Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-03-12 / 229. szám

München. A’ kán '* több utána bajor képviselői kamarának febr. 18- következő napokon tartott üléseiben dr. Weningnek általános polgári törvényhozás iránti fontos indítványa volt tanácskozás alatt. Az indítvány oda megy ki, hogy a’ király egy törvényhozási biztosság összehívá­sára keressék meg, ’s a’ javaslatok 1-ször egy az egész királyságra kiterjedő köztörvénykönyv kidolgozása,— 2-or egy általános váltó- és kereskedési törvénynek ’s legalább a’ rajnán inneni három kormánykerület részére váltó és kereskedési törvénykezési rendszernek elkészítése,— 3-ot ugyan az említett kerületekben a’ peres és nem peres ügyekbeni törvényes eljárás ’s a’ törvénykezési költsé­gek meghatározása iránt, minél előbb életbe léptessenek. Mielőtt az inditvány feletti tanácskozások eredményéről szólanánk, nem lesz érdektelen a’ lipcsei Alig. Zbng. mün­cheni levelezője után megemlíteni, mikint áll a’ törvény­hozási ügy jelennen Bajorországban, ’s minő eredményt lehet várni az indítványból. Az úgynevezett köztörvényen, Code Napóleonon, porosz köztörvényen és Maximilian codexén kivül van még az egész bajor királyságban 50 külön tör­vényrendszer. Frank tartományban a’ hány tekintélyesebb nemes család volt a’ középkorban, ’s a’ hány szabad vá­ros , annyi különböző jogok maradtak föl azon korszaktól mai napig. Ebből természetesen egész országra zavar és kár háramlik, csupán a’ rabuláknak nyílik bő mező huza­vonája, melly alatt leginkább a’ nép szegényebb osztálya szenved. Ezen jogzavarnak a’ közjóra felette káros hatá­sát az országban minden értelmesebbek, maga a’ kormány is elismeré, ’s megszüntetésére több kísérletek tétettek. Biztosságok neveztettek a’ különféle jogoknak megvizsgálá­sára , és osztályozására, egyes férfiak általános törvény­­könyvek kidolgozására; végre az 1818—ki alkotmánylevél Sajt pzimének 7-ik szakaszában határozatkép kimondatott: a­­ n­y­elv máfirban egy ős ugyanazon polgári és bünte­kerültek. 1831 és 1834-ben a’ kormány czélszerű javaslata el nem fogadtatott. Illy körülmények közt a­ tárgy most ismét szőnyegre kerülvén, a’ helyett hogy a javaslat az alkot­mány szellemében, az egész királyságban egyenlő törvé­nyek és törvénykezési rendszer behozatalára történt volna, a’ fentebbi alakban létetett az, a’ rajnáninneni tartomá­nyokat az egész országtól az alkotmány szellemének s a közvéleménynek ellenére elkülönözve ; később ezerféle­kép módosíttatott, ’s az egész országra kiterjedő, a’ raj­nai kerületekre nézve mégis különböző törvényhozási ja­vaslatoknak német hosszadalmassággali összezavarása után határozatta jön , hogy a’ király az egész országot illetőleg általános polgári és büntetőtörvénykönyv, váltó- és kereskedési törvényrendszer, törvénykezési költségsza­bályok iránti törvényjavaslat előterjesztésére, —­­a’ rojnán­inneni kerületeket illetőleg pedig mind a’ polgári, mind a’ büntetőperekben törvényes eljárási új rendszernek beho­zatalára megkeressék. Továbbá hogy a’ képviselői kama­rának kívánsága a’ király előtt kijelentessék, miszerint