Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-06-11 / 255. szám
Egyesületek és ktszintézetek. SSanVik nemzeti muzeum tárgyában. Ö cs. kir. föherczegsége, legkegyelmesb nádorunk határtalan kegyelméből, magyar nemzeti múzeum igazgatójának neveztetvén ki, folyó évi május 1-jén kezdettem meg hivatalomat. Éltem vég lehelletéig ennek élni, ’s minden kitelhető erővel munkálkodni kívánok. Három jelszót tűzvén ki magamnak: a’ gyűjtemények czélirányos felállítását, tiszta kezelését és rendes használtatását; mindeneket el fogok követni, hogy ő cs. kir. főherczegsége bennem helyezett kegyes birodalmának, ’s édes hazám várakozásának híven megfelelhessek. Hogy pedig mindez minél előbb sikerittethessék, ’s a’ nagy közönség tudja nemzeti intézetünk gyarapodását, és igy kezelésünket némi ellenörködésben tarthassa, addig is, mig a’ többiekröl czélszerű rendelések létetnek , szükségesnek tartottam , időről időre hirlapilag nemzeti intézetünk előmeneteléről tudósitásimat a'világgal tudatni. Miről is ime’röviden első munkálatom: Legközelebb t. i. múlt május hónapban magyar nemzeti múzeumunknak, e’mai napig részint ajándékoztattak, részint megvétettek : I. A’ könyvtárba: 1. A cs. kir. föherczegsége legkegyelmesb nádorunk, országos foglalatosságai közepett is nemzeti vállalatunk gyarapodását, virágzását és fényét lelkesen szivén hordván, Bécsben létekor legközelebb, egy szép számú ritkább könyvekből és kivált Erdély és Magyarország történeteit tárgyazó kéziratokból álló gyűjteményt szerző m. n. múzeumunknak, mellyek közt első helyet érdemel a’ Chronicon Budense 1473-ik évben Budán Kless András könyvnyomó által nyomatott első magyarországi könyvünk. A’ gyönyörű, ’s jól őrzött munka, úgynevezett kisebb folio alakú, vastag papírra nyomatott, kivévén az első betűket (initiales) mellyek szerzetesiek (Mönchsschrift) igen olvasható kerek római betűkkel adatott ki, 67 levélből áll, mellynek számnélküli lapjain 32 sor van, egyébiránt czime nincsen, a’ kiadó neve pedig a’ végén áll. Magában foglalja ezen szép és ritka munka a’ magyarok történetét eredetűktől fogva egész Hunyady Mátyás királyunk koronáztatásáig. Az iró két részre osztá az egész munkát. Az elsőben t. i. előadja a’ hunnusok mesés eredetét, kiket a’ Noé bárkájából eredteknek állitván, Japhettől, Nimródtól ’s Hunor és Magor fiaitól származtat, ’s lejön egész Attila idejéig; előadja itt Aquiléja bevételei, Velencze városa eredetét, Attila halálát, Chaba és Aladár fiai belháborújokat, ’s Scythiába visszamenetelöket. A’ chronica 2-ik része a’ hunnusoknak Pannóniába való 2- ik bejövetelétől kezdődik, előadván a’ vezérek és királyok történeteit, — Álmos első kapitánytól kezdve, egész Hunyady Mátyás koronáztatásáig. Szükség még itt említenem, hogy Geréb László budai prépost, — későbben erdélyi püspök, kinek a’ munka ajánlva van, állitá fel hazánkban Budán az első könyvsajtót, ’s annak igazgatójául Hess Andrást hozta Olaszhonból, így tehát hazánkban a’ sajtó 1 évvel működött előbb mint Bécsben. E ritka munka első kiadásából 1473-ban mindeddig következő hét példány ismertetik: 1) A’ cs. kir. könytárban Bécsben. 2) A’ prágai 3) a’ lipcsei egyetemek könyvtárában. 4) Rossi Miklós könyvtárában Rómában. 5) A’ Müncheni kir. könyvtárban. 6) Tudós Jankovich Miklós könyvtárában, melly most a’ magyar nemzeti muzeum tulajdona. 