Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-06-11 / 255. szám

Egyesületek és ktszintézetek. SSanVik­ nemzeti m­uzeum tárgyá­ban. Ö cs. kir. föh­erczegsége, legkegyelmesb nádorunk ha­tártalan kegyelméből, magyar nemzeti múzeum igazgatójának neveztetvén ki, folyó évi május 1-jén kezdettem meg hivata­lomat. Éltem vég lehelletéig ennek élni, ’s minden kitelhető erővel munkálkodni kívánok.­­ Három jelszót tűzvén ki ma­gamnak: a’ gyűjtemények czélirányos felállítását, tiszta keze­lését és rendes használtatását; mindeneket el fogok követni, hogy ő cs. kir. főherczegsége bennem helyezett kegyes bi­rodalmának, ’s édes hazám várakozásának híven megfelelhes­sek. Hogy pedig mindez minél előbb sikerittethessék, ’s a’ nagy közönség tudja nemzeti intézetünk gyarapodását, és igy kezelésünket némi ellenörködésben tarthassa, addig is, mig a’ többiekröl czélszerű rendelések létetnek , szükségesnek tartot­tam , időről időre hirlapilag nemzeti intézetünk előmeneteléről tudósitásimat a'világgal tudatni. Miről is ime’röviden első mun­kálatom: Legközelebb t. i. múlt május hónapban magyar nem­zeti múzeumunknak, e’mai napig részint ajándékoztattak, részint megvétettek : I. A’ könyvtárba: 1. A cs. kir. föh­erczegsége legkegyelmesb nádorunk, or­szágos foglalatosságai közepett is nemzeti vállalatunk gyarapo­dását, virágzását és fényét lelkesen szivén hordván, Bécsben létekor legközelebb, egy szép számú ritkább könyvekből és ki­vált Erdély­ és Magyarország történeteit tárgyazó kéziratokból álló gyűjteményt szerző m. n. múzeumunknak, mellyek közt első helyet érdemel a’ C­hroni­con B­uden­se 1473-ik év­ben Budán Kless András könyvnyomó által nyomatott első ma­gyarországi könyvünk. A’ gyönyörű, ’s jól őrzött munka, úgy­nevezett kisebb folio alakú, vastag papírra nyomatott, kivévén az első betűket (initiales) mellyek szerzetesiek (Mönchsschrift) igen olvasható kerek római betűkkel adatott ki, 67 levélből áll, mellynek számnélküli lapjain 32 sor van, egyébiránt czime nin­csen, a’ kiadó neve pedig a’ végén áll. Magában foglalja ezen szép és ritka munka a’ magyarok történetét eredetűktől fogva egész Hunyady Mátyás királyunk koronáztatásáig. Az iró két részre osztá az egész munkát. Az elsőben t. i. előadja a’ hunnusok mesés eredetét, kiket a’ Noé bárkájából eredteknek állitván, Japhettől, Nimródtól ’s Hunor és Magor fiai­tól származtat, ’s lejön egész Attila idejéig; előadja itt Aqui­­léja bevételei, Velencze városa eredetét, Attila halálát, Chaba és Aladár fiai belh­áborújokat, ’s Scythiába visszamenetelöket. A’ chronica 2-ik része a’ hunnusoknak Pannóniába való 2- ik bejövetelétől kezdődik, előadván a’ vezérek és királyok tör­téneteit, — Álmos első kapitánytól kezdve, egész Hunyady Má­tyás koronáztatásáig. Szükség még itt említenem, hogy Geréb László budai pré­post, — későbben erdélyi püspök, kinek a’ munka ajánlva van, állitá fel hazánkban Budán az első könyvsajtót, ’s annak igaz­gatójául Hess Andrást hozta Olaszhonból, így tehát hazánkban a’ sajtó 1 évvel működött előbb mint Bécsben. E­ ritka munka első kiadásából 1473-ban mindeddig kö­vetkező hét példány ismertetik: 1) A’ cs. kir. könytárban Bécsben. 2) A’ prágai 3) a’ lipcsei egyetemek könyvtárában. 4) Rossi Miklós könyvtárában Rómában. 5) A’ Müncheni kir. könyvtárban. 6) Tudós Jankovich Miklós könyvtárában, melly most a’ magyar nemzeti muzeum tulajdona. 