az az igazgatást a’ törvénykezéstől elválasztatni, ’s a’ fölebb­­viteli törvényszékeknél, nehogy az ügyek hátramaradjanak, az idősebb járulnékoknak és segédeknek ösztönül évi dí­jat rendeltetni óhajtana. Drezda. A’ szász képviselői kamarában a’ zsidók kérelemlevele ’s a’ választmánynak erről benyújtott véle­ménye részletes vitatás alá kerülvén, Sachse követ soron kivül az ötödik pontot (a’ tilalom megszüntetését, misze­rint zsidó mesterembereknek idegen készítményekkel ke­reskedni eddig nem volt szabad) javaslá mindenek előtt IVEIflETFOIID. fölvétetni ’s eldöntetni, azt állitván, hogy sokan vannak, kik ő hozzá hasonlóul a’ 3-ik pontra szívesen szavaznának, ha ezen 5-ik félrevettetnék. A’ javaslat elfogadtatott, ’s az említett 5-ik pont vitatás alá vétetvén, miután Eisen­­stuck alelnök ’s többek által kifejtetett volna, hogy az 1838-ki törvénynek a’kézi mesterség-üzés megengedésé­nél nem vala egyéb czélja, mint a’ zsidókat a’ kereske­déstől valamennyire elvonni, e’ czél pedig idegen készít­mények eladogathatása mellett el nem éretnék: 38 szava­zattal 21 ellen elvettetett. A’választmányi javaslat 3-ik pontja a’ zsidó kézművesek számának szaporítását illető­leg: 39 szavazattal 19 ellen keresztülment, ’s még csak a’ 4-ik pontról lévén szó, hogy a’ zsidó mesteremberek­nek szabadjon keresztény inasokat felfogadni, miután e’ kérdés vallási szempontból megvitattatott volna, a’ választ­mány javaslata elfogadtatott. (Lipcsei Alig. Ztg.) OROSZ BIHODNi­ll. A’ sziléziai catholicus lapok hű fordítását adják az orosz czár beszédének, mellyet az 1842-iki September 1-jei audientia alkalmával Sz. Pétervárott a’ lengyel ca­tholicus püspökökhöz intézett. „Azért híttalak titeket Szt- Pétervárra — úgy mond — hogy a’ catholicus egyháznak oroszországbani állapotját veletek tudassam, ’s hogy a’ sz.-pétervári collegiummal, melly igen kedvem szerint cselekszik, megismerkedjetek. Ne gondoljátok, hogy én vallástok ellen ellenséges szándékkal vagyok; tudom, hogy ezt veletek sokan elhitetni akarták; ismerem a’ nyomorult rágalmazókat, ’s hatalmamban volna azokat semmivé tenni, de ez császári méltóságommal nem egyezik.“ Itt e czár­­sága erősíti, hogy ő is catholicus, csak hogy nem egyesült görög, ’s a’ papokat emlékezteti kötelességükre, mellyet azoknak mind a’pápa, mind vallásuk parancsol, tudnillik, hogy fejedelmöknek engedelmeskedjenek. „Még egyszer ismétlem — úgy mond — hogy ha a’ papság nekem enge­delmeskedik, számíthat hatalmas pártfogásomra, ’stb. — (Lipcsei Alig. Zing 1 TÖUCHBIRODALOMTI. A’ pesti szerb lap a’ török határszélekről febr. 23-iká­­ról különös dolgokat közöl, mellyeket annyiból lesz jó megemlítenünk, hogy némi fogalmunk legyen a’ tartomá­nyi török pasáknak bánásmódjáról a’ keresztény lakosok ellenében.