Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-02-12 / 221. szám
némileg hasonló ahoz, ki templomba akarná zárni az igaz istent, hogy azután kűn az életben faragott képeinek annál korlátlanabbul áldozhassák? Ezt pedig—úgy hiszem— magáról elmondani senki sem fogja; és pedig az emancipate tárgyára nézve sem, habár — kétségkívül az én hibám miatt — az emancipatiónak már első czikkemben kifejezett fogalmazása az ő figyelmét elkerülte, ’s e’ miatt a’ helyett, hogy az emancipatiónak életviszonyainkra helyes fogalom szerinti alkalmazásában practicus igazolását könnyen feltalálhatá , a’ dolog fogalom és irány nélkül tűnt is volna fel előtte, mikép természetesen a’ következtetések is csak légben lebegöknek, vagy könnyen visszás eredményeket szülőknek látszhattak. — Helyes fogalom’s irányzat nélkül még a’legszentebb dologból is viszás következéseket lehet vonni; de épen ezért igen szükséges a’ dolgok értelme felett tisztába jönnink, főkép mindon azok olly nagyok és fontosak mint az emancipatio. És e’ tekintetből kívántam szólani e’ lapokban azemancipatio felől, habár csak eszme- ’s figyelem-ébresztés végett is; e’ tekintet alatt valék bátor e’ sorokban ismételni, némi magyarázattal, miben látom és értem én az emancipatiónak lényegét, ’s miben vélem annak fogalmát, alkalmazását határozódni;—és e’ tekintet alatt szándékom folyt mi e’czikkeket, alkalmazva már az emancipatiónak kifejezett fogalmát a’ személyes helyzeteknek és emberi állapotoknak egyik másik külön viszonyaira, mikép azt hiszem, ki fog tetszeni, hogy az átalakulás, melly mindazon viszonyokban inkább vagy kevésbé észrevehetőleg, de szünet nélkül történik , ’s mellyet kormányozni képes csak, de nem akadályozni bármelly hatalom,— ki fog tetszeni, mondom, hogy ezen átalakulásnak annál okszerűbb , jótékonyabb módja ’s eredménye leend, ’s processusa által a’ jelen fenálló helyzetekbeni jogok és érdekek megtámadva vagy sértve annál kevesbbé leendnek, minél nyilvánosban fogják az emberek elismerni, ’s minél őszintébben követni az emancipatio érintett elvét ’s fogalmát. Akár — hogy példákat hozzak elő — a’ cselédek sorsa ’s az úri hatalom szabályozása iránt kelljen a’közhatalomnak intézkednie , — akár a’ munka körül, mellyet egy ember a’ másiknak számára viszen véghez, legyen a’ föladat, hogy egy részről az emberi erők elhanyagolásának ’s elpazarlásának eleje vétessék; más részről pedig megóva legyen a’ társas élet az önsaját czélt és annak eszközlésére utat módot kereső vágynak kicsapongásaitól, mellyek épen a’ munka körüli viszonyokban tűnnek föl olly kártékonyan az egyik, mint czélt tévesztve a’ másik részre; vagyis más szavakkal, hogy a’ munkában, és pedig a’ leganyagibban és durvábban is , nemcsak annak, ki a’ munkát téteti, hanem annak is, ki azt teszi, önsaját czél legyen engedve ’s kitűzve; és ennek eszközlésében ezen utóbbi is a’mint előmenetelt, úgy megnyugvást találjon.— Criterium pedig minden illy állapotban az emancipatio elvére nézve, hogy az eredmény mind a’ két fél érdekének megfeleljen. Ilvekről azonban, mint mondám , részletetesebben más alkalommal.— Bár mind azok, kik az emancipatióban valamelly rémképet keresnek, ’s az ellen határozatlan fölfogások után fölgerjednek, annak mibenlétével valódilag megismerkedni igyekeznének és feltűnését az élet egyes tárgyaiban elfogultlan szemlélnék. — Bizony igen sokan, kik azt határozatlan, tudja iste vele mit mindent összezavaró fölfogás után kárhoztatják , a’ tiszta alakjában megismertnek meleg barátivá, hű követőivé válnának.