Pesti Hírlap, 1843. július-december (261-313. szám)
1843-10-22 / 293. szám
sz.biró elválasztatván , e’ minőségben az elöltök fölolvasott esküt, a’ BB. egyhangúlag sürgető kívánatéra azonnál leistették, miután részökre a’követi megbízólevél kiadatni , e’ határozat pedig mind a’ nm. kir. személynök úrral mint a’ követi tábla elnökével, mind a’ visszahívott követ urakkal jegyzőkönyvi kivonatban tudomás végett közöltem rendeltetett:" Még szintúgy érdekes reend tudni, mikint a’ járásokban utazott, és zárt ajtóknál, minden emberi lélek kizárásával működött küldöttségek a’ szavazatok eredményét igy terjesztek elő: Uray 3836, Gabányi 3818, Ujfalusy 1512, Kovács 1473. Ebben nem az a’csudálatos, hogy a’ küldöttségek Uray többségét mutatták föl, hanem az, hogy Ujfalusy és Kovács illy antipathirozó küldöttségek elött 1500 szavazatot nyertek. A’ megye fölirataiban, mellyekben egyébiránt mindig az egyik párt szólott, és a’ jegyzőkönyvekben 4000 békés választó és 143 gyilkos állíttatnak egymás mellé. És íme most ama’ pártnak saját küldöttségei által folytatott szavazat vadászatban a’ 4000 szám meg nem telik, mig a* 143 másfél ezerig emelkedik. Szövid bülcsek. Verecscenek oct. 2-iki közgyűlésére az egyháziak közül rendkívül sokan jelentek meg, ’s pedig leginkább a’ magyar nyelv tárgyábani törvényjavaslat miatt; sőt két meg nem jelenhetett alesperes plane írásban küldé be ez iránti nyilatkozatát. A’ hoszszu vitatkozásnak vége az jön, hogy a’ latin nyelv megtartalik; ’s e’ végre ő felségéhez, ’s a’ bánhoz, sőt a’ főispánhoz is felírás határoztatott; egyébiránt a’ magyar nyelv rendes tanulmánykint tanultassék. Vita közben némellyek azt is mondák , hogy ha ő felsége a’ törvényjavaslattól helybenhagyását megtagadandja, akkor megkivánandják követeiktől, hogy a’ latin nyelven szólhatási jogot a’ horvátok példája szerint ők is követeljék. A’ ker.vál. munkálata a’ megyei kihágások iránt csekély módosítással elfogadtatott. — A’ b. könyv tárgyában a’ privilégium fori Lonovics különvéleménye szerint, de még több etégéves bűnre kiterjesztve megtartatik. A’ börtönépületeket a’ kincstár hozza létre , a’ fentartás, személyzet és rabokra kivántató költségeket az illető hatóságok fedezzék, ’s azokhoz mindenki járuljon. A’ folyamszabályzási és katona-élelmezési munkálatok pártoltattak. — A’ kir. városok rendezése és orsz. szavazata iránti kér. vál. javaslatban csekély módosítások történtek. Többi közt a’ zsidók polgárok még ne lehessenek; az evangelicusok (természetesen a’ kapcsolt részekben) csak akkor, ha fenálló törvény eltöröltetnék. — Apró megye RRei sept. 25-kén tartatott közgyűlésükön a’ halálos büntetés megtartása mellett nyilatkoztak, ’s ezt mind azon esetre kívánják kiterjesztetni, melylyekre nézve örökös fogság határoztatott. A’ botozás, noha ennek is akadtak védői, eltöröltetett. A’ büntető bíróságra nézve az orsz. vál. szerkezet nyert többséget, azon hozzáadással, hogy polgári perekben is illy bíróság ítéljen. A’ megyei börtönök költségeit nemes nem nemes egyaránt, a’ kerületieket pedig a’ kormány viselje. Királyi városok körébül» Szabadka , oct. 10. Mióta a’ sz. kir. városok belrendezétét’s orsz.gyűlési szavazatát tárgyazó munkálat, ’s utána nyomban Pest városának körlevele hozzánk elérkezett , nyilvános életünk szélcsendje élénk