Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)

1843-10-22 / 293. szám

sz.biró elválasztatván , e’ minőségben az elöltök fölolva­sott esküt, a’ BB. egyhangúlag sürgető kívánatéra azonnál leistették, miután részökre a’követi megbízólevél ki­adatni , e’ határozat pedig mind a’ nm. kir. személynök úrral mint a’ követi tábla elnökével, mind a’ visszahívott követ urakkal jegyzőkönyvi kivonatban tudomás végett közöltem­­ rendeltetett:" Még szintúgy érdekes reend tudni, mikint a’ járások­ban utazott, és zárt ajtóknál, minden emberi lélek kizárá­sával működött küldöttségek a’ szavazatok eredményét igy terjesztek elő: Ur­ay 3836, Gabány­i 3818, Ujfalusy 1512, Kovács 1473. Ebben nem az a’csudálatos, hogy a’ küldöttségek Uray többségét mutatták föl, hanem az, hogy Ujfalusy és Kovács illy antipathirozó küldöttségek elött 1500 szavazatot nyertek. A’ megye fölirataiban, mellyekben egyébiránt mindig az egyik párt szólott, és a’ jegyzőkönyvekben 4000 békés választó és 143 gyilkos állíttatnak egymás mellé. És íme most ama’ pártnak saját küldöttségei által folytatott szavazat vadászatban a’ 4000 szám meg nem telik, mig a* 143 másfél ezerig emel­kedik. Szövid b­ü­lcsek. Verecscenek oct. 2-iki közgyűlésére az egy­háziak közül rendkívül sokan jelentek meg, ’s pedig leg­inkább a’ magyar nyelv tárgyábani törvényjavaslat miatt; sőt két meg nem jelenhetett alesperes plane írásban küldé be ez iránti nyilatkozatát. A’ hoszszu vitatkozásnak vége az jön, hogy a’ latin nyelv megtartalik; ’s e’ végre ő felségéhez, ’s a’ bánhoz, sőt a’ főispánhoz is felírás határoztatott; egyébiránt a’ magyar nyelv rendes tanul­­mánykint tanultassék. Vita közben némellyek azt is mon­dák , hogy ha ő felsége a’ törvényjavaslattól helybenha­gyását megtagadandja, akkor megkivánandják követeik­től, hogy a’ latin nyelven szólhatási jogot a’ horvátok pél­dája szerint ők is követeljék. A’ ker.vál. munkálata a’ me­gyei kihágások iránt csekély módosítással elfogadtatott. — A’ b.­­ könyv tárgyában a’ privilégium fori Lonovics különvéleménye szerint, de még több etégéves bűnre ki­terjesztve megtartatik. A’ börtönépületeket a’ kincstár hozza létre , a’ fentartás, személyzet és rabokra kiván­­tató költségeket az illető hatóságok fedezzék, ’s azokhoz mindenki járuljon. A’ folyamszabályzási és katona-élel­mezési munkálatok pártoltattak. — A’ kir. városok rende­zése és orsz. szavazata iránti kér. vál. javaslatban csekély módosítások történtek. Többi közt a’ zsidók polgárok még ne lehessenek; az evangelicusok (természetesen a’ kap­csolt részekben) csak akkor, ha fenálló törvény eltöröl­tetnék. — Apró megye RRei sept. 25-kén tartatott közgyű­lésükön a’ halálos büntetés megtartása mellett nyilatkoz­tak, ’s ezt mind azon esetre kívánják kiterjesztetni, mely­­lyekre nézve örökös fogság határoztatott. A’ botozás, no­ha ennek is akadtak védői, eltöröltetett. A’ büntető bíróságra nézve az orsz. vál. szerkezet nyert többséget, azon hozzáadással, hogy polgári perekben is illy bíróság ítéljen. A’ megyei börtönök költségeit nemes nem­ nemes egyaránt, a’ kerületieket pedig a’ kormány viselje. Királyi városok körébül» Szabadka , oct. 10. Mióta a’ sz. kir. városok belrendezétét’s orsz.gyűlési szavazatát tárgyazó munkálat, ’s utána nyomban Pest városának körlevele hozzánk elér­kezett , nyilvános életünk szélcsendje élénk