— Ifj. Bezerédj István. — A’ királyi városok a® országygyűléseit. Elmondok az okokat, mellyek valószínűvé teszik, hogy ha a’jövő országgyűlésre a’ kir. városok akkint küldenék ’s utasitnák követeiket, mikint Fejérvár tenni késznek nyilatkozott, ’s ezen dicsőséges polgáriasságra támaszkodva, egyenkint teljes tökéletes nyomatékú szavazatot követelnének, még a’ városok ügyét a’ nemzet közérdekében legmelegebben pártoló megyék is kényszerülve lehetnek rokonszenveket közjogi fontos nézeteknek alárendelni, ’s azt mondani, hogy a’ jelenlegi jogtalan sőt gúnyos állás megváltoztatása csak törvény által történhetik. — Előre látható, hogy a’ dolognak ezen fogalma, minő ellenvetéssel fog ostromoltatni,— azzal tudniillik, hogy a’ királyi városok nem uj jogot követelnek, tehát szavazataik rehabilitatiója végett nincs uj törvényre szükségük; tettlegettettek ki a’ törvényes állásból, tehát tettleg kell visszahelyeztetniök; mert az 1608. 1. t. sz., melly a’ kir. városoknak szavazatjogot ad, nincs eltörölve, tehát jogszerűség kívánja, hogy az teljesítessék. Nem akarunk legkisebb ellenvetést is tenni ezen nézet ellen, de szükségesnek tartjuk, hogy tisztába jöjünk aziránt, mi volna annak következése, hahogy a’megyei követeket a’ városi követek e’térre vinnék? — Legöszintébb barátaik, de ött magok sem talthatnának e’ kívánatra más alapot, mint a’sarkalatos 1608. 1.czikket, és azon újabb törvényeket, mellyek által egy vagy más királyi városnak az országgyűlésen ülés és szavazatjog adatik. Igen, de az 1608. 1. sz. koránsem ad minden kir. városnak ülést és szavazatot, hanem csak azoknak, mellyek Ulászló VII. d. 3. czikkelyében elszámlálvák; a’ többiekröl azt mondja, hogy állapotuk a’ törvényköny reformjára halasztatik (reliquarum civitatum liberarum status resieitur ad emendationem decretorum); tehát csak az Ulászló Vll. decr. 3-ik czikkelyében elszámlált, ’s a’ későbbi törvények által országgyűlési üléssel és szavazattal felruházott kir. városok hivatkozhatnának törvényekre, ’s kívánhatnák azoknak minden újabb törvény nélkül végrehajtását. — Már pedig Ulászló VII. t. 3. czikkelye csak nyolcz kir. várost számlál « (sunt igitur oeto cigitates liberae) ’s későbbi törvények csak 16 városnak adnak országgyűlési szavazatot. — Ez az egész. •— Ellenben van 17 ollyan város az országgyűlésen, melly említetik ugyan a’ törvényekben , de részint nem mint királyi város, részint mint ilyen ugyan, de országgyűlési üléssel és szavazattal törvény által soha fel nem ruháztatott; van továbbá 5 ollyan város az orsz.gyűlésen, mellyeknek az egész törvénykönyvben még csak neve sem fordul elő; végre még egy ollyan is van, mellyröl csaknem azt mondhatnék, hogy tőle az országgyűlési jogot a’ törvény megtagadja. — így áll legalább a’ dolog a’ törvénykönyv szerint. Kovachbb vestigiumai nem változtatnak e valamit ez állapoton? e’ pillanatban meg nem mondhatjuk. — És most kérdezzük : akadhatna e a’ kir. városok között avvagy csak egy is, a’ melly saját szavazatának bármi tökéletes mértékbeni rehabiltatióját, ennyi társainak de csak egyetlenegy társának is sérelmével lealacsonyitásával akarhatná megvásárolni. — Midőn mi legelőször említők, hogy a’ királyi városok ügyét nem tanácsos régi törvények avas obseuritásaiba viszszavezetni, voltak emberek, kik nagy lármával föltámadának, mondván, hogy ez forradalmi elv, ez tiszteletlenség a’ törvény iránt. — Véleményben tévedni emberi dolog ; de ha ki véleményét tényre építi, annyit mindenesetre megkívánhatni tőle, hogy a’ tényt ismerje, a’ mellyröl beszél; mert nagyon csudálatos színbe kerül, ha törvényre hivatkozik, ’s valaki a’ törvényt fejére találván olvasni, kisül, hogy abban egészen ellenkezője van annak, mint a’ mit gondolt talán ? — nem, hanem álmodott. — Ők magokat conservativeknek nevezik, ’s ha szerintök menne a’dolog, 23 kir. várost kellene a’ követi székekről leconserválniok. — — az egek őrizzenek illy törvényszerűségtöl minden jámbort! Hahogy a’ jövő országgyűlésen a’ választási módnak Fejérvár javaslatához képest gyökeres változtatása következtében, minden új törvény hozatala nélküli rögtönös rehabilitatio sürgettetnék, a’ fentebbi nehézségek alkalmasint elögördittetnének; ’s igy mi azokat azért hoztuk fel, hogy vagy megczáfoltassanak, vagy pedig ösztönül szolgáljanak, a’jövő országgyűlést nem az egy test tagjai közti criminatiókkal ’s recriminatiókkal kezdeni, hanem a’ gyakorlatilag eredménytelen ’s meddő vitatkozást kerülvén, vállat vállhoz vetve, iparkodni a’ kérdésnek törvény általi haladéktalan megoldásán; mit hogy czéltalan ingerültségek ne akadályozzanak , minden igaz hazafinak tisztán kívánnia kell; mert a’ városok kérdésének az események mindinkább nagyobb fontosságot adnak, úgyhogy mármost is bízvást elmondhatnók: e’ kérdés átalakulásunkra nézve életkérdés. — A’ szavazatarányról más alkalommal. Figyelmeztetés. Mai Értekezünk közli a’ Jégverés ellen kölcsönösen biztositó úton alkotott magyar egyesület alaprajzát, jövő számunk pedig közrendi alapszabályait. — Engedjék tisztelt olvasóink kérnünk, hogy azt szives figyelműkbe ’s buzgó részvétökbe ismételve ajánljuk. Erdélyi országgyűlés. Jan. 11-ki orsz. ülés. Miután ő felségének a’ magyar nyelv ügyében dec.22-kéröl költ’s az augustus 1-e napján költnek tartalmához ragaszkodó k. leirata felolvastatott , ’s kéziratra bocsáttatott; — az országos muzeum , nemzeti színház és orsz. tanácskozási terem került napirendre; — ’s e’ tárgy az, mellynél a’ szász követek ellenvéleményt adtak be, a’ felírás mellett szintúgy ő felségéhez juttatandót, ’s általa harczot és háborút idéztek elé, mellynek kénytelensége olly kórállapotot fedezett fel, melly fölött fájdalommal telik el a’ hazafi szív; mellynek azonban elvégre is véget kell szakítani, mert az nem lehet hogy a’nemzeti lélekn e’viszonozás mirigye soká dúlni megengedtessék. — Az országos RR. hosszabb, ’s ingerült, és méltán ingerült,vitatkozás után ekép határoztak: A’ kérdés alatti ellenvéleményben előforduló ezen szavak : Inclyti constatus, valamint az azt beadó követeknek nevök aláírása ebbe tett ezen kitétel: Deputati nationis saxonicae — a’ RR. és RR. előtt azon aggodalmat szülik, hogy a’szász törvényhatóságok követei polgári alkotmányunk ellenére magukat az országgyűlésen egy ollyan külön statusnak tekintik, mellyröl az országgyűlésének az ő megegyezésökön kívül végezni joga nem lenne, a’mint azt nem csak ellenvéleményük rendében, de a’mostani vitatkozás folytában is kijelentették; ’s jóllehet a’ fenebbi kitételek a’ formasághoz tartoznak, azok alatt