hullámzásba jött, melly f. hó 6-kán tartott követutasitó gyűlésünkben terjedelemre nem nagy, de béltartalomra szokatlanul mérges viharrá emelkedett. — A’ felizgatott kedélyek ez alkalomra szánt kitörését előre gyanítva, nem kevéssé lépettünk meg, midőn legelőbb is orsz.gyűlési követeink utólsó jelentését, utána pedig a’kerületi választmánynak említett munkálatát fölvétetni láttuk. Ez okból’s azért is, mert az választmányilag tárgyalva nem lévén, bevett szokás ellenére véleményes jelentés nélkül került elő, a’megkezdett felolvasást komoly szándéknak nem vehettük. — Mégis aggodalmunk már-már oszolni kezdett, mert pronavenit cupidis insua vota fides, midőn csakhamar a’ belső tanács némelly egyéneinek kívánatéra helyette az érkezett körlevelek, köztök Pest városáé is fölvétettek. — Lehetetlen sz ekkor keletkezett, már kezdetben ingerlékeny, további lefolyás alatt pedig szokatlanul zajossá vált ’s rohanva lehaladt vitatkozásoknak részletes leírását adnom. A’ beltanács egyértelműséggel állott föl a’ pesti körlevél tartalmának ’s az általa javaslat eljárásnak védelmére *), melly elnöki megjegyzés következtében oda lön tágítva vagy inkább magyarázva , hogy a’ körlevél iránya tulajdon anya- ’s pótló utasításunkkal mindenben egyező lévén ##), követeink oda utasítandók lennének, miszerint ha nemcsak a’ szándéklott rendezés, de egyéb minden előfordulandó kérdéseknél a’ városok külön egyenkénti’s törvényben alapuló teljes mértékű szavazata megtagadtatnék, minden, a’ BR. tábláján imigy hozandó határzatnak ünnepélyesen ellenmondjanak, ’s a’ berendezés kérdésébe semmi szín alatt ne ereszkedjenek, sőt fölvételének is minden módon ellenszegüljenek !)— Más részről a’ választott község ’s képviselők sorából szózatok emelkedtek, részint a’ körlevél tartalmát élesen taglalók, ’s különösen annak a’ beltanács által pártolt pontját kárhoztatók, részint pedig annak választmányhoz utasítását szorgalmazók.— Fölhozatott, mikint anyautasitásunk követeinknek meghagyja ugyan a’ városok egyenkinti voksának sürgetését olly hozzáadással, hogy ezen követeléshez mind addig ragaszkodjanak, mig a’lehetőség’s remény legkisebb sugáratonmarad; de a’ rendezésnek mindenek fölötti szükségességét is elismerve, ennek fölvételét semmi feltételhez sem köti, sőt annak szorgalmazását egyenesen meghagyja; — hogy a’ szavazat sürgetése és minden alsótáblai határozat ellen intézendő ünnepélyes tiltakozás közt nagy a’ különbség; — hogy a’javaslati föllépés s’rendezés ügyének jelen elválasztó perezében indítványozva nem annyira a’várorok országgyűlési voksa mellett, mint inkább azoknak berendezése ellen látszik irányozva *); — hogy vagy semmi sükere nem teend — mi leghihetőbb — vagy ha igen, úgy nem az országyülési voksot fogja megszerezni, hanem a’berendezést megakasztani; — hogy az ország javát eszközlendő jó határzatnak ellenmondani gonosz föladat, — hogy ezen örökös ellenmondás, más lévén a’ követek feladása, tekintve annak előre látható sükertelenségét, gúlyt ’s megvetést szerezhet; mennyiben pedig ellenséges indulat jelensége, botránkoztató is. — Ezek hozattak föl körülbelől az indítványozott föllépés ellen, mellynek pártolására a’ polgárság köréből — mennyire a’ nagy zajban kivehetők — határozottan legalább senki sem nyilatkozott, kivévőn az ugyanazon körlevélben