hullámzásba jött, melly f. hó 6-kán tartott követutasitó gyűlésünkben terjedelemre nem nagy, de béltartalomra szokatlanul mér­ges viharrá emelkedett. — A’ felizgatott kedélyek ez al­kalomra szánt kitörését előre gyanítva, nem kevéssé lé­pettünk meg, midőn legelőbb is orsz.gyűlési követeink utólsó jelentését, utána pedig a’kerületi választmánynak említett munkálatát fölvétetni láttuk. Ez okból’s azért is, mert az választmányilag tárgyalva nem lévén, bevett szo­­kás ellenére véleményes jelentés nélkül került elő, a’meg­kezdett felolvasást komoly szándéknak nem vehettük. — Mégis aggodalmunk már-már oszolni kezdett, mert pro­­navenit cupidis insua vota fides, midőn csak­hamar a’ belső tanács némelly egyéneinek kívánatéra he­lyette az érkezett körlevelek, köztök Pest városáé is föl­vétettek. — Lehetetlen sz ekkor keletkezett, már kezdet­ben ingerlékeny, további lefolyás alatt pedig szokatlanul zajossá vált ’s rohanva lehaladt vitatkozásoknak részle­tes leírását adnom. A’ beltanács egyértelműséggel ál­lott föl a’ pesti körlevél tartalmának ’s az általa ja­vaslat eljárásnak védelmére *), melly elnöki meg­jegyzés következtében oda lön tágítva vagy inkább ma­gyarázva , hogy a’ körlevél iránya tulajdon anya- ’s pótló utasításunkkal mindenben egyező lévén ##), követeink oda utasítandók lennének, miszerint ha nemcsak a’ szándéklott rendezés, de egyéb minden előfordulandó kérdéseknél a’ városok külön egyenkénti’s törvényben alapuló teljes mér­tékű szavazata megtagadtatnék, minden, a’ BR. tábláján imigy hozandó határzatnak ünnepélyesen ellenmondjanak, ’s a’ be­rendezés kérdésébe semmi szín alatt ne ereszked­­j­enek, sőt fölvételének is minden módon ellenszegül­jenek !)— Más részről a’ választott község ’s képviselők sorából szózatok emelkedtek, részint a’ körlevél tartalmát élesen taglalók, ’s különösen annak a’ beltanács által pár­tolt pontját kárhoztatók, részint pedig annak választ­mányhoz­ utasítását szorgalmazók.— Fölhozatott, mikint anyautasitásunk követeinknek meghagyja ugyan a’ váro­sok egyenkinti voksának sürgetését olly hozzáadással, hogy ezen követeléshez mind addig ragaszkodjanak, mig a’lehetőség’s remény legkisebb sugáraton­­m­arad; de a’ rendezésnek mindenek fölötti szükségessé­gét is elismerve, ennek fölvételét semmi feltételhez sem köti, sőt annak szorgalmazását egyenesen meghagyja; — hogy a’ szavazat sürgetése és minden alsótáblai határozat ellen intézendő ünnepélyes tiltakozás közt nagy a’ különb­ség; — hogy a’javaslati föllépés s’rendezés ügyének je­len elválasztó perezében indítványozva nem annyira a’vá­­rorok országgyűlési voksa mellett, mint inkább azoknak be­rendezése ellen látszik irányozva *); — hogy vagy semmi sükere nem teend — mi leghihetőbb — vagy ha igen, úgy nem az országyülési voksot fogja megszerezni, hanem a’berendezést megakasztani; — hogy az ország javát eszközlendő jó határzatnak ellenmondani gonosz föl­adat, — hogy ezen örökös ellenmondás, más lévén a’ követek feladása, tekintve annak előre látható sükertelen­­ségét, gú­lyt ’s megvetést szerezhet; mennyiben pedig el­lenséges indulat jelensége, botránkoztató is. — Ezek ho­zattak föl körül­belől az indítványozott föllépés ellen, mellynek pártolására a’ polgárság köréből — mennyi­re a’ nagy zajban kivehetők — határozottan legalább sen­ki sem nyilatkozott, kivévőn az ugyanazon körlevél­ben