7) Az ő cs. kir. főherczegsége országunk fenséges nádora által Bécsben legközelebb megvásárlott jelen példány. Kiadta pedig en chronicont legújabban ugyanazon orthogra­­phiával, de rövidítések nélkül Budán 1838-ban nagy v­adrét­­ben Podhraczky József magyar királyi udvari kamrai számvevő tiszt, ’s magyar tudós társasági levelező tag. Mellynek meg­szerzését minden történet-buvárunknak ajánljuk. Ezen megszerzett könyvek ritkaságai közt főkép említést érdemelnek: 2. „Sermones tredecim universales magistri Michaelis d’Ungaria incipiunt fe lie­it­er, melly 1487-ben Argentina városában nyomatott, lapszámok nélkül kis 4-ed rétben. 3. Ugyan annak tizenkettedrétben Argentinában 1503-ban kijött bővebb kiadása szinte lapszám nélkül. 4. „Copia der Hangerischen Gesandten Bot­schaft an des H. Röm. Reichs Chur Fürsten, und Stenden zu Speyr 1544, kisebb 4-edrétben szinte lap­szám nélkül. ’S több a’ 16-ik és 17-ik századból való magyar hadi tör­téneteket illető német nyomtatmányok. 5. Cosmographiae universalis libri VI. S­e­­bastiani Munster“ Baziliában 1572 nagy ívrétben 1333 lap, több száz igen érdekes fametszésekkel. A’ többi nyomtatott érdekes könyveket a’ hely szűke miatt mellőzvén , a’ kéziratok közt legnevezetesebbek: 6. Versuch einer La­n­dk­a­r­ten-B­es­eh­r­e­ibu­ng Siebenbürgens von Ignaz Lenk v. Trauenfeld. 1825 nagy foliában 10 kötet. .. Ugyanattól „Das Grossfürstenthum Sieben­bürgen“, történetileg és földiratilag előadva 8 kötet nagy ív­rétben. (Folytattalik.) — Kubinyi Ágoston, a’ magyar nemzeti muzeum igazgatója. ]?I. Garm­as. Egyesület. — Kacskovics Lajos ur, a’ M. Gazd. Eegyesület eddigi titoknoka, sz. kir. Pest városa legközelebbi tisztujitása alkalmával városi főjegyzővé neveztetvén ki, titoknoki hivataláról leköszönt, ’s e­ lemondást a’ korm. választmány K. urnak az egyesület ügye körül heted­fél évi buzgó igyekezet által tanúsított érdemei illő méltánylásá­val fogadá, minek következtében a’ f. h. 3-kán tartott köz­gyűlés, a’ Választmány javaslatára eddigi előadó, Török János urat, az egyesületnek örömmel tapasztalható mindinkábbi gyarapulása ’s kifejtése körül szerzett érdemeinek tekintetéből közfelkiáltással, titoknoknak választó el, az igy megürült előadói hivatal pedig ideiglenesen Fényes Elek urra, mint ki tudományos készültségének köz­elismert többrendű jeleit adá, — ruháztatott. — Pesten junius 4-kén 1843. Tas­­n­e­r Antal, mint helyettes jegyző. A’ S’est megye pártfogása alatt álló hazai első takarékpénztárba 1843-ik évi május hónapban betétetett és visszafizettetett. Betétetett: 1843-ik május 2-kán 7036 frt 50 kr, 6-kán 4040 frt 10 kr, 9-kén 3500 frt 6 kr, 13-kán 10864 frt 18 kr, 16-kán 5850 frt 13 kr, 20-kán 5913 frt, 23-kán 3042 frt 44 kr, 27-kén 4720 frt 21 kr, 30-kán 3311 frt, összesen 48278 frt 42 kr p. p. Vissz­a­­fizettetett: 1843-iki május 5-kén 5191 frt 43 kr, 12-kén 5441 frt 33 kr, 19-kén 9242 frt 40 kr, 26-kán 3893 frt 57 kr, összesen 23,769 frt 53 kr. — Költ Pesten, junius 3-kán 1843. — Mátray József m. k., pénztárnok. KÜLFÖLDI NAPLÓ. A’ Montevideo és Buenosayres közötti hosszas harcz Montevideo városának önkéntes meghódolásával végződött. Oribe tábornok Rosas parancsára szigorú ostromzár alatt tartá a’ várost, mire a’ lakosok teljes bűnbocsánat és fe­ledés föltétele alatt magokat megadni ajánják. Oribe, ki­nek a’ városban sok baráti valának, lehet legnagyobb kí­méletet ígért, ’s szigorú fenyítéket ajánlott katonáinak. Erre a’ kapuk megnyíltak, ’s Montevideo vérontás nélkül került ismét Rosas hatalmába. Ekkép a’ Banda Orientált, gyönyörű institutióival, mellyek még az éjszakamerikai­­aknál is emberiebbek, felbomlottnak tekinthetni. Ápril. 