ajánlott ő felsége kegyes színe elébe küldendő számos követség eszméjét, mellyet — és pedig olly módosítással, hogy az közköltségen eszközöltessék — tiszti főügyészünkön kívül a’ választott község egyik igen érdemes tagja is pártolt. A’ zaj tetőpontjára hágott, midőn a’ határzat a’ pesti körlevél említett magyarázata tartalma mellett elnökileg kimondva, a’ törvényes szokásban levő titkos voksolás , mellyet mindig ’s pár nappal előbb tartott követutasitó gyűlésünkben is két ízben használunk, megtagadtatott **); noha azt többen, köztök egy-két tiszteletre kisztó ősz fő is, határozottan követelték, sőt midőn a’ titkos voksolásnak ezen elmellőzése ellen óvás jelentetnék , annak a’ jegyzőkönyvbe leendő fölvétele is megtagadtatott. — És most, ha valaki ezen gyűlés menetét és a’nyert eredménynek kiállítási módját figyelembe veszi, lehetetlen meg nem győződnie a’ rendezés szükséges voltáról, föltéve, hogy vannak, kik annak nélkűlözhetését hiszik. Ezek sorába látszik Pest városának nagy érdemű tanácsa tartozni; mert körlevelében panaszkodva említi, mikint a’ harmadik rend mon az etco-aristocraticus rendszeren alapuló eredeti szerkezetünkből kivetkeztetni készül, minek következtében a’ negyedik rend elenyésztétől félhetni. Mi előrebocsátva, hogy ezen kivetkeztetést, mellyből nem enyészetünk, hanem fölvirágzásunk fog serkedni, sajnos eseménynek épen nem tekintenők, a’ baj főokát abban keressük, hogy semmi rendszeres és törvények által szabályozott szerkezetünk nincsen, mellynek helyét hely , idő, alkalom ’s akarat szerint minden szabály nélkül mindig változott ’s változó határozatok pótolják. Pedig tudhatnék, mikint absolutus országokban még az önkény is önalkotta bizonyos és meghatárzott formákban mozog, mennyivel inkább van nekünk a’ legapróbb részletekig körülirt rendre szükségünk, melly nélkül municipalis zavar igen, de municipalis szerkezet nem is képzelhető. Aztán hol van szerkezetünkben a’ monarchicus elem. Tán a’ polgárlevelet a’ király osztja, mint a’ nemesét? vagy a’ tisztviselőket ő nevezi ki? vagy tán a’ polgári javakban is ben van a’ jus regium latens?—Továbbá szerkezetünket, ha volna, aristocraticusnak sem lehet nevezni. Mi, mennyire e’ részbeni önismereteink szűk köre terjed, mióta a’ középkori ököljog letűntével a’nyers erőszak aristocratiája elenyészett, három neműt, leginkább divatozót, ismerünk, t. i. születés, pénz és ész aristocratiáját, mellyekhez még némelly ritkábbakat, p. o. a’ vénekét, hozzá lehet csatolni. Hogy a’ mi úgynevezett áriszocratiánk egyikhez sem tartozik, azt kiki átláthatja, ha akarja, sok bizonyítás nélkül is; hacsak ahoz nem számítaná valaki, mellyel fenebb elenyészettnek mondottunk.— Mi ezen szerkezetet semmiféle rendszerbe illőnek nem tartva, miután isten bennünket ezen hazának fiaivá teremtett (miért legyen áldott szent neve) hol a’ centrálisan kormányrendszernek nemcsak jótéteményeit , de nevét is alig ismerik; hol igen jó központi kormány mellett a’ közügyek rendetlenül — hogy ne mondjam roszul—kezeltethetnek, mit különösen napjainkban tapasztalni keserédes gyönyörűségünkre elég alkalmunk lehet; a hol helyhatósági berendezés által nemcsak a’közügyek jó kormányzása, mit más után is lehetne elérni, hanem létünk veszélyeztetése nélkül el sem utasítható, ’s békés utón eszközöltetni