ajánlott ő felsége kegyes színe elébe küldendő számos követség eszméjét, mellyet — és pedig olly mó­dosítással, hogy az közköltségen eszközöltessék — tisz­ti főügyészünkön kívül a’ választott község egyik igen érdemes tagja is pártolt. A’ zaj tetőpontjára hágott, mi­dőn a’ határzat a’ pesti körlevél említett magyarázata tar­talma mellett elnökileg kimondva, a’ törvényes szokásban levő titkos voksolás , mellyet mindig ’s pár nappal előbb tartott követutasitó gyűlésünkben is két ízben használ­unk, megtagadtatott **); noha azt többen, köztök egy-két tiszte­letre kisztó ősz fő is, határozottan követelték, sőt midőn a’ titkos voksolásnak ezen elmellőzése ellen óvás jelentet­nék , annak a’ jegyzőkönyvbe leendő fölvétele is megta­­gadtatott. — És most, ha valaki ezen gyűlés menetét és a’nyert eredménynek kiállítási módját figyelembe veszi, lehetetlen meg nem győződnie a’ rendezés szükséges vol­táról, föltéve, hogy vannak, kik annak nélkű­lözhetését hiszik. Ezek sorába látszik Pest városának nagy érdemű tanácsa tartozni; mert körlevelében panaszkodva említi, mikint a’ harmadik rend mo­n az et­­­co-ar­isto­­craticus rendszeren alapuló eredeti szer­kezetünkből kivetkeztetni készül, minek következtében a’ negyedik rend elenyész­­tétől félhetni. Mi előrebocsátva, hogy ezen kivet­­keztetést, mellyből nem enyészetünk, hanem fölvirágzá­sunk fog serkedni, sajnos eseménynek épen nem tekinte­­nők, a’ baj főokát abban keressük, hogy semmi rendsze­res és törvények által szabályozott szerkezetünk nincsen, mellynek helyét hely , idő, alkalom ’s akarat szerint min­den szabály nélkül mindig változott ’s változó határozatok pótolják. Pedig tudhatnék, mikint absolutus országok­ban még az önkény is önalkotta bizonyos és meghatárzott formákban mozog, mennyivel inkább van nekünk a’ leg­apróbb részletekig körülirt rendre szükségünk, melly nélkül municipalis zavar igen, de m­unicipalis szerkezet nem is képzelhető. Aztán hol van szerkezetünkben a’ mo­­narchicus elem. Tán a’ polgárlevelet a’ király osztja, mint a’ nemesét? vagy a’ tisztviselőket ő nevezi ki? vagy tán a’ polgári javakban is ben van a’ jus regium latens?—To­vábbá szerkezetünket, ha volna, aristocraticusnak sem lehet nevezni. Mi, mennyire e’ részbeni önismereteink szűk köre terjed, mióta a’ középkori ököljog letű­ntével a’nyers erőszak aristocratiája elenyészett, három neműt, legin­kább divatozót, ismerünk, t. i. születés, pénz és ész ari­­stocratiáját, mellyekhez még némelly ritkábbakat, p. o. a’ vénekét, hozzá lehet csatolni. Hogy a’ m­i úgynevezett ári­­szocratiánk egyikhez sem tartozik, azt kiki átláthatja, ha akarja, sok bizonyítás nélkül is; hacsak ahoz nem számí­taná valaki, mellyel fenebb elenyészettnek mondottunk.— Mi ezen szerkezetet semmiféle rendszerbe illőnek nem tartva, miután isten bennünket ezen hazának fiaivá terem­tett (miért legyen áldott szent neve) hol a’ centráli­san kormányrendszernek nemcsak jótéteményeit , de ne­vét is alig ismerik; hol igen jó központi kormány mellett a’ közügyek rendetlenül — hogy ne mondjam roszul—ke­zeltethetnek, mit különösen napjainkban tapasztalni ke­­serédes gyönyörűségünkre elég alkalmunk lehet; a hol helyhatósági be­rendezés által nemcsak a’közügyek jó kor­mányzása, mit más után is lehetne elérni, hanem létünk veszélyeztetése nélkül el sem utasítható, ’s békés utón