1-jéig terjedő hírek szerint Joinville herczeg valahára csakugyan megérkezett Brazíliában. Mart. 27- kén ért a’ rioi kikötőbe, ’s a’ császár számos ünnepélye­ket rendelt tiszteletére. Ellis­ur Malabar nevű hajón indult vissza Angliába. Porto-Rícoban is négerlázadás történt a’ fehérek ültet­vényein, de az ottani kormányzó hivatalos jelentése sze­rint szerencsésen elnyomatott. Máj. 24-kén nagy örömmel ünnepeltetett meg Victoria királyné 25-dik születésnapja. A’ királynő hallomás sze­rint tervezett izlandi útjával egyelőre fölhagyott. Dr. Pusey lapjainkban m­ár említett beszédét — mellyben némellyek a’ mise és urváltozás védelmét ’s nyílt vallását látják, holott baráti nem látnak egyebet benne mint Puseynek 10 év óta folyvást nyilván vallott ’s az an­gol egyház dogmáival épen nem ellenkező tanait — május 25-kén az oxfordi egyetem alcancellárának vizsgálat vé­gett átadá, ki Pusey tanárral együtt hat tagból álló választ­mányt nevezett ki a­ kérdéses beszéd megvizsgálására. Puseynek egy párthive azonban a’ Timesben felszólal e’ választmány ellen, minthogy annak két tagja Pusey legna­gyobb ellenségei közé tartozik. Angliában számos vasgyárokban megszü­netett a’ munka, minélfogva sok ember elvesztette kenyerét.Dudley’s Tipton és az egész környék lakosai rendzavaroktól tartanak. A’ postadíj-leszállitás Frankhion és Anglia közt — mi­­kint Goulburn ur a’ május 27-ikei alsóházi ülésben jelenté —­s. é. junius 1-jén lép­­ettleg életbe. Lamartine ur május 27-kén Maconba érkezett, hol választói’s számos tisztelői junius 4-ikére fényes lakomát készültek adni tiszteletére. Wallis cantonban (Schweizban) a’ lelépő kormány tagjai, kettőn kívül újra megválasztattak, de kétszeri vá­lasztás után sem akarták a’ választást elfogadni. Az uj vá­lasztás tehát többnyire conservativokra esett; a’ belépő tagok t. i. szabadelmű politicai színt viseltek. Courten Mó­ricz , tartományi kapitány nagy tanács elnökévé, ’s a’ kor­mány első tapjává választatott, ez utóbbi hivatalt azonban nem akard elfogadni. Az új kormánytagokról az Alig. Zei­tung levelezője sok jót, a’ lelépő kormánytagokról ellen­ben kevés jó mellett átkozott sok roszat mond. A’ hannoverai király máj. 29-kén Angliába indult, az ifjú Cambridge hgne házassági ügye miatt. Távolléte alatt a’ koronaörökös viselendi képét. 1 16 VI­­IC­ITAVIA es IBMIVD. Máj. 26-kán a’ felsöházban Londonderry marquis kér­dést ten: való e ama’ hír, hogy O’Connell és French lord izlandi békebirák , a’ ropealügybeni részvétek miatt, hi­vatalaiból elmozdittatlak? Wellington herczeg akkint vá­­laszola, hogy ez elmozdítás minden tekintetben valószínű­nek látszik; de nem adhat határozott feleletet, minthogy a’ nemes lord indítványát nem jelentette előre. — Az al­sóimban máj. 25-kén hosszú ’s élénk vitatkozás folyt Christie ur azon indítványa fölött, miszerint az oxfordi és cambridgei egyetemek növendékei ama’ köteleztetések és eskütételek alól, mellyek tőlök az angol egyház ellenében követeltetnek, fölmentessenek, ’s