kívánt reformok létrehozása is szándékoltatik. — szeretnénk velőket rázó szónoki tehetséggel bírni, hogy világosan megmutassuk polgártársainknak, mennyire lennénk magunk is, hazánk is veszélyeztetve, ha a’ rendezés ügyének, melly centráliséit országokban másod rendű kérdés lehet, szerencsés megoldását akár a’ javaslott tiltakozás, akár a’ vitatkozásoktóli visszavonulás által dugába döntenék! — Azonban ne higyje senki, hogy — ámbár a’ közlött határozat ellenkezőt tanúít —hatóságunk a’rendezés eszméjét egész terjedelmében ellenzené. Mit előre is gyanitánk, ’s mit azóta nyert magányos közlemények után bizton állíthatunk, a’ restauratio elvének a’közhatalom administrationaliságára is minden megszorítás nélkül ’s visszahatólag is javaslati kiterjesztésű azon botránykő, mellyen a’rendezés kérdése nálunk hajótörést szenvedett. Mi ezen körülményt annál sajnálatosabbnak tartjuk, mert habár a’ stabilitás elvének részünkröli védelme önzés színében jelennék is meg, azt mégis nyomós okokkal védeni lehetett volna, ’s tán nagyobb sükerrel, mint a’ rendezés eszméjének egészbeni kitagadása által. Hiszen csak ez után lehetne alkalmunk e’ részbeni nézeteinket nemcsak tanácskozási szerény teremünkben, hanem küldötteink által a’ képviselők táblájánál is kifejteni, hol a’ fenálló érdekek kíméletét emlegettetni többször hallottuk. — Mi ’s velünk többen hatóságunk némelly kitűnő ide tagjainak azon nézetében osztozunk, miszerint a’ nyilvános hatalmak elkülönzése nélkül jó rendezést eszközölni nem lehet; az igy elkülönzött’s mind fontosságukra, mind természetösre lényegesen különböző ágak pedig nem ugyanazon, hanem különféle szabályokat ’s rendelkezéseket kívánnak. Nálunk is köz az óhajtás , hogy a’ törvényhozási ágban — kivéve a’ polgári jogokkal fölruházandó népet, melly az egésznek alapja, ’s a’ királyt, melly annak dicsőséges koronája — minden, mi a’ két legalsóbb és legfelsőbb végpont között létezik, restauratio alá jusson; a’ választók időszakonkint, a’ választott pedig akármikor ’s akárhányszor. Mert itt a’ pálya végetlen fontosságú egy részről, más részről pedig a’ meggyőződésnek gyakran szél után forgó köpönyegével vajmi sokat lehet eltakarni; miért a’ feleletre vonás vagy igen nehéz, vagy épen lehetetlen. — Az esküttszékek behozatalát is hatóságunk sept. 27-kén tartott ülésében egyértelmüleg pártolá; mi után a’ bírák nemcsak évenkint újra választatnának, hanem még a’ perlekedő felek is minden alkalommal azoknak egy részét elmellőzhetnék, mi nem egyéb, mint a’ restauratio elvének legszigorúbb alkalmazása. — Az administrationalis ágnál azonban, kivévén a’főnököket, kik egy vagy más után másutt is, nálunk is változni szoktak, — ezen rendszabály nemcsak nemkívánatos, sőt talán a' közügyekre nézve káros is; (?) mindenesetre pedig nem ollyan, hogy nyilvánosság és szoros feleletteher mellett nélküle a’ municipalis szerkezet meg nem állhatna. — Z. V. *) Más szóval: annak védelmére, hogy a’városok rendezéséből semmi se legyen, vagy ismét más szóval annak védelmére, hogy a’ szabadjai érdemes tanács akkint maradjon, a’ mint most van. Szerk. **) Oh 1 oh ! +) És ezt Szabadka tévé? Szabadka, melly a’sopronyi körlevél ellenében föltűzé a’cívismus zászlaját! — Szerk. *) Nemcsak játszik, hanem van; mert a’ ki voksot akar, annak rendezést kell