eszközöltetni kívánt reformok létrehozása is szándékolta­­tik. — szeretnénk velőket rázó szónoki tehetséggel bír­ni, hogy világosan megmutassuk polgártársainknak, men­nyire lennénk magunk is, hazánk is veszélyeztetve, ha a’ rendezés ügyének, melly centráliséit országokban másod rendű kérdés lehet, szerencsés megoldását akár a’ javas­lott tiltakozás, akár a’ vitatkozásoktóli visszavonulás által dugába döntenék! — Azonban ne higyje senki, hogy — ámbár a’ közlött határozat ellenkezőt tanú­ít —hatóságunk a’rendezés eszméjét egész terjedelmében ellenzené. Mit előre is gyanitánk, ’s mit azóta nyert magányos közlemé­nyek után bizton állíthatunk, a’ restauratio elvének a’köz­hatalom administrationalis­ágára is minden megszorítás nélkül ’s visszahatólag is javaslati kiterjesztésű azon bot­ránykő, mellyen a’rendezés kérdése nálunk hajótörést szenvedett. Mi ezen körülményt annál sajnálatosabbnak tartjuk, mert habár a’ stabilitás elvének részünkröli vé­delme önzés színében jelennék is meg, azt mégis nyomós okokkal védeni lehetett volna, ’s tán nagyobb sükerrel, mint a’ rendezés eszméjének egészbeni kitagadása által. Hiszen csak ez után lehetne alkalmunk e’ részbeni néze­teinket nemcsak tanácskozási szerény teremünkben, ha­nem küldötteink által a’ képviselők táblájánál is kifejteni, hol a’ fenálló érdekek kíméletét emlegettetni többször hallottuk. — Mi ’s velünk többen hatóságunk némelly ki­tűnő ide tagjainak azon nézetében osztozunk, miszerint a’ nyilvános hatalmak elkülönzése nélkül jó rendezést eszkö­zölni nem lehet; az igy elkülönzött’s mind fontosságukra, mind természetösre lényegesen különböző ágak pedig nem ugyanazon, hanem különféle szabályokat ’s rendelkezése­ket kívánnak. Nálunk is köz az óhajtás , hogy a’ törvény­hozási ágban — kivéve a’ polgári jogokkal fölruházandó népet, melly az egésznek alapja, ’s a’ királyt, melly an­nak dicsőséges koronája — minden, mi a’ két legalsóbb és legfelsőbb végpont között létezik, restauratio alá jusson; a’ választók időszakonkint, a’ választott pedig akármikor ’s akárhányszor. Mert itt a’ pálya végetlen fontosságú egy részről, más részről pedig a’ meggyőződésnek gyakran szél után forgó köpönyegével vajmi sokat lehet eltakarni; miért a’ feleletre vonás vagy igen nehéz, vagy épen le­hete­tlen. — Az esküttszékek behozatalát is hatóságunk sept. 27-kén tartott ülésében egyértelmüleg pártolá; mi után a’ bírák nemcsak évenkint újra választatnának, hanem még a’ perlekedő felek is minden alkalommal azoknak egy részét elmellőzhetnék, mi nem egyéb, mint a’ restauratio elvének legszigorúbb alkalmazása. — Az administrationa­lis ágnál azonban, kivévén a’főnököket, kik egy vagy más után másutt is, nálunk is változni szoktak, — ezen rendszabály nemcsak nemkívánatos, sőt talán a' köz­ügyekre nézve káros is; (?) mindenesetre pedig nem ollyan, hogy nyilvánosság és szoros feleletteher mellett nélküle a’ mun­icipalis szerkezet meg nem állhatna. — Z. V. *) Más szóval: annak védelmére, hogy a’városok rendezéséből semmi se legyen, vagy ismét más szóval annak védelmére, hogy a’ szabadjai érdemes tanács akkint maradjon, a’ mint most van. S­z­e­r­k. **) Oh 1 oh ! +) És ezt Szabadka tévé? Szabadka, melly a’sopronyi körlevél ellenében föltű­zé a’cívism­us zászlaját! — Szerk. *) Nemcsak játszik, hanem van; mert a’ ki voksot akar, annak rendezést kell