a’nevezett egyetemek jótéteményei a’ dissenterekre is kiterjesztessenek. Az ox­fordi és cambridgei növendékek t. i. csak az angol egyház felsőbbségét elismerő hódolati hit, ’s magukat bona fide ezen egyház tagjainak valló nyiatkozat után bocsáttatnak magisteriumra , melly különféle kizáró jogokkal jár, je­lesül hogy csak illy magisterek lehetnek egyetemi képvi­selők a’parliamentben; e’ fölött az oxfordi egyetemben senki sem iratik az egyetemi anyakönyvbe, mig a’39 egyetemi czikkeket alá nem írja. E’ köteleztetések által természetesen mindenki kizáratik a’ fenebb elsorolt jóté­teményekből , ki az angol egyháznak nem tagja, ámbár a’ londoni és dublini egyetemek némileg pótolják ama’ hi­ányt, minthogy ezekben is adatnak magisteri oklevelek, mellyeket azonban az orvosi collegium nem tart teljes ere­­jűeknek. A’ szabad tanulásnak e’ korlátozása ellen élénken kelt ki Christie ur, ’s a’ fenebbi köteleztetések teljesítését a’ növendékek szabad akaratjára inditványozá bízatni.Töb­ben pártolák e’ józan és okszerű indítványt a’ szabadelmű oppositio sorai közül, de a’ ministerium ellenzé azt, mint­hogy illy rendszabály az egyetemnek vallásos alapjait meg­rendítené , ’s igy az indítvány 175 szavazattal 105 ellen félre vettetett. Megjegyzést érdemel még sir R. Inglisnek e’ vitatkozás folytában Roebuck úr kérdésére tett nyilat­kozata, miképen ő az angol egyház tagjait jobb emberek­nek tartja, mint a’ dissentereket. Ülés végén nagy nevet­séget fakasztott még sir W. Blake indítványa, miszerint törvényjavaslatot terjeszthessen elő, mellynek czélja le­gyen a’ parliament súlyos foglalkozásait megosztani és sza­bályozni , következőleg az elégületlenséget lecsillapítani, és az egyesült országok sérthetlenségét szilárd és tartós alapokra állítani és azokon föntartani. Más szóval: indít­ványa oda megy ki, hogy három tartományi parliament ál­líttassák (t. i. a’ három ország mindegyikében egy), ’s ezek mellett az egyesült országos parliament is fentartas­­sék. Az indítvány pártolás nélkül maradt. — 26-kan Rus­sell lord indítványt ten, miszerint a’ canadai gabnabillnek azon része, melly a’ canadai képviselő ház által éjszak­amerikai gabnára vetett vámot föltételezi, hagyassék ki, mi által az egész törvényjavaslat nem csak tetemes változ­tatást , hanem teljes felforgatást szenvedne. Az indítvány nagy többséggel félrevettetett. Ezt követé Worsley lord­nak hasonértelmű indítványa, mellynek nem vala jobb ered­ménye, mire a’ törvényjavaslat 218 szavazattal 137 ellen végkép elfogadtatott. Ez ülésben Izlandra nézve megint sok szóváltásra nyújtott alkalmat az izlandi szegénységi törvény meghányása. Clements lord az izlandi yeomanry elbocsátására vonatkozó ’s 1831 óta kiadott parancsokat ’s folytatott levelezéseket másolatban előterjeszteni kívánta; Elliot lord némi észrevételeire azonban indítványától elál­lón. O’Connell Morgan ur kérdésére a’ belminister kije­lenté, hogy O'Connell Dániel és French lord békebirói hi­vatalaiból csakugyan elmozdittattak, ’s hogy a’ ministeri­um a’ repealíigy pártolóira ’s részeseire nézve e’ finór­­ns értéket ezentúl is követendi. Erre O'Connell Morgan ur kijelenté , hogy 29-kén az izlandi lordkanczellár és a’ két tisztviselő között folytatott levelezés előterjesztését indít­­ványozandja. Fox Laneur, ama’félelmes ember, ki a’ minap O'Connellhez egy dörgedelmes