablói ne érnék be egy-két parlag megrovással. 1 73 Szepes utasításaink fölfüggesztését kéri, mig a’ XVI város körlevelére teendő érdemleges fölvilágosítását leg­közelebbi közgyűléséből megküldeni alkalma leend. Milly dicskoszorú nekünk, kik a’ tisztelt megye akaratát meg­előzve , e’ végett már fel is szólítottuk! — Magány ügye­ink közül jellemző vagy közérdekű talán: 13 helytartósá­gi levél, melly a’ Hoffmann testvérek által kitűzött selyem­ipari 100 aranyos jutalomra, múltra, jövőre , a’verseny­zők névjegyzékét sürgeti. És múltra jövőre sükertelen. — Van ugyan nekünk epres kertünk, drága selyemtenyész­­tönk, szóval mindenünk van, csak eperfánk és gubónk nincs. És meleg szózatok fenyíték már e’ páratlan indolen­­tiát, mig végre a’kebelrázó lelkes választmányi munká­lat nyomán csakugyan ki mertük mondani annyi évek czi­­rógatása után, hogy e’ 200 pst honorarium bünpénz , ’s pocsékolása boldogabb időkig lüstint megszüntetni inditvá­­nyoztatott; mi azonban­­ a’közelgő tisztválasztásig elha­­lasztatni rendelteték. És szabadjon elnökünk pártatlan igazságszeretetétől remélni, hogy a’ kenyértörésnek eme’ perczében nem a’ czimboráskodó kiméleteskedés, hanem az adózó nép égrekiáltó érdekét hallgatandja egyedül. — 23 Figyelmeztettünk főleg az örökös tartományokba ván­dorló czigányok útleveleire. ’S hazánkban e’ nomád csor­dák nyilván kóborolnak. Valóban, valóban az incapacitás édes testvére és halaszthatlan a’ czigány és zsidó kérdés.— 33 A’ húsügyet egykor a’ megyei élet keleti kérdésének mondám; ’s ime fegyveres béke itt is megtermi gyümöl­cseit; legalább egy hangzatos úri ember, kit különben csak a’ jobb oldal házának kurjongó védbástyájául tiszte­lőnk, becsületére állitá, hogy Abaujban magok a’ mészárosok folyamodtak a’ húsár csökkentéséért. Hja! a’ philantropiát semmi sem némithatja el... credat, különben Judaeus Apella!... Végre jöttek orsz.gyülési in­tézkedéseink. Költségeit mi is viselendjük; hallgatólag fogadtuk el inkább, mert szóba hozni nem veszélyezte­tőnk. Igaz, hogy a’régiekkel is tartozunk, azaz — mint báró L.— J.— mint eljáró kifejté — tartoznak az urak, mert a’ szegénység mindenütt fizet, magáért is, azokért is, a’ birtokok szembeszökő hibás bevallása miatt. — Kö­veteink fökötelességei, világos utasítás hiányában a’ me­gye szellemében szavazni, ’s küldőiket minden tizennégy nap tudósítani. — Közgyűlés 15 nap előtt tartható.— Végre fizetett írnokaink a’ roppant concurrentia miatt 4-röl 10-re szaporítva, becsületesen választattak. — Követ­választási mozgalmainkról nem tudósítottam önt, mivel nem is voltak, Lónyay Gábor minden fél egyhangú jelöltje lé­vén. Szirmay Antal, kit két országgyűlésre már távollé­tében választott a’ köztisztelet, megyénk állását tekintve, föllépteté­s­e ellen határzottan tiltakozván: a’ conjunctu­­rák és körülmények Draveczky Aloiz hadi pénztárnoknak hagyák a’ tért. ’S a’ választó gyűlés 27 perez alatt (april. 253 teendőit megtevén, magány érdekű ügyeink alispáni elnöklet alatt tárgyaltatának (apr. 29-ig). A’ főispán hely­­tartó a’ bizalom és reménydús magvait szórva kebleinkbe, egyetemes elégületet vitt magával. — Kazinczy Gábor. Torontálb­ól. Az apr. 26-ki gyűlés vége.