akarnia; e nélkül amaz lehetetlen. — E’ részben már alig van ember e’ honban , kit mystifieálni lehessen. Hi­szen Pest városa körlevele nyíltan kimondá, hogy féltik mo­narchic­o-a­ristocrati­ai hatalmukat. — Szerk. **) Egy valaki azon felvilágosítást ad­, hogy titkos voksolással ná­lunk csak akkor szoktak élni, midőn azt mindegyik követeli és senki sem ellenzi!! — Kö­z 722 KÜLFÖLDN­APJÓ. Kingstont Jamaica fővárosát aug. 26-kan nagy csapás érte. Egy vasöntő gyárban délben tűz támadt, melly mint­egy 400 épületet, ’s ezek közt számos­ templomokat, is­kolákat, árutárakat ’stb. hamvasztott el. A’ kár még nincs egészen kinyomozva , de elölegesen is mintegy 500,000 font sterlingre tétetik Ember halál is történt; a’ tűz gát­lására több házakt ágyukkal rontattak le, melly alkalom­mal egy ember szinte elesett, kettő pedig súlyosan meg­sebesült. Hayti köztársaságban a’ béke nem akar helyre állani. A’ Kingstonban (Jamaicában) megjelenő Royal Gazette sept. 4-kei számában a’ „regenerált“ néger köztársaság helyzetét igen mogorva színekkel festi. A’ sziget keleti részén levő spanyol kerületek nem akarják a­ középponti kormányt elismerni, ’s külön szövetséget szeretnének ké­pezni. Riviére tábornok ideiglenes kormány-elnök, ki fegyveres erővel ment e’ kerületek ellen, kénytelen volt visszatérni Port-Republicainbe. Egy Salomon nevű telivér néger Aux-Cayesban végrehajtó kormányzónak (chef d’ execution) kiáltatta ki magát, ’s pártja naponkint növekedik. Egy sorezred és egy nemzeti őrcsapat ellene küldetvén ki, hozzája pártolt. Salomon emberei és a’ kö­zépponti kormány katonái közt Aux-Cayes síkjain több csata folyt változó szerencsével. Salomonnak ’s pártjának határozottan nyilvánított akaratja, hogy Hayn­ franczia ol­talom alá állittassék. A’ port-republicaini nemzeti őrse­­regnek a’zendülők ellen kellett volna mennie, de nem akart útnak indulni. Aston ur, eddigi angol követ a’madridi udvarnál, Madridból Havreon át visszaérkezett Londonba. Hírlik, hogy Bulwer Lytton Henry ur, kinek követsége már bi­zonyosnak látszik, minél előbb Madridba fog indulni. A’­r­anczia földművelési és kereskedelmi ministerium körlevelet bocsátott az ország minden megyeispánjaihoz a’ jövő évben tartandó iparműkiállitás iránt. Ez már 10-ik teend 45 év lefolyta óta. A’ kiállítás máj. 1-jén fog kez­dődni, ’s jun. 30 kán végződni. Az eddigi kiállítások min­dig növekedő sikert mutattak. 1827-ben 4795, 1834ben 2447, és 1839-ben 3381 beküldő találkozott. A’ bekül­dött tárgyak száma természetesen még sokkal többre ment. Minden megyében bíráló esküttszék fog alakíttatni, melly a’ küldemények elfogadhatóságát meghatározandja, ’s azon műiparosokat kijelölendi, kik a’ művészetek ’s kü­lönféle iparágak kifejlesztése körül érdemeket szereztek. A’ szent atya a’ haarlemi püspöknek van Ruul Henrik Jánosnak az utrechti érsek van Santen általi beiktatása el­len ünne­pélyesen ellene mondott, ’s mind az utrechti ér­seket , mind a’ haarlemi püspököt egyházi átok alá vetette. Az utrechti érsek t. i. a’ jansenisták felekezetéhez tarto­zik, melly a’ római pápát egyházi főnöknek elismeri ugyan, de csalhatlanságát tagadja. Ezen egyházi átok csak for­maság , melly az utrechti érseknek ’s az általa felszentelt püspökök minden egyházi főpásztori eljárásánál megnyit-­t­­tatik. I­ly anathema ellen az illető érsek vagy püspök a’

Next