7) Az ő cs. kir. főherczegsége országunk fenséges nádora által Bécsben legközelebb megvásárlott jelen példány. Kiadta pedig en chronicont legújabban ugyanazon orthographiával, de rövidítések nélkül Budán 1838-ban nagy vadrétben Podhraczky József magyar királyi udvari kamrai számvevő tiszt, ’s magyar tudós társasági levelező tag. Mellynek megszerzését minden történet-buvárunknak ajánljuk. Ezen megszerzett könyvek ritkaságai közt főkép említést érdemelnek: 2. „Sermones tredecim universales magistri Michaelis d’Ungaria incipiunt fe lieiter, melly 1487-ben Argentina városában nyomatott, lapszámok nélkül kis 4-ed rétben. 3. Ugyan annak tizenkettedrétben Argentinában 1503-ban kijött bővebb kiadása szinte lapszám nélkül. 4. „Copia der Hangerischen Gesandten Botschaft an des H. Röm. Reichs Chur Fürsten, und Stenden zu Speyr 1544, kisebb 4-edrétben szinte lapszám nélkül. ’S több a’ 16-ik és 17-ik századból való magyar hadi történeteket illető német nyomtatmányok. 5. Cosmographiae universalis libri VI. Sebastiani Munster“ Baziliában 1572 nagy ívrétben 1333 lap, több száz igen érdekes fametszésekkel. A’ többi nyomtatott érdekes könyveket a’ hely szűke miatt mellőzvén , a’ kéziratok közt legnevezetesebbek: 6. Versuch einer Landkarten-Besehreibung Siebenbürgens von Ignaz Lenk v. Trauenfeld. 1825 nagy foliában 10 kötet. .. Ugyanattól „Das Grossfürstenthum Siebenbürgen“, történetileg és földiratilag előadva 8 kötet nagy ívrétben. (Folytattalik.) — Kubinyi Ágoston, a’ magyar nemzeti muzeum igazgatója. ]?I. Garmas. Egyesület. — Kacskovics Lajos ur, a’ M. Gazd. Eegyesület eddigi titoknoka, sz. kir. Pest városa legközelebbi tisztujitása alkalmával városi főjegyzővé neveztetvén ki, titoknoki hivataláról leköszönt, ’s e lemondást a’ korm. választmány K. urnak az egyesület ügye körül hetedfél évi buzgó igyekezet által tanúsított érdemei illő méltánylásával fogadá, minek következtében a’ f. h. 3-kán tartott közgyűlés, a’ Választmány javaslatára eddigi előadó, Török János urat, az egyesületnek örömmel tapasztalható mindinkábbi gyarapulása ’s kifejtése körül szerzett érdemeinek tekintetéből közfelkiáltással, titoknoknak választó el, az igy megürült előadói hivatal pedig ideiglenesen Fényes Elek urra, mint ki tudományos készültségének közelismert többrendű jeleit adá, — ruháztatott. — Pesten junius 4-kén 1843. Tasner Antal, mint helyettes jegyző. A’ S’est megye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztárba 1843-ik évi május hónapban betétetett és visszafizettetett. Betétetett: 1843-ik május 2-kán 7036 frt 50 kr, 6-kán 4040 frt 10 kr, 9-kén 3500 frt 6 kr, 13-kán 10864 frt 18 kr, 16-kán 5850 frt 13 kr, 20-kán 5913 frt, 23-kán 3042 frt 44 kr, 27-kén 4720 frt 21 kr, 30-kán 3311 frt, összesen 48278 frt 42 kr p. p. Visszafizettetett: 1843-iki május 5-kén 5191 frt 43 kr, 12-kén 5441 frt 33 kr, 19-kén 9242 frt 40 kr, 26-kán 3893 frt 57 kr, összesen 23,769 frt 53 kr. — Költ Pesten, junius 3-kán 1843. — Mátray József m. k., pénztárnok. KÜLFÖLDI NAPLÓ. A’ Montevideo és Buenosayres közötti hosszas harcz Montevideo városának önkéntes meghódolásával végződött. Oribe tábornok Rosas parancsára szigorú ostromzár alatt tartá a’ várost, mire a’ lakosok teljes bűnbocsánat és feledés föltétele alatt magokat megadni ajánják. Oribe, kinek a’ városban sok baráti valának, lehet legnagyobb kíméletet ígért, ’s szigorú fenyítéket ajánlott katonáinak. Erre a’ kapuk megnyíltak, ’s Montevideo vérontás nélkül került ismét Rosas hatalmába. Ekkép a’ Banda Orientált, gyönyörű institutióival, mellyek még az éjszakamerikaiaknál is emberiebbek, felbomlottnak tekinthetni. Ápril. 