—14. Az országgyűlési költségekre nézve a’ megye rendei oda nyilatkoznak, hogy azokat a’ bekövetkező, és ezentúl bár­mikor tartandó országgyűlésnek folyta alatt minden lako­sa a’ hazának birtoka aránya szerint viselni köteleztessék mennyire azonban a’ rendeknek azon óhajtása, hogy a’ me­gye házi költségeinek viseléséhez a’ nemesség is hozzájá­ruljon, ez úttal teljesedésbe nem menne, e’ részben az utóbbi hongyüléseken hozott törvényeknek ezen esetre va­ló megnyitását fogják a’ követek szorgalmazni. 15. Az országgyűlési szállásokat Torontál még azon esetben is fi­­zetendi, ha e’ részben törvény nem hozatik, a’ követek ’s írnokok szállásaiért havonkint 40 po­ntot határozván. 16. A’ pest-fiumei vasútnak lelkes szorgalmazása mellett kö­veteink azt fogják indítványozni, miképen addig is, mig e’ vonal egész kiterjedésében elkészíttethetik, mindenek előtt a’ Duna Eszéknél köttessék össze a’ magyar tengerpartnak azon pontján, melly a’ végre minden tekintetek alatt leg­­alkalmatosabb , minthogy odáig a’ hajókázás nincsen annyi akadályoknak kitéve, mint azon túl, és ezen után a’ szállítások, ha nem is olly gyorsasággal mint a’ kereskedé­si viszonyok magokkal hoznak, de még is nevezetes kön­nyebbséggel megtörténhetnek, és e’ jótékonyságban az országnak távolabb részei,sőt Erdély is addig, mig a’ hazá­ban czélszerű intézetek létrejöhetnek, a’ Tisza ’s Maros fo­lyamokon a’ Dunába eszközlendő szálitások által részesül­hetnek. Ezeknél fogva mig a’ kiadások födözhetésére egy országos pénztár alakítatni fog, készek a’ megyei rendek megegyezni abban, hogy egy országos választmány hoz­zájárulásával kiszámítandó azon költségek, mellyek Eszéktől a’ tengerpartig vonuló vasútnak felállítására ki­­vántatnak, még a’ jelen hongyűlés által megajánltassanak, és az ország minden rendű lakosi által különbség nélkül országosan kidolgozandó kulcs szerint fizettessenek. E’ teendő indítvány pártolása az ország megyéi, sz. kir. vá­rosai, ’s szabad kerületi körlevelek által felszólitattak. 17. A’ hongyülésnek jövendőre Pesten tartását szorgalmaz­zuk. 18. A’ kerületi tanácskozásokról rendes naplónak vitelét, ’s ennek azonnali közönségessé tételét kívánjuk. 19. A’ zsidók a’ türelmi adó alól mentessenek fel, ’s a’ hon minden más lakosaival közös polgári jogokban egyen­lően részesittessenek. 20. Tolnamegyének a’ porták ön­kényes szabályozásra elleni felszólamlása pártoltatott. 21. A’ királyi városok ügye egészen a’ pesti utasítás szelle­mében döntetett el azon egy különséggel, hogy mi össze­sen a’ kir. városoknak csupán 8 szavazatot engedünk. 22. A’ szabad hajdú kerületeknek sérelmei pártoltatnak. 23. Az ideiglenesen kinevezett koronaőr Ürményi Ferenczet országosan is megválasztani kívánják a’ rendek, a’ mási­kára pedig pótló utasítást adandnak. 24. A’ turopolyai ne­mességnek sérelmét orvosoltatni, ’s a’ bűnösöket megfe­nyíteni szorgalmazzuk. 25. Sopronnak a’ német vámszö­­vetséghezi csatlakozásra felszólító levelét nem pártoltuk. 