epistolát intézett a’ repeal miatt, a’ ház hangos nevetése közt jelenté, miké­pen ő Pünkösd után indítványt teend, olly értelműt, mi­szerint a’ reformatio elveivel ellenkezik, hogy katholicu­­sok parliamenti tagok lehessenek. Az angol kormány komoly lépéseket tesz az izlandi re­­pealü­gy elnyomására; az Izlandban levő hadsereg és pat­tantyúság folyvást szaporíttatik, ’s ámbár O'Connell kije­lentése szerint az izgatás törvényes korlátok közt kíván maradni, mindazáltal a’dolognak olly szín adatik, mintha minden alkotmányos és polgári kötelék megszakadt volna, régi elkoptatott fegyvere a’ torysmusnak, mellyel azonban ma még Izlandban sem víhatni ki olly diadalt, min­t régeb­ben a’ vallási fanatismustól elősegített orangismus nyere. ’S valóban O'Connell legkevésbbé sem gondolva a’ minis­­teri fenyegetésekkel, hadi készületekkel ’s hivatalának el­vesztésével, csüggedetlenül folytatja izgatását Izlandban, hogy négy-ötszázezerenkint gyűl össze a’ nép, szabadi­tója szózatát hallandó. Igaz ugyan, hogy a’ corki kath. püspök dr. Murphy, ki az O’Connell tiszteletére adott la­komára tett meghivatását nem fogadta el, válaszában a’ dublini kath. érsek nyilatkozatával hasonértelmű választ adott, de egészben véve a’kath.egyházi rend mégis élénk részt vesz a’ repealügyben. O'Connell máj. 22-kén Cork­­ban egy repealgyülés alkalmával ezeket mondá: „Hadd támadjanak meg bennünket; ha megcselekszik, mi követ­kezése leend? mivé lenne a’ köz vagyon? Ám, ők meg­támadnak bennünket; ’s most egy pénzetlen izlandi mez­telen lábakkal gőzösön Manchesterbe érkezik, ott egy cso­port szegény földit összecsödit, ’s ha újságot kérdeznek tőle a’ hazából, majd igy mesél nektek: ,,a’ te apádat egy dragonyos levágta, — a’ te anyádat egy rendőr agyonlőt­te, — a’ te nővéredet — nem — nem mondhatom el mi lett belőle.“ ’S ha ezt a’körülállóknak elbeszélte, ám, akkor Peel lássa, hányfelé fog tűz támadni az angol gyá­rakban. Nem; ők nem merészlendenek bennünket lekon­­czolni; a’hóhér meg fog csalódni; ők kénytelenek lesz­nek bennünket kihallgatni, ’s az ügyet velünk jogszerü­­leg elintézni.“ Illy beszédek term­észetesen roppant be­nyomást tesznek. Ehhez járul, hogy hir szerint a’ repeal a’ katonaságnál is el kezd harapózni, úgy hogy az utolsó dublini repealgyülésben nyilván kimondatott, miképen az utolsó heti repeal-kamat (7030 p.for.) katonák közt gyűlt össze. E’ mozgalmakkal t. i. összefüggésbe hozatik egy minapi katonai verekedés Manchesterben, melly alkalom­mal az ott levő izlandi köznép a’ katonákat a’ rendőrség ellen védelmezé. Az utczalázadásnak hamar vége jön ugyan nagyobb fegyveres erő és a’ hatósági személyek közbejöt­tével; de általános a’ gyanú, hogy 15-ik ezred katonái­nak és a’ Manchesterben lakó izlandiaknak összetartása nem egészen történetes, sőt hogy az egész ezred be volt vonva a’ chartisták összeesküvésébe, ’s hogy a’ tervezett kitörést szerencsére épen csak ama’ manchesteri vereke­dés előzte meg. Mikép éreznek pedig a’ chartisták az iz­landi repealügyre nézve, kitetszik O’Connor Feargol sza­vaiból, mellyet máj. 15-kén a’londoni chartisták gyűlé­sében mondott. U­­. i. kijelenté, hogy azon esetben, ha a’ harcz kutyáit a’ szegény ártatlan izlandi népre uszítják, úgy a’ chartisták, nem maradhatnak henye ácsorgók. A’ repealválasztmány felhívást intézend az angol munkások- 393

Next