mégis a’ KK. és RR. a’ polgári alkotmányunkkal anynyira ellenkező curiatum votum veszedelmes elvét lappangani találják, annálfogva meg is határozták, hogy annak belső érdemébe legkisebb ereszkedés nélkül, azon ellenvélemény mint ezen alakjában el nem fogadható, az azt beadó szász követeknek törvényes forma szerinti megigazítás végett, visszaadassék, annyival inkább, mivel ez az országgyűlési gyakorlattal, és legközelebbről a’ magyar nyelv iránti törvényczikk ellen csakugyan általok beadott ellenvéleményekben követett modorral is merőben ellenkezik. Erre Szebenszék egyik követe, Konrád Vilmos, nyilvánlá , hogy azt teljességgel vissza nem veszik, hanem ezen határozat ellen óvást és folyamodást jelent, mit pártoltak: Schreiber Simon, Schvarcz János, Marienburg József és Löw János is. A’ RK. és RR. az ellenvéleményt itélőmester Gálfalvi Imrének letették, ’s egyszersmind kijelentek, hogy az óvás és ellenvélemény törvényességét elismerik ugyan, de törvényhozási tárgyban országos határozat ellen recurrálni nem lehetvén, ezen folyamodás jelentésnek semmi alkotmányos értelme nincs. 98 jan. 12-ki ülés: Beszterczevi déli követe, Regius János, kinyilatkoztatá, hogy a’ szász törvényhatóságok több követei által beadott, ’s a’ formaságok mellőzéséért megigazitás végett visszaadatni határozott, de még eddig vissza nem vett ellenvéleményt az azt aláírt követek némi igazítás végett készek visszavenni; a’ KK. és RR. elvárják, hogy óhajtásuknak mennyire kívánnak a’ szász követek eleget tenni, addig is az ellenvéleményt megigazitás végett visszaadatni rendelek. Ezután jelentés létetett a’ kormányszék észrevételeiről, miket az országos múzeumról szóló t.czikk iránt tön — mellyekben a’ KK. és RR. is megegyeztek , hanem a’ mennyiben a’ kormányszék az insurrectionalis fundusra nézve azon észrevételt tette, hogy annak mennyisége még tisztában nincs; mert ellenkövetelések az ellen is forognak fel; a’KK. és RR. előbbi határozatuk mellett maradtak , ’s a’ kormányszék által sem akadályozott felírást felküldés végett letisztáztatni rendelék. — Majd a’ szemelvények ’s némelly indítványok fölvétele iránt némi előleges rendelkezések tétetvén, mások sorozatra utasittatván, az ülés eloszlott. Jan. 13—ki ülés. Jegyzőkönyv-hitelesítés után elnök önmaga jelenti, hogy a’ múlt ülésben igazítás végett viszszavett ellenvélemény némi módosítással ismét beadatott; a melly ellenvélemény felolvastatása elkezdődvén, a’ KK. és RR. úgy látták, hogy azon törvényes kívánatnak, mellyet a’ jan. 11-ki ülésben felfejtettek, a’ szász követek eleget nem tettek; ugyanis abban a’ constatus nevezettel való elést újból meghagyták, ’s minthogy az által az ahoz való szoros ragaszkodásokróli nyilatkozatukkal tiszán bizonyítják , miszerint czéljok nem kevesebb , mint a’ nyilván tilalmazott és alkotmányunk sarkelveivel merőben ellenkező curiatum votumnak közvetlegesen nyitni utat. A’ mi pedig a’ különvélemény alá tett aláírást illeti, a’ kifejezést: Deputati nationis saxonicae, megváltoztatták ugyan, ’s ezáltal a’KK. és RRnek ebből vett aggodalmait elenyésztették, fenmaradván mindazáltal az elsőre nézve aggodalmuk; annálfogva a’ KK. és RR. ezúttal is ragaszkodva előbbi határozatukhoz, azt, mint a’ jelen törvénytelen alakjában el nem fogadhatót, megigazitás végett újból visszaadni határozták. Melly alkalommal Szebenszék követe