26. Temesnek a’ katonai kicsapongások iránti levelét azzal, hogy az e’ részbeni törvényjavaslat szentesítést nyerjen,pár­tolták a’ rendek. 27. Törvényt sürgetünk arra nézve, hogy országgyűlés ennekutána évenkint tartassék, ’s a’ köve­tek három esztendőre választassanak. 28. Követeink indít­ványozni fogják, hogy az országos választmányokhoz a’ főrendi tagok szintazonképen választassanak, mint a’ ren­dek táblájánál, ’s a’ kiküldött tagokon kívül más vagy is többen azokban részt ne vehessenek. 29. Veszprémnek a’ tanácskozási törvényes szabadság, ’s jó rend fentartása tekintetéből tett azon indítványa, miszerint az országgyű­lési terembe,ide értvén a’ kér­ üléseket is, a’ követek mel­lett lévő írnokokon, ’s törvénygyakorló ifjúságon kívül senki más be ne bocsáttassék, a’ karzatra pedig csupán a’ követek által adandó belépti jegygyel lehessen bár kinek is bemenni, pártoltatott. — Többen. Csanádiról. Említve volt a’ Világ 36-dik számá­ban , ’s szokott modorral körülírva, köztiszteletben álló követeink, különösen Bánhidy Albert első alispánunk el­len követválasztás alkalmával micsoda vádak hozattak fel; közvélemény előtti igazolás tekintetéből tehát közöljük a’ jegyző által hitelesen kiadott gyűlési végzést, melly az írásban benyújtott fő vádra, mintha B. A. 1840-ben, mint főbíró, bizonyos kovács legény bizonyitványi hamis máso­latát indimálta, ’s az 1840-diki ujonczok pénzét megyei végzés ellenére csupán a’ maga és biró társának, nem pe­dig a’ vádlónak is mint küldöttségi harmadik tagnak alá­írása mellett kölcsönözte volna ki, szigorú vizsgálat után keletkezett, ’s a’ melly szorul szóra igy szól: Mennél gyengédebb — mennél szeplőtlenebb ama’ becsületvonás, melly egy választott tisztviselőben megkivántatik, — an­nál komolyabb alakban tűnik fel, a’ KK. és RR. előtt eme’ vád — melly első alispánjuk, és két nap előtt — három tag kivételével — az egész nemesség egysége által, lel­kesedéssel elválasztott első követjük ellen a’ birodalom legfényesb pillanatában sujtatik. Rész akarat elleni óva­­kodás tekintetéből tehát kifejtetni határozák a’ RR. és RR., — hogy ezen vád — a’ benyújtó által, melly a’ követvá­lasztás napján szóval hozatott fel — és annak beadatása maga a’közszeretetü első alispán által is kivántatott — mi­után az, más napra igértetett, de be nem adatott, tegnap ismét a’vádlott által sürgettetve — ma hasonlókép, a’ gyanúsított első alispán által kivántatott szőnyegre, így adatván ez be, miután szeny ’s gyanú követen — ki csak a’ bizodalom legében élhet, nem maradhat — ’s mi­után a’ vádló is , vádlott is, vizsgálatot sürgettek — bár fájdalommal, — mégis szigorúan teljesiték azt első alis—­pánjok ellen a’KK. és RR., kinek tisztasága senki előtt sem titok. Legszigorúbb vizsgálatnak tehát, nem kímélve még az ártatlanságot sem, ezen közgyűlés nyilvános tábláját vélvén, a’ vizsgálat rögtön a’ gyűlés szine előtt, és a’ vádló jelenlétében eszközöltetett. Bosszú nemtelen is van — és ez — e’ szent hely — szent ítélete szerint az; — nem mert a’ vád valótlan; mert akkor az, csak igazság­talan volna; — hanem