“ A’ múlt őszszel a’ mosztari vezér Rizvan bég a’ czernagorai püspökkel *) békeségre lépett. Ezen bé­ke egyik pontja az volt, hogy a’ vezér és a’ püspök a’ szökevényeket kiadják egymásnak kölcsönösen. De a’ tö­rökök a’ béke idejét azzal töltik, hogy a’ püspöktől nem lévén okuk tartani, mig a’ kötött béke ideje lejár, kisze­melik a’ legnagyobb befolyású embereket, ’s titkon vagy nyilván kivégzik ezen árnyékvilágból, így ölette meg a’ vezér nem rég a’ neves zinai birót ’s másokat. De ez kis­sé lassú útt levén, a’ múlt karácsoni napokban, mellye­ket minden buzgó óhitü otthon szokott megünnepelni, 28 török hóhért elküld a’ városokba , 20—25 megölendő férfi névsorával, de hogy maga ne láttassák működni Asszán trebinyei bég által osztat parancsot nekik. Ez egyszer azonban a’ törökök megjárták, mert midőn a’ vidéken egy Polity nevű hazafit megölendők voltak, az egész hely­ség, sőt tájék fölkelt ellenök,’s életök veszélyeztetése közt vonultak haza. A’ karácsoni ünnepek elmúlván, fölmegy 24 lelkes férfi Asszán béghez, ’s megkérdezi: mi okból ütöttek fegyveresen a’ törökök békés lakaikba? Asszán befogatta mindnyájokat,’s csak több nap lefolyta után, mi­dőn lázadástól kellett tartania, eresztgette el őket lassankint. *) Nem kell felednünk hogy a’ püspök ur nem csak lelkiekben ura Czernogorának. A’ mostani püspök még fiatal, ’s néhány év előtt kenetett fel Pétervárott. — Közlő. 229. szám. (262) Hivatalos tudósítások. Árverési hirdetés. (1,3) Sándor János és neje Dózsa Sára csődtömegéhez tartozó, 's Ujszőnyött mirgos Zichy grófok hatósága alatt levő egy nagyobb és külön hét kisebb ház, — továbbá csinos présházzal ellátott hat kapás szőlő­t. 1843. évi április 19kén nyilvános árverés utján a’ hely­színén eladandó leszen. Komáromban martins­zkén 1843. Foghtay Zsigmon­d, tömeggondnok. (223) b­irói árverés. (223) Tek. Heves megyében kebelezett gr. Pongráczné született Kállay Józsefától birói foglalás alá vett Szentgyörgyi puszta és Szentimre helység 1/60 része, melly mérnöki felmérés szerint 228 majorsági holdakat részen, hozzá tartozó épületekkel együtt folyó évi április lső napjának dél­előtti óráiban a’ hely­színén Szentimrén tartandó közárverés utján az 1832/36. 15 dik törv. czikk. értelmében el fog adatni. Balog, János* szolgabiró. (185) (3, 3) Árverési hirdetmény. Tek. Pest megyében fekvő Nyáregyházi és Csévi pusztabeli, ’s összesen 148*/* holdakat tevő Hangyás Dávid féle csőd alatti részjószág, — mellyböl 23 hold már be van vetve, a’ hozzá tartozó épületekkel és a’ felső-nyáregyházi köz legelőhözi jussal együtt e’ folyó 1843. észt. sz. György naptól számlálandó három egymásután következő esztendőkre, a’ i. e. martini­ 19-én dél­előtt 10 órakor Pesten a’ as megye házánál, a’ pertárban közárverés utján haszonbérbe fog adatni. (207) Birói árverés. (3,3) Seyffert Antal ur részére mélt. gróf Wartensleben Ágoston ur ellen hozott birói ítéletének következésében múlt 1842. évi junius 10kén történt végrehajtás alkalmával birói foglalás alá vett, Pest vármegyében kebelezett Farkasdi pusztához tartozó 15 hold szántóföld , ’s a’ körülmények­hez képest még több földek, s. 1843. évi martius 30-án, reggeli 10 órakor kezdendő birói árve­rés utján fognak eladatni; a’ venni szándékozók a’ senkitett határnapra ezennel meghivatnak. Pesten február. 25-én 1843. Bőd Dániel, végrehajtó biró. (197) Birói árverés. (3,3) Néhai Pirczel Ádám csődtömegéhez tartozó ingó, ezüst féle ékszerei, tek.