Schreiber Simon egy nyilatkozatát kívánta jegyzőkönyvbe íratni, miszerint kijelenti, hogy ha ellenvéleményöket a’ BR. el nem fogadják a’ constatus szó használásáért, úgy világosan tanúsítják, hogy — a’ szász nemzet — nem lenne része az országgyűlésének. Mivel tehát illy határozat által a’ szász nemzet alkotmányos élete koczkára jut ’s a’ törvényhozás mezejéről eltiltatni intéztetik, a’ szász nemzeti gyűlés határozatánál fogva kijelenti, hogy a’ felküldendő törvényezikk megerősítésére a’ nemzeti pecsétet nem adhatja. Ezen nyilatkozatára Szebenszék követének, elnök önmaga előre bocsátván, hogy ezen dolog igen szokatlan fordulatot vett, midőn a’ KK. és RR. többsége meghatározván azt, mit jónak látott, melly jogával eddig is igy élt mint most, az ellen a’szász törvényhatóságok követei, olly alkotmány-ellenes tettet követnek el, midőn a’ pecsétet kiadni nem akarják, melly minden törvényeinket sérti; mielőtt azért ezen tárgyat a’ KK. és RR. vitatás alá vennék, hivatalosan felszólítja a’ szász követeket, hogy ezen határozatuktól elállva a’ pecsétet, mellynek előadásával kötelesek, adják elő; mindenesetre pedig, mielőtt vitatkozásra menne a’dolog, adjanak erre feleletet, ’s fontolják meg azon kedvetlen állását a’ dolognak, mellybe e’ részben helyheztetett. Mire a’ szász követek újból is kinyilatkoztatván, hogy a’ pecsétet kiadni nem fogják, ’s ebből élénk vitatkozások támadván, elnök önmaga felszólítja a’ KK. és RKet, hogy miután a’ jelen tárgy, fontossága és szokatlansága által úgy meglepte önmagát, hogy annak czélszerű elintézésére előleges megfontolás lenne szükséges, jónak látja, hogy ezen tárgy a’ jövő ülésig félre tétetvén, engedtessék ide komolyabb megfontolásra, egyszersmind azon reményét fejezvén ki, hogy ezen idő alatt szász követek is bővebb fontolóra vévén azt, mit tenni kivánnak, azon tettől önkénytesen el fognak állani, és igy ezen kedvetlen vitatkozásnak talán csendes utón vége szakadhat. Erre a’ KK. és RR. a’ jelen tárgy feletti tanácskozásokat félbeszakasztván, ezen tárgyat a’ jövő ülésig bővebb megfontolás végett függőben hagyni határozták. (Érd. Hir.) Mesjei Ilolgnk. Vesanrém. febr. 7. Tegnap kezdődött közgyűlésünkre az országgyűlési utasitások tárgyaltatása volt már a’ múlt közgyűlésről kitűzve; elnök első alispánunk a’szokatlan számmal megjelent közönséghez intézett üdvözlő beszédével nyitván meg az ülést, általános tetszés közt érintő azon közkívánatot, hogy a’ választmány által eddig beadott utasítások pontjai közül mindenek előtt a’ házi adó elvállalása ’s az ősiség eltörlése vagy korlátozása iránti javaslatok vétessenek föl. Miután az utasításokat készítő választmány elnöke, kir. k. F. A— ur, a’ nemesség figyelmét századok óta gyakorlott alkotmányos Szabadsága körüli őrködésre , és igy az adózás el nem vállalására , valamint az ösiségnek is épségben tartására felhívta volna: nem lehetett egyebet hallani a’ nem adózunk és nem fizetünk harsány kiáltosoknál; pedig egy részben eszközül használva ’s elvezetve, ollyanok is kiáltozának, kik többnyire adózó telken lakván, mint már adózók, a’házi adó aránylagos együttviselésének elvállalása által némi könnyebbséget nyertek volna; — ügyes tapintató első alispánunk a’ huzamos ideig tartott lárma lecsilapitása után kötelességének tartotta előadni, hogy miután a’ nála ez alkalommal bizodalmasan megjelent nemes