mert a’ bizodalom legfénylőbb pil­lanatában használtatott. Minden oldalú fejtegetések után te­hát a’ gyűlésnek minden tagja — egyet sem véve ki— ár­tatlanságot szavaza, a’ szeplőtlen erényű első alispán fe­lett; ’s hüledezett ereiben a’ vér — ki valaha becsület sér­tés miatt, méltatlanságot szenvedett. Közéhajtássá vált az­ért , fényre hozni a’ rész akaratot, és elégtételt — példá­sat — a’ napfénynél tisztábbat, — de nemeset adni a’ polgári erénynek, mellynek homályosítására ostrom pia­­czául e’ vád a’ bizodalom mezejét választá. Mi lehet teljes elégtétel ? megfelelni nehéz volt; — hanem ha a’ bi­zodalom erösbülése nem — más bizonyosan semmi! A’ KK. és RR. tehát e’ jegyzőkönyv, szeplőtlen lapjaiba egye­dül azt kívánják megírni, hogy a’ felolvasott vádat, az­ért is— mert méltatlan, azért is, mert idejét túlélve, évek után ma, a’birodalom legszebb napján használtatott — nemtelen boszú — és ártani való szándék­nak ítélik­ — elválasztott mind két országgyűlési kö­­vetjeiket pedig, tisztáknak, szeplőtleneknek — és a’ nyilvánult, ma pedig ismételt közbirodalomra, e’ tűz­­próba után is érdemeseknek ismerik; — az elégtétel­nek többi részét pedig a’ vádló lelkismeretére bízzák. — Többen. 346 Egyesületek, és közintézetek. Magyar tudós társaság. Kérelem a’ hazai írók­hoz. Könyvkereskedési közlekedésünk tökéletlen állapotja mellett gyakran történik, hogy némelly, kivált a’ haza középpontjától távolesö műhelyekben készülő könyvekről az aka­démia vagy szerfelett későn , vagy épen nem nyer tudomást, ’s így nem csak a’ Tudománytárban évenként megjenő „magyar bibliographia“ nem lehet kielégitőleg teljes, hanem, midőn a’ nagy jutalom tekintetéből az arra versenyezhető munkákat bo­csátja bírálat alá, figyelmét könnyen elkerülhetik arra igen is méltó dolgozatok. Különös köszönettel venné tehát az akad., ha az író és kiadó urak szívesek lennének munkáikból egy pél­dányt jó korán a’ titoknoki hivatalhoz utasítani, mellyek hasz­nálat után a’ könyvtárba tétetnek. Ez alkalommal egyszersmind azon íróknak mond szíves köszönetet a’ m. t. társaság, kik addig is szívesek voltak munkáikkal az akadémiai könyvtárt gazdagítani. Költ Pesten, május 18-án 1843. — Dr. Sehe­del Ferencz m. k., m. akad. titoknok. Ip»aregyesület. Emlékeztetés az ez idei második magyar iparműkiállításra. — Közeledvén a’ pesti júniusi vásár, ’s ezzel azon határidő, mellyen a’ ki­állítás czikkeinek beszállítása elkezdődhetik, figyelmeztetnek a’ gyárak tulajdonosai és vezetői s a’ nagyobb kézműves vál­lalkozók , a’ mesteremberek ’s átaljában minden iparosok ha­zánkban, mikint az ez évi augustus 21-ben megnyitandó ipar­­műkiállitás iránt a’ f. é. februárban, hírlapok utján közhírré tett tudnivalók minden pontjai akkint, mint hirdetvék, most is állanak, mikint tehát a’ küldemények szerintök lesznek intézen­­dők. — Legyenek egyúttal hazánk iparosai, mindazon ezernél többek, kikhez, mint ismertekhez, a’ mai keletről levélben is felszólítások bocsáttatnak , mindazok, kik—mert a’ hazaszer­­te munkás iparosztály minden egyes tagjai nem ismeretesek—illy

Next