­ni Tolna vár­megyében fekvő Bonyhád mvárosában levő curialis háza, egyéb épületei, majorsági földjei, rétjei szőlei, jobbágyi, ’s kisebb kir. haszonvételei, az alulírt alispáni bíróság által f. 1843. évi április hónak 18dik napján nyilvános árverés utján ugyan Bonyhád mvárosában lesznek eladandók. Döry Gábor, tek. és Tolna vármegye első alispánja. (222) Váltótörvényszéki idézés. (3,3) Rosenfeld József váltóadós tartózkodása helye tudva nem lévén, a’ V. T. II. r. 214. §. ér­telmében nékie a’ pesti váltótörvényszék előtt, a’ Novotny Mária által ellene indított 215 po­ntnyi váltó ügyében tárgyalás végetti megjelenésre folyó évi április tikének reggeli 9 órája ezennel ki­­tüzetik. Költ Pesten az e. b. váltótörvényszék 1843. február. 27-én tartott üléséből. C­S C­­l­ö­k. 1963. Veszprém vármegye polgári törvényszéke Neuman Sámuel pápai zsidó hitelezőinek csődületére f. évi martius 20dik napját tűzvén ki határidőül, tömeggondnokká Tóth Lajos ura­dalmi üévviselőt, perügyelővé pedig Mikovényi Ignácz hites ügyvédet nevezte ki, ugyanez kihirdetés végett megiratik. Költ­­öjtelő ha­­dik napján 1843. évben. 1964. Pest városa tanácsa jelentése szerint Stockinger József és Katalin hites társak ellen csődület határozván, az illető hitelezők megjelenésére f. évi martius 27dike tűzetett ki határnapul, perügyelővé Szécher Mihály hites ügyvéd neveztetvén. Mi is kihirdetés Végett tudtul adatik. Költ Bőjtelő ha­tdik napján 1843. évben. 4220. Selmecz városa tanácsa jelentése szerit, Szlamky­ György vagyonában megbukott polgár ’s mészáros ellen csődület határoztatván , az illető hitelezők megjelenésére f. é. martius 29-ike határidőül tűzetett ki, tömeggondnokká Kachelmann János tiszti ügyvéd neveztetvén, mi is szokott kihirdetés végett megiratik. Költ Boldogasszony hó 31dik napján 1843. évben. 4224. Trencsin városa tanácsa jelentése szerint, és Kostyál Pál és hitese Berták Mária ellen indított csődületi per megszüntetett. Mi is f. é. januar. 3kán 552. sz. a. kelt körlevél folytában kihirdetés végett ezennel megiratik. Költ Boldogasszony ha 3­­dik napján 1843. évben. Martius 12-én 1843. (256) Dicséretesen ismert (15­3) mosdó viz , úgynevezett herczegnéviz, Renard Auguszt — előbb Jean Bigottól Parisban. E’ csodálatos folyadék fényes hatásinak előidézése végett, a’ közönséges mosdás után csak fel kell rázgatni a’ vizet, szivacsot vele megáztatni, ’s ezzel a’ bőrt egyformán végighuzni meg­torlás nélkül. ’S illy móddal bőrünket késő öregségig folyvást fehéren, simán, tisztán és gyön­géden megtarthatjuk. Azok pedig, kiknek bőrén némi szennyek vannak, naponkint több ízben hasz­nálják e’ vizet a’ mondott mód szerint, hogy annál gyorsabban meneküljenek mindenféle mocsok­tól, szeplőtől, himlőtől — mert e’ viz a’ bőrön semmi tisztátalanságot el nem szenved. Egy üvegcse ára 48 p. kr. é s valódilag kapható Lueff M.nál, Pesten, martiusban 1843. hajó-utczában „Minervához.