1-jéig terjedő hírek szerint Joinville herczeg valahára csakugyan megérkezett Brazíliában. Mart. 27- kén ért a’ rioi kikötőbe, ’s a’ császár számos ünnepélyeket rendelt tiszteletére. Ellisur Malabar nevű hajón indult vissza Angliába. Porto-Rícoban is négerlázadás történt a’ fehérek ültetvényein, de az ottani kormányzó hivatalos jelentése szerint szerencsésen elnyomatott. Máj. 24-kén nagy örömmel ünnepeltetett meg Victoria királyné 25-dik születésnapja. A’ királynő hallomás szerint tervezett izlandi útjával egyelőre fölhagyott. Dr. Pusey lapjainkban már említett beszédét — mellyben némellyek a’ mise és urváltozás védelmét ’s nyílt vallását látják, holott baráti nem látnak egyebet benne mint Puseynek 10 év óta folyvást nyilván vallott ’s az angol egyház dogmáival épen nem ellenkező tanait — május 25-kén az oxfordi egyetem alcancellárának vizsgálat végett átadá, ki Pusey tanárral együtt hat tagból álló választmányt nevezett ki a kérdéses beszéd megvizsgálására. Puseynek egy párthive azonban a’ Timesben felszólal e’ választmány ellen, minthogy annak két tagja Pusey legnagyobb ellenségei közé tartozik. Angliában számos vasgyárokban megszünetett a’ munka, minélfogva sok ember elvesztette kenyerét.Dudley’s Tipton és az egész környék lakosai rendzavaroktól tartanak. A’ postadíj-leszállitás Frankhion és Anglia közt — mikint Goulburn ur a’ május 27-ikei alsóházi ülésben jelenté —s. é. junius 1-jén lépettleg életbe. Lamartine ur május 27-kén Maconba érkezett, hol választói’s számos tisztelői junius 4-ikére fényes lakomát készültek adni tiszteletére. Wallis cantonban (Schweizban) a’ lelépő kormány tagjai, kettőn kívül újra megválasztattak, de kétszeri választás után sem akarták a’ választást elfogadni. Az uj választás tehát többnyire conservativokra esett; a’ belépő tagok t. i. szabadelmű politicai színt viseltek. Courten Móricz , tartományi kapitány nagy tanács elnökévé, ’s a’ kormány első tapjává választatott, ez utóbbi hivatalt azonban nem akard elfogadni. Az új kormánytagokról az Alig. Zeitung levelezője sok jót, a’ lelépő kormánytagokról ellenben kevés jó mellett átkozott sok roszat mond. A’ hannoverai király máj. 29-kén Angliába indult, az ifjú Cambridge hgne házassági ügye miatt. Távolléte alatt a’ koronaörökös viselendi képét. 1 16 VIICITAVIA es IBMIVD. Máj. 26-kán a’ felsöházban Londonderry marquis kérdést ten: való e ama’ hír, hogy O’Connell és French lord izlandi békebirák , a’ ropealügybeni részvétek miatt, hivatalaiból elmozdittatlak? Wellington herczeg akkint válaszola, hogy ez elmozdítás minden tekintetben valószínűnek látszik; de nem adhat határozott feleletet, minthogy a’ nemes lord indítványát nem jelentette előre. — Az alsóimban máj. 25-kén hosszú ’s élénk vitatkozás folyt Christie ur azon indítványa fölött, miszerint az oxfordi és cambridgei egyetemek növendékei ama’ köteleztetések és eskütételek alól, mellyek tőlök az angol egyház ellenében követeltetnek, fölmentessenek, ’s