akarnia; e nélkül amaz lehetetlen. — E’ részben már alig van ember e’ honban , kit mystifieálni lehessen. Hiszen Pest városa körlevele nyíltan kimondá, hogy féltik monarchico-aristocratiai hatalmukat. — Szerk. **) Egy valaki azon felvilágosítást ad, hogy titkos voksolással nálunk csak akkor szoktak élni, midőn azt mindegyik követeli és senki sem ellenzi!! — Köz 722 KÜLFÖLDNAPJÓ. Kingstont Jamaica fővárosát aug. 26-kan nagy csapás érte. Egy vasöntő gyárban délben tűz támadt, melly mintegy 400 épületet, ’s ezek közt számos templomokat, iskolákat, árutárakat ’stb. hamvasztott el. A’ kár még nincs egészen kinyomozva , de elölegesen is mintegy 500,000 font sterlingre tétetik Ember halál is történt; a’ tűz gátlására több házakt ágyukkal rontattak le, melly alkalommal egy ember szinte elesett, kettő pedig súlyosan megsebesült. Hayti köztársaságban a’ béke nem akar helyre állani. A’ Kingstonban (Jamaicában) megjelenő Royal Gazette sept. 4-kei számában a’ „regenerált“ néger köztársaság helyzetét igen mogorva színekkel festi. A’ sziget keleti részén levő spanyol kerületek nem akarják a középponti kormányt elismerni, ’s külön szövetséget szeretnének képezni. Riviére tábornok ideiglenes kormány-elnök, ki fegyveres erővel ment e’ kerületek ellen, kénytelen volt visszatérni Port-Republicainbe. Egy Salomon nevű telivér néger Aux-Cayesban végrehajtó kormányzónak (chef d’ execution) kiáltatta ki magát, ’s pártja naponkint növekedik. Egy sorezred és egy nemzeti őrcsapat ellene küldetvén ki, hozzája pártolt. Salomon emberei és a’ középponti kormány katonái közt Aux-Cayes síkjain több csata folyt változó szerencsével. Salomonnak ’s pártjának határozottan nyilvánított akaratja, hogy Hayn franczia oltalom alá állittassék. A’ port-republicaini nemzeti őrseregnek a’zendülők ellen kellett volna mennie, de nem akart útnak indulni. Aston ur, eddigi angol követ a’madridi udvarnál, Madridból Havreon át visszaérkezett Londonba. Hírlik, hogy Bulwer Lytton Henry ur, kinek követsége már bizonyosnak látszik, minél előbb Madridba fog indulni. A’ranczia földművelési és kereskedelmi ministerium körlevelet bocsátott az ország minden megyeispánjaihoz a’ jövő évben tartandó iparműkiállitás iránt. Ez már 10-ik teend 45 év lefolyta óta. A’ kiállítás máj. 1-jén fog kezdődni, ’s jun. 30 kán végződni. Az eddigi kiállítások mindig növekedő sikert mutattak. 1827-ben 4795, 1834ben 2447, és 1839-ben 3381 beküldő találkozott. A’ beküldött tárgyak száma természetesen még sokkal többre ment. Minden megyében bíráló esküttszék fog alakíttatni, melly a’ küldemények elfogadhatóságát meghatározandja, ’s azon műiparosokat kijelölendi, kik a’ művészetek ’s különféle iparágak kifejlesztése körül érdemeket szereztek. A’ szent atya a’ haarlemi püspöknek van Ruul Henrik Jánosnak az utrechti érsek van Santen általi beiktatása ellen ünnepélyesen ellene mondott, ’s mind az utrechti érseket , mind a’ haarlemi püspököt egyházi átok alá vetette. Az utrechti érsek t. i. a’ jansenisták felekezetéhez tartozik, melly a’ római pápát egyházi főnöknek elismeri ugyan, de csalhatlanságát tagadja. Ezen egyházi átok csak formaság , melly az utrechti érseknek ’s az általa felszentelt püspökök minden egyházi főpásztori eljárásánál megnyit-ttatik. Ily anathema ellen az illető érsek vagy püspök a’