“ 42* De boton még most is fogva ülnek, kiket semmikép sem akar szabadon ereszteni. Hogy azonban a’ zavartól mene- ttedhessék, Mosztárba ment a’ vezérhez, tőle taná­csot kérendő. M’kor tér vissza és milly hírrel ? bizonyta­lan; de hogy a’ hét nemes fogoly börtönben szenved, bizonyos. A’ vezér mindjárt a’ békekötés után ezer és né­hány száz erszénynyi adót vetett a’ rájákra, hogy a’ költ­séget kifizethesse. A’ trebinyei járásra kétezer tallért rótt, ’s a’ szegényeknek házaik adatnak el, ökreik fogatnak ki az eke elöl, hogy az adó kiteljék. Szivem fájdalma nem engedi többet írnom.“ Kereskedelmi ii­rek, hazánkul il­letők* London, jan. 8. 1843. A’ magyar kender­­küldem­­ényt árverés utján ma adtuk el, tonnáját (20 angol mázsa , 162/s magyar) 26 és 29 font sterlingen (251 frt 20 kr — 280 frt 20 kr­p.). Keresztülvizsgálván a’ gön­gyölegeket (Ballen), azokat kivül sokkal jobbaknak találtuk mint belül, ’s az egész nem lévén jól gerebenezve, sok csepű és kócz maradt közte, mi is azt okozta, hogy a’ magyar kender minemüsége az orosz kender harmadik osztályzatába esett. Ha a’ magyar termék az orosz ken­derrel minemüségre nézve a’ versenyt kiállaná, következő árakat kaphattunk volna: tökéletes tisztán kigerebenezett kenderért 31 f.st. 15 sh. (317p.frt 30 kr), kevesbbé kige­rebenezett kenderért 29 f.st. 10 sh. — 30 f.st., félig kigere­­benezett kenderért 28 f.sz. 5 sz. 28 f.sz. 30, egy tonnát értve. Küldjenek kegyetek erősebb kendert, figyelmöket fő­­kép arra fordítsák, hogy az puha, hosszú ’s jól kigerebe­nezett legyen, ’s igy a’ nyereségen fölül, még az orosz kenderreli versenyezésnek kiállására is számolhatnak. A’ kender hazánkban vásároltatott tavaly a’ bötermés és olcsóság alkalmával két helyen mázsája . 9 p.frton fuvarbért, biztosítást, provisiót és más költ­ségeket egész Londonig hozzá számlálván . 3­0 került 12 pfrtba. Londonba szállítva, ott mázsája a’ fentebbi ár és a’ font sterling 9 p.frt és 40 kros kerete szerint 12 frt 34 kron és 14 frt 30 kron kelt el pengő pénzben, és igy minden má­zsán 34 kr és 1 frt 30 kr (12­/2 percent) maradt nyere­ségül. A’ kinek tetszik, megtekintheti a’ számadást a’ szer­kesztőségnél , és e’ példa egyszersmind tanulságul szolgál hogy milly téren f­o­g a’magy­ar k­er­e­s­k­ed­el­mi társaság munkálkodni. De van e’ szép eredmény mellett egy hiba, mellyet már századok óta vetnek sze­münkre a’ külföldiek, ’s mellyböl még most sem bontako­zunk ki lelkismeretesen. Ezen hiba az, hogy ámbár a’ kérdésben forgó küldemény mutatvány végett tétetett An­gliába, az itteni eladó mégsem tarthatta vissza magát, hogy a’ csomókba csepüt és kóczot ne köttetett volna. Vaj­ha már egyszer átlátnák honosiak, hogy illy manipulatió­­val csak egyszer lehet a’ vevőt rászedni, ’s egyszeri rá­­szedéssel őt örökre elidegenitjük ! Mosony, mart. 5. Az utolsó bécsi vásár gabnára nézve ismét roszabb volt, ’s nincs is kilátás javulásra, miután nagy gyüjtelékek fekszenek még Ausztriában. Csak a’ zab kerestetik. A’jó búza kelt. . . . 5 frt 30—45 kron középszerű közönséges kétszeres . rozs árpa zab . kukoricza 5 „ 4 „ 4 „ 3 „ 3 „ 2 „ 3 „ Győrött is pang egészen a’ gabnaforgalom. 12—18 12 16— 26 30—40 15- 24 30-45 m

Next