a’nevezett egyetemek jótéteményei a’ dissenterekre is kiterjesztessenek. Az oxfordi és cambridgei növendékek t. i. csak az angol egyház felsőbbségét elismerő hódolati hit, ’s magukat bona fide ezen egyház tagjainak valló nyiatkozat után bocsáttatnak magisteriumra , melly különféle kizáró jogokkal jár, jelesül hogy csak illy magisterek lehetnek egyetemi képviselők a’parliamentben; e’ fölött az oxfordi egyetemben senki sem iratik az egyetemi anyakönyvbe, mig a’39 egyetemi czikkeket alá nem írja. E’ köteleztetések által természetesen mindenki kizáratik a’ fenebb elsorolt jótéteményekből , ki az angol egyháznak nem tagja, ámbár a’ londoni és dublini egyetemek némileg pótolják ama’ hiányt, minthogy ezekben is adatnak magisteri oklevelek, mellyeket azonban az orvosi collegium nem tart teljes erejűeknek. A’ szabad tanulásnak e’ korlátozása ellen élénken kelt ki Christie ur, ’s a’ fenebbi köteleztetések teljesítését a’ növendékek szabad akaratjára inditványozá bízatni.Többen pártolák e’ józan és okszerű indítványt a’ szabadelmű oppositio sorai közül, de a’ ministerium ellenzé azt, minthogy illy rendszabály az egyetemnek vallásos alapjait megrendítené , ’s igy az indítvány 175 szavazattal 105 ellen félre vettetett. Megjegyzést érdemel még sir R. Inglisnek e’ vitatkozás folytában Roebuck úr kérdésére tett nyilatkozata, miképen ő az angol egyház tagjait jobb embereknek tartja, mint a’ dissentereket. Ülés végén nagy nevetséget fakasztott még sir W. Blake indítványa, miszerint törvényjavaslatot terjeszthessen elő, mellynek czélja legyen a’ parliament súlyos foglalkozásait megosztani és szabályozni , következőleg az elégületlenséget lecsillapítani, és az egyesült országok sérthetlenségét szilárd és tartós alapokra állítani és azokon föntartani. Más szóval: indítványa oda megy ki, hogy három tartományi parliament állíttassák (t. i. a’ három ország mindegyikében egy), ’s ezek mellett az egyesült országos parliament is fentartassék. Az indítvány pártolás nélkül maradt. — 26-kan Russell lord indítványt ten, miszerint a’ canadai gabnabillnek azon része, melly a’ canadai képviselő ház által éjszakamerikai gabnára vetett vámot föltételezi, hagyassék ki, mi által az egész törvényjavaslat nem csak tetemes változtatást , hanem teljes felforgatást szenvedne. Az indítvány nagy többséggel félrevettetett. Ezt követé Worsley lordnak hasonértelmű indítványa, mellynek nem vala jobb eredménye, mire a’ törvényjavaslat 218 szavazattal 137 ellen végkép elfogadtatott. Ez ülésben Izlandra nézve megint sok szóváltásra nyújtott alkalmat az izlandi szegénységi törvény meghányása. Clements lord az izlandi yeomanry elbocsátására vonatkozó ’s 1831 óta kiadott parancsokat ’s folytatott levelezéseket másolatban előterjeszteni kívánta; Elliot lord némi észrevételeire azonban indítványától elállón. O’Connell Morgan ur kérdésére a’ belminister kijelenté, hogy O'Connell Dániel és French lord békebirói hivatalaiból csakugyan elmozdittattak, ’s hogy a’ ministerium a’ repealíigy pártolóira ’s részeseire nézve e’ finórns értéket ezentúl is követendi. Erre O'Connell Morgan ur kijelenté , hogy 29-kén az izlandi lordkanczellár és a’ két tisztviselő között folytatott levelezés előterjesztését indítványozandja. Fox Laneur, ama’félelmes ember, ki a’ minap O'Connellhez egy dörgedelmes epistolát intézett a’ repeal miatt, a’ ház hangos nevetése közt jelenté, miképen ő Pünkösd után indítványt teend, olly értelműt, miszerint a’ reformatio elveivel ellenkezik, hogy katholicusok parliamenti tagok lehessenek. Az angol kormány komoly lépéseket tesz az izlandi repealügy elnyomására; az Izlandban levő hadsereg és pattantyúság folyvást szaporíttatik, ’s ámbár O'Connell kijelentése szerint az izgatás törvényes korlátok közt kíván maradni, mindazáltal a’dolognak olly szín adatik, mintha minden alkotmányos és polgári kötelék megszakadt volna, régi elkoptatott fegyvere a’ torysmusnak, mellyel azonban ma még Izlandban sem víhatni ki olly diadalt, mint régebben a’ vallási fanatismustól elősegített orangismus nyere. ’S valóban O'Connell legkevésbbé sem gondolva a’ ministeri fenyegetésekkel, hadi készületekkel ’s hivatalának elvesztésével, csüggedetlenül folytatja izgatását Izlandban, hogy négy-ötszázezerenkint gyűl össze a’ nép, szabaditója szózatát hallandó. Igaz ugyan, hogy a’ corki kath. püspök dr. Murphy, ki az O’Connell tiszteletére adott lakomára tett meghivatását nem fogadta el, válaszában a’ dublini kath. érsek nyilatkozatával hasonértelmű választ adott, de egészben véve a’kath.egyházi rend mégis élénk részt vesz a’ repealügyben. O'Connell máj. 22-kén Corkban egy repealgyülés alkalmával ezeket mondá: „Hadd támadjanak meg bennünket; ha megcselekszik, mi következése leend? mivé lenne a’ köz vagyon? Ám, ők megtámadnak bennünket; ’s most egy pénzetlen izlandi meztelen lábakkal gőzösön Manchesterbe érkezik, ott egy csoport szegény földit összecsödit, ’s ha újságot kérdeznek tőle a’ hazából, majd igy mesél nektek: ,,a’ te apádat egy dragonyos levágta, — a’ te anyádat egy rendőr agyonlőtte, — a’ te nővéredet — nem — nem mondhatom el mi lett belőle.“ ’S ha ezt a’körülállóknak elbeszélte, ám, akkor Peel lássa, hányfelé fog tűz támadni az angol gyárakban. Nem; ők nem merészlendenek bennünket lekonczolni; a’hóhér meg fog csalódni; ők kénytelenek lesznek bennünket kihallgatni, ’s az ügyet velünk jogszerüleg elintézni.“ Illy beszédek természetesen roppant benyomást tesznek. Ehhez járul, hogy hir szerint a’ repeal a’ katonaságnál is el kezd harapózni, úgy hogy az utolsó dublini repealgyülésben nyilván kimondatott, miképen az utolsó heti repeal-kamat (7030 p.for.) katonák közt gyűlt össze. E’ mozgalmakkal t. i. összefüggésbe hozatik egy minapi katonai verekedés Manchesterben, melly alkalommal az ott levő izlandi köznép a’ katonákat a’ rendőrség ellen védelmezé. Az utczalázadásnak hamar vége jön ugyan nagyobb fegyveres erő és a’ hatósági személyek közbejöttével; de általános a’ gyanú, hogy 15-ik ezred katonáinak és a’ Manchesterben lakó izlandiaknak összetartása nem egészen történetes, sőt hogy az egész ezred be volt vonva a’ chartisták összeesküvésébe, ’s hogy a’ tervezett kitörést szerencsére épen csak ama’ manchesteri verekedés előzte meg. Mikép éreznek pedig a’ chartisták az izlandi repealügyre nézve, kitetszik O’Connor Feargol szavaiból, mellyet máj. 15-kén a’londoni chartisták gyűlésében mondott. U. i. kijelenté, hogy azon esetben, ha a’ harcz kutyáit a’ szegény ártatlan izlandi népre uszítják, úgy a’ chartisták, nem maradhatnak henye ácsorgók. A’ repealválasztmány felhívást intézend az angol munkások- 393